Vörös Zászló, 1954. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1954-02-02 / 26. szám

Január 16—17-én tartották meg az Erdőszentgyörgy-rajoni pártkonferenciát A konferencián megválasztották a rajoni pártbizottság tagjait és a tartományi konferencia delegátusait. A konferencia, amely fordulópontot jelent a pártmunka megjavításában az RMP KV augusztus 19—20-i bővített plenáris ülése határozatának szellemében és az utasításoknak megfelelően folyt le. Ünnepi esemény volt az üzemek, intézmények és a falvak dolgozói életében, s mindazoknak, akik harcolnak az augusztusi plenáris ülés határozatainak gyakorlatba való ültetéséért, mert tudatában vannak annak, hogy pártunk erejének növekedése és a határozatok végrehajtása, hozzásegíti életszínvonaluls emeléséhez. Erdőszentgyörgy-rrfa területi sajátosságára nézve agrár jellegű. A rajon területének nagy része alkalmas gabonaneműek, ipari növények és zöldség termesztését. Legelői az ál- Láttenyésztés kifejlesztésére nyújtanak lehetőséget. Éppen ezért a pártkonferencián tartottbeszámoló és a konferencián résztvevő küldöttek hozzászólásainak központi problémáját az augusztusi plenáris ülés határozatának tükrében — a mezőgazdaság szocialista átalakításában elért eredmények, hiányosságok és a mezőgazdaság továbbfejlesztésének kérdései képezték. A rajoni pártibizottság beszámolója helyesen mutatott rá arra, hogy előrehaladásunk szempontjából jelen pillanatban egyik legfontosabb feladatunk, hogy növeljük az árugabona termelését, az egész termelési rendszerünk lőláncszeme e kérdés megoldásától függő a városi lakosság ellátásának, az állattenyésztés fejlesztésének kedvező megoldása is. A konferencia vitáján felszínre került, hogy a rajon területén lévő 12 kollektív gazdaság és a 13 mezőgazdasági társulás megszervezése a rajoni pártbizottság politikai és szervezeti munkájának az eredménye. A rajoni pártszervezet és az alapszervezetek helyes munkája nyomán számos kollektív gazdaság megerősödött, mind szervezeti, mind gazdasági téren, bevezették a fejlett földművelési módszereket, fejleszteni kezdték az állattenyésztést, építkeztek és újabb építkezések vannak folyamatban. Hármasközség kollektív gazdasága az alapszervezet javaslatára alkalmazta a keresztsoros vetést, mesterséges beporzást és a kukorica négyzetbe vetését. E fejlett munkamódszerek eredményeként búzából például hektáronként 2300 kiló volt a termés az egyéni gazdaságok 1300 kilogrammjával szemben. Átlagban véve a mezőgazdaság szocialista szektora búzából 15 százalékkal, kukoricából 35 százalékkal haladta túl az egyéni gazdaságok terméseredményeit. Az állattenyésztés terén is szép eredményeket értek el. A kollektív gazdaságokban megalakulásuk óta a lovak száma 10-ről 143-ra, a tehénállomány 279-ről 324-re, a sertésállomány 0-ról 213-ra, míg a juhok száma 72-ről 2532-re emelkedett. A konferencia feltárta, hogy a rajomi pártbizottság több alkalommal jó munkamódszereivel járult hozzá a gazdasági téren elért eredmények megvalósításához. A pártbizottság büróüléseken számoltatta be az alapszervezetek titkárait és a kollektív gazdaságok elnökeit Az utóbbi alkalommal a kelementelki kollektív gazdaság elnöke és alapszervezeti titkára számolt be arról, hogy hogyan foglalkozott az alapszervezet és a vezetőtanács a kollektív gazdaság téli munkálatainak megszervezésével. A rajoni pártszervezet javaslatára nyílt alapszervezeti közgyűléseken ismertették a kollektív gazdaságok mintaalapszabályzatát. Több alkalommal nagygyűléseket szerveztek a községben, amelyeken a Szovjetunióban járt dolgozó parasztküldöttek Barabás József és Menyhárt Zsuzsánna ismertették a szovjet kolhozok nagyszerű eredményeit. A felvilágosító munkát feltétlenül egybe kell kapcsolni látogatások szervezésével, amelyek során a dolgozó parasztok felkeresnek egy-egy mezőgazdasági társulást, vagy kollektív gazdaságot, ahol személyesen győződnek meg a kollektív munka előnyeiről. A rajoni pártbizottság és az alapszervezetek munkája nyomán a rajon területén több esetben szerveztek Erdőszentgyörgy-rajon pártkonferencira ilyen látogatásokat. Például a főváradi dolgozó parasztok meglátogatták az etédi kollektív gazdaságot, más alkalommal pedig a szenntimrei kollektivisták mentek Berébe és mondották el a közös munka előnyeit Ez nagymértékben hozzájárult a bér és társulás megalakításához. Ahhoz, hogy a kollektív gazdaságok nagy árugabonatermelőkké váljanak, szükséges a fejlett szovjet munkamódszerek alkalmazása, melynek elengedhetetlen feltétele a szakmai továbbképzés. Ennek érdekében a rajon területén 12 agrotechnikai tanfolyamot szerveztek, melynek előadásain 245 hallgató vesz részt. A jelentés, amely elemezte a pártszervezet munkáját, nem tükrözte kellőképpen a rajon gazdasági és pártéletét. Az eredményeket és hiányosságokat bizonyos mértékig úgy sorolták fel, mintha azok függetlenek lennének a pártalapszervezetek és a pártbizottság munkájától. Nem mutatta meg az alapszervezetek szerepét az elért eredményekben és hiányosságokban. Elszakította az alapszervezetek munkáját a pártszervezet munkájától. Nem mutatta meg kielégítően, hogy az augusztusi plenáris ülés határozatai nyomán, hogyan javult meg a párt politikai munkája eredményeképpen a gazdasági tevékenység a rajon területén. A rajoni pártszervezetek feladata következetesen harcolni a meglévő kollektív gazdaságok és társulások szervezeti-gazdasági megszilárdításáért. Ennek a feladatnak a rajoni pártbizottság nem tett eleget. A rajon területén nem a lehetőségeknek megfelelően szervezték a társulásokat, nem gondoskodtak arról, hogy kellő politikai nevelőmunkát fejtsenek ki a szervezés alatt lévő társulások megalakítására. Jakab András, Fancsali Gáspár és Galambfalvi Dániel, a rajoni pártbizottság tagjai nem készítették fel rendszeresen az aktivistákat terepremenés alkalmával és nem tartottak szemináriumot a felkészítőből. Elhanyagolták, nem tulajdoníottak kell fontosságot a terepen való ellenőrzésnek, nem adtak elég segítséget, hogy a kollektív gazdaságok kellő szakkáderrel rendelkezzenek, nem irányították a néptanácsok munkáját, hogy azok agronómusokat, zootechnikusokat és más szakkádereket küldjenek a gazdaságokba. Nem ellenőrizték és nm ösztönözték, hogy az állami bank idejében kiutalja a költségvetésbe vett pénzösszegeket a gazdaságoknak, hogy azok idejében be tudják fejezni az építkezéseket. Nem fordítottak elég gondot az aktivisták képzésére, hogy azok kellő segítséget tudjanak adni az állandó brigádok — mint alapvető termelési egységek — helyes megszervezésében, sok esetben nem ellenőrizték a kollektív gazdaságokban a munkanormák megállapítását. Ezért történhetett meg az a kőrispataki kollektív gazdaságban, hogy a munkanormák megállapításánál nem vették tekintetbe a gazdaság sajátos helyi feltételeit, melyeknek következtében a megállapított normákat csak 40—50 százalékban tudták teljesíteni. Ahelyett, hogy az alapszervezetek és a községi néptanácsok végrehajtó bizottságai fokozottabb segítséget és irányítást adtak volna a megalakult kollektív gazdaságoknak és mezőgazdasági társulásoknak, sorsukra hagyták azokat, mint például az egrestői kollektív gazdaságot, ahol nem foglalkoztak állandóan az új tagok beszervezésével. Elfeledkeztek arról, hogy a legjobb kollektív gazdaságok és társulások is visszafejlődhetnek és széteshetnek, ha sorsukra hagyják. A konferencia alkalmával helyesen mutatott rá Kálmán Dénes a nyárádmagyarosi néptanács elnöke és Lukács Albert nyárádremetei küldött arra, hogy a rajoni pártbizottság tagjai nem adtak segítséget alapszervezetüknek a társulások megszervezésében, annak ellenére, hogy több alkalommal felhívták erre a pártbizottság figyelmét. A konferencia vitája alkalmával rámutattak arra is, hogy a rajoni pártszervezet nem tett eleget az RMP KV augusztus 1Q— 20-i bővített plenáris ülése azon határozatának, hogy az eddiginél is nagyobb segítséget nyújtsanak az egyénileg dolgozó parasztoknak, — akik az árugabona 75 százalékát termelik — hogy azok teljes egészében hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelés és a hektáronkénti terméshozam növeléséhez. Kiderült, hogy sem a rajoni pártszervezet, sem az alapszervezetek nem fejtenek ki kellő politikai munkát, annak érdekében, hogy a falusi dolgozók eleget tegyenek hazafias kötelezettségeiknek. A begyűjtési tervet 1953-ra még a mai napig sem teljesítették 100 százalékban egyes termékeknél, mint krumpli, tej, hús, stb. A párt politikájának megvalósításában egyik legfontosabb követelmény a tömegszervezetekkel való szoros kapcsolat. Benedek János, a rajoni néptanács delegátusa, rámutatott arra, hogy a feladatok nem teljesítésének oka a pártbizottság és a néptanács közötti helytelen kapcsolatból adódik. A rajoni pártbizottság bürotagjai nem vesznek mindig részt a néptanács végrehajtó bizottságának ülésén. Az alapszervezeteknek nem sikerült kellőképpen irányítaniuk a néptanácsokat, mint a legszélesebb tömegszervezeteket a mezőgazdasági társulások szervezése terén fennálló hiányosságok kiküszöbölésére. A rajpai konferencia nem tükrözte kellőképpen az augusztusi plenáris ülés szellemében a pártszervezet előtt álló feladatokat, azt, hogy irányítania kell a kollektív gazdaságokat, a társulásokat és egyéni gazdaságokat, hogy érezhetően növeljék a kenyérgabona, kukorica, burgonya, hús és tej termelését. A városok és ipari központok közelében fekvő kollektív gazdaságok specializálják magukat a zöldség-, főzelékféle termesztésére, tehenészetre, baromfi és sertéstenyésztésre, mert ezek jövedelmük növelésének és a dolgozók jobb ellátásának biztos forásai. Minél jobban szélesítsék ki az állatok és állati termékekre vonatkozó szerződéskötéseket. A határozati javaslat, amelyet a rajoni pártkonferencia elfogadott, a pártmunkában fennálló hiányosságok felszámolását tűzte a rajoni pártbizottság elé, hogy a pártmunka megerősítésével eredményesebben alkalmazzák mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az augusztusi plenáris ülés határozatait. A határozat feladatként adja a pártbizottságnak, hogy elemezze a tavaszi s mezőgazdasági kampány előkészítését, ellenőrizze az agrotechnikai és zootechnikai tnfolyamok működését. A határozat foglalkozik még azzal is, hogy a rajoni néptanács mezőgazdasági ügyosztályának mérnökei, a kultúrotthonok felhasználásával, tartsanak előadásokat az egyénileg dolgozó parasztoknak az agrotechnikai szabályok alkalmazásáról. Az állattenyésztés fellendítéséért az alapszervezetek úgy irányítják a néptanácsokat, hogy azok eredményesen mozgósítsák a dolgozó parasztokat a legelők tisztántartására és feljavítására, a takarmányalap növelésére és idejében gondoskodjanak az istállók és más gazdasági épületekhez szükséges építőanyagokról és nyújtsanak segítséget a faj állatok beszerzésére. Segíteniük kell a gazdaságokat a középítkezések terén, mert a jelenlegi ütem nem kielégítő és ez fékezi a gazdaságok sokoldalú fejlődését. Különös figyelmet kell fordítaniuk a kollektív gazdaságokban a munka jó megszervezésére. Az állandó brigádok legyenek minden kollektív gazdaságban a munka megszervezésének alapvető láncszemei. Meg kell erősíteniük és alkalmazniuk kell a kollektív gazdaság vezetésének demokratikus elveit. Segíteniök kell a kollektív gazdaságokat a mellékgazdaságok kiszélesítésében, hogy ezzel is emeljék a kollektivisták életszínvonalát. Következetesen kell megszervezniük az ellenőrző munkát, ami a feladatok végrehajásának alapvető követelménye. A pártszervezet és a néptanács tagjai adjanak segítséget szervezési és politikai téren a kollektív gazdaságoknak, vagy mezőgazdasági társulást kezdeményező bizottságoknak és fejtsenek ki széleskörű felvilágosító és meggyőző munkát a dolgozó parasztok soraiban, hogy minél több mezőgazdasági társulást alakítsanak. Kötelességük irányítani a kezdeményező bizottságokat. Nyújtsanak tényleges támogatást a mezőgazdasági társulások és kollektív gazdaságok megszervezésének munkájában. PAPP J. SIMO J. PARTÉIÉT Fokozottabb tevékenységet a mezőgazdaság szocialista átalakításáért VÖRÖS ZUSZI« Több figyelmet a takarmányalap biztosítására Az 1950-ben megalakult mezőpanits „Szocializmus útja“ kollektív gazdaság vezetőtanácsa a rajoni pártszervezettől és néptanácstól kapott segítséget, gondot fordított a gazdaság állatállományának fejlesztésére, új fajállatok vásárlására, megfelelő gazdasági épületek építésére. Az államtól kapott kölcsönök tervszerű felhasználásával 60 szarvasmarha részére istállót, 15 vagon befogadóképességű raktárt, sertésólat, kukoricakast, szekérszint, kovács- és kerekesműhelyt, silót, stb.-t építettek. Vásároltak 116 darab juhot, 10 ökröt, fejőstehenet, sertést. A mezőpaniti kollektivisták megállapíthatják, hogy három év alatt komoly eredményeket értek el. Amíg 1950-ben csak 24 állatuk volt és semmi gazdasági épületük, ma már hatalmasat fejlődtek ehhez viszonyítva. A tagok állatokat vásároltak a részesedésből, a kollektív gazdaság zöldséges kertjének létesítésével nőtt az egyéni munkanapegységre eső pénzjövedelmük. 1953-ban egy munkanapegységre búzából több mint 3 kilogramm, kukoricából négyen felül jutott a tagoknak. Idős Bartha Antal GTI munkanapegység után 2040 kilogramm búzát. Mindezek az eredmények azt igazolják, hogy a kollektív gazdaságban a tagok anyagi színvonala párhuzamosan emelkedett a közös vagyon gyarapodásával. A számvetés alkalmával a tagok azonban egész sor hiányosságot is felfedtek. A kollektív gazdaság vezetőtanácsa a termelési terv elkészítésénél és összeállításánál nem vette figyelembe a tagok háztáji állatállományának fejlődését és azok szükségleteit, így a takarmányalapot nem növelték kielégítő mértékben. A meglévő takarmányt sem kezelték kellő gondossággal, a szénát nem kaszálták le idejében, azért elvénült, veszített tápértékéből, a csalamádét pedig, amelyik nagyszerű silótakarmányt adott volna, körülbelül egy hold területről nem gyűjtötték össze. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság takarmánymennyisége csökkenjen és kevesebb jusson a tagok állatainak. A csalamádé és széna nagy részének elpusztulása a vezetőtanács és az alapszervezet hiányossága. Az alapszervezet feladata lett volna, hogy meggyőzze a tagságot az egyes munkálatok idejében való elvégzésének fontosságáról. A számvetés alkalmával a tagság azt is meglátta, hogy a vezetőtanács a zöldséges területen termelt zöldséget felelőtlenül kezelte, aminek folytán a nyári káposzta egy része kárba veszett. A mezőpaniti kollektív gazdaságban minden lehetőség megvan az állatállomány fejlesztésére. A tartományi és rajoni néptanács feladata, hogy idejében gondoskodjon a kollektív gazdaság állatállományának szükséges legelőről. A kollektív gazdaság vezetőtanácsa már megtette a szükséges előkészületek, hogy a juhokat a nyár folyamán havasi legelőn tartsák. Ezt kell támogatnia a tartományi néptanácsnak, mert ebben az esetben a gazdaság szarvasmarhaállománya a meglévő legelőn egész nyár folyamán bő takarmányhoz jutna és az évvégi elszámolás alkalmával a tagok egy munkanapegységre eső takarmányjárandósága még nagyobb lesz. Ezáltal megoldódik a tagok háztáji állatállományának takarmányozása is. A kollektív gazdaság alapszervezetének feladata, hogy fokozza a tagok közt a politikai nevelési munkát. Meg kell magyaráznia, hogy a gazdaság erősödésével nő a tagok jövedelme. A rajoni pártszervezet feladata ellenőrizni, hogy a néptanács agronómusait, zootechnikusait, hogyan irányítja, hogy azok a szakmai tanácsokkal hozzájáruljank a kollektív gazdaság állatállományának fejlesztéséhez. Számolják fel a hiányosságokat a vaslábi fűrészüzemben Ha valaki ellátogat a gyergyói IFIL-hez tartozó vaslábi fűrészüzembe, az első benyomása az lesz, hogy Itt minden rendben van, jól mennek a dolgok. S ha csupán a termelési terv teljesítését vennénk figyelembe, akkor kétségtelenül el is hinnénk ezt. Ugyanis az elmúlt esztendőben 100,02 százalékban teljesítették az üzem termelési tervét. Ez év január 28-án pedig már 100,7 százalékban teljesítették havi tervelőirányzatukat. Ezenfelül figyelemreméltó eredményeket értek el az üzem belső tartalékainak a feltárásában és hasznosításában is, így például Colceriu Petru és Golceriu Ioan üzemlakatosok egy olyan vagonlakó készüléket készítettek, amely három ember munkáját helyettesíti. Azáltal pedig, hogy a fűrészlapokat naponta háromszor cserélik, sikerült a megengedett öt és fél százalékos veszteséget négy százalékra csökkenteni. Ezeken kívül még felsorolhatnánk néhány kisebb jelentőségű eredményt, amelyek az üzem erőtartalékainak a felhasználását illeti és amelyek mindegyike hozzájárul később-nagyobb mértékben az önköltség csökkentéséhez. De eredményeik sokkal jelentősebbek lehetnének, ha nem gátolná munkájukat egy egész sor súlyos hiányosság. Komoly hiba, hogy az üzemben nincs egy bizottság, amely a belső erőtartalékok feltárásával és hasznosításával foglalkozzék. A szakszervezeti bizottság és a pártalapszervezet bikója nem foglalkozott azzal, hogy egy ilyen bizottságot megszervezzen. A munkások többsége nem él szervezeti életet, mert a szakszervezeti bizottság elnöke még csak nem is gondol arra, hogy gyűlést hívjon össze. Nem is beszélve arról, hogy más apróbb szakszervezeti ügyek intézését is elhanyagolja. Természetes, hogy a termelésre is visszahat a szakszervezeti munka hiánya. Januárban például az egész üzemben egyetlen munkás sem volt szocialista versenyben. Gegő Gizella, szocialista versenyfelelős egyáltalán nem törődik ezzel a kérdéssel. Jellemző rá, hogy amikor január 28-án a szocialista verseny menete felől érdeklődtek tőle, akkor a legtermészetesebb hangon azt a választ adta, hogy még nem szervezték meg ebben a hónapban. Miért nem? Hát majd a jövő hónapban. A szakszervezeti munkában fennálló súlyos hibákért nagyrészben a pártalapszervezet bürója felelős, de különösen Colceriu Ioan alapszervezeti titkár, aki kényelmesebbnek látja megfeledkezni a szakszervezeti bizottság hibáiról. Hibáinak okát pedig kommunistához nem méltó indokolással próbálja igazolni „Nem lehet itt rendes szervezeti munkát kifejteni, kicsi az üzem és kevés az ember. Nem lehet őket gyűlésre összehívni“. Így vélekedik Colceriu elvtárs. De máskép vélekednek a munkások. Ha csak néhány munkással szóbaállna, akkor mindjárt rájönne, hogy mennyire valótlan dolgokat jelít. Hajönne arra, hogy nem a munkásokban, hanem a pártalapszervezet bürójának és a szakszervezeti bizottságnak a szervezeti munkával szemben tanúsított magatartásában van hiba. A pártalapszervezet bürója lebecsüli a szakszervezeti munkát és azért nem is törekszik azt fellendíteni. Colceriu elvtárs szerint, a múlt év decemberében kiértékelték a szakszervezeti bizottság munkáját, azonban nem hoztak határozatokat a munka megjavítása érdekében. Az egész bürógyűlés eredménye az volt, hogy megmondták a szakszervezeti bizottság tagjainak, hogy javítaniuk kell a helyzeten, de továbbra is minden maradt a régiben. Colceriu elvtárs nem csupán a szakszervezeti munkát, hanem a munkások alkotó kezdeményezését is lebecsüli. Nem tartja érdemesnek ösztönözni a munkásokat a belső erőtartalékok feltárására. Szerinte amúgy, sem tudnak jelentősebb javaslatokat tenni erre vonatkozólag. Ezért nem is követi még azokat sem, amelyeket a munkások a munka iránti új magatartásuktól ösztönözve javasolnak. „Nem hoznak azok komolyabb javulást“, mondja. A pártalapszervezet bürója elemezze a helyzetet, hozzon határozatot a munkák megjavítása érdekében. Adjon konkrét feladatot minden kommunistának, a szakszervezeti munka fellendítése érdekében. A szakszervezet vezetősége olyan tervet állítson össze, melyet betartva,eleget tehessen feladatának. Fejlesszék ki az üzem vezetőségével együtt a tömegkapcsolatot, hallgassák meg a dolgozók véleményét, használják fel javaslataikat. Csak ilyen módon tehetnek eleget azoknak a feladatoknak, melyeket pártunk és kormányunk a nép jóléte érdekében rájuk rótt.