Vörös Zászló, 1990. január-június (46. évfolyam, 1-76. szám)
1990-01-01 / 1. szám
A VÁLASZTÁSOK ELÉ ««««««««««««««оффмфффооо A NYÍLTSÁG A JÓZAN ÉSZ FEGYVERE (Folytatás az 1. oldalról) különböző véleményeknek. Szerintem ajánlatos lenne megszervezni a munkástudósítók találkozóját, hogy azon kifejtsék véleményüket a nyíltságról. Az állományon kívüli tudósítók, az olvasók sok hasznos tanácsot adhatnak az újságíróknak. Egész lapszámot lehetne készíteni a munkástudósítók leveleiből. Ki kell emelni a legjobb tudósítókat, jutalmazni kellene azokat, akiknek írásai a legélénkebb érdeklődést váltják ki. A lapban szót kell kapniuk a népképviselőjelölteknek, a pártmunkásoknak, a dolgozóknak, a kolhoztagoknak. Ha tollat fognék, az új év első napján a rádiógyárról, a konstruktőrökről írnék, s interjút készítenék a járás egyik vezetőjével. Az olvasókat bizonyára érdekli, mit ígér az új év 365 napjára. Többet írjanak az egyszerű dolgozók életéről, munkájáról. Az egyszerűség, a rend, a jóság, a jószívűség — állandó téma egy jó újságíró számára. Nálunk még nem hagytak fel teljes mértékben a gazdálkodás adminisztratívbürokratikus rendszerével. Amikor még a finommechanikai üzemben dolgoztam, megbíráltam néhány vezetőt. Ennek az lett a következménye, hogy kénytelen voltam otthagyni az üzemet. Őszintén szóltam arról, miként lehetne felszámolni a negatív folyamatokat a vállalatnál, ez azonban sokaknak nem tetszett. Igaz, hogy akkor még nagyon fiatal, mondhatni forrófejű voltam, mégsem bántam meg, hogy így cselekedtem. Mára megedződtünk! Ma már nyíltan beszélünk a hiányosságokról, senkit nem félünk megbírálni. — Hosszú évekig nem állt módunkban írni a rádiógyárról. Ám a nyíltság megnyitotta a kapukat a sajtó előtt. Ma már csak fel kellett mutatnom az igazolványomat, s íme, a rádiógyár pártbizottság helyiségében beszélgethetek önnel. A pangás időszakában erről csak álmodhattunk. Mit termelnek a vállalatnál? — Tüzetesen felülvizsgáltuk munkaterveinket, az alapvető termékek mellett több közszükségleti cikket állítunk elő. Többek között kávédarálót, kávéfőzőt gyártunk. Mi, konstruktőrök több mint hatvanan vagyunk, stabilan dolgozunk, sok a munkánk, kidolgozzuk az új termékfajtákat. — Mit értékel a legjobban az emberekben? — A becsületet és a tisztességet. E jellemvonások kialakítása nem könynyű. Ezt a célt ki kell tűznünk magunk elé. Részlegünkön a falon függ egy közönséges iskolatábla, amelynek bal oldalán fel van tüntetve a dolgozók neve. Ha valaki eltávozik, krétával a neve mellé jegyzi, hová, mennyi időre és miért ment. Tudom, kit hol keressek, ha szükségem van rá. — Kit tekint példaképének? — Édesapámat. Kamenyec-Podolszkban élt és dolgozott mint állatorvos, az emberek tisztelték és szerették. Amikor meghalt, utolsó útjára négy terület képviselői kísérték el. Tisztességre, az emberi munka tiszteletére nevelt, magatartásomban őt igyekszem követni. — Hol tanult ön? Miként került Beregszászba? — A Vlagyimiri Politechnikai Főiskolán tanultam, feleségem kárpátontúli származású, kandidátusi disszertációjának megvédésére készülődött. A családi helyzet úgy alakult, hogy kénytelen volt félbehagyni az aspirantúrát és idejöttünk Kárpátontúlra, a szüleihez. A rádiógyárban immár ötödik éve dolgozom. A főkonstruktőr munkája nehéz, aprólékos, ám sok alkotó energiát, fantáziát igényel. — Szeretne-e győzni a választásokon? — Harcolni fogok a mandátumért, de a választók döntik el, melyik képviselőjelöltnek szavaznak bizalmat. — Mire törekszik? — Minél jobban megismerni népem történetét. Csak az lehet igazi hazafi, aki ismeri népe hagyományait, aki negyedikötödik nemzedékre visszamenőleg ismeri családfáját. A mai fiatalok még nagyszüleiket sem nagyon ismerik. Helyettük is szégyellem magam! Sajnos, nem törődünk kellőképpen a környezetvédelemmel, nem törődünk a vízzel, amit megiszunk, az almával, amit megeszünk, a levegővel, amit beszívunk.. A környezetvédelem kérdései bekerülnek választási programomba is. — Köszönöm a beszélgetést! Beregszászban utazási iroda nyílik! Régóta tervezgetik, hogy városunkban önálló utazási irodát nyitnak, amely külföldre és belföldre is egyaránt szervez majd kirándulásokat, turistautakat. Nos, a terv már megvalósulóban van. A »Zakarpatturiszt« termelési egyesülés megnyitja városunkban irodáját. Kijelölték a helyiségeket, három Ikarus autóbuszt kap az iroda az utazások lebonyolítására. A beregszászi utazási iroda már az idén turistautakat fog szervezni Magyarországra, Jugoszláviába, Bulgáriába, Csehszlovákiába és más szocialista országokba, természetesen az ezen országok utazási irodáival való szerződések megkötése után. Az Iroda a Szőlősi és Ilosvai járások lakosainak is rendelkezésére áll majd. Nem kétséges, hogy lesznek ügyfelei! (Tudósítónk) PETŐFI-HÉT GUTON »Segítsd a Petőfi-szobor létrehozását!« jelmondattal hirdettünk Petőfi-hetet iskolánkban. A tanulók aktívan vettek részt a hét rendezvényein. »Petőfi és kora« témára könyvkiállítást készítettünk, gyermekrajzpályázatot hirdettünk. Petőfi műveihez készült illusztrációkkal lehetett »benevezni«. Felsősök és alsósok egyaránt indultak a iskolások örömmel vett irodalomtanára szavalóversenyen. A hatodik osztály Petőfi-estet szervezett, amelyen ismertették a költő életútját, verseket mondtak. Petőfi Sándor költészete mindannyiunk számára örök érték. Versei közel állnak a szívünkhöz, hazaszeretetre, nemzetünk megbecsülésére, a természet szépségei iránti tiszteletre tanítanak. A guűitek részt a Petőfi-hét rendezvényein, nagy élményt jelentettek számukra. Mindennap két két osztály árulta a maga készítette süteményeket, szendvicseket a szünetekben. A vásár teljes bevételét, 767 rubelt, átutalták a Petőfi-szobor alapjába. Botos Ágnes, a Guti Általános Iskola magyar nyelv- és %a ÚJÉV A HAJNALBAN CSONLIVA Mária, a ** rádiógyár alsőremezei Hajnal szanatóriumának könyvelője abban reménykedett, hogy igazi csikorgó faggyal köszönt be az 1990-es esztendő. Sosem szerette a sáros, latyakos telet. Ám ezúttal, úgy látszik, hiányozni fog a havas környezet a máskülönben festői helyen elterülő szanatórium vendégei számára. — Annyi baj legyen — mosolygott Mária. — Olyan programot fogunk szervezni az ünnepre, hogy vendégeink ne unatkozzanak. Lehet hinni a szavainak, hiszen vendégfogadásban, habár csak egy fél éve nyitotta meg kapuit a profilaktérium, már sokszor vizsgázott jelesre a kollektíva. 240 gyereket is üdültettek már itt, mindannyian jól érezték magukat. Pedig köztudott, hogy ők a legigényesebb, legőszintébb vendégek. Ottjártunkkor már készen volt az újévi ünnepség forgatókönyve, amelynek elkészítésében oroszlánrészt vállalt Nagy József, a Beregszászi Rádiógyár, az üdülő bázisvállalata szakszervezeti bizottságának elnöke. — Jócsk szűkösek még a lehetőségeink — ismeri be Szontiva Mária, aki mint könyvelő az egész Intézmény adminisztrációját vezeti —, hiszen csak könyvtár, biliárdterem, valamint színes televíziók álltak vendégeink rendelkezésére. Ezért egyelőre bizony kénytelenek vagyunk alaposan igénybe venni a fantáziánkat, miképpen tehetnénk érdekessé az üdülők számára a gyógykezelés utáni órákat. Az itt dolgozók túlnyomó többsége fiatal, így nincs hiány ötletből. Jövőre bizonyára könnyebb lesz a dolguk a műsor összeállítóinak, hiszen addigra át kell adni rendeltetésének az új épületkomplexumot, amelyben tágas étkezde, klub, videoszalon, kávézó, játékterem kap majd helyet. A jelenlegi vendégek többsége dnyepropetrovsztol, de többen vannak itt a mi vidékünkről is. Reméljük, ■ jól fogják itt érezni magukat. S hátha addig egy kis hó is fog esni, ami még szebbé tenné a szanatórium-profilaktórium festői környezetét. A képeken: a Hajnal szanatórium- profilaktérium központi épülete, Babinec Mária felszolgáló, Szlmcsera Jolán és Fennier Mária szakácsok már jó néhány nappal ezelőtt eldöntötték, milyen ínyencfalatokat szolgálnak fel az ünnepi asztalra. Alekszandrov Borisz felvételei • _ Tóth Károly SOKSZÍNŰ FÉNYEK válkodott, nemrégiben megnyílt az ifjúsági kávézó. A kolhozt építőknek sok dolga volt, míg rendbetették a helyiséget. Minden este népes a kávézó, eljönnek ide a lányok és az ifjak, elbeszélgetnek, táncolnak. Az idén már az Újévet is itt fogják köszönteni. Kedves mosollyal fogadja a vendégeket Selemba Nagyezsda, a kávézó alkalmazottja, aki Ivanes Tatyjanával és Olasz Jolánnal együtt minden tőle telhetőt megtett annak érdekében. Ünnepi díszben pompáznak az újévi fenyők Bótrágyon és Haranglábon, a települések óvodáiban, állattenyésztő telepein, az iskolákban, a kereskedelmi egységekben stb. A Győzelem Kolhoz dolgozói először díszíthettek fenyőfát az állattenyésztők ú. és tágas házában. Az óvodában szintén csillog-villog az erdei szépség. Felállították az újévi fenyőt a haranglábi határátkelőhelyen is. E falura alig lehet ráismerni: az utcák aszfaltozottak, a község központjában, ahol hosszú évekig csak a járási fogyasztási szövetkezet raktára az hogy a kereskedelmi egységben mindenki jól érezze magát. Talán a legszebb a fenyő a kolhoz varrot üzemrészében, amely amoszkvai Szmena varróegyesüléssel való kooperáció révén jött létre. Főleg lányok dolgoznak itt, termékeiket sokfelé ismerik országunkban. II. házban állíthatott fenyőt Szabó Béla, Gerő András, Lányi Gusztáv. Kecskés Zoltán és családja 1989-ben sok új családi ház épült A boldog tulajdonosok azon gondolkodnak, miként tehetnék még emlékezetesebbé az új esztendőt. Az emberek hisznek a jövőben. Bajusz Dániel VÖRÖS ZÁSZLÓ 1990. január 1., hétfő