Vörös Zászló, 1956. október (5. évfolyam, 233-258. szám)

1956-10-02 / 233. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ A mimmeltermelősiek­ilícid minfa-fk­apszobfilozafa (Folytatás az első oldalról). A leltározásról és felbecsülésről felvett jegyzőkönyvet jóváhagyás vé­gett a mezőgazdasági termelőszövet­kezet közgyűlése elé terjesztik. A szövetkezők által behozott élő és holt leltár értékéből leszámítják a behozott földterület minden egyes hektárja után a kötelező hozzájáru­lást, a fennmaradó többletet pedig a szövetkezet legkésőbb 6 éven belül kifizeti a szövetkezőnek. Ha az élő és holt leltár értéke nem fedezi a szövetkezetbe behozott terü­letre megállapított kötelező hozzá­járulást, a szövetkező 3—5 éven be­lül megfizeti a különbözetet pénzben vagy természetben. A hektáronkénti kötelező hozzá­járulás társadalmi résznek tekinten­dő. 7. SZAKASZ. — A szövetkezetbe lépő tagnak és családjának megma­rad 20—30 ár terület kertnek vagy gyümölcsösnek, a lakóház, a gazda­sági épületek és az udvar által el­foglalt telken felül. Hasonlóképpen joga van megtar­tani személyes tulajdonában: a) a lakóházat; b) a személyes tulajdonában lévő állatok tartásához és a termények el­raktározásához szükséges gazdasá­gi épületeket; c) a személyes használatra meg­maradt földdarab megműveléséhez szükséges mezőgazdasági kisfelszere­­lést; d) 1 tehenet vagy bivalytehenet, 2 darab 2 éven aluli növendékmarhát, 1 anyakocát malacaival, 3 sertést, összesen 10 juhot és kecskét, 20 méhcsaládot, korlátlan számú barom­­fit és házinyulat. Az olyan rajonokban vagy közsé­gekben, ahol a gazdák fő foglalkozá­sa az állattenyésztés, a közgyűlés elhatározhatja, hogy az alábbi álla­tok maradjanak a szövetkező szemé­lyes tulajdonában: 2 tehén vagy bi­valytehén és 4 növendékmarha, ösz­­szesen 20 juh- és kecske, egy anyako­ca malacokkal, 3 sertés, 20 méhcsa­lád, korlátlan számú baromfi és há­­zinyúl,.............­­ . . . A fentebb, említett rajonokat és községeket a tartományi néptanácsok végrehajtó bizottságai jelölik ki. Az új házasok és azok a szövetke­zők, akik belépésükkor nem rendel­keznek földterülettel, házhelyet és gazdasági épületeket kapnak hasz­nálatra, valamint az alapszabályzat­ban előírt mértékben földterületet, kert vagy gyümölcsös céljára. III. Tagok 8. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjait a közgyű­lés veszi fel, írásbeli kérvény alap­ján. A szövetkezet tagjai lehetnek — nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül — földtulajdonnal bíró, vagy földnélküli parasztok és más dolgo­zók, akik nem zsákmányolják ki má­sok munkáját, részt vesznek a szö­vetkezet munkájában és betöltötték 18. életévüket. A szövetkezetbe való belépési kér­vényen a következő adatokat kell fel­tüntetni: vezeték- és keresztnevet, a szövetkező és családjának lakhelyét, saját maga és családja vagyoni hely­zetét, a jelen alapszabályzat előírá­saihoz való önkéntes csatlakozást. A kérvényt a család minden 18. életévét betöltött tagjának alá kell írnia. A belépés alkalmával minden csa­lád 25 lej belépési díjat fizet a szö­vetkezet oszthatatlan alapja javára. 9. SZAKASZ. — A szövetkezet min­den tagjának jogában áll szavazati joggal részt venni a közgyűléseken; választhat és beválasztható a vezető­ségbe; élvezi a szövetkezet és az ál­lam által nyújtott összes előnyöket; önállóan rendelkezik a szövetkezettől kapott jövedelmével. A volt kulákok a belépésüket követő első években nem választhatók be a szövetkezet vezetőségébe. A vezetőtanács a közgyűlés által meghatározott összeg ellenében sze­mélyes használatra fogatokat adhat ki a tagoknak, de csak olyan mér­tékben, amennyiben nem akadályozza vele a szövetkezet munkáját. 10. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezet valamelyik tagjá­nak a kizárását csak a közgyűlés ha­tározhatja el szavazattöbbséggel, leg­alább a tagság kétharmadának jelen­létében. A gyűlés jegyzőkönyvében fel kell tüntetni a részvevő tagok szá­mát, valamint azt, hogy hányan sza­vaztak a kizárás mellett. VI. A szövetkezet vezetése A kizártnak joga van fellebbezni a rajoni­ néptanács végrehajtó bizottsá­gához, amely a szövetkezet elnöke és az érdekelt jelenlétében köteles 30 napon belül felülvizsgálni a fellebbe­zést Ha a közgyűlés határozata nem egyeztethető össze a mintaalap­szabályzat előírásaival, a rajoni nép­­tanács saját megjegyzéseivel együtt visszaküldi a kizárási határozatot a közgyűlésnek, újbóli felülvizsgálás végett, hogy a közgyűlés egyeztesse össze azt a szabályzat előírásaival. A fellebbezés végső elintézéséig a kizárt tag gyakorolja összes eddigi jogait. A szövetkezetből kilépőnek vagy kizártnak, év végén a behozott föld­del egyenlő földterületet kell vissza­adni, meg kell hogy kapja a munka­ és a föld után megillető jogait, vala­mint a társadalmi részével egyenérté­kű pénzt vagy természetbeni járandó­ságot, amelyet két év leforgása alatt kell kifizetni neki. A földterületet az újonnan belépettek be nem tagosított földjeiből kell visszaadni vagy pedig ennek hiányában a szövetkezeti föl­dek széléről. IV. A munka megszervezése és javadalmazása 11. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezet egész tevékenysé­gét a közgyűlés által jóváhagyott terv alapján szervezi meg. A termelési terv elkészítésénél minden szövetke­zet szem előtt tartja sajátos viszo­nyait, hogy ilyenformán biztosíthassa az állam iránti kötelezettségeinek teljesítését és a QTA munkájának kiegyenlítését, hogy gondoskodhassék az alapszabályzatban előírt alapok megteremtéséről és minél több ter­mékkel rendelkezzék értékesítés cél­jából , hogy gyarapíthassa a tagok közt a munkaegységek arányában szétosztandó jövedelmet. Az állami gépek és traktorok igény­­bevételére a szövetkezet munkaszer­ződéseket köt a GTÁ-val, figyelembe véve azonban, hogy teljes mértékben kihasználja saját munkaeszközeinek teljesítőképességét is. 12. SZAKASZ. — A szövetkezetben minden munkát közösen végeznek a tagok személyes közreműködésével A szövetkezet a munkát brigádok­ban, ezen belül pedig csoportokban szervezi meg. Minden brigád meg­kapja a megművelésre rábízott föld­területet a vetésforgóból, a szüksé­ges felszerelést, az igás vagy haszon­állatokat és a kellő gazdasági épü­leteket. A brigádok megszervezése­kor a szövetkezeti tagokat úgy oszt­ják be, hogy figyelembe veszik min­denkinek a hozzáértését, tapasztala­tait és fizikai teljesítőképességét. Bizonyos szaktudást igénylő mun­kákhoz a szövetkezet szakembereket, például agro­nómusokat, könyvelőket, építőket, gépkocsivezetőket stb. alkal­mazhat. 13. SZAKASZ. — A szövetkezetben minden munkát akkord-rendszer sze­rint végeznek. A vezetőtanács, a Földművelésügyi Minisztérium által ajánlott normák alapján, javaslatokat terjeszt a köz­gyűlés elé az összes munkák normái­nak megállapítására és munkaegy­ségekben való felbecsülésére. A végzett normákat munkaegysé­gekben számítják, aszerint hogy az illető munkaművelet milyen kategóriá­ba tartozik. A munkakategóriákat a Földművelésügyi Minisztérium álla­pítja meg. A brigádvezető köteles napi nyil­vántartást vezetni a tagok által vég­zett munkaegységekről, ezeket beve­zetni az egyes tagok munkakönyvébe és minden héten kimutatást benyúj­tani a könyvelőnek a brigádtagok ál­tal végzett munkaegységekről. A ve­zetőtanács havonta kétszer kimuta­tást függeszt ki minden egyes szö­vetkezeti tag munkaegységeiről. 14. SZAKASZ. — Minden egyes munkabíró tag köteles évente lega­lább 80—120 munkaegységet végezni, a mezőgazdasági idényekre elosztva. 15. SZAKASZ. — A termelési terv túlszárnyalásáért és a bizonyos mun­kákhoz megállapított munkaegység számának csökkentéséért a közgyűlés a brigádoknak, csoportoknak, tagok­nak (beleértve a brigádvezetőt és a csoportvezetőt is) többletjavadalma­zást állapíthat meg termékekben vagy pénzben, a Földművelésügyi Minisztérium által ajánlott irányelvek alapján. 16. SZAKASZ. — A közvagyon her­dálásáért, a rossz minőségű munkáért, a munkafegyelem áthágásáért és más alapszabályzati előírások megszegé­séért a közgyűlés büntetéseket róhat ki. Ilyen büntetések: figyelmeztetés, a munkaegység levonásáig terjedő bírság, a gondatlanul végzett munka újbóli elvégeztetése fizetés nélkül, kisebb felelősséggel járó munkára való áthelyezés. Súlyosabb vétségek esetén a vezetőtanács javasolhatja a közgyűlésnek az illető kizárását a szövetkezetből. 17. SZAKASZ. — A terhes asszo­nyokat egy hónappal a szülés előtt és egy hónapig a szülés után mentesítik a munkától és erre az időre az utolsó 12 hónapban elért középkereset felét kapják. Abban az esetben, ha egy év­nél kevesebb idő óta vannak a szö­vetkezetben, a középkeresetet arra az időre számítják ki, amióta tagjai a szövetkezetnek. V. A jövedelem elosztása 18. SZAKASZ. — A természetbeni jövedelem elosztása a következőkép­pen történik: a) Mindenekelőtt kiegyenlítik a szö­vetkezetnek az állam iránti kötelezett­ségeit (kötelező kvóták, kölcsön vető­mag, vagy takarmány visszatérítése, a GTA által végzett munka termé­szetbeni díjának kifizetése, szerző­déses kötelezettség,­­ teljesítése); b) Biztosítják a föld bevetéséhez szükséges vetőmagmennyiséget és a szövetkezet jószágainak ellátásához az új termésig szükséges takarmányt, továbbá az évi szükséglet 10—15 százalékának megfelelő vetőmag- és takarmánytartalékot; c) A természetbeni és pénzjövede­­lemből az összérték 2 százalékáig terjedő segélyalapot létesítenek a munkaképtelen szövetkezeti tagok, valamint azok számára, akik saját és családtagjaik munkájából, vagy a föld után kapott jövedelmükből nem tudnak megélni (öregek, rok­kantak, betegek, árvák, katonák csa­ládjai), továbbá a bölcsődék és óvo­dák fenntartására; d) . A jövedelem 2—5„...százalékát visszatartják az oszthatatlan alap ki­egészítésére. Ebből fedezik az építke­zések, gyümölcsös és szőlőtelepíté­sek költségeit, jószágokat, felsze­relést vásárolnak, öntözési lecsapo­­lást és más munkálatokat végeznek és visszafizetik a beruházási célokra kapott kölcsönöket; e) A termékek bizonyos, a köz­gyűlés által megállapított részét a szövetkezet készpénzszükségletének szem előtt tartásával, áruba bocsát­ják. f) Az ezután fennmaradó egész természetbeni jövedelmet felosztják a tagok között, mégpedig legkevesebb 75 százalékot a teljesített munka­­egységek arányában és legfeljebb 25 százalékot a szövetkezetbe behozott föld területe, minősége és használati jellege alapján. 19. SZAKASZ. — A szövetkezet pénzjövedelmét a következőképpen osztják el: a) kifizetik az állam iránti kötele­zettségeket, az adókat, a biztosítási díjakat, a GTA munkájáért járó pénzösszegeket, a termelési célokra felvett pénzkölcsönöket; b) fedezik a termelési költségeket, a műtrágya beszerzésével, a szer­számok javításával, a kártevők irtá­sával, az állatok gyógykezelésével és egyebekkel járó költségeket; c) fedezik a szövetkezet ügykeze­lési költségeit, amelyek nem halad­hatják meg az egész pénzjövedelem 2 százalékát; d) bizonyos összeget a társadalmi­­kulturális szükségletek fedezésére fordítanak, (káderek iskoláztatása, bölcsődék és óvodák, klubok, könyv­tárak létesítése, stb.); e) 3—5 százalékot az oszthatatlan alap kiegészítésére használnak fel. Ebből építkezéseket, szőlő és gyümöl­csös telepítéseket végeznek, állato­kat, feszerelést vásárolnak, öntözési, lecsapolási és más munkálatokat hajtanak végre, visszafizetik a beru­házási kölcsönöket és kifizetik a szö­vetkezeti tagok által a kötelező hoz­zájáruláson felül a szövetkezetbe be­hozott élő és holt leltár árát; f) a fennmaradó pénzjövedelmet elosztják a tagok között, mégpedig legkevesebb 75 százalékot a teljesí­tett munkaegységek arányában és legfeljebb 25 százalékot a szövetke­zetbe behozott föld területe, minősé­ge és használati jellege alapján. 20. SZAKASZ. — A tagok között a behozott föld után kiosztott termé­nyek és pénzösszegek közé nem szá­mítandó be az a jövedelem, amelyet a szövetkezet az államtól kapott földterült után ér el. Ezt a jövedel­met csakis a munkaegységek ará­nyában szabad elosztani. Azok a szövetkezeti tagok, akik­nek föld utáni járandósághoz van joguk, elvesztik ezt a jogukat, ha családjuk munkaképes tagjai közül egyik sem teljesítette az alapszabály­zatban előírt minimális munkaegy­séget. Ez a járandóság ebben az esetben a szövetkezet oszthatatlan alapját gyarapítja. Azok a szövetke­zeti tagok, akik betegség, vagy bal­eset miatt, vagy a hadseregbe való behívásuk miatt nem tejesíthettük a minimális számú munkaegységet, teljes egészében megkapják járadé­kos jövedelmüket. 21. SZAKASZ. — A mezőgazda­sági termelőszövetkezet egész pénz­ügyi tevékenységét a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján bonyolítja le. A szövetkezet pénzalapjait bank­számlán kezeli, vagy a CEC-nél he­lyezi letétbe. A folyószámláról csak az elnök és a könyvelő által képvi­­selt vezetőtanács írásbeli intézkedése alapján lehet pénzt felvenni. 22. SZAKASZ. — A tagok az év folyamán természetbeni és pénzbeli előlegeket kapnak, a végleges jöve­delemosztás pedig ez év végén tör­ténik. A vezetőtanács havonta, vagy leg­később negyedévenként pénzelőleget folyósít a szövetkezeti tagoknak, a tel­jesített munkaegységek arányában, mégpedig a teljesített munkáért járó összeg felét. A cséplés idején a szövetkezeti tagok természetbeni előleget (gabo­nát) kapnak, mégpedig az államnak beszolgáltatott gabonamennyiségnek megfelelő mennyiség 15 százalékát. Az állam iránti, kötelezettségek ma­radéktalan teljesítése és az alapsza­bályzat szerint létesített alapok ki­elégítése után a szövetkezet a mun­kaegységek után járó mennyiség fe­léig terjedő természetbeni előlegeket folyósíthat. 23. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezet legfelső vezető­szerve a szövetkezeti tagok közgyű­lése. A közgyűlés hatásköre a követ­kező: a) jóváhagyja a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabályzatát; b) megállapítja a tagok hektáron­kénti kötelező hozzájárulását; c) két évre megválasztja az elnö­köt, az 5—11 tagú vezetőtanácsot, valamint a 3 tagú ellenőrző bizottsá­got. Ezeket a rajoni néptanács vég­rehajtó bizottságának kell jóváhagy­nia. d) jóváhagyja az évi termelési tervet, a munkanormákat, a költség­­vetést, a GTA-val kötött munkaszer­ződéseket a kölcsönökre, a termékek értékesítésére vonatkozó szerződése­ket, a biztosítási és más szerződése­ket; e) jóváhagyja az új tagok felvéte­lét; f) dönt a szövetkezet egyes tagjai­nak kizárásáról; g) megállapítja a funkciókat a vezető és adminisztratív apparátus­ban és ezek javadalmazását; h) jóváhagyja a természetbeni és pénzbeli jövedelmek elosztását; i) évente jóváhagyja a munkaegy­ségekért szétosztandó termékmeny­­nyiséget és pénzösszeget, s a szövet­kezetbe behozott terület nagysága, minősége és használati jellege után járó termékmennyiséget és pénz­összeget; j) jóváhagyja a vezetőtanács és az ellenőrző bizottság beszámoló jelen­téseit; k) jóváhagyja a mezőgazdasági termelőszövetkezet belső szabályza­tát; l) megoldja a szöve­tkezeti tagok­nak a vezetőtanács tevékenységével kapcsolatban benyújtott panaszait. A szövetkezet közgyűlése havonta legalább egyszer, s ezenkívül vala­hányszor szükséges, összeül. A köz­gyűlést a vezetőtanács saját kezde­ményezéséből hívja össze vagy az ellenőrző bizottság kérésére, vagy pedig a tagok legalább 25 százaléké­nak a kérésére. A közgyűlés csak az egész tag­ság kétharmadának jelenlétében és a jelenlevők szavazat­többségével hozhat érvényes határozatot. 24. SZAKASZ. — Két közgyűlés között a­ szövetkezet tevékenységét a vezetőtanács — a közgyűlés vég­rehajtó szerve — irányítja, amely felelősséggel tartozik a közgyűlés­nek. A vezetőtanács feladata, hogy meg­szervezze a közgyűlés valamennyi határozatának maradéktalan teljesí­tését, s ezért felelősséggel tartozik. A vezetőtanács köteles a közgyűlés­nek havonként munkajelentést tenni, negyedévenként és az év végén pe­dig a szövetkezet egész tevékeny­ségéről beszámolni. 25. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökének fel­adata, irányítani a szövetkezet min­dennapi tevékenységét, és szüntele­nül ellenőrizni a szövetkezeti vezető­szervek határozatainak teljesítését. Hatáskörén belül, az elnök képviseli a szövetkezetet az állami szervek a bíróságok, az állami és szövetke­zeti gazdasági szervezetek, valamint a magánszemélyek előtt. A vezetőtanács tagjai közül egy alelnököt választ, aki az elnököt — távollétében — helyettesíti. 26. SZAKASZ. — A közgyűlés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti vezetőszervébe beválasztott bármelyik tagot megbízatásának lejárta előtt is leválthatja, ha az illető alkalmatlan­­nak bizonyul. 27. SZAKASZ. — A brigádvezeté­­ket és az állattenyésztő telepek ve­zetőit a vezetőtanács nevezi ki két évi időtartamra. A kinevezéseket a közgyűlés hagyja jóvá. 28. SZAKASZ. — A gazdasági- és pénzügyek, valamint a szövetkezeti tagok munkaegységeinek nyilvántar­tására a vezetőtanács könyvelőt ne­vez ki, akit a közgyűlésnek kell jóvá­hagynia. A könyvelési nyilvántartást a Földművelésügyi Minisztérium ál­tal megállapított szabályoknak meg­felelően kell megszervezni. Az összes igazoló bizonylatokat az elnök és a könyvelő írják alá. 29. SZAKASZ. — Az ellenőrző bi­zottság felülvizsgálja a vezetőta­nács egész gazdasági és pénzügyi tevékenységét, ellenőrzi az összes pénzbeli és természetbeni jövedelmek elkönyvelését, a pénz és anyag ki­utalásokra vonatkozó előírások kitar­tását, a közös tulajdon gondozását, felülvizsgálja, hogyan tesz eleget a szövetkezet az állam iránti kötele­zettségeinek, hogyan egyenlíti ki tartozását a GTA-nak, hogyan hajtja be követeléseit, s megvizsgálja, hogy nem tulajdonítottak-e el vala­mit a közös javakból és a pénzből. Az ellenőrző bizottság tüzetesen megvizsgálja a szövetkezet és a ta­gok közötti elszámolásokat, a munka­normák alkalmazását és betartását, a munkaegységek pontos nyilván­tartását s azt, hogy idejében és he­lyesen osztják-e el a jövedelmet a szövetkezeti tagok között. Az ellenőrző bizottság negyedéven­ként egyszer általános ellenőrzést végez, részleges ellenőrzést pedig valahányszor ez szükségesnek mu­tatkozik. Az ellenőrző bizottság re­ferátumot készít a vezetőtanács évi közgyűlési beszámolójához s a köz­gyűlés elé terjeszti azt. Az ellen­őrző bizottság csupán a szövetkezeti tagok közgyűlésének tartozik felelős­séggel tevékenységéért. 30. SZAKASZ. — Jelen szabályza­tot, az alakuló közgyűlésen való jóváhagyása után a rajoni néptanács­­nál beiktatják, s ezzel a mezőgazda­sági termelőszövetkezet törvényesei­ megalakult mint jogi személy. 3

Next