Vörös Zászló, 1953. július (2. évfolyam, 154-180. szám)

1953-07-01 / 154. szám

zi Mir kora reggel van. A város azon­ban nem alszik, Itt-ott ének csendül, s egymás után érkeznek a kultúrcso­­p­or­tok. Az állomáson nagy tömeg vár­ja az érkező különvonatot, mely el­hozta a marosvölgyi kultúrcsoporto­­kat. Mikor a vonat beszalad az állo­másra, zenekar játszik. Üdvözlik a kultúrcsoportokat, melyek a pihe­nőhelyekre mennek, hogy azután teljes erővel vehessenek részt a seregszem­lén. Tizenegy órakor a kultúrcsoportok nagy része már a helyén van. A Kultúr­palota zsúfolásig megtelt nézőkkel A hatalmas színpadon a szentgericei énekesek sorakoznak fel, kissé izgatot­tak, rég nem szerepeltek ilyen nagy színpadon és ilyen nagy közönség előtt, de mikor a bársonyfüggöny szétnyílik egyszerre csendül ajkukon a dal ..Zeng már az ének, zeng már a dal". A szentgericeiek után a kézdiszentléleki 95 tagú dalárda lép a színpadra. Ezt az énekkart a Világifjúsági Találkozó tiszteletére szervezték újjá és erősítet­tél­ meg. Most a nagyon szép román népvise­letbe öltözött marosoroszfalui ének­kar énekli a „Varä-varä primáva­­rä“ című dalt, aztán a kollektív gazda­ságról énekelnek, hogy hogyan vált éle­tük szebbé a kollektívában. Az aldo­­bolyi énekesek békedalt énekelnek, 76 alakról * száll a da-1 román és magyar nyelven „Nu mai vrem­­ar rázboi si robi­­e‘, „Nem kell új háború, nem kell rab­ság“. Az a-­­dobolyi énekesek amellett, hogy készültek a seregszemlére és az utóbbi időben minden nap próbáltak, módot találtak arra is, hogy a nyári kultúrtevékenységre felkészüljenek és különösen a szérűn végzendő kultúr­­mrunkára. Már elkészítették a faluban a könyvsátort, ahová a könyvtárat he­lyezik el, készen van az új faliújság, amit a szérű bejáratánál helyeznek el és elő van készítve a cséplésnek kul­túrműsorra­ való megnyitása is. Nagy tetszésnek örvendett és nagy sikerrel szerepeltek a gyimesközéploki csángók. Gyimesközéplok nagy köz­ség, az énekkar tagjai sokszor 7 kilo­méter távolságról jöttek próbára s ezt az utóbbi időben mindennap megtették. Még néhány hónappal ezelőtt nem volt énekkaruk és a kulturélet is gyenge volt. A 100 tagú dalárdát a Világifjú­­sági Találkozó tiszteletére szervezték és a seregszemle tartományi szaka­szán szép sikerrel vett részt. Abban, hogy a seregszemlén ilyen szép siker­rel szerepeltek, Holló Gábor tanítónak is nagy érdeme van. Az ő vezetésével tanulta be az énekkar­ azt a szép dalt, mely nagyon jól talál Gyimesközéplok­­ra, a „Mi kis falunkban“. Mikor a dal elhangzott, hosszas taps követelte, hogy ismételjék azt meg. A bátosi énekesek ajkáról három nyelven csendült „Vezetett a párt“ cí­mű dal. A testvériség igazi megnyilvá­nulása volt ez. Azután a nagygalamb­­falvi énekesek léptek a színre. A 150 tagú dalárda a legnagyobb sikerrel szerepelt. Egyszerre csendült fel a dal a 150 énekes ajkáról Egy magyar egyveleget énekeltek, mely a „Hej ha­lászok, halászok“ című dallal kezdő­dött, majd „Zölde­ a rózsafa“ című kedves szovjet népdalt énekelék ma­gyar nyelven. . De mindeniknél szebb volt a „Vezetett a pad“ című­ dal Ilyen feldolgozásban még nem hallottak vá­rosunk dolgozói. Az első szakaszt együtt énekelte a dalárda, a többi sza­kaszokat egy kis pionír szavalta és az egész kórus zümmögve kísérte, majd a refrént újból együtt énekelték. Dü­börgő tapssal köszönték meg a jelen­levők ezeket a szép da­lokat. ★ Délután három óra, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt közön­séggel, mindenki látni akarta az ere­deti román és magyar népi táncokat. Felcsendül a mikrofonba „Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak“ cí­mű dal és a magyarhermányi tánco­sok betáncolnak a színpadra. Kemé­nyen és biztos léptekkel mutatják be táncukat. Majd helyüket a zágon­i 45-- 60 éves idős táncosok veszik át. Mint idősek a román—magyar barátság je­gyében, kultúrmunkára szólítják fel a fiatalokat énekszámaikkal majd bele­kezdenek egy népi táncba. Piroskendőt lobogtatva kiszámított léptekkel jönnek a színpadra a felsőrá­kosi­ táncosok. Kört alkotva csendül ajkukon a DÍVSZ induló „Egy a jel­­szónk, a béke“ s ekkor fehér galam­bok szállnak a levegőbe. Ezek az ifjak is a béke megőrzésének jegyében tán­colnak. „Kicsi ez a ku­ltúrház, lerúgom a színpadát“ kiált bele a csendbe a sik­­lódi tánccsoport legfiatalabb tagja, egy pionir. Mellette társa kiáltja „Ad­janak egy szalmaszálat, hogy döntsem fel a kultúrházat“, életet hoz a szín­padra a négy pionir. Kedvre kapva a nagyobbak is kitesznek magukért a csürdöngölővel Majd a leányokat jól megforgatva kitáncolnak a színpadról. Mindenki nagyon várja a köröndi táncosokat. Ezek az ifjak bejárták ha­zánk minden részét, Kolozsvár, Temes­vár, Bukarest színpadain mutatták be a korondiak régi táncait. Itt sem ma­radtak szégyenbe, a pionírok is és az ifjak is megmutatták tudásukat. A gyergyóújfa­lusi erdőmun­kások 20 tagú tánccsoportja következik. Ezek az ifjak fáradtságát nem ismerve, a napi munka után tíz kilométert is gyalogol­tak, hogy részt vehessenek a próbákon. Kétszáz éves hagyományos népi tán­cot mutatnak be. Ezután még számos tánccsoport lé­pett a színpadra. A jellegzetes népvi­seleteken meglátszott a nép művésze­te. Ugyanez mutatkozott meg a tánc­csoportoknál is, kik tudásuknak legja­vát adták azért, hogy­ a Magyar Auto­nóm Tartomány,, kultúrszempontból ,s méltóképpen köszöntse a Világifjúsági és Diá­k-Béketalálkozót Vasárnap zajlott le a VIT­iszteletére rendezet kultúr seregszemle tartományi szakasza VÖRÖS ZÁSZLÓ Népi demokratikus rendszerünk gondoskodik a dolgozók ellátásáról Pártunk és kormányunk következe­tesen harcol azért, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termékek begyűjtése útján a dolgozók élelmiszerrel és az iparnak nyersanyaggal való ellátását. Gondoskodik, hogy minden munkás asztalára hivatalos áron kerüljön az étel, mindent elkövet, hogy véglegesen megszüntesse az üzérkedést és kizárja az árakat felverő lánckereskedelmet. A mezőgazdasági termékek begyiű­­­tése és a kvótabeadás mind a városi, mind a falusi dolgozók érdekeit szol­gálja. Ezt értette meg sok-sok társával­­együtt Görgényoroszfalun a békeharc­­bizottság tizenegy tagja, akik vállal­ták, hogy a VIT tiszteletére a termény­­betakarítás után azonnal eleget tesz­nek beszolgáltatási kötelezett­ségek­nek. A beadási kötelezettség teljesítése, ma már a falusi dolgozók hazafias kö­telessé­gének, a békeharc részének, be­csület kérdésének tekintik. Minden beszolgáltató becsületes dolgozó pa­raszt tisztában van azzal, hogy min­den szem gabonával, minden más ter­mékkel, melyet az államnak ad be a mi országunkat, a munkások és dolgo­zó parasztok államát erősíti, annak reménységeit, gyermekeit táplálja, a csak iparát fejleszti. Tudja, hogy csak ilyen módon válik még olcsóbbá a községekbe kerülő ipari ám, így lesz még szebb és jobb az ő élete is. Legutóbb kormányhatározat jelent meg, amely újabb alkalmat ad dolgozó parasztságunk életszínvonalának eme­lésére. Eszerint a kollektív gazdasá­gok, mezőgazdasági társulások tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok kvótájuk beadása után szabadon ren­delkezhetnek fölösleges terményeikkel, szabadon szállíthatják, erőltethetik vagy eladhatják, anélkül, hogy várniuk kellene addig, míg a rajon vagy köz­ség befejezi hegyű­­­zési tervét. Ez az intézkedés újabb ösztönzés a dolgozó parasztságnak, hogy a legrö­videbb időn belül betakarítsa termé­nyeit és eleget tegyen beadási kötele­zettségének, hogy azután szabadon rendelkezhessék megmaradt termékei­vel.­­ A kormány határozatában gondos­­kodik azokról is, akik nehézséget érez­nek a tavalyi szárazság következtében. A néptanácsok végrehajtó bizottságai, az Állami Termé­kbegyűjtő Bizottság községi megbízottjával együtt a tár­sult vagy egyénileg gazdálkodó pa­rasztok kérésére engedélyezhetik, hogy állami kvótájuk beadása után saját szükségletükre 50 kiló gabonát kicsé­pelhessenek és megöröltethessenek. Gabonát csak az állami vagy szö­vetkezeti szervek vásárolhatnak. Ez az intézkedés kizárja az üzérkedést, a spekulációt, olcsóbbá teszi a piacot. Érmék fontosságát mérte fel Ton­csen Barta János, aki tartományunk sok dolgozó parasztjával egyetemben vál­lalta, hogy felesleges termékeit a szö­vetkezet útján értékesíti. A szövetkezeti felvásárló szervek csak az illető termék kvótájának be­szolgáltatása után vásárolgatnak a termelőktől. Magánszemélyek háztar­tásukhoz szükséges mennyiséget vásá­rolhatnak. Magánosnak kereskedelem céljára tilos gabonát vásárolni. Ezt a törvény, mint üzérkedést, szigorúan bünteti. Mindezek az intézkedések pártunk­nak és kormányunknak a dolgozók iránti szerető gondoskodását jelentik. Serkentik a dolgozó parasztokat is, akik mindinkább tudatára ébrednek, hogy az állammal szembeni kötelezett­ségek teljesítése saját, egyéni érdekük is. A pártszervezetek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak feladata, hogy alaposan megmagyarázzák a ha­tározat jelentőségét és ezáltal mozgó­sítsák a termelők széles tömegeit a termés mielőbbi, szemveszteség nél­küli betakarítására, a hazafias köteles­ségük, a beszolgáltatási terv teljes egészében való teljesítésére, hogy ez­által hozzájáruljanak a város és falu közötti árucsere kiszélesítéséhez. Mind több tanulót a szakmai iskolákba Szakmai iskoláinkból évről­­évre az új szakemberek ezrei kerülnek ki. A szakmai iskolák, ahol a dolgozók gyermekei nyer­nek kiképzést és válnak szakem­berekké, mérnökökké, techniku­sokká, népi demokratikus álla­munk jelentős vívmányai. A szakmai iskolák nyitva állnak a dolgozók gyermekei előtt, a mesterek és szaktanárok tárt karokkal várják a jövő szakem­bereit, mérnökeit, technikusait. Ezekben az iskolákban a ta­nulók legjobb ellátásban része­sülnek, ruhát kaptak, bentla­kást, teljes ellátást Tág tér nyílik Itt a tanulók előtt a kul­turális és sportterésernységük kifejlődésére is. Csaknem minden iskolának komoly kultúrcsoport­­ja és jólfejlett sportkollektívája van. Most legújabban a Munkaerő­tartalékok Vezérigazgatósága rövid, hathónapos iskolákat nyit meg. Mit adnak ezek a szakmai iskolák amellett, hogy szakem­berekké nevelik a dolgozók gyermekeit? A tanulók­ a szak­mai oktatás égés­z tartama alatt ingyenes ellátásban része­sülnek (élelmezés, lakás, stb.). Az RNK Minisztertanácsa 1399—1952. szá­mú határozata értelmében a tanulók ingyenes ruha ellár­ásban részesülnek. Ugyancsak e határozat értelmé­ben tanfelszerelést is kapnak és biztosítják az ingyenes utazást lakóhelyüktől az iskoláig. Jelentős az is, hogy a tanulók gyakorlati munkájuk ellenérté­kének nyolcvan százalékát pénz­ben megkapják. A múltban az inasnak sosem volt pénze, ha a mester megkönyörült és adott néhány lejt, akkor volt, de mun­kájáért nem kapott fizetést. Lényeges az is, hogy a tanu­lók, miután elvégezték a szak­mai iskolát, annál a vállalatnál, ahová be lesznek osztva, meg­kapják a ruházati jegyeket a Minisztertanács 1640—1953 szá­mú határozata alapján. Azoktól az ifjaktól, akik ezek­be az iskolákba beiratkoznak, dolgozó népünk és pártunk azt követeli, hogy mindazok el­lenére amit kapnak, becsülettel tanuljanak, sajátítsák el a szak­mát, váljanak jó szakemberek­ké, akik képesek lesznek arra, hogy harcoljanak pártunk veze­tésével ötéves tervünk négy év alatti teljesítéséért, a szocializ­mus felépítéséért. Ez nagy fel­adat, de minden lehetőség biz­tosítva van arra, hogy ezt be­csülettel el is tudják végezni. Tanuljunk a szovjetek tapasztalataiból A moszkvai szovjet a Szovjetunió fővárosának gondos gazdája A Szovjetunió fővárosában, Moszkvában, éppen úgy, mint minden szovjet városban, az álamhatalmat a Dolgozók Kül­dötteinek Városi Szovjetje gya­korolja. E demokratikus hatal­mi szervet a nép általános, egyenlő és közvetlen választó­jog alapján, titkos szavazással választja. A választási törvény értelmében minden háromezer lakost egy küldött képvisel a Városi Szovjetben. A nagy és szerteágazó nép­gazdaság állandó vezetésére sokoldalúan rendelkező és vég­rehajtó szervre van szükség. Ilyen szerv a moszkvai Szovjet végrehajtó bizottsága. A bizott­ság összetétele: elnök, öt elnök­­helyettes, titkár és nyolc tag. A végrehajtó bizottságot a Moszkvai Szovjet ülésén a Kül­döttekből választják és aláren­deltje a Szovjetnek. A végrehaj­tó bizottság számadással tarto­zik a Szovjetnek elvégzett mun­kájáról, minden, a gazdasági életet,­­a kultúrát­; a városi költ­ségvetést érintő fontosabb in­tézkedést a Szovjet elé kell ter­jesztenie megtárgyalás és meg­erősítés végett. A Moszkvai Szovjet által elfogadott határo­zatok Irányadók a végrehajtó bizottság számára is. A Moszkvai Szovjet megtár­gyalja és megerősíti a város gazdasági életének fejlesztésére a végrehajtó bizottság által ki­dolgozott tervét, megtárgyalja a tervnek a városi közlekedésre, a vízszolgáltatásra, a lakóházak építésére és javítására, az isko­laügy fejlesztésére vonatkozó részleteit. A küldöttek igen sok javaslatot terjesztettek elő a feladatok megoldására, melyek­kel kiegészítették a terveket. A moszkvai Szovjet végrehajtó bizottságában tizenöt küldött van. Megfelelő szervek nélkül azonban egymagukban nem vol­nának képesek irányítani a­­ha­talmas város gazdasági életét. Ilyen szervek: a Szovjet osztá­lyai és hivatalai. A végrehajtó bizottság mellé rendelt tervbi­zottság a tervek kidolgozásával, végrehajtásuk tanulmányozásá­val és ellenőrzésével foglalkozik. A lakásügyi hivatal lakáskérdé­­sekben dönt. A pénzügyi hivatal a város pénzügyét intézi. Az egészségvédelmi osztály hatás­körébe tartoznak Moszkva kór­házai, polikonikái és más orvosi intézményei. A népművelési osz­tály vezeti az iskolákat. A köz­­tisztasági hivatal ügyel a város tisztaságára, tereire, körutaira, ligeteire. Itt csak néhány osztályt és hivatalt neveztünk meg. Minden osztály élén egy vezető áll, akit a Szovjet jelöl ki erre a tiszt­ségre, az osztályvezetők kötele­sek maradéktalanul teljesíteni a Szovjet és a végrehajtó bizott­ság határozatait. Ha az osztály­­vezető nem hajtja végre a rá­bízott feladatokat, úgy a Moszkvai Szovjet megfelelőbb emberrel váltja fel A végrehajtó bizottság heten­ként egyszer ül össze, ülésein nemcsak a bizottság tagjai vesz­nek részt, hanem az osztály­­vezetők is, tanácskozási joggal. Az ülés napirendjén a város éle­tének leglényegesebb és legfon­tosabb kérdései szerepelnek. Ek­kor erősítik meg az osztályok által előterjesztett terveket és javaslatokat a városban végre­hajtásra kerülő nagyobb munká­latokra és gazdasági reformokra vonatkozóan. Itt hagyják jóvá a korábban elfogadott határo­zatok végrehajtásáról szóló be­számolókat. Moszkvában hatal­mas méretű újjáalakító és vá­rosszépítő munkálatok folynak, szélesítik az utcákat, új föld­alatti vonalakat és állomásokat építenek, kiterjesztik a gázellá­tást, stb. Mindezen munkálatok a Moszkvai Szovjet végrehajtó bizottságának tudomásával és ellenőrzésével folynak. A végre­hajtó bizottság tagjai áttekintik az építészek és más szakembe­rek által beterjesztett javasla­tokat, ott helyben tanulmányoz­zák a munka menetét, segíte­nek kielégíteni a felmerült hiá­nyokat és elkerülni az esetleges nehézségeket. A végrehajtó bizottság mun­káját nagymértékben segítik a Szovjet küldöttel is. Kötelezett­ségük és tevékenységük ugyanis nem merül ki csupán abban, hogy részt vesznek az üléseken. A Szovjet állandó bizottságai, a lakásügyi, népművelési, kereske­delmi és a többi bizottságai meg­tárgyalják a város életét érintő legfontosabb kérdéseket, megte­szik a szükséges ellenőrző intéz­kedéseket, javaslatokat terjesz­tenek elő. E küldöttek igen gyakran egy bizottság nevében szólalnak fel a Szovjet vagy a végrehajtó bizottság ülésein. Be­szédükhöz hozzászólnak a bizott­ság tagjai, az egyes osztályok és hivatalok vezetői. A végrehaj­tó bizottság nem egyszer azzal a kéréssel fordult a küldöttek­hez, hogy vizsgálják meg vala­mely határozat végrehajtását, nyújtsanak segítséget egyik vagy másik hivatalnak. A végre­hajtó bizottság köré igen sok építész, mérnök, orvos, tanár és más szakember csoportosul állandó tanácsadóként. Velük tárgyalják meg a kérdéseket, tapasztalataikat felhasználják a moszkvaiak életkörülményeinek megjavítására. Fellendült a hús és tejbeszolgáltatás üteme A dolgozók ellátása szempontjából a legfontosabb cikkek közé tartozik a hús és a tej. Az Állami Mezőgazdasági Terménybegyűjtő Bizottság Marosvá­­sárhely-rajoni szervei az év első há­rom hónapjában a tejbegyűjtési tervét 5 százalékban, a húsét 7 százalékban teljesítették. Vonatkozik ez különböző magángazdaságokra, amel a kulákok ellenséges mesterkedései károsan befo­lyásolták a hús- és a tejbegyűjtést. Az utóbbi időben a helyzet gyökeresen megváltozott. A rajoni néptanács vég­rehajtó bizottsága az utóbbi időben egyre több olyan intézkedést foganato­sított, amely a szervező munka megja­vítását célozza. Egyik legfőbb felada­tának tekintette a rajoni községi kép­viselők, valamint az állandó bizottsá­gok és honpolgári aktívák munkájá­nak kiszélesítését. Különösen az ál­­landó bizottságok munkájára fordítot­tak nagy gondot, mert ha az ál­landó bizottságok betöltik hivatásu­kat, a legszorosabb összekötő kapocssá válnak a végrehajtó bizottság és a széles dolgozó tömegek között. Azokban a községekben, ahol meg­szervezték az agitációs munkát és ad­minisztrációs kollektívát alakítottak, meglátszik a munka eredménye. 5 nap alatt a hús- és tejbe­szolgáltatás teljesítése 5 száza­lékkal emelkedett. A legaktívabb mun­kát az állandó bizottságok fejtették ki az alapszervezet támogatásával Szent­annán, ahol 100 százalékban adták be a hús­kvótát és 60 százalékban a tejet. Marosszentgyörgyön 91 százalékban a húst és 81 százalékban a tejet. Hasonló eredményeket értek el Nyárádszereda, Na­gyem­re, Nyárádkarácsonyfa­lva, Meggyesfalva, Dózsa György és még sok más községben. Az átlagos jó eredmények ellenére, vannak a hús- és tejbeszolgáltatásban lemaradt községek. Ezek közé tartoz­nak Székelysárd, Székelyvaja, Nyárád­­tő, Mezőszabéd, Vajdaszentivány köz­ségek, ahol a dolgozó parasztok nem tettek eleget állampolgári kötelezett­ségüknek. Az egyéni gazdaságokban a hús- és tej­begyűjtés körül felmerült hiányossá­gokért elsősorban az egyes községi néptanácsok végrehajtó bizottságait terheli a felelősség A helyi néptaná­csok nem adják meg a kellő támoga­tást a begyűjtő megbízottaknak, nem ellenőrzik munkájukat és nem végez­tek kellő politikai tömegagitációs mun­kát. Ha az elkövetkező időben az Állami Mezőgazdasági Terménybegyűjtő Bi­zottság Marosvásárhely-rajoni szerve szorosan együttműködik a nép­tanács végrehajtó bizottságával, segítséget ad a körzeti felelősnek és a begyűjtő meg­bízottaknak, rendszeresen ellenőrzi munkájukat, akkor az eredmény nem marad el­

Next