Vörös Zászló, 1954. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1954-11-02 / 257. szám

A Urnán-Szaviel Barátság- hótlapja • • Ünnepi gyűlés a Komszomol megalakulásának 36. évfordulóján Hazánk ifjúságának életében hagyománnyá vált, hogy minden év október 29-én megünnepli a dicsőséges lenini-sztálini Komszomol fennállásának évfordulóját. Marosvásárhelyen október 29-én a tartományi és városi IMSZ bizottság ünnepi gyűlést rendezett. A Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt munkás és középiskolás ifjakkal, egyetemistáikkal. A nap jelentőségéről az IMSZ Marosvásárhely városi bizottságának első titkára, Palavics Gyula elvtárs beszélt. Többek között rámutatott arra, hogy a Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Lenin és Sztálin hős pártjának vezetésével nagy utat tett meg. Millió hazafit nevelt, kik a kommunista társadalom tevékeny építőivé váltak. A Komszomolt a polgárháború frontjain tanúsított hősi magatartásáért 1928- ban a „Vörös Zászló“ renddel, a gazdasági építés terén végzett kiváló munkájáért 1931-ben a „Munka Vörös Zászlaja“ renddel tüntették ki. A Szovjetuniónak a hitleri Németország ellen vívott Nagy Honvédő Háborújában tanúsított példátlan bátorságáért, kitartásáért és a szovjet haza iránti hűségéért, a Komszomolt 1945 júniusában „Lenin-renddel“ s 1948 októberében, megalapításának 30. évfordulóján másodszor is a „Lenin-renddel“ tüntették ki. A Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség hűséggel szolgálta és szolgálja Lenin és Sztálin pártjának nagy ügyét. Tartományunk ifjúsága, munkájában példaként állítja a Komszomol tapasztalatait, munkamódszereit. November 7 tiszteletére tartományunkban 1429 ifjú alkalmazza a szovjet munkamódszereket Barát József, a „Simó Géza“ bútorgyár ifjúmunkása 1958-ra termel. Lidia Szavelieva módszerével jelentős megtakarításokat érnek el a marosvásárhelyi „Petőfi Sándor“ bőr- és kesztyűgyár ifjúmunkásai, mondotta az előadó. A beszéd után az ünnepi gyűlésre összegyűlt több mint 1500 ifjú üdvözlő táviratot küldött Moszkvába, a Komszomol Központi Bizottságának. Az ünnepi gyűlést kultúrműsor követte. A Marosvásárhelyi Állami Székely Színház művészei részletet mutattak be Borbatov: „Apák ifjúsága“ című darabjából, majd a Művészeti Középiskola növendékeinek és a „Simó Géza“ bútorgyár kultúrcsoportjának művészi előadása zárta be a gyűlést. VÖRÖS ZÁSZLÓ „A népek akarata“ AZ OROSZ KÖNYV KIADÁSA Hja Ehrenburg, a béke világmozgalom egyik legjelentősebb képviselője. A kiváló szovjet író részt vesz a Béke Világtanács munkájában. Felszólalásait, békeharcos cikkeit világszerte érdeklődéssel fogadják a béke hívei. „A népek akarata“ címmel az Orosz Könyv kiadásában megjelent kötet, Ehrenburg 1953 nyarán elmondott beszédeinek és ebben az időszakban írt cikkeinek gyűjteménye. Ez az időszak az, amikor a Béke Világtanács ülését tartotta és amikor a béke hívei harcának olyan jelentős sikerét láthattuk, mint a koreai fegyverszünet. Ehrenburg beszédei és cikkei kíméletlenül leleplezik a háborúra készülő imperialisták mesterkedéseit, meggyőző erővel fejezik ki a szovjet nép törhetetlen békeakaratát. Az írások gazdag dokumentációs anyaga hozzájárul ahhoz, hogy az olvasó helyesen tájékozódjék a nemzetközi politika bonyolult kérdéseiben. Ugyanakkor Ehrenburg írásai harcra mozgósítanak az emberiség legdrágább kincse, a béke megvédéséért Kultúrotthonaink nyújtsanak nagyobb segítséget a gazdasági feladatok elvégzésében A 16. Pártkongresszus Irányelvtervezete világosan megmutatja, hogyan kell dolgozniok a kultúrotthonoknak, vörössarkoknak és a különböző kulturális intézményeknek, hogy eredményesen szolgálhassák nagy feladataink valóraváltását. A sablonos, az élettől elvonatkoztatott kulturális munka igen keveset, vagy éppen semmit sem ér, nem jut el a dolgozók szívéhez, nem mozgósítja őket cselekvő munkára, hazafias tettekre, vagy kíméletlen osztályharcra az osztályellenséggel szemben. A jelen időszakban nincs szebb és felelősségteljesebb feladat, mint az, hogy minden elvetésre szánt gabona a legsürgősebben és a legjobb agrotechnikai feltételek mellett kerüljön a földbe, hogy a dolgozó parasztok minden termékféléből, maradéktalanul és azonnal teljesítsék állam iránti kötelezettségeiket. A faliújságoknak, a kultúrotthonoknak, a rádiósítási állomásoknak, a könyvtáraknak és a szemléltető agitáció valamennyi eszközének ezt a nagy célt kell szolgálniuk. A falusi kulúrotthonok keretében működő kulturális és művészcsoportok programjának a község mindennapi életéből kell fakadnia s szorosan fel kell zárkóznia abban a nemes munkában, amelyet a párt- és állami szervek falura küldött agitátorai a tömegek körében végeznek. Ha megvizsgáljuk a kultúrotthonok tevékenységét, meggyőződünk, hogy közülük sok nem követi a II. Pártkongresszus irányelvtervezetében megmutatott utat és teljesen elítélendő módon távol állanak a falvakban megoldásra váró kérdésektől. Rava, egyike Erdőszentgyörgy-rajon azon falvainak, ahol a dolgozó parasztok súlyosan le vannak maradva mind a mezőgazdasági munkákkal, mind az államnak járó kvóta beadásával. Amint a nyilvántartásból is kitűnik, október 28-án több mint 70 mezőgazdasági termelő volt hátralékban burgonya- és kukoricabeszolgáltatásával, ugyanakkor a falu hús- és tejbeadási tervét sem teljesítette. De nem végzik kívánt ütemben a mezőgazdasági munkákat sem. Egy nap alatt a falu határában mindössze 11 hektár területet műveltek meg és alig 5 hektár területet vetettek be. Még a képviselők között is akadnak hátulkullogók, akik szégyent hoznak a falura, mint Kecskés Áron, Szász Dénes, Szász András. A kultúrotthon munkája pedig teljesen távol áll ezektől a kérdésektől. A ravai kultúrotthon tevékenysége kizárólag a bálok, szülői értekezletek, vagy legjobb esetben a mindennapi feladatoktól elvont színdarabok bemutatására szorítkozik. Ezért a tényért felelősséggel tartozik a rajoni néptanács kultúrosztálya, amely hónapokon át nem gondoskodott arról, hogy a faluba hozzáértő, lelkes kultúrigazgató kerüljön. De nagymértékben hibás Lakatos János tanító és kultúrotthon-igazgató, aki arra hivatkozik, hogy propagandista megbízatása vasárnaponként elvonja a faluból, s így nem irányíthatja kielégítően a kultúrotthon tevékenységét. Rava dolgozó parasztjai, a régi korcsma helyére, önkéntes munkával, kultúrotthont építettek azért, hogy ott neveljék, segítsék őket napi törekvéseikben, feladataik teljesítésében. Ha Lakatos János kultúrotthon-igazgató a hét valamennyi napját alaposan kihasználná a kultúrotthon tevékenységének irányítására, ha jobban tájékozódna a falu dolgozóit foglalkoztató kérdésekben és igyekezne a dolgozókat jobban bevonni a kultúrmunkába, akkor a vasárnapi kultúrműsor vezetésében segítséget kapna a tantestület többi tagjaitól. Egy kultúragitációs brigád megszervezése nem volna hosszadalmas és lehetetlen, ugyanakkor sok segítséget nyújthatna. Albert Mihály, a nagykendi kultúrotthon igazgatója alapos tapasztalattal és több évi gyakorlattal rendelkezik. A községi pártalapszervezet és a néptanács végrehajtó bizottsága rendszeresen segíti tevékenységében. Jelentést kérnek munkájáról és határozatot hoznak a hibák kiküszöbölésére. Ennek következtében a nagykendi kultúrotthon tevékenységében vannak eredmények. A kultúrotthonnak színjátszócsoportja, tánccsoportja és énekkara van. Versenyeken is vettek részt és eredményesen. Mégsem lehet azt mondani, hogy a kultúrotthon a község nevelésének gyújtópontja és betölti feladatát. Miért? Azért, mert a nagykendi kultúrotthon tevékenysége sem áll elég közel az élethez, nem kapcsolódik hajtómotorként a betakarítás, vetés és beszolgáltatás feladatához. Nem tárja fel az elért sikereket, nem harcol a hibák ellen. A kollektív gazdaság sok szép eredményt ért el fejlődése során, erősödik és gazdagodik. Ezt látják a község egyénileg dolgozó parasztjai is, s az öntudatosabbak felvételüket kérik a gazdaságba. Az elmúlt hetekben három új taggal, Máthé Jánossal, Gáli Istvánnal és Bakó Józseffel erősödött a közös gazdaság. A mezőgazdasági munkák terén is vannak eredményeik, bár kiküszöbölésre váró hibák is akadnak. Mindezeknek a bátor feltárásával a kultúrotthon nemcsak a gazdaság további megerősödéséhez járulna hozzá, hanem előbbre vinné a mezőgazdaság szocialista átalakítását is. A község egyénileg dolgozó parasztjai között is találunk törekvő, felelősségérzettel rendelkező embereket. De sokan közülük még igen alacsony politikai öntudattal, kötelességérzettel rendelkeznek. Ezt bizonyítja az is, hogy nagyon lemaradtak az őszi mezőgazdasági munkákkal és az állam iránti feladatok teljesítésével. A szövetkezet felvásárlási tervén kívül egyetlen gazdasági feladatot sem teljesítettek 100 százalékban. Mindezekből következik és a tények is azt mutatják, hogy a községben nem elég alapos a nevelőmunka. A nevelőmunkát nem segíti a kultúrotthon. Albert, Mihály, a kultúrotthon igazgatója, ahelyett, hogy a betakarítási kampány kezdetének első napjától tervszerűen a gazdasági munkák felé irányította volna a kultúrmunkát, egészen az utóbbi napokig elhanyagolta azt Sőt, az október 20-án elkészített, erre vonatkozó terv azonnali végrehajtásáról sem gondoskodott. Következésképpen a kultúrotthon tevékenysége ebben a községben sem kielégítő, nem olyan, mint amilyent a dolgozó nép ebben az időszakban elvár tőle. Hiányzik a kultúrmunkából a bátor osztályharcos jelleg, az átütőerő. A község kulákjai minduntalan akadályokat igyekeznek gördíteni szocialista építésünk elé. Fülöp István, Magyarosi Mihály, Magyarosi István, kulákok a napokban terményeik elrejtésével akarták szabotálni a beszolgáltatást A néptanács elnöke megelégedett annyival, hogy jelentésében a vasárnapi nagygyűlésen megemlítette a kulákok tetteit Azonban a kultúrotthon keretében nem tárták fel mélyen a múltban elkövetett gazságaikat és azt, hogy " mostani szabotázscselekményeikkel hogyan akarják megkárosítani országunk dolgozóit. A tavai és nagykendi kultúrotthonok gyenge tevékenysége Erdőszentgyörgy-rajónban nem egyedülálló. A gyulakutai, a balavásári kultúrotthonok igazgatóinak is — a pártszervezetek irányításával és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak segítségével — meg kell keresniük az utat, azokat az eszközöket, amelyekkel a nevelőmunkát közel vihetik a dolgozókhoz, ösztönözni, lelkesíteni és mozgósítani kell a dolgozókat gazdasági feladataik elvégzésére. Minden egyes mezőgazdasági dolgozó saját tapasztalatából tudja, hogy családjának bőséges ellátása csak akkor lesz biztosítva, ha a mezőgazdasági munkára alkalmas minden pillanatot alaposan kihasznál és idejében betakarítja terményeit. Mégis sokan közülük megfeledkeznek arról a nagy családról, amelyet országunk összes dolgozói, az iskolákban tanuló ifjak, az ipari munkások, néphadseregünk katonái, stb. alkotnak. A kultúrotthonoknak úgy kell végezniük nevelőmunkájukat, hogy az minden egyes dolgozó eszéhez és szívéhez eljusson és minél szebb eredményeket hozzon a gazdasági feladatok teljesítésében. Agitátorok a beszolgáltatási terv teljesítéséért A politikai tömegagitáció egyik legfontosabb formája a szóbeli agitáció. Az alapszervezetek egyik fontos feladata az agitátorok állandó kiképzése, politikai irányítása és munkájuk ellenőrzése, hogy a dolgozó tömegeket az őszi vetési és betakarítási munkálatok elvégzésére, valamint az állam iránti kötelezettségek mielőbbi teljesítésére mozgósítsuk. A Gyergyó-rajoni Ditrő község pártalapszervezete odaadóan teljesíti ezirányú feladatát. Az alapszervezet által kiválasztott és jóváhagyott 120 tagú agitátor-kollektívát Lokuszta István, az alapszervezet titkára hetenként, sőt naponta készíti fel és tájékoztatja őket a gazdasági és politikai feladatok teljesítéséről. Így biztosítják a község 35 körzetében a tömegek mozgósítását, a vetési, betakarítási munkálatok elvégzéséért és a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért. Az agitátorok körzeteikben naponta felkeresik a dolgozó parasztokat és megmagyarázzák a feladatok teljesítésének jelentőségét, így dolgoznak Adams Amália, Mezei István, Szabó József és mások. Felvilágosító munkájuk nyomán a körzetükbe tartozó dolgozók megértik és igyekeznek feladataikat teljesíteni. Példa erre Adams Amália agitátor tevékenysége, aki október 27-én végzett felvilágosító munkája alkalmával több mint 35 családot látogatott meg és magyarázta el a beszolgáltatás teljesítésének fontosságát. Helyesen magyarázta meg Fodor Imre dolgozó parasztnak, hogy a munkásosztály állandó harcot folytat a falusi dolgozók ipari cikkekkel való minél bőségesebb ellátásáért, s hogy ezt csak úgy tudják biztosítani, ha a falusi dolgozók is harcolnak a városi dolgozók élelmiszercikkekkel és az iparnak mezőgazdasági nyersanyagéval ellátásáért, idejében és jó feltételek között teljesítik be szolgáltatási kötelezettségeiket. Fodor Imre megértette az agitátor szavait és még aznap 100 százalékban teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét Hasonló példaként említhetjük meg Csibi Magdolna agitátort akinek felvilágosító munkája eredményeképpen Kolozsi János és Bajkó Sándor dolgozó parasztok 100 százalékban teljesítették beszolgáltatási kötelezettségeiket. Az agitátorok jó, meggyőző munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Ditró mind a vetési, betakarítási, mind a beszolgáltatási terv teljesítésében élenjár a rajonban. Ez annak is tulajdonítható, hogy az agitátorok nemcsak élő szóval, hanem tetteikkel is agitáltak. Nagy Erzsébet és Csibi Magdolna agitátorok elsősorban saját szüleikkel foglalkoztak és magyarázták meg a beszolgáltatás fontosságát Miután szüleik teljesítették állam iránti kötelezettségeiket, körzetükben hozzákezdtek felvilágosító munkájukhoz. Az agitátorok munkájukban következetesen használták fel a faliújságot és a jelszavas táblákat is. Lukács Magdolna agitátor faliújságcikkében az állam iránti kötelezettségek teljesítéséről számol be, ahol népszerűsíti a kitűnt dolgozó parasztokat és bírálja a hátulkullogókat. Csibi Alajos az őszi vetési munkálatok sikeres elvégzésére mozgósítja a község minden egyes dolgozóját. Hasonlóan az agitátorok aktív tevékenységét igazolják a községben elhelyezett jelszavas táblák is. Számos jelszó arra ösztönzi a dolgozók széles tömegeit, hogy késedelem nélkül teljesítsék feladataikat. Hogy Ditró községben az agitátorok tevékenysége eredményekhez vezetett, ez korántsem jelenti azt, hogy minden egyes agitátor odaadóan teljesíti ezirányú feladatát Papp István agitátor kevésbbé teljesíti az alapszervezet által kapott feladatokat. Agitációs munkájában nem törekszik a párt tömegkapcsolatának kimélyítésére. Felvilágosító munkája alkalmával fennhéjázó, oktató hangot használ és különböző szólamokkal igyekszik megnyerni a dolgozókat: „erre és erre van szükség, ezt és ezt kell tennünk, ezzel tartozunk és ez a kötelességünk" és ehhez hasonló jó tanácsokkal igyekszik meggyőzni a dolgozó parasztokat Az ilyen szólamokat nem hallgatják szívesen a dolgozók és az igazság az, hogy Papp elvtárs nemcsak, hogy nem győzi meg így a dolgozókat, hanem hátráltatja is a munkák menetét. Az eredmények fokozása érdekében minden agitátor feladata, hogy az alapszervezet irányításával állandóan fejlessze politikai színvonalát. Fel kell használniok a sajtót, a brosúrákat is ,Az agitátor zsebkönyvéiben köze agitációs anyagokat kitartó politikai munkával a mezőgazdasági munkálatok gyors ütemben való elvégzésére kell mozgósítaniok a dolgozókat mert ez egyik biztosítéka a jövő évi kenyerünknek. Az agitátorok álljanak példaként a többi dolgozó parasztok előtt Legyenek elsők a beszolgáltatásban és a különböző feladatok teljesítésében, mert csak így van erkölcsi alap arra, hogy másokat is mozgósítsanak. Az alapszervezet vezetősége pedig fordítson sokkal nagyobb gondot az agitátorok terepen való ellenőrzésére és segítse azokat munkájuk sikeres elvégzésében. Kereskedelmi alkalmazottak és vásárlók találkozója A marosvásárhelyi néptanács kereskedelmi osztálya tapasztalatcserét szervezett a Szabadság utcai 6-os számú élelmiszerüzlet alkalmazottai és vásárlói között. Hasznos volt a találkozás, mert Zonda Jenő üzletfelelős és az Élelmezési Helyi Kereskedelmi Szervezet részéről Nagy Zoltán jelentéséből, valamint a hozzászólásokból felszínre kerültek azok a hibák, amelyek az üzlet áruellátásában, a kiszolgálás módjában stb. tapasztalhatók. Zonda Jenő üzletfelelős hibája, hogy nem tart szoros kapcsolatot a központtal, nem vesz részt az üzletfelelősi értekezleteken s ezért az üzletből hiányoznak olyan áruk, amelyek a központi raktárban találhatók. Rendeléseit hanyagul állítja össze. Ezért például a tejtermékek és szalámi sok esetben hiányzanak az üzletből. A fenti hiányossággal párhuzamosan meg kell említenünk, hogy a központ sem szállítja minden esetben pontosan a kért árukat. Az áruk kisebb-nagyobb késéssel jutnak el az üzletbe s ezzel megnehezítik az egység vásárlóközönségének pontos ellátását. Vitos Gábor hozzászóló megemlítette, hogy a 6-os számú élelmiszerüzlet kenyérellátása hiányos. Ennek oka egyrészt, hogy az üzlet helyisége kicsi, másrészt, hogy az üzletfelelős nem ismeri a körzet átlagszükségletét. Délután 6-7 órakor már nincs kenyér, s a körzetben lakók kénytelenek más, távolabb eső üzletből vásárolni. A városi néptanács kereskedelmi osztálya foglalkozott a kérdéssel, felvetődött egy különálló kenyérüzlet létesítése is, de azt az Élelmezési Helyi Kereskedelmi Szervezet igazgatóságával együttesen kellett volna megoldani, mert így mindmáig ebben az ügyben komolyabb intézkedés nem történt. Hiányosságokról beszélhetünk továbbá a kiszolgálás megszervezésében. Zonda Jenő üzletfelelős nem tartja tiszteletben a felsőbb utasításokat. Az is megtörténik, hogy a keresettebb árukat ismerőseinek adja el. Az üzlet brigádjának munkamódszere nem észszerű. Szervezetlenül szolgálják ki a vásárlókat. A Korovkin munkamódszert ugyan ismert, mégsem alkalmazzák. Az üzletfelelős nem szervezi meg helyesen a brigád munkáját Az üzlethelyiség sem elég tiszta. A tapasztalatcserén elhangzott bírá latok, hozzászólások alapján megál lapíthatjuk, hogy Zonda Jenő üzletfe-lelősnek sokkal nagyobb gondot tud fordítania körzete vásárlóinak pontos kiszolgálására. Hogy üzletében civili-izált kereskedelem folyjék, szervezetten kell dolgozniok, véget kell vetni a kivételezettségeknek és a vásárlókkal szemben az elvtársi magatartást jól meghonosítani.