Vörös Zászló, 1954. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1954-11-02 / 257. szám
PÁRTÉLET Pártalapszervezetek a mezőgazdasági munkálatok Irányításában Jó munka — szép eredmények Akiknek a siker a fejükbe szállt A pártmaunka tapasztalata azt bizonyítja, hogy mind a politikai, mind pedig a gazdasági tevékenységben a siker az alapos szervező munkától függ. Ha az alapszervezetek helyesen alkalmazzák a felsőbb pártszervektől kapott gyakorlati módszereket, ha a kollektív vezetés elvének szigorú betartásával végzik tevékenységüket és szoros kapcsolatot létesítenek a tömegekkel, a siker nem marad el. A csikfalvi pártalapszervezet az említett követelmények szellemében végzi munkáját. Kövecsi Mózes aktivista segítő-irányító tevékenységével, az alapszervezet az utóbbi időben megjavította tevékenységét. A politikai munka eszközeinek felhasználásával a községben nagyszerű gazdasági eredményeket értek el. Az alábbiakban bemutatjuk a pártalapszervezet által alkalmazott gyakorlati módszereket Október 14-én az alapszervezet vezetősége és a községi néptanács végrehajtó bizottságának tagjai előtt Fazakas János — a néptanács elnöke — tájékoztató jelentést adott az őszi munkálatok, a beszolgáltatás, s a szövetkezeti felvásárlás helyzetéről. A gyűlésen megbeszélték az azonnali teendőket, a községben fennálló hiányosságok kiküszöbölésére. Intézkedési tervet dolgoztak ki a soron lévő gazdasági feladatok megoldására, s október 25-ére nyílt alapszervezeti gyűlés összehívását határozták el. A nyílt alapszervezeti gyűlésen résztvettek az IMSZ- alapszervezet vezetőségének tagjai, aőbizottsági tagok, békebizottsági tagok, az ARLUS helyi vezetősége, képviselők, szövetkezeti dolgozók, a tantestület egyes tagjai és élenjáró termelők, akik eleget tettek állam iránti kötelezettségüknek. Ezen a gyűlésen is a néptanács elnöke tájékoztatta a részvevőket az őszi munkálatok, a beszolgáltatás és a szövetkezeti felvásárlás kérdéseiről. A gyűlés részvevői, h hozzászólásukban véleményüket nyilvánították a munkálatok megjavításával kapcsolatos intézkedésekről. A gyűlésen három bizottság alakult. Egy az őszi munkálatokkal, egy a beszolgáltatással és egy a szövetkezeti felvásárlással foglalkozó bizottság. A gyűlésen résztvevők közül választókerületenként 4—5 agitátorból álló csoportokat szerveztek, s meghatározták ezek feladatait. Október 26-án korán reggel már elindultak az agitátorok. Házról-házra jártak, egyénileg beszélgettek minden mezőgazdasági termelővel. Az alapszervezet vezetősége intézkedett az agitátorok munkájának ellenőrzéséről is. Fazakas Albert kommunista agitátor, a 8. választókerületben végezte munkáját. Fazakas H. József dolgozó paraszttal hosszasan beszélgetett. Megmagyarázta a beszolgáltatás szükségességét. A termelő a következő kérdést tette fel az agitátornak: — Te Albert, hogyan állsz a beszolgáltatással? Az agitátor büszkén válaszolta: — Semmivel sem vagyok hátralékban. Minden kötelezettségemnek eleget tettem. Fazakas Albert kommunista agitátor munkájának megvolt a gyümölcse. A következő napon Fazakas H. József beszolgáltatta napraforgó- és hagymahátralékát. Hasonló eredménnyel járt Dénes Zsigmond képviselő, agitátor munkája is. Miután beszélt Szabó Ferenc és Szabó József termelőkkel, azok beadták kukorica-, burgonya- és napraforgóhátralékaikat. Az alapszervezet intézkedett, hogy a község élenjáróit köszöntsék a pionírok, s elismerésüket fejezzék ki a dolgozó parasztoknak állam iránti kötelezettségük teljesítéséért. így, a csikfalvi pionírok az elmúlt napokban ünnepélyesen köszöntötték Incze A. Mihály és Fazakas Albert dolgozó parasztokat. Az alapszervezet kezdeményezésére a néptanács végrehajtó bizottsága intézkedett, hogy a községben lévő kulákok azonnal végezzék el az őszi munkálatokat és szolgáltassák be kvótájukat. Karikatúrát készítettek a szabotáló kulákokról s leleplezték mesterkedéseiket a község dolgozó parasztjai előtt. A községben a három bizottság naponta elemzi az elvégzett munkák eredményét, s meghatározzák a következő nap feladatait. Az agitátorokkal háromnaponként tartanak értekezletet. A fent említett módszereket alkalmazzák a községhez tartozó falvakban is. Mindezeknek az eredménye, hogy október 26-tól 29-ig a kukoricabeszolgáltatás százalékaránya 25-tel, a napraforgóé 15-tel,a hagymáé 18- cal, a burgonyáé 12-vel és a tejé 6 százalékkal emelkedett. Hasonlóképpen két nap alatt a vetés is 15 százalékkal növekedett. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az alapszervezet politikai irányításával, a tömegszervezetek bevonásával, szoros kapcsolatot létesítve a dolgozó parasztokkal, Csikfalva mezőgazdasági dolgozói rövidesen büszkén jelentik pártunknak, hogy eleget tettek állam iránti kötelezettségeiknek. Az ákosfalvi kollektív gazdaság évek során át az első gazdaságok közé tartozott. A kollektivisták büszkék is voltak erre. Mindenki elismeréssel tekintett feléjük. 1952- ben az elsők között voltak, akik befejezték az őszi munkálatokat. Most azonban másképpen áll a helyzet. Rövidesen beköszönt a tél és az ákosfalvi kollektivisták október 29-ig a szántás-vetésnek alig felét végezték el. 70 hektár területen a kukorica október 29-ig várt a szedésre. A betakarítási munkálatok minősége is kifogásolható. Miért van ez így? Erre a kérdésre próbálunk válaszolni. A kollektív gazdaság tagjai az elmúlt években szép eredményeket értek el. Ezeknek a sikereknek azonban megvolt az árnyoldaluk is. Az eredmények önhittségre, elbizakodottságra vezettek. A gazdaság vezetői megrészegedtek a sikerektől, azt hitték, hogy „mindent el tudnak végezni“, nekik már „minden gyerekjáték“. Ebből fakad, hogy a kollektív gazdaságban meghonosodott a „ráérünk arra még“ politika, ami az őszi munkálatok terén mutatkozó lemaradás egyik fő oka. Az említett hiányosságok gyökere — a pártalapszervezet nem kielégítő politikai nevelőmunkája. A gazdasági munkák jó menetele nagymértékben a pártalapszervezetek szervezeti intézkedéseitől függ. Ezt azonban az ákosfalvi kollektív gazdaság pártalapszervezete formális, bürokratikus módszerekkel helyettesítette. Nemrég az alapszervezet egyik közgyűlésén megvitatták az őszi munkálatok menetét. Felszínre kerültek a hiányosságok, de a közgyűlés nem hozott semilyen határozatot a lemaradás felszámolására, így a gyűlést követő napokban sem mutatkozott javulás a gazdasági munkákban. A pártalapszervezeteknek kötelességük az agitáció minden eszközének felhasználásával nevelni, mozgósítani a dolgozókat a soronlévő gazdasági feladatok megoldására. Ennek a feladatának azonban kevésbbé tett eleget a kollektív gazdaság pártalapszervezete. Puskás Balázs, az alapszervezet titkára, nem készíti fel hetenként az agitátorokat. Az alapszervezet vezetősége nem használja fel a faliújságot, s a szemléltető agitáció eszközeit a dolgozók nevelésére. Mindezekből adódik, hogy a kollektív gazdaságban laza a munkafegyelem. Naponta számos kollektivista — különböző elfoglaltságra hivatkozva — nem megy dolgozni. Egyes fogatosok, mint Bokor Jenő, Terebesi Árpád, az őszi munkálatok idején eltávoztak a községből, s így fogataik kihasználatlanul maradtak, ami hátráltatta a szántás-vetés munkálatait Székely János brigádos, anélkül, hogy a vezetőtanácsnak tudomására hozta volna, felelőtlenül elhagyta munkahelyét, s brigádjában nem biztosította a munkák jó menetét. A nevelőmunka hiánya megmutatkozik a kollektivisták munkájának gyenge minőségében is. A betakarítás idején lelkiismeretlenül végezték a burgonya szedését, amelynek elvégzése után mintegy 50 mázsa burgonya maradt a földekben. Az alapszervezet vezetősége nem irányítja politikailag a vezetőtanács munkáját. Ennek hiányából fakad az őszi munkálatokban fennálló lemaradás. A vezetőtanácsban nem honosult meg a kollektív vezetés elve. A vezetőtanács tagjai között nem osztják el a feladatokat, nem teszik felelőssé őket a különböző munkálatokért, így sok esetben Nagy Domokos, a kollektív gazdaság elnöke, önkényesen határoz, egyedül próbálja megoldani a gazdaság vezetését, amire természetesen képtelen. Nagy Domokos hibája annál inkább elítélendő, mert tagja a tartományi pártbizottságnak és így tisztában van azzal, hogy ilyen munkamódszerrel nem lehet eredményt elérni. A vezetőtanács munkájának ellenőrzése nem kielégítő. Ebből ered, hogy sok esetben a kollektivisták véleményét, javaslatait a vezetőtanács tagjai nem veszik figyelembe, így például nem vették figyelembe a kukoricaszedés megkezdését, habár többen is javasolták azt, s így e munka megkezdése nagyon elhúzódott ami károsan befolyásolja az őszi szántás vetési munkálatokat is. Ezenkívül a kukoricakáré elvesztette tápértékét, nem alkalmas silózásra. A pártalapszervezet nem foglalkozik kielégítően az ifjak nevelésével sem. Nem irányítja az IMSZ-alapszervezetet, hogy az kommunista nevelést biztosítson az ifjaknak. Ennek a hiányosságnak tulajdonítható, hogy vannak a kollektív gazdaságban olyan ifjak, akiknek nem elég magas az osztályöntudatuk s a munkával szemben tanúsított magatartásuk is kifogásolható. Ahhoz, hogy az ákosfalvi kollektív gazdaság újból az élenjárók közé kerüljön, szükséges, hogy a pártalapszervezet megjavítsa tevékenységét, magasabb színvonalra emelje a politikai munkát. Harcolnia kell az elbizakodottság felszámolásáért, s a „ráérünk arra még a gondolkodási mód — ami visszahúzza az egész tevékenységüket — kiküszöböléséért. Az alapszervezet titkárának rendszeresen ki kell képeznie az agitátorokat, hogy azok mozgósítsák a kollektív gazdaság összes tagjait a munkában való részvételre. Intézkedjenek a szocialista verseny helyes megszervezésére és kiszélesítésére, ami nagyban elősegíti a gazdasági feladatok sikeres megoldását. WEISZ L. Örömhírt visz a válasz A székelykeresztúri pedagógiai iskola tanulói leveleket írtak szüleiknek, amelyekben kérik, hogy állam iránti kötelezettségüknek minél hamarabb tegyenek eleget. Ilyen levelet írt szüleinek Szőcs Lajos tanuló is. „Kedves szüleim. Egészséges vagyok, amit maguknak is viszont kívánok. Jól érzem magam, hiszen az ellátásom és a bentlakásom jó. Én ebben a levelemben arra szeretném kérni magukat — mivel nagyon jól tudják, az élelemmel való ellátásomat ebben és a jövő évben is az iskola fedezi — gyermekükért teljesítsék rövid időn belül állam iránti kötelezettségüket. S ha ennek, kedves szüleim, 100 százalékosan eleget tesznek, akkor az iskola kedvező áron tudja majd beszerezni a téli ellátásunkhoz szükséges élelmiszereket.“ A levél további részében Szőcs Lajos a tanulásról és szórakozásokról ír. Az ifjú szülei a következőket válaszolták: „Kedves Lajos fiam! A csomagot Laci anyja hazahozta és a levelet is megkaptuk. Írtad, hogy a kvótánkat minél hamarabb adjuk be az államnak. Mi már be is adtuk a búzát, zabot, kukoricát, paszulyt, hagymát, mind egy szikráig, a disznóhúst is. Marhahúsból 5 kilogrammal többet adtunk a szükségesnél, amit átírtak a jövő évre. A krumpliból 70 kilogrammot beadtunk, a többit most szedjük. Légy nyugodt fiam, két-három napon belül az elmaradt krumplikvótánkat is rendezzük. Csókol anyád.“ Kelt Küsmödön, 1954. október. VÖRÖS ZÁSZLÓ Szovjet módszereket alkalmaznak Tartományunk állami gazdaságainak dolgozói lendületes munkával készítették elő és kezdték meg az őszi mezőgazdasági munkálatokat. Igyekeztek a terménybetakarítással egyidőben, idejében és jól előkészíteni a földeket az őszi vetésre. Az idén kiterjedtebben alkalmazták a gépi munkát, s ugyanakkor munkaerőről is gondoskodtak. Ennek alapján elvégezték az őszi vetőszántást, előkészítették a földeket az őszi vetésre. A szentkatolnai állami gazdaságban október hónap első felében elvégezték a vetőszántást. Ezt úgy érték el, hogy az aratás után már a csépléssel párhuzamosan megkezdték a föld előkészítését a vetésre. A vetésnél 3 traktorista alkalmazza a gépkapcsolás módszerét. Egy traktor után 3 vetőgépet kapcsoltak, s így meggyorsították a vetés ütemét. Ezt a módszert alkalmazzák a mezőbándi és uzoni állami gazdaságokban is. A vetésnél nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet módszerek alkalmazásának. Tartományunk állami gazdaságai az idén összesen 163 hektár területen kellett alkalmazzák a keresztsoros vetést. Ezzel szemben, eddig 499 hektár területen vetettek keresztsorosan. A mezőbándi állami gazdaságban több mint 130 hektáron alkalmazták a keresztsoros vetési módszert. Az őszi szántásnál a marosvásárhelyi „Május 1“ állami gazdaságban, és a szentkatolnai állami gazdaságban a Szovjetuniótól kapott nagyteljesítményű traktorok segítségével kísérletképpen alkalmazzák Maker módszerét, vagyis a földet ekekormány nélkül szántják meg 45 cm mélységben, így a földet felpuhítják, de nem forgatják meg. Más területen az eddigi, szokásos mélyszántást alkalmazzák. Mindkét területet a tavaszon bevetik egyfajta gabonával, hogy megállapítsák, náluk melyik módszer alkalmazásával érnek el nagyobb terméshozamot. Hiba, hogy tartományunk állami gazdaságaiban még nem végezték el a vetést, 139 hektár területet kell még bevetniük. Az állami gazdaságok pártalapszervezetei, igazgatói mozgósítsanak minden erőt, hogy az őszi vetést minél előbb befejezzék. Fizessünk elő 1955 évre a szovjet újságokra és folyóiratokra. Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok, postakézbesítők, valamint az üzemi önkéntes sajtóterjesztők. Miért nem teljesítették a beszolgáltatást Mezőbándon ? Mezőbándi mind a mezőgazdasági, mind az állati termékek tekintetében egyike a Magyar Autonóm Tartomány legtöbbet termelő községeinek, s ennek ellenére sereghajtó a beadásban. Bár a községnek október 20-ig teljesítenie kellett volna a beadási tervet, több terménynél még az 50 százalékot sem érte el. Burgonyából például mindössze 30, kukoricából 37,5, rozsból 57, búzából pedig 64 százalékot szolgáltattak be. A néptanács s főleg annak végrehajtó bizottsága csaknem semmit sem tett a begyűjtés érdekében. Senki sem törődött a beszolgáltatással késlekedő dolgozó parasztokkal, sem a kulákokkal, akik ez alatt az idő alatt igyekeztek elrejteni a gabonát. Csak az szolgáltatott be, aki akart, aki maga jelentkezett a kvóta átadására. Vagyis: a néptanács a tömegek mögött haladt. Vajjon milyen példát adhat a dolgozó parasztoknak Csibi Lajos elvtárs végrehajtó bizottsági tag, aki maga sem értette meg, hogy az állam iránti legfőbb kötelessége idejében eleget tenni beszolgáltatási kötelezettségének s aki még máig sem adta be kvótáját. Vagy hogyan végezhet felvilágosító munkát Cordos Alexandru néptanácsi képviselő, ha ő is a hátralékosok közé tartozik?! Truja Nicolae elvtársat, a néptanács elnökét és Mátéi Ludovicot, a néptanács titkárát egyáltalán nem érdekelte a begyűjtés kérdése, s majdnem semmit sem tettek a beszolgáltatás érdekében. A szervezésről, a mozgósításról és az ellenőrzésről egyaránt elfeledkeztek. Ahelyett, hogy ezt tekintették volna fő feladatuknak, különböző mellékes kérdésekbe merültek. Nem tudták megkülönböztetni, hogy mi fontos és mi nem. A mezőbándi néptanácsnál egy mezőgazdasági mérnök, két mezőgazdasági megbízott, és egy begyűjtő dolgozik. Manu Gheorghe elvtárs mezőgazdasági mérnök, bár még új ember, szakmájában jobban segíthette volna a beszolgáltatást. A mérnökelvtárs azonban megelégedett néhány — ahogy ő nevezi „szervezeti intézkedéssel“. — összehívta a tanítókat és a képviselőket, bizonyos útmutatásokat adott s ezzel kimerült tevékenysége. Nem ellenőrizte az intézkedések végrehajtását, nem érdeklődött a dolgok menete iránt. A begyűjtő magánügyeit intézte. Előfordult ugyan, hogy néha felkeresett egy dolgozó parasztot, de voltak napok, amikor ezt sem tette meg. Így tettek Grijo Francisc és Pavel Augustin mezőgazdasági megbízottak is, akik napokon át még a hivatalba sem jöttek be. A mezőbándi néptanácsnál papíron létezik egy irányító bizottság, melynek tagjai a néptanácsi képviselők és a szövetkezet küldöttje. A bizottságnak hetenként kellene üléseznie s konkrét, azonnali intézkedéseket hoznia a legsürgetőbb kérdésekben. Azonban üléseket nem tartanak s a bizottság tagjai nem is tudják, hogy egyáltalán létezik-e még ez a bizottság. Egyesek úgy vélik, hogy feloszlott, másoknak az a véleménye, hogy hasznos a fennállása, de a begyűjtésnél „fontosabb“ kérdésekkel kell foglalkoznia. A gyenge eredményeket az is magyarázza, hogy Mezőbándon a pártalapszervezet nem tulajdonít elég fontosságot az osztályharcnak. A községben számos kulák van, aki mindenképpen szabotálni igyekszik a párt és a kormány határozatait. Dávid Sándor kulák például 3000 kilogramm búzát rejtett a széna közé, hogy kibújjon beszolgáltatási kötelezettsége alól. Kádár Eszter kulák elég nagy mennyiségű kukoricát próbált eldugni, de leleplezték és kötelezték kvótája beadására. Még vannak kulákok, akik különböző eszközökhöz folyamodnak, hogy becsapják az államot s akiket még nem lepleztek le. A mezőbándi néptanácsnak megfelelő módszereket kell találnia arra, hogy ezeket a kulákokat kényszerítse kötelezettségük teljesítésére. Mezőbándon különféle üzérek nyüzsögnek, akik egy úgynevezett „a kvóta beadással kapcsolatos kérdéseket rendező irodá“-t tartanak fenn. Miért nem tesznek semmi intézkedést Szeres Simon Üzelmeinek meggátlására, aki megcsalja a parasztokat, pénzt vesz el tőlük olyan kvótára, amelyet nem ad be, s üzérkedik a kvóta számlájára vásárolt állatokkal? Így egyrészt késedelmet szenved államnak járó kvóták beadása, másrészt különböző díjakkal terhelik a parasztokat, amelyek az üzérek zsebébe vándorolnak. Az is oka a beszolgáltatás gyenge menetének, hogy Bartolics Joan, az ep-szervezeti titkár, valamint Pálos Anna és Major Gavril bárótagok, nem tartják fontosnak ezt a kérdést. Egyes párttagok, akiknek az lenne az feladatuk, hogy felvilágosió munkát végezzenek a dolgozó parasztok között, maguk is hátul kullognak, így például Bande Domokos elvtárs, még semmit nem adott be. Codarceal Teodor még egy szem kukoricát sem szolgáltatott be, s hátralékai van burgonyából, napraforgóból, húsból és szénából. Chira Josif elvtárs, pedig a mai napig sem tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének. Mindezek gondolkodóba kellene ejtsék a néptanács és az alapszervezet tagjait, valamint a Mezőbánd községben működő összes aktivistákat. Mindezeknek az elvtársaknak feladatuk a lehető legrövidebb idő alatt megvizsgálni a begyűjtés helyzetét és azonnal intézkedéseket hozni a tűrhetetlen helyzet megjavítására. ALECU FLEGON