Vörös Zászló, 1958. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1958-08-01 / 179. szám

@­almaroslászló) Az IMSZ ellenőrző őrsök létesítésének szükségessége a kollektív gazdaságokban és társulásokban Az IMSZ ellenőrző őrsöket eleinte csak ipari üzemekben, intézményeknél, kisipari termelőszövetkezetekben, vala­mint kereskedelmi vállalatokban létesí­tették. Ezek az ellenőrző őrsök nagy segítséget nyújtottak az IMSZ alap­szervezeteknek az illető üzemben vagy vállalatban létező hibák feltárásában, helyes közvéleményt alakítottak ki a bürokraták, pazarlók, általában mind­azok ellen, akik tevékenységükkel gátol­ják a termelést. Az ellenőrző őrsök révén az IMSZ alapszervezetek közvetlenül részt vesznek az illető üzem vagy vállalat termelési és gazdasági ügyi­nek intézésében, a hiányosságokkal szembeni meg nemalkuvás, a munká­val szembeni szocialista magatartás szellemében nevelik az ifjakat. Nagy többségükben az IMSZ ellen­őrző őrsök nélkülözhetetlen segítségé­vé váltak a vállalatok vezetőségének. A legtöbb üzemben a vállalat vezető­sége nagy megbecsülésben részesíti ezeket az őrsöket. A konstancai értekezlet óta a falusi IMSZ alapszervezetek nagy figyelmet fordítanak az ifjaknak a mezőgazda­­sági terméshozam emeléséért folyta­tott harcba való bevonására. Számos kollektív gazdaság és társulás IMSZ alapszervezeti bürója tanulmányozta az ellenőrző őrsöknek ezen mezőgaz­dasági egységekben való létesítésének lehetőségét. Egyes IMSZ alapszerveze­tek tovább is mentek. Bákó tartomány­ban például több kollektív gazdaság­ban és társulásban létre is hozták az IMSZ ellenőrző őrsöket. ★ Tévedés lenne azt hinni, hogy az IMSZ ellenőrző őrsök létesítésére elő­re meghatározott recept van. Hason­lóan téves lenne azt hinni, hogy ezek az őrsök egyszer mindenkorra megha­tározott program szerint végzik mun­kájukat. Az első ellenőrző őrsök megalakulá­sa óta az IMSZ alapszervezetei­ nagy tapasztalatra tettek szert ezen a téren. Így például ma már tudják, hogy el­lenőrző őrsöt csak ott kell létesíteni, ahol az feltétlenül szükséges és ered­ményes. A fenti szempontot kell tekintetbe venniük a kollektív gazdaságok és tár­sulások IMSZ alapszervezeteinek is. Ezekben az egységekben az ellenőrző őrsök csaknem olyan feladatokat vé­gezhetnek, mint az ipari egységekben működő őrsök. Elsősorban segíteniük kell az IMSZ alapszervezet büróját a termelésben észlelt hiányosságok fel­tárásában, azok helyrehozásában, má­sodsorban pedig mozgósítaniuk kell az ifjakat termelési feladataik elvég­zésére. Érdemes megemlíteni, mi késztette a Bákó tartományi Urecheni község Zorile nevű kollektív gazdaságának IMSZ alapszervezetét az ellenőrző őrs létrehozására. A kollektivisták közgyűlésen megál­lapították, hogy a gazdaságban elért terméseredmények: 2.011 kilós búza, 2.500 kilós kukorica és 3.000 kilós ár­pa hektáronkénti átlagtermés nem me­rítik ki a termelőképességet. Bár a kollektivisták túlnyomó többsége szor­galmasan dolgozott, akadtak olyanok, akik nem jártak el a munkába, más helyekre mentek dolgozni. Nem mindig tartották be a növényápolásra és be­takarításra vonatkozó agrotechnikai előírásokat sem. A cséplésnél, a hor­dásnál nem vigyáztak a szemhullás­ra. Ha ezeket a hibákat idejében észre­vették volna, a kollektív gazdaság ter­méseredményei is mások lennének. A hiányosságok feltárásának és ki­küszöbölésének szükségessége még jobban előtérbe került a konstancai értekezlet után. Az új termelési terv a búzából 200, a kukoricából 200, a napraforgóból 150 kilóval nagyobb hektáronkénti átlag elérését írja elő, mint az előző évben. Ezeknek a feladatoknak a teljesíté­sében nagy szerep hárult az IMSZ alap­szervezetekre. Az illető kollektív gaz­daságban a 203 tag közül 75 ifjú. Az IMSZ alapszervezet feladatának nagy­ságát növelte az is, hogy az előfordu­ló hibákat túlnyomórészt ifjak okoz­ták. Az IMSZ alapszervezet bürója a hi­bák feltárása, valamint a gazdaság szervezeti gazdasági megerősítése ér­dekében elhatározta egy IMSZ ellen­őrző őrs létesítését. A büró határozatát megvitatta az alapszervezet közgyűlése is és jóvá­hagyásával bekerült a munkatervbe. A pártszervezet titkárának segítségé­vel az IMSZ alapszervezet bürójának si­került minden munkaterületről egy-két ifjút bevonnia az ellenőrző őrsbe, így a mezei brigádokból, az állattenyész­­tési részlegen, a zöldségesben dolgo­zókból is kerültek be az ellenőrző őrs­be. Az őrs vezetésével Irimescu Vasile párttagot bízták meg, aki egyben a gazdaság egyik brigádosa is. Bár már nem tartozik az ifjak sorába, Irimescu Vasile szívesen vállalta ezt a megbí­­zatást. A pártalapszervezet az őrs megerősítéséért Drágásan Andrei párt­­tagot is megbízta azzal, hogy vegyen részt benne.­­ Tekintettel arra, h­ogy már meg­alakulásakor az ellenőrző őrsnek két párttag tagja volt, sikerült biztosítani annak szakszerű vezetését. Az ellenőr­ző őrs tagjait az IMSZ alapszervezet közgyűlése egyhangúlag jóváhagyta. Ez mindennél fényesebben bizonytja, hogy a tagok kiválasztása körültekin­téssel, helyesen történt. Sajnos még előfordul, hogy az ellenőrző őrs tagjait találomra jelölik ki, olyan személyek közül, akik nem örvendenek köztiszte­letnek, megbecsülésnek és emiatt ész­revételeiket nem veszik komolyan, sőt gúnyos megjegyzésekkel kísérik. Meg­történt már az is, hogy az IMSZ el­lenőrző őrsét az alapszervezet tagsá­gának tudta és jóváhagyása nélkül jelölték ki. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy az IMSZ ellenőrző őrsöket lehet bi­zonyos időszakra is létesíteni. Így például, ha az IMSZ alapszervezet bürója észreveszi, hogy súlyos mulasz­tásokat követnek el a cséplésnél, eb­ben az esetben ellenőrző őrsöt létesít, amely a helyszínen tárja fel és küszö­böli ki a hiányosságokat. A cséplés befejeztével ez az ellenőrző őrs meg­szünteti tevékenységét. Az elején említettük, hogy a kollek­tív gazdaságokban és társulásokba létesített IMSZ ellenőrző őrsök tevé­kenysége sokban hasonlít az üzemek­ben működő őrsök munkájához, legfőbb közös vonásuk, hogy mindké helyen az őrsöt a hiányosságok fel­tárására és kiküszöbölésére létesíti! A kollektív gazdaságban létesítet ellenőrző őrsök, tekintettel a gazdaság munkájának sajátosságaira, afelől őrködnek, hogy a vetést, a növényápo­lást, betakarítást az agrotechnika szabályok előírásának megfelelően vé­gezzék. Az észlelt hiányosságokat szó­ban vagy írásban köztik a vezetőség­gel, sok esetben pedig a faliújságon jelentetnek meg cikkeket, karikatúrá­kat amelyekben megbírálják azokat, akik rosszul végzik munkájukat, nem gondozzák kellőképpen a gépeket, a rájuk bízott szerszámokat, felszerelése­ket stb. A margineni Lenin útja kollektív gazdaság IMSZ ellenőrző őrsének tagjai a cukorrépa ültetésekor észre­vették, hogy az egyik kollektivista fe­lelőtlenül végzi munkáját. Azonnal karikatúrát készítettek róla. Az IMSZ ellenőrző őrs tagjai vil­­lámankétokat szervezhetnek különböző munkahelyeken, ahol úgy veszik ész­re, hogy sok a hiba és az észleltek­ről jelentést terjesztenek elő és ugyan­akkor javaslatokat is tesznek a hibák kiküszöbölésére. Az IMSZ ellenőrző őrsnek a hibák feltárása mellett fel­adata a kollektivisták eredményeinek népszerűsítése is. Az IMSZ alapszervezet vezetőségének, amely felel az ellenőrző őrsök irányí­tásáért, vezetéséért, őrködnie kell, hogy az őrs által jelzett hibákat ki is ja­vítsák. - Ez amellett, hogy növeli az őrs tagjainak munkakedvét, hozzájá­rul az őrs tekintélyének növeléséhez is. Az ellenőrző őrs által gyakorolt bírálatnak elvszerűnek, elvtársiasnak kell lennie. Nem szabad túlozniuk, valótlan dolgokat állítaniuk. Az IMSZ bürójának pedig óvakodnia kell, hogy az ellenőrző őrs munkájában bevezes­se a referátumokat, a működési sza­bályzatokat, a jelentéseket stb. Ez csak megnehezítené az őrs munká­ját. _ Az IMSZ ellenőrző őrsök létezése nem jelenti azt, hogy az IMSZ tagok­nak nem feladatuk a hibák és hiá­nyosságok feltárása. Ellenkezőleg, minden IMSZ tagnak feladata, hogy kiegészítse az ellenőrző őrs munká­ját Ez lehetővé teszi, hogy az ellen­őrző őrsök hozzájáruljanak a kollektív gazdaságok és társulások IMSZ alap­szervezete munkájának megjavításá­hoz. (A Tinarul Leninist, június 6-i számában megjelent cikk alapján.) Ifjú újítók Az Ifjúmunkás Szövetség Régen rajoni és városi bizottsága szerdán, július 30-án tartotta a Régen rajoni ifjú újítóik első értekezletét. Az értekezleten megvitatták, ho­gyan válaszoltak a régeni üzemek if­­jai a marosvásárhelyi Encsel Mór üzem tfjainak felhívására, hogyan vesznek részt a technikai kabinetek munkájában és az IMSZ szervezetek hogyan segítik az újítók mozgalmát az ifjúság körében. Az értekezlet számos hozzászólója, mint Darie Nicolae, Bodó Károly technikusok, Cotta Nicolae mérnök javaslataival hozzájárult az újító­­mozgalom megjavításához. Cotta Nicolae mérnök, Heilinger Jenő technikus és még számosan képviselték üzemük harminc ifjú újí­tóját, akik csak a harmadik szakaszá­ban a tartományi versenynek több mint 60.000 lej megtakarítást értek el újításaik alkalmazásával. értekezlete Malos Susans, az IRUM ifjú laka­tosa, akinek újítását alkalmazták nagy megbecsülésnek örvend munka­helyén. Darie Nicolae, párttag az IFET fiatal újítója vállalta az értekezleten, hogy augusztus 23-ra befejezi újabb újí­tását, melyet a KD 35-ös traktorok­nál alkalmaznak és ugyanakkor segí­teni fogja ifjú társait újításuk kidol­gozásában. Az értekezlet részvevői, a rajoni IMSZ bizottság javaslatára megsza­vazták a rajoni IMSZ bizottság mel­lett működő technikai kör alakítását és elnöknek Cotta Nicolae mérnököt választották meg. Az értekezlet befejezése után az IRUM és a Köztársaság üzemek kul­­túrcsoportja művészi műsorral szóra­koztatta a részvevőket. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem közleménye A Bolyai Tudományegyetem rek­torátusa közli, hogy az 1958—59. tanévben az I. évre az alább felso­rolt szakokra vesz fel versenyvizsga alapján hallgatókat: 1. Matematika-fizika; 2. Fizika-ké­mia; 3. Szervetlen kémia; 4. Szerves kémia; 5. Biológia-földrajz; 6. Föld­rajz-biológia; 7. Geológia; 8. Jog; 9. Politikai-gazdaságtan; 10. Magyar nyelv és irodalom; 11. Román nyelv és irodalom; 12. Orosz nyelv és iro­dalom — magyar nyelv és irodalom; 13. RNK története; 14. Egyetemes történelem; 15. Történelem-magyar nyelv és irodalom; 16. Német nyelv és irodalom-magyar nyelv és iroda­lom; 17. Angol nyelv és irodalom­magyar nyelv és irodalom; 18. Fran­cia nyelv és irodalom-román nyelv és irodalom; 19. Pedagógia-magyar nyelv és irodalom. A felvételi versenyvizsgára az ille­tékes kar titkárságán augusztus 15 és szeptember 14 között lehet je­lentkezni, a versenyvizsgát viszont szeptember 15 és 25 között tartjuk meg. A látogatás nélküli tagozatokra au­gusztus 25 és szeptember 24 között lehet jelentkezni. Ezeken a tagozato­kon a felvételi vizsgát szeptember 28 és október 8 között tartjuk. Az 1958—59. tanévben az alábbi leve­lező tagozatok működnek: 1. Matema­tika-fizika; 2. Biológia-földrajz; 3. Földrajz-biológia; 4. Jogtudományi; 5. Közigazgatástudományi; 6. Magyar nyelv és irodalom; 7. Román nyelv és irodalom; 8. Orosz nyelv és iro­dalom-magyar nyelv és irodalom; 9. Történelem-magyar nyelv és iroda­lom; 10. Pedagógia-magyar nyelv és irodalom. A tanulmányi idő a jog és a köz­gazdaságtudományi szakon 4 év, a többi szakokon 5 év. A levelező tago­zatokon a tanulmányi idő egy évvel több mint a rendes tagozatokon. A felvételi versenyvizsgák anyagát az Okt. és Müv. Min. külön tájékoz­tatója tartalmazza. Megtalálható a karok dékáni hivatalában, a néptaná­csok tanügyi osztályán, a középisko­lák igazgatóságánál és a könyvke­reskedésekben. Bővebb felvilágosítást az illetékes kar dékáni hivatala ad. Látkép a csomafalvi havasról AZ OKTATÁS és Művelődésügyi­­ Minisztérium az idén is pályázatot hir­det az általános oktatásban használa­tos tananyagokra. A pályázaton részt­vevő egyének vagy kollektívák a tör­ténelem, földrajz, fizika, vegytan, nö­vénytan, állattan és más tantárgyak oktatásához szükséges tananyagokat küldhetnek be. A pályázat december 31-én zárul. __ HÍREK szerint a román származású Stantineanu mérnök petróleum-termé­kekből acélnál keményebb műanyagot kísérletezett ki Franciaországban. NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt az Alice tájfun pusztított Japán középső részén. A Csendes-óceán partvidékén a hul­lámok egész falvakat söpörtek el. To­kióban több száz ház megrongálódott, vagy összeomlott. AZ ERDÉSZETI alminisztérium el­­ha­rozta, hogy a kollektív gazdasá­gok és járadékos termelőszövetkezetek építkezéseinek megsegítésére e szocia­lista egységeknek kedvezményes áron épületfát juttat. Ezeket az anyagokat­­ elsősorban azok az egységek kapják amelyek hosszúlejáratú gabonaszerző­déseket kötöttek az állammal és ter­vükben előirányozták gazdasági épü­letek létesítését. A leszállított kedvez­ményes árak 1958 december 31-ig ér­vényesek. A KALIFORNIAI egyetem Ocea­­nográfiai Intézetének tudósai feltűnést keltő felfedezést tettek: 250 mérföld széles és mintegy 500 méter mély, ha­talmas tengeráramlatot fedeztek fel, amelynek sebessége azonos a Golf áramlat sebességével. Az új tenger­­áramlatot „Cromwell áramlatának ne­vezték el. HAZÁNK állami gazdaságai ez idáig­ 320.000­­tonna búzát és rozsot adtak át új termésükből az államnak. Ez a mennyiség majdnem azonos az 1955 és 1956-ban együttvéve átadott gabo­namennyiséggel. A BELKERESKEDELMI Államtit­kárság elhatározta, hogy az üzletek, vendéglátóipari egységek, csarnokok és vásárterek órarendjét ezentúl nem a tartományi néptanácsok, hanem a városi, illetve rajoni néptanácsok ál­lapítják meg. Az egységek így meg­állapított órarendje jobban megfelel a helyi szükségleteknek. LUXEMBURGBAN minden 100.000 lakosra 28,5 közlekedési baleset esik Ez a legnagyobb arányszám a vilá­gon. A második helyen Ausztrália áll, ahol 100­ 000 lakos után 23,5 köz­lekedési balesetből származó halál­esetet tartanak nyilván. Haladás filmszínház: Az árnyak (japán film.) Vörös Lobogó filmszínház : Martens kapitány kincse (lengyel film.) Ifjúsági filmszínház : Egy ember a sok közül (szovjet film.) Munkásm­ozgó: Romeo és Júlia (angol film.) Dózsa György filmszínház: Befeje­zetlen történet (szovjet film.) PÉNTEK, augusztus 1. A Marosvásárhelyi Rádió műsorá­­ból: 5.30—5.45, román nyelven: Mű­ 1 Háztartási cikkek Porcelán árú, Befőttek, ugorkés és más üvegáru, Tükör (minden méretben) R­iosófazák és külön­böző lemezáru jó minőségben, nagy választékban beszerezhető az Ipari Termé­kek Helyi Kereskedelmi Vál­lalatának (OCL) üzleteiben sor a falusi hallgatóknak. 5.45—6.00: magyar nyelven: Műsor a falusi hall­gatóknak. 17.00—17.15: román nyel­ven: Hangos híradó.. Fúvószenekari számok. 17.15—18.00: magyar nyel­ven: Hírek. Riport: Augusztus 23 előtt a marosvásárhelyi üzemekben. Idő­szerű jegyzetek. Népi muzsika. Iro­dalmi negyedóra. A Kolozsvár Tartományi Rádió mű­sorából: 6.15—7.15: román és magyar nyelven. Műsor a falvak dolgozó né­pének. Reggeli zene és időjelzés. 15.30 —16.30: román nyelven. Hírszolgálat. Rádióriport. Könnyűzene. Jegyzetek. Elbeszélés: „Valódi történet. 18.00— 19.00; magyar nyelven: Hírszolgálat. Hallgatóink legkedvesebb dalaiból. Irodalmi riport. Jöjjön velünk. Nyelv­őr. Gyümölcs Zöldség Keksz Konzerv !r vegek CSOMAGOLÁSÁRA KESZIT GÖZÖLETLEN BÜ­­K­­ANYAGBÓL RENDELÉSRE ÉS ELAD KIUTALÁS NÉLKÜL szovatai IFET Ifla­­si Textil KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET értesíti a közönség­et, hogy a rendelésre dolgozó szabóságain 14 napon belül elkészül bármilyen megrendelés mind a vevő által hozott, mind pedig a szövetkezet anyagából, férfi öltönyök, felöltők, télikabátok, női kosztümök, kabátok, felsőruhák, férfi és női fehérneműk, különféle gyermekruhák A Sztálin tér 27 szám alatti ruhajavító részlegen mindenféle munkát 24 óra alatt elvégeznek. A Sztálin­ tér 16 szám alatti kalap és sapkakészítő osz­tályon a vállalt munkák a legrövidebb időn belül elkészülnek.

Next