Vörös Zászló, 1961. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-03 / 1. szám

lücé­­ m­int ** tavalyi A Lázár Ödön helyiipari válla­lat Cuza Voda utcai perzsasző­nyeg készítő részlegét nem jelzi nagy, díszes tábla, munkáját nem kíséri búgó, visító gépek zaja s így a járó­kelők mit sem sejtve sietnek el előtte. Pedig benn, a hosszú udvar végén, két nagy te­remben közel 190 pár kéz szövi, bogozza a szálakat, hogy azokból szép, tetszetős és két-három em­beréletet kitartó perzsaszőnyeg le­gyen. A szövő­rámákra kifeszített félkész szőnyegeken a szorgos ke­zek négyzetméterenként 110.000 bo­got kötnek. A kézi háziipar jelleg­zetes csendjét csak egy-egy olló csattogása, a vidámabbak dúdol­­gatása töri meg. _ A terem bal sarkában húzódik­­ meg a kis irodahelyiség. Amilyen ■ kicsi, éppen olyan sok perzsa-­­ szőnyeg van benne, amely nem-­­ csak dísz, hanem mintának is­­ szolgál a látogatók részére. Itt találtuk meg Veress Gizella egységfelelőst, aki éppen valami számításokat végzett. Az alacsony, barna, mozgékony asszonyt az egész vállalat legjobbjai között emlegetik, őt kértük meg, hogy mondjon valamit a részleg kelet­kezéséről, munkájáról és a termé­kek minőségéről. — Közel öt éve, hogy nekifog­tunk a perzsaszőnyeg gyártásá­nak — kezdte tájékoztatóját Ve­ress elvtársnő. — Akkor még csak 10 e 11-en dolgoztak. Kezdetben lassan ment a munka s a minő­ség is igen gyenge volt. Sokszor úgy tűnt, hogy be kell zárni a részleget, de mi nem ijedtünk meg, nem hátráltunk meg a ne­hézségek előtt. Elmentünk tapasz­talatcserére Bukarestbe, Szamos­­újvárra, Hirmánra, ahol sokat lát­tunk, tanultunk. Lassan korszerű­sítettük a felszerelésünket, majd új munkamódszerek bevezetésével, az új munkaerők szakmai tudásá­nak állandó fejlesztésével, évről évre gyorsabbá vált a termelés, javult a minőség. A mi munkánk nem könnyű. Nagy szaktudást, kézügyességet, türelmet igényel. E­gy tévedés, s a minta teljesen elromlik, vissza kell bontani, ami időveszteséget okoz, emelkedik az önköltség. Ezért a szakmai okta­tásra különös figyelmet kellett fordítanunk. Közben a szakszervezeti cso­­portfelelős is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Elmondta, hogy a szocialista versenynek egyik cél­kitűzése a minőség javítása. Al­kalmazták Military módszerét, mely döntő módon elősegítette a minőség javítását. A versenyben kitűnt számos dolgozó nő, köztük Karácsonyi Irma, Seress Mária és Tatar Viorica, akiknek munkája nyomán elenyészően kicsire csök­kent a selejt. S hogy mennyire így van­, bizonyítja az a tény, hogy míg a múltban hetenként ér­kezett panasz a vállalathoz a hi­bás szőnyegekre, addig az idén, az év elején csak két—három megjegyzés, az is a megmunkálá­sért, azután pedig egy sem érke­zett. De a megmunkálásnál fel­merült hibákon is igyekeztek azon­nal javítani. A hirmani tapasz­talatcserén megnézték az ottani mosás és öblítés módszereit, majd hazatérve részben alkalmazták is azokat, a többit ebben az évben vezetik be. Ma a termékeik már mindenütt nagy keresletnek örven­denek. A III. pártkongresszus doku­mentumait minden dolgozó isme­ri. Figyelmüket különösen az a rész ragadta meg, amely a minő­ségről szól. Mindegyiküket jobb munkára lelkesítik Gh. Gh­eorghiu- Dej elvtárs szavai: „Úgy kell dol­goznunk, hogy a vállalatainkban gyártott árukban egyaránt örö­mét lelje az is, aki termeli, az is, aki használja ezeket.“ Ezzel kap­csolatban Veress elvtársnő, az egység vezetője elmondta, hogy „ bár a termékek minősé­ge tökélete­­sen megfelel a szabványnak, ők mégis tovább szeretnék azt javí­tani. Az idén annyi szőnyeget gyártanak, hogy belőle két méter szélességben a főtér mindkét jár­dáját be lehetne takarni. S hogy vállalásuk valóra válhasson, azt már most igyekeznek megalapozni. A dolgozók javaslatai bekerültek a műszaki szervezési intézkedési tervbe. Jövőben korszerűbb helyi­séget kap az egység, tökéletesítik a technológiát, tehát minden fel­tételt megteremtenek ahhoz, hogy termékeik még nagyobb becsület­nek és elismerésnek örvendjenek., PETELEI ISTVÁN A régeni Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége alkalmaz két irányító ellenőrt, két falusi szövetke­zeti főkönyvelőt FELTÉTELEK : középiskolai végzettség és kétévi könyvelői gyakorlat. Érdeklődni lehet a régeni Szövetkezeti Szövetség Vezető­ségénél, Pandur utca 2 sz. alatt A meggyesfalvi TÉGLA-és CSERÉPGYÁR alkalmaz egy legalább 3 éves termelési tapasztalattal és megfelelő isko­lai végzettséggel rendelkező kerámiai vagy rokon­szakmai­ technikust, diszpécseri minőségben. Cím : Meggyesfalvi Tégla- és Cserépgyár, Marosvásárhely, Dózsa György utca 193 szám Akikről kevés szó esik Egészségünk lelkes őrizői Kanyargós lépcsőfeljárat vezet a Sanepid tartományi igazgatóságá­nak Egészségügyi Nevelési Házá­hoz. Ezt a lépcsőfeljáratot két-há­­rom évvel ezelőtt még csak egy pár ember koptatta, ma már pót­székeket kell berakni a szépen berendezett előadói terembe. Számos dolgozó tölti itt a va­sárnap délelőttjét. A falragaszok mindig idejében jelennek meg a hirdetőtáblákon és oszlopokon. Ma x. y. tart előadást, mondjuk „Az idősebb kor szembetegségeiről",­­ vagy a „Fertőző betegségekről" és így tovább. S hogy az egyetemi tanárok, főorvosok, egészségügyi káderek szervezett munkája gyü­mölcsöt érlel, mi sem bizonyítja jobban, mint a mindenkori „telt ház". óvjuk Egészségünket! — ezzel a jelszóval 1960-ban 45 előadást tartottak a marosvásár­­helyi orvosok. S az Egészségügyi Nevelési Ház munkája nem szorítkozik csupán a hasznos előadássorozatokra. Szimpozionokat is szerveztek. S ha kicsi volt a hely, megtoldották. Miközben a Vörös­kereszt aktívá­jával az Új Idők filmszínházban szerveztek előadást, az Egészség­­ügyi Nevelési Házban is 200 em­ber hallgathatta a rákmegbetegedé­sek megelőzéséről szóló tájékoz­­tatást. Az Egészségügyi Nevelési Ház aktívája tudatosítani kívánta a dolgozókban az egészséges élet­módot, az ésszerű táplálkozást. Ezért a tartomány területén 50, ezzel foglalkozó tanfolyamot szer­vezett. Higiénia, rák és szív-meg­betegedések — egyformán érdek­lik a város és a falu lakosságát. A Sanepid Egészségügyi Nevelési Háza ennek érdekében indította útnak három vándorkiállítását. A kiállítások ötven helységet már maguk mögött hagytak s legutóbb Csernáton és Uzon dolgozóit ke­resték fel. S miközben a vándorkiállítás­­ községről községre halad, mozi-­ karavánjuk is eljut a legeldugot­tabb faluba. 200 falu — ennyi­t van feljegyezve a lelátogatott helységek listáján. A­ karavánnak saját áramfejlesztője is van, így aztán nem probléma, ha olyan fa­lu dolgozóit keresik fel, ahol még nincs villany. Az egészségügyi filmek vetíté­sének időpontjáig hangszórókon keresztül látják el tanácsokkal a dolgozókat. De az Egészségügyi Nevelési Ház figyelme arra is ki­terjed, hogy a kórházak betegei­nek is vetítsenek. Milyen legyen a kiszolgálás az élelmiszerüzletekben, hogy megfe­leljen az egészségügyi követelmé­nyeknek? Erről akarta tájékoztat­ni az elárusítókat az Egészség­­ügyi Nevelési Ház, amikor meg­szervezte a 6 leckéből álló tanfo­lyamait. Csak Marosvásárhelyen több mint 600 ember nyert kikép­zést. Imrei Géza körorvos egyma­ga 100 dolgozóban tudatosította a higiénikus, egészséges ellátás fontosságát, s annak módszereit. A Sanepid tartományi igazga­tóságának Egészségügyi Nevelési Háza a gyerekorvosokat és védő­nőket is bevonta munkájába. Meg­szervezte az „Anyák iskoláját“. Csak az utolsó évnegyedben 1261 helységben, a nőbizottsággal közö­sen nyújtottak támogatást a fiatal anyáknak, előadásokon, gyakor­lati órákon megmagyarázva, mit is kell tenniök, hogy életerő­t,­­ egészséges nemzedéket neveljen­ek fel szocialista társadalmunknak. HOGYAN ÉLNEK A­­ miiw iiiiiTw-i■■ vni ■ un nimM FATELEPEKEN? ■ I W1I —»üil IW ■— ezt a kérdést vetette fel a Sa­nepid Munkaegészségügyi osztá­lya s körlevelet, tájékoztatót és válaszlevelezőlapokat küldött ki az erdőrengetegekbe. És jöttek a válaszok. Mi a véleményük a fel­­tett milyen nyelven és milyen felvilágosításra lenne szükségük? Talán László Tölgyes­ről azt kérdezi, milyen védekezési lehetőség van a gyomorbetegség ellen. V. Csiriac Ortarró­ aziránt érdeklődik, mit kell tenni, hogy a reumát megelőzze. És jönnek a kérdések, mennek a feleletek. Egészségvédelem, balesetelhárí­tás — ezeregy kérdése akad a fa­ipari dolgozóknak. JÖVŐBELI TERVEK Az Egészségügyi Nevelési Ház a múlt évben 180.000 példányban egészségügyi kiadványt bocsátott ki. A Vöröskereszt támogatásával s az Egészségügyi Nevelési Ház irányításával az év első három negyedében 15.000 dolgozó nyert kiképzést s 1876 alkalommal ke­resték fel orvosok az üzemeket, a falvak dolgozóit, a rádiósítási ál­lomásokat. Új év kezdődik. S az Egészség­­ügyi Nevelési Ház kollektívája már jóelőre gondoskodott az újabb vándorkiállításokról s az üzemek higiéniájának javításáról, öt ra­jont ellátnak hordozható mozi­géppel s államunk, a dolgozó nép egészségét szem­­ előtt tartva, le­hetőséget nyújtott arra, hogy több mint egymillió példányban jelen­tessen meg az Egészségügyi Ne­velési Ház ismeretterjesztő brosú­rákat, egészségügyi plakátokat. A Ház nevelői tevékenységét újabb ötletekkel gazdagítja. Ne­velő hatású mesékkel, illetve fest­ményekkel látja el a gyermekpoli­­klinikákat, körkérdést intéz a tej­­begyűjtőkhöz, az étkezdék szaká­csaihoz, tanítókhoz, GTA-igazga­­tókhhoz — mit lehetne tenni az egészségügyi nevelés további javí­tásáért. Sok lelkes dolgozója a SANEPID Egészségügyi Nevelési Házának a jövőben — pártunk útmutatásait követve — még lelkesebben száll síkra a dolgozók egészségének­­védelméért. ATS GABRIELLA n­ji _.' tí ia if rfiir .............................................. Az újítómozgalom kiterjesztéséért a marosvásárhelyi Augusztus 23 vállalatban december elején öt újító komplexbrigádot szerveztek. A képen látható Vargyasi Mózes, Völgtyesi Imre és Ormenisan Augustin, az egyik újító komplexbrigád három tagja, a brigád többi tagjaival közösen eddig öt újítást dolgozott ki, melyből négyet már elfogadtak Egy kollektivista lány levele Azért írom ezt a levelet, hogy minél többen olvassák, miként élünk a szárhegyi kollektív gazda­ságban. Becsületesen végzett mun­kánk eredményeképpen napról napra rendezettebb az életünk. Csak a magunk családjáról beszélve, elmondhatom, hogy édesanyám nagyon szorgalma­san dolgozik. Ebben az év­ben is 208 munkaegységet tel­jesített s én is 1­80-at. Van is látszatja az évek során végzett munkánknak. Lakásunk egyik szo­bájába már szép, új bútort csinál­tattunk, nemrég vettünk zománco­zott kályhát, nem beszélve arról, hogy ruházattal is jól el vagyunk látva és jelenleg kerékpárra gyűjtjük a pénzt. Amíg magunkra gazdálkodtunk, ritkán történt, hogy disznót vág­tunk, de amióta kollektivisták va­gyunk, minden évben módját ej­tettük. Nemrég is egy 180 kilós hízót dolgoztunk fel (egy 200 ki­lós még az ólban röfög) és 250 kiló búzát őrlettünk kenyérnek. Bár még van mit, de nem so­rolom tovább, a fentiekből is lát­ni, hogyan segítette a nagy, kö­zös család édesanyámat, hogy ár­ván maradt hat gyermekét felne­velje s még csak nem is akár­hogyan. FERENCZI OLGA Lelkes agitátor Hompót Alajos bácsi Hat hektárnyi földet művelt meg, amíg maga gazdálkodott. Az a hat hektár is hatfelé volt a ditrői nagy határban. Akár­hogy igyekezett, nem sokra ment. 1945-ben felvették a kom­munista pártba. Azóta estén­ként tovább égett náluk a pet­róleumlámpa, s olvasott az új élet kialakulásáról. Pártunk Központi Bizottsága plenáris ülésének 1949-es ha­tározata utat mutatott és ő a kollektív gazdaság megalakítá­sának agitátorává vált. Vasár­naponként sokáig melegítgette asszonya az ebédet, Hompot bácsi a barátainál, ismerősei­nél időzött, a kollektíváról be­szélt. Biró Sándor, Csibi Páll István és a többi kommunisták is az új, közös gazdálkodást akarták. 1950-ben megalakították a kollektív gazdaságot. Tíz év telt el azóta. Mennyi dolga akadt ez idő alatt Hom­pot bácsinak és a többi agi­tátornak. Tavasszal, ősszel, nyáron a mindenkori kampá­nyok sikeréért agitált s télen a tanulási köröket szervezte. A föld minden évben többet hozott s a kis gazdaság szem­látomást gyarapodott. A gon­dos kezek munkája nyomán megjavult a kaszáló és a lege­lőjük. A gazdaság szarvasmar­­haállománya is szaporodott. Az egyik évben harminc szarvas­marhát adtak el az államnak és tehergépkocsit vásároltak... Biró Sándor, Gáli János, Bajkó Ferenc, Bajkó Lőrinc és a többi tagok új házat építettek, taka­rosokat és Hompot bácsi is tágasabb házat vásárolt. Most már jobban volt mivel agitálni a földművesek köré­ben. Az övéké a legdúsabban termő föld a határban, gépek művelik meg, 150 szarvasmar­hájuk legel a havason; 100 férőhelyes istállót építettek; 80.000 lejt hozott a lentermé­sük; 75.000 lejt kaptak a tej­termékekért. Tavaly 18 család csatlako­zott hozzájuk. Pet­ki István és családja 500, Molnár András 300 munkanapot dolgozott — mindkettő Hompot bácsi meg­győzésére lépett be a gazda­ságba. Ezekről beszél Hompot bácsi és saját magáról, a 370 munkanapjáról, amelynek jö­vedelme sokkal többet hoz, mint mikor egyénileg dolgozott a hat hektárján. Hompot Alajos bácsival a rajoni pártkabinetnél találkoz­tunk, ahova hétnapos felkészí­tőre jött. Figyelte az előadó titkárok szavait, tanult, hogy a jövőben még több eredmény­nyel végezhesse meggyőző munkáját a község dolgozói között. TÖLGYES JAKAB A vlahicai Vasüzem­b S) alkalmaz vasesztergályos mestert hat kiísaászmestert három vasöntőmestert villanyszerelő mestert med­ellasztalos mestert ácsmestert A versenyvizsgát 1961 január 28-án tartják a Vasüzemben. A hét 1981 január 1876 január 3-án született Wilhelm Pieck, 4­3 nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa. Kedd 4 -1905-ben ezen a napon jelent meg a Vladimir­­ - Lenin által szerkesztett illegális bolsevik szerda lap, a „Vperjod" (Előre). "­­­1850-ben ezen a napon született Mihail Eml-CsUtSrUik­nescu, a román nép nagy költője. 1438-ban Kolozsvár mellett a nemesek vérbe foly- 6 toltak a Budai Nagy Antal vezette parasztfel-Péntak kerest-1849-ben e napon született Hristo Botev, a nagy __________ bolgár forradalmár költő. 1958-ban halt meg dr. Petru Groza neves poli- Szoszl diat­­ikus és államférfi, a román nép hűséges fia. 1928-ban halt meg Dumitru Geörgescu-Klrlac 1 g román folklórkutató. Vasárnap 1929-ben tört ki az aninai bányák 3.000 munkái 1799-ben született Petr­ache Poienaru, az első 9 fővárosi iskolák megalapítója Hétfő­n 1905-ben ezen a napon zajlott le Oroszország­ban, (Péterváron) a véres vasárnap. H sanak sztrájkja, a kizsákmányolás ellen, a bér­emelésért. "**"""*" " "* .......... ................1 ■■ Mi­lliw al­bums__^— A SZOVÁTAI November 7 tár­sas gazdaság az idén egy 250 fé­rőhelyes ruhakolt épített. A gazda­ság tagsága jelentős hazafias munkát végzett az akol elkészíté­sénél — írja Kiss Ilona levelező. A TORDAI „PROLETÁRUL“ tűzálló téglagyár dolgozói az év elején vállalták, hogy 1.500.000 lejt takarítanak meg terven felül. A munkaközösség elhatározása nem maradt csak papíron. A mű­szaki-szervezési intézkedések pon­tos betartásával, s a gépek jobb kihasználásával már december elej­­én 684.000 lejjel túlhaladták ere­deti vállalásukat. A MAROSÚJVÁRI SZÓDAGYÁR dolgozói több termék gyártásánál jóval határidő előtt teljesítették a termelési terv célkitűzéseit, így december közepéig több mint 8.000 tonna szódafélét termeltek 1961 -re. A CSEHSZLOVÁK technikusok egy kisméretű zseblámpát készí­tettek, melyhez az áramot két gomb-akkumulátor szolgáltatja. A zseblámpa egyfolytában egy órát világít. A kimerült akkumulátorok újból feltölthetők 120—220 v­oltos hálózati áramból. MEZŐSZOPORON (Torda ra­jon) az elmúlt napokban kollektív gazdaságot avattak. 310 társult földműves kérésére megalakították a December 30 elnevezésű kollek­tív gazdaságot. Az új kollektív gazdaság földterülete meghaladja a 900 hektárt, s ezzel Torda rajon kollektív gazdaságainak száma 27-re növekedett. A ZSILVÖLGYI kereskedelmi hálózat ismét több korszerű üzlet­tel bővült. Petrozsény, Lupény, Vulkán, Petriila és Kánya új mun­kásnegyedeiben 38 üzletet nyitot­tak. A zsilvölgyi városokban és bányaközpontokban ez idő szerint több mint 250 állami kereskedelmi egység működik s ezek az egysé­gek 1960-ban 20.000.000 lej érté­kű áruval többet adtak el, mint az előző év azonos időszakában. TÖBB ÉS JOBB kőol­aj­fúró-be­rendezést gyártottak a kőolajipari felszereléseket gyártó vállalatok dolgozói. Tökéletesítették a 4­-LD- típusú mélyfúró berendezést és 23 tonnával csökkentették a súlyát. Az utóbbi 11 hónapban 17 száza­lékkal több kőolajfúró berendezést gyártottak hazánkban, mint az el­múlt évben. A MOSZKVAI Élelmiszer Ipari Technológiai Intézet munkatársai­nak egy csoportja kidolgozta a ga­bona ellentétes légáramlatokkal való őrlésének módszerét. A sűrí­tett légtömegek a gabonaszemek­kel együtt a hang sebességénél nagyobb, másodpercenként 350 — 500 méteres sebességgel szágulda­­­­nak egymás felé, s óriás erővel összeütköznek. A gabonaszemek két-három ilyen összeütközés után már lisztté válnak. JÓL SZERVEZTÉK meg az is­kolások téli szünidő alatti szóra­kozását a marosvásárhelyi Sim­ó Géza hétosztályos iskolában. Az öt-­hét osztályosok résztre sport­­versenyt, mozi-, bábszínház- és üzemlátogatásokat szerveztek. Az első és negyedosztályosok részére a fentieken kívül még szavaló ver­senyt, mesekört is tartanak. (Kiss Gizella levelező). A ZSOMBOLYAI „HORIA“ ci­pőgyár munkaközössége alaposan felkészült az 1961-es év fogadá­sára, ami az új modellek beveze­tését illeti. A tervező és modelle­ző műhely dolgozói ez ideig nem kevesebb, mint 13 új modellt ké­szítettek a jövő esztendőre. ONESTIN nemrég adták át ren­deltetésének a korszerűen beren­dezett középiskola épületét. A fia­tal munkásközpont új létesítményé­ben a tantermeken kívül laborató­riumok, múzeum, tornaterem, stb. biztosítja a legjobb körülményeket a tanuláshoz. A „CHAJA LIFSCHITZ“ gyár termékeinek nagy része műanyag­ból készül, melynek előállításához spritz gépeket használnak. A gyár dolgozói nagy gondot fordítanak a gépek teljesítő képességének nö­velésére és a termelékenység állan­dó fokozására. a Csíkszeredai „ÜLT" SZÖVETKEZET ttíwCwiszzti tárfgy­aiwt Szőnyegek, csipkék, hímzések, kerámia és faragott tárgyak bő választékban találhatók a ViryitnUvéS’Zdi­­rtt&aft Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 8. l\Dt$ZtfSE UIKASAX A Tartományi Néptanács Végrehajtó Bizottsága mellett működő bírósági könyvszakértői iroda az érdekeltek tudomására hozza, hogy a pénzügyminisztérium a bírósági könyvszakértői (Expert-contabil) minősítés elnyerésére szervezett vizsgát 1961 február 26-ra el­halasztotta. E vizsgára 1961 január 15-ig lehet jelentkezni a tartományi r­éplak­ács székházának 30-as számú szobájában. A jelentkezési beadványhoz kérjük a következő okmányokat mellékelni (azok részéről is, akik eddig csupán beíratási kérést nyújtottak be): 1. — a szaktanulmányi diploma hiteles másolata; 2. — munkaadói igazolvány, amelyből kitűnjék a könyvelői tevékenységben eltöltött szolgálati idő, vagy a nyugdíjazási vég­zés hiteles másolata; 3. — két igazolvány típusú fénykép. Bővebb felvilágosítást személyes vagy levélbeni megkere­sésre adunk. U Oiihszetedai jjH ^ AGEVACOOP _ a kaj&tu. fogt­asztáu $Z­hf­elJzeteeteMe,tf. ^ ^ fa V­

Next