Vörös Zászló, 1955. július (4. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-01 / 153. szám
VOROS ZÁSZLÓ Nőst a gépállomásokon a sor A mezőgazdasági munkák idejében való elvégzése és az önköltségi ár csökkentése nagymértékben attól függ, hogyan tudjuk a traktorok és mezőgazdasági gépek teljesítőképességét legjobban kihasználni. Ennek érdekében igen sokat tehetnek a gépállomások dolgozói. HELYES GÉPKAPCSOLÁSSAL A MUNKA MEGKÖNNYÍTEStíi RT . A gépállomások minden szakembere és traktoristája jól tudja, hogy a KD 35, vagy KDP 35 típusű traktor teljesítőképességének mindössze 50 százalékát használjuk ki akkor, ha csak egy „Semanatoare" típusú arató-kötöző gépet vontat. Éppen ezért az aratás alkalmával minden gépállomáson széles körben alkalmaznunk kell a terepnek, a gabona magasságának, sűrűségének stb. megfelelő gépkapcsolási módszereket. A régeni és sepsiszentgyörgyi gépállomásokon az elmúlt években érdekes gépkapcsolási módszert alkalmaztak. Ez abból áll, hogy az arató-kötözőgéphez kapcsolják a tárcsát is, mely az aratás után nyomban elvégzi a tarlóbuktatást. Erre a módszerre azonban nem fordítottunk kellő gondot az elmúlt években, de ebben az esztendőben minden gépállomáson alkalmaznunk kell. A traktorok teljesítőképességének kihasználása érdekében alkalmaznunk kell azt a módszert is, hogy egy traktorral két db 700—300 mmes cséplőgépet hajtassunk meg. 1951—1953 évben a sepsiszentgyörgyi gépállomás több helyen alkalmazta ezt a módszert, kiegészítve azzal, hogy a szalmahordó elevátort is a traktor tartotta üzemben. E módszer alkalmazásával szép eredményt értünk el, de 1954-ben elhanyagoltuk azzal a kifogással, hogy e módszer alkalmazása nagyobb technikai tudást és pontosságot igényel a beállításnál. A fentebb említett és más gépkapcsolási módszerek kidolgozására és gyakorlati kivitelezésére éppen ez az időszak a legmegfelelőbb, amikor befejeztük a javításokat, de még nem kezdtük meg az aratást. ALAPOSAN KÉSZÜLJENEK FEL A BETAKARÍTÁSRA A gépek teljesítőképességének jobb kihasználása nagymértékben függ attól, hogy a traktoristák milyen politikai és szakmai felkészültséggel látnak munkához az új kampány kezdetén. Éppen ezért a még hátralévő néhány nap alatt a gépállomások vezetősége és az alapszervezetek fordítsanak gondot a traktoristák alapos politikai és szakmai felkészítésére. A traktoristák figyelmét ismételten fel kell hívni a napi- és időszakos karbantartási munkálatok időbeni elvégzésére. Traktoristáink nagy része már 3— 4, sőt 5 éve is, hogy a gépállomásokon dolgozik. Éppen elég idejük volt arra, hogy elsajátítsák az új technikai útmutatóban előírt gépjavítási normákat. A GTA-k vezetőségeinek pontosan ismerniök kell, hogy a kampány idején melyik traktor mikor kerül javítás alá és jóelőre készüljenek fel azok rövid idő alatti elvégzésére a tartalékmotorok felhasználásával. A brigádkönyvelőket alaposan fel kell készíteni az elvégzett munkák pontos felmérésére és nyilvántartására. Az iskoláztatás keretében a GTA-k dolgozóinak el kell sajátítaniuk az előrehaladott munkamódszereket, a Bunejev és Bredjuk módszereket. Ezeknek a módszereknek előnyével és lényegével minden traktoristának tisztában kell lennie még, akkor is, ha jelenleg nincs lehetőség arra, hogy a gyakorlatban is alkalmazza őket. A GTA-k nyári mezőgazdasági tervének teljesítése az aratás, tarlóhántás és cséplési munkák idejébeni elvégzése komoly mértékben függ attól, hogy milyen lesz a kapcsolat a gépállomás és a szerződő kollektív gazdaságok, társulások, termelő csoportok és dolgozó parasztok között. Ezek a szerződő felek nagymértékben elősegíthetik a gépállomás munkáját, de nagyban meg is nehezítik akkor, ha elhanyagolják a legelemibb előkészületeket. Elsőrendű fontosságú az, hogy az aratás után a kalangyokat 30—40 méter távolságra, egyenes sorokba rakják, hogy a tarlóhántást a nagyteljesítményű tarlóhántoló tárcsával 1—2 napon belül, de lehetőleg a nappal learatott területen már azon az éjszakán el lehessen végezni. A kollektív gazdaságoknak, társulásoknak, néptanácsoknak a cséplőgépek mellé megfelelő számú munkaerőt kell biztosítsanak. Az 1360 mm-es cséplőgéphez 22—24, az 1200 mm-eshez 18—20, a 900—10 30 mmes géphez pedig 14—18 felnőtt munkaerő szükséges. Ha a cséplőgép elevátor nélkül dolgozik, akkor még több munkaerőre van szükség. A községi néptanácsoknak, a kollektív gazdaságok vezető tanácsainak idejében kell gondoskodjok az éjszakai cséplés megszervezéséről is. Gondoskodni kell a szérv megfelelő kivilágításáról, s a szükséges munkaerőről. A traktorok és mezőgazdasági gépek kihasználásának, a holtidő csökkentésének egyik hathatós módszere, hogy az üzemanyagot és alkatrészeket idejében eljuttassuk a munkahelyre. * A gép- és traktorállomásoknak, traktoristáknak, körzeti agronómusoknak a mezőgazdasági munkák gyors és jó elvégzése mellett nem szabad megfeledkezniök új mezőgazdasági társulások és kollektív gazdaságok szervezéséről és a meglévők megszilárdításáról sem. A gép- és traktorállomások a munkák jó megszervezésével, és a holtidő csökkentésével példát kell mutassanak a kollektív gazdaságoknak, mezőgazdasági társulásoknak és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. KEDVES DOMOKOS a tartományi néptanács GTA osztályának főnöke szakszerűen a szőlőoltványokat Gondozzuk Pártunk és kormányunk a szőlőtermesztés fellendítéséről szóló határozatának intézkedései nyoán országunkban, s így tartományunkban is, a dolgozó parasztok nagy lendülettel láttak hozzá új szőlősök létesítéséhez, különösen az elmúlt fél és tavasz folyamán. A csibakáposztásszentmiklósi, karácsonyfalvi, illencfalvi, kiskundi és más kollektív gazdaságok már évekkel ezelőtt szőlőoltványiskolát létesítettek. Azonban — mivel nem végezte pontosan az előírt munkálatokat, nem permeteztek idejében stb. — az oltványoknak csak egy része volt alkalmas kiültetésre. Ebben az esztendőben a szocialista szektorban, különösen a kollektív gazdaságokban az illetékes szervek irányításával nagy munka indult meg a szővioltványok nevelése terén. A tartományi mezőgazdasági igazgatóság segítségével több mint 330 ezer darab, tartományunk éghajlati viszonyainak megfelelő oltóalanyt szereztek be. Oltásuk márciusban megtörtént a kollektív gazdaságokban. Az oltványokat május 1 — 15 között ültették ki. A kiskendi és nagykendi kolektív gazdaságnak jól gordozott, egyenként 50.000 darab oltvánnyal rendelkező faiskolája van. A bátosi Tetvériség kollektív gazdaság 120.030 oltványt iskolázott. Egyes Marosvásárhely-rajcai községekben, mint például Akosfalván, az egyénileg dolgozó parasztok is egyre többen foglalkoznak szőlőoltványok nevelésével. A szőlőoltvány-iskolák gondozásához hozzáértés és szorgalom szükséges. Ezért a következőket ajánljuk: Az oltványiskola területén a talajlazítást, a gyomok irtását szükség szerinti kapálással biztosítsuk. Így az oltványok gyorsabban fejlődnek, mert a tápanyagokat nem használják fel előlük az élősködő gyomok. Ha kevés az eső, s a közelben elgendő víz van (ajánlatos az oltványiskolákat bővizű kút, folyó, vagy patak közelében berendezni) augusztus 15-ig szükség esetén 2— 3-kor öntözzük meg. Mikor az oltványon megjelenik az első két-három levél, permetezzünk 0,3 százalékos jordói lével. A permetezést a levelek kifejlődése után 0,5 százalékos lével ismételjük meg. A szükséges permetezés elmulasztása esetén a fiatal oltványokat könynyen megtámadja és tönkre teszi a peronoszpóra. Június 15 után végezzük el a gyökerezést, vagyis az oltóalanyból kinőtt gyökerek eltávolítását. A második gyökerezés július 15 után végezzük. Ezen munkák elvégzése érdekében a bakhítakat kibontjuk egészen az oltványok oltási pontjáig. A gyökerezést oltókéssel, vagy éles zsebkéssel végezzük. Az első gyökerezés után a bakházakat visszahúzzuk, a második után már nem. A műtrágyázást ajánlatos az öntözéssel egyidőben végezni, mivel ez nagymértékben elősegíti a hajtások fejlődését. Az első öntözés előtt 30 gramm ammónium-nitrátot, a második öntözés előtt 40 gramm szuperfoszfátot használjunk minden folyóméter bakhát megtrágyázására. Hónaljazást, azaz a mellékhajtások eltávolítását ne végezzük el. Ezzel jelentős levél ,ettől fosztanánk meg az oltványokat, ami lassúbb fejlődést és a vesszők rossz leérését vonná maga után. Ha az oltványok hajtásai fonnyadnak, bontsuk ki és a gyökeret rágó cserebogárpajorokat pusztítsuk el. Az amerikai fehér szövőlepke Az utóbbi években amerikai fehér szövőlepkéket vettek észre gyümölcsfáinkon. He nem védekezünk ellene, elszaporodásával és elterjedésével komoly károkat okozhat. Ez a rovar nagy szaporaságánál és falánkságánál fogva gyümölcsfáink, növényeink mintegy 120 feleségének leveleit fogyasztja. Legkedveltebb eledele az alma-, körte-, szilva-, meggy-, eperfa, kukorica és egyébb növények levelei. A megtámadott fák részben, vagy teljesen levél nélkül maradnak, az eperfa esetében a selyemhernyótenyésztés teljes megbénítását , vagy a kukorica esetében a termés csökkenését jelenti. A rovar eredeti hazája Észak-Amerika. Európába valamivel a második világháború előtt került. Első alkalommal Magyarországon, majd Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Ausztriában és hazánkban is megjelent. Nálunk 1949 óta ismeretes. Először Nagyvárad környékén jelentkezett. A múlt évben Kolozsvár tartomány Ludas, Sármás-rajonban is észleltek. A rovarnak ezen két szomszédos rajonban való megjelenése tartományunkban Marosvásárhely- és Régen-rajonokra nézve jelentene veszélyt . A kártevő elszaporodásának és elterjedésének megakadályozása érdekében a nyár folyamán mindkét rajonban két ellenőrzést végeznek a gyümölcsösök, kertek, vasutak és országutak melletti erdők fáin. Az első ellenőrzést július első napjaiban, a másodikat augusztusban végzik. Hogy eredményes ellenőrzést végezhessünk, ismerjük meg a kártevőt. A lepke szárnyai fehérek, egyesek aprón feketével pettyezettek, lábai sárgák. A hernyók, melyek a fa koronájának külső részein, csoportosan élnek, sötétsárgák, a háton két sor fekete pontozattal, szőrösek. A hernyók a többszöri vedlés folyamán mind sötétebb színt vesznek fel. A kártevő felfedezésére minden faluban, községben csoportokat szerveznek. Az ellenőrzés alkalmával talált minden rovart sós vízzel telt üvegbe kell helyezni. Az ellenőrzés végeztével az üvegeket a zátt rovarokkal együtt az illető mezőgazdasági körzet központjába kell küldeni a rovarok azonosítása végett. A csoportok, melyek dolgozó parasztokból, ifjúmunkásokból állanak, a községi, körzeti, valamint a rajoni technikusok és mérnökök irányítása mellett működnek. A hernyó ellen védekezhetünk egyszerű fizikai módszerrel is. A talált hernyófészkeket levágjuk és a helyszínen azonnal elégetjük. NAGY ISTVÁN agrármérnök Mi szükséges ahhoz, hogy a fűrészüzem teljesítse tervfeladatait ? Szocialista iparunk egységes állami terv alapján dolgozik. Minden üzem terve, s így a fűrészüzem terve is, részecskéje az állami tervnek. Ahhoz, hogy az ötéves tervet teljesíthessük, a következők szükségesek: a) Teljesíteni a tervet évre, évnegyedre, hónaponként, naponként és ritmikusan az előre meghatározott grafikon szerint. b) A tervet nemcsak átlagosan teljesíteni, hanem választékok szerint minden osztályon, brigádban, minden gépen és minden műszakban. c) A tervet nemcsak mennyiségileg és termékenként teljesíteni, hanem az előírt minőségben ésa mutatószámok szerint is. A fentiekből kitűnik, hogy a fűrészüzemekben elsősorban a ritmikus termelést kell biztosítanunk. Hogy ezt elérhessük, minél szélesebb körre k kell akalmaznunk a szovjet és más előrehaladott módszereket. Nagyon sok példát találunk tartományunkban a terv ritmikus teljesítésére, a helyes belső tervszerűsítésre. Sajnos azonban fűrészüzemeinkben sok olyan eset is előfordul, hogy a megszabott időszak végén ugrásszeren emelkedik a termelés, ami természetesen rossz irányban befolyásolja a terv teljesítését. A meghatározott termelési időszak elején a lassú, terven aluli termelés a gépek elégtelen kihasználását, a munkaidő elfecsérelését jelenti, ami nem más, mint az önköltségi növelése. Meg kell állapítanunk, hogy a maroshévizi fűrészüzem tevékenységében az egész vállalat termelőképessége sokszor nincs kihasználva, ami rendszertelenséget, zavart okoz az üzem forgóalapjainak rendszeres és szükséges forgásában s csökkenti a jövedelmezőséget. Ez a helyzet a hónapeleji vontatott termelési időszak alatt. A hónap végén történő ugrásszerű termelés esetén a másik véglet hibái fordulnak elő. A gépeket a megengedettnél nagyobb mértékben használják, aminek következménye a rongálás, törés, rövidül a gép élettartama, bekövetkeznek a túlórázások, a fizetési alapot túllépik, sok estben a termékek minősége is csökken és a selejtszázalék nő. Tehát emelkedik az önköltségi ár. Ilyen jelenséget észlelhetünk a maroshévizi fűrészüzemben, ahol a májusi tervet csak 90,86 százalékban teljesítettük. Ez főleg onnan ered, hogy a deszka és cellulózefa-termelés lemaradt. Az ebben a választékban kimutatható eredmény mindössze 74 százalékos. A nem ritmikus termelés következtében a munkabéralapot nem használták fel ésszerűen. Ez abból is látszik, hogy míg a termelési tervet csak 90,86 százalékban teljesítettük, addig a béralap kihasználása 100 százalékos, tehát nincs arányban a termeléssel. A terv teljesítésének lehetőségeit tárgyalva, beszélnünk kell a fűrészipari üzemeinkben gyakran előforduló jelenségről, a munkaerő-humászá-sról, amely szintén befolyásolja ,a ritmikus termelést és az önköltségi ár emelkedését eredményezi. Noiv, elvtelenül, engedményeket tesznek, laza normákat állapítanak meg s ennek az a következménye, hogy a tervet nem teljesítik, de ugyanakkor nő a terbevett béralap túlhaladásának aránya. Ez történt például a maroshévizi fűrészüzemben. Amkor a röpkürítéshez vékonyabb fa érkezett, többet elszámoltak, csupán azért, hogy nagyobb fizetést számohassanak el. Ez káros jelenség, saját magunkat csapjuk be vele, mert emelkedik az előállítási ár. A terv teljesítését és az ököltégi árat befolyásolja a fenntartási költségek ésszerű beosztása. Nem tartjuk helyesnek, hogy a maroshévizi üzem általában teljesítőképességén alul van tervszerűsítve. Ebből következik az, hogy a termeléshez képest aránytalanul nagy az üzem fenntartási költsége. Ez érthető, mert vannak olyan munkahelyek, beosztások, melyeket minden körülmény között be kell tölteni, eltekintve attól, hogy az üzem mennyit termel, viszont az sem lehet közömbös számukra, hogy az erre fordított összeg mennyi és milyen termék előállítási árába számítódik be. A nem ritmikus termelés akadályozza a többi üzem munkáját is. Értjük alatta azta vállalatot, amelyiknek nyersanyagellátása a fűrészüzemtől függ. A határidőre vonatkozó szállítási szerződés megszegése miatt büntetést kell fizetni. Hasonló fölösleges kiadást jelentenek a rakodási idő elhúzásával keletkező fékbérek. Nem figyelmet kell fordítani az amortizációs költségek helyes elosstásra. Egyes könyvelőségek gépiesen, bürokratikusan dolgoznak. A maroshévizi üzemnél megtörtént, hogy az egyik gép az első évnegyedben nem dogozott, de az amortizációját fizette az üzem. Ez a negyedév alatt 3300 lej szükségtelen kiadást jelentett. A fent felsorolt tényezők befolyásolják a termelést és az önköltségi árat. M megismerve hiányosságainkat, meg kell vizsgálnunk a fakitermelő és szállító vállalatok lehetőségeit is, hogy milyen mértékben tudják ellátni a fűrészüzemeket nyersanyaggal. Ezen sok minden múlik. Ha a nyersanyagellátást biztosítják, akkor a belső tervszerűsítéshez is megteremtették a feltételeket. A belső tervszerűsítésnél figyelembe kell vennünk a következőket. A tervfeladatokat osztályok, brigádok, gépek és emberek szerint, képességük arányában elosztani. Megteremtenia munkafeltételeket és a helyes szervezéssel kiküszöbölni a nem produktív időket, stb. A mindezeknek a megvalósításához, szükséges a dolgozók lendülete, segítsége. A dolgozók mozgósításában nagy szerepe van a szakszervezeti szervek munkájának a szocialista verseny szervezésével. Ugyanakkor elsőrendű kérdés a pártalapszervezet irányító, ellenőrző tevékenysége. A pártalapszervezet — mint ahogy a maroshévizi üzem tapasztalataiból is leszűrhetjük — mozgósítani tudja a dolgozókat. Támogatja és ösztönzi az alulról jövő kezdeményezéseket. A pártalapszervezet munkája kiküszöbölia bürokráciát, politikai nevelő tevékenységével hozzájárul a terv teljesítéséhez, a termelékenység növeléséhez, az önköltség csökkentéséhe BRASSAY KÁLMÁN a maroshévizi fűrészüzem MTTE-körének titkára 3 Fejlődő üzemeinkből A maroshévizi ILEFOR üzemben új kazánt szereltek be. Az új kazán hajtóerőt szolgáltat a fűrészgyárnak, a gyár mellett lévő malomnak is és ugyanakkor egy generátor meghajtásával Maroshéviz villanyárammal való ellátását is biztosítani fogja. Képünkön: Horváth Mihály párttagjelölt és Szőcs Ferenc lakatos az új kazán felszerelésen dolgoznak.