Vörös Zászló, 1954. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1954-09-01 / 204. szám
2 ------- Nehéz lenne szavakban kifejezni, milyen boldogság töltött el, amikor tudomásomra hozták, hogy tagja leszek annak a nőküldöttségnek, amely a Szovjetunió Antifasiszta Nőtbizottsága meghívására augusztus elején a szocializmus országába utazik. Izgatottan készülődtem és vártam az indulás napját. Amióta a kollektív gazdaság elnöke vagyok, sokat hallottam és olvastam a Szovjetunióról, a kolhozok nagy eredményeiről, a mezőgazdaság gépesítéséről, a szovjet kultúráról és iparról. Valósággal égtem a vágytól, hogy ezt a sok-sok szépet megláthassam, azonban még a legnagyobb derűlátással sem számítottam, hogy rövid időn belül teljesül a vágyam. Eljött a várva várt nap. Repülőgéppel utaztunk Moszkva felé. A magasból boldogságtól repeső szívivel néztem a learatott gabonaföldeket, a dús erdőket és bővizű szovjet folyókat. Valóságos álomnak tűnt ez az utazás. A repülőgép, mint nagy madár keringett Moszkva felett és szemünk elé tárult az nevét annyiszor emlegetik a földgolyó minden részén. Feltűntek a Kreml magas tornyai, amit már annyiszor láttam képeken, festményeken, és filmszínházban. A gép lassan ereszkedett alá, majd végigsiklott a repülőtér betonján és megállt A repülőtéren a Szovjetunió Antifasiszta Nőbizottságának küldöttei fogadtak. Nagy szeretettel vettek körül, virágcsokrokkal halmoztak el bennünket Az egyik elvtársnő észrevette, hogy nem beszélgetek. Kíváncsian érdeklődött hallgatásom okáról, mire én megmagyaráztam, hogy nem tudok, csak magyarul beszélni. Legnagyobb meglepetésemre, amikor a szállodához értünk, már várt rám egy elvtársnő, aki tiszta magyarsággal köszöntött és hogylétemről érdeklődött, ő lett az én tolmácsom, aki mindenhova elkísért és segítségemre volt abban, hogy a szovjet emberekkel értekezzem. Még aznap este alkalmam volt gyönyörködni a világhírű moszkvai „Nagy Színház“ szépségében. Bár az opera szövegét nem értettem, mégis gyönyörűséggel hallgattam a szép zenét, az éneket és ámulattal figyeltem a szebbnél-szebb díszleteket, amelyeket mélyen emlékezetembe véstem. Mivel idehaza mezőgazdasággal foglalkozom, érdeklődésem a Szövetséges Köztársaságok moszkvai mezőgazdasági kiállítása felé irányult, melynek előkészítéséről sokat hallottam. A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON A második napon részt vettünk a mezőgazdasági kiállítás megnyitásán. Hirtelen nem tudtam merre nézzek. Mindenfelé hatalmas, eddig nem látott, szépséges kivitelű épületek, kertek, parkok, szökőkutak és termésdús földek. Kísérőmtől megtudtam, hogy a kiállítás mintegy 207 hektáron terül el, hogy minden Szövetséges Köztársaságnak külön pavillonja és területe Felejthetetlen napok van, ahol saját terményeiket és gépeiket állították ki. A kiállításon minden nagyon érdekelt, mert közel állott munkámhoz. Sorra jártuk a pavillonokat. Mindenütt időztünk, de a legtöbbet a mezőgazdasági gépeknél. Itt naphosszat maradtam volna gyönyörködni ezekben a csodás masinákban. Különösen felkeltette érdeklődésemet a burgonyatermesztő gépgarnitúra, amely több gépből áll. Az egyik tavasszal kiválogatja a burgonyát, előkészíti vetésre, a másik négyzetesen elülteti, a harmadik megkapálja, a negyedik kiszedi a földből, megtisztítja, kiválogatja és elraktározza a burgonyát. Kérésemre egy elvtársnő mozgásba hozta az összes gépeket. Hasonlóan nagyon tetszett még a kukoricatermesztő gépgarnitúra. Az egyik gép négyzetesen elülteti a kukoricát, a másik megkapálja, a harmadik ősszel leszedi a kocsányról, megtisztítja a buroktól, lefejti a szemet és a kocsányt csomóba rakja. A gép mellett halkan megjegyeztem: „Hát akkor mit csinálnak a kolhozisták, ha a gép mindent elvégez?“ A körülállók nevettek és megnyugtattak, hogy nekik is akad dolguk. Itt láttam a villamos fejőgépet, kombájnt és más mezőgazdasági gépeket. Mivel gazdaságunkban mi is foglalkozunk állattenyésztéssel, másnap a kiállításon főképpen eziránt érdeklődtem. Különösen megragadta figyelmemet a Moldvai Köztársaságban a kitenyésztett fejőstehén fajta, amely 35 liter tejet ad naponta. Az egyik kolhozista elmondta, hogy mivel táplálják ezeket a jól tejelő teheneket. Egy ilyen tehén napi kosztja 40 kilogramm burgonya, 15 kilogramm silótakarmány, 15 kilogramm répaféle, 5 kilogramm széna, 0,70 kilogramm szén és mész, ami az emésztéshez szükséges. Ezen kívül állandóan friss víz áll rendelkezésükre. Ugyanitt láttam a „Micsurin" kolhoz által tenyésztett 382 kilogramm súlyú sertés mását, hatalmas juhokat, gazdag gyapjúval. Meglátogattuk Sztálingrád és Leningrád városokat! A „LENIN" KOLHOZBAN Leningrádból Chisinauba, a Moldvai Szocialista Szovjet Köztársaság fővárosába utaztunk, ahol szintén nagy szeretettel fogadtak bennünket. Itt több kulturális intézményt látogattunk meg, majd kimentünk a „Lenin“ kolhozba. A kolhoz elnöke Vasiladij Ivan Demjanovics baráti szeretettel fogadott bennünket és lelkesedéssel beszélt a kolhoz megvalósításairól. A „Lenin“ kolhoz 1953-ban három kisebb kolhoz egyesüléséből jött létre. A gazdaságnak 8000 hektár földje van, amiből 1500 hektáron gyümölcsöt és 400 hektáron szőlőt termesztenek. Az elnök büszkén beszél a gazdaság állatállományáról: — 1200 tehenünk van, ebből 450 fejős, 1118 sertésünk, ebből 180 anyakoca, 1500 juhunk, 800 baromfink és 700 darab lovunk van. — Ámulattal figyeltük szavait. Titkon a mi kollektív gazdaságunkra gondoltam és arra, hogy vájjon mikor leszünk mi is ilyen gazdagok? De ezenkívül a „Lenin“ kolhoznak még más „kincsei“ is vannnak. 32 teherautója, 2 „Pobeda“ személyszállító gépkocsija, 5 motorkerékpárja. A kollektív gazdaságnak szükséges villamosenergiát a rendelkezésükre álló két villanytelep szolgáltatja. A gazdaságnak 5 óvodája, két orvosi rendelője és egy szülőotthona van. Érdeklődve a munka megszervezéséről, az elnök elmondta, hogy ezelőtt 100 brigádjuk volt, ezeket 5 nagy brigáddá szervezték át, amelyek egyenként 6—11 csoportból állanak. A gazdaságnak a föld megmunkálására a traktorállomás évente 30 traktort bocsát rendelkezésére. A kollektivisták távozásunk előtt ajándékokkal halmoztak el. Mikor bucsúzásra került a sor, kissé nehezen váltunk meg új barátainktól, akiktől olyan sok szépet és jót tanultunk, akik olyan mélységes baráti szeretettel fogadtak. ★ Augusztus 19-án visszatértünk Moszkvába s ottlétünk utolsó napján a Kreml palota, szépségeiben gyönyörködtünk, majd augusztus 20-án repülőre ülve, megérkeztünk szeretett hazánk fővárosába. Mindaz, amit láttam, felejthetetlen emlék marad számomra. Örökké előttem lebeg majd a szovjet emberek mélységes hazaszeretete, s azok a felejthetetlen napok, amelyeket együtt töltöttünk ezekkel az emberekkel. Nem felejtem el soha a csodálatos épületeket, a moszkvai Metrót, a virágzó kolhozokat s nem felejtem el meghálálni munkámmal azt, hogy lehetőséget teremtettek számomra, hogy megtekintsem a szocializmus országát. Visszatérve a mi kollektív gazdaságunkba, nagy terveim vannak, szeretném a vezetőtanáccsal, a tagokkal karöltve átszervezni gazdaságunkban a munkabeosztást, megszilárdítani a munkafegyelmet, az egyéni felelősségérzetet. Bevezetjük a Szovjetunióban tanult módszereket az állattenyésztés terén, különösen a tehenek gondozásában. A látottak alapján építkezni is fogunk. Állandó iratok létesítését szeretnénk megvalósítani. igyekszem a gazdaságban elterjeszteni azokat a módszereket, amelyeket a szovjet kolhozistáktól tanultam. SIMON JULIANNA az uzoni „Augusztus 23“ kollektív gazdaság elnöke a város, amelynek s. r.n.k. nöküldöttsége a Szövetséges Köztársaságok mezőgazdasági kiamtasán •VÖRÖS ZÁSZLÓ" Szép eredmények az állatszerződéskötések terén Az udvarhelyi felvásárlási és értékesítési ügynökség az állatszerződéskötések terén szép eredményeket ért el. Az eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult az RMP és a minisztertanács határozata, amely kedvező feltételeket biztosított azon dolgozó parasztok számára, akik fölösleges állataikat az ORACA vagy a szövetkezetek útján eljuttatják a városi dolgozók asztalára. Hosszú és komoly felvilágosító munkának az eredménye, hogy a falusi dolgozók nagy része a szövetkezetek útján értékesíti állatait. Jól végzett, eredményes meggyőző munkájukért dicséretet érdemelnek Csiszér Miklós, a szentpáli szövetkezeti elnök és Béla Ferenc alelnök. Ágya Ede dolgozó paraszt, erdőfülei lakos, ez év folyamán értékesített szövetkezeti úton öt drb. nagyállatot, 4 drb-ot „kövér“ és egy drb-ot „extra" minőségben. Jelenleg leszerződött két drb. nagyállatot. Az olasztelki „Petőfi Sándor“ kollektív gazdaság értékesített szövetkezeti úton 9 drb. sertést, 6 drb. növendéket, 50 drb. bárányt és 4 drb. nagyállatot. Leszerződtetett 3 darab nagyállatot. Mind az erdőfülei, mind az olasztelki szerződéskötési munkákban kitűnt Bodó Dávid felvásárló és Nagy Árpád alelnök. A példaképpen megemlített szövetkezetek tagjai közt, valamint a rajon területén lévő községekben sok ehhez hasonló eset van. A munka sikeréhez jelentősen hozzájárultak a felvásárlási és értékesítési ügynökség technikusai, és főképpen Borár Ferenc zootechnikus, aki fáradtságot nem ismerve dolgozott, hogy az állatok leszerződtetése és az állatok beadása utáni kedvezmények elosztása a legnagyobb rendben történjék. A felvásárlási és értékesítési ügynökség az állatszerződési tervét a III-ik évnegyedben az alábbiakban teljesítette: Nagyállatoknál: 320 százalék; borjú: 152,05 százalék; növendék: 113,33 százalék, sertés: 116,43 százalék. A juhok szerződése terén elég nagy lemaradás tapasztalható. E téren a tervet csak 12,50 százalékban teljesítették. A lemaradásnak az az oka, hogy az értékesítési és felvásárlási ügynökség nem fordított elég nagy gondot a juhfelvásárlások megszervezésére. KÁDÁR JÓZSEF, az Udvarhely-rajo al értékesítési osztály vezetője Előkészítették az iskolaépületeket Elérkeztünk az új tanév megnyitásához, amikor az iskolákban újra megkezdődik az új ember, a szocialista társadalmat építő, új öntudatos káder neveléséért folyó munka. A Csik-rajoni néptanács tanügyi oztályának irányításával a tanügyi káderek a nyári szünidőt a szabadságon kívül az új tanévre való felkészülésre használták fel. Fejlesztették ideológiai és szakmai színvonalukat , tanulmányozták a szovjet pedagógusok műveit, azok módszerét, olvasták a legújabb írók regényeit, hogy minél több ismerettel fogjanak a nehéz, de magasztos munkához, az új ember neveléséhez. A nyári munkaterv alapján az augusztusi tanügyi tanácskozásra minden tanügyi káder szorgalmasan készült, hogy elhozhassa a kiállításra a legjobban sikerült szemléltető eszközöket, melyeket saját maga állított elő és a viták során elmondhassa a jó módszereket, amelyeket használt s amelyekkel az oktató-nevelői munka terén szép eredményeket ért el. A rajon néptanács tanügyi osztálya több tanerőt a tanügyi osztályra is behívott és elbeszélgetett velük, hogyan hajtották végre a nyári munkatervet. Megállapították, hogy többek között Kiss István ménasági tanító komolyan foglalkozott az egyéni tanulással, mind a politikai, mind a szakmai kérdéseket helyesen világította meg. A tanév előkészítési munkálataiban komoly szerepük van az iskolaigazgatóknak, főképpen az iskolaépületek rendbehozatala terén. Az igazgatók legtöbben versenyszerűen igyekeztek rendbehozni az iskolákat, hogy azoknak épületei, tantermek, irodák, folyosók, bentlakás és mellékhelyiségek méltóképpen várják a tanév megnyitását. Elsőnek a Csikszentgyörgy-bánkfalvi 7 osztályos iskolát hozták rendbe. Ez már 25 napja készen, felolajozva várja a tanulókat. Nagyon szép és dicséretreméltó munkát fejtett ki a domokosi tanügyi kollektíva, ahol az iskola és udvara körül saját erejükből új kerítést és gyönyörű, székely galambdúcos kaput készítettek, ők maguk fűrészeltek, fúrtak, faragtak, szegeztek, festettek. Gáli Jenő igazgató mellett kitűntek: Bogyó Margit, Bálint Barna, Karda Károlyné és még más tanerők, akik fáradtságot nem ismerve dolgoztak. Az iskola kimeszelésére is gondoltak, megtanulták a „János Vitéz“ című operettet és annak jövedelméből azt is elvégezték. Ma már több mint két hete rendben van az iskola kívül és belül. De nem maradtak le más községek sem, így már elvégezte a meszelést és takarítást a szenttamási, karcfalvi, dánfalvi, madarasi, rákosi, tusnádi, kozmási, szentmártoni iskola. Ideértjük a 4 osztályos iskolát is. A javítási munkák elvégzésébe bekapcsolódott az iskolák szülői bizottsága is. Madarason a szülői bizottság elnöke elsőnek jelentkezett, hogy segít és kijavította az iskola kapuját. Menaságon, a szülői bizottság segítségével kimeszelték az iskolát. Nagytakarítást végeztek Szentimrén, Szentsimonban, Szépvizen és más községekben is. Az említett szép eredmények mellett egyes községekben hiányosságok is vannak, melyek az iskolaigazgatók és a néptanácsok nemtörődöm magatartásának tudhatok be. A „holnap, holnap majd megteszem“ jelszó mellett egy helyben topognak. Ez a helyzet Hargitán. Nincs kezdeményező erő, a helyi forrásokat nem használják ki — tehetetlenség uralkodik. Fogarasi Géza iskolaigazgatónak a szabadság ideje alatt 3 helyettese volt, akik szinte semmit nem tettek. A községi néptanács végrehajtó bizottsága pedig nem intézkedett, hogy a költségvetésben biztosított összeget az iskola kijavítására, kimeszelésére felhasználják. Most pedig nézzük meg, mi a helyzet az iskolák előkészítése terén a városban , Csíkszeredában. Elsőnek az 1 -es szánú 4 osztályos iskolában végezték el a takarítást. Követték ezt Taplocán, Somlyón és Csobotfalván is. Hiányosság, hogy a városi néptanács későn tett komolyabb intézkedéseket, hogy a Somlyói iskolából a kultúrháznak átalakított tanterem helyett az épület nyugati oldalán lévő két tantermet elkészítse. A néptanácsnak arra kell törekednie, hogy a munkálatokat gyors ütemben végezzék, mert ha nem, a tél folyamán az osztályok számának szaporodása következtében tanteremhiány lesz és nehézségekbe fog ütközni az oktatónevelői tevékenység. De a tartományi tanügyi osztály sem ad elég idejében segítséget az iskolák vezetőinek. A Csíkszeredai pedagógiai iskola számára két héttel ezelőtt folyósította a javításhoz szükséges összeget, holott már 5 hete folyik a munka. A 10 osztályos középiskola javítására nem biztosítottak pénzfedezetet. Perjessy Gyula, az iskola igazgatója hiába küldte jelentéseit az iskola helyzetével kapcsolatban, még ma sincs kijavítva és kitakarítva. Várjon ki fogja vállalni a felelősséget ezért a gyönyörű iskolaépületért, amely évről-évre szemük előtt megy tönkre? Jó lenne, ha a tartományi néptanács tanügyi osztálya ezzel az épülettel komolyabban foglalkozna, mert csak ráccsal és a szülői bizottságra való támaszkodással egy 2 emeletes és több mint 100 szobás épületet nem lehet teljesen rendbehozni. Az új tanév előkészítésében elért eredményeket csorbítják az említett hiányosságok. Bízunk abban, hogy a tartományi-, rajoni- és községi néptanácsok komoly intézkedéseket tesznek, hogy Csík-rajonban valamennyi iskola rendbehozva, a követelményeknek megfelelően, tisztán, kijavítva, kimeszelve és kidíszítve nyitja meg kapuit SÁROSI OTTÓ rajoni képviselő Levelezőink a sajtóterjesztésről Örvendetes, hogy az utóbbi időben Kézdivásárhely-vajonban bizonyos mértékbenellentétt a sajtóterjesztés. A sajtóterjesztési munka megjavításához nagymértékben hozzájárultak azok a szervezők és sajtóterjesztők, akik a rájuk háruló feladatokat nemcsak teljesítik, hanem jóval túl is haladják. Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteletére a szervezők munkavállalásokat tettek, hogy több dolgozót szerveznek be újságolvasásra. A vállalásokat valamennyien teljesítették, kitűntek többek között Szamate Ida, aki 200 százalékkal, Bodi Ferenc, aki 110 százalékkal haladta túl vállalását. A kitűntek között szerepelnek még Csomos Imre, Simon Józsefke és mások, akik munkájukban arra törekedtek, hogy a párt szava mind nagyobb tömegekhez, időben, minden késedelem nélkül jusson el. VERESS GÁBOR levelezők Augusztus 17-én a postahivatal helyiségében értekezletet tartottak azokkal az elvtárokkal, akik Marosvásárhely-rajonban a sajtóterjesztéssel foglalkoznak. Az értekezleten Miklós Károly adott jelentést. A jelentésből ki tűnt, hogy Marosvásárhely-rajon nem valami rózsásan áll a sajtóterjesztéssel. Ha a rajoni átlag nem is olyan nagyon gyenge (96 százalék), az egyes községekben azonban egyenesen ijesztő, hogy milyen hanyag és felületes módon kezelik a sajtóterjesztést, így például Bándon csak 38 százalékra teljesítették a tervet. Itt nemcsak a postahivatal hibás, hanem a pártalapszervezet vezetősége is, mely nem ad kellő irányítást a politikai munkában. Hasonlóképpen szégyenletesen lemaradtak a sajtóterjesztésben Nyárádtente, ahol a tervet csak 36 százalékban valósították meg. Az értekezlet alkalmával felszínre került hibákat sürgősen ki kell javítani és Marosvásárhely-rajonban fel kell lendíteni a sajtóterjesztést. A sajtóterjesztő szervek nagyobb felelősségérzettel kell végezzék munkájukat ezen a téren és a pártalapszervezetek, valamint a rajoni pártszervezet sokkal hathatósabb irányítást kel!"* adjon a politikai munkában. VULTUR SIMIQN levelező