Vörös Zászló, 1960. február (9. évfolyam, 26-49. szám)
1960-02-02 / 26. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! IX. évfolyam 26. (2544.) szám. 1960. február 2. kedd. ARA 20 BÁNI ! Újabb nagyerejű többlépcsős ballisztikai rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban MOSZKVA. (Agerpres).A TASZSZ jelenti. A nagyerejű, többlépcsős ballisztikai rakéta kidolgozására irányuló tervnek megfelelően, amelynek célja nehéz mesterséges holdak kilövése és kozmikus repülések végrehajtása a naprendszer bolygói felé, ez év január 31-én sor került a második ilyen rakéta felbocsátására. A rakéta utolsó előtti lépcsője, az utolsó lépcső makettjével együtt, moszkvai idő szerint január 31-én 19 óra 58 perckor elérte a Csendes-óceán felületét a kijelölt térségben. A hajókon levő rádiólokációs berendezések, optikai és akusztikai megfigyelőeszközök segítségével a rakéta utolsó lépcsőjének makettjét megfigyelték a légkörben végzett repülés során és vízibeesésekor. A mérések adatai ismételten bebizonyították a rakéta irányító berendezésének magasfokú pontosságát. A január 31-i rakéta felbocsátásával sikeresen lezárult az ilyen rakéták kidolgozásának szakasza. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a TASZSZ hírügynökre 1960 január 8-i közleményében ismertetett koordináták közé eső terület határidő előtt — 1960 február 1-vel — felszabadult a hajózás és a légi közlekedés számára. Hasznos kezdeményezések meghonosításáért "Az RfcíP KV, 1959 december 3—5-i plenáris ülésén hozott nagy jelentőségű határozatának a gyakorlatba való átültetéséért a marosvásárhelyi Encsel Mór cserealkatrész és kártolószalag gyárban is fontos műszaki-szervezési intézkedések történtek. Elkészítésükben részt vett az üzem egész munkaközössége, de amikor megvitatására került sor, nagyon sokan tettek újabb javaslatokat. A véglegesített technikai-szervezési terv 63 pontot tartalmaz. Az intézkedések közül azok a legfontosabbak, melyek biztosítják a termelés és a munkatermelékenység növekedését. A cserealkatrész-részlegen a termelési feladat az 1959-es évhez viszonyítva 20,2 százalékkal növekszik, amit legnagyobb részben a munkatermelékenység emelésével kell hogy elérjünk. A munkatermelékenység emeléséért a technikai-szervezési terv, új műszaki eljárások bevezetését írja elő, mint például az idomdarabok és síkfelületek csiszolásának gépesítését, az esztergapad-ágyak csiszolásának gépesítését, egy tű-ágy marógép, valamint nagy pontosságú osztófej elkészítését a nagyhenger marógépre stb. A munka termelékenységét a belső erőtartalékok teljes kihasználásával is növeljük: a munkaidő teljes kihasználásával és a selejt állandó csökkentésével, üzemünk munkásainak nagyobb részét ifjak képezik. Az üzem IMSZ-bizottsága ezért állandóan ösztönzi az ifjakat, hogy használják ki a munkaidőt. Az IMSZ osztálybizottsági üléseken rendszeresen megbeszélik az előforduló hiányosságokat, ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a munkaidő kihasználása és a hiányzások kiküszöbölése milyen előnyökkel jár. Ami a selejtet illeti, az üzemi bizottság bevezeti a fővárosi „December 21“ üzem 8-as szakszervezeti csoportjának kezdeményezését. A szakszervezeti csoportok havi ülésén feltárják a selejttermelés okát s intézkednek a megszüntetéséről. Hogy a termelőképességet növeljük, bevezetjük a fővárosi Tudor Vladimirescu üzem kezdeményezését az Előrehaladott módszerek iskoláját, melynek keretében élmunkásaink havonta tartanak elméleti és gyakorlati előadásokat. Ugyanakkor a gyengébb szakismerettel rendelkező munkásokat beosztják a gyakorlottabbak mellé, hogy azok segítsék őket az élmunkások átlagos teljesítményének elérésében. A kartolószalag-részlegen bevezettük Nicolae Militaru kezdeményezését. A lemaradott váltás vezetését átvette az élenjáró váltás vezetője. Csak néhányat ragadtunk ki a technikai-szervezési előirányzatokból, de mindezeknek a megvalósításával teljesíteni tudjuk majd az előirányzott munkatermelékenység-növekedést. Biztosak vagyunk benne, hogy munkásaink, mérnökeink és technikusaink mindezeket hasznosan gyümölcsöztetik a terv teljesítése és túlteljesítése érdekében. HENTES PÉTER terv, csoport-felelős KISS ALBERT statisztikus Crifalvi Lajos, a régeni IKDM Vállalat kovácsa, lelkiismeretes és odaadó munkájával érdemelte ki — nem is egyszer — az élmunkási címet. A képen : gőzkalapáccsal nyújtja az izzó vasat is" Kollektív gazdaságot avattak Csekefalván, Tarcsafalván és Kobátfalván Vasárnap Székelykeresztúr radonban három kollektív gazdaságot avattak. Csekefalván 147, Tarcsafalván 79 és Kobátfalván 104 család, 381.900, 196.000, illetve 280.034 lej értékű állóalappal alakított kollektív gazdaságot. Az új kollektív gazdaságok, amint azt a fenti számadatok is bizonyítják, sokkal jobb gazdasági feltételek mellett alakultak, mint annak idején a rajon és a tartomány első kollektív gazdaságai. S ennek is megvan a magyarázlata. A kollektív gazdaságba tömörülő földművesek a társulás keretei között megismerkedtek a közös munkával, amely nagyobb eredményt, nagyobb jövedelmet biztosított számukra, így lehetőségük volt, hogy növeljék állatállományukat, hogy új mezőgazdasági felszerelést vásároljanak stb. "Az elkövetkező hetekben Székelykeresztúr vajonban újabb kollektív gazdaságok felavatására kerül sor. CSEHOV-ESTEK Az ARLUS Magyar Autonóm Tartományi Tanácsa, a marosvásárhelyi Állami Székely Színházzal karöltve Csehov-ünnepségeket szervezett vidéken. Hétfőn este a marosvásárhelyi Állami Székely Színház művészei Erdőszentgyörgyön nagy közönség előtt mutatták be Csehov három, A Medve, Leánykérés, Jubileum című színművét. A Csehov-est keretében Oláh Tibor irodalomkritikus beszélt az író munkásságáról. A színház művészei az említett darabokat ma este Gyulakután mutatják be a Vörös Csillag hőerőmű dolgozói és a község földművesei előtt. 1400 KÖBMÉTER KAVICS A marosszentkirályi néptanácsi képviselők meggyőző munkát végeztek a lakosság körében, hogy rendszeresen gondozzák mind a fő-, mind a mellékutcákat. Ennek eredménye, hogy a lakók elvállalták a házuk előtt húzódó úttest állandó gondozását. Hétfőn megkezdték önkéntes munkával — a Hídvég és Náznánfalva közötti rajoni út javításához szükséges, 1400 köbméter kavics kihordását. ELŐADÁSSOROZAT A Tartományi Közegészségügyi és Járványügyi Központ munkaegészségügyi osztálya előadássorozatot szervez az üzemi orvosok továbbképzése céljából. Az előadások különleges iparegészségügyi kérdéseket tárgyalnak. Az első előadást hétfőn dr. Barbu Zeno professzor tartotta az üzemi orvos feladatairól a tüdőbetegségek megelőzésében. A továbbiak során előadások hangzanak el azon különleges vizsgálati módszerekről, amelyeket a magas hőmérsékleten dolgozó munkásoknál kell alkalmazni, a foglalkozásokkal járó bőrbetegségekről, a különböző sérülések megelőzéséről s ezek esetén az orvosi ellátásról, valamint az ipari munkásoknál előforduló reumás megbetegedések megelőzéséről és kezeléséről. A TAVASZRA KÉSZÜLNEK A marosvásárhelyi magvizsgáló laboratóriumban ma elemzik a gernyeszegi állami gazdaság, a vargyasi és marosszentgyörgyi kollektív gazdaságok, a mezőbándi November 7 mezőgazdasági társulás vetőmagját. Mintegy tíz szocialista mezőgazdasági egység vetőmag-mintáját vizsgálják meg. A vetőmagvizsgáló laboratórium munkaközössége elvárja, hogy a Maroshévíz, Csík és Kézdivásárhely rajonokban lévő kollektív és társas gazdaságok vezetői az elemzésre kerülő vetőmagok mintáját mielőbb küldjék el a laboratóriumba elemzés céljából. Csak így lehet idejében, a vetési munkálatok megkezdéséig elvégezni a vetőmagelemzést. Hittel vallom, hogy minden hivatáson között legszebb a tanítás. Az, amely bármilyen rangon és fokon, egyaránt az értelem világát, a tudást ülteti el az agyakba és a szívekbe. Ezért nevezzük emberi fajunk legkitűnőbb elméit tanítómestereinknek; mesteri ranggal tiszteljük meg őket, mint korokon és társadalmakon átvilágló büszkeségeit emberségünknek. A népnyelv, ősi szóval ugyancsak „mesternek“ titulálta tanítóit, legújabbkori műveltségünk szerényfényű, de soha ki nem alvó lámpásait. E pár sorban róluk akarok szólni: a néptanítókról, a falusi „mesterekről“, kultúránk névtelen katonáiról. Milyen kár, hogy kikopott nyelvünkből a mester szónak ez az értelmezése. Ha rajtam múlna, azoknak a kitüntető címeknek a sorába, melyekkel kiváló tanítóinkat illetjük, a legfelsőbb fokra ezt a rangot állítanám: mester. Ilyen falusi mester volt az én egyik nagyapám, falusi mesterként működött húsz éven át az apám, ismerem tehát a tanítói élet áldozatos sorát, kevés örömét, sok gondját-baját, mégis azt kell mondanom: úgy szeretnék dolgozni, hogy valaha méltó lehessek a néptanítói rangra.Téli este van, most, hogy e sorokat rovom, ilyentájt már a hó alatt alusznak a falvak. Dobrudzsától fel Máramarosig ugyanaz a kép: egymásután hunynak ki a pislákoló ablakszemek, s ha egy ház ablaka nem maradna fényes, sötétség borulna a falura. Képletesen is. Ez a ház — a művelőség otthona. Az ontja fényét ilyenkor, szerte e hazában mindenütt, az éjszakába nyúló dolgos estek villanyfényét ott, ahova már eljutott Iljics lámpáig, a kommuniz A TANÍT mus előfutára, másutt pedig csupán a petróleumlámpa fényét, de ahol talán éppen ezt, a futárt indítják útjára. S a tudás fényét mindenképpen. E fényekben emberarcok fürdenek, dolgozó parasztok arcai, kollektivisták, társultak és magánparasztok ülik körül a művelődés terített asztalát, tudásra éhesen, műveltségre, boldog életre szomjasan, s azt fogyasztják, ami, érdekes módon annál több lesz, minél többen vesznek belőle: az emberi tudást. Ezeken a helyeken a házigazda mindenütt a munkásosztály pártja; ő az alkotója s bőséges ellátója a művelődés emberségtől meleg otthonainak, s ő állította az asztalfőre mindenütt a tanítót, hogy ne csupán a lámpa világoljon. Hogy ne csak az legyen, amiből fogyasztani jó, de az is legyen, aki megtanítson élni e jó dolgokkal, legyen kiszolgálója a tudásnak, tálalója a lakomának, egyszóval: tanítója a népnek. A mi pártunk különösen nagyra becsüli a néptanítókat. Aki fellapozza a párt határozatait, intézkedéseit, egyre-másra találkozik ennek a megbecsülésnek nagyorás kézzelfogható bizonyítékaival. Aki pedig közelről ismeri a tanítók életét, annak a valóság nyújt mindennél hűségesebb tanúbizonyságot e megbecsülésről. Hova lettek az egykori elkínzott, megalázott papcseléd és Sculák-szolga tanítók, e se neki értelmiségi, se nem paraszt ágrólszakadtjai az életnek? Cselédsorsuk vele süllyedt a régi világgal; emberi és néptanítói méltóságuk polcára helyezte őket a népi demokrácia teremtő ereje. Szolgálatuk magasztos: ahol- SZAJDU ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon)