Vörös Zászló, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-78. szám)

1985-01-01 / 1. szám

A NYOLCVANAS ÉVEK KOMMUNISTÁI Új nevek az ötéves terv munkafrontján Azt tartja a népi bölcsesség, hogy a régi dicsőség újra vágyik. Könnyen meggyőződhetünk ennek iga­záról, ha ellátogatunk a kerület élenjáró munkaegyüt­teseibe. A pártszervezetek titkárai arra a kérdésünk­re, kit ajánlanak karcolataink hőséül, elsősorban a köztiszteletben álló, de az olvasók által már jól is­mert embereket nevezik meg. Így történt ez legutóbb is, mire idéztem a cikk elején már említett bölcs mondást. . Így keletkezett az alábbi írás az ötéves terv új élenjáróiról. " BÚTORKOMBINÁT " -2. számú üzemré­szében mindig forr a mun­ka. Itt ismerkedünk meg Lnontyijeva Mária pártcso­­portszervezővel, akinek fényképe a kombinát di­­csőségtábláján látható. Több mint 15 esztendeje dolgozik a gyárban, 1972 óta SZKP-tag. Tökéletesen elsajátította a bútorfényezé­­si szakmát, tapasztalatát szívesen osztja meg a fia­talokkal. Hozzá hasonló Borsos Mária brigádvezető is, aki életéből közel húsz eszten­dőt szentelt a kombinátnak. Amint az kommunistához illik, személyes példájával igyekszik összekovácsolni a brigádot, hatékonyan ás termelékenyen dolgozik. Magas kormánykitüntetést kapott: a Munkadicsőség rendjel harmadik fokoza­tát. Mindenekelőtt kezdemé­nyezőkészség és alkotó munka jellemzi a két kom­munistát. Vegyünk erre egy példát. Nem titok, hogy a brigádmódszertől még sok kollektívában idegenked­nek, azt lassan honosítják meg. Leontyijeva Mária és Borsos Mária alaposan ta­nulmányozták e módszer lé­nyegét és részleteit, aztán kezdeményezőként léptek fel annak meghonosításában A brigád jelenleg egysé­ges munkalap szerint dol­gozik. Nőtt az emberek er­kölcsi és anyagi érdekelt­sége, fokozódott felelőssé­gük a munka végeredménye iránt. A baráti kollektíva az ötéves tervidőszak befeje­ző esztendejének küszöbén felkarolta az Állami-díjas Janco Vaszil, a Mukacsevói Bútorkombinát brigádveze­­tője kezdeményezését és ar­ra törekszik, hogy negyed­évenként egy napot megta­karított alapanyagok fel­­használásával dolgozzon. Leor­tyijeva Mária a na­pokban Balla Olgát köszön­tötte abból az alkalomból, hogy az SZKP tagjelöltje lett, azóta pedig még egy örömteli esemény történ­t a kollektívában: Borsos Má­ria brigádvezető a bereho­­vói 645. számú választóke­rületben az USZSZK Leg­felsőbb Tanácsának meg­választására alakult válasz­tókerületi bizottság tagja lett. A RUHAGYÁRBAN a? ** üzemrész! pártszer­vezet beszámoló-választó gyűlésén sok jót­­ mondtak el Marsalek Margitról, a szabászat­ részlet­ munkás­nőjéről. Gábor Magdolna, az üzemrész­ pártszer­vezet titkára a szocialista verseny élenjárói között ne­vezte meg őt. Marsalek Margit is szót kért a gyű­lésen. Felhívta a figyelmet a megoldatlan problémák­ra: a részleg anyagi bázisa még nem megfelelő, előfor­dul a ruhavarrás technoló­­­­giájának megsértése stb. [ Kihangsúlyozta, hogy mind-­­­ezek miatt elsősorban a ] kommunistáknak kell fele- ]­lősséget érezniük. , Közel két hónap telt el , azóta. A részlegen észreve- ,­hető változások történtek emelkedett a termelés kul­túrájának színvonala. Marsalek Margit volt , azon szocialista verseny egyik kezdeményezője, hogy Kárpátomál felszabadulása ■10. évfordulójának tisztele­tére a részleg tegyen je­lentést az évi termelési program teljesítéséről. Há­la a munka fő szervezésé­nek, a kollektíva becsület­tel teljesítette vállalását Marsalek Margit pedig már elérte a munkatermelékeny­ség 1986 májusára előirány­zott színvonalát. Marsalek Margit sok erőt és energiát fordít társadal­­­­mi megbízatásainak teljesí­tésére is. Hiszen a pártszer­vezet titkárának helyettese, a gyár komszomolbizottsá­­gának tagja. QLEBA Erzsébet, a­­ Barátság Kolhoz je­­lenője szintén az ötéves terv élenjárói között van. Csolovinec Joszip, a gazda­ság pártszervezetének tit­kára a velünk folytatott be­szélgetés során elsősorban olyan jellemvonásait emel­te ki, mint a munkaszeretet és elvhűség. A kislány be­fejezte a középiskolát, majd hamarosan férjhez ment. Mi legyen tovább? Sok hozzá hasonló fiatal lány ilyen esetben két--három évre otthon marad, Erzsébet azonban az állattenyésztő telepre ment dolgozni,­­ fe­jőnő lett. Persze, az első hónapokban nem volt köny­nyű a munka. — Ma már túl vagyok a nehezén — mondja vidá­man Gleba Erzsébet. — Ezért idősebb barátnőim­nek, fő meg Turányi Irénnek tartozom köszönettel. So­kat segítettek nekem, ön­bizalmat öntöttek belém. Gleba Erzsébet a 3500 kilogrammos tehenenként­ évi vállalással szemben 3600 kilogramm tejet fejt. Erzsébettel együtt dol­gozik a telepen férje, Gle­ba László is. A telep gépeit és berendezéseit tartja kar­ban. S ha ehhez még hoz­zátesszük, hogy három kis-­ gyerekük van, meggyőződ­­­hetünk arról, mily munka­szerető ez a fiatal házaspár Egyébként az új év kö­szöntése sokáig emlékezetes marad számukra. Hiszen­ Glebáék új családi házban fogadták az 1985. eszten­dőt. Zsbura Mihajlo : HATÁRIDŐ ELŐTT TELJESÍTETTÜK AZ ÉVI TERVET Az Ukrán SZSZK Leg­felsőbb Tanácsába és a nép­­képviselők helyi tanácsaiba való választásokra készül­ve, az építőanyag kereske­­delmi lerakat kollektívája örvendetes munkagyőzelmet ért el: határidő előtt, decem­ber 15-ig teljesítette a kis­kereskedelmi áruforgalom 1984. évi tervét. Az előző, 1983-as évhez viszonyítva 200 ezer rube­les áruforgalmi növekedést értek el. Az év végéig a lakosságnak terven felül még 80 ezer rubel értékű építőanyagot és gazdasági cikket adtak el. E siker kivívásában nagy érdeme van az 1. számú üz­let (főelárusító Orosz M.) a 3. számú üzlet (Kovács і ) és a raktárüzlet (Sznopcsák T.) kollektíváinak. Dancsin V., az építőanyaglerakat te­rületi irodája tervezési osztályának vezetője - ♦­ BŐVÜL A VÁLASZTÉK A vásárlók körében év­ről évre egyre keresetteb­bek az ízléses majolikatár­gyak. Igazi díszei ezek a dolgozók lakásainak. Azért is örömest vásárolják, hogy megajándékozzák és meg­örvendeztessék velük szeret­teiket és barátaikat. Éppen ezért szükség van a válasz­ték bővítésére. A vásárlók­­ erényeinek kielégítése céljából gyárunk kollektívája már húsz új termék gyártását sajátította el, amelyeket az idén so­rozatgyártásra bocsátunk. Az üzletek polcain hamaro­san megjelennek új készít­ményeink. Filonics Vaszil, a majolikagyár főmér-­­ nöke + 2. oldal A MŰSZAKI HALADÁS ÚTJÁN A diagnosztikai és ga­rázsberendezéseket gyártó kísérleti üzem 2. sz. üzem­részének szakemberei által gyártott vulkanizáló gépe­ket széles körben alkalmaz­zák a gépkocsik műszaki karbantartó állomásain, a kolhozok és szovhozok ja­vító-mechanikai műhelyei­ben. Személy- és tehergép­kocsik, illetve traktorok gumibelsőit javítják velük, így nagy keresletnek ör­vendenek az egész ország­ban, sőt határainkon túl is. Minden vulkanizáló be­rendezéshez egy matrica készletet csatolnak a gu­mibelsők szelepeinek fel­ragasztásához. A készletben három matrica van, egy-egy a személy- és tehergépko­csik, valamint a traktorbel­sók javításához. Ezeket a matricákat értékes színes­fémből az üzemben állítják elő. Az üzem szakembereinek egy csoportját már régóta foglalkoztatta egy alapvető probléma: a háromfajta matrica előállítására jelen­tős mennyiségű színes fé­met használtak fel, gyártá­si technológiájuk nagyon munkaigényes, sok időt kell rá fordítani. Nem lehetne-e a három matrica helyett egy egységesítettet készíteni? Az elméleti elképzelések helyességét konkrét számí­tásokkal igazolták és bebi­zonyították, hogy van erre lehetőség. Egyidejűleg je­lentős mennyiségű értékes színes­fémet is megtakarít­hatnának. De hogyan valósítsák meg elgondolásaikat? A szakemberek hosszú időn át törték ezen a fejüket. Az­­ első «kísérletek nem hozták­­ meg a kellő eredményt.­­ De a kezdeti kudarc nem vette el a szakemberek al­kotó kedvét. Újra és újra megpróbálkoztak a problá­ma megoldásával, míg vé­gül alkotó keresésüket si­ker koronázta. A probléma megoldása nem volt egyszerű. Hosszú hónapokig tervezgettek, kí­sérleteztek, újabb és újabb műszaki rajzokat készítet­tek, számításaik helyességét a gyakorlatban próbálták ki. De végül mégiscsak tes­tet öltött az értékes műsza­ki újdonság, amely a követ­kező hivatalos nevet kapta­­„Az OS-8939 típusú vulka­nizáló berendezés matricás nyomóformáinak konstruk­ciós változtatásait. Születé­si éve: 1981. A matrica teste alapjában véve változatlan maradt. Csupán univerzális betéte­ket alkalmaznak hozzá, me­lyeket gyorsan lehet cserél­ni, így mind a három fajta ,az új 1,4’ küszöbén örvendetes hír járta be a diagnosz­tikai és garázsberendezéseket gyártó kísérleti üzem kollektíváját. A I. számú üzemrész munkásai össze­szerelték és útjára indították a százezredik benzinku­tat. Mt kiemelkedő esemény alkalmából nagygyűlést tar­tottak a gyárban. Cservinszkij Volodimir, az, üzem igazgatója, köszöntve a kísérleti üzem dolgozóit az új munkagyőzelem­ alkalmából, többek között elmondta, hogy az üzem termékei jól ismertek országunkban, a százezredik benzinkút pedig méltó ajándék a győzelem ünnepének és az SZKP XXVII kongresszusának. A százezredik benzinkút elkészítéséhez jelentős mér­tékben járultak hozzá Pásztor István, Bakancsos Gyu­la és más dolgozók. Ez a termék már egy tökéletesebb változat, percenként 50 liter benzin adagolására képes. /1 képen: a kísérleti üzem benzinkutakat készítő bri­gádja a százezredik termékkel. Pipik Mihály szövege és felvétele i's', EGY ÉSSZERŰSÍTŐ­ JAVASLAT ÉLETRAJZA gumibelső szelepen egyet­­­len matricával ragaszthat­ják fel. Milyen haszna van ebből az üzemnek? Eg­y év alatt 10 tonna alumíniumot lehet megtakarítani, olyan mennyiséget amely elegen­­1ő ahhoz, hogy a­­termelési részleg másfél hónapig meg­­takarított anyagból termel­jen. Kik voltak e műszaki új­­donság megalkotói? Az al­kotó csoportot Ragyionov Viktor, a kísérleti üzem konstruktőri irodájának ve­zetője, az Ivano-frankovszki Gáz- és Nyersolajipari Fő­iskola végzőse, egy fiatal és igen tehetséges szakem­ber irányította. Értékes gondolatokkal és javasla­tokkal segítette elő a prob­lémák megoldását Krasz­­nyánik Vaszil tervezőmér­­­nök. A műszaki ötlet j­ó anyagba formálásában orosz­­­lánrészt vállalt magára két , nagyszerű szerszámlakatos, Goldberger­ Ernő és Kre­­gán József. Ezeknek a szakemberek­­­nek már számos értékes ja­vaslatát honosították meg a termelésben, így például a vulkanizáló berendezések alaplapja szerkezetének megváltoztatását, a hiba megállapító állványok dob­rései párhuzamos maratásá­nak alkalmazását és sz­ámos­­ más újdonságot. Bizonyosak­­ vagyunk abban, hogy a m­ű­­­­szaki haladás ezen harco­sainak alkotó tarsolyában­­ még számos más értékes el­képzelés rejtőzik. Sikeres­­ megvalósításukhoz kívánunk számukra sok sikert az új esztendőben" Balogh Miklós nyugdíjasa VÖRÖS ZÁSZLÓ Jól élnek a kolhozalapítók unokái Emlékszem, több mint há­rom évtizeddel ezelőtt mi­lyen nehéz körülmények kö­zött kezdett gazdálkodni kolhozunk. A nélkülözések­be belefáradt emberek fél­ve hozták el jószágaikat, gazdasági felszerelésüket a közösbe. Mégis bíztak ab­ban, hogy a jövőben jóra fordul a sorsuk, örömmel megyek végig ma a megszépült falvakon, szívesen pihentetem a te­kintetemet a szép ruhába öltözött, egészséges, boldog gyermekeken. Nemrég Záp­­szonyban jártam. Emlék­szem, a múltban a kerület legkisebb, legelmaradottabb községei közé tartozott ez a falu. Ma fő utcája már több mint 2 kilométer hosz­­szú, belőle 5 mellékutca is nyílik. Kereskedelmi, egész­ségügyi, művelődési Intéz­mények egész sora áll a lakosság rendelkezésére. Or­vos és 12 egészségügyi dol­gozó vigyáz az emberek egészségére. Tavaly a falu központjában felépült egy emeletes óvoda-bölcsőde. A községben már 48 ember­nek van főiskolai végzett­sége. Az Új Élet Kolhoznak az 1984. évben előrelátha­tóan több mint 1 mil­lió rubel jövedelme lesz. Ez a dolgozók jó munká­ját dicséri. Az alapvető me­zőgazdasági ágazatokon kí­vül korszerű téglagyár, kon­zervüzem, parketta- és lá­dakészítő gyár, villanymo­torokat tekercselő műhely is van a gazdaságban, ami biztosítja a kolhoztagok egész évi foglalkoztatottsá­gát, jó keresetét. Szülőfalum, Papi is tel­jesen megváltozott a felsza­badulás óta eltelt négy év­tized alatt. A kolhoztagok összkomfortos, modern há­zakban élnek. A Lenin Út­­ja Kolhoz költségén felépült a Papi Nyolcosztályos Isko­la, a takarékpénztár és a postahivatal, a szolnyecsnei üzlet, a lipovói postahiva­tal, a papi szolgáltatóház. A Papi Nyolcosztályos Iskola közelében új utcát alakítottak ki, amelyben ed­dig már 6 kétszintes családi ház épült fel. Hamarosan megkezdik a községi klub építését is, örülök annak, hogy megértem azt az időt, ami­kor a kolhozalapítók unokái ilyen szépen élhetnek. S tudom, a jövő még több örö­met hoz majd nekik. Kiss Károly: a Lenin Útja Kolhoz 1985. január 1., kedd

Next