Beregi Hírlap, 2016. július-december (72. évfolyam, 46-96. szám)
2016-07-02 / 46. szám
2016. július 2., szombat 46. szám BEREGI HÍRLAP Nemzetközi Duna-nap Haláboron Vidékünkön 2004 óta tartják meg a Nemzetközi Duna-napot. Korábban Kovászó adott otthont a kulturális rendezvénynek, az idén a Halábor melletti Tisza-parton gyűltek össze több százan a folyó innenső és túloldalán, hogy együtt ünnepeljenek. Igen, együtt, hiszen aznap komp, illetve uszály közlekedett Tiszakóród és Halábor között. Az ünnepélyes megnyitóra a folyó közepén lehorgonyzott kompon került sor. Elsőként Somlyódy Balázs, a Magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte: a nemzetközi Duna-védelmi egyezménynek az a lényege, hogy nemzetközi platformot teremtsen, hiszen a víz nem ismer határokat. Csak közösen lehet a vizek állapotát megőrizni, és azokat a lehetőségeket biztosítani, amelyek minden ország számára fontosak. A magyarukrán együttműködés rendkívül jól működött az utóbbi évtizedekben. Közösen tervezzük a határ menti beruházásokat, 2013- ban elkészült a magyar-ukrán árvízvédelmi fejlesztési terv, ami több tározó és csaknem 300 kilométernyi töltés építését tartalmazza. Ukrán részről Irina Ovcsarenko, Ukrajna Állami Vízgazdálkodási Bizottságának megbízott elnöke szólt a megjelentekhez, aki elmondta: a Dunát, Európa második leghosszabb folyóját ünnepük szerte a kontinensen, amely számos nemzetet köt össze. Ukrajnában 27 ezren dolgoznak a vízgazdálkodási ágazatban, munkájukkal hozzájárulnak a sikeres árvízi védekezéshez és az egyezmények létrejöttéhez. Köszöntőt mondott még Iván Zavadsky, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság(ICPDR) főtitkára. A szónok hangsúlyozta: az ICPDR- nek köszönhetően jöhetnek létre ezek a nívós rendezvények azzal a céllal, hogy a folyó menti országokban rendszeresen felhívják a figyelmet a Duna természeti értékeire. Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke köszönetet mondott a magyar és az ukrán vízügyi dolgozóknak, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy megkönnyítsék a határ mentén élők életét. Elmondta, arra törekszenek, hogy kiaknázzák a vizekben rejlő lehetőségeket. Üdvözölte a résztvevőket Hennagyij Moszkalj, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke is. Az ünnepség Tiszakóródon folytatódott. Ott Tilki Attila országgyűlési képviselő a tervezett újabb határátkelőkről szólt. Mint mondta, ha Ukrajnában stabilizálódik a belpolitikai helyzet, Tiszakóród-Mezővári és/ vagy Szatmárcseke-Badaló között beindulhat a határátkelés hídon vagy komppal. Tiszakóródon a nap folyamán főzőversenyre, koncertekre, tiszai sétahajókázásra és búvárbemutatóra került sor. A résztvevők természetesen átlátogathattak a Tisza kárpátaljai oldalán rendezett programokra is. Érdemes volt, hiszen a nagyszínpadon a megye és a Beregszászi járás közös szervezésében színes kulturális műsor zajlott, amely során számos együttes, zenekar és tánccsoport lépett fel. Az egybegyűlteket Petruska István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke köszöntötte. Örömmel jelentette be, hogy a Duna-nap alkalmából a Coca-Cola ukrajnai gyártója több szemetes konténerrel ajándékozta meg Halábor önkormányzatát. A levegőben ínycsiklandó illatok terjengtek , a megye vízügyi szervezeteinek sátraiban sült-főtt a finom étel. A Helikon Hotel helyi sátra is várta vendégeit; tulajdonosa, Bíró Tibor volt a rendezvény egyik szponzora. Kellemes, vidám napot tölthettek együtt a Tiszán innen és túl élők, mindenki elégedett volt, sokan mondták, hogy évente akár többször is szívesen részt vennének hasonló ünnepségeken. Holokauszt-emlékmű Beregszászon Az 1944 tavaszán kezdődő deportálások során Kárpátaljáról hivatalosan 85 ezer, de egyes szakirodalmi adatok szerint közel 100 ezer zsidót hurcoltak koncentrációs táborokba. Beregszászon a második világháború előtt több mint 10 500 zsidó élt, és 1944 májusában szinte mindannyiukat elhurcolták, főképpen Auswitzba. A második világháború után mindössze ezren térhettek haza, a városból a zsidóság szinte eltűnt. A Beregvidéken fennmaradt zsidó emlékhelyek között jelentős helyet foglal el a beregszászi ma is működő zsinagóga. A második világháború előtt Beregszászon hét zsinagóga volt, mára azonban csak ez az egy maradt meg, amelyet a kis közösség gondoz és működtet. A Shalom Alapítvány Civil Szervezetet 2013 nyarán hozták létre jótékonyság, emberbaráti segítségnyújtás céljából. Az alapítvány szervezésében a múlt héten nemzetközi megemlékezésre került sor: a holokauszt beregszászi áldozatainak tiszteletére emlékművet avattak a zsinagóga udvarán. A táblákon több ezer elhurcolt beregszászi zsidó nevét tüntették fel. A Zrínyi Ilona utcai zsinagóga udvarán felállított emlékmű avatási ünnepségén mondott beszédében Weisz József, a Shalom Alapítvány Civil Szervezet elnöke, beregszászi származású amerikai üzletember—aki fontos szerepet játszott az emlékmű létrehozásában —hangsúlyozta: 1944 májusában Beregszászról több mint 10 ezer zsidó lakost hurcoltak el, akiknek legnagyobb része elpusztult. Szinte nem volt olyan zsidó család, amelyet ne érintett volna a deportálás. Mint mondta, az emlékműre közel négyezer áldozat, köztük az ő több hozzátartozója nevét vésték fel. Kiemelte, hogy az emlékmű egy olyan hely, ahová mindig visszatérhetnek a világban szétszóródott beregszászi kötődésű zsidók, és egyben mementóul szolgál az utókornak, hogy soha ne ismétlődhessen meg a 72 évvel ezelőtti szörnyűség. Lesley Weiss , az Egyesült Államok kormánya azon bizottságának elnöke, amelyet a zsidó kulturális örökség megőrzése céljából hoztak létre . Amerikából tért haza, hogy lerója kegyeletét az elhurcoltak tiszteletére állított emléktábla előtt. Elmondta, édesanyja és családja Bótrágyról származnak, több generáción át békében éltek e vidéken, édesanyja mindenkivel jó kapcsolatot ápolt. Ennek a békés periódusnak 1939 vetett véget, felmenői Auswitzba kerültek. Lesley Weiss köszönetét fejezte ki Weisz Józsefnek és munkatársainak azért az elkötelezett tevékenységükért, amelyet a beregszászi zsidó közösség megőrzése érdekében fejtenek ki. Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos kiemelte: a magyar zsidóság a magyar nemzetpolitika integráns része. Ennek jegyében a magyar kormány felelősséget visel azokért a páratlan zsidó kulturális értékekért, amelyek fennmaradtak Kárpátalján, ahol már nagyon kevés zsidó él. Magyarország ugyancsak támogatja kárpátaljai zsidó emlékhelyek létesítését, létesítmények felújítását. Emlékeztetett, hogy ennek a programnak a részeként avattak az elmúlt hetekben holokauszt-emlékművet az Ilosvához közeli Bilkén, és folyik jelenleg Nagyszőlősön a zsinagóga részleges felújítása. Szólt az egybegyűltekhez Nagy Bércés, Magyarország Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Viktor Mikulin, a megyei állami közigazgatási hivatal elnökhelyettese, Szalipszki Endre, a beregszászi magyar külképviselet főkonzulja, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. Babják Zoltán hangsúlyozta: a kultúrház elé helyezett banner csak részben tudja visszaadni azt a hangulatot, amelyet az eredeti épület árasztott. Azon reményének adott hangot, hogy összefogással és kemény munkával sikerül eredeti állapotába visszaállítani az épület külsejét, ahol továbbra is a város kulturális élete zajlana. A holokauszt beregszászi áldozatainak emlékműve — amely fekete márványtömbökből álló fal, tetején Dávid-csillaggal, mellette menórával — Mihajlo Kolodko ungvári szobrászművész alkotása. Létrehozását Magyarországon kívül az U. S. Comission for the Preservation of America’s Heritage Abroad, a Shalom Alapítvány Civil Szervezet, valamint számos magánszemély támogatta. :1 / : Az oldal anyagait Hegedűs Csilla készítette