Vörös Zászló, 1960. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1960-02-02 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!­­ IX. évfolyam 26. (2544.) szám. 1960. február 2. kedd. ARA 20 BÁNI ! Újabb nagyerejű többlépcsős ballisztikai rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban MOSZKVA. (Agerpres).­­A TASZSZ jelenti. A nagyerejű, többlépcsős ballisztikai rakéta kidolgozására irányuló tervnek megfelelően, amelynek célja ne­héz mesterséges holdak kilövése és kozmikus repülések végre­hajtása a naprendszer bolygói felé, ez év január 31-én sor ke­rült a második ilyen rakéta fel­bocsátására. A rakéta utolsó előtti lépcső­je, az utolsó lépcső makettjével együtt, moszkvai idő szerint ja­nuár 31-én 19 óra 58 perckor elérte a Csendes-óceán felületét a kijelölt térségben. A hajókon levő rádiólokációs berendezések, optikai és akusz­tikai megfigyelőeszközök segít­ségével a rakéta utolsó lépcső­jének makettjét megfigyelték a légkörben végzett repülés során és vízibeesésekor. A mérések adatai ismételten bebizonyították a rakéta irá­nyító berendezésének magasfo­kú pontosságát. A január 31-i rakéta felbocsátásával sikeresen lezárult az ilyen rakéták kidol­gozásának szakasza. Ezzel kap­csolatban a TASZSZ hírügynök­séget felhatalmazták annak ki­jelentésére, hogy a TASZSZ hír­­ügynökr­e 1960 január 8-i köz­leményében ismertetett koordi­náták közé eső terület határidő előtt — 1960 február 1-vel — felszabadult a hajózás és a légi közlekedés számára. Hasznos kezdeményezések meghonosításáért "Az RfcíP KV, 1959 december 3—5-i plenáris ülésén hozott nagy jelentőségű határozatának a gyakorlatba való átültetésé­ért a marosvásárhelyi Encsel Mór cserealkatrész és kártoló­szalag gyárban is fontos mű­szaki-szervezési intézkedések tör­téntek.­ Elkészítésükben részt vett az üzem egész munkakö­zössége, de amikor megvitatásá­ra került sor, nagyon sokan tet­tek­ újabb javaslatokat. A végle­gesített technikai-szervezési terv 63 pontot tartalmaz. Az intézkedések közül azok a legfontosabbak, melyek bizto­sítják a termelés és a munka­termelékenység növekedését. A cserealkatrész-részlegen a ter­melési feladat az 1959-es évhez viszonyítva 20,2 százalékkal nö­vekszik, amit legnagyobb rész­ben a munkatermelékenység emelésével kell hogy elérjünk. A munkatermelékenység eme­léséért a technikai-szervezési terv, új műszaki eljárások be­vezetését írja elő, mint például az idomdarab­ok és síkfelületek csiszolásának gépesítését, az esztergapad-ágyak csiszolásá­nak gépesítését, egy tű-ágy ma­rógép, valamint nagy pontos­ságú osztófej elkészítését a nagyhenger marógépre stb. A munka termelékenységét a bel­ső erőtartalékok teljes kihasz­nálásával is növeljük: a mun­kaidő teljes kihasználásával és a selejt állandó csökkentésével, üzemünk munkásainak na­gyobb részét ifjak képezik. Az üzem IMSZ-bizottsága ezért ál­landóan ösztönzi az ifjakat, hogy használják ki a munka­időt. Az IMSZ osztálybizottsági üléseken rendszeresen megbe­szélik az előforduló hiányossá­gokat, ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a munkaidő kihasz­nálása és a hiányzások kiküszö­bölése milyen előnyökkel jár. Ami a selejtet illeti, az üzemi bizottság bevezeti a fővárosi „December 21“ üzem 8-as szak­­szervezeti csoportjának kezde­ményezését. A szakszervezeti csoportok havi ülésén feltárják a selejttermelés okát s intézked­nek a megszüntetéséről. Hogy a termelőképességet növeljük, bevezetjük a fővárosi Tudor Vladimirescu üzem kez­deményezését az Előrehaladott módszerek iskoláját, melynek keretében élmunkásaink ha­vonta tartanak elméleti és gya­korlati előadásokat. Ugyanak­kor a gyengébb szakismerettel rendelkező munkásokat beoszt­ják a gyakorlottabbak mellé, hogy azok segítsék őket az él­munkások átlagos teljesítmé­nyének elérésében. A­ kartolószalag-részlegen be­vezettük Nicolae Militaru kez­deményezését. A lemaradott váltás vezetését átvette az élen­járó váltás vezetője. Csak néhányat ragadtunk ki a technikai-szervezési előirány­zatokból, de mindezeknek a megvalósításával teljesíteni tud­juk majd az előirányzott mun­katermelékenység-növekedést. Biztosak vagyunk benne, hogy munkásaink, mérnökeink és technikusaink mindezeket hasz­nosan gyümölcsöztetik a terv teljesítése és túlteljesítése érde­kében. HENTES PÉTER terv, csoport-felelős KISS ALBERT statisztikus Crifalvi Lajos, a régeni IKDM Vállalat ková­csa, lelkiismere­tes és odaadó munkájával ér­demelte ki — nem is egyszer — az élmunká­­si címet. A ké­pen : gőzkala­páccsal nyújtja az izzó vasat is" Kollektív gazdaságot avattak Csekefalván, Tarcsafalván és Kobát­­falván Vasárnap Székelykeresztúr ra­donban három kollektív gazda­ságot avattak. Csekefalván 147, Tarcsafalván 79 és Kobátfalván 104 család, 381.900, 196.000, il­letve 280.034 lej értékű állóalap­pal alakított kollektív gazdasá­got. Az új kollektív gazdaságok, amint azt a fenti számadatok is bizonyítják, sokkal jobb gaz­dasági feltételek mellett alakul­tak, mint annak idején a rajon és a tartomány első kollektív gazdaságai. S ennek is megvan a magyarázla­ta. A kollektív gaz­daságba tömörülő földművesek a társulás keretei között meg­ismerkedtek a közös munkával, amely nagyobb eredményt, na­gyobb jövedelmet biztosított számukra,­­ így lehetőségük volt, hogy növeljék állatállomá­nyukat, hogy új mezőgazdasági felszerelést vásároljanak stb. "Az elkövetkező hetekben Szé­kelykeresztúr vajonban újabb kollektív gazdaságok felavatásá­ra kerül sor. CSEHOV-ESTEK Az ARLUS Magyar Autonóm Tartományi Tanácsa, a maros­­vásárhelyi Állami Székely Szín­házzal karöltve Csehov-ünnep­ségeket szervezett vidéken. Hét­főn este a marosvásárhelyi Ál­lami Székely Színház művészei Erdőszentgyörgyön nagy közön­ség előtt mutatták be Csehov három, A Medve, Leánykérés, Jubileum című színművét. A Csehov-est keretében Oláh Ti­bor irodalomkritikus beszélt az író munkásságáról. A színház művészei az emlí­tett darabokat ma este Gyula­­kután mutatják be a Vörös Csillag hőerőmű dolgozói és a község földművesei előtt. 1400 KÖBMÉTER KAVICS A marosszentkirályi néptaná­csi képviselők meggyőző mun­kát végeztek a lakosság köré­ben, hogy rendszeresen gondoz­zák mind a fő-, mind a mellék­utcákat. Ennek eredménye, hogy a lakók elvállalták a házuk előtt húzódó úttest állandó gondozá­sát. Hétfőn megkezdték­­ önkén­tes munkával — a Hídvég és Náznánfalva közötti rajoni út javításához szükséges, 1400 köbméter kavics kihordását. ELŐADÁSSOROZAT A Tartományi Közegészség­­ügyi és Járványügyi Központ munkaegészségügyi osztálya elő­adássorozatot szervez az üzemi orvosok továbbképzése céljából. Az előadások különleges ipar­egészségügyi kérdéseket tárgyal­nak. Az első előadást hétfőn dr. Barbu Zeno professzor tartotta az üzemi orvos feladatairól a tüdőbetegségek megelőzésében. A továbbiak során előadások hangzanak el azon különleges vizsgálati módszerekről, ame­lyeket a magas hőmérsékleten dolgozó munkásoknál kell alkal­mazni, a foglalkozásokkal járó bőrbetegségekről, a különböző sérülések megelőzéséről s ezek esetén az orvosi ellátásról, va­lamint az ipari munkásoknál előforduló reumás megbetegedé­sek megelőzéséről és kezeléséről. A TAVASZRA KÉSZÜLNEK A marosvásárhelyi magvizsgáló laboratóriumban ma elemzik a gernyeszegi állami gazdaság, a vargyasi és marosszentgyörgyi kollektív gazdaságok, a mező­­bándi November 7 mezőgazda­sági társulás vetőmagját. Mint­egy tíz szocialista mezőgazda­­sági egység vetőmag-mintáját vizsgálják meg. A vetőmagvizsgáló laborató­rium munkaközössége elvárja, hogy a Maroshévíz, Csík és Kéz­­divásárhely rajonokban lévő kol­lektív és társas gazdaságok ve­zetői az elemzésre kerülő vető­magok mintáját mielőbb küld­jék el a laboratóriumba elemzés céljából. Csak így lehet idejé­ben, a vetési munkálatok meg­kezdéséig elvégezni a vetőmag­elemzést. Hittel vallom, hogy minden hivatáson között legszebb a tanítás. Az, amely bármilyen rangon és fokon, egyaránt az értelem világát, a tudást ül­teti el az agyakba és a szí­vekbe. Ezért nevezzük emberi fajunk legkitűnőbb elméit ta­nítómestereinknek; mesteri ranggal tiszteljük meg őket, mint korokon és társadalma­kon átvilágló büszkeségeit emberségünknek. A népnyelv, ősi szóval ugyancsak „mes­ternek“ titulálta tanítóit, leg­­újabbkori műveltségünk sze­rényfényű, de soha ki nem alvó lámpásait. E pár sorban róluk akarok szólni: a népta­nítókról, a falusi „mesterek­ről“, kultúránk névtelen ka­tonáiról. Milyen kár, hogy ki­kopott nyelvünkből a mester szónak ez az értelmezése. Ha rajtam múlna, azoknak a ki­tüntető címeknek a sorába, melyekkel kiváló tanítóinkat illetjük, a legfelsőbb fokra ezt a rangot állítanám: mes­ter. Ilyen falusi mester volt az én egyik nagyapám, falusi mesterként működött húsz éven át az apám, ismerem te­hát a tanítói élet áldozatos sorát, kevés örömét, sok gondját-baját, mégis azt kell mondanom: úgy szeretnék dolgozni, hogy valaha méltó lehessek a néptanítói rangra.Téli este van, most, hogy e sorokat rovom, ilyentájt már a hó alatt alusznak a falvak. Dobrudzsától fel Máramaro­­sig ugyanaz a kép: egymás­után hunynak ki a pislákoló ablakszemek, s ha egy ház ablaka nem maradna fényes, sötétség borulna a falura. Képletesen is. Ez a ház — a művelőség otthona. Az ontja fényét ilyenkor, szerte e ha­zában mindenütt, az éjszaká­ba nyúló dolgos estek villany­fényét ott, ahova már eljutott Iljics lámpáig, a kommuniz­ A TANÍT mus előfutára, másutt pedig csupán a petróleumlámpa fé­nyét, de ahol talán éppen ezt, a futárt indítják útjára. S a tudás fényét mindenképpen. E fényekben emberarcok fürdenek, dolgozó parasztok arcai, kollektivisták, társul­tak és magánparasztok ülik körül a művelődés terített asztalát, tudásra éhesen, mű­veltségre, boldog életre szom­jasan, s azt fogyasztják, ami, érdekes módon annál több lesz, minél többen vesznek belőle: az emberi tudást. Eze­ken a helyeken a házigazda mindenütt a munkásosztály pártja; ő az alkotója s bősé­ges ellátója a művelődés em­berségtől meleg otthonainak, s ő állította az asztalfőre mindenütt a tanítót, hogy ne csupán a lámpa világoljon. Hogy ne csak az legyen, ami­ből fogyasztani jó, de az is legyen, aki megtanítson élni e jó dolgokkal, legyen kiszol­gálója a tudásnak, tálalója a lakomának, egyszóval:­ taní­tója a népnek. A mi pártunk különösen nagyra becsüli a néptanító­kat. Aki fellapozza a párt ha­tározatait, intézkedéseit, egy­re-másra találkozik ennek a megbecsülésnek nagyorás kéz­zelfogható bizonyítékaival. A­­ki pedig közelről ismeri a ta­nítók életét, annak a valóság nyújt mindennél hűségesebb tanúbizonyságot e megbecsü­lésről. Hova lettek az egykori elkínzott, megalázott pap­cseléd és Sculák-szolga taní­tók, e se neki értelmiségi, se nem paraszt ágrólszakadtjai az életnek? Cselédsorsuk vele süllyedt a régi világgal; em­beri és néptanítói méltóságuk polcára helyezte őket a népi demokrácia teremtő ereje. Szolgálatuk magasztos: a­hol- SZAJDU ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon)

Next