Beregi Hírlap, 2016. július-december (72. évfolyam, 46-96. szám)

2016-07-02 / 46. szám

2016. július 2., szombat 46. szám BEREGI HÍRLAP Nemzetközi Duna-nap Haláboron Vidékünkön 2004 óta tartják meg a Nem­zetközi Duna-napot. Korábban Kovászó adott otthont a kulturális rendezvénynek, az idén a Halábor melletti Tisza-parton gyűltek össze több százan a folyó innenső és túlol­dalán, hogy együtt ünnepeljenek. Igen, együtt, hiszen aznap komp, illetve uszály közlekedett Tiszakóród és Halábor között. Az ünnepélyes meg­nyitóra a folyó közepén lehorgonyzott kompon került sor. Elsőként Somlyódy Balázs, a Ma­gyar Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazga­tója köszöntötte a részt­vevőket. Kiemelte: a nem­zetközi Duna-védelmi egyezménynek az a lénye­ge, hogy nemzetközi plat­formot teremtsen, hiszen a víz nem ismer határokat. Csak közösen lehet a vi­zek állapotát megőrizni, és azokat a lehetőségeket biztosítani, amelyek min­den ország számára fontosak. A magyar­ukrán együttműködés rendkívül jól műkö­dött az utóbbi évtizedekben. Közösen ter­vezzük a határ menti beruházásokat, 2013- ban elkészült a magyar-ukrán árvízvédelmi fejlesztési terv, ami több tározó és csaknem 300 kilométernyi töltés építését tartalmazza. Ukrán részről Irina Ovcsarenko, Ukrajna Állami Vízgazdálkodási Bizottságának meg­bízott elnöke szólt a megjelentekhez, aki el­mondta: a Dunát, Európa második leg­hosszabb folyóját ünnepük szerte a konti­nensen, amely számos nemzetet köt össze. Ukrajnában 27 ezren dolgoznak a vízgazdál­kodási ágazatban, munkájukkal hozzájárul­nak a sikeres árvízi védekezéshez és az egyezmények létrejöttéhez. Köszöntőt mondott még Iván Zavadsky, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság(ICPDR) főtitkára. A szónok hangsúlyozta: az ICPDR- nek köszönhetően jöhetnek létre ezek a nívós rendezvények azzal a céllal, hogy a folyó men­ti országokban rendszeresen felhívják a figyel­met a Duna természeti értékeire. Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke köszönetet mondott a magyar és az ukrán vízügyi dol­gozóknak, akik nap mint nap azon fáradoz­nak, hogy megkönnyítsék a határ mentén élők életét. Elmondta, arra törekszenek, hogy kiaknázzák a vizekben rejlő lehetőségeket. Üdvözölte a résztvevőket Hennagyij Moszkalj, a Kárpátaljai Megyei Állami Köz­­igazgatási Hivatal elnöke is. Az ünnepség Tisza­­kóródon folytatódott. Ott Tilki Attila országgyűlési képviselő a tervezett újabb határátkelőkről szólt. Mint mondta, ha Ukrajnában stabilizálódik a belpolitikai helyzet, Tiszakóród-Mezővári és/ vagy Szatmárcseke-Ba­­daló között beindulhat a határátkelés hídon vagy komppal. Tiszakóródon a nap folyamán főzőversenyre, koncertekre, tiszai sétaha­jókázásra és búvárbemu­tatóra került sor. A részt­vevők természetesen átlá­togathattak a Tisza kár­pátaljai oldalán rendezett programokra is. Ér­demes volt, hiszen a nagyszínpadon a me­gye és a Beregszászi járás közös szervezé­sében színes kulturális műsor zajlott, amely során számos együttes, zenekar és tánccso­port lépett fel. Az egybegyűlteket Petruska István, a Beregszászi Járási Állami Közigaz­gatási Hivatal elnöke köszöntötte. Örömmel jelentette be, hogy a Duna-nap alkalmából a Coca-Cola ukrajnai gyártója több szemetes konténerrel ajándékozta meg Halábor önkor­mányzatát. A levegőben ínycsiklandó illatok ter­jengtek , a megye víz­ügyi szervezeteinek sát­raiban sült-főtt a finom étel. A Helikon Hotel he­lyi sátra is várta vendé­geit; tulajdonosa, Bíró Tibor volt a rendezvény egyik szponzora. Kellemes, vidám na­pot tölthettek együtt a Tiszán innen és túl élők, mindenki elégedett volt, sokan mondták, hogy évente akár többször is szívesen részt vennének hasonló ünnepségeken. Holokauszt-emlékmű Beregszászon Az 1944 tavaszán kezdődő deportálások során Kárpátaljáról hivatalosan 85 ezer, de egyes szakirodalmi adatok szerint közel 100 ezer zsidót hurcoltak koncentrációs tábo­rokba. Beregszászon a második világháború előtt több mint 10 500 zsidó élt, és 1944 májusában szinte mindannyiukat elhurcolták, főképpen Auswitzba. A második világhábo­rú után mindössze ezren térhettek haza, a városból a zsidóság szinte eltűnt. A Beregvidéken fennmaradt zsidó emlék­helyek között jelentős helyet foglal el a be­regszászi ma is működő zsinagóga. A máso­dik világháború előtt Beregszászon hét zsi­nagóga volt, mára azonban csak ez az egy maradt meg, amelyet a kis közösség gondoz és működtet. A Shalom Alapítvány Civil Szervezetet 2013 nyarán hozták létre jótékonyság, em­berbaráti segítségnyújtás céljából. Az ala­pítvány szervezésében a múlt héten nemzet­közi megemlékezésre került sor: a holokauszt beregszászi áldozatainak tiszteletére emlék­művet avattak a zsinagóga udvarán. A táb­lákon több ezer elhurcolt beregszászi zsidó nevét tüntették fel. A Zrínyi Ilona utcai zsinagóga udvarán felállított emlékmű avatási ünnepségén mon­dott beszédében Weisz József, a Shalom Ala­pítvány Civil Szervezet elnöke, beregszászi származású amerikai üzletember—aki fontos szerepet játszott az emlékmű létrehozásában —hangsúlyozta: 1944 májusában Beregszász­ról több mint 10 ezer zsidó lakost hurcoltak el, akiknek legnagyobb része elpusztult. Szinte nem volt olyan zsidó család, amelyet ne érin­tett volna a deportálás. Mint mondta, az em­lékműre közel négyezer áldozat, köztük az ő több hozzátartozója nevét vésték fel. Kiemel­te, hogy az emlékmű egy olyan hely, ahová mindig visszatérhetnek a világban szétszó­ródott beregszászi kötődésű zsidók, és egy­ben mementóul szolgál az utókornak, hogy soha ne ismétlődhessen meg a 72 évvel ez­előtti szörnyűség. Lesley Weiss , az Egyesült Államok kormánya azon bizottságának elnöke, ame­lyet a zsidó kulturális örökség megőrzése céljából hoztak létre . Amerikából tért haza, hogy lerója kegyeletét az elhurcoltak tiszteletére állított emléktábla előtt. Elmond­ta, édesanyja és családja Bótrágyról szár­maznak, több generáción át békében éltek e vidéken, édesanyja mindenkivel jó kap­csolatot ápolt. Ennek a békés periódusnak 1939 vetett véget, felmenői Auswitzba ke­rültek. Lesley Weiss köszönetét fejezte ki Weisz Józsefnek és munkatársainak azért az elkötelezett tevékenységükért, amelyet a beregszászi zsidó közösség megőrzése ér­dekében fejtenek ki. Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye és Kár­pátalja fejlesztési fel­adatainak kormányzati koordinációjáért fele­lős kormánybiztos ki­emelte: a magyar zsi­dóság a magyar nem­zetpolitika integráns része. Ennek jegyében a magyar kormány fe­lelősséget visel azokért a páratlan zsidó kultu­rális értékekért, ame­lyek fennmaradtak Kár­pátalján, ahol már na­gyon kevés zsidó él. Magyarország ugyan­csak támogatja kárpátaljai zsidó emlékhe­lyek létesítését, létesítmények felújítását. Emlékeztetett, hogy ennek a programnak a részeként avattak az elmúlt hetekben holokauszt-emlékművet az Ilosvához köze­li Bilkén, és folyik jelenleg Nagyszőlősön a zsinagóga részleges felújítása. Szólt az egybegyűl­tekhez Nagy Bércés, Magyarország Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Ál­lamtitkárságának fő­osztályvezetője, dr. Orosz Ildikó, a II. Rá­kóczi Ferenc Kárpátal­jai Magyar Főiskola rektora, Viktor Mikulin, a megyei állami köz­­igazgatási hivatal el­nökhelyettese, Sza­­lipszki Endre, a bereg­szászi magyar külkép­viselet főkonzulja, Babják Zoltán, Bereg­szász polgármestere. Babják Zoltán hangsúlyozta: a kultúr­­ház elé helyezett banner csak részben tudja visszaadni azt a hangulatot, amelyet az ere­deti épület árasztott. Azon reményének adott hangot, hogy összefogással és ke­mény munkával sikerül eredeti állapotába visszaállítani az épület külsejét, ahol tovább­ra is a város kulturális élete zajlana. A holokauszt beregszászi áldozatainak emlékműve — amely fekete márványtöm­bökből álló fal, tetején Dávid-csillaggal, mellette menórával — Mihajlo Kolodko ungvári szobrászművész alkotása. Létreho­zását Magyarországon kívül az U. S. Comission for the Preservation of America’s Heritage Abroad, a Shalom Alapítvány Ci­vil Szervezet, valamint számos magánsze­mély támogatta.­ ­ :1 / : Az oldal anyagait Hegedűs Csilla készítette

Next