Vörös Zászló, 1960. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1960-02-02 / 26. szám

A TANÍTÓ (Folytatás az 1. oldalról) hozó nép szolgálása. S hova lettek azok a ládákból vagy kulákká lett falurémei, akik, mint az egykori vidék dőzsö­lő, zsarnokoskodó falubikái, az úgynevezett „falusi intel­ligencia“ kompániafői tették hírhedtté a nevüket; a közép­kor eme kései maradványai, akik szolgabiróval, jegyzővel komáskodván, a törvény ha­talmával hajtották a falu gyermekeit, de nem a tudás mezejére, hanem saját föld­jükre pityókát kapálni? El­nyelte őket a történelem, ki­hullottak az osztályharc ros­táján, mint az ocsú. A ma tanítója csak tiszta ember lehet. Olyan, akinek tiszta hivatástudata és em­bersége is. Ezrével küldi az ilyen tanítókat a munkásosz­tály hatalma, hogy legyenek odaadó segítői a szocializmus falusi építésének. Ahogyan a vályogputrikból tágas, napfé­nyes, egészséges, modernült felszerelt iskolák lettek és lesznek, egyre nagyobb szám­ban, úgy nőnek hivatástudat­­­­ban, emberségben, új, nemes, és kommunista eszményekkel gazdagodva tanítóink is. S az osztályharc rostája tovább szelektál: napról napra fino­mabb műszerré válik a nép­­hatalom kezében, már nem­csak az ellenséget, az ellen­séges eszmék hordozóit, de azokat is kirostálja közülünk,­­ akik emberi minőségükben gyarlók és méltatlanok a jö­vendő nevelésére.­­ Közhely ugyan, de itt helye van: népünk jövendője nő a tanítók keze alatt. Társadal­munk ezt a felelősséget min­denek között a legkomolyab­ban veszi; nincs mentsége annak a tanítónak, aki vét ellene. A szocialista ország becsülése az övék, de tizen­nyolcmillió szempár kereszt­tüzében kell kiérdemelniük naponta ezt a tiszteletet. .ífesz Tanítóink sokan vannak és egyre többen lesznek. Ebben az egyben nem takarékosko­dunk; a jövendő előtt meg­nyitjuk zsebeinket. S ha ösz­­szehasonlítjuk a falusi (és városi) tanítók számát azzal, ami tizenöt évvel ezelőtt volt, csaknem hihetetlen ered­ményt kapunk. A munkáju­kat viszont semmiképpen sem akarjuk a múlthoz mérni; más eszmék, más ideálok, más célkitűzések vezérelnek bennünket, összehasonlítha­tatlanul mások a normáink. Mi csak a magunk elé tűzött feladatokhoz mérhetjük alko­tásainkat. És ehhez mérjük, amikor így szólunk: Tanító elvtársak, mesterek, többet várunk tő­letek. Sokkalta többet. Ra- I­gyogó sikereitek vannak, s éppen ezek igazolják és tá­mogatják igényeinket. Többet várunk a pedagógiai és a kö­zösségi munkában egyaránt. Különösen az utóbbiban. Hi­szen hatalmas hadsereg a tietek, csodákat lehet azzal­­­ teremteni. Nem csodákat ké­­­­rünk, de nagyszerű alkotása-­í­rát, s mindenekelőtt: a szo­­­­cialista falut. S Tél van, ez a ti­zetésetek­­ ideje. Ne legyen este, amikor­­ ne gyűljön ki a művelődési otthon lámpája, s ne legyen tanító, aki hiányozzék e lám­pa jövőtteremtő fényköréből. Aki az otthoni ágy kényelmes melegét jobban szereti a kö­zösség elvtársi melegénél — méltatlan a tanítói névre. A szovjet rakéták csilla­gokba száguldó korszakát él­jük: a modern technika új hasonlatokat kíván a költé­szettől is. Ha eddig lámpása volt a falusi tanító a művelő­désnek, mostantól kezdve igyekezték messzevilágló ne­onfényévé lenni a diadalmas emberi tudásnak. Ez ma a néptanítói feladat. A rétyi néptanács titkáréról Egy, a dolgozók ügyeinek in­tézésével megbízott ember, aki nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem azért, mintha nem lenne hozzá képessége, ha­nem, mert nem vesz komolyan semmit, de különösen a mun­kát nem. Már­pedig az ő mun­kabeosztásában igazán szüksé­ges a komolyság, megfontoltság. A néptanács titkára minden tollvonásáért felelősséggel tar­tozik a községi néptanács vég­rehajtó bizottságának, a képvi­selő testületnek, s a dolgozók­nak. S érthetetlen módon ütő Fe­renc, a rétyi néptanács titkára sem munkája komolyságáról, sem a reá háruló felelősségről nem akar tudni. Arra, hogy milyen kára szár­mazott ebből az egész község lakosságának, a néptanácsnak, sok példát lehetne felsorolni. De mindenekelőtt lássuk, ho­gyan intézi a dolgozók kéré­seit, ügyelt. Január első nap­jaiban jártunk Rétyen, akkor értesültünk az alábbiakról. Cso­rna Károly több mint 2 hónap­pal azelőtt előterjesztett kéré­sét nem intézte el. De Keres­­tély Andrásnié kérését is hason­ló sorsra ítélte. Pedig az a Rétyhez tartozó Komollóról leg­alább tízszer volt a néptanács titkáránál kérésének elintézésé­ért. S hasonló példát még talál­ni Rétyen is, és Komollón is. Hány ember vesztegette el hiá­ba a munkaidejét az ő felelőt­lensége miatt. Kérések, elinté­zetlen iratok hevernek íróaszta­lának fiókjában. Neki kellett volna gondoskodnia arról is, hogy a békéltető bizottság rend­szeresen megtartsa üléseit. Mi­vel ezt is elmulasztotta, több ügyet a békéltető, bizottság sem intézett el. A közelmúltban a rajoni nép­tanács illetékes szervei, — mi­után megfelelő segítségben ré­szesítették, kiképezték, — ellen­őrizték munkáját. Megállapítot­ták, hogy a kéréseken kívül fiókjában 140 fontos ügyirat hevert el intézetlenül. Köztük több olyan, amelyeknek tartal­máról már hetekkel azelőtt tá­jékoztatni kellett voln­a a kol­lektív gazdaságok vezetőit, hogy azok ennek alapján megfelelő gazdasági szervezési intézkedé­seket foganatosítsanak, a kol­lektív gazdaságok megerősíté­sére. Őt terheli a felelősség azért is, hogy a néptanács decemberi ülésszakát nem tudta megtar­tani. A törvényes előírásokat megszegve akarta az ülésszakot összehívni. S hogy teljes képet alkothasson magának az olvasó ütő Ferencről, felsorolunk még néhány tényt munkájáról. Elveszítette az iskola, s a kul­túrotthon javításánál végzett munkálatokra kötött szerződé­seket, a nyugtákat, amelyekkel igazolni lehet, hogy a község pénzének egy részét mire köl­tötték. Csupán a rételek jóin­dulatának, éberségének köszön­hető, hogy a néptanács többi irata, a rábízott pénz nem ve­szett el. ütő Ferenc ugyanis el­hagyta a szekrények, az íróasz­tal kulcsát, melyet a becsületes megtalálók átadtak a néptanács illetékeseinek. Ilyesmi nem egy­szer történt már meg a rétyi néptanács titkárával. S mindez, amit felsoroltunk, azután történt, hogy elvégezte a 6 hónapos közigazgatási t­an­­folyamot, ahol volt alkalma megtanulni, melyek a köteles­ségei, hogyan kell dolgoznia. Nem ártana, ha az illetékesek elemeznék ütő Ferenc munká­ját, mert akkor felszínre kerül­ne, hogy nem apró hibákról, hanem alapvető jellembeli fo­gyatékosságokról van szó. Olyan mulasztások terhelik, amelyek károsan befolyásolják a népta­nács, a képviselőtestület, a nép­tanácsi alkalmazottak munká­ját. Rájönnek akkor arra is, hogy nem méltó a néptanácsi titkári beosztásra, mert min­dennapi tevékenységével nem szolgálja ,a dolgozó nép ügyét. .. 1960. FEBRUÁR 2. KEDD A Marosvásárhelyi Rádió mű­sorából (a 261 és 330 m-es hul­lámhosszakon): 5.00—5.30 ro­mán nyelven: új élet útján. Népi zene. 5.30—6.00 magyar nyelven. Kalendárium. Időjá­rásjelentés: új szocialista egy­ségek a mezőgazdaságban. Nép­zene. Most az ideje. 14.30—15.00 magyar nyelven: Munkatársaink és tudósítóink jelentik. Szóra­koztató szimfonikus zene. Mai leveles ládánkból. 17.00—17.30 román nyelven: Hírek, üzemről­­üzemre. Operett-részletek. A riporter jegyzetéből. 17.30— 18.30 magyar nyelven: új kol­lektív szerződések. Beszédes számadatok. Tömegdalok. A rá­dió ifjúsági félórája. A Kolozsvár Tartományi Stú­dió műsorából: 6.00—7.00 ro­mán és magyar nyelven. Az ön­költségi ár csökkentéséért a nagyváradi állami gazdaságban. Reggeli zeneműsor. Időjelzés. Befejezték a javítási munkála­tokat a trakt­orállomáson. Jegy­zetek egy falusi szövetkezet közgyűléséről. 15.30—16.30 ro­mán nyelven: Hírszolgálat. Gaz­dasági kérdésekről. Látogatás három kolozsvári üzemben. Sza­­mosmenti táncok és dalok. Iro­dalmi felolvasás: Fodor Sándor: „Rózsik­a“ című karcolatja. Együtt a közös célért. 18­30— 19­30 magyar nyelven: Hírszol­gálat. Téli napok Dés­rajonban. Részletek a kolozsvári Állami Filharmónia szimfonikus zene­karának 1960 január 31-i hang­versenyéből. Marosújvár kultúr­­ é­letéből. Haladás: Tanuisz (jugoszláv film) Vörös Lobogó: Dugáru Kataló­­niának (DEFA film) Ifjúsági: Jiacinto bácsi (spa­nyol film­) Munkásmozgó: Paradicsom a pokolban (egyiptomi film) Dózsa György: Szertefoszlott álom (olasz film­) Szakszervezetek Művelődési Háza: Tizenkét találat (magyar film) Nyárádszeredában az Augusz­tus 23 filmszínházban: Bigámia (olasz filmi) ★ A Szakszervezetek Művelődési Házában 18 órai kezdettel a II. emeleti előadóteremben a TKTT tartományi fiókjával közösen „A tudomány álláspontja az égi­testek eredetéről és fejlődésé­ről“. Előadó: Pálffy Antal tanár. Előadás után filmet vetítenek.: KÍNÁBAN 1950-hez képest a kiadott könyvek példányszáma 1958-ban 837 százalékkal emel­kedett. Kína legnagyobb könyv­tára, a pekingi nemzeti könyv­tár, mintegy 6 millió kötettel rendelkezik. BALZAC 9 eddig ismeretlen levelét hozta nyilvánosságra a Svetilo című grúz irodalmi fo­lyóirat. A grúz irodalmi múze­umban őrzött leveleket a nagy francia író második oroszorszá­gi útja idején írta. A MÚLT HÉTEN Csíkszeredá­ban közel 4000-en tekintették meg az N. Sz. Hruscsov Ameri­kában című szovjet filmet. GRIMM-TESTVÉREK MÚ­ZEUM nyílt az NDK-ban, a két mesemondó egyikének, J­akob Grimmnek a születése 175. év­fordulója alkalmából. TÖBB MINt 650 szatmári dolgozó látogatja rendszeresen a városban működő esti líceumo­kat. Különösen sokan tanulnak az Unió, Szeptember 1. Május 1 kombinát és a Szolidaritás üze­mek munkásai közül. DÚSÍTÓMŰVET ÉPÍTENEK Lengyelország egyik nagy érc­­termelőhelyén, a stasici bányá­ban. A Magyar NK gépei és technológiai segítségével már a nyáron üzembe helyezik a piri­­telőkészítő­ művet. PNOM­PHENBEN 80 százalék­ban elkészült az a kórház, ame­lyet a Szovjetunió épít aján­dékba a kambodzsai népnek. Az új kórházat áprilisban adják át rendeltetésének. Szerda DK között, 225 évvel ezelőtt született I. Kraszickij, neves lengyel író.­­ 1859-ben halt meg Alecu­ Russo román író és írod­alom­kritikus, az 1848-as forradalom rész­vevője. Ceylon nemzeti függetlenségének napja.­­ 1948-ban aláírták az RNK és a Szovjetunió Csütörtök közötti barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést. 1881-ben született K. E. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Szovjetje Elnökségének elnöke, az SZKP KV elnökségének tagja. 75 évvel ezelőtt született Aszena Alatarov ne­ves bolgár tudós és író.­­ 1836-ban született N. A. Dobroljubov nagy Péntek orosz demokrata forradalmár. 1867-ben született Dumitru Voinov ismert ter­mészettudós, a Román Akadémia tagja. 1919-ben ezen a napon halt meg I. C. Frimu, a romániai munkásmozgalom élharcosa. 1937-ben halt meg Gh. Crosneff, a Kommu­­nisták Romániai Pártjának egyik élharcosa, akit a jilavai börtönben aljas módon meg­ Szombat gyilkoltak. 1905-ben született Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. 60 évvel ezelőtt A. C. Popov nagy orosz tudós a világon első ízben közvetített rádióval kia- ■ dójelzést a tengeren. _­­ 1834-ben született D. I. Mendelejev, zseniális­­ orosz vegyész. Vasárnap­­ 1812-ben született Charles Dickens nagy an­­­gol regényíró.­­ 1843-ban, a felvilágosodott értelmiségiek egy Tíz évvel ezelőtt (1950) jöttek létre a diplo­­­­máciai kapcsolatok az RNK és a Vietnami Szovjetunió Kommunista Pártjának és kor­­­­mányának élharcosa, a Vörös Hadsereg egyik­­ szervezője és vezetője. A MAROSVÁSÁRHELYI AU­GUSZTUS 23 bútorgyár ifjai a január 15 és február 15 között megrendezett vasgyűjtési akció keretében eddig több mint 1300 kiló ócskavasat adtak át a vas­­gyűjtő központnak. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSA­SÁG FALVAIBAN 1956 és 1959 között az állam támogatásával 327.000 épületet — köztük 136 ezer lakóházat — emeltek. A földművesek ebben az időszak­ban mintegy 4 milliárd zloty kölcsönt kaptak az államtól. GYERMEKBÉNULÁS UTÁN fennmaradt bénaság gyógyítá­sára növényi anyagokból új szert állítottak elő az üzbpekisz­­táni tudományos akadémia ve­gyészeti intézetében. A karan­­ténin nevű készítményt több moszkvai kórházban eredmény­­nyel próbálták ki. BUKAREST tartomány és a főváros kisipari termelőszövet­kezeteinek bőrdíszmű és lábbeli­készítő részlegei felkészültek a tavaszi és a nyári idényre. Már­cius 1—15 között állítják ki legújabb modelljeiket. ÁKOSFALVÁN a 7 osztályos iskola mellett mezőgazdasági szakiskola nyílt. Ebben az évben több ákosfalvi, folyfalvi, kis­­görgényi, backamadarasi, nyá­­rádszentbenedeki, jobbágytelli és mikházi gyerek iratkozott be az iskolába. ÚJ BÉLYEGEKET jelentet meg a szovjet posta Csehov születésének 100. évfordulója al­kalmával. H­ű csoportja megalakítja a „Fra­ia“ titkos po-1 Hétfő fitikai társaságot, mely előkészítette az 1848-ban kicsúcsoso­dó forradalmi harcot. E politikai társaság lelke N. Balcescu volt. VICTOR HUGÓNAK a fran­cia forradalomról írt regényeit, az ,,1793“-at, filmre viszi Denis de la Peteriére francia film­rendező. IRODALMI DÍJJAL tüntették ki a Német Demokratikus Köz­társaságban a legszebbem meg­írt brigádnapló szerzőjét. A pá­lyázatot, melyen 14-en vettek részt, Günter Glante, az egyik berlini nagyüzem javító bri­gádjának vezetője nyerte. —- — I . 1933. — Megkezdődik a Grivica Vasúti Mű­helyek munkásainak sztrájkja. 1960 1889-ben született Traian Savulescu román Február tudós, akadémikus, az RNK Akadémiájának­­ elnöke. Kedd 75 évvel ezelőtt született M. V. Frunze, a Állattenyésztők! Teh­én* és in­tierpc kössetek minél több szerződést a marosvásárhelyi I­C­­­L-lel, amely előnyöket biztosít számotokra A szerződéseket bármelyik községi begyűjtő központnál meg lehet kötni

Next