Vörös Zászló, 1961. június (13. évfolyam, 129-154. szám)

1961-06-01 / 129. szám

­ Szerdán a fővárosba érkezett dr.­­'Szu­karno, az Indonéziai Köztársa­ság elnöke. A ma­gasrangú vendég­­ baráti látogatást tesz országunk­ban. 11 Az indonéziai elnököt miniszte­­rek és más hivatalos személyek ,újságírók kísérik.­­ Dr. Szukarno elnök repülőgépe 52 órakor, román sugárhajtású repülőgépek kíséretében jelent meg ,az otopeni repülőtér fölött. A bukarestiek nagy számban mentek ki a repülőtérre, hogy kö­szöntsék a magasrangú vendéget. A repülőteret a Román NK és az Indonéziai Köztársaság zászlói dí­szítették. Dr. Szukarnonak, az In­donéziai Köztársaság elnökének és Gheorghe Gheorghiu-Dej­nek, a Román NK Államtanácsa elnöké­nek arcképei mellett indonéziai és román nyelven a következő üdvöz­lő felirat volt látható: ,,Éljen az indonéziai nép és a román nép barátsága!“ Dr. Szukarno elnök fogadására a következő elvtársak jelentek meg: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román NK Államtanácsának el­nöke, Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán NK minisztertanácsának el­nöke, Gheorghe Apostol, a Minisz­tertanács első alelnöke, Stefan Voitec és Avram Bunaciu, az Ál­lamtanács alelnökei, Leontin Sa­­laj­a­n hadseregtábornok, a Fegyve­res Erők minisztere, Corneliu Ma­­nescu külügyminiszter és más hi­vatalos személyek.­Jelen voltak még Szukriszno, az Indonéziai Köztársaság bukaresti nagykövete, a nagykövetség tag­jai, országunkban tanuló indoné­ziai ifjak, valamint Pavel Silard, a Román NK dzsakartai nagykö­vete. A repülőgépből kiszálló magas­rangú vendéget a jelenlévők nagy tapsa közepette államunk vezetői üdvözölték. Dr. Szukarno szívélye­sen kezet fogott Gheorghe Gheor­ghiu-Dej és Ion Gheorghe Maurer elvtársakkal. A repülőtéren felsorakozott dísz­őrség parancsnoka jelentést tett Szukarno elnöknek. Felhangzott az Indonéziai Köztársaság és a Ro­mán NK állami himnusza. Dr. Szukarno elnök ezután Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal ellépett a díszőrség előtt. A vendégnek bemutatták a fo­gadásra megjelent hivatalos sze­mélyeket, majd a jelenlevők fogad­ták a díszőrség felvonulását. A magasrangú vendéget és a kíséretében levő személyeket pio­nírok vették körül és virágot nyúj­tottak át nekik. Ezután dr. Szukarno, Gheorghe Gheorghiu-Dej és Ion Gheorghe Maurer elvtársakkal együtt, gép­kocsiba ült. A motorkerékpárosok­tól kísért gépkocsisor a magas­­rangú vendég szálláshelyére in­dult. Az útvonal hosszában a bu­karestiek sokasága üdvözölte az indonéziai elnököt. | |~ •*» | (Agerpres) | m Hírek külföldről (4. oldal).! * | I I Hazánk fővárosába érkezett dr. Szukarno, az Indonéziai Köztársaság elnöke Világ prole­driál, egyesül jeléül.­­ Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja X. évfolyam 129. (2957.) szám. | 1961 június 1. csütörtök | Ara 20 bank______ A szocialista verseny híradója két nappal határidő előtt Az Augusztus 23 Bútorgyár munkaközössége arról ismeretes, hogy termelési tervét napról-nap­­ra, hónapról-hónapra ütemesen teljesíti, illetve túlszárnyalja, így történt ez ebben a hónapban is. A gépek jobb kihasználása, a munka­helyek ésszerűbb megszervezése, valamint az élénk szocialista ver­seny révén a gyár munkaközössé­ge május 30-ig, két nappal ha­táridő előtt, teljesítette e havi ter­vét. _* A gyár munkaközössége a fenti időszakig több mint 6.600.000 lej értékű bútort adott népgazdasá­gunknak terven felül, s az önkölt­ség csökkentése révén 1.541.000 lej terven felüli jövedelmet értek el. A szocialista versenyben kiváló munkájukkal tűntek ki Albert Ger­gely, Ács Zsigmond, Szálló Irma, Schuller György és mások. (Török Ferenc levelező). A termelékenység emelésével A régeni Köztársaság Helyi Ipari Vállalat dolgozói határidő előtt teljesítették május havi ter­melési tervüket. A munka helye­sebb megszervezésével, valamint a gépek ésszerűbb kihasználásával, a vállalat dolgozói május havi tervüket 24-én teljesítették. A részlegek közötti versenyben ebben a hónapban a varrógép­alkatrészt készítő részleg dolgozói kerültek az élre. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy a nemrég be­vezetett precíziós öntést sikerült tökéletesíteni és így a megmunká­lás is kevesebb időt vesz igénybe. Egyénileg Orbán Zoltán hidegsaj­toló, Gábor Stefan galvanizáló és Tóth Anna szerelő tűntek ki jó minőségű munkájukkal.­ 1.240 tonna szén terven felül A borszéki szénbányászok dicsé­retre méltóan tettek eleget adott szavuknak. Pártunk megalakulásá­nak 40. évfordulója tiszteletére tett vállalásukat nemcsak teljesí­tették, hanem túl is szárnyalták. Az év első négy hónapjában mint­egy 1.240 tonna szenet és 800.000 tonna kálciumkarbonátot adtak terven felül. A fajlagos anyagfo­gyasztás csökkentése révén a szén­­kitermelésnél 80.000 lej értékű megtakarítást értek el. Javult a kitermelt szén minősé­ge is. E téren igen hasznosnak bi­zonyult a minőségi brigád munká­ja (brigádvezető Barcza János), amely a felrakásnál gondosan ki­választja a jó minőségű szenet. Az eredmények elérésében nagy szerepet játszott a jól megszerve­zett szocialista verseny, amelybe a bánya összes dolgozói bekapcso­lódtak. A verseny élén ,Muszka György és Koncz István bányá­szok, valamint Kuzin Sándor, a kálciumkarbonát részleg dolgozója állanak, akik tervük túlszárnyalá­sa mellett kitűnő minőségű mun­kát végeztek.­ 60 újítási javaslat A Minszki Lajos Állami Ipari Vállalatnál alaposan előkészítették a pártunk megalakulásának 40. évfordulója köszöntésére szervezett újítási hónapot. Falragaszok és a faliújságok révén hívták fel a dol­gozók figyelmét a versenyre, mű­szaki könyveket bocsátottak ren­delkezésükre, mérnökök és techni­kusok segítették munkájukat. Ter­mészetesen az eredmény sem ma­radt el. A hónap folyamán közel 30 újí­tási javaslat érkezett a kabinethez, amelyek jelentősen elő fogják se­gíteni a termelés műszaki színvo­nalának emelését, a termékek mi­nőségének javítását, előállítási árának csökkentését. Május 31-ig a beérkezett 60 újí­tásból 20-at már sikerrel alkal­maznak a termelésben. A többit most tanulmányozzák. Értékes ja­vaslatukkal tűntek ki Márton Bé­la, Szegedi István, Polgár Károly, Majtár József és még sokan má­sok. Állampolgári bizottsá­gokat választanak Marosvásárhelyen ezekben a na­pokban zajlanak le az állampol­gári bizottságok választásai. Vá­lasztókerületenként 5­9 tagból álló bizottságokat választanak a város lakói. Eddig 90 állampol­gári bizottság alakult, melyek elnökéül sok helyen a képviselőt,­­vagy más, arra rátermett dolgo­­zót választottak. Tagjai a kerüle­tek legtevékenyebb dolgozói, há­ziasszonyok, nyugdíjasok.­­ Ugyancsak most zajlanak a vá­roshoz tartozó községekben is a honpolgári bizottságok választá­sai. Összesen 100 falusi állam­­polgári bizottságot választanak meg, melyből 90 már meg is ala­kult. Csupán Szentkirályon ma­radt el az állampolgári bizottsá­gok megválasztása. A választókerületekben meg­alakuló állampolgári bizottságok három hónapra szóló munkater­vet készítenek a városi néptanács végrehajtó bizottságának segít­ségével. A munkatervek a kerüle­tet érintő legfontosabb, az állam­­polgári bizottságok által megva­lósítható feladatokat, mint parko­sítás, utcajavítás, tisztasági akció stb. tartalmazzák. Sokat fejlődött az utóbbi idő­ben a marosvásárhelyi Sarló és Kalapács Vállalat is. A múlt évben és az idén több korszerű szerszámgéppel bővült a válla­lat gépparkja. Fotóriporterünk munka közben örökítette meg a nemrég érkezett precíz, magas termelékenységű, hazai gyárt­mányú univerzális marógépet. A temesvári Állami Magyar Színház együt­tese Marosvásárhelyen Országos turnéja során Maros­­vásárhelyre érkezett a temesvári Állami Magyar Színház együttese. Az együttes ma délután fél 5 órakor a „A hírhedt 702-es“, este nyolc órakor pedig A kertész ku­tyája című darabokkal mutatkozik be. A vendégszínház még egy napot tölt városunkban, amikoris pénte­ken délután fél 5 órakor A kertész kutyája, este 8 órakor pedig A hír­hedt 702-es című színművekkel szórakoztatja a nézőközönséget. A temesvári együttes marosvá­sárhelyi vendégszereplése után folytatja körútját. Régenbe, Csík­szeredára a majd. Udvarstefyrft - - ' Gyarapítják állatállományukat CSEREFALVÁN A kollektív gazdaság vezetősé­ge és tagsága nagy gondot fordít­­az állatállomány fejlesztésére. Az államtól kapott kamatmentes köl­csönt gazdaságosan használják fel erre a célra. Fajtiszta állato­kat vásároltak, s ezen túlmenően arra törekednek, hogy megfelelő gondozásban részesítsék az állat­­állományt. Szabó Antal, a gazdaság zoo­technikusa nagy gyakorlattal ren­delkezik ilyen vonatkozásban, s igyekszik tudását átadni az állat­­gondozóknak, akik közül dicsére­tet érdemel jó munkájáért Gáli Kálmán (idős), Boldizsár István (ifjú), Árva Árpád (idős) és Gáli Fernc ifjúmunkás. A szakszerű takarmányozás mellett az állatgondozók fokozott figyelmet fordítanak a tisztaságra is, mely szintén jelentős tényező az állatok fejlődése, hozama szempontjából. A fentiekhez hasonló jó munkát végeznek László Domokos és Bodi S. Sándor sertésgondozók is. TÓTH JÓZSEF A kollektivista BÚZASBESENYŐN A kollektivisták szintén jól gaz­dálkodnak az államtól kapott köl­csönnel. Eddig 18 tehenet és 49 növendékállatot vásároltak. Szarvasmarha-állományuk rövide­sen megközelíti a hektáronkénti előirányzott létszámot. A megnövekedett állatlétszám­hoz kicsinek bizonyult a meglévő istálló, s az új építéséhez beszerez­ték már a szükséges anyagokat. Arra törekednek, hogy tartós le­gyen az épület és minél alacso­nyabb az építkezési költség. He­lyileg előállított téglát és erős fa­anyagot használnak fel az épí­téshez. A szarvasmarha-állomány fej­lesztése mellett a sertés és juh­állomány fejlesztésére is gondol­nak. A meglévő 200 juh mellé még ugyanannyit nevelnek fel bá­rányokból. Szépen növekedett az anyakocák és malacok száma is. Mellékgazdaságunkban 6 új­szerű méhkaptárt szereltek fel és méhcsaládokat vásároltak. Ezzel is növelik a gazdaság pénzjöve­­delmét. RATONI JÁNOS - ■ ,4pHuftT". SfM»M*«Wikrwwiw«a I | j ! | s-a A pártélet hírei: Előkészü-j « A MAI SZAMBAN: letek a pártoktatási eV be-! zárására (2. oldal),­­3 Különoldal június I « a| nemzetközi gyermeknap « tiszteletére (3. oldal). j I Élenjáró újítási kollek­­tíva Eredményekről tudósít Palcu Grigore, a gyergyói Erdőgazdál­kodási Vállalat főmérnöke is. Az újítási hónap folyamán a fő hang­súlyt az újítási tématerv pontjai­nak megoldására helyezték. A technikai kabinet tagjai igyekez­tek a dolgozóknak minden segít­séget megadni ötleteik kidolgozá­sában. A jól előkészített szervező mun­kát kimagasló eredmények követ­ték. A március 20 és április 20 között beadott újítási javaslatok alapján került sor a ditrói Fűrész­üzem technológiai folyamatának korszerűsítésére, a gyergyói rész­leg kásztázási munkálatainak gé­pesítésére. A fenti időszakban a technikai kabinethez 37 javaslat érkezett be, amelyből 10-et már alkalmaznak is a termelésben. Nőtt az újítások gazdasági hatékonysága is. Az eddig bevezetett újítások révén 200.000 lejjel csökkentik az ön­költségi árat. Az újítók közül kitűntek Var­­gancsik József, Popa Gheorghe, Barna Iosif, Kari István és mások. Gyermeknap 1961’. Szotyori Anna rajza. tg Megmarad-e a versenyzászló a dicsői üveggyárnál ? Országos hírű üveggyár a dicsői, erről tanúskodik a versenyzászló is, amelyet dolgozói ez év tava­szán kaptak, mint az iparág leg­jobbjai. De vajon 1961-ben sike­rül-e megtartani az országos él­­üzem megtisztelő címet, vagy va­lamelyik más üzemnek adományoz­zák? Túl korai volna a verseny kimeneteléről nyilatkozni. Az to­vább folyik, s naponta újabb és újabb eredmények születnek. Ol­vasóink híradásainkból ismerik az üveggyár tevékenységét, a lelkes levelezőgárda állandóan tájékoz­tat az eredményekről. Azonban so­kan nem tudják, hogy évente 6.000 vagon különböző fúvott üveget ké­szítenek. Ez a jó néhány szerel­vényt megtöltő mennyiségű üveg megtalálható az ország minden ré­szében, kezdve a kis kékítős üve­gektől, egész a pezsgős üvegekig. Készítenek ablaküveget is, mely az össztermelés mintegy 50­ szá­zalékát teszi ki. Természetesen ezt is különböző vastagságban, két millimétertől nyolc milliméterig. A harmadik választék az öntött üveg, amelyet tetőszerkezetekhez, ajtókhoz, s díszítő elemként hasz­nálnak. A termelési folyamat korszerű, a fúvott üvegeket automata gépe­ken készítik. A húzott üveg is kor­szerű eljárással készül. Több újí­tást vezettek be a nyersanyag­szállításnál, az olvasztó kemence megtöltésénél stb. Az öntött üveg­részlegen is gépesített a munka. A munka termelékenysége ennek megfelelő. Azonban ezt a mutatót tovább emelik, mert „csak“ 102 százalékban tudták teljesíteni. A gyár bemutatása nem teljes, ha nem szólunk a tükörrészlegről, amelyet a felszabadulás után léte­sítettek. Az elmondottak alapján képet alkothatunk a dicsői üveg­gyár termeléséről. Az országos élüzem cím pedig arról tanúsko­dik, hogy az elmúlt évben a jó gazda módszereivel dolgoztak, s szép eredményeket értek el. De mi a biztosíték arra, hogy az idén még magasabb szintre emelik az üzem gazdálkodását, hisz ez az első feltétele annak, hogy megtart­sák a zászlót. Az év első hónapjaiban szép ter­melési sikereket értek el. A mun­kás hétköznapokon sok kicsinek tűnő eredményből kerekednek ki a nagy megvalósítások. Jelenleg a szocialista verseny legfőbb célki­tűzése a minőség javítása. E téren is szép sikereket értek el. Ma 60 százalékkal több az első osztályú üveg, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A minőség javítása a gyár jövedelmének növeléséhez is hozzá­járult. Azáltal, hogy csökkent az alacsonyabb osztályú termékek részaránya, 546.000 lej terven felüli jövedelmet valósítottak meg. Az össztermelési tervet is 8 száza­lékkal túlszárnyalták, tehát jelen­tős mennyiségű terméket állítottak elő terven felül. Pedig az idei terv 3,500,000 lej értékkel­­nagyobb, mint a múlt évi. De az építkezésekben sok­­üvegre van szükség, s ezért a ter­ven felüli termelésre is nagy szük­ség van. A termelékenység eme­lése, valamint az önköltség csök­kentése, — amelynél 89.000 lej megtakarítást értek el — révén a dolgozók keresete is növekedett. Az idén az átlagkereset 3,5 szá­­zalékkal nagyobb, mint tavaly volt. Az eredmények közé még be kell sorolnunk azt is, hogy a két kemence főjavítását 15 nappal ha­táridő előtt végezték el. A javítás minősége kitűnő, olyannyira, hogy míg régebb a javítás után 3—4 napig a kemencékből gyenge ter­méket vettek ki, addig a mostani javítás utáni első napon már jó volt a minőség. Ha ezeket az ered­ményeket mérlegre tesszük, kitű­­nik, hogy minden remény megvan arra, hogy a vándorzászló ne ván­doroljon el tőlük, I­*: Ha már a jövőről beszéltünk, s arra próbáltunk választ adni, hogy megmarad-e náluk a zászló, vagy sem, egyúttal nézzük meg azt is, hogy milyen távlatok nyílnak a gyár előtt. Most épül a nagy ka­pacitású csiszolda, amire nagy szükség van, mert nagy a csiszolt tükör-kereslet, s a jelenlegi csi-,­szoldák nem tudják fedezni a szük­ségletet. Ha felépül az évi 30.000 négyzetméter kapacitású csiszolda, nem lesz hiány csiszolt­ tükörből. A távlati tervek is jelentősek. Új öntött­ üvegrészleg építése szerepel a hatéves tervben, s korszerűsítési munkákat is terveznek. . . \ Megismerkedtünk az üzemmel, s az ott dolgozók szép sikereivel, s így velük együtt mi is reméljük, hogy náluk marad a verseny­­zászló. T.W .. • *•. • \ SIMON ERVIN ---------------------------------------------- ♦♦♦♦♦♦ -----------------—-------------------------. WK ©­­ t © I ®fia A Csíkszeredához tartozó Cso­­botfalván két évvel ezelőtt ala­kult meg a Körösi Csom­a Sándor nevét viselő mezőgazdasági tár­sulás. —■ E két esztendő legnagyobb eredményének azt tartom, hogy belekóstoltunk a tudományos földművelésbe és létrehoztunk mintegy 100.000 lej értékű közös vagyont —■ mondotta Gecző Mi­hály, a társulás titkára és szép sorjában el is mesélte, hogy mi­ként kezdődött ez a „kóstoló". Legelőször is összeszántották a földeket, hozzáláttak a táblásí­­táshoz, a négyes vetésforgó kiala­kításához. A növények mostantól kezdve olyan sorrendben kerülnek a földbe, ahogy az a helyi adott­ságoknak a legjobban megfelel. Ezzel egyidejűleg új növényeket is iktattak be a vetésforgóba. A társulás megalakulásáig itt csak rozsot, búzát, árpát, zabot és krumplit termesztettek. Most azon­ban már szép termést ad a cu­korrépa és a len is. Lenből pél­dául a tavaly olyan szép termést értek el, hogy minden hektár u­­tán 4,280 lej jövedelemre tettek szert. De nemcsak a vetésforgót ho­nosították meg, újszerűen törté­nik a trágyakezelés is. A csobot­­falvi földművesek régebb is is­merték a trágya értékét és sze­repét, de kezelését csak most tanulták meg a szakkönyvekből, a szakemberektől, no meg a nagy­üzemi gazdaságoktól. Régebb a trágyát apró kupacokba rakták a földeken, s míg annak alászántár­sára került sor, csaknem teljesen elveszítette hatóerejét, mert elpá­rolgott belőle. A" ít£fontosabb, g nitrogén. Most azonban már más­képpen cselekednek, nem apró ku­pacokba, hanem szarvasokba rak­ják a trágyát, ezzel is csökkent­ve a párolgási felületet, de­­ ezen­kívül még le is földelik, így, szántáskor teljes értékű trágya kerül a földbe. A vetőmagtermesztés szintén újdonságszámba megy. Amint mondják, az elmúlt években még a legjobb gazdák is kevés gondot fordítottak erre. A termésből minden ősszel, szemre, kiválasz­tották a legjobbat s ennél többet nem igen tettek a jó vetőmag biz­tosításáért. A tavaly azonban e­zen a téren is nagy változás ál­lott be. Az állami terményraktár­ban cserélt árpát külön, egy 8 hektáros táblába vetették el s kü­lönös gonddal ápolták. Betakarí­tását és cséplését szintén külön végezték. A vetőmagparcella ter­mése olyan szép volt, hogy min­denki csodájára járt. De nem is herdáltak el belőle egyetlen sze­met sem. A tavaszon mind a 42 hektárt ebből a magból vetették be, gépekkel, szép, szabályos so­rokba. Az árpa nagyon szép, elő­re láthatólag hektárja megadja a 22 — 23 mázsát a régebbi 15 — 18 mázsával szemben. A társulás tagjai ugyanígy tesznek szert jó búza és rozs vetőmagra is. Az őszön cserélt jó minőségű fajve­tőmagot szintén külön, egy hét­hektáros parcellába vetették el. Ez, a terület adja­ majd a jövő évi vetőmagalapot. Az elmúlt két esztendő érdekes mozzanata a gépi munka győzel­me. A társulás megalakulása e­­lőtt a csobotfalviak csak hallottak a ÜBL- munka előnyeiről, de­ szemtől szemben nem győződhet­tek meg arról, hisz a nadrágszíj parcellákon nem volt tere a trak­tornak. Az elmúlt év őszén azon­ban a társult földművesek egy része gépi szántásra kötött szer­ződést a gépállomással. De a fo­­gatos gazdák egy része a régi módon látott hozzá az őszi mag­ánykészítéshez. Persze, a traktor jobban bírta a barázdát s az u­­tána akasztott gépek alaposabban megmunkálták a földet, mint a fogatok. Vagy két napig tartott ez a verseny, amelyet a társulás tagjai nagy érdeklődéssel figyel­tek. A traktoré és a traktorosé lett a győzelem. A fogatos gaz­dák félre álltak és az előkészí­tett területet — mintegy 15 hek­tárt — újraszántatták a traktor­­­ral. A gépi munka kézzelfogható eredménye csak az őszön látszik majd meg, de máris javára ír­hatjuk, hogy az őszön és a ta­vaszon Csobotfalváról több tejet szállítottak a csarnokba, mint máskor, mert a járom­­ többet pihent a szegen. Nos hát így „kóstoltak belé" a csobotfalvi társult földművesek a tudományos gazdálkodásba. Az elmúlt két esztendő még csak az új típusú gazdálkodás kezdetét jelzi. De az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy eredményeik akkor lesznek nagyobbak, ha még bátrabban „kóstolgatnak" az ag­rártudomány hatalmas kincsestá­rából, és ha megalakítják a kol­lektív gazdaságot, amelynek e­­gyébként már 38 kérvényezője van, így költözik majd tartós bőség a csobotfalvi házakba, .UJQS ANTALL „ " Jó­­iS Nem lankad a verseny a marosszentkirályi állami gazdaságban A marosszentkirályi állami gaz­daság tehenészei év elején, pár­­tunk megalakulásának 40. évfor-­ dulója tiszteletére, azt a vállalást­ tették, hogy terven felül 250.000, liter tejet termelnek és ezzel egy-­­idejűleg jelentős mennyiségű ta­­karmányt spórolnak meg. E vál­l­­alás sikeres teljesítéséért a tehe­nészbrigádok között élénk szocia­lista verseny bontakozott ki. A verseny ösztönző hatására a gaz­daság tehenészei jól haladnak vállalásaik teljesítésével: a tett vállalásból eddig már 65 ezer li­tert törlesztettek. A tejtermelés növeléséért folyó versenyt az állami gazdaság ve­zetősége rendszeres időközönként elemzi és az élenjárókat népsze­­­rűsíti. A legutóbbi munkaelemzés alkalmával a mezőcsávási tehe­nészbrigád került az élre, ame­lyet Nagy László vezet sok sok hozzáértéssel és felelősségérzettel. Ebben a brigádban összesen 91 fejőstehenet gondoznak. Mező Jó­zsef, Dicui Joan, Gödri Péter és a többi tehenészek hozzáértő mun­­­kája eredményeként az istállóát­lag megközelíti a 12 litert. A mezőcsávási tehenészbrigád azonban nemcsak a tejtermelés­ben, hanem a növendékállat-neve­­lésben is kiváló eredményeket mu­tathat fel. A szopós borjaknál el­érték az 1200 grammos napi súly­­gyarapodást. A 6—12 hónapos nö­vendékeknél pedig a tervezett 600 gramm helyett 1050 grammot va­lósítanak meg. RADU ALBERT .fcvefc*­*

Next