Vörös Zászló, 1954. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1954-02-02 / 26. szám

Január 16—17-én tartották meg az Erdőszentgyörgy-rajoni pártkonferen­­ciát A konferencián megválasztották a rajoni pártbizottság tagjait és a tartományi konferencia delegátusait. A konferencia, amely forduló­pontot jelent a pártmunka megjavításában az RMP KV augusztus 19—20-i bővített plenáris ülése határozatának szelle­mében és az utasításoknak megfelelő­en folyt le. Ünnepi esemény volt az üzemek, intézmények és a falvak dol­gozói életében, s mindazoknak, akik harcolnak az augusztusi plenáris ülés határozatainak gyakorlatba való ülte­téséért, mert tudatában vannak an­nak, hogy pártunk erejének növeke­dése és a határozatok végrehajtása, hozzásegíti életszínvo­naluls­ emeléséhez. Erdőszentgyörgy-rrf­a területi sajá­tosságára nézve agrár jellegű. A ra­jon területének nagy része alkalmas gabonaneműek, ipari növények és zöldség termesztését. Legelői az ál- Láttenyésztés kifejlesztésére nyújtanak lehetőséget. Éppen ezért a pártkonfe­rencián tartott­­besz­ámoló és a kon­ferencián résztvevő küldöttek hozzá­szólásainak központi problémáját az augusztusi plenáris ülés határozatá­nak tükrében — a mezőgazdaság szo­cialista átalakításában elért eredmé­nyek, hiányosságok és a mezőgazda­ság továbbfejlesztésének kérdései ké­pezték. A rajoni pártibizottság beszá­molója helyesen mutatott rá arra, hogy előrehaladásunk szempontjából jelen pillanatban egyik legfontosabb feladatunk, hogy növeljük az áruga­bona termelését, az egész termelési rendszerünk lőláncszeme e kérdés megoldásától függ­ő­ a városi lakos­ság ellátásának, az állattenyésztés fejlesztésének kedvező megoldása is. A konferencia vitáján felszínre ke­rült, hogy a rajon területén lévő 12 kollektív gazdaság és a 13 mezőgazda­­sági társulás megszervezése a rajoni pártbizottság politikai és szervezeti munkájának az eredménye. A rajoni pártszervezet és az alap­szervezetek helyes munkája nyomán számos kollektív gazdaság megerősö­dött, mind szervezeti, mind gazdasági téren, bevezették a fejlett földművelé­si módszereket, fejleszteni kezdték az állattenyésztést, építkeztek és újabb építkezések vannak folyamatban. Hár­­m­asközség kollektív gazdasága az alapszervezet javaslatára alkalmazta a keresztsoros vetést, mesterséges be­porzást és a kukorica négyzetbe veté­sét. E fejlett munkamódszerek ered­ményeként búzából például hektáron­ként 2300 kiló volt a termés az egyé­ni gazdaságok 1300 kilogrammjával szemben. Átlagban véve a mezőgazda­ság szocialista szektora búzából 15 százalékkal, kukoricából 35 százalék­kal haladta túl az egyéni gazdaságok terméseredményeit. Az állattenyésztés terén is szép ered­ményeket értek el. A kollektív gazda­ságokban megalakulásuk óta a lovak száma 10-ről 143-ra, a tehénállomány 279-ről 324-re, a sertésállomány 0-ról 213-ra, míg a juhok száma 72-ről 2532-re emelkedett. A konferencia feltárta, hogy a ra­jomi pártbizottság több alkalommal jó munkamódszereivel járult hozzá a gazdasági téren elért eredmények megvalósításához. A pártbizottság büróüléseken számoltatta be az alap­szervezetek titkárait és a kollektív gazdaságok elnökeit Az utóbbi alka­lommal a kelementelki kollektív gazda­ság elnöke és alapszervezeti titkára számolt be arról, hogy hogyan foglal­kozott az alapszervezet és a vezető­tanács a kollektív gazdaság téli mun­kálatainak megszervezésével. A rajoni pártszervezet javaslatára nyílt alapszervezeti közgyűléseken is­mertették a kollektív gazdaságok min­taalapszabályzatát. Több alkalommal nagygyűléseket szerveztek a község­ben, amelyeken a Szovjetunióban járt dolgozó parasztküldöttek Barabás Jó­zsef és Menyhárt Zsuzsánna ismertet­ték a szovjet kolhozok nagyszerű ered­ményeit. A felvilágosító munkát fel­tétlenül egybe kell kapcsolni látoga­tások szervezésével, amelyek során a dolgozó parasztok felkeresnek egy-egy mezőgazdasági társulást, vagy kollek­tív gazdaságot, ahol személyesen győ­ződnek meg a kollektív munka elő­nyeiről. A rajoni pártbizottság és az alapszervezetek munkája nyomán a rajon területén­ több esetben szerveztek Erdőszentgyörgy-rajon pártkonferenc­ir­a ilyen látogatásokat. Például a fővá­­radi dolgozó parasztok meglátogatták az etédi kollektív gazdaságot, más al­kalommal pedig a szenntimrei kollek­tivisták mentek Berébe és mondották el a közös munka előnyeit Ez nagy­mértékben hozzájárult a bér és társu­lás megalakításához. Ahhoz, hogy a kollektív gazdaságok nagy árugabonatermelőkké váljanak, szükséges a fejlett szovjet munka­­módszerek alkalmazása, melynek el­engedhetetlen feltétele a szakmai to­vábbképzés. Ennek érdekében a rajon területén 12 agrotechnikai tanfolya­mot szerveztek, melynek előadásain 245 hallgató vesz részt. A jelentés, amely elemezte a párt­­szervezet munkáját, nem tükrözte kel­lőképpen a rajon gazdasági és párt­életét. Az eredményeket és hiányossá­gokat bizonyos mértékig úgy sorolták fel, mintha azok függetlenek lenné­nek a pártalapszervezetek és a párt­­bizottság munkájától. Nem mutatta meg az alapszervezetek szerepét az elért eredményekben és hiányosságok­ban. Elszakította az alapszervezetek munkáját a pártszervezet munkájától. Nem mutatta meg kielégítően, hogy az augusztusi plenáris ülés határoza­tai nyomán, hogyan javult meg a párt politikai munkája eredményekép­pen a gazdasági tevékenység a rajon területén. A rajoni pártszervezetek feladata következetesen harcolni a meglévő kollektív gazdaságok és társulások szervezeti-gazdasági megszilárdítá­sáért. Ennek a feladatnak a rajoni pártbizottság nem tett eleget. A ra­jon területén nem a lehetőségeknek megfelelően szervezték a társuláso­kat, nem gondoskodtak arról, hogy kellő politikai nevelőmunkát fejtsenek ki a szervezés alatt lévő társulások megalakítására. Jakab András, Fan­csali Gáspár és Galambfalvi Dániel, a rajoni pártbizottság tagjai nem készítették fel rendszeresen az akti­vistákat terepremenés alkalmával és nem tartottak szemináriumot a fel­készítőből. Elhanyagolták, nem tu­­lajdoníottak kell fontosságot a tere­pen való ellenőrzésnek, nem adtak elég segítséget, hogy a kollektív gazdaságok kellő szakkáderrel rendel­kezzenek, nem irányították a népta­nácsok munkáját, hogy azok agronó­­musokat, zootechnikusokat és más szakkádereket küldjenek a gazdasá­gokba. Nem ellenőrizték és n­­m ösz­tönözték, hogy az állami bank idejé­ben kiutalja a költségvetésbe vett pénzösszegeket a gazdaságoknak, hogy azok idejében be tudják fejezni az építkezéseket. Nem fordítottak elég gondot az aktivisták képzésére, hogy azok kellő segítséget tudjanak adni az állandó brigádok — mint alapvető termelési egységek — helyes megszervezésében, sok esetben nem ellenőrizték a kollektív gazdaságok­ban a munkanormák megállapítását. Ezért történhetett meg az a kőrispa­­taki kollektív gazdaságban, hogy a munkanormák megállapításánál nem vették tekintetbe a gazdaság sajátos helyi feltételeit, melyeknek következté­ben a megállapított normákat csak 40—50 százalékban tudták teljesíteni. Ahelyett, hogy az alapszervezetek és a községi néptanácsok végrehajtó bizottságai fokozottabb segítséget és irányítást adtak volna a megalakult kollektív gazdaságoknak és mezőgaz­dasági társulásoknak, sorsukra hagy­ták azokat, mint például az egrestői kollektív gazdaságot, ahol nem fog­lalkoztak állandóan az új tagok be­szervezésével. Elfeledkeztek arról, hogy a legjobb kollektív gazdaságok és társulások is visszafejlődhetnek és széteshetnek, ha sorsukra hagyják. A konferencia alkalmával helyesen mutatott rá Kálmán Dénes a nyárád­­magyarosi néptanács elnöke és Lu­kács Albert nyárádremetei küldött arra, hogy a rajoni pártbizottság tagjai nem adtak segítséget alap­szervezetüknek a társulások megszer­vezésében, annak ellenére, hogy több alkalommal felhívták erre a pártbi­zottság figyelmét. A konferencia vi­tája alkalmával rámutattak arra is, hogy a rajoni pártszervezet nem tett eleget az RMP KV augusztus 1Q— 20-i bővített plenáris ülése azon ha­tározatának, hogy az eddiginél is nagyobb segítséget nyújtsanak az egyénileg dolgozó parasztoknak, — akik az árugabona 75 százalékát termelik — hogy azok teljes egészé­ben hozzájáruljanak a mezőgazdasá­gi termelés és a hektáronkénti ter­méshozam növeléséhez. Kiderült, hogy sem a rajoni pártszervezet, sem az alapszervezetek nem fejtenek ki kellő politikai munkát, annak ér­dekében, hogy a falusi dolgozók ele­get tegyenek hazafias kötelezettsé­geiknek. A begyűjtési tervet 1953-ra még a mai napig sem teljesítették 100 százalékban egyes termékeknél, mint krumpli, tej, hús, stb. A párt politikájának megvalósításában egyik legfontosabb követelmény a tömeg­­szervezetekkel való szoros kapcso­lat. Benedek János, a rajoni népta­nács delegátusa, rámutatott arra, hogy a feladatok nem teljesítésének oka a pártbizottság és a néptanács közötti helytelen kapcsolatból adódik. A rajoni pártbizottság bürotagjai nem vesznek mindig részt a népta­nács végrehajtó bizottságának ülé­sén. Az alapszervezeteknek nem sikerült kellőképpen irányítaniuk a néptanácsokat, mint a legszélesebb tö­megszervezeteket a mezőgazdasági társulások szervezése terén fennálló hiányosságok kiküszöbölésére. A rajpai konferencia nem tükrözte kellőképpen az augusztusi plenáris ülés szellemében a pártszervezet előtt álló feladatokat,­­ azt, hogy irányí­tania kell a kollektív gazdaságokat, a társulásokat és egyéni gazdaságo­kat, hogy érezhetően növeljék a kenyérgabona, kukorica, burgonya, hús és tej termelését. A városok és ipari központok közelében fekvő kol­lektív gazdaságok specializálják ma­gukat a zöldség-, főzelékféle termesz­tésére, tehenészetre, baromfi és ser­téstenyésztésre, mert ezek jövedel­mük növelésének és a dolgozók jobb ellátásának biztos forásai. Minél job­ban szélesítsék ki az állatok és ál­lati termékekre vonatkozó szerződés­kötéseket. A határozati javaslat, amelyet a rajoni pártkonferencia elfogadott, a pártmunkában fennálló hiányosságok felszámolását tűzte a rajoni pártbi­zottság elé, hogy a pártmunka meg­­erősítésével eredményesebben alkal­mazzák mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az augusztusi ple­náris ülés határozatait. A határozat feladatként adja a pártbizottságnak, hogy elemezze a tavaszi s mezőgazda­­sági kampány előkészítését, ellenőriz­ze az agrotechnikai és zootechnikai tnfolyamok működését. A határozat foglalkozik még azzal is, hogy a ra­joni néptanács mezőgazdasági ügy­osztályának mérnökei, a kultúrottho­­nok felhasználásával, tartsanak elő­adásokat az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak az agrotechnikai szabá­lyok alkalmazásáról. Az állattenyész­tés fellendítéséért az alapszervezetek úgy irányítják a néptanácsokat, hogy azok eredményesen mozgósítsák a dolgozó parasztokat a legelők tisz­tántartására és feljavítására, a ta­karmányalap növelésére és idejében gondoskodjanak az istállók és más gazdasági épületekhez szükséges épí­tőanyagokról és nyújtsanak segítsé­get a faj állatok beszerzésére. Segíte­niük kell a gazdaságokat a középít­kezések terén, mert a jelenlegi ütem nem kielégítő és ez fékezi a gazda­ságok sokoldalú fejlődését. Különös figyelmet kell fordítaniuk a kollek­tív gazdaságokban a munka jó meg­szervezésére. Az állandó brigádok le­gyenek minden kollektív gazdaság­ban a munka megszervezésének alap­vető láncszemei. Meg kell erősíte­niük és alkalmazniuk kell a kollektív gazdaság vezetésének demokratikus elveit. Segíteniök kell a kollektív gaz­daságokat a mellékgazdaságok kiszé­lesítésében, hogy ezzel is emeljék a kollektivisták életszínvonalát. Következetesen kell megszervez­niük az ellenőrző munkát, ami a fel­adatok végrehajásának alapvető kö­vetelménye. A pártszervezet és a néptanács tagjai adjanak segítséget szervezési és politikai téren a kol­lektív gazdaságoknak, vagy mező­­gazdasági társulást kezdeményező bi­zottságoknak és fejtsenek ki széles­körű felvilágosító és meggyőző mun­kát a dolgozó parasztok soraiban, hogy minél több mezőgazdasági tár­sulást alakítsanak. Kötelességük irá­nyítani a kezdeményező bizottságo­kat. Nyújtsanak tényleges támoga­tást a mezőgazdasági társulások és kollektív gazdaságok megszervezésé­nek munkájában. PAPP J. SIMO J. PARTÉIÉT Fokozottabb tevékenységet a mezőgazdaság szocialista átalakításáért VÖRÖS ZUSZI« Több figyelmet a takarmányalap biztosítására Az 1950-ben megalakult mezőpa­­nits „Szocializmus útja“ kollektív gazdaság vezetőtanácsa a rajoni párt­­szervezettől és néptanácstól kapott segítséget, gondot fordított a gazda­­ság állatállományának fejlesztésére, új fajállatok vásárlására, megfelelő gazdasági épületek építésére. Az ál­lamtól kapott kölcsönök tervszerű felhasználásával 60 szarvasmarha ré­szére istállót, 15 vagon befogadóké­pességű raktárt, sertésólat, kukori­­cakast, szekérszint, kovács- és kere­­kesműhelyt, silót, stb.-t építettek. Vásároltak 116 darab juhot, 10 ök­röt, fejőstehenet, sertést. A mezőpa­­niti kollektivisták megállapíthatják, hogy három év alatt komoly eredmé­nyeket értek el. Amíg 1950-ben csak 24 állatuk volt és semmi gazdasági épületük, ma már hatalmasat fejlőd­tek ehhez viszonyítva. A tagok álla­tokat vásároltak a részesedésből, a kollektív gazdaság zöldséges kertjé­nek létesítésével nőtt az egyéni mun­kanapegységre eső pénzjövedelmük. 1953-ban egy munkanapegységre bú­zából több mint 3 kilogramm, kuko­ricából négyen felül jutott a tagok­nak. Idős Bartha Antal GTI munka­napegység után 2040 kilogramm bú­zát. Mindezek az eredmények azt igazolják, hogy a kollektív gazdaság­ban a tagok anyagi színvonala párhu­zamosan emelkedett a közös vagyon gyarapodásával. A számvetés alkalmával a tagok azonban egész sor hiányosságot is felfedtek. A kollektív gazdaság veze­­tőtanácsa a termelési terv elkészíté­sénél és összeállításánál nem vette figyelembe a tagok háztáji állatállo­mányának fejlődését és azok szükség­leteit, így a takarmányalapot nem növelték kielégítő mértékben. A meg­lévő takarmányt sem kezelték kellő gondossággal, a szénát nem kaszál­ták le idejében, azért elvénült, ve­szített tápértékéből, a csalamádét pe­dig, amelyik nagyszerű silótakar­mányt adott volna, körülbelül egy hold területről nem gyűjtötték össze. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság takarmánymennyisége csökkenjen és kevesebb jusson a ta­gok állatainak. A csalamádé és széna nagy részének elpusztulása a vezető­­tanács és az alapszervezet hiányos­sága. Az alapszervezet feladata lett volna, hogy meggyőzze a tagságot az egyes munkálatok idejében való el­végzésének fontosságáról. A számvetés alkalmával a tagság azt is meglátta, hogy a vezetőtanács a zöldséges területen termelt zöldsé­­get felelőtlenül kezelte, aminek foly­tán a nyári káposzta egy része kárba veszett. A mezőpaniti kollektív gazdaságban minden lehetőség megvan az állat­­állomány fejlesztésére. A tartományi és rajoni néptanács feladata, hogy idejében gondoskodjon a kollektív gazdaság állatállományának szükséges legelőről. A kollektív gazdaság veze­tőtanácsa már megtette a szükséges előkészületek, hogy a juhokat a nyár folyamán havasi legelőn tartsák. Ezt kell támogatnia a tartományi népta­­nácsnak, mert ebben az esetben a gazdaság szarvasmarhaállománya a meglévő legelőn egész nyár folyamán bő takarmányhoz jutna és az évvégi elszámolás alkalmával a tagok egy munkanapegységre eső takarmányjá­­randósága még nagyobb lesz. Ezáltal megoldódik a tagok háztáji állatállo­mányának takarmányozása is. A kollektív gazdaság alapszerveze­tének feladata, hogy fokozza a tagok közt a politikai nevelési munkát. Meg kell magyaráznia, hogy a gazdaság erősödésével nő a tagok jövedelme. A rajoni pártszervezet feladata ellen­­őrizni, hogy a néptanács agronómusa­­it, zootechnikusait, hogyan irányítja, hogy azok a szakmai tanácsok­kal hozzájárul­jan­­­k a kollektív gaz­daság állatállományának fejlesztésé­hez. ­ Számolják fel a hiányosságokat a vaslábi fűrészüzemben Ha valaki ellátogat a gyergyói IFIL-hez tartozó vaslábi fűr­észüzem­be, az első benyomása az lesz, hogy Itt minden rendben van, jól mennek a dolgok. S ha csupán a termelési terv teljesítését vennénk figyelembe, akkor kétségtelenül el is hinnénk ezt. Ugyanis az elmúlt esztendőben 100,02 százalékban teljesítették az üzem termelési tervét. Ez év január 28-án pedig már 100,7 százalékban teljesítették havi tervelőirányzatukat. Ezenfelül figyelemreméltó eredménye­ket értek el az üzem belső tartalé­kainak a feltárásában és hasznosításá­ban is, így például Colceriu Petru és Golceriu Ioan üzemlakatosok egy olyan vagonlakó készüléket készített­­ek, amely három ember munkáját helyettesíti. Azáltal pedig, hogy a fűrészlapokat naponta háromszor cse­rélik, sikerült a megengedett öt és fél százalékos veszteséget négy szá­zalékra csökkenteni. Ezeken kívül még felsorolhatnánk néhány kisebb jelentőségű eredményt, amelyek az üzem erőtartalékainak a felhasználá­sát illeti és amelyek mindegyike hoz­zájárul később-nagyobb mértékben az önköltség csökkentéséhez. De ered­ményeik sokkal jelentősebbek lehet­­nének, ha nem gátolná munkájukat egy egész sor súlyos hiányosság. Komoly hiba, hogy az üzemben nincs egy bizottság, amely a belső erőtartalékok feltárásával és haszno­sításával foglalkozzék. A szakszerve­zeti bizottság és a pártalapszervezet bik­ója nem foglalkozott azzal, hogy egy ilyen bizottságot megszervezzen. A munkások többsége nem él szer­vezeti életet, mert a szakszervezeti bizottság elnöke még csak nem is gondol arra, hogy gyűlést hívjon össze. Nem is beszélve arról, hogy más apróbb szakszervezeti ügyek in­tézését is elhanyagolja. Természetes, hogy a termelésre is visszahat a szakszervezeti munka hiánya. Janu­árban például az egész üzemben egyetlen munkás sem volt szocialista versenyben. Gegő Gizella, szocialista versenyfelelős egyáltalán nem törő­dik ezzel a kérdéssel. Jellemző rá, hogy amikor január 28-án a szocialis­ta verseny menete felől érdeklődtek tőle, akkor a legtermészetesebb han­gon azt a választ adta, hogy még nem szervezték meg ebben a hónapban. Miért nem? Hát majd a jövő hónap­ban. A szakszervezeti munkában fennál­ló súlyos hibákért nagyrészben a pártalapszervezet bürója felelős, de különösen Colceriu Ioan alapszerve­zeti titkár, aki kényelmesebbnek látja megfeledkezni a szakszervezeti bi­zottság hibáiról. Hibáinak okát pedig kommunistához nem méltó indokolás­sal próbálja igazolni „Nem lehet itt rendes szervezeti munkát kifejteni, kicsi az üzem és kevés az ember. Nem lehet őket gyűlésre összehívni“. Így vélekedik Colceriu elvtárs. De más­kép vélekednek a munkások. Ha csak néhány­­ munkással szóbaállna, akkor mindjárt rájönne, hogy mennyire valótlan dolgokat jelít. Hajönne arra, hogy nem a munkásokban, hanem a pártalapszervezet bürójának és a szakszervezeti bizottságnak a szerve­­zeti munkával szemben tanúsított magatartásában van hiba. A pártalapszervezet bürója­­ lebe­csüli a szakszervezeti munkát és azért nem is törekszik azt fellendí­teni. Colceriu elvtárs szerint, a múlt év decemberében kiértékelték a szak­­szervezeti bizottság munkáját, azon­ban nem hoztak határozatokat a munka megjavítása érdekében. Az egész bürógyűlés eredménye az volt, hogy megmondták a szakszervezeti bizottság tagjainak, hogy javítaniuk kell a helyzeten, de továbbra is min­den maradt a régiben. Colceriu elvtárs nem csupán a szakszervezeti munkát, hanem a mun­kások alkotó kezdeményezését is le­becsüli. Nem tartja érdemesnek ösz­tönözni a munkásokat a belső erőtar­talékok feltárására. Szerinte amúgy, sem tudnak jelentősebb javaslatokat tenni erre vonatkozólag. Ezért nem is követi még azokat sem, amelyeket a munkások a munka iránti új maga­tartásuktól ösztönözve javasolnak. „Nem hoznak azok komolyabb javu­lást“, mondja. A pártalapszervezet bürója elemez­ze a helyzetet, hozzon határozatot a munkák megjavítása érdekében. Ad­jon konkrét feladatot minden kom­­munistának, a szakszervezeti munka fellendítése érdekében. A szakszerve­zet vezetősége olyan tervet állítson össze, melyet betartva,­eleget tehes­­sen feladatának. Fejlesszék ki az üzem vezetőségével együtt a tömeg­kapcsolatot, hallgassák meg a dolgo­zók véleményét, használják fel javas­lataikat. Csak ilyen módon tehetnek eleget azoknak a feladatoknak, me­­lyeket pártunk és kormányunk a nép jóléte érdekében rájuk rótt.

Next