Vörös Zászló, 1955. szeptember (4. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
2 ,VÖRÖS ZÁSZLÓ KULTÚROTTHONT AVATTAK Amikor a kecskére bízzák a káposztát Kézdiszentlélek körülbelül 3200 lakosú község. Dolgos, igényes emberek lakják s a múltban is hires volt eleven kultúréletéről. Már az 1920-as években felmerült a kérdés: épitünk-e kultúrotthont? Azonban az akkori vezetők érdektelensége miatt évről-évre elmaradt a kultúrotthon építése s csak 1923-ban rakták le a szentléleki dolgozók által „kultúrpajtának" keresztelt kultúrotthon alapját. Az építkezési anyagok beszerzésére Oláh Dániel és Oláh Jakab tanító vállalkozott. A szükséges fát a község erdejéből biztosították, a pénzt a dolgozók adományozták. A kultúrház igénylését bizonyítja az összegyűlt hatalmas pénzmennyiség s a község lakóinak lelkes, önkéntes munkája. A kultúrotthon fel is épült, igaz, hogy tégla helyett csak fából és 1941-ben már vasoszlopokkal kellett alátámasztani a tetőzetet, — különben rájuk szakadt volna. De miért nem építették téglából, s miért nem nagyobb méretűre? Azért, mert Oláh Dániel, Oláh Jakab és Mészáros Albert (kiskászoni kulák) — akkori megyetanácsos — az öszszegyűjtött javak egy részét eltulajdonították. A kézdiszentlélekiek akkor múlták meg, hogy nem jó kecskére bízni a káposztát. Színpad a Perkő hegyen A község dolgozói nem fértek meg a „kultúrpajtában“. Ezért a Perkő hegyen szabadtéri színházat készítettek. A teret terméskövekkel rakták ki, a sziklákba színpadot faragtak, amely 1940-ig fennállt. Azóta a völgyet kitöltő köveket széthordták. Abban az időben messzire szállt a szentléleki kultúrcsoport híre. Azonban a népi hagyományok, népdalok, népi táncok és a realista színdarabok helyett az akkori világ hű kiszolgálói: Páll Domokos és mások, nacionalista vágányra irányították a kultúrcsoportok munkáját. Édeskés, idillikus színdarabokkal, mint példáula „Sárga csikó“, „Jézus faragó ember“ stb.vel vontak fátylat a nép szemére. Így adtak nacionalista ízt Petőfi költeményeinek, így hamisították meg a „Talpra magyar"-t, így hallgatták el az osztályharcot és igy terelték nemzetgyűlölő Irányba a szegényparasztok fel-feltörő elégedetlenségét. Mit lát most a Kászon pataka ? Fűzfa lombokkal szegélyezett medrében évszázadok óta folydogál a Kászon pataka. Néhol csendes, máshol zúgva siet a falu között. Sokat hallott, sokat látott, de ennyi újat, mint egy pár éve, még soha. 1953-ban építők jelentek meg a balpartján elterülő síkságon s őszig 7 tantermes, két irodahelyiséggel, szertárral, széles folyosókkal ellátott iskolát emeltek. A Kászon patakára hidat vertek. A gyermekek azon járnak az iskolába. Nemsokára a jobb partján is megjelentek az építők, s az iskolával szemben hatalmas kultúrotthont emeltek. Hogyan épült fel az új kultúrotthon? Kézdiszentléleken először 1952- ben szavazták meg az önmegadóztatást. A dolgozóka pártalapszervezet vezetésével megvitatták a község fej- lesztésének lehetőségeit s a kultúrotthon építése mellett döntöttek. A honpolgári bizottság begyűjtötte az összeget. Mérnökök szálltak ki és elkészítették a kultúrotthon tervét. Gyorsan beszerezték az építkezési anyagokat, s 1954-ben már fedélalá helyezték a mintegy 40 méter hosszú és 25 méter széles új kultúrotthont. Az előméreti költségvetésben előirányzott 90.000 lej munkálat helyett már 1954-ben mintegy 300.000 lej értékű volt az épület, amelyet a dolgozók önkéntes hozzájárulásával valósíthattak meg. Szép munkát végeztek Gergely Lukács alapszervezeti titkár, Kovács Simon és Kovács István alapszervezeti bürótagok. Polyák Mihály, a néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, sokat fáradozott, hogy vállalt kötelezettségeit teljesítse. Az 1955-ös évi önadót 80 százalékban beszedték. A képviselők túlnyomó többsége is szépen dolgozott. Kovács József, Paizska Mihály, Kovács Szilveszter és Bartos Menyhért a legtöbb követ és homokot hordták az építkezéshez. Bartos Endre körzeti kultúigazgató személyes példamutatással serkentette az ifjakat a munkára. A színpadi díszlet elkészítésében értékes segítséget nyújtott Már Dénes tanár és Dénes Károly tanító. Mint egy szorgalmas nagy család, úgy fáradozott a község minden becsületes dolgozója, hogy 1955 augusztus 28-án a kultúrotthont átadhassák rendeltetésének. Az ifjak közül Bartók Gáspár, Marthi Ilona, Vargyasi Gergely, Fábián Ignác, Pászka Mária, Mike Anna és mások szép munkát végeztek a kultúrműsor előkészítésében. A nagyterem és a színpad elkészült s ebben az évben befejezik a mellékhelyiségek elkészítését is. Ünnep Augusztus huszonnyolcadikén este a kultúrotthon nagytermébe egymásután érkeztek a legények, leányok, asszonyok és férfiak. A teremben fenyőgallyak édes illata terjengett. Eljöttek a környező falvakból is, hogy együtt örüljenek Kézdiszentlélek dolgozóival. .. A színjátszó csoport előadta a Vihar a havason című színdarabot. Nagy sikert arattak. Két hónapon át készültek a darab bemutatására. Süket Áront Bartos László, Kujakot Gergely Gábor, Cág Timont Pethő Béla, Cág Tihamért Szász Pál alakította. Jól alakítottak Pászka Mária és Lupán Gizella is. A színjátszó csoport tagjai szivvel-lélekkel szerepeltek, új emberek, új darabot mutattak be. A darab szereplői olyan dolgokról beszéltek, ami a nézőkben felkavarta a múlt keserű emlékeit s szivükben még jobban lángra gyújtotta az osztályellenség elleni gyűlöletet. Az ünnepélyre sokan eljöttek, csak a község legidősebbje, a 93 éves Kovács János bácsi hiányzott. De lélekben ott volt ő is. Látja és örül Kézdiszentlélek fejlődésének, amelyet találó szavakkal így jellemzett: „Most fiaim annyit építettetek és annyit épittek, hogy várost csináltok a faluból“. És ebben az igazmondásban benne van Kézdiszentlélek múltja, jelene és jövendője. DOMAHIDI GYULA Tartományunk legjobb rigmus-brigádjának tapasztalataiból Marosvásárhelyen ismerkedtünk meg közelebbről a felsőboldogfalvi rigmusbrigáddal, amikor a színjátszó csoportok és rigmus-brigádok tartományi versenyén elnyerte az első díjat. A kultúrotthonok, vörös sarkok és a többi rigmus-brigád okulására, nem árt, ha megnézzük, hogy a felsőboldogfalvi brigád hogyan lett öt hónap alatt tartományunk legjobb brigádja. — Azért lehet dolgozni és eredményt elérni, mert mindent közösen oldunk meg — mondja Hozó Jenőné, a brigád vezetője. És tökéletesen igaza van: a siker titka mindenekelőtt a közös munkában rejlik. Amikor áprilisban a rajoni kultúrosztály kezdeményezésére és segítségével Felsőboldogfalván megalakították a rigmusbrigádot, nemcsak a kultúrotthon igazgatója, Hozó Jenő, és felesége, hanema néptanács elnöke, Barabás Gyula, titkára Szőke Zsigmond, a szövetkezet elnöke, Bokor Elek, az IMSZ- alapszervezet titkára, Fülöp László, Páll Rozália, a néptanács gazdasági elöljárója azonnal bekapcsolódtak a szervezési munkába és belőlük alakult meg a brigád szerkesztő bizottsága. Nemcsak papíron szerepelnek a szerkesztő bizottság névsorában, hanem lelkiismeretesen dolgoznak is és tevékenységüket a pártalapszervezet, személyesen Szász Miklós alapszervezeti titkár, az első pillanattól kezdve irányította. Ezenkívül a néptanács végrehajtó bizottságának tagjai is mindig részt vesznek a brigád próbáin. Más községek rigmus-brigádjainak tapasztalataiból tanulva, első szereplései alkalmával a brigád olyan egyéneket — elsősorban vezetőket — bírált, akik elfogadták a bírálatot és nem sértődtek meg, nem teremtettek egészségtelen közhangulatota brigáddal szemben. Bírálták a néptanács és a szövetkezet elnökét, az iskola igazgatóját , s bírálatuk hatékonyságáról egy hét múlva már a tények beszéltek. Ezt követően már a dolgozók is elfogadták a bírálatot, nem érezték megalázónak, s igyekeztek helyrehozni hibáikat, mulasztásaikat. És hogy mennyire mozgósító erejű a brigád ajándék-műsora, számos példával lehetne igazolni. De vegyünk csak egyet: a rigmus-brigád nemrég ajándék-műsort adott Bán Lajos dolgozó paraszt tiszteletére, aki elsőnek aratott a községben. Bán Lajosnak nagyon jól esett a dicséret, elment a néptanácshoz és kérte, hogy az ő gabonáját csépeljék ki először, hogy első lehessen a gabona beszolgáltatásában is. A megalakuláskor csak hat tagja volt a brigádnak, majd nyolc és mind leány. Ez a nyolctagú brigád vett részt a rajoni versenyen, ahol kemény küzdelem után elnyerte az első díjat. Ez nagyon lelkesítőleg hatott a brigád tagjaira ésa község dolgozóira is. Most már négy ifjú is csatlakozott a brigádhoz és így tizenketten készültek a tartományi versenyre. Külön meg kell említenünk a zenészet, Demeter Márton és Gábor Dénes példaadó magatartását. Minden próbán megjelennek és lényegében beolvadtak a kis együttesbe. Mindketten megvetőleg beszélnek azokról a zenészekről, akik csak pénzért muzsikálnak. De érdemes megfigyelni a brigád összetételét is. Benedek Rózsi, Pál Irma, Biró Anna és a többiek, mind IMSZ-tagok (sok falusi IMSZ-alapszervezet példát vehetne a felsőboldogfalvitól) és a mezőgazdasági munkákban élenjárnak. Bevonták a brigádba a középkorú Benedek Ferenc élenjáró dolgozó parasztot is. És itt van a siker másik titka: a brigádtagoknak van erkölcsi alapjuk arra, hogy bárkit keményen megbíráljanak. Innen származik népszerűségük is. A felsőboldogfalvi dolgozók szeretik a rigmus-brigádot és büszkék arra, hogy első díjat nyert a tartományi versenyen. Ez az összeforrottság a brigád fejlődését eredményezte s ugyanakkor megkönnyítette a néptanács munkáját is. Semmilyen különösebb mozgósító munkára nincs szükség ahhoz, hogy a néptanács rendszeresen megtarthassa a vasárnapi mezőgazdasági értékelőket. A dolgozók tudják, hogy ilyenkor a brigád is szerepel és szívesen mennek a kultúrotthonba, sokszor annyian,hogy be sem férnek. (Itt mellékesen azt is megjegyezzük, hogy bár csak 458 lelkes a község, igen kicsi a jelenlegi kultúrotthon és helyes lenne, ha a néptanács megsürgetné a tervbe vett új kultúrotthon felépítését), így aztán nem egyszer a kultúrotthon előtti kis térségen szerepel a brigád. Néhány szót még a brigád műsoranyagáról. Hozó Jenőné, a brigád lelkes vezetője, nagyon helyes elgondolások alapján a helybeli népi hagyományokra építi fel a műsor művészi részét. A népdalok szövegére emlékeztető rigmusokat népdalok dallamára írják, és ez a népiesség jellemzi táncaikat, egész műsorukat is. Ez feltétlenül követendő példa rigmus-brigádjaink számára. S példaadó az is, hogy nemcsak a szerkesztő bizottság gondoskodik a műsoranyag összeállításáról, hanem a brigád tagjai is igyekeznek a község mindennapi életéből ellesni a jó témákat és közösen fel is dolgozzák. Szereplésük nemcsak egy-egy versenyidőszakra korlátozódik, hanem állandó jellegű, mindig időszerű. A rigmus-brigádok versenyének befejezése nem jelentheti a brigádok további munkájának a beszüntetését. Hasznosítva a fenti tapasztalatokat, tartományunk rigmus-brigádjai az eddiginél is eredményesebb munkát végezhetnek a dolgozók nevelésében, mozgósításában. MÉSZÁROS JÓZSEF Hej, az a kiszolgálás. . . Nincs abban semmi különös, ha az ember megéhezik. Legtöbben térrmészetesnek is tartják, csak a pincér, hej, az a pincér, bizony sehogyse tud együttérezni 92 ebédelni, vacsorázni vágyó vendéggel. (Tisztelet a kivételnek.) Legalább is a Carpati vendéglőben nem. Ezen a vasárnap délutánon is — mint legtöbbször — tele volt az étterem. Az asztalok szépen megtérítve, pohár, pohár mellett s mindenütt türelmesen várakozó vendégek. Nagy szó a türelem, de akármennyi van is belőle, egyszer csak elfogy. Hát még ha az ember éhes. A sok várakozás után végül is odaszól az ember 9 száguldó fehérkabátos pincérnek: — Elvtárs, ha meg nem sérteném... Mert ugyebár, fő az udvariasság. A pincér elrohant, nem is válaszolt. Talán nem hallotta. A másik pincérnek határozottan jobb füle volt. — Majd jön a pincér, csak türelem. Én máshol szolgálok ki... És tovább rohant az inycsiklandozó töltöttkáposztával. Mit tehettünk? Tovább várakoztunk. Pincér ugyan nem jött, de a messzeségben feltűnt az üzletvezető. Nosza, gyerünk hozzá. — Ejnye elvtárs, de türelmetlen... Várjon sorára. Nem látja, hogy most van a váltás ideje? Megtudtuk, hogy a váltás délután öt és hat között történik. Most éppen háromnegyed hat. Pontosan hatkor végre sikerült egy pincérrel beszélni, s meg is ígérte, rögtön hozza a káposztát. Negyedhétkor meg is kaptuk. A fizetésnél újabb félóra telt el, dehát ezt már minden vendég türelmesen bírja. A kérdés most már csak az: miért kell a Carpati étteremben egy és egy negyed órát várni az ételre, és hogy is mondjuk... miért olyan „vendégszeretők“ a pincérek? Egyesek szerint az „udvariassági verseny“ elveszi az idejüket, azért nem érnek rá a vendéggel foglalkozni... ★ REGÉNYKÉZIRATOT TALÁLTAK Thomas Mann irodalmi hagyatékában. A nemrég elhunyt nagy író hozzátartozói és barátai megkezdték irodalmi hagyatékának számbavételét. Thomas Mann hátrahagyott írásai között van a Félix Krull (Egy szélhámos naplója) című regény második kötette és a kiváló író több kötetre terjedő naplója. KEZDŐDIK AZ ÚJ TANÉV. Szeptember elsején megkezdődik az oktatás hazánk összes elemi, középfokú és felsőfokú iskoláiban. „MOSZKVA“ márkájú motorkerékpárok árusítását kezdték meg Bukarest több üzletében. A „Moszkva" motorkerékpárokat a Szovjetunióban a J. V. Sztálin üzemekben gyártják, 125 köbcentis az űrtartalmuk. Egy motorkerékpár ára 6.900 lej. ISMERETLEN BEETHOVENSZERZEMÉNYEKET fedezett fel Jack Weber író és zeneműkiadó a British Múzeumban. A MÁSODIK FÉLÉVBEN országunk konfekciós üzemeiben 255 új női és férfiruha, felöltő, télikabát és gyermekruha-modell gyártását kezdik meg. SÚLYOS ASZÁLY Chilében. Chile 13 északi és középső tartományában súlyos aszály pusztít. Az aszály miatt az említett vidékeken 9 termés 75 százaléka elpusztult. Takarmány és víz híjján pusztul az állatállomány. A LENINGRADI ERMITAZSBAN kibővítették Pablo Piccaso műveinek kiállítását. A múzeum látogatói a művész kilenc új művét láthatják. Ezek között van a Nő a mandolinnal, a Viszontlátás és több csendélet. VASCO PRATOLINI haladó olasz író kapta meg az idei Viareggio díjat Metello című művéért, amely egy olasz család sorsáról szól. A Metello egy trilógia első része. A SZOVJETUNIÓ EGYETEMEIN és főiskoláin befejeződtek a felvételi vizsgák. Mindenütt igen nagy volt a jelentkezők száma. A szovjet egyetemek nappali tagozatára az új tanévben 257 ezer elsőéves hallgatót vettek fel. Rajtuk kívül több mint kétszázezren iratkoztak be az egyetemek és főiskolák esti és levelező tagozataira. MEGNYÍLT A VELENCEI FILMFESZTIVÁL. A fesztivál megnyitó ünnepségén adták át az előzően megtartott dokumentfilmek és gyermekfilmek fesztiváljának díjait. A földrajz tárgyköréből merített dokumentfilmek között az első díjat Az Arktika közepében című szovjet és a Mangbetu törzs című belga filmek nyerték el. A gyermekfilmek között az első díjat Utazás a történelem előtti időkben című csehszlovák film kapta. A rajzolt filmek első díját a Szokatlan mérkőzés című szovjet film nyerte el. Rádióműsor PÉNTEK, SZEPTEMBER 2. A Román Rádió I. műsora (1935, 202, 285, 397 m): 5.02: Rádióhiradó. — 5.30: Faluhiradó. — 6.00: A Scínteia vezércikkének ismertetése. — 6.35: Rádióhiradó. — 8.00: Orosznyelvű lrszolgálat. — 8.05: A központi sajtó anyagának ismertetése. — 8.45: Sajtóközlöny. — 11.30: „Mindenről mindenkinek“. — 12.55: Hírek. — 13.15: A szovjet szimfonikus zenekarok műsorából. — 15.30: Hírek. — 16.00: Román szimfonikus zene. — 16.30: „Ismerjük meg lazánkat“. — 17.30: Rádióhiradó. — 18.00: Irodalmi félóra. — 19.00: Hírek. — 19.05: „Bulgár zenehét“, megnyitó műsor. — 20.45: Faluhiradó. — 21.15: A szovjet rádió műsorának közvetítése az RNK rádióhallgatói részére. — 23.00: Rádióhiradó. — A Román Rádió 11. műsora (261, 351, d. u. 285, 397 méteren is) Csak 261 méteren: 5.30—6.25: A kolozsvári stúdió adása. — 6.25: Magyar nyelvű adás. — 16.15: A kolozsvári stúdió adása román nyelven. — 18.00: Német nyelvű adás. — 18.30: Magyar nyelvű adás.— 19.00: A kolozsvári stúdió adása magyar nyelven.— 11.30: A Scínteia anyagának ismertetése. — 15.00: Hírek. — 16.00: Rádióhíradó. — 17.00: 900 millió. — 18.15: Ipari és mezőgazdasági élmunkások kívánságműsora. — 18.40: „Emberek, helyek és tettek a Szovjetunióból“. — 19.30: Rádióközlöny. — 20.45: Rádiószínház. — 22.00: Rádióhiradó. — 22.20: Tánczene. — 0.45—0.50: Hírek. A baráti országok rádiójának műsorából: Moszkva I. (1271, 1068, 779, 41, 50 m). 18.30: Könnyűzene. — 19.00: Kedvelt dalok. — Moszkva II. (1734, 309, 370, 55 m) 19.25: Szovjet operettest. Berlin I. 19.50: VIT-hangverseny.— Kossuth rádió Budapest (556 m): 4.35—8.00: Reggeli zenés műsor a munkába indulóknak. — 8.00: Tanárok, diákok köszöntése. — 8.30: Rózsavölgyi verbunkosaiból, Szentirmay, Szenffy dalaiból. — 9.20: Gyimka a nyílt tengeren. — 10.00: Hírek, Lapszemle. Időjárásjelentés. — 10.50: Az Okos Mackó. — 11.00: Lányok, aszszonyok. — 11.20: Szovjet filmdalok. — 11.30: Mosonyi A Mihály operáiból.— 12.10: Magyar népi muzsika. — 14.15: Kossuth Lajos, én is a tied vagyok. — 14.40: A varsói VIT hangversenyeiből. — 15.10: Születésnap. — 16.00: Dalok, versek az iskoláról. — 17.10: Szellemek és kóborlelkek a primitív népek képzeletvilágában. — 17.30: Szív küldi szívnek, szívesen. — 18.00: Ma kézzel, holnap géppel. — 19.02: Külpolitikai kérdésekre válaszolnak. — 19.15: Jó munkáért — szép muzsikát. — 20.20: Mozart est. — 21.30: A Tisza mentén. — 21.40: Sporthíradó. — 22.15: Tíz perc külpolitika. — 23.30: Szerelem. — 24.00: Hírek, időjárásjelentés. — 0.10: Virágénekek. — Petőfi rádió (334 m). 14.50: Népi kórus, népi tánc. — 16.00: „Jár a malom lisztet őröl“. — 16.40: Zenekari muzsika. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.25: A nemzetiségi kérdés megoldása a Csehszlovák Köztársaságban. — 19.40: Sári bíró. — 21.00: A Tündér fiai és a sárkány unokái. — 21.30: Részletek Huszka Jenő operettjeiből. —