Beregi Hírlap, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-51. szám)

2002-01-05 / 1-2. szám

(BEREGI] HÍRLAP) Főszerkesztő: ZI­BÁNICS LÁSZLÓ A kiadásért felel: MESTER MAGDA főszerkesztő-helyettes Szerkesztőbizottság: Balogh Irén Zahri­jcsuk Pavlo Markitán Volodimir Balla Antónia LAPALAPÍTÓK: a Beregszászi Járási Tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a szerkesztőségi kollektíva. Címünk és telefonszámaink: 90200. Beregszász, Munkácsi út 3. Főposta, Pf: 253. Főszerkesztő: 2-44-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Könyvelőség: 2-31-54. Fax: 2-33-05 E-mail: bili rlap a bereg. uzhgorod. ua Regisztrálási szám: ZT 89.­­Kelt: 1996. IV. 24. AVAL Bank Ungvári Igazgatósága Kod 02472677 MFO 312345 számlaszám: 260013192 Rendelésszám: In­dex: 61813. Az újság magyar és ukrán nyelven hetente egyszer, szombaton két lapszámmal jelenik meg. Számítógépes szedés a szerkesztőségben történik. Számítógépes tördelés: Fenyvesi Piroska Nyomdai kivitelezés: Debreczeni Dezső és Bocskor Albert Megjelenik magyar nyelven 3495 példányban, ukrán nyelven 440 példányban. A nyomás minőségéért a nyomda felel. Készült a Beregszászi Járási Nyomdában. 90200. Beregszász, I. Rákóczi Ferenc tér 1. Ofszetnyomás, 2 nyomdai ív. "iß і сник í)ef>et iSvfHHH " Засновники: Берегівська районна Рада, райдержадміністрація та редакція газети. A címünkre beérkező kéz­iratok közlésének és szer­kesztésének jogát fenn­tartjuk, azok recenzálását, visszaadását, levélben tör­ténő megválaszolását, vala­mint más szervezetekhez, intézményekhez való továb­bítását nem vállaljuk. A publikációkban közölt té­nyekért és véleményekért minden esetben a szerző, illetve a reklám megren­delője viseli a felelősséget. A szerkesztőség nem feltét­lenül ért egyet a lapban közölt publikációkkal. |-------------------------------­* 2. oldal V_____________________ Vendégségben a Magyar Köztársaság Ungvári főkonzulátusa beregszászi ügyfélszolgálati irodáján Név: Varga Levente. Foglalkozás: Magyar Köztársaság Ungvári főkonzulátusa beregszászi ügyfélszolgálati irodájának konzulja. Végzettség: moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (ИМО) — 1993. bécsi Diplomáciai Akadémia. Életkor: 34 éves. Családi állapot: nős, két gyermek apja A beregszászi ügyfélszol­­gálati iroda megnyitása napján egy időpontot kértünk Varga Levente konzultól, aki még azon a héten fogadott bennün­ket A sajtótájékoztatón jelen voltak a Kárpátalján megjelenő magyar nyelvű lapok, így a Kárpáti Igaz Szó, a B Beregi Hírlap, a Bereg Info, a Kárpát­alja és a Beregszász tudósítói. A sajtótájékoztatón Varga Levente konzul előbb önma­gáról beszélt. Mint megtudtuk, 1993-tól tevékenykedik a Külügyminisztérium kötelé­kében. Ukrajnával 1995-ben került közelebbi kapcsolatba, amikor kinevezték a Magyar Köztársaság kijevi nagykövet­sége konzuli osztálya élére. Munkája mellett ugyanakkor ellátta a diplomáciai külkép­viselet protokollfőnökének és sajtóattaséjának teendőit is. 1998-ban családi okok miatt (megszülettek ikerlányai) visszatért M­agyarországra ahol ismét a Külügyminisz­tériumban kapott munkát, közel 2 évig a NATO-főosz­­tályon tevékenykedett. 2001 elején mint Ázsia-szakértő felügyelte a Ma­gyar Köztársa­ság és az­ ázsiai ipari országok (Korea, Jájván, Szingapúr) kapcsolatainak fejlődését. Ezt követően a minisztérium kon­zuli főosztályára került, ahon­nan egy időre Kisiny­ovba irá­nyították, ahol az Utáni magyar főkonzul teendőit látta el. 2001 szeptemberében kap­ta meg kinevezését a Magy­ar Köztársaság ungvári főkon­zulátusa beregszászi ügy­fél­­szolgálati irodája élére A konzul úr végzős PhD-s hall­gató az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen, doktori érte­kezését az újkori történe­lemből, ezen belül is a kárpát­aljai zsidóság XX. századi történelméből írja. A konzulátus megnyitását követően már fogadta is az ügyfeleket. Az első egy bereg­szászi polgár volt, aki okmá­nyainak hitelesítésével kapcso­latban fordult az ügyfélszol­gálati irodához. Mint Varga Levente el­mondta, a beregszászi ügyfél­­­­szolgálati iroda célja az ung­vári főkonzulátus tehermen­tesítése volt, ugy­anakkor ez nem jelenti azt, hogy az ung­vári főkonzulátus nem látja szívesen az itteni embereket Mindenkinek szíve-joga, hogy megválassza, mely­ik külkép­viseleti irodához fordul, annál is inkább, hiszen a beregszászi ügy­félszolgálati iroda az ung­vári főkonzulátus “meghosz­­szabbított keze"­. Mint megtudtuk, Varga Lev­ente konzul ukrajnai diplo­máciai missziója során gyak­ran jál Kárpátalján, Bereg­szászra viszont csak kineve­zését követően tudott elláto­gatni . Az itteni emberek rögtön elnyerték a tetszését, hiszen ragaszkodnak hagyományaik­hoz, a város történelmi öröksé­géhez. A konzul szeretné job­­ban megismerni az itteni kö­zösséget, éppen ezért a közel­jövőben látogatást kíván tenni minden jelentősebb szervezet­nél és intézménynél. Mint el­mondta, szorosan egy­ütt kíván működni a végrehajtó hatalom és az önkormányzati szervek vezetőivel, hiszen ezáltal szá­mos problémát sikerül majd megoldani Az ügyfélszolgálati iroda a tervek szerint katalizátorként működne a határokon átnyúló interregionális gazdasági pro­jektek létrehozásában, annál is inkább, hiszen a közeljövőben Beregszásztól néhány kilo­méternyire fog húzódni az Európai Unió határa. . . -ban- AZ Újságíró jegyzete Kéz- és lábtörést. Kemény decemberünk volt, olykor mínusz 10- 20 Celsius fok között ingadozott a hőmérséklet. Esett hó is a gazdák nagy örömére, hisz betakarta és megvédi a kifagyástól a vetést. Kitart azóta is szép havas telünk. Szépnek szép és egészséges is a kemény tél (legalábbis influenzajárvány nem lép fel a hidegben), de közlekedés szempontjából bizony keserves a jeges utakon, járdákon való helyváltoz­tatás, különösen szép városunkban, Beregszászban A régi nóta: útjaink, járdáink hasonlatosak a jégpály­ákhoz Ha meg is enged a fagy, az ereszről lecsöpögő víz éjszaka ráfagy az útra, még kiszámíthatatlanabbá teszi a szegény járókelőnek azt, hová is lépjen. Mondják, hogy lakosságunk alaposan felké­szült már a síkos járdákhoz, legalábbis a statisztikák szerint kevesebb polgár kerül be kéz- és lábtöréssel a kórházba Megcáfolni látszik ezt a saját személy­es tapasztalatom: a minap a munkába menet két olyan ismerősömmel találkoztam, aki épp a napokban törte össze csontjait egy kiadós esés következ­ményeként. Egy­iknek a térde ment tönkre, azóta is a ki mikát j­átj­a (persze mankóval és némi más külső segítséggel), másiknak a karját gipszelték be, a harmadik ismerősöm állapotáról viszont aznap telefonon értesültem: ő egyáltalán nem tud járni, olyan csúnya balesetet szenvedett. Úgy tűnik, napjainkban már senkit sem izgat különösebben az utak és járdák tisztántartása, sózása. Az a feltűnő, ha a városban járva még találkozunk megtisztított járdafelülettel. Vannak olyan csökönyös háztulajdonosok, akik e hasznos foglalatosságról, nevezetesen a házuk előtti járdaszakasz letisztításáról, homokkal, hamuval vagy sóval való felszórásáról akkor sem hajlandók lemondani, amikor a szomszédaiknál teljes a közöny eme ügy iránt. Áldassék a nevük és cselekedetük, mert amikor keservesen siklóivá, minden izmunk megfeszítésével, szinte korongként tapadva a síkos járdára ily­en szakaszhoz érünk, megkönnyebbülten lélegezhetünk fel. Kár, hogy a jó példa nem ragadós, de még a cipőnk talpa sem. Sőt, újabban egyes újdonsült háztulajdonosok és vállalkozók, hivalkodva nem akármilyen egzisztenciájukkal, kifejezetten a járókelők ellen “dolgoznak”, amikor tükörsimára csiszolt műmárványkövekkel,rakják ki házuk, üzletük, illetve kávézójuk előtt a járdákat. Nem lenne ezzel semmi bajom a nyáron. Még télen sem, ha gondoskodnának arról, hogy az eme járdaszakaszon közlekedők kéz- és lábtörés nélkül megússzák az átkelést. Csakhogy: idáig már nem terjed ki a figy­elmük. Életveszély­es ilyenkor rálépni ezekre a járdaszakaszokra, ki is kerüli őket mindenki, ha van hová, illetve ha észreveszi Hallgatom a magyar rádiót, ahol arról tájékoztatnak, hogy ezentúl bárki, akinek járműve a magy­ar utakon gödör miatt megrongálódik, beperelheti az útkarbantartót és teljes kártérítést követelhet. Hol vagyunk mi még ettől! S mily jó le­nne valami hasonló jogszabályt nálunk is elfogadni, legalábbis a járdákon balesetet szenvedők érdekében! Biztos, hogy ez megoldaná a téli hónapokban balesetmentes közlekedésünket. Ha más már nem segít. BAJ ()|||| mtN BEREGI HÍRLAP ----------------------------------------------­ 2002. január 5., szombat ____________________________/ Közösségi ház Váriban (Folytatás az 1. oldalról) tapasztalatait összegCA­C köszönetet mondott a járási állami közigazgatási hivatalnak, a Cserkasszi Megyei Állami Közigazgatási Hivatalnak, azért a segítségért, amelynek köszönhetően Vári lakossága új közösségi házhoz jutott. A kulturális intézmény­ek (klub, könyvtár) mellett helyet kap itt a posta, a takarékpénztár, a cipészet, a gyógy­szertár, és számos, a falu életéhez elengedhetetlen intézmény. Gajdos István, a járási állami közigazgatási hiv­atal elnöke a közösségi összefogás fontosságáról beszélt, amely egy-egy település életében döntő fontosságú lehet, mint történt ez Váriban is az utóbbi két árvíz során. A közigazgatási hivatal elnöke kifejezte köszönetét a Cserkasszi Megy­ei Állami Közigazgatási Hiv­atal jelenlév­ő képv­iselőjének a Várinak ny­újtott hatalmas segítségért. Ezt követően Gajdos István és Kovács Zoltán átvágták a közösségi ház avatószalagját. Felv­ételeink az avatáson készültek. ZUBÁNICS LÁSZLÓ Ülésezett az ukrán-magyar kormányközi vegyesbizottság (Folytatás az L oldalról) A 2001. áprilisi kijevi ülés jegyzőkönyve végrehajtását elemezve a felek rámutattak, hogy az elmúlt időszakban nem érték jelentősebb jogsérelmek a magy­ar, illetve az ukrán kisebbséget A magyar fél a státustörv­ény v­égrehajtásával kapcsolatban pozitív­an értékelte az ukrán állam hozzáállását Az ukrán-magyar kormányközi vegyesbizottság jegyző­könyvébe a következő lényeges pontok kerültek be: — az ukrán fél törekedni fog annak elősegítésére, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok neveit az útleveleik azon rubrikáiba, ahol a bejegyzés idegen nyelven történik, ezekre a magyar helyesírás szabályai szerint kerüljön sor; — a magyar fél sajnálattal konstatálta, hogy még mindig nem történtek lépések a nemzetiségi hovatartozásuk miatt üldözésnek kitett magyar nemzetiségű állampolgárok teljes körű rehabili­tációjára és anyagi kárpótlására; — jelentős vitát váltott ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által beterjesztett Tiszánzelléki járás kérdése, amelyben a X. ülés óta nem történt előrelépés. Az ukrán fél nyilatkozata szerint, amennyiben az államhatalmi szerveket az arra jogosult jogalanyok megkeresik, megvizsgálják annak megvalósításának lehetőségeit,­­ a felek örömmel állapították meg, hogy a v­egyesbizottság ajánlásainak megfelelően megjelent az ukrán-magyar és a m­agy­ar­­u­krán szótár (sank. Lizanec Petro), illetve Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskola bázisán is megjelentek tíz ukrán­magyar szótár (szerk Udvari István) tov­ábbi kötetei. A v­egyesbizottság számos oktatási kérdéssel is foglalkozott, így többek között megvitatták a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, a szemnyei, az­­izsnyétei általános iskolák és az Ungvári Dayka Gábor Középiskola építésének kérdését. A kulturális szférában előrelépésnek tekinthető, hogy a felek megállapodtak abban, miszerint lépéseket tesznek a sajtótermékek és könyvek vámmentes behozatalának elősegítésére. Az ukrán fél felvállalta a ki­jevi Magy­ar­­ láz­ további építésének támogatását, míg a magyar fél megfelelő helyiségeket biztosít az­ Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat számára Az­ ülés jegyzőkönyvét a két delegáció vezetője látta el kézjegyével A következő ülésre valószínűleg 2002 v­égén kerül sor Kijevben. A vegyesbizottság munkájában részt v­ett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, I­lortyani Jaroszlava, a magyarországi Ukrán Nemzetiségi­­Önkormányzat elnöke, Cserepany­a Mihajlo, a megy­ei állami közigazgatási hivatal migrációs és nemzetiségügyi osztályának vezetője.

Next