Vörös Zászló, 1955. augusztus (4. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-02 / 180. szám
Ne késlekedjünk a cséplés megkezdésével Tartományunk majdnem , minden rajonjában megkezdődött az aratás. Marosvásárhely-, Régen- és Erdőszentgyörgy-rajonokban az aratás teljes ütemben folyik, a napokban kezdődött meg az aratás Kezdvásárhely- és Sepsiszentgyörgy-rajonokban is. Marosvásárhely-rajonban eddig a szalmásgabona 50 százalékát aratták le. A mezőgazdasági termelés gyakorlata bebizonyította, hogy legésszerűbb és leghelyesebb, ha az aratás kezdete után 5 nappal minden késlekedés nélkül megkezdjük a cséplést, tehát nem kell megvárni azt, amíg egy község vagy falu teljes egészében elvégzi az aratást. Azonban egyes rajonokban elvetikaz agrotechnikának ezt az iránymutatását és késlekednek a szérűk berendezésével, a hordás és a cséplés megkezdésével. Marosvásárhely-rajonban a termés felét már learatták, de még alig csépeltek ki csak néhány ezer kilót. A szérűre hordás és a cséplés azonnali megkezdése feltételezi és megköveteli, hogy a szérűk teljesen készen álljanak a munka megkezdésére. Azonban nem lehet elmondani, hogy azokban a rajonokban, amelyekben javában aratnak előkészítették a szervket is. Igen sok a hanyagság és felelőtlenség ezen a téren. Például Régen-rajonban a cséplés jó körülmények között való elvégzéséért szükséges összesen 126 szérv. Ezzel szemben az illetékes szervek még csak 94 szérűt jelöltek ki, azonban még ezeket se szerelték fel. Hasonló a helyzet Maroshéviz-rajonban, ahol később kezdődik ugyan az aratás, de nem annyira későn, hogy a szérűk kérdését teljesen el lehetne hanyagolni. A rajonban a szükséges 102 szérűből még csak 12-t jelöltek ki. Sok községben úgy gondolják, hogy haa kijelölt szérűn felállítják a díszkaput, az már azt jelenti, hogy a szép készen áll a cséplés megkezdésére, így gondolkoznak egyes néptanácsok végrehajtó bizottságaiis mind Nyárádszentlászlón, Havadon és máshol. Ideje tudomásul venni, hogy addig, amíg a cséplőgépek a néptanács székházának udvarán állanak, addig díszkapuval nem lehet csépelni. A községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak, a mezőgazdasági irányítóhelyek mérnökeinek és technikusainak vissza kell verniök minden olyan helytelen véleményt, miszerint a cséplést csak akkor lehet megkezdeni, amikor az aratást már teljes egészében befejezték. A cséplési munkálatok megkezdése mellett egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a jövő évi termésről. A taróhántás egyik olyan fontos munka, melynek elvégzése növeli, el nem végzése csökkenti a jövő évi terméseredményeket. A tarlóhántás üteme azonban egyáltalán nem kielégítő. Addig, amíg tartományi viszonylatban 10,6 százalékra végeztük el az aratást, a tarlóhántás üteme csak 1,7 százalék. Marosvásárhely-rajonban a szalmásgabona felét már learatták, de a tarlóhántást csak 7,2 százalékban végezték el. Hasonló a helyzet Régen-rajonban is. Például Marosfelfaluban learattak 59 hektárt, de ebből még egyetlen hektárnyi területen sem végezték el a tarlóhántást. A szérűre hordás és a cséplés azonnali megkezdéséért, az aratás ütemének gyorsításáért, ,a tarlóhántás maradéktalan elvégzéséért elsősorban a községi néptanácsok felelősek. Úgy kell megszervezni a munkát az illető községben, hogy az összes erők felhasználásával párhuzamosan végezzenek valamennyi munkát. A községekben és falvakban mindezen munkák meggyorsítását segíti elő a kölcsönös segélynyújtó csoportok jó körülmények között való működtetése, a hazafias és szocialista verseny fellendítése. A végrehajtó bizottság mozgósítsa az összes képviselőket, kérjen rendszeresen jelentést munkájukról, és ha hibát észlel a munkában az illető képviselőnek azonnal nyújtson segítséget. A végrehajtó bizottságnak gondoskodnia kell a hazafias verseny rendszeres kiértékeléséről, a verseny eredményeinek népszerűsítéséről, mert ez fellendíti a versenyt. Ifjú kohászok a Fesztivál köszöntésére A kaláni Viktória üzem ifjai újabb termelési sikereket értek el a varsói VIT köszöntésére. A 2. számú kohó ifjai július 1 és 20 között 2,98 százalékkal lépték túl tervelőirányzatukat. A sikeres tervtúlhaladáshoznagyban hozzájárult Ion Moraru kohász csoportja. Az ifjú kohászok július első 20 napjában 4,7 százalékkal több öntött alkatrészt termeltek, s ugyanakkor a fekete edényeknél 6,6 százalékkal, a zománcos edényeknél pedig 5,8 százalékkal csökkentették az önköltségi árat. A tolanicai s mikor a kohóihoz értem, az ot**■ vasztárok éppen csapolásra készültek. András Dénes, a főolvasztár a fúvónak nevezett csövön át még utoljára benézett a kohó gyomrába, ahol 1300 fokon fehéren izzat a vaskő. Aztán félretolta a kis kémlelőnyílás erős vaskeretes üvegét s egy hosszú vasrúddal beledöfködött a kohó belsejébe. Utat nyitott a hatalmas nyomással betóduló széngáznak, hogy a még hátralévő néhány percben is jól fűtsön a kohó. Közben a többiek a csilléket készítették elő a salakcsatornához, előszedték a lékelő rudakat, s néhány perc múlva, mikor már minden rendjén volt, hozzákezdtek a csapoláshoz. Megnyitották a salakcsatornát. S ebben a pillanatban a kohó — mely eddig csak monoton sistergő hangot hallatott — mint megvadult tűzhányó rettenetes erővel okádta a tüzet. A levegő pillanatok alatt felhevült. A tűzcsillagok tömege fröcskölt szerteszét. A csaté nem folyni kezdett az izzó, fortyogó salak. Néha elakadt s ilyenkor az olvasztárok méternyire a tűzokádó nyílástól minden erejüket öszszeszedve piszkavaseikkal szabaditották fel ismét a csillék felé vezető utat. Eközben az egyik fiatal olvasztár, Láncky Károly vasrúdat r, ár fogatott a salakos csillébe, s onnan a földhöz dörzsölte a vasrúd végére egy kúpszerű izzó salaktömeget formált. Dugókat készített, melyekkel csapolás után ismét elzárják a kohót. Senki nem beszélt. Igaz, hogy úgysem lehetett volna hallani a kohó vad morajlásáról. Mégis minden ember szinte óramű pontossággal végezte feladatát. Amikor az egyik a föolvasztár védőkesztyűs kezébe nyomta a hosszú gerendaszerű dugóját a másik már ott állt készen a nagy kalapáccsal, s a következő ■nllanaiban, miután a föolvasztár a hatalmas erővel kitörő lángok sózotta nyílásba illesztette a fát már ütötte is azt befelé. Néhány másodperc múlva megfékezték a kitörő tüzet, mely ismét a kohóba rekedt. A kohó másik oldalán utat nyitottak az izzó vasnak, s az lassan, méltóságteljesen, de hatalmas hőséget terjesztve az elvezető csatornán át folyt a formákba, melyeket az olvasztárok libasoroknak neveznek. De röviddel ezután ennél a csatornánál ismétlődött meg az előbbi jelenet, mert a vas után ismét a salak tört utat magának. De ennek is vége. Eldugták a második nyílást is. Itt is visszaszorították a kohó falai közé a tomboló láng- csóvát. Két órára vége szakadt az olvasztárok nehéz néma harcának. Valamennyiükről patakokban folyt a veríték. András Dénes kezesésével megtorolta homlokát, de bozontos szemöldökén mégis ott reszketett egy nagy izzadtságcsepp. Tekintete végig siklott a libasorokon, szusszant egy nagyot s megelégedéssel állapítota meg, hogy jól eresztett a kohó, csak két libasor maradt üresen, így igen, így meg lesz a vállalás. Mert bizony nénik is nagymértékben hozzá kell járulniok ahhoz, a 456.000 le/ terven feülis szocialista felhalmozáshoz, amit az üzem munkaközösségével együtt vállaltak. Júniusban két tized százalékkal szárnyalták tv tervelőirányzataikat, de azóta épp a szociaista felhalmozás gyarapításáéa felemelték a kohótervelőirányzatát, s most azért küzdenek, hogy ezt is túlszárnyalják. Negrea Józseftől a kohórészleg egyik vezetőjétől kérdeztem meg, hogy ni a véleménye, sikerül e az olvasztároknak teljesíteniök a vállalást. Ő a kérdésre előbb kérdéssel felel’. — Látta dolgozni a mi’asztallainkat? — Igen. — Ezekkel az emberekkel akár a hegyeket is el lehetne mozdítani helyükből, amit vállaltak azt meg is valósítják. De nem csupán a kohók körül folyik ilyen lázas .•Munk, az öntödébe lépve azonnal észre veszi az ember, hogy itt is valami belső tűz űzi, hajtja az embereket. A mintázóasztalok mellett dolgozó munkások figyelme csak egyetlen célba irányul: az öntőszekrényekre. Serényen döngölik azokba a homokot, vagy javítják a formázásban esett hibát. S alighogy elkészültek a szekrényekkel, máris veszik kezükbe az öntőkanalat s várják, hogy a kupiótól szállítsák az izzó vasat az öntéshez, it megnyitották a kupidból kitörő vas ‘■’’ útját. A fedélzet üveges részén behatoló fénynyalábok a kupidból kisugárzó fénnyel vegyülve ibolyaszínben tündökölnek. A kupidból folyó vas ontja a hőséget, s szikrázik, mintha ezer csillagszórót gyátoltak volna meg. A kuplósoknak meg kell feszíteniük erejüket, hogy minél gyakrabban elegendő mennyiségű és jóminőségű vassal lássák el az öntöket. A kuplóhoz legközelebb dolgozó öntök megvárják míg megtelik a kerekekre szereltégely, majd sorra belemerítik kanalaikat s az öntőszekrényeibe ürítik. Mindez néhány perc alatt történik. Aztán újabb percek következnek, ami lehűl annyira az öntvény, hogy ki lehet szedni homokformából. S aztán ismét, újabb sorozat öntésére készítik a szekrényeket. Az öntöde közepetáján illő mintázó asztalnál dolgozik András Ferenc, aki a Sztálin tartományi üzemek felhívásának ismertetése alkalmával lelkes felszólalásával és vállalásával buzdította társait, hogy fogadalmat tegyenek. S azóta naponta egyre szebb eredményeket ért el. A felhívás előtt 40—50 százalékkal szárnyalta túl a normát, ma pedig már átlag 170 százalékot teljesít. Mindezeket Mihály elvtárs, az öntöde vezetője mondotta el róla, de megtudhattam volna akkor is, ha minden előzetes érdeklődés nélkül léptem volna mintázó asztalához. Épp a homokot rostita, amikor hozzáléptem. — Ezt is el kell végezni szólt. — Segítenem kell, ha azt akarom, hogy több sözőkályhasütót tudjak leönteni. — Mivel a munkaidő befejezéséhez közeledett az idő megkérdeztem:. Ma hányat öntött?. — Egy darab híjján a normám készeresét — volt a válasz. ry nem ő az egyedüli önző, aki ilyen szorgalommal küzd a gyár vállalása teljesítéséért. Az öntöde valamennyi munkása túlszárnyalja normáját. Ferenc Imre, Erdei Berta 200 százalékot teljesítenek. S ezeken kívül még a szép eredménnyel dolgozó öntök egész seregét lehetne felsorolni. Ott van például Bencze Irén. Homlokán gyöngyözött a veríték, s szinte hihetetlen gyorsasággal késztette el egymásután a szekrényeket. Nem lesz meg ma a norma? — kérdeztem. Csak egy pillanatra emelte rámekintetét, miközben scévex döngölte a homokot. — Az meg aztán. Csakhogy nemsokára jár le kupic, s el akarom végezni, amit mára terveztem. — S mennyit tervezett? — Ötven szekrényt. — Eddig hányat készített? — Ha ezt a hármat is döntöm, akkor ötvennégyet. Kissé meglepett a válasz. — De hiszen maga azt mondta, hogy ötvenet lemezeit. Magabiztos mosollyal válaszolt: — Ha sikerül több is, hát még át ne öntsem. S azon a napon Bencze Irén több, mint 100 százalékkal szárnyalta túl normáját, de máskor is 130 200 százalékot teljesít. Az ilyen munkalegyet biztosít arról, hogy a vlahitai vasgyár sikeresen teljesíti vállalását. OROJÁN SÁNDOR VÖRÖS ZÁSZLÓ l^JttH ^fiGRARTUB ° ÉS TECHIUKARM Két kukoricatermés évente Néhány évvel ezelőtt, A. M. Dzsor- I benadzse batumi kísérletező agronómmus növénynemesítő kísérleteket végzett egy korai fajta kuikorica kitenyésztésére. A „belaja zubovidnaja” kukoricafajtát a kiscsövű, „batibuti” helyi fajtával keresztezve olyan hibridkukoricát nyert, amely 90—95 nap alatt beérik. A múlt esztendőben a Kirov és Molotov kolhozokban négyzetesen vetették el az új hibrid magot. Az első termést július végén takarították be. Négy nappal később ugyanezt a területet ismét kukoricával vetették be és október 20-ra a második termés is beérett. Amikor a kolhozparasztok látták, hogy az időjárás kedvező, harmadszor is vetettek, de már csak zöld takarmányt nyertek. Végeredményben a két kolhozban egyetlen hektárról 100 mázsa szemeskukoricát és 130 tonna zöld takarmányt takarítottak be. Az idén újból négy kolhoz takarít be majd két termést. Önműködő villamos gépi számlás A leningrádi pionírpalotában működő A. A. Zsdanov tanulmányi kör tagjai M. Popov mérnök vezetésével rendkívül érdekes feladatot tűztek maguk elé: a teljesen önműködő, távirányított gépi szántás megvalósítását kábelvontatású eke segítségével. A kör tagjai már el is készítették a berendezés kicsinyített mását. A mező villamosított részén mozgó transzformátor-állomást állítanak fel. A transzformátor a magasfeszültségből kapja az áramot és hajlékony kábelen adja tovább a felszántandó terület két oldalán elhelyezett lépkedő kötéltárcsáknak, amelyeket villanymotor hajt meg. A kötéltárcsák szakaszosan mozognak, egy-egy lépést tesznek, aztán megállnak. A két kötéltárcsa között drótkötél van kifeszítve, s ezen billenő eke halad egyik oldalról a másikra. A berendezés teljesen önműködő, az eke minden kihagyás nélkül szántja fel a földet. A mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint az automata villamos berendezés mintegy tíz különböző műveletet (szántás, boronálás, vetés szó) tud elvégezni. Használható a legváltozatosabb terepen is. Kiválóan megfelel a kapásnövények négyzetes fészkes vetésére, amelyet miliméternyi pontossággal végez el. Alkalmazható a szőlészetben is. Az új berendezésnél csak a mezőgazdasági gépek mozognak a megmunkálandó területen. A kötéltárcsák csak annyi villamosenergiát fogyasztanak, amennyi népkedésükhöz szükséges. A villamosenergiafogyasztás ennél fogva 2—3-szor kisebb, mint az elektromos traktorok alkalmazásánál. Mikor váltják valóra ígéretüket? Ez év május első napjaiban Komandóra érkezett a kézdivásárhelyi pékség néhány vezetője, hogy hathatós intézkedéseket foganatosítson a kenyérellátás terén mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére. Elhatározták, hogy a komandói kaolin kemencéjét lebontják, mivel nem elég nagy. A komandói üzem lebonttatta a régi kemencét, az új alapot idejében elkészítette, de a kézdivásárhelyi pékségtől kint járt elvtársak nem teljesítették ígéretüket. A régi kemence helyén emelt kődobogó szégyenkezve lapul, nehogy észrevegyék semmitevését Mi ennek az oka? KÖNCZEY CSABA levelező • 3 Együtt dolgoznak a Vasút utcaiak Marosvásárhely felől menet Mezőbánd község innenső végében a hegy alatt jobbra tér el egy egyszerű kavicsozatlan út. Sáros minden eső után, akárcsak most. Az éjszakai eső bel áztatott mindent. Az utca a mezőbándi kisvasút állomására vezet. Ezért nevezték el Vasút utcának. Idegenek ritkán járnak erre. A házak elszórtan épültek. Két-három ház után üres házhelyek, szántóföldek következnek. Az utca lakói egyszerű gazdák, kiknek kevés földjük s egy-két tehenecskéjük van. Románok, magyarok és romi dolgozók laknak itt békességben, egymás iránti szeretettel. Csak egy gazda nem tartozik ebbe a közösségbe. Szekeres K. Sándor kulák. — Mezőbánd dolgozói szép eredményeket értek el az aratásban. A határ tele kalangjával. Gazdag termés! Mindez az idejében való jó munka eredménye. A község dolgozó parasztjainak azért sikerült szép eredményeket elérniük a tavaszi kampányban, a növényápolásban, most az aratásban és azért érnek el még szebb eredményeket a további munkákban, mert igénybe veszik egymás segítségét. Rokonok, szomszédok, románok, magyarok minden mezei munkában kölcsönösen segítik egymást. A községben a segítőcsoportok útján több mint 2000 dolgozó paraszt segít gazdatársának. Cergezan Gheorghe-val találkozunk. Lörinczi Józsefnél járt, aki jelenleg nyári konyhát és gabonást épít bergenyei stílusban. Neki segített deszkát rakni. Mindjárt megy is vissza, hogy tovább segítsen a cserepezésnél. Az éjszakai eső miatt nem lehetett a mezőre menni, így hát az építést fejezik be. Igyekezniük kell ezzel is, mert az utcában minden gazdának kalangjában a búzája, hordani, megcsépelni kell s akkor az építkezésre bizony nem lesz idő. A tegnap este úgy döntöttek, hogy az egy tehenes gazdák összefogják marháikat, s az utcabeli gazdák gabonáját rendre a szérűre hordják. De most az eső miatt várniok kell, míg felszikkad. — Hamarabb kezdtem az aratást, mint a többiek — mondja Cergezan Gheorghe. Ezért valószínű az én gabonámat hordjuk először, majd a Lörinczi Józsefét, Cergezán Péterét és sorra a többiekét. Az utcában minden szekér, fogat dolgozik. Így rövid időn belül végzünk a küönböző munkákkal. A tehenemet hol özvegy Szabó Istvánné, hol Lörinczi József tehenével fogom össze. Két napnál tarlót is hántottam, közelebbről özvegy Szabó Istvánnénak segítek. Szabó Lászlónak is segítséggel sikerült befejeznie az őszi kalászosok aratását. Egy tehene van, de a tarlóhántás idején összefog valamelyik szomszédjával és úgy dolgozik. Az idei tarlóföld jövőben kocsányos lesz. Annak pedig a két szántás (tarlóhántás, őszi mélyszántás) felér egy trígyázással, ahogy Szabó László mondotta. Cergezan Péter is elvégezte a búza aratását. Máthé Zsigával dolgozott együtt Ma Balázs Dénessel ment kaszálni, így dolgoznak Mezőbándon. A Vasút utcai különböző nemzetiségű dolgozók a legnagyobb megértésben segítenek egymásnak. Mindegy az, hogy valamelyik dolgozó földje a verőfényi, súgói, a buturói, vagy a verpeléci dűlőben van. Nem számít az sem, ha egyik-másiknak egy-két nappal többet dolgoznak Visszasegíti az a kihordásnál, fuvarozásnál vagy bármilyen más munkánál. A magyar és román dolgozók ismerik mindkét nemzet anyanyelvét. Amint Cergezan Gheorghe mondja: „Mindég a témától függ, hogy melyik nyelven: román, magyar, vagy mindkét nyelven beszéljünk. A Vasút utcai dolgozók között a legszélesebb jószomszédi, baráti viszony alakult ki a közös célért végzett munka, az egymásra utaltság, a közös osztályellenség, a magyar és román kulákság ellen folytatott harc útján. A román és magyar dolgozók együtt leplezték le Szekeres K. Sándor kulákot is, ki a Súgó nevű dűlőben a szójavetését repcésen hagyta. Együtt készülnek behordásra, cséplésre és a mintk olyan módon való megszervezésére, hogy a gabona a lehető legrövidebb időn belül veszteség nélkül kerüljön a raktárba. KOZMA ÖDÖN