Vörös Zászló, 1953. július (2. évfolyam, 154-180. szám)
1953-07-01 / 154. szám
zi Mir kora reggel van. A város azonban nem alszik, Itt-ott ének csendül, s egymás után érkeznek a kultúrcsoportok. Az állomáson nagy tömeg várja az érkező különvonatot, mely elhozta a marosvölgyi kultúrcsoportokat. Mikor a vonat beszalad az állomásra, zenekar játszik. Üdvözlik a kultúrcsoportokat, melyek a pihenőhelyekre mennek, hogy azután teljes erővel vehessenek részt a seregszemlén. Tizenegy órakor a kultúrcsoportok nagy része már a helyén van. A Kultúrpalota zsúfolásig megtelt nézőkkel A hatalmas színpadon a szentgericei énekesek sorakoznak fel, kissé izgatottak, rég nem szerepeltek ilyen nagy színpadon és ilyen nagy közönség előtt, de mikor a bársonyfüggöny szétnyílik egyszerre csendül ajkukon a dal ..Zeng már az ének, zeng már a dal". A szentgericeiek után a kézdiszentléleki 95 tagú dalárda lép a színpadra. Ezt az énekkart a Világifjúsági Találkozó tiszteletére szervezték újjá és erősítettél meg. Most a nagyon szép román népviseletbe öltözött marosoroszfalui énekkar énekli a „Varä-varä primávarä“ című dalt, aztán a kollektív gazdaságról énekelnek, hogy hogyan vált életük szebbé a kollektívában. Az aldobolyi énekesek békedalt énekelnek, 76 alakról * száll a da-1 román és magyar nyelven „Nu mai vremar rázboi si robie‘, „Nem kell új háború, nem kell rabság“. Az a-dobolyi énekesek amellett, hogy készültek a seregszemlére és az utóbbi időben minden nap próbáltak, módot találtak arra is, hogy a nyári kultúrtevékenységre felkészüljenek és különösen a szérűn végzendő kultúrmrunkára. Már elkészítették a faluban a könyvsátort, ahová a könyvtárat helyezik el, készen van az új faliújság, amit a szérű bejáratánál helyeznek el és elő van készítve a cséplésnek kultúrműsorra való megnyitása is. Nagy tetszésnek örvendett és nagy sikerrel szerepeltek a gyimesközéploki csángók. Gyimesközéplok nagy község, az énekkar tagjai sokszor 7 kilométer távolságról jöttek próbára s ezt az utóbbi időben mindennap megtették. Még néhány hónappal ezelőtt nem volt énekkaruk és a kulturélet is gyenge volt. A 100 tagú dalárdát a Világifjúsági Találkozó tiszteletére szervezték és a seregszemle tartományi szakaszán szép sikerrel vett részt. Abban, hogy a seregszemlén ilyen szép sikerrel szerepeltek, Holló Gábor tanítónak is nagy érdeme van. Az ő vezetésével tanulta be az énekkar azt a szép dalt, mely nagyon jól talál Gyimesközéplokra, a „Mi kis falunkban“. Mikor a dal elhangzott, hosszas taps követelte, hogy ismételjék azt meg. A bátosi énekesek ajkáról három nyelven csendült „Vezetett a párt“ című dal. A testvériség igazi megnyilvánulása volt ez. Azután a nagygalambfalvi énekesek léptek a színre. A 150 tagú dalárda a legnagyobb sikerrel szerepelt. Egyszerre csendült fel a dal a 150 énekes ajkáról Egy magyar egyveleget énekeltek, mely a „Hej halászok, halászok“ című dallal kezdődött, majd „Zölde a rózsafa“ című kedves szovjet népdalt énekelék magyar nyelven. . De mindeniknél szebb volt a „Vezetett a pad“ című dal Ilyen feldolgozásban még nem hallottak városunk dolgozói. Az első szakaszt együtt énekelte a dalárda, a többi szakaszokat egy kis pionír szavalta és az egész kórus zümmögve kísérte, majd a refrént újból együtt énekelték. Dübörgő tapssal köszönték meg a jelenlevők ezeket a szép dalokat. ★ Délután három óra, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt közönséggel, mindenki látni akarta az eredeti román és magyar népi táncokat. Felcsendül a mikrofonba „Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak“ című dal és a magyarhermányi táncosok betáncolnak a színpadra. Keményen és biztos léptekkel mutatják be táncukat. Majd helyüket a zágoni 45-- 60 éves idős táncosok veszik át. Mint idősek a román—magyar barátság jegyében, kultúrmunkára szólítják fel a fiatalokat énekszámaikkal majd belekezdenek egy népi táncba. Piroskendőt lobogtatva kiszámított léptekkel jönnek a színpadra a felsőrákosi táncosok. Kört alkotva csendül ajkukon a DÍVSZ induló „Egy a jelszónk, a béke“ s ekkor fehér galambok szállnak a levegőbe. Ezek az ifjak is a béke megőrzésének jegyében táncolnak. „Kicsi ez a kultúrház, lerúgom a színpadát“ kiált bele a csendbe a siklódi tánccsoport legfiatalabb tagja, egy pionir. Mellette társa kiáltja „Adjanak egy szalmaszálat, hogy döntsem fel a kultúrházat“, életet hoz a színpadra a négy pionir. Kedvre kapva a nagyobbak is kitesznek magukért a csürdöngölővel Majd a leányokat jól megforgatva kitáncolnak a színpadról. Mindenki nagyon várja a köröndi táncosokat. Ezek az ifjak bejárták hazánk minden részét, Kolozsvár, Temesvár, Bukarest színpadain mutatták be a korondiak régi táncait. Itt sem maradtak szégyenbe, a pionírok is és az ifjak is megmutatták tudásukat. A gyergyóújfalusi erdőmunkások 20 tagú tánccsoportja következik. Ezek az ifjak fáradtságát nem ismerve, a napi munka után tíz kilométert is gyalogoltak, hogy részt vehessenek a próbákon. Kétszáz éves hagyományos népi táncot mutatnak be. Ezután még számos tánccsoport lépett a színpadra. A jellegzetes népviseleteken meglátszott a nép művészete. Ugyanez mutatkozott meg a tánccsoportoknál is, kik tudásuknak legjavát adták azért, hogy a Magyar Autonóm Tartomány,, kultúrszempontból ,s méltóképpen köszöntse a Világifjúsági és Diák-Béketalálkozót Vasárnap zajlott le a VITiszteletére rendezet kultúr seregszemle tartományi szakasza VÖRÖS ZÁSZLÓ Népi demokratikus rendszerünk gondoskodik a dolgozók ellátásáról Pártunk és kormányunk következetesen harcol azért, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termékek begyűjtése útján a dolgozók élelmiszerrel és az iparnak nyersanyaggal való ellátását. Gondoskodik, hogy minden munkás asztalára hivatalos áron kerüljön az étel, mindent elkövet, hogy véglegesen megszüntesse az üzérkedést és kizárja az árakat felverő lánckereskedelmet. A mezőgazdasági termékek begyiűtése és a kvótabeadás mind a városi, mind a falusi dolgozók érdekeit szolgálja. Ezt értette meg sok-sok társávalegyütt Görgényoroszfalun a békeharcbizottság tizenegy tagja, akik vállalták, hogy a VIT tiszteletére a terménybetakarítás után azonnal eleget tesznek beszolgáltatási kötelezettségeknek. A beadási kötelezettség teljesítése, ma már a falusi dolgozók hazafias kötelességének, a békeharc részének, becsület kérdésének tekintik. Minden beszolgáltató becsületes dolgozó paraszt tisztában van azzal, hogy minden szem gabonával, minden más termékkel, melyet az államnak ad be a mi országunkat, a munkások és dolgozó parasztok államát erősíti, annak reménységeit, gyermekeit táplálja, a csak iparát fejleszti. Tudja, hogy csak ilyen módon válik még olcsóbbá a községekbe kerülő ipari ám, így lesz még szebb és jobb az ő élete is. Legutóbb kormányhatározat jelent meg, amely újabb alkalmat ad dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelésére. Eszerint a kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társulások tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok kvótájuk beadása után szabadon rendelkezhetnek fölösleges terményeikkel, szabadon szállíthatják, erőltethetik vagy eladhatják, anélkül, hogy várniuk kellene addig, míg a rajon vagy község befejezi hegyűzési tervét. Ez az intézkedés újabb ösztönzés a dolgozó parasztságnak, hogy a legrövidebb időn belül betakarítsa terményeit és eleget tegyen beadási kötelezettségének, hogy azután szabadon rendelkezhessék megmaradt termékeivel. A kormány határozatában gondoskodik azokról is, akik nehézséget éreznek a tavalyi szárazság következtében. A néptanácsok végrehajtó bizottságai, az Állami Termékbegyűjtő Bizottság községi megbízottjával együtt a társult vagy egyénileg gazdálkodó parasztok kérésére engedélyezhetik, hogy állami kvótájuk beadása után saját szükségletükre 50 kiló gabonát kicsépelhessenek és megöröltethessenek. Gabonát csak az állami vagy szövetkezeti szervek vásárolhatnak. Ez az intézkedés kizárja az üzérkedést, a spekulációt, olcsóbbá teszi a piacot. Érmék fontosságát mérte fel Toncsen Barta János, aki tartományunk sok dolgozó parasztjával egyetemben vállalta, hogy felesleges termékeit a szövetkezet útján értékesíti. A szövetkezeti felvásárló szervek csak az illető termék kvótájának beszolgáltatása után vásárolgatnak a termelőktől. Magánszemélyek háztartásukhoz szükséges mennyiséget vásárolhatnak. Magánosnak kereskedelem céljára tilos gabonát vásárolni. Ezt a törvény, mint üzérkedést, szigorúan bünteti. Mindezek az intézkedések pártunknak és kormányunknak a dolgozók iránti szerető gondoskodását jelentik. Serkentik a dolgozó parasztokat is, akik mindinkább tudatára ébrednek, hogy az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése saját, egyéni érdekük is. A pártszervezetek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak feladata, hogy alaposan megmagyarázzák a határozat jelentőségét és ezáltal mozgósítsák a termelők széles tömegeit a termés mielőbbi, szemveszteség nélküli betakarítására, a hazafias kötelességük, a beszolgáltatási terv teljes egészében való teljesítésére, hogy ezáltal hozzájáruljanak a város és falu közötti árucsere kiszélesítéséhez. Mind több tanulót a szakmai iskolákba Szakmai iskoláinkból évrőlévre az új szakemberek ezrei kerülnek ki. A szakmai iskolák, ahol a dolgozók gyermekei nyernek kiképzést és válnak szakemberekké, mérnökökké, technikusokká, népi demokratikus államunk jelentős vívmányai. A szakmai iskolák nyitva állnak a dolgozók gyermekei előtt, a mesterek és szaktanárok tárt karokkal várják a jövő szakembereit, mérnökeit, technikusait. Ezekben az iskolákban a tanulók legjobb ellátásban részesülnek, ruhát kaptak, bentlakást, teljes ellátást Tág tér nyílik Itt a tanulók előtt a kulturális és sportterésernységük kifejlődésére is. Csaknem minden iskolának komoly kultúrcsoportja és jólfejlett sportkollektívája van. Most legújabban a Munkaerőtartalékok Vezérigazgatósága rövid, hathónapos iskolákat nyit meg. Mit adnak ezek a szakmai iskolák amellett, hogy szakemberekké nevelik a dolgozók gyermekeit? A tanulók a szakmai oktatás égész tartama alatt ingyenes ellátásban részesülnek (élelmezés, lakás, stb.). Az RNK Minisztertanácsa 1399—1952. számú határozata értelmében a tanulók ingyenes ruha ellárásban részesülnek. Ugyancsak e határozat értelmében tanfelszerelést is kapnak és biztosítják az ingyenes utazást lakóhelyüktől az iskoláig. Jelentős az is, hogy a tanulók gyakorlati munkájuk ellenértékének nyolcvan százalékát pénzben megkapják. A múltban az inasnak sosem volt pénze, ha a mester megkönyörült és adott néhány lejt, akkor volt, de munkájáért nem kapott fizetést. Lényeges az is, hogy a tanulók, miután elvégezték a szakmai iskolát, annál a vállalatnál, ahová be lesznek osztva, megkapják a ruházati jegyeket a Minisztertanács 1640—1953 számú határozata alapján. Azoktól az ifjaktól, akik ezekbe az iskolákba beiratkoznak, dolgozó népünk és pártunk azt követeli, hogy mindazok ellenére amit kapnak, becsülettel tanuljanak, sajátítsák el a szakmát, váljanak jó szakemberekké, akik képesek lesznek arra, hogy harcoljanak pártunk vezetésével ötéves tervünk négy év alatti teljesítéséért, a szocializmus felépítéséért. Ez nagy feladat, de minden lehetőség biztosítva van arra, hogy ezt becsülettel el is tudják végezni. Tanuljunk a szovjetek tapasztalataiból A moszkvai szovjet a Szovjetunió fővárosának gondos gazdája A Szovjetunió fővárosában, Moszkvában, éppen úgy, mint minden szovjet városban, az álamhatalmat a Dolgozók Küldötteinek Városi Szovjetje gyakorolja. E demokratikus hatalmi szervet a nép általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választja. A választási törvény értelmében minden háromezer lakost egy küldött képvisel a Városi Szovjetben. A nagy és szerteágazó népgazdaság állandó vezetésére sokoldalúan rendelkező és végrehajtó szervre van szükség. Ilyen szerv a moszkvai Szovjet végrehajtó bizottsága. A bizottság összetétele: elnök, öt elnökhelyettes, titkár és nyolc tag. A végrehajtó bizottságot a Moszkvai Szovjet ülésén a Küldöttekből választják és alárendeltje a Szovjetnek. A végrehajtó bizottság számadással tartozik a Szovjetnek elvégzett munkájáról, minden, a gazdasági életet,a kultúrát; a városi költségvetést érintő fontosabb intézkedést a Szovjet elé kell terjesztenie megtárgyalás és megerősítés végett. A Moszkvai Szovjet által elfogadott határozatok Irányadók a végrehajtó bizottság számára is. A Moszkvai Szovjet megtárgyalja és megerősíti a város gazdasági életének fejlesztésére a végrehajtó bizottság által kidolgozott tervét, megtárgyalja a tervnek a városi közlekedésre, a vízszolgáltatásra, a lakóházak építésére és javítására, az iskolaügy fejlesztésére vonatkozó részleteit. A küldöttek igen sok javaslatot terjesztettek elő a feladatok megoldására, melyekkel kiegészítették a terveket. A moszkvai Szovjet végrehajtó bizottságában tizenöt küldött van. Megfelelő szervek nélkül azonban egymagukban nem volnának képesek irányítani ahatalmas város gazdasági életét. Ilyen szervek: a Szovjet osztályai és hivatalai. A végrehajtó bizottság mellé rendelt tervbizottság a tervek kidolgozásával, végrehajtásuk tanulmányozásával és ellenőrzésével foglalkozik. A lakásügyi hivatal lakáskérdésekben dönt. A pénzügyi hivatal a város pénzügyét intézi. Az egészségvédelmi osztály hatáskörébe tartoznak Moszkva kórházai, polikonikái és más orvosi intézményei. A népművelési osztály vezeti az iskolákat. A köztisztasági hivatal ügyel a város tisztaságára, tereire, körutaira, ligeteire. Itt csak néhány osztályt és hivatalt neveztünk meg. Minden osztály élén egy vezető áll, akit a Szovjet jelöl ki erre a tisztségre, az osztályvezetők kötelesek maradéktalanul teljesíteni a Szovjet és a végrehajtó bizottság határozatait. Ha az osztályvezető nem hajtja végre a rábízott feladatokat, úgy a Moszkvai Szovjet megfelelőbb emberrel váltja fel A végrehajtó bizottság hetenként egyszer ül össze, ülésein nemcsak a bizottság tagjai vesznek részt, hanem az osztályvezetők is, tanácskozási joggal. Az ülés napirendjén a város életének leglényegesebb és legfontosabb kérdései szerepelnek. Ekkor erősítik meg az osztályok által előterjesztett terveket és javaslatokat a városban végrehajtásra kerülő nagyobb munkálatokra és gazdasági reformokra vonatkozóan. Itt hagyják jóvá a korábban elfogadott határozatok végrehajtásáról szóló beszámolókat. Moszkvában hatalmas méretű újjáalakító és városszépítő munkálatok folynak, szélesítik az utcákat, új földalatti vonalakat és állomásokat építenek, kiterjesztik a gázellátást, stb. Mindezen munkálatok a Moszkvai Szovjet végrehajtó bizottságának tudomásával és ellenőrzésével folynak. A végrehajtó bizottság tagjai áttekintik az építészek és más szakemberek által beterjesztett javaslatokat, ott helyben tanulmányozzák a munka menetét, segítenek kielégíteni a felmerült hiányokat és elkerülni az esetleges nehézségeket. A végrehajtó bizottság munkáját nagymértékben segítik a Szovjet küldöttel is. Kötelezettségük és tevékenységük ugyanis nem merül ki csupán abban, hogy részt vesznek az üléseken. A Szovjet állandó bizottságai, a lakásügyi, népművelési, kereskedelmi és a többi bizottságai megtárgyalják a város életét érintő legfontosabb kérdéseket, megteszik a szükséges ellenőrző intézkedéseket, javaslatokat terjesztenek elő. E küldöttek igen gyakran egy bizottság nevében szólalnak fel a Szovjet vagy a végrehajtó bizottság ülésein. Beszédükhöz hozzászólnak a bizottság tagjai, az egyes osztályok és hivatalok vezetői. A végrehajtó bizottság nem egyszer azzal a kéréssel fordult a küldöttekhez, hogy vizsgálják meg valamely határozat végrehajtását, nyújtsanak segítséget egyik vagy másik hivatalnak. A végrehajtó bizottság köré igen sok építész, mérnök, orvos, tanár és más szakember csoportosul állandó tanácsadóként. Velük tárgyalják meg a kérdéseket, tapasztalataikat felhasználják a moszkvaiak életkörülményeinek megjavítására. Fellendült a hús és tejbeszolgáltatás üteme A dolgozók ellátása szempontjából a legfontosabb cikkek közé tartozik a hús és a tej. Az Állami Mezőgazdasági Terménybegyűjtő Bizottság Marosvásárhely-rajoni szervei az év első három hónapjában a tejbegyűjtési tervét 5 százalékban, a húsét 7 százalékban teljesítették. Vonatkozik ez különböző magángazdaságokra, amel a kulákok ellenséges mesterkedései károsan befolyásolták a hús- és a tejbegyűjtést. Az utóbbi időben a helyzet gyökeresen megváltozott. A rajoni néptanács végrehajtó bizottsága az utóbbi időben egyre több olyan intézkedést foganatosított, amely a szervező munka megjavítását célozza. Egyik legfőbb feladatának tekintette a rajoni községi képviselők, valamint az állandó bizottságok és honpolgári aktívák munkájának kiszélesítését. Különösen az állandó bizottságok munkájára fordítottak nagy gondot, mert ha az állandó bizottságok betöltik hivatásukat, a legszorosabb összekötő kapocssá válnak a végrehajtó bizottság és a széles dolgozó tömegek között. Azokban a községekben, ahol megszervezték az agitációs munkát és adminisztrációs kollektívát alakítottak, meglátszik a munka eredménye. 5 nap alatt a hús- és tejbeszolgáltatás teljesítése 5 százalékkal emelkedett. A legaktívabb munkát az állandó bizottságok fejtették ki az alapszervezet támogatásával Szentannán, ahol 100 százalékban adták be a húskvótát és 60 százalékban a tejet. Marosszentgyörgyön 91 százalékban a húst és 81 százalékban a tejet. Hasonló eredményeket értek el Nyárádszereda, Nagyemre, Nyárádkarácsonyfalva, Meggyesfalva, Dózsa György és még sok más községben. Az átlagos jó eredmények ellenére, vannak a hús- és tejbeszolgáltatásban lemaradt községek. Ezek közé tartoznak Székelysárd, Székelyvaja, Nyárádtő, Mezőszabéd, Vajdaszentivány községek, ahol a dolgozó parasztok nem tettek eleget állampolgári kötelezettségüknek. Az egyéni gazdaságokban a hús- és tejbegyűjtés körül felmerült hiányosságokért elsősorban az egyes községi néptanácsok végrehajtó bizottságait terheli a felelősség A helyi néptanácsok nem adják meg a kellő támogatást a begyűjtő megbízottaknak, nem ellenőrzik munkájukat és nem végeztek kellő politikai tömegagitációs munkát. Ha az elkövetkező időben az Állami Mezőgazdasági Terménybegyűjtő Bizottság Marosvásárhely-rajoni szerve szorosan együttműködik a néptanács végrehajtó bizottságával, segítséget ad a körzeti felelősnek és a begyűjtő megbízottaknak, rendszeresen ellenőrzi munkájukat, akkor az eredmény nem marad el