Vörös Zászló, 1962. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
Teljes bizalommal a kollektív gazdálkodás útján Ünnep a Bölkény völgyében Ezt a napot, február 25-ét, a Bölkény völgyében nagy készülődés előzte meg. A házak homlokzatára zászlókat helyeztek el, jelszavakat készítettek, zöld füzéreket fontak, egyszóval mindent ünnepi díszbe öltöztettek, hogy ezzel is emlékezetesebbé tegyék azt a napot, amely új fejezetet nyit a község történetében. A kezdeményező bizottság teljesítette feladatát Amikor Görgénynádason is napirendre került a társulás kollektív gazdasággá való átalakítása, az élenjáró társult földművesekből megalakult a kezdeményező bizottság, amely az alapszervezet irányításával eredményesen járult hozzá a kollektív gazdálkodás felsőbbrendűségének a bebizonyításához.A kezdeményező bizottság tagjai s az olyan társult földművesek, mint például Judo Joachim, vagy Muca Nicolae, akik látogatást tettek a petelei, illetve a bátosi kollektív gazdaságokban, megcáfolhatatlan tényekkel bizonyították be a földműveseknek hogy a kollektív gazdálkodás új távlatokat nyit görgénynádas fejlődése előtt is. Hosszú estéken át együtt tanulmányozták a földművesekkel azokat a brosúrákat, amelyek az élenjáró kollektív gazdaságok eredményeit, a tagság életét népszerűsítik. A mintaalapszabályzat tanulmányozása közben részletesen válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyek iránt a földművesek érdeklődtek. A kezdeményező bizottság tagjai s az agitátorok a földművesekkel beszélgetve, sokszor végeztek számítást, hogy mit is jelent a kollektív gazdálkodás az egész falu és minden egyes földműves számára. A kezdeményező bizottság, munkája, amely a pártalapszervezet gondos irányításával bontakozott ki, meghozta az eredményt. _ A kezdeményező bizottság teljesítette feladatát, a társulás kollektív gazdasággá alakult át mondotta az avató ünnepségen Mátéi Simon, a bizottság egyik tagja. — Falunk összes földművesei felismerték a párt mutatta út helyességét és bizalommal kérték felvételüket a kollektív gazdaságba, mert ebben új életük biztos zálogát látják. Kollektív gazdaságunk 168 családot egyesít. Mi az új típusú gazdálkodást közel félezer hektáron kezdjük meg. Úgy akarunk dolgozni, hogy gazdaságunk virágzóvá, a tagság élete pedig bőségessé váljon. Ehhez messzemenően felhasználjuk majd a régi gazdaságok tapasztalatait. Az élenjárókat köszönti a dal Kis időre rá, hogy a nyulasi művészi agitációs brigád bemutatta műsorát a görgénynádasi új kollektivisták előtt, fellépett az alsóbörkényi művelődési otthonban is. Mert február 25-én ebben a faluban is avatóünnepség volt. A nyulasi műkedvelők, akik szintén csaknem valamennyien kollektivisták, dalban, táncban és páros jelenetekben a kollektivista életet népszerűsítették, s dicsérték azokat a bölkényi földműveseket, akik elsőnek írták meg belépési nyilatkozatukat, követésre méltó példát mutatva ezzel a többi földműveseknek. A bölkényi földművesek közül valóban sokan érdemelnek dicséretet, mert jó szóval, példamutatással részt vettek a kollektivizálás győzelméért folyó munkában. Nekik és elsősorban a kommunistáknak, nagy részük van abban, hogy aránylag rövid idő alatt 168 földműves-család választotta a kollektív gazdálkodás útját, több földműves, köztük Ilies Andrei, aki látogatást tett a paniti és a többi Marosvásárhely környéki kollektív gazdaságban, naponta elbeszélgetett szomszédaival, rokonaival, barátaival s elmondotta nekik, miként élnek, dolgoznak a kollektivisták. A baráti szó, a nyomós érv meghozta az eredményt, megszületett a Bölkény völgye elnevezésű kollektív gazdaság. Nekik, az élenjáróknak és követőiknek szólt a dal, őket, az alsóbölkényi új kollektivistákat köszöntötte a művészi agitációs brigád. mag proletárjai, segyesüljétek. Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XI. évfolyam 50. (3189.) szám. – 1962. március 1. csütörtök. Ara 20 báni. I Beresztét kéj j kollektivizált I község I | Lapzártakor érkezett a hír, | hogy a Régen rajoni Beresz-: * telkén minden társult föld- ? t műves megírta a kollektív! | gazdaságba való felvételi kér- 5 I vényét. Ebben a községben ! 361 család alakít 860 hek- * I tárt egyesítő kollektív gazda- * S ságot. * Társult és egyéni gazdasággal rendelkező földművesek! Együtt szenvedtük el a földesurak rabságát. Hadd örvendjünk ma együtt a bőségnek és boldogságnak. Tiszta szívvel hívunk benneteket, testvéreink. Amikor a kollektívba léptek, a bőséggel jegyzitek el magatokat. (A kollektivista parasztok országos tanácskozásának felhívásából) . AAAAAAAAAAAAAAAAAMAAMA/VSArt^WVW/AV\VWWWWWWWWVS/VWWVWVyWWV iMWWWVWVWWVWV Üjabb kollektív gazdaságok alakultak Dicső rajonban Amint arról már hírt adtunk, a korodszentmártoni, dombói,désfalvi és más élenjáró kollektív gazdaságok eredményei, valamint a rajoni pártbizottság közvetlen irányításával kibontakozott sokoldalú politikai szervező munka hatására. Dicső rajonban is befejezéshez közeledik a mezőgazdaság kolektivizálása Felismerve a kollektív gazdálkodás felsőbbrendűségét, a rajon román, magyar és németajkú földművesei bizalommal követik a pártmutatta utat. Erről tanúskodik többek között az is, hogy csupán február 1 és február 25 között 22 új kollektív gazdaság alakult, amelyekbe 5239 földművescsalád lépett be, összesen 13 655 hektár földterülettel és jelentős gazdasági felszereléssel. Balavásáron A szomszédos kis- és nagykendi, valamint a korodszentmártoni és a kelementelki kollektív gazdaságok eredményei, a kollektivisták élete láttán, az utóbbi időben a balavásári földművesek közül is egyre többen beszéltek az új típusú gazdálkodás szükségességéről. Bajavásáron ugyanis az történt, hogy néhány évvel ezelőtt három mezőgazdasági társulás alakult. Ezek a társulások hoztak ugyan némi változást a gazdálkodási módban, de mert megoszlottak az erők, az eredmények jóval a lehetőségek alatt maradtak. • •Egyesíteni kell az erőket és a tapasztalatokat“ — ismerték fel egyre többen a legsürgősebb tennivalót. A pártalapszervezet e felismerés gyakorlati megvalósításáért széleskörű politikai szervező munkát bontakoztatott ki, amelynek az lett az eredménye, hogy február 24-én 296 balavásári család megalakította a több mint 600 hektár mezőgazdasági területet egyesítő kollektív gazdaságot. SZÁSZ IDA levelező Mórodon A kórodi földművesek már évek óta figyelemmel kísérték a szomszédos kórodszentmártoni, kislászlói, zágori, szőlősi és más kollektív gazdaságok tevékenységét. Az elmúlt évben ezek a gazdaságok búzából 2000—2300, kukoricából 2600—3400 és cukorrépából 30 000 —36.000 kilogrammos átlagtermést takarítottak be Minderről és a kollektivisták bőséges életéről a kórodi földművesek több alkalommal is meggyőződtek. Látták, hogy a nagy terméseredményeket a kollektivisták ugyanolyan talaj- és éghajlati viszonyok között érik el, mint ők. Lényegében ez érlelte meg bennük azt a meggyőződést, hogy kollektív gazdaságban dolgozva, rövid idő múlva ők is legalább ilyen eredményekkel büszkélkedhetnek Miután meggyőződtek a kollektív gazdálkodás felsőbbrendűségéről, a kórodi földművesek egyöntetűen döntöttek az új típusú gazdálkodás mellett: 97 család megalakította a 265 hektárt egyesítő kollektív gazdaságot. LUCIU PETRU levelező Sövényfalván Nem messze Dicsőtől, a Kisküküllő balpartján terül el Sövényfalva. Lakói szorgalmas emberek, s ennek manapság egyre több hasznát látják. A faluban gombamódra szaporodnak az új házak, s egyre több a rádió- és a kerékpár-tulajdonosok száma. Azonban ez nem mindig volt így A felszabadulás előtt a sövényfalvi földművesek szorgalmának minden gyümölcsét a földesurak lopták el- Itt, Sövényfalván, három földesúrnak dolgozott csaknem az egész falu lakossága. Évről évre több mint 900 hektárt öntöttek meg verejtékükkel a mindennapi betevő falatért- Damian Toader, Kovács Géza, Oláh János és a falu többi idősebb földművesei még jól emlékeznek azokra a szalmafedeles viskókra, amelyekben a sövényfalvi földművesek tengették életüket-Ám a felszabadulás után, amikor a párt vezette munkásosztály vette kezébe a hatalmat, eredményeként véget ért a szolgasors A verejtékkel öntözött földekből 140 szegényparaszt kapott jusslt. A falu lakói hangyaszorgalommal láttak hozzá a munkához. Most már maguknak dolgoztak, maguknak termeltek, de mert külön külön, mindenki egyénileg kereste a boldogulást, eleinte kevés volt a munka látszata. Néhány évvel ezelőtt, a kommunisták és az élenjáró földművesek példáját követve, Sövényfalván is megalakult a mezőgazdasági társulás. Az újszerű munkaszervezés, a területek tagosítása, az agrotechnika egyes módszereinek elterjesztése meghozta az eredményt. Az elmúlt évben például kiváló terméseredményt értek el búzából és a többi gabonaneműekből is. A múlt évi eredmények azonban azt is bebizonyították a földműveseknek, hogy többre, sokkal többre képesek. A kollektív gazdaságok eredményei láttán, a párt Központi Bizottságának 1961 június 30—július 1-i plenáris ülése, de különösen az élenjáró kollektivisták országos tanácskozása után, a sövényfalvi földművesek is egyre gyakrabban kezdtek beszélni a kollektív gazdaság megalakításáról. Az első kérvények már megszülettek és számuk csakhamar 176-ra gyarapodott- S ekkor a sövényfalvi földművesek számára emlékezetes esemény zajlott le. BANC IOSIF elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkára, valamint a Dicső rajoni párt- és állami szervek vezetői ellátogattak Sövényfalvára s egy nagygyűlés keretében — amelyen a falu egész lakossága részt vett — elbeszélgettek a kollektív gazdálkodás előnyeiről.E nevezetes gyűlés után a sövényfalvi földművesek tömegesen kérték felvételüket a megalakulandó kollektív gazdaságba. Összesen 318 család nyújtott be kérvényt, amelyekbe 908 hektár földet jegyeztek be. A kollektív gazdaság alakuló közgyűlése február 23-án zajlott le, amikor a sövényfalvi földművesek táviratban értesítették a tartományi pártbizottságot, hogy ezzel az eseménnyel falujukban is befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása. LAZAR DOMOKOS levelező JÖJJETEK SORAINKBA! A verebesi kollektivisták levelei a csíkmadarasi és gyergyó- remetei földművesekhez ! Kedves földműves testvérek! Az idősebb testvér és a jóbarát tanácsa mindig jól esik és hasznos. Úgy érezzük, nem tévedünk, ha mi is így szólunk hozzá-tok. Ezt diktálja szívünk, ezt érezzük kötelességünknek. Mi egy évtizeddel ezelőtt raktuk le a nagyüzemi gazdálkodás alapját, amely, azóta egyre terebélyesedve, ma falunk minden lakóját magában foglalja. Eredményeink ékesszólóan bizonyítják, hogy az az út, amelyet pártunk, a Román Munkáspárt jelölt meg a földművesek számára, biztos út, mert a bőséghez és a boldogság- hoz vezet. Az agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával mi, kollektivisták minden évben olyan terméseredményeket érünk el, amilyenekre azelőtt nem volt példa a csíki medencében. Tavaly például búzából 2652 kilogrammos átlagtermést értünk el, vagyis 17 hektárral kisebb területen mintegy 45.000 kilóval több búzát takarítottunk be, mint 1958-ban. Hasonlóképpen jó volt a termés a rozsból is, amely hektároként 3140 kilogrammot adott. Pártunk útmutatásait követve, az elmúlt években megkülön-böztetett figyelmet fordítottunk az állattenyésztés fejlesztésére is. Ma a 460 hektár terület után 248 szarvasmarhát, 1600 cigája juhot és 300 sertést tenyésztünk. Biztos léptekkel haladva a párt mutatta úton, boldog, bőszé iges életet teremtettünk falunk minden egyes dolgozója számára. « Nálunk már nincs szegényember! íme, milyen osztalékot vittek haza az elmúlt évben egyes kollektivisták: András István, aki harmadmagával dolgozott a gazdaságban, gabonából 38, krumpli-ból 50, szénából 28 mázsát, cukorból 100 kilogrammot és mintegy 1 10.000 lej készpénzt kapott György Albert a másodmagával teljesített munkaegységekért gabonából 31, krumpliból 38, szénából 23 mázsát, cukrot 58 kg-t kapott, készpénzben pedig 7600 lejt. András I József, aki szintén másodmagával dolgozott a kollektív gazdaságban 30 mázsa gabonát, 36 mázsa krumplit, 22 mázsa szénát, 53 kiló cukrot, és 7490 lej készpénzt vitt haza. Nálunk az öregek és a munkaképtelenek is bőségben élnek. A kollektivisták közgyűlése nyugdíjat szavazott meg számukra, amelyet az elmúlt évben például havonta folyósítottunk. Ezenkívül segélyben részesítjük a többgyermekes kollektivista családokat is. | Kedves földműves testvérek! Ha közömbösek lennénk sorsoltok és életetek iránt, amely a múltban épp olyan sanyarú volt, mint a miénk, nem fordulnánk hozzátok ezzel a levéllel. De tudjuk, hogy ti is, éppen úgy, mint a mi, hűséges, boldog életet akartok. Ennek megteremtésé- hez azonban egyetlen út, a kollektív gazdálkodás vezet. Ezt, ki korábban, ki most, de az országban mindenütt felismerték. Ennek hatására egyre többen lépnek be a kollektív gazdaságokba, vagy alakítanak új kollektív gazdaságokat. Erkölcsi kötelességünknek érezzük e levéllel fordulni hozzátok s az idősebb testvér jogán szólni; küzdjétek le az ingado- zást, mert nálatok is megérett az idő a szocialista termelési viszonyok győzelmére. Ismerjük határtalan szorgalmatokat, tehetségeteket s azt a határt is, amelyben dolgoztok. Minden feltételetek megvan ahhoz, hogy versenyre keljetek velünk a bőségesebb és boldogabb élet megteremtésében. Nekünk a tiétekkel azonos rossz sors jutott osztályrészül a felszabadulás előtt, legyen hát , közös az ütünk a jólét felé. Most rajtatok a sor, hogy megtegyétek ehhez az első lépéseket. * Gondolkozzatok csak el, vajon elmondhatjátok-e, hogy tit már minden erőtökkel hozzájárultatok a szocializmus építéséhez, s azoknak a nagyszerű feladatoknak a teljesítéséhez, amelyeket a párt III. Kongresszusa tűzött elénk. Nem, még nem mondhatjátok el, csak akkor, ha ti is kollektív gazdaságba tömörültök és az új típusú gazdálkodás nyújtotta lehetőségek kihasználásával leg- * alább olyan eredményeket értek el, mint most az élenjáró kollektív * gazdaságok. Minél hamarabb határozzátok el magatokat a kollek- tív gazdaságba való belépésre, annál több hasznotok származik belőle. Szívünk minden dobbanásával köztetek vagyunk ezekben a napokban, s várjuk a községetek teljes kollektivizálásáról szóló hírt. örömhír lesz ez számunkra is. A verebesi kollektivisták nevében: A GAZDASÁG VEZETŐ TANÁCSA ÉS A PÁRTALAPSZERVEZET BÜRÓJA Újabb kollektivizált rajonok Mizil rajon (Ploiesti) dolgozó földművesei büszkén jelentették a pártnak, hogy vasárnap, február 25-én befejezték a rajon mezőgazdaságának a kollektivizálását. A kollektivisták nagy családjához 38.322 földművescsalád tartozik, akik 57 kollektív gazdaságban egyesítették a 83.357 hektárt kitevő földterületüket. A rajonban, a pártszervezetek fokozott felvilágosító munkát végeztek a dolgozó földművesek körében, népszerűsítették a rajon és a tartomány kollektív gazdaságainak szép eredményeit. Látogatásokat szerveztek az olyan élenjáró kollektív gazdaságokba, mint amilyen a Baba Ana-i, az Amaru-i, Sahäteni-i, Vadu Sápat-i és mások. A rajon kollektív gazdaságai a múlt évben búzából 500 kg-mal, kukoricából közel 900 kg-mal értek el nagyobb termést hektáronként, mint a társas gazdaságok. Egyetlen év alatt több mint 300 kollektivista épített új házat, közel 10.000-en vásároltak televíziós készüléket, rádiót, mosógépet és egyebeket. Uimnirul Sarat a napokban vált második kollektivizált rajonná Ploiesti tartományban. A rajon 51 kollektív gazdasága 30.899 családot és 79.441 hektár földet ölel fel. A rajon kollektív gazdaságainak magasabb terméseredményei meggyőző bizonyítékul szolgáltak a társas gazdaságok dolgozói számára, akik a párt tanítását követve, belátták, hogy számukra is csak a kollektív gazdálkodás jelenti a bőséges élet útját. A legtöbb kollektív gazdaság milliomos a rajonban, s a múlt évben együttvéve közel 75.000.000 lej pénzbevételt valósítottak meg. A kollektivisták életszínvonalának növekedését mutatja az is, hogy minden öt házból, három új. Vintu Mare rajonban (Oltenia tartomány) legutóbb Poiana Maré, Fintina Maré és Geblenti községekben alakult új kollektív gazdaság. Ezzel, valamint a meglévő kollektív gazdaságokba történt tagfelvételekkel befejeződött a rajon mezőgazdaságának a kollektivizálása. A 66 kollektív gazdaságba 30.063 dolgozó földműves tömörült, összesen 93.561 hektár földterülettel. Ezzel Olténia tartományban öt rajon fejezte be a mezőgazdaság kollektivizálását. A kollektivisták magasabb életszínvonalát igazolja Gruia község példája is, ahol 118 kollektivista épített új házat, 145 újjáépítette meglévő házát, 70 család pedig új bútort vásárolt. Tegnapi lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy a Régen rajoni Magyaró községben 599 földművescsalád közel 1100 hektár területet egyesítő kollektív gazdaságot alakított. Képünkön: Az új gazdaság vezető tanácsa a legközelebbi tennivalókról tárgyal. A kenyér gyártásának, szállításának és eladásának társadalmi ellenőrzése Mint már jelentettük, a Román Népköztársaság Államtanácsa törvényerejű rendelettel elhatározta, hogy megszervezik a kenyér gyártásának, szállításának és eladásának társadalmi ellenőrzését. Az intézkedés célja: biztosítani a kiváló minőségű kenyér gyártását, valamint a lakosság ilyen irányú szükségleteinek minél teljesebb kielégítését. A Minisztertanács szabályzatot fogadott el a kenyérgyártás, szállítás és eladás társadalmi ellenőrzésének megszervezését és működését illetően. A szabályzat összeállításánál széles körben kikérték egyes minisztériumok, néptanácsok, valamint számos, kenyérgyári munkás és technikus véleményét. Az ellenőrzés megszervezésével valóra válik az egyik olyan feladat, amelyet az RMP KBrek a Legjobb minőségű kenyérért verseny részvevőihez intézett levele szögezett le. A társadalmi ellenőrzést csoportok végzik, amelyek a néptanácsi végrehajtó bizottságok irányításával, továbbá a szakszervezeti és a nőbizottságok támogatásával fejtik ki tevékenységüket. A társadalmi ellenőrző, csoportok tagjait a vállalatok és intézmények szakszervezeti gyűlésein, a kerületi nőbizottsági, gyűléseken, a legigényesebb honpolgárok soraiból választják meg. A csoportok feladata állandóan nyomon követni, hogy jó minőségű kenyér és péksütemények készüljenek, figyelemmel kísérni, miképpen tartják tiszteletben a kenyér súlyával, külsejével, izével, és sütési módjával kapcsolatos előírásokat, hogyan biztosítják a fogyasztók által igényelt választékot. A csoportok fel-adata továbbá ellenőrizni a kenyérgyártás, elszállítás és eladás stb. higiéniai körülményeit is. A csoportok tagjai ellenőrzik, hogy a kenyérüzletek kellő időben, ütemesen megkapják-e a megfelelő választékot, hogy a rendelések megfelelnek-e a fogyasztási szükségleteknek, s hogy a kenyérgyárak betartják-e a rendeléseket. A csoportok figyelemmel kísérik a fogyasztók jó kiszolgálását, a panaszkönyvet, tanulmányozzák a honpolgárok javaslatait, s időszakonként megbeszéléseket folytatnak a fogyasztókkal a kenyér minőségéről. . A néptanácsok, a helyi, szakszervezeti tanácsok és a nőbizottságok támogatásával időszakonként üléseken elemzik a társadalmi ellenőrző csoportok tevékenységét, oktatják azok tagjait, tapasztalatcseréket szerveznek, továbbá tanácskozásokat az illető negyedben lakó fogyasztókkal. Hasonlóképpen bizonyos időközökben ülésen elemzik ki, miképpen vették figyelembe a fogyasztók megjegyzéseit, s hogy a termelőegységek és kereskedellmi szervezetek, milyen intézkedé-seket tettek ezekkel kapcsolatosan. (Agerpres.) Levelezőink a községfejlesztésről ö~o u o o u ens isosi) mrtt oo o'er mnru ans öto o u o o is o vvTtitviTirtrvvinrtnri Gyímesfelsőlokon Gyimesvölgye egyike volt az ország legelmaradottabb vidékeinek. A felszabadulás előtt a gyimesvölgyi csángók a legnagyobb elnyomatásban éltek. A lakosok 70 százaléka írástudatlan volt, s egészségügyi ellátásról beszélni sem lehetett. Népi demokratikus rendszerünk itt is hatalmas változásokat hozott. Régen mindössze egyetlen, három tanerős iskola működött itt, ma hat iskola és két óvoda szolgálja az oktatás, nevelés céljait. Egészségügyi téren is hatalmasak a változások. Korszerű kórház létesült, ahol négy orvos és 15 egészségügyi személyzet dolgozik. Szülőotthon is van és mentőszolgálat. A szövetkezeti hálózat útján biztosított a lakások ellátása. A lakosok az idén tovább fejlesztik a községet. Önkéntes hozzájárulásból kibővítik a paltinisi iskolát, s úgy tervezik, hogy 1963-ra Ugrapatakon felépítik az új iskolát. Fodor András Tusnádon Tusnád egyike a rajon első kollektivista községeinek. Lakói arra törekednek, hogy a párt mutatta úton haladva, minél tevékenyebben járuljanak hozzá új életük építéséhez. A kollektív gazdaságok fejlesztése mellett igyekeznek a községet szépíteni. 1961-ben önkéntes hozzájárulásból befejezték az újtusnádi iskola bővítési munkálatait. A községhez tartozó mindhárom helységben új csempekályhákkal látták el a művelődési otthonokat. A nagytusnádi iskolát és művelődési otthont parkettezték, Verebesen új berendezéssel látták el a művelődési otthont. Az idei önkéntes hozzájárulásból tovább fejlesztik a községet. Nagytusnádon gyógyfürdőt építenek, Újtusnádon a művelődési otthont javítják meg. Ezek mellett a közvilágítási hálózatot is bővítik. A község szépítésére való törekvést bizonyítja az is, hogy a megszavazott összegnek mintegy 85 százalékát ki is fizették, a verebesi kollektivisták pedig már teljes egészében eleget tettek vállalt kötelezettségeiknek. KISS LAJOS Új korszerű fogászati berendezéseket helyeztek működésbe A tartományi néptanács egészségügyi osztályának tájékoztatása szerint a napokban 10, legújabb típusú fogászati berendezést adtak át az egészségügyi intézményeknek Többek között Marosvásárhelyen ilyen korszerű berendezést adtak át az Augusztus 23 Bútorgyár, a Bernáth Andor Cukorgyár fogászati rendelőjének, a 3-as számú poliklinikának és a fogászati klinikának. Hasonló berendezést kapott a ludas poliklinika is. Az új fogászati berendezések működésbe helyezésével lehetővé válik a keresztúri és erdőszentgyörgyi fogászati rendelők korszerűsítése is. Több mint 7.500 cserép virág március 8-ra Marosvásárhely virágkertészei idejében felkészültek a március 8 előtti nagy virágkeresletre. A városi néptanács Koronkai úti és az Augusztus 23 parkban lévő kertészetének dolgozói igyekeztek minél nagyobb mennyiségű virágot biztosítani ez alkalomra. A koronkai úti kertészet például 4000 cserép primulát, 1000 cserép cinerámát, vagy 500 cserép cikláment és több mint 2000 szál szektűt bocsát a virágüzletek rendelkezésére a nők napja alkalmával. Az Augusztus 23 parkban lévő kertészet, mely elsősorban a város parkjai és terei részére nevel virágot, szintén hozzájárul a kereslet kielégítéséhez. Mintegy 2000 cserép különböző fajta virágot ad át az üzleteknek.