Vörös Zászló, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-76. szám)

1970-03-31 / 38. szám

Tartalékaink és lehetőségeink N­éhány nappal ez­előtt megtartottuk a pártbüró kibővített ülé­sét, amelyre meghívtuk az üzemi szakszervezeti bizottság elnökét, a párt­­csoportszervezőket, a gyár­igazgatóság szakembereit. Napirendre tűztük a ne­gyedévi terv teljesítésé­nek és a Lenin V. I. szü­letése 100. évfordulójá­nak tiszteletére tett szo­cialista vállalások teljesí­tésének megvitatását. Simbarovszkij V. kom­munista, aki a gyárigaz­gatóság vezetőjét he­lyettesíti, beszámolójában részletesen elemezte a tervek és vállalások telje­sítésének állapotát, felso­rolta azokat a tartaléko­kat és lehetőségeket, me­lyeket a munka megjaví­tása érdekében ki kell használni. Vannak tartalékaink. Megvitatva az SZKP KB, az SZSZKSZ Miniszterta­nácsa, az SZSZKT és az SZSKISZ KB .A terme­­­lési tartalékok jobb ki­­s­használásáról és a takaré­kossági rendszer népgaz- s dasági megszilárdításá­­­­ról» című levelét, a mun­kások konkrétan rámutat-Pártszervezeti titkárok szószéke tak azokra a fájó pontok­ra, azokra a hibákra, melyek gátolják a kollek­tíva teljes értékű munká­ját. Nálunk még nem mindig használják ki a berendezéseket kellőkép­pen, egyes munkások mu­lasztanak, avagy ittasan jelennek meg az ü­zem­ben. Jóval lehetőségein alul­­ dolgozott a takarékossági­­ bizottság is, élén Melcsin­­j­szkij B. főmechanikussal.­­ Igaz, hogy tavaly megta­karítottak 180 tonnát ki­tevő üzemanyagot, 510 ezer kilowattóra villany­energiát, de ezek a muta­­­tók sokkal jobbak lehet­nének. Az előadó ezenkívül megemlítette azokat az intézkedéseket, melyeket a tartalékok jobb kihasz­­­­nálásának és a takarékos­­sági rendszer fokozásá­nak érdekében dolgoztak­­ ki. Elhatározták, hogy a­­ szervezői-műszaki intéz-­­­kedések bevezetése révén­­ a munkáslétszám növelé­se nélkül az idén 300 000 darab téglával, 25 000 darab alapcsővel gyárta­nak többet a tervezettnél, 0,5 százalékkal növelik a munkatermelékenysé­get az előirányzottal szem­ben. Úgyszintén tervbe­vették 22 ésszerűsítő ja­vaslat bevezetését a ter­melésbe 12 és félezer ru­bel évi feltételes megta­karítással. A dolgozók ösztönzésé­re elhatározták, hogy pré­miumban részesítik őket a megtakarításért, az üzem­anyag, a villanyenergia, az anyagok és nyersanya­gok takarékos­ felhaszná­lásáért. Mindezt úgy érhetjük­­ el, ha a szervezői-műszaki­­ intézkedések egész sorát léptetjük életbe. A gyár­igazgatóság kommunistá­it, szakembereit beosztot­ták a termelés különböző részlegeihez és ők fognak felelni ezen intézkedések végrehajtásáért, így pél­dául Maruscsuk M. kom­munista, a Javító-Építő Műhely vezetője fogja el­lenőrizni a második kör­kemence javítását az 1. számú egyesített műhely­ben, a téglaprés szerelé­sét és a formázó részleg építését a 3. számú egye­sített műhelyben. Me­­lcsinszkij B. főmecha­nikus­ pedig a bak­állványos daruk felállítá­sát a 2. és 1. számú egye­sített műhelyek alagútke­­mencéjénél, Vajdonics I., ugyanazon műhely vezető mestere pedig a cserép­gyártáshoz szükséges agyag készletezését. A pártbáró ülésén fel­szólaló Sztrelyuk V. mun­kás, Osztrovszkij V., a 3. számú egyesített műhely vezetője, Lyusina N., a személyzeti osztály főmér­nöke, Jacuscsuk I., a munka és bérügyi osztály vezetője és mások arról beszéltek, hogy megbir­kózhatunk a kitűzött fel­adatokkal, csupán fokozni kell minden dolgozó fele­lősségét. A gyárigazgatóság az ötéves tervidőszak négy évének munkaeredmé­nyeivel nem büszkélked­het különösképpen. Külö­nösen rossz a helyzet a cserépgyártás terén. A helyzet megjavításá­ra törekszünk, valamint arra, hogy a folyó év dön­tő legyen és sikeresen tel­jesíthessük úgy tervein­ket, mint vállalásainkat. Befejeződött az első ne­gyedév. Ezen időszak ter­mékértékesítési és terme­lési tervét teljesítettük. Hisszük, hogy a jó kezdet a kollektíva további sike­reinek záloga lesz. KOPASZ R., a Berehovói Építőanyag­­ipari Gyárigazgatóság pártszervezetének titkára. A Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 25. évfordulójára Tűzön, vizen keresztül­ ­­ A SZTANISZLAV Gavri­­lovics szokásos tornaórá­ján tartja. Ki tudja azt, hogy a tanító vezényszavaira mozgó nyurga fiúcskák és leányok között nincsenek-e Brummel, Latinyina, Zsabotinszkij méltó utódai. Hiszen itt, a 2. számú Középiskolában, Karavackij óráin készültek fel a sportélet­re Nyikiforov Jurij, Sarapova Galina, Zimarjov Valerij, Scserbakova Larisza és mások a berehovói sportolók közül, akik komoly mérkőzéseken kép-­­ v­iselik köztársaságunk színeit. A neveléssel járó gond és a kor deresre festették a tanító haját. Hazatérve otthonába a munkájával járó gondok elma­radnak és ilyenkor van ideje újra visszaemlékezni az átélt eseményekre... Sztaniszláv Gavrilovics a fel­törő emlékek hatására az előtte­­ fekvő fehér papírlapra választ ír Horbalko Ivánnak, egykori bajtársának a Poltava terület­re... «25 év telt el azóta, kedves barátom, amikor én, a 19 éves fiú belekerültem a szörnyű háború forgatagába. Jobb len­ne nem visszaemlékezni erre, de emlékeztet a kapott négy seb: ennek nem szabad többé megtörténnie!...». Nem szabad... De hát az el­lenség megérti-e a kéklő ég örömét, a patakok tavaszi, bé­kés csobogását? Nem értették meg ezt a fa­siszta barbárok sem, amikor 1941-ben bombákat szórtak az ártatlan gyerekekre, nőkre és öregekre. Karavackij Sztaniszláv gya­logos minősítési lapjában ak­kor jelent meg az első jellem­­rajz: «...A hitleristák ellen Volokalanszk és Malojaroszla­­vec mellett küzdő zászlóaljban Karavackij közkatona bátor és hősies magatartást tanúsított. Kiérdemelte a kormánykitünte­tést ». A Harci érdemekért érem volt Sztaniszláv Gavrilovics el­ső kitüntetése. Igen, azok kö­zött volt, akik szem­beszáll­tak a dühödt ellenséggel, védelmez­ték hazánk szívét , Moszk­vát. A háború később is ko­moly vizsgák elé állította a hazai harcost. 1943-ban már így légelhárító üteg parancs­­юка volt, a harkovi irányban kibontakozó, ellenséges táma­dással szállt szembe A Szta­niszláv Gevrilovics parancs­noksága alatt álló légelhárítók pontos tüzelői nem egy horog-­­ keresztes felségjelet viselő bombázógép lelte pusztulását Kutyinszk, Valujka, Vuzlovaja alatt. Ekkor újabb rendjel ke­rült Karavackij mellére — a Vörös Csillag rendjel. De a legnagyobb megpró­báltatás a Dnyeper ostrománál várt rá, örökre emlékezetes marad számára a következő epizód: 6. a géppisztolyos lö­vészek osztagának parancsno­ka, egy maroknyi katonával partra szállt a folyó jobb part­ján és az utolsókig kitartott.­­ — Nem akarunk meghalni,­­ de meg sem hátrálunk, ez a­­ mi földünk. — még most is fü­lébe csengenek Hajgyim Borisz­­ bajtársának szavai. Két napon­­ át harcoltak, összeköttetés, 16- szertartalék nélkül. És amikor már azt vélték, vége minden­nek, átcsoportosított csapataink össztüze alatt ■ megfutamodott Szlavutics alatt a fasiszta se­reg.«...Rendelet értelmében... a Dnyeper ostromának felelős­ségteljes harci akciója végre­hajtásáért... Karavackij Szta­­niszláv Gavrilovics... a Vörös Zászló rendjellel... tüntetendő ki». A nevezetes Jassi —Kisinye­­vi akciókban is kitűnt az ez alkalommal már egy tüzérüte­get irányító parancsnok. A tűz­szünetben a következő sorokat vetette papírra: «Kérem, ve­gyenek fel a kommunisták so­raiba». Az ütközet után Szta­­niszláv Gavrilovicsnak a ne­gyedik harci kitüntetéssel — a Dicsőség-rendjel HI. fokozatá­val együtt átnyújtották a párt­tagsági könyvecskét. A kerületben tart a «Dicső­ség neked, Iljics!» ünnepélyso­rozat. Ennek keretén belül a­­ Szakipari Iskolában találkozóra került sor a rendjelviselőkkel. A találkozón felszólaltak Bene­dek György és Csatári Károly, a szocialista munka hősei, va­lamint Cselle József, akinek a mellén Lenin-rendjel díszeleg. A felszólalók beszéltek a jelen­lévőknek a mezőgazdasági dol­gozók sikereiről, felhívták a fiatalokat, tanuljanak szorgal­masan, hogy képzett szakembe­rekké váljanak . Befejezésül a berehovói 2. 1 és 4 számú középiskolák mű­kedvelő csoportjai hangver-­­ senyt adtak.­­ A felvételeken: a Szakipari Iskola tanulói CSEILE József­­ felszólalását hallgatják. — Feláldozom minden erő­met, s ha kell — életemet is, — mondotta mély meghatott­sággal akkor. — Saját bar­langjában fogom verni az el­lenséget. De ez nem sikerült. A sebe­sülések, az elszenvedett lég­nyomás nem múlt el nyomta­lanul. Karavackij Sztaniszláv számára a háború Bécsben fe­jeződött be. ...Holnap ismét tornaórája lesz. Figyelmesen fogják hall­gatni a pedagógus utasításait a gyerekek. Ő pedig csiszolni fogja neveltjeinek tehetségét. És ha egy pillanatra a fájda­lomtól megrándul Sztaniszláv Gavrilovics arcizma, ők nem fogják tudni, hogy az egykori sebek tudatnak magukról. . SZTRIJK Sz. A felvételen: Karavackij Sz. Überáli E. felvétele. 2. VÖRÖS oldal ZÁSZLÓ 1970 március 31. kedd A zenekultúra népszerűsítői ötödik éve működik a Berehovói Zeneiskola mel­lett a kultúregyetem, amely jelentős munkát fejt ki a zenekultúra nép­szerűsítése terén a város és a kerület lakosai kö­zött. Az elmúlt évek alatt az egyetemet több mint 300 ember fejezte be. Ebben a tanévben az egyetemnek 60 hallgatója van, többségük a falusi klubok dolgozói és városi fiatalok. A foglalkozáso­kat havonta egyszer két órán át tartják. Az egye­tem munkáját egy tanács irányítja, élén a rektorral , Hászics Ivánnal, a ze­neiskola előadójával. A hallgatók tanulmá­nyozzák a zeneelméletet, hangversenyeket hallgat­nak meg, megismerked­nek a neves zeneszerzők alkotó munkásságával. Az előadások levezetésére a zeneiskola 19 előadóját kérték fel. A legutóbbi foglalko­zásokon az egyetem tagjai meghallgatták a követke­ző témájú, hangverseny­nyel egybekapcsolt elő­adásokat «Glinka M. I. — az orosz klasszikus zene megalapítója», «Musz­­szorgszkij M. P. és Rim­­­­szkij-Korszakov A. P. az ötök csoportjának zene­szerzői», «Csajkovszkij P. I. alkotó munkássága», «Lenin a Kárpátokban» stb. A foglalkozások leve­zetéséhez az előadók kü­lönböző segédeszközöket használnak. A kulturegyetem mun­káját pozitívan értékelték, a kulturmunkások terüle­ti szakszervezete elnöksé­gének és a népi kultur­­egyetemek munkáját elő­segítő tanács ülésén. A zenekultúra aktív propa­gálásában való részvétel­ért Hászics I.-t, a kultur­egyetem rektorát, Reis­­mann M. helyettes rektort és Mihovics J.-t, a kultur­egyetem tanácsának titká­rát, a zeneiskola előadó­ját a kulturmunkások te­rületi szakszervezetének dicsérő oklevelével tün­tették ki. DUBROVKA J., a kerületi kulturügyosz­­tály inspektora. і

Next