Vörös Zászló, 1960. szeptember (9. évfolyam, 205-231. szám)

1960-09-31 / 205. szám

Befejezték a cséplést . . _ KvpSplvkiPrpsvtiipnn A kollektív gazdaság vezetői úgy szervezték meg a hordási és cséplési munkálatokat, hogy a gépek szünet nélkül, teljes ü­­temben dolgozhattak. Miután a cséplést befejezték, a tagság megkezdte a cukorrépa mag aratását is. Már négy hek­tár területről le is aratta. A na­pokban megkezdi annak cséplé­­sét. Ezzel párhuzamosan végzi a szénahordást és raktározást. Ez­­idáig több mint 42 vagon szé­nát hordott be és rakott kaz­lakba. Székelykeresztúr raj­onban ja­vában csépelnek. Minden község­ben és faluban kora reggeltől késő estig zúgnak a gépek. A keresztúri kollektív gazdaság tagsága már napokkal ezelőtt befejezte ezt a fontos munkát. Első volt a rajonban mind a cséplés befejezése, mind a szer­ződéses gabona átadása tekinte­tében. Átlagtermése a 104 hektár búza után 1.640 kilogramm, az árpáé pedig 2.230 kg. A gyors cséplés az alapszervezet és a ve­zető tanács jó munkáját dicséri. »■ i 11 ii i •. .a sóváradi A sóváradi Győzelem kollektív gazdaság tagsága augusztus 27- én elvégezte az árpa és búza cséplését. A viszontagságos idő­járás ellenére, sóváradi viszony­latban kielégítőnek mondható a termés. Az árpa hektárhozama elérte az 1750 kg-ot, a búzáé meghaladta az 1100 kg-ot. A­ gabonabetakarítás eredme- kollektivisták nyével elégedettek lehetnek, ez­zel szemben javítaniuk kell a nyári mélyszántás napi ütemét, mert a tervnek eddig még ötven százalékát sem teljesítették. U­­gyancsak igyekezniük kell az őszi vetésterület megfelelő elő­készítésével is, hogy a vetést még szeptember elején elvégez­hessék. A nagyernyei k­ollektivisták­ a cséplés befejezése után nyom­ban hozzáláttak a felgyülemlett nagy mennyiségű istállótrá­gya kihordásához. Táperőben gazdag talajra van szükségük, mert búzavetésük egy részéhez az új. Harrach­ búzafajtát hasz­nálják, mely hektáronként több száz kilóval nagyobb termést ad, mint bármelyik régebbi búzafajta, azonban a talaj táp­ereje szempontjából igényesebb Világ proletárjai, egyesüljetek! Ál BMP MACY4P AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA­­. A TARTOMÁNYI NHUANJICS LAPJA | IX. évfolyam 205. (2723.) szám. 1960. augusztus 31, szerda. AKA 20 BÁNN­ Újabb 20.000 lej megtakarítás A gyergyószentmiklósi fürész­­gyár csarnokának dolgozóit nagy terv foglalkoztatja. A gyár párt­­alapszervezetének titkára, a szakszervezeti bizottság elnöke, a főtechnikus, főgépész, a ra­jomi erdőgazdálkodási vállalat igazgatója, Tímár Ferenc és An­gi Gergely gáteresek mindegyre tanakodnak, mérnek, vitatkoz­nak. A főcsarnokban négy gátér vágja a fát, készíti a „dulápo­­kat“, a vastag deszkákat és az ötvenméternyi távolságban fek­vő kis épületben lévő szalagfű­részen vágják a megfelelő vé­konyságra. Az a kérdés, mi len­ne, ha a szalagfűrészt behoznák a fűrészcsarnokba ? Megszűnne a sok járás, a gáterekből kikerülő deszkákat egy fogással a szalag­­fűrészhez tudnák juttatni. Min­denki megmondta a szakvéle­ményét és megállapították, hogy az ötlet jó. A szalagfűrészt be kell hozni a fűrészcsarnokba — határozták el Kimérték a helyét, megraj­zolták és kiadták az utasítást a kőműveseknek, hogy öntsék meg az alapzatát. Vargancsik József vezetésével megkezdték a gép átszerelésének előkészítését. Az ésszerűsítés nyújtotta ered­mény kézzelfogható. A gáterek­ből kiszaladó fa igazgatásához és a szalagfűrészhez való szállí­tásához sok kéz kellett, most könnyebben, fele annyi munka­erő is elvégzi és ez 15.000 lej megtakarítást jelent évente. A szalagfűrésznek a csarnokba va­ló beszerelésével feleslegessé vá­lik az a négy motor, amely azt hajtotta. Feleslegessé, mert be­kapcsolják a gázerhajtó gőzka­zán hajtóerejébe, ami újabb 5.000 lej megtakarítás, így valósulnak meg a válla­lások. T. J. ■oowo&ooooooeoéooo<xxxxx> 0<X>0<>00<>000<>0<><><X>0<>00<XX5 Ha az ember visszakalando­zik ifjúságának éveibe, a rossz emlékek is megszépülnek. Pe­dig milyen rongyosak voltunk és örökké éhesek, felfaltunk vol­na egy ökröt is, de a 13 dekás kenyér­fejadag is szűkösen ju­tott ki. Az éhség azért nem za­vart abban, hogy forradalmi é­­neket tanuljunk és gyalog men­jünk a közelebbi falvakba, falu­munkára. Éreztük, hogy miénk a holnap s az kárpótolni fog a keserves napokért. Persze, min­denki a maga módján képzelte el a jövőt. Álmodoztunk, mert ez megszépítette az akkori na­pokat és feledtette szegénysé­günket. Tutsek Jóskáék voltak közü­lünk talán a legszegényebbek. ‘.’iss.ggyant vályogviskóban lak­tak­, örökké elnyűtt cipőben jár­tak, a­z öregek is, a gyermekek is. A kevés szavú, csendes fiú nemigen kapcsolódott be a be­szélgetésbe, inkább rajzolgatott a faliújságra. Nagy házakat pin­­gált a háttérbe s egyszer, egy rideg téli estén, mikor a hó ellenségesen csikorgott lyukas cipője alatt, szinte magának mondta: szeretném megérni, hogy ilyen palotákban lakjanak a munkások. A felszabadulás utáni napokban ez az óhaj még túl merésznek tűnt. Kisebb ház nem is volna jó? — kérdeztük. — Dehogy nem, csak meleg le­gyen és világos. — S Jóska össz­komfortos lakásba költözött. Fürdőszoba, konyha, ez sok, ennyiről nem álmodott, még legtitkosabb vágya is sokkal szerényebb volt az összkomfor­tos lakásnál. Hafegan András, a „társaság ” egyik legvidámabb, fiataljab a tiszti ruhát szerette. De ő sem reméte, hogy 70 éves korára századosi vállrojtjai lesznek. Var­ga Feri sem, hogy fiatal korára oly­api magasrangú tiszt lesz, pedig őt igazán nem mondhatta senki nagyon szerény ifjúnak. Azért beképzeltnek sem, csak jó­zanul gondolkozott, felmérte képességeit, kitünően és rend­szeresen tanult. Mai tiszt, sok­szor jön haza és ritkán mu­lasztja el felkeresni a régi ba­rátokat. Mailnár Gergely is uni­formist öltött magára s milyet, jól áll neki. S ki gondolta volna hogy az esetlen mozgású sze­­génypa­raszt fiúból ilyen jó tiszt lesz, akit soronkivűl léptetnél elő s még két kitüntetést is tűznek a mellére. Ifjúkori álmaink megvalósul­tak, s most a jövőt álmodjál meg. "Már szervezebben terveződ­tünk, hiszen a párt megmutatta nekünk, mi minden épül, ki szól számunkra, mily nagy fel­adatok várnak ránk. Ezekben a napokban tervezgetni szinte kö­telező, mert csak így valósulhat­tak meg azok a magasztos cé­­ok, amelyekért pártvezette né­pünk küzd. Egyik ismerősöm már gyűjti a televíziós készü­­ékre a pénzt. Minden hónap­ban száz lett s a prémiumot be­teszi a CEC-be. Mikor elolvasta a 111. pártkongresszus irányét­ , vett, akkor határozott így. Mire­­ kigyűl a pénz, a mozi is bekerül a házába.­­ Egy másik ismerősöm — akit mérgesnek tituláltunk, mivel nagyon hamar dühbe gurult — ugyancsak megvalósult ifjúkori vágyakról számolt be. Szerettük , a sokszor mogorva fiút. Ha va­lamelyik nem járt rendszeresen gyűlésbe, azzal fenyegettük meg, hogy a bírálatot a­­Mérgesre bíz­zuk. Ennél nagyobb szankciót senkire sem mérhettünk volna, ő nem­ ismert meg a csnváet, le­szedte a hanyagról a szentelt­vizet. Ha valamivel megletettte, azt tüz­viz végrehajtatta. Ki­küldték falura, hogy a Falusi Ifjak Szervezetébe toborozzon tagokat s létesítsen "minden fa­luban alapszervezetet. Ment is szó nélkül, dolgozott s egyre­........... másra küldte be a jelentéseket.­­ Jól végezte a feladatát, csak az szégyenlős fiú lévén, nem kért?­ sehol enni. úgy látszik, meg- ig feledkeztek a kínálásáról és?r­­égy napig hideg vizen kívül­­ . semmi sem járt a szájában. S Nem bírta az éhséget tovább, ha hazaindult, de úgy legyengült,­ hogy nem tudott a saját lábán­al hazamenni. Félájultan szedték fel. A következő héten azért új- x ra kiment szervezni. Neki is is szokásává vált a gyűjtés, köny- x* veket gyűjtött s tamilt. Gyenge p* pilloslataiban elárulta, hogy ta- X( Utó szeretne lenni. Ma a tár­­o­­­sadalomtudományok tanára. A­­ többiek is mind megvalósították­ régi, ifjúkori álmaikat. Simonyi Jóska, az Élelmiszer Vállalat­­ igazgatója valamelyik nap is- fi­gyelmeztetett: Emlékszel, hogy­an éltünk? Hogyne emlékeznék! De­ azért ő elmondta újra. Hagy-xt­tam, hadd teljen öröme, hiszen és ha vissza­emlékszünk arra, hon- x, van indultunk, ha nem töröljük o, ki emlékezetünkből a vályogvis-X köt, a rongyos rafiát, a mindig­ korgó gyomrot, ha emlékszünk, X* jobban tudjuk értékelni a mát,/ és szives-örömest dolgozunk a$, holnapért, mert sok-sok megle-­ petést, örömet tartogat szá­%­munkra. Hiszen nemcsak ifjúkori­ álmaink, hanem a mostaniak is­­ megvalósulnak. "A legpierészeb­ x bek is, wer* wnetpti partunk, a­­ Román mintásojstíi .ve&st. % IRVlti­­­ j Megvalósult ifjúkori álmok | Netufüt a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének rendkívüli ülésszaka Kedden, augusztus 30-án megnyílt a Romeo Régisül­e társaság Nagy Nemzetgyűlésének rendkívüli ülésszaka. A képviselők viharos tapssal köszöntötték a párt- és az államvezető úr megjelenését. A terem jobboldalán lévő páholyban a következő elvző­társak foglaltak helyet: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoian, Gheorghe Apostol, Emil Botin­áras, P­eré Born­a, Nicolae Ceau­­­sescu, Alexandru Draghici, Mogyorós Sándor, Dumitru Colin, Leonte Rautu, Leontin Salajan, Stefan Voitec, Mihai Dalea és Alexandra Birladeanu. A terem baloldalán lévő páholyban a következő elv­­társak foglaltak helyet: Ion Gheorghe Maurer, Anton M®i­­sescu, Mihail Ratea, Gheorghe Stoica és a Nagy Nemzetgyű­lés Elnökségének más tagjai. Az ülésszak megnyitásán jelen volt több, Bukarestben akkreditált diplomáciai kirendeltség vezetője. Részt vettek továbbá központi intézmények és tömegszervezetek vezetői, fővárosi élmunkások, tudományos és kulturális dolgozók, ro­mán újságírók és külföldi sajtótudósítók. Constantin Pirvulescu elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés el­nöke megnyitotta az ülésszakot. A Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta az ülés­szak napirendjét, amely a következő egyetlen pontból áll: „A nemzetközi helyzet és a Román Népköztársaság külpolitikája“. Hatalmas taps fogadta Gheorghe Gheorghiu-cej elv­­társat, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének tagját, aki jelentést terjesztett elő A NEM.­..?.. KÖZI HELYZETRŐL ÉS A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLPOLITIKÁJÁRÓL. A Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka szerdán reggel folytatja munkálatait. TÁRSADALMI, KULTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEKET ADTAK ÁT RENDELTETÉSÜKNEK A közelmúltban Galati tarto­mányban több építkezést fejez­tek be. Ezek közül számos tár­sadalmi-kulturális létesítmény­nek ad hajlékot. Galati-on el­készült az Augusztus 23 sport­stadion első része. Az elmúlt napokban befejezéshez közeled­tek a 260 személy befogadásá­ra alkalmas új szálloda beren­dezési munkálatai. A szálloda földszintjén és alagsorában ven­déglőt, cukrászdát és fodrász­­műhelyt rendeztek be. A városi néptanács átvette a Június 11 elnevezésű új piacot. A falvakon több új iskola épí­tését fejezték be, így új iskolá­ban ünnepük a tanév megnyi­tását Butucoasa és Gresu fal­vak gyermekei. Az idén 15 új iskola épült, ezenkívül a meg­lévő iskolák mintegy 45 tante­remmel bővültek. Ezenkívül 14 új falusi művelődési házat ad­tak át rendeltetésének. A PRÉSELT LEMEZ ÚJSZERŰ FELHASZNÁLÁSA Eddig a préselt falemezt si­keresen használták fel bútor készítéséhez, a vasúti személy­­kocsik bélelésénél és másutt. A fővárosban a tudományos kutatóintézetekben most kísér­leteket végeznek a préselt fale­mez sokoldalúbb gazdaságo­sabb felhasználására, így töb­bek között előregyártott lakó­házak építésénél is felhasznál­ják. Így üdülő- és menedékhá­­zakat, családi házakat készíte­nek belőle. A kísérleti célokból épített házak beváltak. Elkészí­tésük egyszerű, gyorsan fel le­het építeni őket, s előállításuk viszonylag olcsó. Néhány nap­pal ezelőtt mutatós üdülőházat avattak Snagovon. Préselt le­mezből készült. Hasonló épít­kezéseket kísérletképpen Kons­­tanca környékén, a Fekete-ten­ger partján is végeztek. FEJLŐDIK SUCEAVA TARTOMÁNY Suceava történelmi neveze­­tességű város. Az ország külön­böző részéből sokan felkeresik, gyönyörködnek a város műemlé­keiben és Stefan cel Mare szép szobrában. A város egyre híre­sebb lesz fejlődő iparáról is. A burdujeni negyedben a közel­múltban nagyméretű építkezés­hez kezdtek. Itt valóságos ipari komplexum épül, amely magá­ban foglal egy celluloze-gyárat, évi 50.090 tonna, egy papírgyá­rat, évi 60.000 tonna, egy papír­­zsák-gyárat, évi 150 millió da­rab, egy bútorgyárait, évi 10.009 garnitúra szobabútor, egy fale­mezgyárat, évi 18.000 köbméter és egy farostlemez-gyárat, évi 36.000 tonna termelőképességgel. A tartomány számos más hely­ségében is építkeznek. Nemrég fejezték be Saveni rajonban egy­­sajtgyár építését. Buceacean fel­épült az új cukorgyár. Az év­­ végéig megkezdi a termelést a ■Cimpulung-i tejpor­­s a bota­­’sani vajgyár is. Rádák­filsan nemsokára egy új bútorgyár é­ építését kezdik meg.­­ Tartományszerte jelentős la­kásépítkezést is végeznek. Sucsa­­­ván mintegy 800 lakrészt adnak­­át ebben az évben a hasznár­­latnak. 1965 végéig 15.000 lak­órész épül fel a tartományban.­­Doroh­oson 2.000, Botosán­iban­n1.500, Falticeniben 1000 lakrész­e épül fel. Suceaván folyamatban is van egy közfürdő, egy új szál­loda, egy 24 tantermes iskola é­­s építése is. Vatra-Dornein egy kis­ipari termelőszövetkezeti kom­plexumot s 16 tanteremből álló­­ iskolát építenek. D®mh*:«n ateg­­l­esdték egy k*rs»*i fürnszí»­­tiász építését is.

Next