Vörös Zászló, 1956. április (5. évfolyam, 78-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

A kulturális munka szolgálja a román nép és a nemzeti kisebbségek barátságinak elmélyítését Az elmúlt napokban a szakszervezeti művészeti műkedvelő körök IV. országos versenyének rajoni szakaszán, Marosvásárhelyen a Helyiipari Termékek Kereskedelmi Szervezete és a Szövetkezeti Szövetség magyar tánccsoportja román táncokat mutatott be. Nincs ebben semmi különös, sőt nagyon is megszokottá, természetessé vált már az ilyen és ehhez hasonló jelenség a mi életünkben. A hazánkban testvériségben együttélő különböző nemzetiségű dolgozók felszabadulásunk után, pártunk következetes lenini nemzetiségi politikájának eredményeként megismerték és magukévá tették egymás kultúráját, művészetét és ezen a frontszakaszon is vállvetve küzdenek a szocializmus építéséért. A dedrádi, bátosi dolgozók éppen olyan élvezettel és művészettel táncolják a román horát, mint a magyar csárdást, csűrdöngölőt, vagy a német polkát és vakért. És hány ezren olvassák ma már — azok is, akiket hajdan megfosztottak az írásolvasás elsajátításának lehetőségeitől — anyanyelvükön Eminescu, Petőfi, Sadoveanu, Móricz Zsigmond, Petre Dumitriu vagy Sütő András műveit, amelyekből megtudják, hogy miért tartották őket évtizedekig sötétségben, miért uszították a magyarokat a románokra, a Habsburg-uralom és a Horthy rendszer idején, miért szították a románok és a magyarok közti gyűlöletet a tőkés földesúri Romániában. De megtudják azt is, hogy e letűnt korok még létező méregkeverői miért próbálják —, ha körmönfontabb, leplezettebb formában és kevés sikerrel is —, de még most is táplálni a sovinizmust, a nacionalizmust. Közös múlt, közös jelen és közös jövő fényét tükrözi vissza hazánk különböző nemzetiségű lakosainak formájában nemzeti, tartalmában szocialista irodalma és művészete, egész kultúrája, s mint ilyen a legjobb harci eszköz arra, hogy lesújtsunk vele az osztályellenség uszító politikájára, hogy gyökerestől kiirtsuk a burzsoá nacionalizmust és megacélozzuk a román nép és a nemzeti kisebbségek közötti megbonthatatlan testvériséget. Mindebből természetesen következik, hogy közművelődésünknek tovább kell haladnia a megkezdett úton, hogy kulturális tömegnevelő munkánkat méginkább a burzsoá nacionalizmus elleni harcra, a román nép és a nemzeti kisebbségek közötti testvériség megerősítésére kell irányítanunk. Vannak már szép eredményeink ezen a téren. A román nép és a nemzeti kisebbségek szocialista kultúrájának kölcsönös ápolásáról tanúskodnak a vegyes énekkarok, tánc- és színjátszó csoportok, művészi agitációs csoportok. (Magyaró, Zabola, Aldoboly, Zágon, Marosvásárhely stb.) Miután Beresztelken a pártalapszervezet felismerte a román és magyar dolgozók kulturális életében jelentkező káros elkülönülést, következetes harcot indított ellene s éppen a kulturális tevékenység révén teremtett testvéri egységet a községben, amelynek dolgozói ma közösen építenek maguknak művelődési házat. Hasonló a helyzet a Gyergyó-rajoni Tölgyes községben is, ahol az elmúlt években volt vasgárdisták és nyilasok lorakodtak be az egyes intézmények vezetőségeibe s igyekeztek széthúzást szítani az értelmiségiek között s ez kihatott a kulturális életre is. Csak ebből a néhány példából is világosan kitűnik, hogy minél jobban megismerjük egymás kultúráját, művészetét, annál közelebb kerülünk egymáshoz, annál gyorsabban felszámoljuk a polgári nacionalizmus, sovinizmus itt-ott még fellelhető maradványait. A leghatározottabban kell küzdenünk a kulturális szeparatizmus létjogosultságát alátámasztani igyekvő mindennemű felfogás ellen, minden ellen, ami éket verhetne a román nép és a nemzeti kisebbségek megszilárdult barátsága közé. Tudnunk kell, hogy egyetlen társadalmi rendszer sem biztosított olyan korlátlan lehetőségeket a hazánk területén élő nemzeti kisebbségeknek, nemzeti kultúrájuk kibontakozásához, mint amilyent éppen népi demokratikus rendszerünk biztosít. Sokszínű irodalmunk és művészetünk, műkedvelő csoportjaink százai és ezrei tanúskodnak erről. Hazai kultúránk, művészetünk gazdagítása, fejlesztése éppen a román nép és a vele testvériségben élő nemzeti kisebbségek nemzeti kultúrájának és művészetének gazdagításán és fejlesztésén alapszik. Ez gyakorlatilag a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra marxi-leniai elvének a lényege. Kulturális szerveinknek és intézményeinknek is éppen ennek az elvnek a gyakorlati alkalmazásával kell közkinccsé tenniük a román nép és a nemzeti kisebbségek kultúráját, művészetét. Van-e ennek valamilyen akadálya? Egyáltalán nincs, hiszen sajtónk, könyvkiadóink, özönével jelentetik meg és ápolják az együttélő nemzetiségek haladó hagyományait, napjaink legjobb irodalmi és művészeti alkotásait és tegyük hozzá, hogy az együttlakó nemzetiségek anyanyelvén. A tartományi és rajoni néptanács kulturális kérdésekkel foglalkozó osztályainak, a tartományi szaktanács illetékes osztályának az eddiginél sokkal következetesebben kell felhívnia a kulturális intézmények vezetőinek figyelmét ezekre az irodalmi és művészeti termékekre és az is helyes volna, ha időnként erre vonatkozóan műsorösszeállítási javaslatot terjesztenének ez intézmények vezetői elé. De helyes és szükséges bevonni ebbe a munkába a tanítóságot is, amelynek hivatásánál fogva mindennapi feladata a hazafias nevelés, a sovinizmus, nacionalizmus elleni küzdelem. Éppen a közös kulturális kincsek felhasználásán alapuló közös kulturális tevékenység útján kovácsolhatjuk szétszakíthatatlanná az együttélő nemzetiségek immár megszilárdult barátságát. Pártszervezeteink állandó, gyakorlati jellegű politikai irányító munkája szükséges ahhoz, hogy kulturális tömegnevelő munkánk közös kultúránk felvirágzását és az együttélő nemzetiségek testvériségének elmélyítését szolgálja. Pártalapszervezeteink tehetnek legtöbbet ezen a téren, mert a legjobban ismerik a helyi kérdéseket, a kulturális intézmények tevékenységét és lehetőségeit. Pártunk II. kongresszusa fokozott mértékben hívta fel a figyelmet a nacionalizmus elleni harcra. Pártszervezeteink, néptanácsaink, kulturális szerveink feladata, hogy ez a harc egy pillanatig se szüneteljen. I-------—-------------------------------------------1 A Lázár Ödön vállalat elvesztette 4 Petőfi Sándor bőrgyár elnyerte emelkedett a munkatermelékenység és 3 százalékkal csökkent az önköltség. Az első negyedévben több mint 500.000 lej értékű bőrkabátot, bőrkesztyűt, sportkabátot, pénztárcát, gyermekcipőt és egyéb keresett közszükségleti cikket gyártottak terven felül. Eredményesen felhasználták a nyersanyaghulladékot is. A gyár osztályai közül elsősorban a timárság tűnt ki jó munkájával, ahol három hónap alatt 345.648 lej értékben készítettek különféle bőrt terven felül. A kabátbélelésnél, a kesztyűbőröknél és a bőrkikészítésnél új gyártási módszereket vezettek be s ezzel csökkentették a termékek előállítási idejét és javították a minőséget. A gyár dolgozói vállalták, hogy továbbrzek él az elmúlt év hasonló időszabi jó munkával törekednek a ver- Snához viszonyítva, 12 százalékkal fényzászló megőrzésére. — Örülünk, hogy első negyedévi munkánk eredményeként elnyerhettük a Szakszervezetek Tartományi Tanácsa „Közszükségleti cikkek termelésében élenjáró’’ vándorzászlaját — mondotta a Petőfi Sándor bőr- és kesztyűgyár küldöttsége az április 25-én, szerdán délután megtartott értékelő gyűlésen. A versenyzászló eddig a Lázár Ödön helyiipari vállalat tulajdonában volt. Most, az ez évi első negyedévi eredményeinek értékelése során felszínre került, hogy a közszükségleti cikkek gyártása terén a Petőfi Sándor gyár tűnt ki, őket illeti a versenyzászló. Első negyedévi össztermelési tervüket 108,9 százalékra teljesítették, vagyis 123 százalékos tervtúlhaladást IV. évfolyam 101. (1334.) szám. Szombat, 1956. április 28. ARA 20 BAN) . J Eljan és erősödjék a román jó nép és a Román Népköztár- tásaság együtélő nemzetisé ígeinek testvéri barátsága ! j ! (A Román Munkáspárt Központi I Vezetőségének 1956. május 1-j ! j !' felhívásaiból.) Megkezdték a növényápolást Számos községben és faluban még be sem fejezték a vetést s máris hozzákezdtek a növényápoláshoz. Dózsa György községben a kollektivisták nemsokára befejezik az előirányzott 197 ha terület vetését ami a gazdaság tagjainak szorgalmas munkáját igazolja. A vetési munkállatok mellett nem feledkeztek meg a növényápolásról sem. A gazdaság tagjai április 20—21-én több mint 2 hektár gyógynövény kapálását végezték el. A napokban megkezdik a cukorréca kapálását. A karácsonfalvi kollektív gazdaság tagjai is hozzákezdtek a növényápolási munkálatokhoz. Április 27-én a gazdaság tagjai 2 ha ánizs, 1 ha mák és 1 ha kömény kapálását végezték el. Ugyanakkor megkezdték a cukorrépa és dinnye kapálását. A szervezési munkában Nagy Juliánna vezetőtanácstag, míg a növényápolási munkákban ifj. Sipos Lajos, Nagy Anna, Nagy Mihály és mások tűntek ki — írja MADARAS GYÖRGY levelező. ru- Teljesített felajánlások A Csíkszeredai Petőfi Sándor kisipari termelőszövetkezet gépi csoportja április 24-ig 22 százalékkal teljesítette túl áprilisi tervét. Az 1-es számú kézi csoport dolgozói hasonló eredményeket értek el. Április havi tervüket 18 százalékkal haladták túl. A 2-es számú kézi csoport sem maradt sokkal az előbbi mögött: április 24-ig havi tervét 17 százalékkal telr........ijesítette túl. A mai számban: i Közlemény a szovjet-angol tárgyalásokról Mezőgazdasági társulás alakult • Besenyőn Maksától és Eresztevénytől jó néhány kilométer távolságra fekszik Besenyő község. Az elmúlt napokban nagy ünnep volt a kis helységben. Mezőgazdasági társulást avattak. Az angyalosi és eresztevényi kollektivisták, a Dózsa György textilgyár dolgozói, valamint a rajoni és községi pártalapszervezet felvilágosító munkája nyomán, több besenyői dolgozó paraszt mezőgazdasági társulásba tömörült. Az új társulásba 16,75 hektár földdel, 9 tehénnel és 1 lóval 14család lépett be. Az alakuló gyűlésen Domokos Lászlót választották a társulás elnökévé. A társulás tagjai közös erővel végzik a tavaszi munkákat. * Kézdivásárhely-rajon Kővár községében április 22-én kettős ünnepet tartottak: megünnepelték Lenin születésének 86. évfordulóját s ugyanakkor felavatták a Petőfi Sándor nevét viselő mezőgazdasági társulást. A 14,60 hektár föld közös művelésére 12 család fogott össze. A tagok elnöknek Fehér Vilmost választották. Az avató-ünnepségen a pávai kollektivisták kultúrműsort adtak. LENGYEL KÁROLY levelező Világ proletárjai egyesüljetek "■ Befejezéshez közeledik a vetés Vélik a kukoricát az egrestői kollektív gazdaságban. A Marosvásárhely-rajoni néptanács versenyfelhívása Azon feladatok, amelyek Marosvásárhely-rajon mezőgazdasági dolgozóira hárulnak a második ötéves terv első évének tervfeladataiból, szoros kapcsolatban vannak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok idejében és jó körülmények közötti végrehajtásával. A tartományi néptanács végrehajtó bizottságának felhívása tartományunk mezőgazdasági dolgozóihoz arra kell hogy mozgósítsa vajonunk valamennyi dolgozó parasztját, hogy hazafias öntudatuk és felelősségérzetük tudatában mindent megtegyenek, hogy a „tisztelethét” alkalmával munkájukkal hozzájáruljanak a termelés mennyiségi és minőségi fokozásához. Marosvásárhely-rajon dolgozó parasztjai említésre méltó vállalásokat tettek különösképpen a kukorica és a cukorrépa termesztésére vonatkozóan. A csibakáposztásszentmiklósi kollektív gazdaság az 1956-os évre vállalta, hogy hektáronként 2800 kg-os kukorica átlagtermést és 28.000 kg-os hektáronkénti cukorrépa átlagtermést takarít be. Hasonlóképpen az iklandi mezőgazdasági társulás vállalta, hogy hektáronként 2400 kg-os kukorica- és 28.000 kg-os cukorrépa-termésátlagot ér el. Székelyvaja község egyénileg dolgozó parasztjai pedig vállalták, hogy kukoricából hektáronként átlag 2600 kg-ot érnek el és cukorrépából 24.000 kg-ot. A fenti vállalásokat versenyfelhívás formájában rajonunk valamennyi egységének elküldték a vállaló egységek. A kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társulások, valamint az egyénileg dolgozók nevében a községi néptanácsok válaszoltak is a versenyfelhívásokra. A válasz azonban még nem elegendő. Feltétlenül szükséges, hogy minden öntudatos dolgozó parasztteljes lendülettel bekapcsolódjék ebbe a versenybe. Hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a vállalt termelési eredményeket ne csak teljesítsék, hanem idejében és jól végzett munkával túl is szárnyalják. A vállalások teljesítése érdekében Marosvásárhely rajon kollektív gazdaságainak és mezőgazdasági társulásainak tagjai, valamint az egyénileg dolgozó parasztok nevében szocialista és hazafias versenyre hívják ki tartományunk rajonjainak valamennyi mezőgazdasági dolgozóját. Ünnepi műszak A szovátai Kombinát munkavállalást tett, kézi korongos Józsa Mixipari vállalathoz tartozó Az ünnepi műszakon a hály 150 százalékra tesparajdi kerámia edény- palaőrlő és festékőrlő fesítette tervét a szebbüzem részlegének dolga- csoportban Bíró Mihály,nél szebb vizeskancsóit, tói április 20-án ünnepi Ágoston Ferenc és Nagy korsók és tálak stb. kőműszakot szerveztek, Ilona 130 százalékra felszítésénél. Az alapszervezet nyílt jesítette tervelőirányza- Hogy az üzem dolgos gyűlésen ismertette matát. A gépkorongos csőzői az ünnepi műszak jus jelentőségét és pártban dolgozó Fülöp alkalmával ilyen szép megvitatták mindazon Miklós és Gáspár Lajos eredményt értek el ehtennivalókat, amelyekel 140 százalékot ért el. Ta-hez hozzájárult még végzésével méltóképpen már Eliza és Nagy Er- Zsombori Gábor gépész, köszönthetik az egész vi zsebet kommunisták , valamint Nagy Kálmánság dolgozói nemzetközi nyersedény takarító cső- üzemfelelős, akik idejeszolidarításának napját, portban 56 százalékkal ben gondoskodtak a'gé- Az alapszervezet irányt- teljesítették túl tervelő- pék karbantartásáról és tetta és segítette az irányzatukat. a szükséges nyersanyagüzem szakszervezeti cső- Ugyancsak szép ered- ról, portját, IMSZ alapszer ményt értek el Simonfi Megemlíthető még, hogy vezetőt, így szakszerve- Nella IMSZ tag, Csalóka az edényüzem dolgozói heti csoportgyűlésen és Vilma az alapfestők cső- április havi tervüket már IMSZ gyűlésen is meg- pártjából, Kovács Lidia április 21-én befejezték vitatták az ünnepi mű- edénydíszítő, Károly Éva és azóta májusra termelszük jelentőségét és meg- Lenke párttagjelölt, Zsom- nek szervezését. Ezeken a bori Dénes kommunista ASZALÓS GÉZA gyűléseken több dolgozó csoportja és mások. A levelező Csíkrajonból jelentik Vasárnap tartották a pionírok és iskolások kultúrversenye III. rajoni szakaszát. A táncosok közül első díjat nyertek a csíkmadarasi pionírok, a dalosok közül a csíksomlyói pionírok emelkedtek ki, míg balladában a taplocai pionírok vitték el az első díjat . A Csíkszeredai bútorüzlet dolgozói április 24-ig havi tervüket 106 százalékra teljesítették. ★ A csiktapolcai Május 1 elnevezésű társas gazdaságba az elmúlt napokban 2 új tagot vettek fe.