Vörös Zászló, 1957. december (6. évfolyam, 283-309. szám)
1957-12-01 / 283. szám
A könyvterjesztés politkai munka Nem újdonság ma már nálunk, hogy a könyvekért sorban állnak, hogy egyik-másik szenvedélyes könyvgyűjtő néha sértődötten távozik az üzletből, mert nem jutott hozzá valamelyik könyvújdonsághoz. Vajon hol a hiba? Elégtelen a könyvellátásunk vagy az igények túlméretezettek? Mindkét kérdésre igennel válaszolhatunk. Mindenesetre az igazság az, hogy bár népi demokratikus rendszerünk egyetlen évében több könyvet nyomunk, mint azelőtt egy félévszázad alatt, az igények olyannyira megnövekedtek, hogy egyes esetekben még nem tudjuk kielégíteni azokat. S ez a különben örvendetes jelenség korántsem elszigetelt, nem csupán egy bizonyos társadalmi rétegre korlátozódik. De beszéljenek csak a tények. A minap az Orosz Könyv üzletben járva, hosszasan elbeszélgettem Izsák Jenő igazgatóval és Ilyés Csaba standfelelőssel. Ez utóbbiak helyzetéről, szerepéről, munkájáról szeretnék most csupán egyet-mást elmondani. Marosvásárhelyen a különböző üzemekben, gyárakban, vállalatokban és intézményekben csupán ennek az egy könyvüzletnek 38 önkéntes könyvterjesztője van, aki munkája után bizonyos jutalékot (6—10 százalék) kap. Ezek a könyvterjesztők kétségtelenül dicséretre méltó munkát végeznek. Ebben az évben például csaknem 200.000 lej értékben közel 15.000 kötet könyvet juttattak el munkahelyeiken a dolgozókhoz. Még, ha arra gondolunk is, hogy Vásárhely öt könyvüzletében legalább húszszor ennyit vásárolnak a dolgozók, még akkor is nagy ez a szám. A könyvterjesztés eme szervezett formájának megvannak a maga előnyei. Először is: dolgozóink munkahelyeiken hozzájuthatnak az idényeiknek megfelelő politikai, szakmai és szépirodalmi könyvekhez, ha gyakrabban látják, hamarabb megvásárolják azokat. Az önkéntes könyvterjesztők tehát politikai munkát is vélednek, hatékony és jól bevált propagálói az írott szónak. Másodszor elődös a dolgozóknak azért is, mert a megvásárolt könyvek árát nem kell azonnal kifizetniök, hanem pénzügyi helyzetüknek megfelelően két részletben is törleszthetik, így, anélkül, hogy különösebben megéreznék, néhány év alatt szép kis egyéni könyvtárt létesíthetnek. Ahol az üzemek, gyárak, intézmények vezetői" megértették a politikai munka jelentőségét s a pártalapszervezetek irányításával segítettek és maguk az önkéntes könyvterjesztők is szívvel lélekkel dolgoztak, nayon szépek az eredmények. Hogy csak néhány példát említsek: A Petőfi Sándor bőr- és kesztyűgyárban Simon Judit ebben a hónapban alig 20 nap alatt 2000 tej értékben csaknem 300 kötet könyvet adott el. Szabad idejében könyvújdonságaival gyakran felkeresi a különböző osztályok dolgozóit, s fáradozása nem hiábavaló. Székely Károly a cukorgyárban, Mármor Judit a Kisipari Termelőszövetkezetek Tartományi Szövetségénél, Kertész Magda az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetben, Albu János a Simó Géza bútorgyárban végez hozzá hasonlóan szép munkát. Érthetetlen azonban, hogy egyes helyeken, mint például a Minszki Lajos üzemben, az Ericsel Mór vállalatban, több nagy munkáslétszámú kisipari termelőszövetkezetben, a Marosi Textilben, a Marosban, a Nemzetköziségben stb., a vezetőség miért nem támogatja az önkéntes könyvterjesztőket? Nem hisszük, hogy ezekben az ipari egységekben nem szeretnének olvasni a dolgozók és nem vásárolnának sokszor könyveket, ha volna kitől. Érthetetlen az is, hogy olyan intézményben, mint amilyen az egyéves pártiskola, ahol az elmúlt években kiváló eredményekkel működött az önkéntes terjesztő, ebben az évben egyáltalán nem lenne szükség könyvstandra. Nagy hiba lenne felszámolni azt, ami hasznos és szükséges, és legalább olyan hiba nem felkarolni azt a kezdeményezést, amit maguk az olvasó dolgozók százai igényelnek. Az Orosz Könyv munkaközössége az önkéntes könyvterjesztési hálózat kiszélesítésével arra törekszik, hogy minél több dolgozóhoz és a lehetőségekhez mérten minél gazdagabb választékban juttassa el a könyvet. A tartományi könyvterjesztő központnak, de különösen az üzemek, gyárak, vállalatok, intézmények párt- és IMSZ szervezeteinek, vezetőségeinek feltétlenül támogatást kell adniok ebben a nemes törekvésében. M. J. HÉTFŐ, DECEMBER 2. A Román Rádió 1. műsora. 5.00: Hírek. 5.10: Román népi muzsika. 6.00: Hírek. 6.15: Dalok. 6.35: Román népi táncok. 6.45: A gyermekek énekelnek. 7.00: Hírek. 7.03: Könnyűzene. 7.40: Román népi melódiák. 8.10: Dalok. 8.30: Balettzene. 9 08: Román népi muzsika. 9.30: Iskolatársak. 10.00: Opera: Rigoletto. 11.00: Hírek. 12.25: Könnyűzene. 13.00: Hírek. 13.05: A Biculetul zenekar játszik. 13.30: Időszerűségek a szocialista országokból. 14.00: Esztrádzene. 15.00: Hírek. 15.05: Kultúrotthonok kórusegyüttesei énekelnek. 15.45: Könnyűzene. 16.45: Szórakoztató zene. 17.00: Hirek. 17.55: A hét dala. 18.10: Ada Brumaru zenekrónika. 18.20: A főváros hangversenytermeiben. 19.00: Hírek. 19.05: A Ciocírlia-együttes énekel. 19.30: Hangszermuzsika. 19.55-Jó éjszakát, gyerekek! 20.00: Hírek. 20.15: Könnyű román muzsika. 21.00: Román népi zenei hangvereny. 21.30: Operettzene. 22.00: Hírek és sport. 23.15: Éji koncert. A Román Rádió II. műsora. 14.00: Hírek. 14.03: Román népi zenei műsor. 15.00: Könnyűzene. 15.30: Román népi muzsika. 16.00: Hírek. 16.20: Háztartási tanácsok. 16.25: Zene. 16.30: Könyvek és hősök. 16.45: Népek dalaiból. 17.30: Moszkva beszél! 18.00: Hírek. 18.05: Esztrádkoncert. 18.55: Orvosi tanácsadó. 19.00: Rádiószínház. 21.00: Hírek. 21.15: Kamarazenekedvelőknek. 22.15: Esztrádzene. 22.45: Román népi muzsika. 23.00: Hírek és sport. 23.15: Román zeneszerzők határon túli sikerei. Művészeti munka a Dózsa György textilgyárban A 75 éves Dózsa György textilgyár kultúrtermében vagyunk. A nézőtér üres, de a színpad népessége elárulja, hogy nagy munka folyik. Próbál a műkedvelő csoport Gyorsütemű indulóra vonulnak be a szereplők, majd rendezett alakzatba állanak és felharsan a szentgyörgyi textilesek immár hagyományossá vált és sokatmondó dala: leiszünk a dal s a munka, Mi békét akarunk. Többet, olcsóbbat s jobbat, A népnek adunk... Utána kitűnő színpadi rendezésben, megelevenítve az eseményeket, a művészi agitációs brigád elmondja a gyár 75 éves történetét. Románul és magyarul, strófákban és dalban, nagyszerű zenei aláfestéssel mutatják be 1882-től napjainkig, a kezdetleges manufaktúrától, a hatalmas textilművekig azokat az eseményeket, amelyeknek során jelentős textilipari központtá fejlődött az Oltmenti kisváros. Régi idők nehéz napjairól és a ma eredményeiről szól az ének. Nem marad el a hiányosságok bírálata sem és a szatirikus jelenetek bizony könyörtelenül megismertetik önmagukkal a bürokratákat, lógósokat, pletykásokat. Végül is megállapítottuk, hogy a művészi agitációs brigád műsora nemcsak ünnepélyes, értékes hanem újabb meglepetés a gyár dolgozói számára azért, mert műkedvelőink még egy lépéssel emelkedtek a fejlődés lépcsőjén, amit ezúttal alkalmunk volt mérlegelni. Erről beszél Szőcs Ferenc, a gyár művészeti felelőse is. Elmondja, hogy valamikor merész gondolatnak tartották egy színvonalas zenekar összeállítását, hogy nem volt túl merész ez a gondolat, azt bizonyítja a létező, 14 tagú zenekar. De nehézségek voltak az énekkar szervezési munkálataiban is. Az a tény, hogy ma az énekkar tagjai rendszeresen és szívesen eljárnak a próbákra, rávilágít az e téren kifejtett meggyőző munka sikerességére. Kitűnő énekszólistánk, Rácza Gabriella, Kraff Pali humorista, Boriceanu Mircea és Enescu Florentina színjátszók, vagy Lusztig Jenő, akit a „monológok mesterének" neveznek — egyaránt népszerűségnek örvendenek nemcsak üzemünkben, hanem a várost környező falvak kollektív és társas gazdaságaiban is. A napokban például a tusnádfürdői közönség előtt esztrád-műsorukkal nagy sikert arattak. A jubileumi előadás próbáin Hegyi Zoltán igazgató is részt vett aknek véleménye szerint még mindig vannak kihasználatlan lehetőségek, a gyár kultúrélete, még mindig nem érte el a kívánt színvonalat. A 75 éves jubileum alkalmával egyéb eredményeink mellett azt is ünnepeljük, hogy dolgozó népünk kiltúrforradalmának tevékeny részesei vagyunk. Célunk másoktól is tanulni, mint ahogyan a mi műkedvelőinktől is tanulnak más intézmények dolgozói. BOÉR LAJOS TOMPA BARNA Drócsay Imre festőművész Csíkszeredai kiállítása A Csíkszeredai Művelődési Ház egyik termében naponta a dolgozók százai gyönyörködnek Drócsay Imre festőművész kiállított munkáiban. A 69 kiállított festmény elég hűen tükrözi a Csíkszeredából elszármazott művész eddigi útját fejlődését, útkereső tevékenységét. És szemlélteti egyúttal azt is, hogy e törekvés nem volt hasztalan, hogy a nehézségekkel való küzdeni akarás, tehetséggel párosulva, a mind tökéletesebb felé irányítja a művészt. Erről győződhettünk meg a Drócsay Imrével való beszélgetés közben is. Nehéz, küzdelmes életet élt a múltban, amikor meg kellett küzdenie a felsőbb tízezer előítéletével, s mint szegénysorsú embernek, csak a legnagyobb áldozatok árán sikerült tanulnia. Csupán a felszabadulás adta meg a lehetőséget, hogy elvégezhesse a bukaresti Képzőművészeti Főiskolát és tehetsége igazában kibontakozzék. Most kiállított munkái is erről tanúskodnak, s bizonyítják, hogy a néphez közelálló művész híven tudja ábrázolni mai valóságunkat a maga legváltozatosabb formáiban. Festményei, melyek a csiki székelység életét ábrázolják, realista módon, a szülőföld tájainak felvillantása, magával ragadja a szemlélőt, s nem egy köszönet hangzik el azért a művészi élményért, amelyben Csíkszereda város dolgozóit részesítette. Hited ? Munkaköröm megkívánja. Hogy a tartomány különböző részeibe utazzam. Nem járhatom a vidéket mindig otthonról „feltarisznyálva“, így gyakori vendége vagyok a városok, községek falatozóinak. Röviddel ezelőtt Erdőszentgyörgyön és Maroshévizen jártam. Az erdőszentgyörgyi falatozó vagy tejcsárda kongott az ürességtől, kávén és teán kívül egyebet nem lehetett kapni. Másnap Maroshévízen tértem be a tejcsárdába. Itt már válogathattam az ízléses, tisztán kezelt ételekben. Salat de beuf, sajt, párizsi szelet és disznósasajt sorakozott a tálalószekrény üvege mögött. Felvetődött bennem a kérdés: MIÉRT .. . üres az erdőszentgyörgyi tejcsárda, mikor Erdőszentgyörgy vajon gazdaságilag fejlettebb, mint Maroshéviz? ... nem szerveznek a szövetkezeti falatozók vezetői között tapasztalatcserét az ellátás jobb megszervezése érdekében? ... nem követeli meg az erdőszentgyörgyi falatozó felelőse is azt a tisztaságot és rendet, amit a maroshévizi tejcsárdában találni? ... nem törekednek Erdőszentgyörgyön arra, hogy a naponta mintegy 300 utas étkezési igényét kielégítsék? „Miért“-jeimre szeretnék legközelebbi utam alkalmával válaszként sok és jó „falatot“ találni az erdőszentgyörgyi szövetkezeti falatozóban. KOLOZSVÁRI ISTVÁN levelező Hova mint el a borvizes ? Már évtizedek óta Csíkszeredát el sem lehetett képzelni a borvizes szekér nélkül. A reggeli óráktól késő délutánig járta az utcákat és vörös cserépkorsókban szállította a híres Somlyói borvizet a házakhoz. Az idegen helyről érkező vendég, amikor megérkezett, elsőnek Somlyói borvizet kért. Néhány hét óta azonban hiába keresi. A cserépkorsók üresen állnak, a Somlyói borvíz szállítását beszüntették. Mért? Erre pontosan senki sem tud választ adni. Állítólag nem fizetődik ki. Ezt nem hisszük. Ha évtizedekig kifizetődött, akkor annak most is jövedelmezőnek kell lennie, hiszen a víz nem kerül pénzbe, a lovak, a szekér karbantartása, valamint a kezelőszemélyzet fizetése megtérül a fogyasztók által fizetett összegből. A borvíz szállításának egészségügyi jelentősége is van. A Csíkszeredai kútvíz szinte ihatatlan és használata bizonyos mértékig káros a szervezetre. Ezt a hiányt nagyszerűen pótolta a borvíz. A helyiipari vállalatnak, — amelynek ez a feladata volt — sürgősen intézkednie kell, hogy újból rendszeresítse a borvíz házhozszállítását, s hogy a Csíkszeredai utcákon újból jelenjen meg a borvizes. — zsi — A NAGYVÁRADI Victoria gyár dolgozói a városi pártkonferencia tiszteletére 10 vagon finom szesz, 6 vagon élesztő, 1 vagon ecet és 1 vagon szénsav előállítását vállalták terven felül, ami 645.000 tej értékű árut jelent. AZ INDIAI Kerala állam kommunista kormánya bejelentette, hogy Észak-Malabran földet osztanak szét a nincstelenek között. Az állam birtokában lévő szűzföldek 25 százalékát szétosztják a földnélküli parasztok között. FŐVÁROSUNK fennállásának 500. évfordulóját a jövő évben ünnepeljük. Az évforduló alkalmából hosszas és alapos előtanulmányok után elkészítették Bukarest új városrendezési tervét. A NAGYBÁNYAI „Petre Gheorghe — Sasar“ bányaüzem dolgozói e hó 6-án fejezték be évi tervüket, megtakarítottak 80.000 kilowattóra villanyáramot és 1.000.000 lejt. A bányában jelenleg 200 élmunkás dolgozik. A KULTÚRA hónapja keretében fővárosunkban ma nyitják meg a Simu múzeumban a „Tíz év képzőművészeti alkotásai“ című kiállítást. TÖRÖKORSZÁG női új politikai pártot alakítottak, mely a török nők politikai és polgári jogait hivatott megvédeni. A ROMAN Vöröskereszt Központi Bizottsága 72 külföldi Vöröskereszt szervezetnek küldött 2100 albumot, és különböző román és francia nyelvű folyóiratot. Ezek a Vöröskeresztes szervezetek viszont hazánk Vöröskeresztjének tagjait keresték fel országuk folyóirataival. t deuxsecaas Rr 1957. december 1-én, vasárnap du. 4 órakor és 6 órakor Aladdin és a csodalámpás. ★ A Tudomány és Kultúra Terjesztő Társaság Magyar Autonóm Tartományi Fiókja, a Szakszervezetek Művelődési Házának Tanácsa 1957. december 1-én, vasárnap de. 11 órakor a Szakszervezetek Művelődési Háza 6. sz. előadótermében előadást szervez (magyar nyelven) Képzetet és valóság a kibernetikáról címmel. Előadó: Milea Aurél bukaresti tanársegéd. * 1957. december 1-én, vasárnap dé. 11 órakor az Egészségügyi Nevelési Ház előadótermében Bartók Béla utca 1 szám (volt Korzóköz) Mi okoz • Közlemény A Marosvásárhely városi néptanács nőbizottsága által szervezett tombola 1957 november 29-i húzásán a következő számok nyertek. 1. díjat a 01156 számú sorsjegy; 2. díjat a 04855 számú sorsjegy; 3. díjat a 01329 számú sorsjegy; 4. díjat a 00149 számú sorsjegy; 5. díjat a 02301 számú sorsjegy. Kérjük a nyerteseket, jelenkezzenek a városi néptanács 71. számú szobájában. Hol szórakozzunk A Kultúrpalota nagytermében december 1-én, vasárnap du. 3.30 órakor, AMIRŐL NEM BESZÉLÜNK. Vasárnap, december 1-én este 8 órakor: WARRENNÉ MESTERSÉGE. Az Állami Székely Színház vidéki műsora: 1957. december 1-én vasárnap: Mezőmadarason. Szeptember. 1957. december 2-án, hétfőn, Székelykálban. Szeptember. hat szívbetegségeket címmel előadást szervez. Előadó: dr. Hirsch Alice a marosvásárhelyi 2. számú Belgyógyászati Klinika adjunktusa. Előadás után filmet vetítenek. Az előadás megkezdésekor az ajtókat lezárják! Haladás filmszínház: Fédra (spanyol film). Vörös Lobogó filmszínház: Dalol a csikós (szovjet film). Ifjúsági filmszínház: Maresz pilóta esete (lengyel film). Munkásmozgó: Tereza Raquin (francia film). Szakszervezetek Művelődési Háza: Valamikor Párizsban (német film). fimagyar Butosilm Tartományi fitami filkíszí. HAzfik vállalata értesíti a FILMFEJTÖRŐ VERSENY résztvevőit, hogy a nyereményeket 1957. december 8-án délelőtt 11 órakor sorsolják ki az IFJÚSÁGI FILMSZIKHÁZBAll Sorsolás után dokumentfilmet vetítünk! FiCyELEffl! Vásárló közönségünk tudomására hozzuk, hogy Maros- vásárhelyen a Szovjet Hősök tere 34 szám alatt Egy új férfi készruha üzletet nyitottunk _ Látogassák bizalommal új készruha üzletünket, ahol gazdag választékkal állunk vásárlóink rendelkezésére Helyi Ipari Kereskedelmi Vállalat Igazgatósága