Vörös Zászló, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-77. szám)
1989-01-01 / 1. szám
A JÓ ÜGY ÉRDEKÉBEN Lapunk munkatársa Gorzov Vlagyimirral, a Muzsalyi Szovhozüzem pártbizottságának titkárával beszélgetett el. — Vlagyimir Valentyinovics, milyen hangulatban, fogadja az új évet? Mit sikerült elvégezni, mi nem valósult meg, milyen tervei vannak a demokrácia, a nyíltság, a bírálat és az önbírálat elmélyítésével kapcsolatban?. Gorzov Vlagyimir: — Gazdaságunk dolgozóinak többségéhez hasonlóan jó a hangulatom. Nem gazdálkodtunk rosszul, de meggyőződésünk, hogy korántsem tettünk meg mindent. Tisztában vagyünk a tartalékokal, melyek kihasználása révén 1989-ben növelhető a szemestermények, és a takarmánynövények hozama. Ősziekből 45 mázsás átlagtermést takarítottunk be, ami jóval meghaladja az előző évek eredményeit összehasonlításként egy számadat: a szemes termény átlaghozama a tizenegyedik ötéves tervidőszakban hektáronként mindössze 26 mázsa volt. Őszintén szólva, ha nagyobb gondot fordítottunk volna a gazdálkodási rendszer tökéletesítésére, erőfeszítéseinket az állattenyésztési termékek előállítására, a szőlőtermesztésre összpontosítottuk volna, eredményeink jelentősebbek lennének. Nem sikerült elérnünk a 3000 literes tehenenkénti tej hozamot. Az állattenyésztésben jobban kell dolgozni az emberekkel, figyelmüket a végeredményre kell összpontosítanunk. Néhány istállót bérbe szeretnénk adni a muzsolyiaknak jószághizlalásra. Az új évi tervekről: a pártbizottságnak fokoznia kell a kommunisták felelőségérzetét, önállóságra, újszerű hozzáállásra, a hiányosságokkal szembeni kérlelhetetlenségre kell nevelni őket. Hiányosság sok van még nálunk, s tisztában vagyunk vele, hogy melyik felszámolásával kezdjük el. Tovább kell bővíteni a nyíltságot, a párt- és a gazdasági munka demokratizmusát. Már megtettük az első lépéseket az idei beszámoló-választó pártgyűléseken A pártbizottság tagjaivá a legméltóbbakat választották, az általunk ajánlottak nem mindegyikének szavaztak bizalmat. Egyszóval a kommunisták felelősségtudattal viszonyultak apártbizottság összetételének kialakításához. Reméljük, hogy aktivitásuk továbbra is megnyilvánul minden konkrét ügyben. — Bírálták-e önt személy szerint a kommunisták az üzemrészt pártszervezetek gyűlésein? — A harmadik brigád és az adminisztráció kommunistáinak beszámolóválasztó gyűlésén vettem részt. A párttagok mélyrehatóan és sokoldalúan elemezték a mezőgazdasági termelés helyzetét. Ez dicséretes. Ám nyilvánvalóan megfeledkeztek egyolyan fontos kérdésről, mint a párttagok befolyása az átalakítás elmélyítésére. Az adminisztráció kommunistái például nem WTELET. A kommunista és az fordítanak kellő figyelmet arra, hogy az átalakítás érintsen minden termelési alegységet, keveset vannak a dolgozók között, emiatt jogosan bírálták meg őket. A kommunisták engem sem kíméltek azokért a mulasztásokért, amelyek még a pangás időszakából maradtak ránk a szervezői és az ideológiai munkában. Jogos észrevételeket tettek amiatt is, hogy nem növekednek kellő ütemben a pártsorok, noha az utóbbi három év során 8 ifjú termelőmunkás lett az SZKP tagja. Kifogásolták, hogy a pártbizottság nem tudja helyes mederbe terelni a létfontosságú kérdések megvitatását. Mi tagadás, sok párttagból hiányzik a küzdőszellem. Pedig nekik kellene kritikusan értékelni az elvégzetteket. — Hogyan alakulnak kapcsolataik a járási pártbizottság apparátusának dolgozóival? Látogatásaikkal segítik-e önt munkájában? — Látogatásaik, kezdve az első titkártól egész az instruktorokig, nagyrészt hivatali jellegűek. Viszont az emberek jogosan teszik szóvá, hogy elvárnák, gyakrabban találkozzanak a munkaegyüttesekkel, beszéljenek az átalakításról. "Szerintem a Járási pártbizottság instruktorainak gyökeresen változtatni kell munkájuk stílusán és módszerein Ne csak ellenőrizzenek, hanem segítsenek is az égető problémák megvitatásában. Bosszantó, hogy a járási pártbizottság, számos dolgozóját a kollektívákban nem ismerik személyesen. Muzsalyban és Benében az utóbbi időben sok vita folyik arról, célszerű-e a foszfátsalakgyár építése. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás dacára az embereket nyugtalanítják az esetleges környezeti ártalmak. Mi a véleménye erről a pártbizottságnak? — Már a nemrég megtartott falugyűlésen is szóltam erről, s most is elmondom, hogy az embereket nem tájékoztatták megfelelően e kérdésben. Pontosabban kellene tudnunk, mennyire lesz ártalmas a környezetre a gyár üzemeltetése De azt sem tagadhatom, hogy az emberek aggódnak a falu ökológiai helyzete miatt. Hogyisne: a falu egyik végében dolgoznak a geológusok, nem messze épült fel az ammóniaraktár, befejeződik a baktaiak almaporkészítő üzemrészének építése, a termőföldeket bekebelezik a bányák, s ráadásul itt ez az új gyár. A községben az ökológiai problémákkal foglalkozó kezdeményező csoportot hoztunk létre, amelynek tagjai lettek Román László, a szovhozüzem és Vidnyánszki József, a középiskola igazgatója is. A pártbizottság koordinálja tevékenységüket. Reméljük, hogy a kezdeményező csoport az eddigieknél pontosabb és megalapozottabb tájékoztatást tud majd biztosítani a lakosságnak. — Az utolsó kérdésem: véleménye szerint milyen legyen 1989-ben a Vörös Zászló c. járási lap? A lapban sok az érdekes, hasznos publikáció, több közülük bíráló beállítottságú. Ám mégis meggyőzőbbnek kell lennie, jobb megalapozottságot várnánk el. Érdemes lenne többet foglalkozni az «•apróságokkal«, amelyek akadályoznak bennünket abban, hogy figyelmünket az átalakításra összpontosítsuk. ЕГ kell kerülni az egyes publikációkban előforduló kioktató hangnemet. Lejegyezte: Papis Mihail •Г -V . , • a. oldal ] ISKOLAAVATÓ BENÉBEN December 28-án bensőséges ünnepség közepette felavatták az új, kétszintes 216 személyes benéi iskolát. Az 720 ezer rubeles állami beruházásból épült, ebből 71 ezer rubelt a belső berendezésekre használtak fel. A Muzsalyi Szovhozüzem gépekkel segítette az építkezést, a szülök társadalmi munkával járultak hozzá, hogy a kettős iskolások mielőbb elfoglalhassák az új tantermeket. Molnár József idős kommunista, Sztojka Ibolya iskolaigazgató, Molnár László pedagógus, Dalmay Árpád, a Könyvbarátok Egyesülete járási szervezetének felelős, titkára és a többi felszólaló jó tanulást kívánt a benei gyerekeknek. A tanulók Irodalmi összeállítással ■ tették emlékezetessé az avatás napját. Az iskolában, különösen az anyagi-műszaki bázis megszilárdítása terén, továbbra is akad még tennivaló. Gorzov Vlagyimir, a Muzsalyi Szovhozüzem párttitkára elmondta: védnökséget vállalnak a tanintézet fölött és minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a gyerekek jó körülmények között tanulhassanak. Tudósítónk A famegmunkáló kombinát Újvári Károly vezette asztalosbrigádjának dolgozói munkanaptárukban már a február hónapnál tartanak. Hiszen tavaly éves tervüket december elsejére teljesítették. Pótlólagosan 37 ezer rubel értékű terméket állítottak elő. Az összetartó kollektíva többször volt a terület rokonvállalatai között folyó szocialista verseny győztese. A képen: Úsvári Károly brigádvezető a tavalyi munkaeredményekről tájékoztatja szaktársait. Alekszandrov Borisz felvétele ÚJ TANTÁRGY A MAGYAR ISKOLÁKBAN A Beregovói 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskolában már ebben a tanévben kísérletképpen megkezdődött a magyar nép történetének tanítása. Popovics Vladimír történelemtanárt azért kerestük fel a közelmúltban, hogy megtudakoljuk, mik voltak e tantárgy bevezetésének előzményei, hogyan haladnak a diákok a tananyag elsajátításával Iskolánk pedagógusait már régebben foglalkoztatta az a gondolat, hogy valamilyen formában megszervezzük a magyar nép történetének oktatását. Tavaly februárban egy kerekasztal-beszélgetést tartottunk erről, amelyen részt vett Bandrovszkij Henrik, a területi pártbizottság első titkára is. Ekkor született az elhatározás, hogy a tizedik osztályban megismertetjük a tanulókat a magyar nép rövid történetével. Akkor mégnem tudtunk róla, hogy az Uzsgorodi Állami Egyetem tanárai és a Területi Pedagógus-továbbképző Intézet munkatársai már szintén dolgoznak a tanterv-tervezeten. Munkánk azonban nem veszett kárba, sőt az eredeti elképzelésünkről sem mondtunk le: a magyar nép történetének oktatását ugyanis nemcsak a hetedik, hanem a tizedik osztályban is megkezdtük. Így iskolánkat már a mostani tanévtől kezdve úgy hagyják el a fiatalok, hogy tudják, honnan eredtek őseik, milyen történelmi eseményeket éltek át elődeik az elmúlt századok során. Köztudott, hogy járásunkban 1954-ben kezdődődött meg a magyar nyelvű középiskolai oktatás. Vajon korábban miért nem gondoltak arra, hogy megismertessék a tanulókkal a magyar nép történetét? Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a sztálini árában és talán később is nacionalistának tartották volna azt, aki felveti e tantárgy oktatásának szükségességét. Pedig éppen,ellenkezőleg áll a dolog: azzal, hogy megismertetjük a magyar anyanyelvű gyerekekkel nemzetük történelmét, sok olyan pontatlanságot és tévhitet ÍSTÉRJÜNK foszlatunk szerte, amely kedvező talajt képezhetne a nacionalizmus számára. — Milyen tankönyvekből tanulnak a diákok? — Egyelőre csak jegyzetekből. Igaz, hogy sok tankönyvet kaptunk magyarországi iskoláktól és könyvtáraktól, ám amikor beleolvastunk ezekbe, kiderült, hogy a mi szempontunkból kicsithiányosak, egyáltalán nem foglalkoznak vidékünk történetével, az itt lezajlott eseményekkel. Bizonyára sokan ismerik »A boldogság felé« című, »Kárpátontúl vázlatos története« alcímmel a Kárpáti Kiadó gondozásában 1975-ben megjelent kiadványt. Az ott megjelent tanulmányokat is csak némi kritikával használhatjuk fel. Az új tankönyv megírása a pedagógusokra vár. Járásunk több pedagógusát — Balogh Rozáliát, a Csornai Máté Margitot, a Beregi Középiskola. Kecskés Bélát, a Papi Nyolcosztályos Iskola pedagógusát és engem is — felkérték, hogy írjuk meg a hetedik— nyolcadik osztályos tankönyv egyes fejezeteit. —_ Nyilván ön is tudja, hogy a 11. sz. és a 18. sz. ipari szakközépiskolában az idén magyar csoportokat szerveztek. Szükségesnek tartja, hogy ők is tanulják a magyar nép történetét? — Természetesen. Sőt, szerintem jó volna, ha egyes ukrán és orosz tannyelvű középiskolák diákjai is legalább kivonatosan , megismerkedhetnének ezzel a tantárggyal, mert nem titok, hogy a járásban az ukrán iskolákba járók 35, az orosz iskolák tanulóinak 60,8 százaléka magyar anyanyelvű. —■ Jelenleg a terület 15 iskolájában kísérleti jelleggel, fakultative oktatják a magyar nép történetét. Véleménye szerint a jövőben kötelező lesz-e ez a tantárgy? — Úgy tudom, 1989. szeptemberétől minden magyar tannyelvű iskolában kötelező tantárgy lesz a magyar nép történelme . Ez természetes is, hiszen mindenkinek joga, sőt kötelessége ismernie saját népe történelmét, anyanyelvét és kultúráját. Köszönjük a beszélgetést és sikereket kívánunk az új esztendőben is. Füzesi Magda VOHOS ZÁSZLÓ ÚJÉVI FENYŐFÁK Nyolcszáz dúslombú bútorkombinát klubjában, a örökzöld fenyőt hoztunk vállalat üzemrészeiben, az dolgozóink részére a Mezs- Arany halacska óvodában, gorjei Erdőkombinátból, a védnökségünk alatt álló Az újévi égők nemcsak a Scsors- középiskola műbútorasztalosok otthonát szársz középiskolának fenyőfáin gyulladtak dísztermében is. Ez utóbbi ki. Fenyőfát állítottunk a négy méter magas Az iskolai álarcosbálon részt vettek a fiatal bútorgyűrtók, az iskolásokat pedig meghívtuk magunkhoz a fenyőünnepségre. Vezsdei Iván, a bútorkombinát szakszervezeti bizottsága- nak elnöke .. 1989. január 1., vasárnap