Vörös Zászló, 1954. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1954-02-02 / 26. szám

A!ka!mg22uk minél szélesebb körben az előrehalad©!* méditereke! Attól a naptól kezdve, hogy a győ­zelmes szovjet hadsereg felszabadí­totta Hazánkat, országunk dolgozó né­pe előtt megnyíltak a szabad és bő­séges élet telepítésének távlatai. Pár­­tunk következetes harca megteremtette ennek feltételeit: a főbb termelőesz­­közök, üzemek és gyárak a nép tulaj­donában vannak, a nemzetgazdaság szocialista szektora rohamosan bővül. Egyre jobban fejlődik a technika, ennek megfelelően fejlődik a szakmai káde­rek, a munkával szembeni szocialista magatartási­, új emberek Hadserege is. E­zek a feltételek biztosítják a töt­­egek harcának kibontakozását, amelyet az állam­i terv megvalósításáért, az RMP KV augusztus 19—20-i bővített ple­náris mesén hozott határozatok t megv­alósításáért, a dolgozók anya­gi és kulturális színvonalának viseléséért folytatnak. A szocialista erseny, amely a munka termelékenysé­gének emeléséért folyik, egyre széle­sebb alapra támaszkodó mozgalommá nőtt. S ebben a mindennapi küzdelem­­ben jelentek meg azok az élmunká­sok, sztahanovisták, akik sikerrel al­kalmazzák a szovjet tapasztalatokat. AZ országos hirű élenjáró munkások mellett, mint Maria Cinca, Gerendi Gyula, s mások — akiket méltán te­kinthetünk hazánk sztahanovista moz­galmának úttörőiként —,kimagasló eredményeket értek el tartományunk sztahanovistái is, mint Arimia Con­stantin kommunista, ötszázas mozdony­vezető, Simon Károly többszörös újító, sztahanovista. A gyárakban, az üze­mekben, munkatelepeken és bányák­­ban napról-napra több dolgozó tanul­mányozza és alkalmazza a szovjet sztahanovisták fejten itiunkt módsze­­reit. Az előrehaladott módszerek tanulmá­nyozása és alkalmazása hozzájárul a dolgozók kulturális és műszaki isme­reteinek tökéletesítéséhez, s mindin­kább megközelítik a mérnökök és tech­nikusok színvonalát. Szovjet mód­szerrel szakképzetlen kádereket szak­­képesítenek és indítanak el a további fejlődés útján. Ez lényegesen hozzá­járul a termelékenység emeléséhez, a termelés bővítéséhez. A tartományi 8. számú Építkezési Trösztnél szak­mai tanfolyamok és a helyszínen adott, Kolleár módszer alapján tör­ténő gyakorlati kiképzéssel, kom­munista mesterek és technikusok hoz­zájárulásával, több mint ezer szak­munkást, gépkezelőt, kőművest stb. neveltek, akikkel biztosítani tudták a géppark tökéletes kihasználását, ter­­v­ük túlteljesítését Ugyanígy a szé­kelyudvarhelyi Vörös Csillag kisipari termelőszövetkezetben a szakmai to­­vábképzés szovjet tapasztalatait kö­vetve, olyan finom bútor gyártásához kezdhettek, amelyet azelőtt nem gyár­tottak. A szovjet sztahanovisták , módsze­rei hozzásegítik a dolgozókat a mun­ka jobb és észszerűbb megszervezésé­hez, a munkanap minden percének kihasználásához, utat mutatnak ar­ra, hogy ők maguk is újab­b megol­dásokat keressenek. Köpecbányán, amióta a párt irányításával a bányá­szok Antonina Zsandarova példáját követik, s a munkahelyen, menet­közben váltják egymást a munka termelékenysége 18 százalékkal emel­kedett, mert egyetlen perc sem ma­radt kihasználatlanul. A gyergyó­­-szentmiklósi ládagyárban nemrég alakították meg az első brigádokat, amelyek a holtidő csökkentésével, a munkafolyamat tökéletesítésével 60-70 százalékos normatúlteljesítést értek el. A szovjet módszerek alkalmazásá­val fokozottabb mértékben kapcso­lódnak be a dolgozók a párt gazda­sági programmjának megvalósítá­sáért folyó szocialista versenybe, ugyanakkor nő politikai öntuda­tuk, a munka és a közösség ügye iránti szocialista magatartásuk. Dósa Imre váltókezelő az ákosfalvi állomáson a napokban önkéntesen 5000 kilogramm fát rakott át az egyik hirtelen elromlott vagonból a másik­ba, hogy a fa idejében rendeltetési helyére jusson. Így állott szavának, amelyet a szovjet vasutasok példa­­mutatása alapján kötött versenyszer­ződésében adott, hogy minden erejé­vel hozzájárul a forgalom gyors le­bonyolításához. Ahhoz, hogy az előrehaladott mód­szereket, a szovjet dolgozók tapasz­talatait még gyümölcsözőbben fel le­hessen használni, szükséges a szo­cialista verseny további fellendítése és a sztananovista mozgalom tömeg­­mozgalommá való fejlesztése. Ennek keretében növekednek azok az embe­rek, akik nem elégednek meg ma a tegnapi eredményekkel, s akik a módszereket keresnek, hogy havi túlszárnyalják mai teljesítményeiket. Tartományunkban ezen a téren még sok hiányosság mutatkozik. Az előrehaladott módszerek alkal­mazását valósággal gúzsba kötik, ahol elhanyagolják a sztahanovista mozgalmat, nem ösztönzik vele a dolgozókat. Így van ez a vlahicai vasgyárban, ahol Rozssovszki József igazgató és Egyed Albert, a szak­­szervezet elnöke elhanyagolták ezt a kérdést, 1953 elejétől egyetlen mun­kás vagy technikus sem nyerte el ebben az üzemben a sztahanovista címet, habár erre többen méltóak. Akadályt jelent az előrehaladott módszerek elterjesztésében, a sztaha­novista mozgalom kiszélesítésében az egyes helyeken megnyilvánuló büro­krácia. A 805-ös építkezési vállalat­nál az adminisztráció papírformáiból írják ki az eredményeket és így „ne­vezik ki“ az élenjárókat. Ezzel meg­fosztják a mozgalmat az élettől. Alapjában hibás az a felfogás, hogy a sztahanovista és élmunkás cím megadása kizárólag a felsőt fórumoktól függ. Ez a hibás, formák­hoz való ragaszkodás akadályozta sok ideig a parajdi sóbányában az előrehaladott módszerek széleskörű elterjedését, mert Márton András igazgató, Fülöp József szakszerveze­ti titkár arra vártak, hogy majd a központ jóváhagyása után avatnak sztahanovistákat. Holott a sztaha­novisták elismerésének kérdése az alsóbb szervek feladata, amelyek be­vonják a munkásokat és technikuso­kat ezeknek közvetlen megvitatásába, s ugyanakkor lendületet adnak a dol­gozóknak új lehetőségek keresésére. Az előrehaladott módszerek alkal­mazásáért a sztahanovista mozgalom fellendítéséért folytatott harc politi­kai irányítói a pártszervezetek, ame­lyek, következetes munkájukkal, mu­tatják a feladatokat. Ahol a pártszer­vezet vezetősége erről megfeledke­zik, azonnal hiba mutatkozik a ter­melésben, így történt ez a maros­vásárhelyi kenyéripari vállalatnál is, ahol Héjjá Kálmán pártalapszerve­­zeti titkár nem harcolt a jó módsze­rek bevezetéséért, a termékek minő­ségének ellenőrzéséért, így a szo­cialista verseny kampányszerűvé vált Nem keresték a legjobb mód­szereket munkájuk megjavítására, aminek következményét a dolgozók érezték meg a rossz kenyérellátásban. A szovjet módszerek, a nagy mun­katermelékenység eszközei minden dolgozó számára hozzáférhetők, ha a vállalatok vezetőségei biztosítják az elsajátításukhoz szükséges feltétele­ket. Sztahanovistáink rendkívüli eredményei mindennapi tömegjelen­­séggé kell hogy váljanak. Ennek megvalósításáért a műszaki szerve­zési intézkedések mellett támogatni kell a dolgozókat szakmai ismereteik tökéletesítésében. Fel kell karolni a dolgozók kezdeményezéseit. A techni­kusok és mérnökök adjanak támoga­tást a szovjet módszerek lényegének elsajátításában, a dolgozókkal közö­sen tanulmányozzák az üzemben fel­használható módszereket és alkal­mazzák annak sajátos viszonyaira. A pártszervezetek feladata úgy irá­nyítani politikailag a helyes munka­módszerek bevezetését, hogy az tö­megmozgalommá vt­segítse a dolgozókat a munkaidő teljes kihasz­nálásában, a szocialista munkafegye­lem tiszteletben tartásában és meg­erősítésében, a takarékossági rend­szer bevezetésében, az önköltség csökkentésében, a minőség javításá­ban. Ebben a munkában a kom­munisták kell az élen haladjanak. Világ wiumrjti. *&p*BI$makk. február 2, ÄRA 20 BAN* | Megelőzik az időt. . A régen, „IFIL‘‘-ben számos szta­hanovista és újító megelőzte az időt, mert már 1954 májusra, sőt egyesek szeptemberre termelnek, így Méra Mi­hály kommunista, átlagosan 170 szá­zalékban teljesíti normáját és augusz­tus hónapra termel. Hasonlóképpen Bagoly Ferenc párttag, 1954 áprilisá­ra termel s havonta igen szép megta­karításokat ér el, 50 százalékról 30 százalékra szállította a technikai vesz­­teséget. A vitorlázó osztályon Kacsó Károly már 1954 októberre termel, újító s átlagosan 186 százalékban tel­jesíti előirányzatát. Ugyancsak októ­berre termel Kopacz Dezső, Bende Jó­zsef, Gáli Ilona, Péterfi Aurél és má­sok. A fentieket követve a többi dolgozó­­ is egyre szebb termelési eredménye­­i­ket mutat fel a terv teljesítéséért vi­­­­vott harcban. Szerződést kötöttek A sóváradi dolgozó parasztasszo­nyok libahizlalásra kötöttek szerző­dést. Szerződést kötöttek Péter János­­né, Mezei Istvánná, Biró J. Istvánná, Sántha Albert és mások. A szerződés­ben vállalták, hogy személyenként 30 kilogrammig adnak át libát a szövet­kezetnek. A szerződést kötött asszo­nyok 180 lej előleget kaptak, azonkí­vül minden liba után 8 kilogramm ku­koricát s az átadott szárnyasok érté­k ■­kének 10 százalékáért a szövetkezettől s cementet, cukrot és más ipari termék­­ket vásárolhatnak. Ezenkívül az adó­jukat is csökkentik. Még több szerződést lehetett volna kötni Sóváradon, ha a szerződéskötés­sel megbízottak alaposabb, kitartóbb felvilágosító munkát végeznek a dol­gozó parasztok soraiban. SIPEKI BÉLÁNÉ levelező ­ A csikszentdomokosi fűrészüzem­­­­ben dolgozik Bara Barnabás gépész. • Tizennégyéves gyermek volt, amikor­­ először lépte el a fűrésztelep kapu­­­­ját. A fűrészüzemben szakmát ta­­­­nult. A gépház, örökké zúgó, zakato­­­ló nagykerekével a birodalma lett. • Dolgozott, tanult, hiszen minden fj vágya az volt, hogy jó szakember ■ váljék belőle. Azonban mindezt a • múltban nem érte el. Nem becsülték • tudását, igyekezetét, pedig szakma- s fának minden, csinját-binját megis­­­merte. A régi gyárosok szemében » csak egyszerű munkaerő volt, aki • számukra csak robotolni, hasznot • hozni tudott. I * • » Amikor a fűrészüzem a nép tulaj­­­ ,­donába ment át, Bara Barnabás ak­* kor érezte igazán, hogy most kell a megmutatnia tudását, mert most ér- J lékelik a dolgos munkásembert. Lei­­s későn, fiatalosan kezdett munkához. J A gépház zakatolása egybeolvadt a vidám dudorás­zásával, s amikor­­ lépteket hallott a gépház mellett el­­­haladni, nem rettegett, hogy jön az­­ „igazgató úr". S a később a pártalapszervezet javas­­­­­­latára Régenbe utazott, az ottani­­ fűrészüzemekhez, tapasztalatcserére. A népért dolgozik Gazdag tapasztalatokkal, meglátá­sokkal tért haza. A feljegyzettek alapján igyekezett megkönnyíteni a maga és dolgozó i­­sai munkáját Régenben látta, hogy a gáterhez a rönköket nem tuskókkal gurítják, hanem külön, erre a célra szerke­­zeti gáterkocsival szállítják. Addig töprengett, rajzolt, dolgozott, míg Kurka Ferenc és Kristály Sándor la­katosok segítsége, d­e sikerült elké­szítenie egy géterkocsit. Ezért a munkájáért 1000 lej pénzjutalmat ka­pott. a s » « a * *■* 9 » s * » e w » * Buta Barnabás, nem elégedett meg eddigi eredményeivel. Újabb és újabb követelményekkel lépett fel saját magával szemben. Évente újabb és újabb gépeket, szerkezeteket ke­­rített, így készü­lt el a parkettravá­­gógép s a ládagyártáshoz szükséges körfűrész. Minden munkájában a pártalap­szervezet segítette és újabb alkotá­sokra buzdította, lelkesítette. A dolgozókért küzdő gépész ész­revette azt, hogy a ládagyárban fű­tés hiányában lassan megy a munka. — Ezen változtatni kell — mon­datta a mellette dolgozó ifjúnak, Gidró Gyárfásnak. Addig tervezge­tett, míg a ládaszegzőben egy olyan kályhát állíttatott fel, amelynek f­­­ése gőzzel történik, így jelentősen hozzájárult, hogy a ládaszegző mű­hely dolgozóinak, termelése 50 szá­zalékkal nőtt. Most egy új görgőrendszer beve­zetésén dolgozik, mert a rönktér dolgozóinak a munkáján is könnyí­teni akar. Bara Barnabás tudását a fiatal ádereknek is igyekszik átadni. Ed­dig 6 ifjút tanított mesterségre. A­ttJU SZAMBÁK — Az álletgondoko­­t érni!»! késs!. (2. oldal.) — Atí«a né«*. (2. oldal.) — Fokozott t&véfce-ywget * mezőgazdaság szoetab­eta (3. oldal.) — * négy hatalom külügyminiszt«remnek berlini értekezlet«. (4. old-) TARTOMÁNYUNK MINDEN RÉSZÉRŐL Képviselők a begyűjtés kérdéséről Az Erdőszentgyörgy-rajoni népta­­nács alakuló ülésszaka feltárta a be­gyűjtésben elért eredményeket, jó módszereket és ugyanakkor rámuta­tott a rajoni és községi végrehajtó bizottságok és a begyűjtő szervek hiányosságaira, mely gátolta a be­gyűjtési terv 100 százalékos teljesí­tését. A beszámolóból kitűnt, hogy a begyűjtési terv teljesítéséért jó munkát fejtettek ki a nők. Erdőszent­­györgyön Jakab Ilona, Jakab Berta, Kőrispatakon Birtalan Juliánna és mások felvilágosító munkája jó ered-­l­ménnyel járt. Ugyanakkor, ahol a végrehajtó bizottság lebecsülte a nők munkáját, mint Bordos, Márkod, Bé­rc, Atylia községekben gyengébb eredményt értek el. A hozzászólások során Jakab Ilona rámutatott arra, hogy a begyűjtés körül fennálló hiányosságok oka, hogy a felvilágosító munka nem volt kielégítő, vállalta, hogy mozgósítja a nőket, hogy január 31-ig teljesítsék az elmaradt termények beszolgáltatá­si tervét. Huszár elvtárs, komoly hiányos­ságra hívta fel a­­figyelmet, amit a begyűjtés érdekében azonnal orvo­solni kell. Szolokma falu határában 60 hektár művelhető földterület van eltitkolva az erdők között, melyre sem adó, sem terménytjeszolgálta­­tást nem róttak ki. Ugyanakkor az erdészet a rajon több községeiben kisebb-nagyobb területeket vett át, de az adót és a beszolgáltatást a régi tulajdonosok fizetik. Kéri az ilyen esetek orvoslását. Bartha Sándor, az Állami Termény­­begyűjtő Bizottság meghatalmazottja vállalta, hogy az 1954 évi tervet ne­gyedévenként teljesíti. Schneider Zsófia vállalta, hogy havonta egyszer találkozik választóival, s mozgósítja a nőket, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a néptanács mun­káj­ába. Szikszai János képviselő, bírálta a bordosi begyűjtőt, aki nem végez rendszeres munkát. Kibédi Katalin, a kvóta megállapí­tásánál felmerült egyes hibákat tárta fel, mint Vármezőn, ahol egy dolgozó parasztot két ökre után róttak meg tejbeszolgáltatással, majd rámutatott arra, hogy a hétosztályos iskola egyik osztályának nincs állandó osztálya, mert az állatorvos három szobát le­foglalt. Gagyi Zoltán, rajoni IMSZ titkár, megbírálta a végrehajtó bizottságot, mert a rajon 3300 IMSZ tagját nem állította munkába, leértékelték az ifjak munkáját. Szabó Bálint képviselő vállalta, hogy egyéni meggyőző munkát vé­gez, 34 hátralékos között, hogy janu­árban beadják kvótájukat. Népszerű­síti az agrotechnikai szabályokat, hogy nagyobb terméseredményt ér­hessenek el. A hozászólások után határozati ja­vaslatot fogadtak el. ROSTÁS ZOLTÁN levelező Helysejt hasisánál­ ki a téli Idésiafest Székelykő faluban az alapszerve­­zet vezetőségének újraválasztása után fellendült a truktúrtevékenység, vala­mint a dolgozók szakmai és politikai nevelése. A nők fonóestéket rendeznek, ahol időszerű kérdéseket vitatnak meg. Az ifjak színdarabokat tanulnak, készül­­nek az országos kultúrversenyre, ezenkívül minden héten egyszer poli­tikai nevelésben részesülnek. A kol­lektivisták agrotechnikai előadásokon vesznek részt, hogy elsajátítsák a föld tudományos és észszerű megmű­velésének szabályait s így felkészül­ten foghassanak majd hozzá a tava­szi mezőgazdasági munkák elvégzésé­hez. Van azonban egy igen nagy hiá­nyosság, ami nagyban akadályozza a téli időszakban szervezett nevelő és kulturális munka menetét. Ez a tűzi­fa hiánya. A sárdi néptanács nem gondoskodott, hogy a kultúrotthon egész télire el legyen látva tűzifával. JÁNOSI M. SÁNDOR levelező Az IMSZ vesetős*«rve k megválasztásának köszöntésére A „Gábor Áron“ termelőszövetkezet ifjai újabb eredményekkel köszöntik az IMSZ vezetőszervek választását. A brigádok közötti szocialista verseny­ben az egyes számú brigád lett az első 155 százalékos teljesítménnyel. A brigádban kitűntek Jó József 265, Bá­lint József 189,5 és Fancsali Ágnes 182 százalékkal. A második helyre a kettős számú brigád került 132 száza­lékos eredménnyel. Az egyéni szocialista versenyben kitűntek Páll Vilmos 140 és Ozsváth Benedek 127 százalékos normatelje­­sítménnyel. A dolgozók ellátásáért Sepsi­sze­­tgyörgy-r ajonban j­anu­ár 20-ig 7800 kilogramm húst, ebből 200 kilogramm sertéshúst, 45.200 liter te­héntejet, 4.500 kilogramm kukoricát, 250 kilogramm babot, 1.110 kilogramm heremagot adtak be 1954-re. ★ A sepsiszentgyörgyi ORACA á­dal­szerződéseket kötött 177 marhára, 25 szopóborjúra, 15 sertésre, 24 növen­dékmarhára. A rajoni AGEVACOOP 212 marhára, 19 növendékmarhára, 17 sertésre, 22 juh­ra és 6 borjúra kö­tött szerződést.

Next