Vörös Zászló, 1959. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1959-01-03 / 1. szám

Jegyzetek album Az album, amelyről írni aka­rok, rém családi emlékek, szokványos, elfakult gyűjte­ménye. Nem idézi tehát az if­júkort, amely elszállt és soha­sem tér többé vissza és nem emlékeztet különböző, annak idején ünnepélyes családi év­fordulókra, eljegyzésre, házas­ságra, vagy érettségi találko­zóra. Az album egy olyan fiatal kulturális intézmény tolmácsa, amely alig kétéves tevékeny­ségre tekinthet vissza. A ma­rosvásáhelyi Szakszervezetek Művelődési Házáról van szó, a városi dolgozók ma már ked­venc és nélkülözhetetlen talál­kozóhelyéről, amelynek műkö­dése 1957 január 1-én kezdő­dött meg szerény keretek kö­zött. Az album egy fővárosi kul­turális seregszemlére, tapasz­talatcserére és azzal kapcsola­tos kiállításra készült, amelyen hasonló gyűjtemények, színes és sokatmondó grafikonok fog­ják szemléltető módon bemu­tatni, milyen nagy utat tettünk meg a közművelődés arcvona­lán. Hol is kezdjem az album be­mutatását? Nézem a képet, amelyen a fényképész azt a pillanatot örökítette meg, amikor fiatal és koros dolgozók egyaránt, a kultúrház következő félhavi műsorát tanulmányozzák. Igen, ezek a színes, nagyméretű fal­ragaszok ma már mindenhol megtalálhatók, üzemekben, vö­rös sarkokban, klubokban és az utcai hirdetőoszlopokon egy­aránt. Mit hallgatunk meg a jövő héten? — kérdi egymástól a plakát előtt a Minszki Lajos üzem dolgozója és a népi sza­badegyetem Simó Géza gyári hallgatója. Égi ,gazdasági elő­adást az SZKpftmkf.-ik kong­resszusának gazdasági tételei­ről, vagy irodalmi ismertetést egy Sadoveanu regényről, eset­leg részt veszünk a pedagógiai előadáson, hiszen nekünk, szü­lőknek is van mit tanulnunk, vagy talán feliratkozunk mi is egy világpolitikai konzultáció­ra? Igen, nehéz választani... mert a Szállnak a darvak be­mutatója is csábít, amelyet filmismertetés előz meg és szombat este zenés, táncos elv­társi találkozó is van... Mindazt, amit szűkszavúan leírtam, a szóbanforgó díszes külsejű és székely motívumok­kal díszített album lapjain ta­nulságos grafikonok, képek be­ragasztott meghívók és plaká­tok példázzák. Képek, amelyeken a még kezdő balerinák az első piru­etteket próbálják, vagy tágra­­nyitott szemű gyermekek a ze­netanárnál figyelik. Képek, amelyeken iskolások és öreg, de lelkes munkások előbb még járatlan keze alatt figurává formálódik az engedékeny a­­gyag és színesedik a vászon. Képek, rajtuk ifjú sportolók. Vannak, akik nem szeretik a számokat, a szürke statisztikai adatokat. Hadd soroljak fel mégis néhányat, tájékoztatóul. Huszonkét hónap alatt — er­ről az időszakról készítették a statisztikát — a marosvásárhe­­lyi Szakszervezetek Házában, a különböző körök rendszeres te­vékenységén kívül, több mint ötszáz előadást tartottak, több mint hetvenezer hallgató jelen­létében. És ha már megemlítettük a különböző tevékenységi körö­ket, ne felejtsük ki azt sem, hogy a ritmikus tornát, balet­tet és zenét tanulmányozó kö­rökbe, valamint a zene­óvodá­­ba havonként mintegy ötszáz gyermek jár rendszeresen. A szakszervezeti művelődési ház könyvtárának, amely az el­ső hónapokban mindössze ti­zennégy látogatót tartott nyil­ván, ma már 1158 rendes olva­sója van. Nem tudom, hány lapja van az albumnak, amelyről szóltam, nem számoltam meg őket. Csak annyit tudok, hogy az album minden képe, minden egyes grafikonja és magyarázó kép­szövege megvalósításaink kul­túrtörténeti dokumentuma. O­­lyan dokumentum, amely mű­velődésre szomjazó munkásosz­tályunk alkotó erejének és eredményeinek hű tükre... BENCZEL BÉLA A pártélet kérdéses és alapszervezet fontos támasza a pártonkívü­li aktíva Hazánkban a szocializmus építése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának szün­telen emelése megköveteli a dolgozók alkotó kezdeményezé­sének ösztönzését, a pártszer­vezeteknek a tömegek soraiban kifejtett szervező munkájának fokozását. A párt tömegkapcsolatainak elmélyítésében, kiszélesítésében, a párt- és kormányhatározatok sikeres valóra váltásáért vívott küzdelemben egyik legfonto­sabb eszköz a párton k­ívüli ak­tíva. Az RMP KV 1958. június 9—13-i plenáris ülésének hatá­rozata rámuta... annak érdeké­ben, hogy minél nagyobb töme­geket sorakozhassunk fel pár­tunk köré, minél sikeresebben mozgósíthassuk őket a párt politikájának valóra váltására, rendkívül fontos, hogy az­ alap­­szervezetek széleskörű párton­­kívüli aktívát létesítsenek ma­guk­­ körül. Az alapszervezetek, a pártonkívüli aktíva munkába állításával sikeresen oldhatják meg a szocializmus építésének sokoldalú feladatait, mind na­gyobb tömegeket mozgósíthat­ok a párt és kormányhatáro­zatok sikeres teljesítésére. Az utóbbi időben, különösen a júniusi plenáris ülés után tartományunkban általános je­lenségként tapasztalhatjuk a pártszervezeteknek azt a törek­vését, hogy a legjobb munká­sok, mérnökök, technikusok, dolgozó földművesek soraiból széleskörű pártonkívüli aktívát hozzanak létre s állítsanak munkába. Rajoni és városi pártbizottságaink nagy többsé­ge tudja, hogy melyik alap­szervezetben létesítettek párton­­kívüli aktívát s hogy azok mi­lyen tevékenységet fejtenek ki. Ennek alapján a városi rajoni pártbizottságok konkrét intéz­kedéseket tettek, hogy az olyan alapszervezetekben, ahol még nincs, vagy nagyon kis létszámú a pártonkívüli aktíva, ott szer­vezzék meg, illetve növeljék tagjainak számát, így például Udvarhely rajodban több ezerre emelkedett a pártonkívüli ak­tíva tagjainak száma. Alsóbol­­dogfalván néhány hónappal ez­előtt csak kissszámú pártonkí­­vüli aktívát tartottak nyilván. Ma már a pártonkívüli aktíva tagjainak száma több mint száz.­­ Azokban a falvakban, társu­lásokban, ahol nincs pártalap­­szervezet, ott a pártonkívüli aktíva szervezése, nevelése és munkába állítása közvetlen a községi pártbizottság feladata, vagy a rajoni pártbizottságé a ahol nincs községi pártbizott­ság) . Azokban a kollektív és társas gazdaságokban, falvakon, ahol nincs alap­szer­vezet, a köz­ségi pártbizottság titkárának, a területi instruktornak, a rajoni pártbizottság titkárának köz­vetlenül kell foglalkoznia a pártonkívüli aktívával. Ezeken a helyeken a pártonkívüli aktí­va és az IMSZ-alapszervezet képezi a pártszervek, a területi instruktor legfőbb támaszát, a mezőgazdaság szocialista átala­kításáért s a többi gazdasági­­politikai-kulturális feladatok teljesítéséért végzett munka megszervezésében. Több rajoni pártbizottság a júniusi plenáris ülés határoza­ta szellemében elemezte az alapszervezeteknek a párton­­kívü­li aktíva bővítése, nevelése és munkába állítása érdekében kifejtett tevékenységet. A Gyer­­gyó rajoni pártbizottság bürója például elemezte, hogy a szár­­hegyi alapszervezet miként szer­vezte meg pártonkívüli aktívá­ját, hogyan vonta be az aktíva tagjait a mezőgazdaság szocia­lista átalakítását célzó tevé­kenységbe. A büró megállapí­totta, hogy a község lakosainak számához viszonyítva, a pár­­tonkívüli aktíva létszáma ala­csony, ugyanakkor tevékenysé­ge is hiányos. A büró határo­zatai értelmében növelték a pártonkívüli aktíva létszámát (több mint föd tag), megszer­vezték az aktíva tagjainak rendszeres kiképzését, m­unká­ba állítását. A pártonkívüli ak­tíva tagjai is nagymértékben hozzájárultak Szárhegy község teljes szövetkezetesítéséhez. Helyesen tájékozódott a Ré­gen rajoni pártbizottság, ami­kor úgy irányította az alapszer­vezeteket, hogy a pártonkívüli aktíva tagjainak kiválasztásakor tartsák szem előtt a dolgozók nemzetiségi összetételét, s meg­felelő arányban vonjanak be a pártonkívüli aktívába román, magyar, szász és más nemzeti­ségű dolgozókat. A pártonkívüli aktíva a min­dennapi munkában fejlődik, növekszik átütőképessége. A párt- és kormányhatározatok teljesítéséért vívott küzdelem­ben az alap­szer­vezeteknek alkal­muk van felfigyelni azokra a pártonkívüli dolgozókra, akik fáradtságot nem ismerve har­colnak a terv teljesítéséért, a technológiai folyamatok megja­vításáért, anyagmegtakarításért, a mezőgazdaság fejlesztéséért, a szocialista szektor erősítéséért és fejlesztéséért, részt vesznek a gazdasági akciókban, a tár­sadalmi, kulturális munkában. Ha az alap­szer­vezet­ek gondot fordítanak ezeknek az embe­reknek a nevelésére, politikai öntudatuk fejlesztésére, ha ösz­tönzik munkájukban és bevon­ják őket különböző feladatok megoldásába, magától értető­dik, hogy fejlődnek, szervező­­képességre tesznek szert, poli­tikai harcosokká válnak. Ilyen dolgozókat találunk minden üzemben, intézmény­ben, gép- és traktorállomáson állami és kollektív gazdaságok­ban, minden faluban. Minden­hol, a kommunisták példamu­tatásával, nagyszámú én­prikás, újító és feltaláló, tömegszerve­zeti vezető, néptanácsi képvise­lő, kollektív és társas gazdaság vezető tanácstag, brigádosok, csoportfelelősök­, kollektivisták és "társult tagok, a bőséges termés élenjárói, állattenyész­tők, fejők, mezőgazdasági szak­emberek, nőküldöttek, szövet­kezeti vezetők, agitátorok, fali­újság szerkesztő bizottságok tagjai, levelezők, önkéntes saj­­tóterjesztők, agit­ációs brigádok tagjai és számos más párton­kívüli dolgozó fáradtságot nem ismer­ve harcol az állami ter­vek teljesítéséért és túlszárnya­lásáért, a városok és falvak gazdasági és kulturális életének felvirágzásáért. Ebben a mun­kájukban kivívták a dolgozó tömegek szeretetét és elismeré­sét. Ha a pártszervezetek politi­kát, szervező tevékenysége ered­­ményekénpen ezek az emberek kifejezik azt az óhajukat, hogy a pártszervezetek vezetésével akarnak dolgozni a párt és a kormány politikájának valóra­váltásáért, az alapszervezetek és azok bürói által meghatáro­zott feladatok teljesítéséért, ak­kor az alap­szervezetek bevon­hatják őket a pártonkívüli ak­tívába. A pártonkívüli aktíva egyik jellemvonása, hogy tagjai te­kintélynek örvendenek munka­h­elyükön, olyan emberek, akik nem félnek a nehézségektől, akik következetesen harcolnak a gazdasági feladatok teljesí­­éséért, az ipari és mezőgazda­­sági termelés növeléséért, egy­szóval olyan emberek, akik fá­radtságot nem ismerve dolgoz­nak a párt politikájának győ­zelméért. SZOMBAT, JANUÁR 3. A Marosvásárhelyi Rádió mű­sorából (a 261-es és 330 m-es hullámhosszon): 5.30 - 5.45: Ro­mán nyelvű műsor a falusi hallgatóknak. 5.45—6.00: Ma­gyar nyelvű műsor a falusi hallgatóknak. 17.00—17.15: Ro­mán nyelven: Hírek. Kultúr­­őrjáraton. Magyar nyelven. Hét­végi krónika. Szombat délutáni könnyűzene. VASÁRNAP, JANUÁR 4. 10.00—10.30: Pionírok és is­kolások műsora: Micsurin éle­te és munkássága. Sepsiszentgyörgyön az Állami Magyar Színház este fél 8-kor: Vitézek és hősök. Haladás: A Csendes Don III. rész (szovjet film) Vörös Lobogó: Három tenge­ren át (szovjet-indiai film) Ifjúsági: A birkózó és a bo­hóc (szovjet film) Munkásmozgó: A hivatás szava (szovjet film) Dózsa György: Malva (szov­jet film) :­ A Szakszervezetek Művelődé­si Házában január 3-án de. 10 órakor a II. emeleti előadóte­remben a 4-es és 8-as számú 7 osztályos iskolák tanulói ré­szére könyvismertetés Korda István: „A nagy út“ A könyv­ismertető utá­n filmet vetíte­nek. ­ MEGNYITOTTA az új készruha szsefet, ahol nagy választékban kaphatók gyermek, női és férfi ruhák. .............. »'■' ' r, A Csíkszereda rajoni Fo-­­­gyasztási Szövetkezetek Szö-­­ vetségének Kereskedelmi­­­­ Vállalata, a Kossuth Lajos­­ utca 11. szám alatt Külön rébusz Legkedvesebb szórakoz­ásaim közé tartozik a kereszt­rejtvény-fejtés. Éppen ezért minden keresztrejtvényt közlő folyóira­tot, napilaptot meg szoktam rendelni, köztük a Művészet cí­mű folyóiratot is. A Művészet novemberi számában megjelent rejtvényt is megfejtettem­, amikor vára­tlanul külön rejtvénnyel talál­koztam. Ugyanis szemem rátévedt a beküldési határidőre: december 20. Hát ne haragudjék meg a Művészet cív­ű folyóirat munkaközössége, de azt már valóban nem tudom m­ifej­­tetni, hogyan küldjem be az eredményt december 20-ra, ha a lap december, 23-án jelent meg a piacon. SÁNDOR IMRE , A ZSILVÖLGYI szénmedence bányászai az önköltség csök­kentésében is jelentős sikereket értek el. Megtakarításaik érté­ke meghaladta a 15.000.000 lejt. NEMRÉG nagyszabású diák­­tüntetés zajlott le Marseilleban. A tüntetők a tanulási feltéte­lek megjavítását követelték. SZOVJET lapjelentések sze­rint a Novoj Kramatorszk-i ne­héz­gépgyárban rövidesen bele­ik a világ legnagyobb hen­gersorának az építését. Terme­lése körülbelül annyi lesz, mint 1913-ban az egész oroszországi vaskohászaté. A LÉNA-MENTI aranylelőhe­lyek vidékén, a Mamakan fo­lyón épül a Szovjetunió leg­északibb fekvésű vizierőműve. A nehéz éghajlati viszonyok el­lenére a munka zavartalanul folyik. Az új vizierőmű már 1960-ban megkezdi a villamos­energia szállítást a Léna-menti arany- és csillámbányáknak. INDIÁBAN a közelmúltban rendezték meg az 1957-ben gyártott filmek fesztiválját. Az Indiai Köztársaság elnökének arany medáliáját a hindu nyel­ven készült „Két szem, tizen­Tartom­ányi Sanepid Egész­ségügyi Nevelési Osztálya, a Vöröskereszt Városi Bizottsága, a Tudomány és Kultúra Ter­jesztő Társaság 1959 január 4-én vasárnap de. 11 órai kez­dettel a Tartományi Sanepid Egészségügyi Nevelési Osztálya előadótermében, Bartók Béla 1 szám, (volt Korzó-köz), MI OKOZHAT DERÉKFÁJÁST cím­mel előadást szervez. Előadó: dr. Nyirő Csaba ortopéd-se­bész főorvos. Előadás után fil­met vetítünk. Az előadás meg­kezdésekor az ajtókat lezárjuk. Belépés díjtalan! két ujja című film nyerte el, amely a bűnözők átnevelésének problémájával foglalkozik. A KOLOZSVÁRI Intretineren szövetkezet dolgozói elhatároz­ták, hogy önkéntes munkával segítik a kolozsvári lakásépít­­kezési akció sikerét. Többek között 20 kályha lakását, 40 szoba kifestését, 120 köbméter fal építését, állások készítését stb. vállalták. AZ ELMÚLT napokban több pitesti tartományi helységben gyümölcstermesztő mezőgazda­­sági társulást avattak, így Ni­­colesti-en, Cindesti Vale­n, Dra­­godanesti-en, Manesti­n, vala­mint Izvoarele és Vadul Pasii községekben. Madridban a francoista katonai törvényszék az elmúlt héten Asturias észak-spanyol tartomány 31 bányászát 2-től 20 évig terjedő börtönre ítélte, mert ellenezték a spanyolorszá­gi fasiszta rendszert. PAKISZTÁN fővárosában, Ka­­racsiban kolerajárvány tört ki. A járvány oka a fertőzött ivó­víz. —11 ------------------------­A sepsiszentgyörgyi Textil filmszínház elad egy ítóállássorban­ lévő Erneman 2*es normál vetítőgépet teljes felszereléssel érdeklődni a Textil­gyár üzemi bizottságánál.

Next