Vörös Zászló, 1958. június (7. évfolyam, 127-150. szám)

1958-06-01 / 127. szám

üircs a zöldségtermesztéstől Marosvásárhelytől 3—4 kilométer­nyire, hegyek és dombok katlanában húzódik meg Hagymásbodon. A falu határa kicsi, mindössze 120 ha szán­tóból és 30 —40 hektár kaszálóból áll. Mezőgazdasággal csupán 61 csa­lád foglalkozik, a többiek időszaki, vagy rendes munkások, tisztviselők és más foglalkozásúak. 1957 decem­berében itt is megalakult a mező­­gazdasági társulás. A tulajdonkép­peni közös munkát azonban csak 1958 őszétől kezdik meg. — MENNYI HAGYMÁT TER­MESZT HAGYMÁSBODON? Tulaj­donképpen ezért kerestük fel a na­pokban Krika Jánost, az alapszerve­­zet titkárát. — Nem sokat, éppen csak annyit, amennyire szüksége van a családok­nak. Ugye furcsának tűnik, hogy a falu nevét tekintve ilyen kevés hagy­mát és zöldségfélét termesztünk, de ha megvizsgáljuk a határunkat, ért­­hetőbbé válik. Ugyanis a mi földje­ink nem a legalkalmasabbak zöldség, termesztésre, különösen az öntözéses­­re, mert a folyók, de még a nagyobb patakok is elkerülik határunkat. — MIÉRT NEVEZTÉK EL A FA­LUT MÉGIS HAGYMÁSBODONNAK? — Az öregek feltevése szerint va­lamikor valóban sok hagymát ter­mesztettek itt s talán erről kapta a nevét, írásos bizonyítékok azonban nem igazolják ezt. Amióta én emlé­kezem, jó néhány évtizede, nem ter­mesztettek itt több hagymát, mint napjainkban. Ha majd közösen mű­veljük meg a földet, megkeressük a módját, hogy nagyobb méretekben foglalkozhassunk zöldségtermesztés­sel is. De ha a zöldségtermesztés érdekli az elvtársakat, látogassanak el a Nyárád mentére. FOLYFALVA, KARÁCSONFALVA ÉS CSIBAKAPOSZTÁSSZENTMIK­LÓS mint három láncszem, egymásba kapcsolódnak. Határukat átszeli a szeszélyes Nyárád s emberemlékezet óta mindig nagy lehetőségeket te­­remtett a zöldségtermesztésre. Ma­rosvásárhely piacára mindig e falvak hozták fel a legtöbb és legjobb zöld­ségfélét, mert igen nagy volt a ke­letje. Lássuk, most, amikor a szük­ségletek megnövekedtek, mennyi zöldségfélét termesztenek ezekben a­­­alvakban? A statisztikai adatok szerint többet mint a felszabadulás előtti eszten­dőkben, de nem annyit, amennyit a szükségletek megkívánnak. A három falu kollektív gazdasága közül a csi­­bakáposztásszentmiklósi áll ebből a szempontból az első helyen. (10 hek­táron termeszt zöldségfélét). A zöld­ségeskertből évenként körülbelül 250-300.000 lejt bevételez. Utána a ka­rác­somfalvi kollektív gazdaság kö­vetkezik, de már jóval kisebb terü­leten, csupán 4,50 ha-on termeszt zöldségfélét. — 1959-ben hat hektárral növel­­jük­ a zöldségeskertet — újságolta az M­­mR. Az ipari termékek üzleteiben élnök — s ha bevezetik a gázt, meg­­k­­ezdjük az üvegházi zöldségtermesz­­e­tést is, mert a gyakorlat nem egy­­ kollektív gazdaság esetében igazolta,­­ hogy kevés befektetéssel nagy hasz­­­­not hajt. Ebben az évben az utolsó­­ szál zöldségfélét is szerződéses ala­­­­pon értékesítjük, nem úgy, mint a­­ tavaly, amikor olcsó áron elveszteget­­­ tük a tagoknak, akik nyerekedtek­­ rajta.­­ A folyfalvi kollektív gazdaság ter-­­ meszt a legkevesebb zöldségfélét. (3 hektáron). Ha a gazdaság vezetősé­ge és tagsága számítást végezne, hamarosan rájönne, hogy évente legalább kétszázezer lejt szalaszta­­nak el, s ez bizony nem kis veszte­ség egy kollektív gazdaságnak, kü­lönösen ha figyelembe veszik, hogy az elmúlt években kevés pénzt osz­tottak egy munkaegységre. Mennyi zöldségfélét termesztenek odahaza a kollektivisták és az egyé­nileg gazdálkodók? Községi viszony­latban 20 ha-t tesz ki a zöldséges területük, tehát több zöldségfélét visznek piacra, mint a kollektív gaz­daságok, holott fordítva kellene, hogy legyen ... Remélhetőleg a következő években megváltozik a helyzet. CSIBAKAPOSZTASSZENTMIKLÓS­­TÓL kissé balra kanyarodik az út . •Két-három kilométer után Ilencfalva következik, mely összenőtt Dózsa György faluval. Mind a kettőben van kollektív gazdaság­i falvakat valamikor közös néven „murokország­­nak" nevezték. Valaki félig komolyan megjegyezte, hogy Ilencfalva és Dó­zsa György marokból nemsokára be­hozatalra szorul. Sajnos, ennek a tréfás megjegyzésnek komoly alapja van, ha figyelembe vesszük, hogy a két kollektív gazdaság mindössze 5—6 hektáron termeszt zöldségfélét. Mivel magyarázza a két kollektív gazdaság vezetősége a lemaradást? Nincs ára a zöldségfélének? Ezt ma­guk a termelők cáfolják meg. Gyakran kiönt a Nyárád és el­pusztítja a zöldségest. — Kevés a munkaerőnk ... Ez a két mentő körülmény, melybe mindig belekapaszkodnak. Csibaká­­posztásszentmiklóson is kiönt a Nyá­rád, meg Karácsonfalván is, de azért nagyobb a zöldségeskert. Követke­zésképpen nagyobb a kollektív gaz­daságok bevétele is s igy többet tud­nak juttatni egy munkaegységre, mint az ilencfalvi és Dózsa György-i kollektív gazdaságok. Máshol kell tehát a baj gyökerét keresni. Sem az ilencfalvi, sem a Dózsa György községi kollektív gazdaság nem kö­tött szerződést az illetékes szervek­­es zöldségtermesztésre. Azt azonban lvárják, hogy a munkásosztály be­letesse hozzájuk a gázt és a villanyt, hogy állami kölcsönt juttasson szá­­mukra. Ebből is kitűnik, hogy telje­sen egyoldalúan értelmezik a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. S hogy ez mennyire így v­an, bizonyítja Fogarasi Albertnek, a Dózsa György községi kollektív gazdaság elnökének a rajon mező­­gazdasági aktívájának értekezletén tett kijelentése:­­ „Azért nem visszate a maros­­vásárhelyi piacra a zöldségfélét, mert túlságosan olcsó“. S nem átallotta ugyanott segítsé­get kérni az államtól. Pillanatig sem tagadjuk, hogy az állami és kollektív gazdaságoktól eddig is és ezután is elvárjuk, hogy letörjék a borsos piaci árakat, de sohasem kérjük, hogy értéken alul adják el termelvényeiket. Nem árta­na, ha e kollektív gazdaságok veze­tőségei elgo­ndolkoznának azon, hogy az államosítás után hányszor csök­kentették az ipari cikkek árát, hogy amióta a világ világ, még nem volt ilyen olcsó a gyolcs, a szövet, a ci­pő, a bakancs. Ha mindezt figye­lembe veszik, rájönnek arra az igaz­ságra, hogy a kollektív gazdaságok jövedelmüknek csak egy-két százalé­kát fordítják a szocializmus építésé­re, tehát lényegesen kevesebbet, mint a városi dolgozók. Hát ezért várjuk el a hajdani „ma­­rokország“ falvaitól s különösképpen kollektív gazdaságaitól, hogy több zöldségfélét termesszenek, mert minél jobb a városi dolgozók ellátása, an­nál több, jobb és olcsóbb ipari cik­ket adhat a falvak dolgozó népének. —dgy- A Marosi Textil szövetkezet felhívja a közönség figyelmét, hogy a festődébe és vegytisz­­títóba festés vagy vegytisztítás céljából régebb beadott ruha­darabokat 1­0 napon belül vált­sák ki, ellenkező esetben azo­kért felelősséget nem vállal. Az Állami Székely Népi Együttes, a Népi Al­kotások Tartományi Háza rendezésében, június 2 és 3-án este 8 órai kezdet­tel, népi műsorral előadást tart a Kultúrpalota nagy­termében.­­ Jegyek a Székely Színház pénztá­ránál kaphatók. A gyergyószentmiklósi lenfonóda elektrotechnikust keres Alkalmazásának feltétele a mes­teri diploma és megfelelő ajánló­levél előző munkahelyéről.­­ Alapfizetés havi 1000 lej. A lenfonóda lakást biztosít. A kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátéka A kolozsvári Állami Magyar Szín­­ház június elején hosszabb körútra ér­kezik a Magyar Autonóm Tartomány­ba. Marosvásárhelyen két vígjátékot, Marcel Pagnol, Topaze tanár ur­át és Aurel Baranga: Kerge birká­ját, a tartomány többi városában és számos községében pedig Móricz Zsigmond átdolgozásában Szigeti József nép­színművét A vén bakancsos és fia, a huszár-t mutatja be. Topaze tanár urat a Marosvásár­helyről nemrégiben Kolozsvárra haza­­szerződ­ött Andrási Márton állami dí­jas érdemes művész tolmácsolásában ismerjük meg. A kis francia tanár olyan ember, aki a két világháború közötti Franciaországban még komo­lyan hitt a becsület mindenható ere­jében. Nem sokban változik a társa­dalomról­ alkotott elképzelése akkor sem, amikor állását is, szerelmét is elveszti, csak azért, mert becsületes volt A vérbeli francia vígjátékokra jellemző események sodrában érti meg aztán, hogy abban a társadalom­ban egy valami mindenható: a pénz! S akkor már nem csodálkozik azon sem, hogy a pénzen nem csupán női erényt, de... becsületet is lehet vá­sárolni. A Kerge birka a mi társadalmunk visszásságait veszi célba. Erdélyi munkatelepen játszódik, hőse egysze­rű munkásember, aki a nevettető for­dulatok egész során jut el a siker­hez. A darab hősét Márton János, a színház kiváló képességű színésze alakítja. Ugyancsak ő játssza A vén bakancsos és fia, a huszár egyik cím­szerepét, az öreg obsitos katonát, aki minden fortélyra, furfangra kész, ami­kor a fia boldogságának kivívására kerül a sor. örömmel köszöntjük tartományunk­ban a kolozsvári Állami Magyar Szín­ház művészeit és érdeklődéssel tekin­tünk előadásaik elé. Alább közöljük az előadások rend­jét: MAROS VAS­ARHEL­Y: Június 4-én este 8 órakor, 5-én du. 4 órakor, 6-án este 8 órakor, 7-én du. 4 és este 8 órakor és 8-án du. 4 órakor: Topaze tanár úr. Június 5-én este 8 órakor, 6-án du. 4 órakor és 8-án este 8 órakor: Kerge birka. Szászrégenben június 9-én, Maros­­hévizen 10-én, Gyergyószentmiklóson 11-én, Csíkszeredában 12-én, Tusná­don 13-án, Kézdivásárhelyen 14-én, Kovásznán 15-én, Székelykeresztúron 20-án, Székelyudvarhelyen 21- és 22- én, Parajdon 25-én, Szovátán 26-án és Erdőszentgyörgyön 27-én. A vén bakancsos és fia, a huszár. Az Állami Székely Népi Együttes pionírcsoportja felvételi vizsgát hir­det énekkari és tánckari tagok ré­szére. Jelentkezhetnek Hl.—Vili. osztályos, a tanulásban jó előmene­telő tanulók, úgy a román, mint a magyar tannyelvű iskolákból. Kö­vetelmények: Jó hanganyag, jó hal­lás és ritmusérzék. A felvételi vizs­ga időpontja: 1. év június 2-án és 3-án du. 3­7-ig az együttes szék­házában (Str. Primäriei 1. sz.). A Közüzem igazgatósága felhívja a város lakóinak, valamint üze­mek és intézmények vezetőinek figyelmét, hogy a vízfogyasztók belső berendezésein sok helyen nagy a veszteség, a rendben nem tartott csa­pok, WC-k stb. miatt. Ebből kifolyólag a város magasabban fekvő ré­szein és a külvárosi részeken nem megfelelő a lakosság vízellátása. Kérjük a fogyasztó közönséget, hogy a legsürgősebben eszközölje a belső javításokat, ellenkező esetben kénytelenek leszünk az 1884/1955-ös Minisztertanácsi Határozat és a városi néptanács végrehajtó bizottságá­nak határozata alapján megszüntetni a vízszolgáltatást és a mások rová­sára visszaélőkkel­ szemben törvényes úton eljárni. Megszűröm a darazsat . . . Veszedelmes dolog a darazsat ingerelni; könnyen megesik, hogy megszúrja az embert. Hanem az a darázs, amelyről e sorokban írok, veszélytelen. Fullánkját elvesztette, vagy nyugdíjba hel­ezte — ez egyremegy, bizonyos, hogy pillanatnyilag nem csip. Sem engem, sem másokat, így nyugodt lélekkel vállalkozom a darázs felpiszkálására. A sepsiszentgyörgyi „Darázs" szatirikus faliújságról van szó, amely egyszerűen megfeledkezett arról, hogy május elseje óta eltelt már néhány hét... Hát kedves „Darázs" szerkesztőség, hogy is van az? Itt a június, s a faliújságon (szatirikus faliújságon!) még mindig május elsejei ünnepi plakát díszeleg... Talán nagy a hőség? Vagy talán Sepsi­­szentgyörgyöt, már minden olyan jól megy, hogy a szatirikus faliúj­ság csak dísznek kell? . .. . Expedíció indul a Csendes-óceánra JULIUS FUCSIK befejezetlen ön­­egy kis vitorláshajón, hogy pontosan életrajzi regényét rendezik sajtó alá kövesse Darwinnak 122 évvel ezelőtt Prágában. A könyv Fucsik néhány megtett útját, monográfiájával együtt még az idén A KOLOZSVÁRI nőbizottság a Dél- megjelenik, gozó Nő szerkesztőségével karöltve INDEXRE TETTEK Nyugat-Német­társadalmi törvényszéket szervezett; a országban Aragon: Kommunisták. Sok közvélemény ítélőszéke elé állították Jehovs Új barázdát szánt az eke­t a válást. Ehrenburg Kilencedik hullám című A DOLGOZÓ IFJÚSÁG első világ­­könyvei konferenciáján, melyet Prágában tar- STOKOWSKIj , világhírű­ amerikai tanuk meg julius 14—20 közott, 91 . , 3­­ ka­­­niszáci küldötte vesz részt karmester szovjet meghívásra Moszk­orszag vuu Kuiaoue vesz reszt. wxu. arkozott A 75 éves kiváló kar-AZ ENYEDI ERDÉSZETI hivatal­lal , ez 10* A 8 éves Kiváló Kar faiskolájában megkezdték egy egzoti- Tester Debussy- Straymsk'­, Soszta­­kus növény: a Philodendron amu- kovács- és Prokofjev-műveket vezényel Jense kísérleti termesztését. Ez a nő­ a 1­70VJe unió a nö­vény, melynek magja a Szovjetunió MATEI ILIE román akadémikus, a távolkeleti vidékeiről származik — a kémiai tudományok doktora néhány fa- és hajóiparban hasznosítható. nappal ezelőtt előadást tartott Buda- AMERIKÁBAN ELKÉSZÍTETTÉK a Pesten a Műszaki Egyetemen, táskatelevíziót. A készüléket alumini- KOREÁBAN könyvet adtak ki az umszekrényben helyezték el, melyre 1956-os magyarországi ellenforradal­­teleszkopikus antennát szereltek. Az mi eseményekről, energiaforrást elem szolgáltatja. A SZOVJETUNIÓBAN a barmyali A SZOVJETUNIÓ tudományos és gépgyár „tejkombájnt“ gyártott Ez műszaki eredményei növelik a nagy tulajdonképpen egy hatalmas közteher érdeklődést az orosz nyelv iránt. Esti d0 ( mely fej­ a tehene ket) iskolákban és főiskolákon egyre több „ „ . . angol kezd oroszul tanulni. Az orosz ^sz*'^a) hűti és pasztörizálja, s ugyan­nyelvtanítást néhány angol közép is- akkor szállítja is a tejet. A gép iránt kólában is bevezették, külföldön igen nagy az érdeklődés. A Marosvásárhelyi Rádió műsorá­ból: Vasárnap, június 1.: 10.05: Mű­sor pionírok és iskolások részére. Hétfőn, június 2-án: 5.45—6.00: műsor a falusi hallgatóknak. 17.15— 18.00: Hírek. Június első vasárnapján történt. Zene. • A Kolozsvári Tartományi Stúdió műsorából: 7.00—8.30: román és magyar nyelven. Rádióriport: „Az élet virágai“. Esztrádzene. Szemünk fénye, a gyermek“. Rádióriport Ko­lozsvár tartományi kirándulóhelyek. .A Kultúrpalota nagytermében jú­nius 1-én, vasárnap délután 4 órakor a szatmári Állami Magyar Színház vendégjátéka: A szerelem. A Kultúrpalota nagytermében június 1-én este 8 órakor: AZ ELŐTHOZÓ EMBER. ★ A Román-Szovjet Barátsági Házban június 1-én, vasárnap du. 4 órakor: TANULJUNK DALOLVA OROSZUL tanfolyam. ★ A Szakszervezetek Művelődési Házá­ban június 2-án du. 19 órakor a II. emeleti előadóteremben A Balti Köz­társaságok kultúrájának tíznapos ün­nepe alkalmából A BALTI KÖZTÁR­­SASÁGOK NÉPEINEK KULTURÁJA. Előadó: Nagy Pál író. Az előadás után a Sebhely című filmet vetítik. * Hétfőn, 2-án 6 órakor az I. emeleti előadóteremben tanfolyam a marosvá­sárhelyi szakszervezeti kultúraktíva ré­szére. KLUBOK ÉS VÖRÖS­ SAR­KOK MUNKÁJA. Előadó: Scheer Mik­lós a helyi Szakszervezeti Tanács tit­kára. 19 órakor A SZÍNHÁZ TÖRTÉ­NETE. Előadó: Szabó Lajos, a Szín­művészeti Főiskola igazgatója. ★ Vasárnap, június 1-én de. 11 órakor a Tartományi Közegészségügyi és Jár­ványügyi Központ Egészségügyi Ne­velési Osztályának előadótermében. Bartók Béla utca 1 szám (volt Korzó­köz) GYÓGYISZAP ÉRTÉKEINK a Magyar Autonóm Tartomány területén, címmel dr. Bányai János geológus ta­nár tart előadást Haladás: Mexikói szerenád. Vörös Lobogó: A kioltott láng. Ifjúsági: Gyermekévek a Don men­tén. . Munkásmozgó: Malva. Szakszervezetek Művelődési Háza: Újévi áldozat (kínai film.) Dózsa György: Don Juan A marosvásárhelyi magyar nyelv szóban), számtan (írásban és szó­­vű Képzőművészeti Iskola az 1958— ban). 1959-tanévre felvételi vizsgákat tart. A felvételi vizsgákat két időpont-Vizsgára jelentkezhet minden tanú­­ban tartjuk: 1. f. évi június 16— jó, aki képzőművészeti hajlammal 1­8 között, 2. f. évi szeptember 1— rendelkezik (rajz). 10 között. A Vill­ik osztályba való felvé- t érdeklödöknel­­laVauDJ te­vilá­te­re a szakvizsgan (rajzolás) k,- iskola titkársá­g val a következő tantárgyakból kell *• ... vizsgát tenni, - román nyelv Kultúrpalota l-ső emelet, telefon: (írásban) magyar nyelv (írásban és 2523 szám.

Next