Vörös Zászló, 1953. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1953-10-01 / 232. szám

2 A Magyar Autonóm Tartomány Marosvásárhely rajoni néptanácsa Vil. rendes ülésszaka Az ülésszak azokkal a napirenden levő feladatokkal foglalkozott, amelyek az RMP KV 1953 augusztus 19—20-i bővített plenáris ülés által jóváhagyott gazdasági intézkedések megvalósításában hárulnak a rajoni néptanácsra. Az első napirendi pontban, amelyet Kacsó Ferenc, a Marosvásárhely-rajoni néptanács végrehajtó bizottságának elnöke ismertetett, gazdasági, társadalmi és kulturális téren, a rajoni néptanácsra háruló feladatokat vitatták meg. A jelentés feltárta azokat az eredményeket, amelyeket tartományunk és rajonunk dolgozó népe a felszabadulás óta elért, rámutatott a munkák során felmerült hiányosságokra is, melyeket sürgősen ki kell küszöbölni. Gazdasági, kulturális téren Marosvásárhely-rajon is jelentős eredményeket ért el. A rajon helyi iparát az „Internasionala“ malmok, téglagyárak, építészeti ipari üzemek, zöldség és gyümölcsszárítók stb. képezik. A rajonban lignit-generátort építenek, amely nagymértékben hozzájárul a rajon, majd később a tartomány malmaiban a munka megjavításához. A terméshozam emeléséért folyó harcban, valamint a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén is a pártalapszervezetek állandó támogatást adtak. Marosvásárhely-rajonban 28 kollektív gazdaság és 11 társulás alakult, melyek eddig elért eredményei meggyőzőerővel bizonyítják a szocialista gazdálkodás felsőbbrendűségét az egyéni gazdálkodással szemben. A rajon területén nem volt olyan kollektív gazdaság, amelynek hektáronkénti átlagtermése ne lett volna jóval nagyobb mint az egyéni gazdaságoké. Még szebb és jelentősebb eredményeket tudna felmutatni a rajon, ha a néptanács idejében megoldotta volna a felmerült hiányosságokat, mint amilyen a legelők karbantartásának elhanyagolása, a kollektív gazdaságok helyi erőforrásainak elégtelen kihasználása, az agrotechnikai körök munkájának elhanyagolása. Nem fordítottak gondot a terméketlen területek fásítására, a halastavak kihasználási lehetőségeinek tanulmányozására. Ezekért a hiányosságokért és mulasztásokért a rajoni néptanács végrehajtó bizottsága, személyesen Kacsó Ferenc elvtárs, a rajoni néptanács elnöke, valamint a szekció főnökök felelnek, akik nem irányították kellőképpen a munkálatokat, az ellenőrzést bürokratikus módon oldották meg, nem fordítottak gondot a technikusok munkájára, hogy azok a terepen megfelelő segítséget tudjanak adni. A jelentésből kitűnt, hogy a GTA munkája sem kielégítő. Nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek, nem használták ki megfelelő mértékben a gépek teljesítőképességét, hogy munkájával előrelendítse a több és jobb termésért folyó harcot. A Nagyernyére kiküldött 4 traktor közül például napokon át csak három dolgozott, mivel a negyedik traktor megjavítását elhanyagolták. Habár a szocialista kereskedelem rajoni viszonylatban is nagy lépéseket tett a fejlődés útján, mégis sok esetben komoly hiányosságok merültek fel az ellátás és felvásárlás kérdésében, ami azt jelenti, hogy a rajoni néptanács végrehajtó bizottsága, a kereskedelmi osztály, nem állt hivatása magaslatán. A nemtörődömség és hanyagság következtében történhetett meg például többek között az, hogy Dózsa György község állomásán napokig állt a zöldség összegyűjtve és az illető felvásárló szervek nem gondoskodtak annak elszállításáról. Másik hiányosság, hogy a kollektív gazdaságokat nem mozgósították kellőképpen, hogy termékeiket a piacon értékesítsék. Voltak kollektív gazdaságok, mint például az udvarfalvi, ákosfalvi, ilencfalvi, amelyek igyekeztek eleget tenni ezen feladatunknak, azonban a rajon többi kollektív gazdaságai részben vagy teljesen elhanyagolták, ezt a kérdést. Kulturális téren is szép eredmények vannak. Minden községben kultúrotthon, vagy kultúrház van, a rajonban 9 mozgóképszínház működik. A kulturális élet további fellendülése érdekében 25 százalékkal emelik a könyvtári könyvek számát, 30 százalékkal az olvasókét. A képviselők munkájának kiértékelése megmutatta, hogy a tömegekkel való kapcsolat elmélyítésének és megszilárdításának feladatát ■ komoly kérdésnek tekinti a rajoni néptanács végrehajtó bizottsága. Sok lényeges kérdés, oldódott meg, amelyeket a dolgozó parasztok vetettek fel a képviselők útján. Vannak képviselők, akik lelkiismeretesen végzik feladatukat, mint például Gyarmati János Szentlászló választókörzetének képviselője, aki az év folyamán többizben találkozott választóival, s aki komolyan támogatta a községi néptanács végrehajtó bizottságát az önmegadóztatási munkálatok sikeres elvégzésében. Irsai József képviselő a dolgozók kéréseinek és javaslatainak elintézése érdekében szoros kapcsolatot tart a rajoni néptanács végrehajtó bizottságával, ugyanígy Botos Sándor nyárádszeredai képviselő is. Helytelen azonban azoknak a képviselőknek a magatartása, akik semmiféle kötelezettséget nem éreznek választóikkal szemben. Doma Mihály, gálfalvi képviselő például megválasztása óta egyetlen találkozót sem tartott választóival, vagy Dobos Katalin, aki még a gyűléseken sem vesz részt. Bálint Mária, a vajdaszentiványi körzet képviselője egy találkozót sem szervezett, holott ennek fontosságára több esetben figyelmeztették. Falvaink kulturális színvonalának emelése érdekében a legjobb eszköz a néptömegek alkotóerejének és kezdeményezésének a felhasználása. Ilyen az önmegadóztatási akció, mely a falvak felvirágoztatását szolgálja. A pártalapszervezetek irányításával a tartományi, valamint a rajoni képviselők támogatásával a községi néptanácsok szép eredményeket értek el ezen a téren. A népgyűlések és a honpolgári bizottságok javaslatainak eredményeként 34 új építkezést és 60 épület általános javitását végezték el az önmegadóztatási összegekből. Határozatokat hoztak, hogy az 1952-es évben megszavazott és megkezdett munkálatokat befejezik. Egyes községekben, ahol a néptanácsok végrehajtó bizottságai a honpolgári bizottságokkal karöltve jól szervezték meg a munkát, az önmegadóztatási összegek beszedése megfelelő ütemben halad. Karácsonyfalván például az önmegadóztatási összeg 80 százalékát gyűjtötték be s már épül is a megszavazott óvoda. Jól haladnak a munkálatokkal Nyárádszentlászlón és Csikfalván is, ahol a képviselők komoly gondot fordítanak a feladatok végrehajtására. Vannak azonban olyan néptanácsok, amelyek nem fordítottak kellő figyelmet az önmegadóztatási összegek helyes felhasználására, így Szabéd községben a végrehajtó bizottság nem a dolgozók által megszavazott célra használta fel a begyűjtött összeget. Bergenye községben sokkal nagyobb költségű munkálatokba kezdtek, mint amilyent az önmegadóztatási összegből fedezni tudtak volna. Koronkán a községi néptanács titkára súlyos visszaélést követett el, a begyűjtött önmegadóztatási öszszeget személyes célokra eltulajdonította. Ezekben a hiányosságokban a rajoni pénzügyi osztálynak is komoly része van, mert nem ellenőrizte kellőképpen ezeket a munkálatokat, sem a beszedett pénzösszegek kezelését. A felszólalások súlyos hibaként említették meg azt a tényt, hogy egyes községi néptanácsok lebecsülik a nőküldöttek munkáját, nem vonják be a nőket a feladatok elvégzésébe. Pintea elvtársnő felszólalásában javasolta, hogy vegyék komolyan ezt a kérdést, mert a nők nagy segítséget tudnak nyújtani a néptanácsnak a beszolgáltatás, az önmegadóztatási összegek begyűjtése, stb. terén. A hiányosságok felszámolása, valamint a további munkálatok sikeres végrehajtása érdekében a rajoni néptanács végrehajtó bizottsága határozati javaslatot terjesztett elő, megállapítva konkréten a feladatokat a határidőt és azt, hogy ki a felelős a végrehajtásért, hogy ezáltal a rajoni végrehajtó bizottság rövid időn belül meg tudja javítani a dolgozók életkörülményeit a rajon területén. Az ülésszak az RNK Minisztertanácsának és az RMP KV-nek határozata szellemében a jövő évi bőséges termés biztosításáért szintén hathatós intézkedéseket hozott, munkatervet dolgozott ki, amelyben időhöz és személyhez kötve állapították meg a feladatokat, hogy ilyen módon biztosítsák a munkák jobb körülmények közötti végrehajtását. Az iskola és szülők A tantestületek munkája csak úgy járhat sikerrel, ha mind a nevelőmunkába, mind az iskola egyes kérdéseinek megoldásába bekapcsolják a szülőket. A csíkszentmártoni hétosztályos iskola bizottsága szem előtt tartva ezt a követelményt, már az iskolai év megkezdése előtt szorosan együttműködött a szülőkkel. Ahhoz, hogy a tanuló ifjúság jó körülmények között kezdhesse meg az új iskolai évet, komoly előkészítő munkát kellett végezni. Javításokat kellett eszközölni az épületen, az iskolai felszereléseken. A szülőkkel karöltve könnyűszerrel tudtak eleget tenni e feladatnak. Ferenc Mátyás, Ambrus Szilvesz- közötti kapcsolat- biztosítja e tér, Részegh Lajos és más dolgozó parasztok szívesen segítettek deszkaanyaggal. Kacsa Márton, a II. tagozat földrajz-történelem szakos tanára 14 napi önkéntes munkával 24 padot javított meg, amelyek lepácolva, leolajozva készen várták a növendékeket. De a tantestület többi tagjai is jó munkát végeztek az iskolai év előkészítéséért és a beiskolázás százszázalékos teljesítéséért. Ezt a módszert továbbra sem hagyja figyelmen kívül az iskola vezetősége. Különböző rendezvényi alapból, valamint a szülők segítségével tervbe vették 3 új tábla elkészítését. De nemcsak ennyiben merül ki a neve- jó nevelőmunkát ók és szülők közötti szoros kapcsolat ebben az iskolában, hanem kiterjed az oktatás minőségének megjavítására, a tanulók szabadidejének megszervezésére, valamint más oktató-nevelő munkára is, így például a kézimunka kör jó megszervezése ugyancsak ennek az eredménye. Ennek köszönhető, hogy ma a csíkszentmártoni hétosztályos iskolában gyalupaddal és más szerszámokkal ellátott műhelyben tartják a kézimunkaórákat. Az iskola és szülők közötti helyes kapcsolat terén sokat tanultunk az élenjáró szovjet nevelők tapasztalataiból és eredményeinket tovább fokozzuk. SZÁVA ANTAL levelező * A sepsiszentgyörgyi „Darázs“ kollektíva a „Vörös Zászló“ szeptember 3-i „Beteg Darázs“ címen megjelent bíráló cikkre többek között ezt írja: Köszönjük a bíráló cikket, melynek minden megállapításával teljesen egyetértünk. Helyes és igen szükséges volt a bírálat, mert valóban igen hosszú időn át üresen ásítozott a „Darázs“-tábla. Mi, a kollektíva tagjai elhanyagoltuk a munkánkat — részben igazolt, de semmiesetre sem kizárólagos indokul elfogadható — távollét miatt. De elhanyagolta a kellő táma Cikkünk nyomán hatást megadni a szervezés, anyagszerzés és irányítás terén a rajoni pártszervezet propaganda és agitációs osztálya is. A cikk megjelenése napján vagyis szeptember 3-án, az új szám már betöltötte az ásító űrt. Új számunban már megjelent a cikkben ajánlott karikatúra, mely a kollektíva tagjait utazás, labdarúgás, kocsmázás és más „elterelő“ foglalkozások gyakorlása közben ábrázolja. A karikatúrához megfelelő román- és magyarnyelvű szöveget készítettünk. Folyamatban van már egy újabb szám összeállítása is, mely arról tanúskodik, hogy a „Darázsinál nemcsak átmeneti, hanem gyökeres javulás állott be. Kérjük a „Vörös Zászló“ szerkesztőségét, hogy munkánkkal gyakrabban foglalkozzanak. Bátran csipkedjenek meg hibáinkért, bírálják meg karikatúráinkat minden szempontból, hogy a még kétségtelenül fennálló hiányosságainkat kiküszöbölhessük. A „DAIAZS "-szerkesztő kollektívája VÖRÖS ZÁSZLÓ A legdemokratikusabb választási rendszer A Szovjetunió választási rendszerének törvényei a Sztálini Alkotmány, a világ legdemokratikusabb alkotmányának elvein alapulnak. A választási törvénynek miden egyes szakasza világosan tükrözi az igazi demokráciát, amely a kommunista társadalom felépítéséért harcoló szovjet nép éltető ereje, lelkesítője. A szocialista szovjet demokrácia fölénye abban áll, hogy biztosítja a dolgozók közvetlen részvételét az állam vezetésében, a széles tömegek páratlan politikai tevékenységét, a városi és falusi dolgozók hatalmas, alkotó lendületét. „A proletár demokrácia -- írta Lenin - milliószor demokratikusabb minden burzsoá demokráciánál, a szovjethatalom milliószor demolatikusabb a legdemokratikusabb burzsoá köztársaságnál.“ A burzsoá demokrácia a gazdagok, a dolgozókat könyörtelenül kizsákmányoló marofonyi kapitalisták demokráciája. Vajjon milyen demokráciáról lehet szó az Amerikai Egyesült Államokban, ahol kegyetlenül elnyomják a szabad gondolkozás bármilyen megnyilvánulását ? A hírhedt FBI (Szövetségi Nyomozóiroda) — az amerikai Gestapo — fenyegető kardja függ minden becsületes amerikai feje fölött. A többi kapitalista államokban sem jobb a helyzet; a burzsoázia mindenütt egyre nyíltabban alkalmazza az államvezetés terrorista módszereit. Valóban szabad választások csak a szocialista demokrácia körülményei közepette, a szocialista rendszerben tehetségesek, ahol a hatalom a népé. A Szovjetunióban a választások a munkások, parasztok és értelmiségiek együttműködésének jegyében, a kölcsönös bizalom és barátság légkörében zajlanak le. A szovjet választási rendszernek, az a rendeltetése, hogy biztosítsa az igazi népakarat megnyilvánulását. A válássi törvények szerint a választás az általános, közvetlen, egyenlő választójog alapján, titkos szavazással történik. A szovjet választási törvény nem ismer semmiféle faji vagy nemzeti megkülönböztetésen alapuló korlátozást. Nem állapít meg semmiféle vagyoni, műveltségi fok, vagy más szempontok szerinti osztályozást, nem ismer semmiféle jogcsorbító megkülönböztetést. A Szovjetunióban nem léteznek semmiféle előjogok választócsoportok szerint, mindenki egyenlő jogokat élvez. A választásokon a Szovjetunió minden állampolgára egyetlen szavazatra jogosult. A választói névjegyzékre minden állampolgárt felvesznek, aki a választás időpontjában betöltötte a 18. életévét, minden választójoggal bíró férfit és nőt, aki a névjegyzék összeállítása időpontjában az illető szovjet területén lakik, fajra, nemzetiségre, vallásra, műveltségi fokra, tartózkodásra, társadalmi származásra, vagyonra és múltbeli tevékenységre való tekintet nélkül. Egyes burzsoá alkotmányok hirdetik az általános és egyenlő választójogot. A valóságban azonban ezek a nép megtévesztésére szánt nyilatkozatok csupán üres szavak, a választások pedig olcsó komédiává, a dolgozók elemi jogainak kicsúfolásává válnak. A kapitalista országok választási tölényei sokfajta, a dolgozók legnagyobb részét a választójogtól ténylegesen megfosztó korlátozást tartalmaznak. Sok országban, mint például Svájcban és Mexikóban a lakosság felét alkotó nőknek nincs választójoguk. Számos kapitalista országban a katonákat is megfosztották ettől a jogtól. Nincs olyan tőkés ország, amelynek választási törvényei ne tartalmaznának különféle osztályozási előírásokat. Ezzel az osztályozással a választók számottevő részét — a vagyontalan osztályok képviselőit — ténylegesen megfosztják választójoguktól. A Szovjetunióban viszont valóban biztosították az általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással történő választásokat. A választások előtt kifüggesztik a választói névjegyzékeket vagy lehetővé teszik, hogy a névjegyzékeket a szovjetek helyiségeiben, vagy a szavazókörzetekben megtekintsék, így minden választó meggyőződhetik a választói névjegyzékek helyes összeállításáról és intézkedéseket tehet a tévedések helyreigazítására. A választóknak a választói névjegyzékekben talált tévedésekre vonatkozó panaszai kivizsgálására olyan eljárást léptettek életbe a Szovjetunióban, amely biztosítja a panaszok legrövidebb időn belüli elintézését. A választók ahhoz a bizottsághoz nyújtják be panaszaikat, amely a választói névjegyzékeket közzétette. A bizottság köteles minden egyes beadványt három napon belül megvizsgálni és vagy megfelelően helyesbíti a választói névjegyzéket, vagy pedig írásban értesíti a kérvényezőt panasza elutasításának okáról. Ha a választó nem ért egyet a bizottság határozatával, fellebbezhet a közvetlenül felettes bizottságnál. A szavazatok átvételére és összeszámlálására kijelölt szavazóközpontokat úgy szervezik meg, hogy a választók a lehető legkönnyebben élhessenek szavazati jogukkal. Rendszerint 1500—3000 lakos számára egy-egy szavazóközpontotszerveznek. Ez alól az általános szabály alól sok kivételt tesznek, hogy minél jobban megkönnyítsék a lakosság részvételét a szavazáson, így például Szavazóközpontot létesítenek minden 500—2000 főnyi településen, faluban vagy tanyán. Olyan helységben is lehet szavazóközpontot szervezni, amelynek lakossága 500-nál kevesebb — de legalább 300 főnyi — s a legközelebbi szavazóközponttól több mint 10 km. távolságra fekszik. A távoli Északon és Keleten fekvő rajonokban, ahol túlnyomóan kisebb települések találhatók, legkevesebb 100 lakos számára is lehet szavazóközpontot szervezni. A választásokat munkaszüneti napon tartják. Minden egyes szavazó, amikor átveszi a szavazólapot, külön szobába, vagy külön erre a célra berendezett szavazófülkébe vonul vissza, ahol kitölti a szavazólapot. A szavazólapok kitöltése idején a szavazón kívül senki sem tartózkodhatik a szavazószobákban vagy fülkékben. A választási törvények szigorúan védik az állampolgárok elidegeníthetetlen jogát, amelyet a Sztálini Alkotmány biztosít számukra. A választási törvények értelmében két évig terjedő börtönbütetéssel sújtják mindazokat, akik erőszakkal, megtévesztéssel, fenyegetéssel vagy megvesztegetéssel megakadályozzák a szovjet állampolgárt a választásban. A választások eredménye megállapításának társadalmi ellenőrzése céljából a választási törvény feljogosítja a társadalmi szervezetek és a dolgozók egyesületeinek különleges meghatalmazottait, valamint a sajtó képviselőit arra, hogy a szavazatok összeszámlálásánál jelen lehessenek. Minden egyes szervezet, valamint minden egyes állampolgár bármilyen korlátozás nélkül jogosult arra, hogy a jelölteket népszerűsítse gyűléseken, sajtóban és más eszközökkel. A szovjet választási rendszer valóban a legdemokratikusabb választási rendszer, amelynek alapja a néphatalom, vezérelvei a legdemokratikusabb alkotmány elvei. Ilyen módon választja meg a szovjet nép vezetőit, biztosítja továbbifejlődését, hazája virágzását.