Vörös Zászló, 1955. augusztus (4. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-02 / 180. szám
Kullog-e Szentegyházasfalu ? Szentegyházasfalut általában a kullogó községek között emlegetik. Ellátogatunk a faluba, hogy meggyőződjünk, a község lakóinak, elöljáróinak megérdemelten kell-e ezért szégyenkezniük. A község szélén lévő kis fűrészüzemben találkoztunk először szentegyházasfalusi lakossal. Ebédszünet volt, így nyugodtan beszélgethettünk. — Lehet, hogy kullog községünk a mezőgazdasági munkákban. Nem vagyok gazdálkodó, ezért pontos tájékoztatással sem szolgálhatok. De anynyit mondhatok, hogy amióta Néma Miklós a néptanács elnöke, a község kezd szépülni —, mondta Csutak Elek, az üzem dolgozója. S hogy erről meggyőzzön az üzem kapujához hívott. Kezével az országút túlsó oldalán lévő fénylő fehér deszkakerítésre mutatott: — Látja azt a kerítést? A régi elnökök mind ígérték, hogy rendbetétetik, de csak az ígérettel maradtunk. Az új elnök nem ígért, hanem azt mondta: Emberek, kezdjük meg a munkát, csináljuk meg a temető kerítését. Talpraesett, ügyes ember. Sokan mondják ezt Néma Miklósról. S valóban erre lehet következtetni, amikor elmagyarázzák, hogyan szervezte meg a hidak javítását. A községben már évtizedekkel ezelőtt megvolt a közösségi szellem csírája. Egy-egy utca lakói megegyeztek abban, hogy utcájuk közös ügyeit, közösen intézik el, így hidat építettek, újat javítottak. Igaz, hogy megtörtént az is, hogy az ilyen csoportos munkába beférkőztek ravasz emberek is,akik egyéni hasznuk gyarapítására törekedtek, de mégis sikerült megoldani a közös kérdéseket. Az elnök, amikor tudomást szerzett a régi közös munkákról azon gondolkozott, miként lehetne hasonlóan megoldani a községben felmerülő kérdéseket. Farkas Domokos képviselőnek elmondta, hogy a nyári mezőgazdasági munkálatok idején a veresbükkmarti úton a hidat újjá kellene építeni, mivel a szénakészítés és betakarítás idején fokozódik a forgalom. Ezt már a gazdák is javasolták. A híd újjáépítéséhez be kellett vonni azokat a gazdákat, akik különösen érdekeltek ebben a kérdésben. És Farkas Domokos, a közügyeket ügyesen megoldó képviselő munkához látott. Beszélt a dolgozó parasztokkal s azok gondoskodtak a szükséges fáról. A szentegyházasfalusiak igy javították meg a község többi hídját is. Egy fecske nem csinál tavaszt — tartja a közmondás. Nem csak az elnöktől függ, hogy a községet a mezőgazdasági munkákban a kullogók között emlegetik-e, vagy nem. A néptanácsnak van alelnöke, titkára, vannak képviselői, akiknek mind arra kell törekedniök, hogy községüket az élenjárók között emlegessék. De hogyan lehetséges ez? A néptanácsnál egyesek arra hivatkoznak, hogy a község magas fekvése miatt nem tudnak idejében végezni a mezőgazdasági munkálatokkal. Nézzük meg, hogy haladnak most a betakarítás elején. A szentegyházasfalusi határban szépen érnek a gabonafélék. Túlérett a lekaszálásra váró fű. A szénakészítéssel is minden mentegetőzés ellenére előbbre kellett volna haladniuk. A szénák berendezése is hiányos. S itt nem mentegetőzhetnek azzal, hogy még úgysem aratnak. A néptanácsnak csak haszna lehet abból, ha a szérűket berendezik. Vagy talán attól félnek, hogy akkor a rossz hírnevük elvész? Pedig ennek csak örvendeniök kellene. A meghosszabbított szérűn már rég megoldhatták volna a villamoshuzal kibővítését, hiszen a községben sok olyan néptanácsi képviselő van, mint Kondráth Lőrincz és mások, akik segítkeztek a szérű elkészítésénél, s továbbra is segítenek, ha kell. Azonban a tények azt igazolják, hogy a néptanács s különösen az alelnök, Tamás Fábián, a képviselők segítségét nem veszi igénybe. Neki kellett volna gondoskodnia a szérűk berendezéséről, hogy ott bármikor megkezdhessék a cséplést. Az egyik szérűn például egy kopott tákolmányon, amelyet díszkapunak neveznek s egy bódén kívül egyéb nincs. Az alelnök szavai szerint működik a mezőgazdasági állandó bizottság is. Valóban van amikor rendszeresen, van mikor rendszertelenül, de a bizottság összeül. Azonban mostanában még nem tárgyaltak a betakarítási munkálatok előkészítéséről, semmilyen javaslatot nem terjesztettek a végrehajtó bizottság elé pedig a községi néptanács legközelebbi ülésszakán vita tárgyát képezi ez a kérdés. Az állandó bizottságnak tagja a körzeti agronómus is, aki a néptanácsnál székel. Az ő hivatása, hogy szakmailag irányítsa, nevelje az állandó bizottság tagjait. De ezzel nem foglalkozik, s ezt elárulja a község határának képe. Általában a gazdák nem panaszkodnak a burgonyatermésre, az jónak ígérkezik. S valóban ,140 hektáron gazdag krumplitermés lesz az idén. De még szebb is lehetne, ha a dolgozó parasztok nem a begyepesedett régi módszereket használnák a növényápolásban. Csak kétszer kapáltak. Négyzetes ültetést egyáltalán nem alkalmaztak. Még az állandó bizottság tagjai sem, akik példát kellene, hogy mutassanak az előrehaladott mezőgazdasági munkamódszerek alkalmazásában. Íme a tények, melyek azt igazolják, hogy Szentegyházasfalut méltón emlegetik a kullogók között. A néptanács minden alkalmazottja sokat tehet a rossz hírnév eltörléséért, de különösen az alelnök, akinél nem elég csak a jóindulat, sokkal nagyobb gonddal kell megszerveznie munkáját. S nem vitás az sem, hogy mind a képviselők, mind a dolgozó parasztok a körzeti agronómustól több gyakorlati segítséget, javaslatot, kezdeményezést várnak. ■ A Szentábrahám községhez tartozó Csekefalván július 16-án megkezdték az aratást. Az aratásban élenjárnak: Major Béla, Tekeres Albert és Simó József, akik az aratás megkezdésével egyidőben kezdték meg a tarlóhántást. A falu dolgozó parasztjai „Legszebb búzát a hazának“ jelszóval indultak el, hogy betakarítsák az idei termést. Minden lehetőség megvan rá, hogy a dolgozó parasztok idejében és jó feltételek között végzik el a betakarítást. MIKLÓS JÁNOSNÉ levelező MINDIG ELŐRE Fagyejev, avagy szovjet író, az orosz nyelv kiváló ismerője és a toll kimagasló mestere az ifjúságról ezeket írta: „Milyen gazdag az én drága orosz nyelvem. És mégis mikor a mi ifjúságunkat nézem nem találok kellő szavakat, amelyek kifejeznék, mit érzek akkor. Talán azért, mert nem egy érzelemről van szó, hanem az érzelmek keverékéről. Részben sajnálat, sőt irigység fog el, hogy én nem lehetek most fiatal, részben reményteljes boldogság árasztja el szívemet, mert nagyszerű a mi gyermekeink élete, biztos jövőjük.“ Ezek a szavak juthattak mindenkinek eszébe a sepsiszentgyörgyi leányiskola udvarán a nyári pionirtábor megnyitására várva. Körös-körül zajos gyermeksereg, kicsik és nagyok, fiuk és lányok, barnák és szőkék, csendesek és virgoncok, ahány gyermek annyi féle. Mégis feltűnő két közös ismertetőjük. Mindenik piros pionirnyakkendőt visel, és mindegyik szemében öröm és gondtalan boldogság ragyog. Van is okuk az örömre. Otthon szüleik rendezett kölmények között élnek, kicsinyeik nem tudják mi az éhség, ruhájuk szép,életük az új rendszer hajnalába virradt. De tekintsünk vissza egy pillanatra a múltba. Az anyák féltek a nyári iskolai szünidőtől. Munkába jártak. Amíg az iskolai oktatás tartott részben ,nyugodtak voltak, mert tudták, hol vannak gyermekeik. De, ha megkezdődött a szünidő, senki sem törődött a munkás gyermekével, senki sem igyekezett arra, hogy foglalkoztassa és irányítsa őket szabad idejükben. A nagyobb gyermekek keserű munkába állottak, görnyedő napszámosként kellett hozzájárulnak a család létének fenntartásához. A kisebbek pedig, maszatosan és cafatosan az utca sápadt vendégeivé váltak. Mennyire más most minden. Alig szűnt meg az iskola máris megnyílik a pionírtábor. Míg az iskolában kitartó munkára nevelték a gyermekeket, most a táborban értékes szórakozásra szoktatják a kicsinyeket. Mert hiszen ez jellemzi az újtípusú embert, munkahelyén komolyan és szeretettel dolgozik, szabadidejét pedig nem kocsmában és játékbarlangokban fecsérli el, hanem magas színvonalú szórakozásokkal élvezi az élet szépségeit, rendszerünk áldásait. Könyveket olvas, színházakat látogat, a természetet kutatja, testét edzi. De már nincs idő az elmélkedésre. Az előbb még higanyszerűen mozgó gyermeksereg fiaik parancsszóra alakot ölt. Egy nyílt négyszögben sorakozik. „Egység, vigyázz!“ hangzik a vezényszó és a kicsi testek kiegyenesednek, a gyermekek arcára ünnepélyes komolyság ül. Megkezdődött az udvari tábor megnyitása. Négy osztag adja a jelentést Fekete Piroskának, a 13 éves egységfelelősnek. Nyurga magas lányka a III-as iskola eltanulója. Az egység zászlóját hozzák be. Ünnepélyes a csend. Elhangzottak a beszédek, s végül Stan elvtársnő, a tábor igazgatója részletesen ismerteti az udvari tábor munkatervét. Az első napot a szervezésnek szánták. Megnyitják a tábornaplókat, elkészítik a faliújságot, megalakítják a különböző köröket és kidolgozzák ezek munkaterveit, mert sok kör lesz ám a tábor keretében. Kirándulások is szerepelnek a tábor munkatervében, így már az első vasárnap egy kétnapos kirándulást terveztek Tusnádra, majd meglátogatják a sztálinvárosi pionír-palotát, Doftanát, és kirándulnak a Súgásba. Felragyognak a nagy gyermekszemek. Egy perc és el is felejtik a nyílt négyszöghöz illő fegyelmet, összedugják fejecskéjüket, bólintgatnak egymásnak, s bár nem lehet hallani mit mondanak, de az arcukról le lehet olvasni a szavakat. Nagyszerű lesz. Este elvtársi összejövetelt szervez a tábor igazgatósága. Nagy lesz majd a meglepetés hiszen tábortüzet gyújtanak. Végül felcsendül az ünnepséget bezáró dal. A pionírok lelkesen éneklik: „Mindig előre!“ Énekeljetek vígan pionírok, mert apáitok, anyáitok s az ország dolgozói vigyáznak arra, hogy minden akadályt eltávolítsanak az útból, hogy mindig előre haladhassatok a napsütéses szocializmus, a békés boldog élet felé.... VÖRÖS ZÁSZLÓ Az Eseternek községhez tartozó Kurtapatak faluban befejezték a cukorrépa és kukorica kapálását. Jelenleg, szénakészítéssel foglalkoznak. A néptanács végrehajtó bizottsága idejében ellenőrizte a cséplőgépek javítását. A szérüket a legmegfelelőbb helyen jelölte ki. Július 17—-21 között a község dolgozó parasztjai önkéntes munkával megjavították a szérükhöz vezető utakat. E munkák elvégzésében dicséretre méltó tevékenységet fejtettek ki: Pál János, Bogdán János, Szász Tamás, Kelemen Menyhárt és Bonc Árpád dolgozó parasztok. RETHI GYULANE levelező A Nyárádszentlászló községhez tartozó Nyomát faluban számos dolgozó paraszt példaadó ara dolgozik, hogy idejében és szemveszteség nélkül befejezzék az aratást. Id. Sófalvii Sándor elsőnek végezte el az aratást. A faluban hozzá kellene kezdeni a csépléshez, de azon kívül, hogy a szérát kijelölték egyéb előkészületet nem tettek. Javasoljuk, hogy a néptanács végrehajtó bizottsága s Csipán János gazdasági felelős intézkedjék, hogy a szérűt mielőbb elkészítsék, mert a dolgozó parasztok készen állanak a cséplés megkezdésére. NOVÁK ALBERT rendező Szövérden is megkezdték az árpa, búza aratását. A dolgozó parasztok büszkék gazdag búzatermésükre, melyhez hasonló az utóbbi években nem volt. Minden alkalmat felhasználnak a termés mielőbbi betakarítására. Az aratásban élen járnak:Ravasz Balázs, Ravasz Lőrincz, Orbán Domokos, Ráduly Albert, Szakács Mihály és még sokan mások. PAPP IRMA levelező ~~ Arat a nép Megérett a búza... Megérett a búza már, hajlong a sok búzaszár, nem sok hajlong holnapra, dolgos népem aratja. A közepén kombájn halad. .. Gyönyörű e búzatábla, se hossza, se széle, a közepén kombájn halad szép lány arat véle. S míg feltűnt a görbötszekér a bársonyos égen, egyedül is többet vágott, mint mi negyvennégyen. — A SZAKMAI ISKOLÁK átszervezése következtében az 1955'56-os tanévben tartományunk területén az Oktatásügyi Minisztérium alábbi szakmai iskolái fognak működni: fémipari szakmai iskola Maroshévizen és Fábiniben, fém- és faipari szakmai iskola Udvarhelyen, fém- és elektromosenergiai szakmai iskola Marosvásárhelyen, textilipari szakmai iskola Marosfőn. — SZÁZEZRED MILLIMÉTER PONTOSSÁGGAL MÉRŐ műszert szerkesztettek a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai optikai laboratóriumában. " DJ KARUSSZELPADOT készítettek a kolomnai (OSZSZSZK) nehézgépgyártó üzemben. A „Ku—18 ’ típusú gép hossza 19 méter, szélessége 15 méter, súlya 587 tonna s rajta 250— 500 tonna súlyú és 18 méter átmérőjű munkadarabokat is megmunkálhatnak. — AZ ÓCSKAVASGYŰJTÉSBEN ÉLENJÁRÓKAT az IMSZ Központi Bizottsága Díszoklevélben jutalmazta Számlálgatom, mennyi gyűlt már, egymillió kéve? Akármennyi, százszorosan nőtt vele a béke. Verseny... Alig pirkadt s a legények aratásba kaptak, mit gondoltok, a leányok tán otthon maradtak? A legények előtt jöttek a búzamezőbe s mi tagadás — többet vágtak náluknál estére. DOMAHDI GYULA Tartományunkból az IMSZ Központ Bizottságénak Díszoklevelét kapták az IMSZ Kézdivásárhelyrajoni bizottsága, a 2 sz. elemi iskola pioníregysége, Cernea Géza a 0 számú elemi iskola pionírja és Kis Imre marosvásárhelyi pionír. — A VÁSÁRLÓKÖZÖNSÉG KISZOLGÁLÁSÁNAK MEGJAVÍTÁSA érdekében a bukaresti Republica cukrászda beszervezte az áruk házhoz való szállítását. A megrendelt árut a kért időpontra díjtalanul a vásárló lakására szállítják. — KORSZERŰ LAKÓTELEPET terveznek a rudabányai (Magyar NK) vasércbányászok részére. Az új telepen egészséges háztömbökben 100 vasércbányász család jut majd otthonhoz. — CSÍKSZEREDÁBAN a Petőfi utcában rövidesen új vendéglő nyilik. A vendéglő a fogyasztási szövetkezethez fog tartozni. — ÚSZÓ HALKOSZERVGYÁRAT épített Bulgáriában az egyik hajógyár. Számlálgatom... Középeurópai Kupa döntője Vörös Lobogó Budapest- UDA Prága 6:0 (4:0) Szombaton játszották le a budapesti Népstadionban a Középeurópai Kupadöntőjének első mérkőzését, a budapesti Vörös Lobogó és a prágai UDA csapatai. A találkozón a budapesti Vörös Lobogó mindvégig nagy fölényben játszva 6:0 (4:0) arányú győzelmet aratott. A döntő visszavágó mérkőzésétcsütörtökön augusztus 4-én játszák le Prágában. Augusztus 4 . között Snagovon rendezik meg a női evezős Európa-bajnokságot Ebben az évben hazánk már a második Európa bajnokságnak a színhelye. Alig egy hónappal ezelőtt Bukarestben Európa legjobb röplibdázói harcoltak a bajnoki címért, augusztus 4 és 7 között pedig kontinensünk legjobb női evezősei találkoznak, hogy öt versenyszámban eldöntsék a bajnoki cím sorsát. A Pronosport 1955 július 31-i 30. számú versenyének eredményei. A női evezős Európa-bajnokságot a Snagov tavon rendezik meg és azon többek között a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, Jugoszlávia, Hollandia, Ausztria, Franciaország, Nyugat-Németország, Belgium és hazánk legjobb női evezősei állanak rajthoz. I. Birlad—Ia$i (városok serlege) 0:1 2 II. Bacau—Galati (városok serlege) 3:3 X III. Constanta—Ploe$ti (városok serlege) 0:1 2 IV. Sztálinváros—Bukarest (városok serlege) 2:3 2 V. Craiova—Arad (városok serlege) 4: 1 VI. Temesvár—Renita (városok serlege) 4:1 1 VII. Kolozsvár—Marosvásárhely (városok serlege) 5-3 1 Vill. Nagyvárad—Nagybánya (városok serlege) törölve IX. Kinizsi Dohánygyár—Szikra Budapest 0:1 2 X. Gyárépítők Budapest—Vörös Lobogó Kispest 0:0 X XL Chemie Karl Marx Stadt—Motor Zwickau 0:4 2 XII. Chemie Halle Lenau—Dynamo Dresda 2:1 * A. Aktivist Brieske—Vorwärts Leipzig 1:1 X A Pronosport 1955. augusztus 7-i 31. számú versenyének programja: I. Minerul Petrozsény—Minior Dimitrovo (Bulgária). II. Lokomotiv Plovdiv—Lokomotiv Bukarest. III. Metáiul Nagybánya—Tátrán (Csehszlovákia). IV. Dinamo Bírlad—Dinamo Bacáu (ifjúsági). V. Voint-a Fálticeni—Locomotiva Ia§i (ifjúsági). VI. Locomotiva Galati—DinamoGalaJi (ifjúsági). VII. Flacára 1 Mai Ploe^ti—Flacára Moreni (ifjúsági). VIII. Tinárul Dinamovi^t Pitéit! — Locomotiva Tr. Severin (ifjúsági). IX. Locomotiva Craiova—Progresul F. B. Bukarest (ifjúsági). X. Locomotiva Kolozsvár—§tiintaKolozsvár (ifjúsági). XI. Metalul Aranyosgyéres--Flamura Rosie Kolozsvár (ifjúsági). XII. Dinamo Sztálinváros—Metalul Traktorgyár Sztálinváros (ifjúsági). Tárta Iparmprkffy-Papk A. Flacára Medgyes-Progresul C. Métáiul Arad-Minerul Lupeni Szeben (ifjúsági). (ifjúsági). , c. " . B. Flacara Cimpita—Stiinta Buka- D. Avintul Régen—Métáiul Steagu rest (ifjúsági). Rosu Sztálinváros (ifjúsági).