Vörös Zászló, 1962. július (14. évfolyam, 155-180. szám)

1962-07-01 / 155. szám

Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XI. évfolyam 155.(3294.) szám,­­ 1962. július 1. vasárnap.­­_________Ara 20 báni A betakarítás idejébeni elvégzésének megszervezése — a pártszervezetek felelősségteljes feladata A jelek szerint bőségesen meg­térül az a munka, amit tartomá­nyunk állami gazdaságainak és gépállomásainak dolgozói, vala­mint a kollektivisták­ még a múlt év őszén végeztek a gazdag ter­més eléréséért. Az állami gazda­ságok földjein a búza, árpa, zab és más növények gazdag termést ígérnek. De mindenki tudja, hogy a termést nem akkor mérik, ami­kor meg lábon áll, hanem a ham­­bárban. Csak amikor a mag már a raktárban van, lehet majd el­mondani, hogy eredményes volt a munka. A pártszervezeteknek felelősség­­teljes feladatuk megszervezni az egész termés idejében történő és veszteség nélküli betakarítását célzó munkát. Idejében több jól megfontolt szervezési, műszaki és politikai intézkedést kell fogana­­tosítaniuk. A betakarításig még hátralévő időben a pártszervek és szervezetek erőteljes politikai­szervező munkával kell hogy moz­gósítsák az összes mezőgazdasá­gi dolgozókat a termés idejébeni és veszteség nélküli begyűjtéséért folyó előkészületek gyors befejezé­sére. Ezek halogatása, a legkisebb késés is tetemes károkat okozhat. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a termés betakarításának sikere sokban függ a traktorok, kombájnok, az arató-kötözőgépek, cséplőgépek teljesítő képességének kihasználási fokától és e gépek előkészítésétől. Az állami gazda­ságok elegendő ■ számú kombájn­nal és aratógéppel rendelkeznek a gabonaféléknek teljes egészé­ben gépi erővel való betakarításá­hoz, úgy, hogy ezt a munkát 7—8 nap alatt befejezhetik. A gépállo­másoknak ugyancsak jelentős szá­mú kombájnjuk és aratógép­jük van, úgy hogy messzemenően se­gíthetik a kollektív gazdaságokat a termés betakarításában. Azokon a helyeken, ahol a gabona meg­dőlt, vagy a magas domboldala­kon, ahol a gépek nem dolgozhat­nak, kézi erővel kell aratni. A gép- és traktorállomások, valamint az állami gazdaságok pártszer­vezetei mozgósítják a­­ gépkezelő­ket, hogy maradéktalanu­l­­ hasz­nálják ki a kombájnok és a­­többi gépek teljesítő képességét. Meg kell magyarázni nekik, hogy szá­mukra most nincs nagyobb, fele­lősségteljesebb feladat, mint min­den erőt latba vetni a termés idejébeni és veszteség nélküli be­takarításáért. Idejében gondoskod­ni kell elegendő fűtő- és kenő­anyagról, valamint a gépekhez szükséges cserealkatrészekről. A kollektív gazdaságok alap­szervezeteinek is fontos tenniva­lóik vannak a gabona betakarí­tása előtti időszakban. Mozgósí­tanak kell a vezető tanácsokat és az összes kollektivistákat, hogy a betakarítási munkálatokat a le­hető legjobb feltételek között vé­gezzék el Minden kollektív gazda­ságban készítsék elő az összes rendelkezésre álló eszközö­t és az erőket összevonva — beleértve a kézi erőt is — kezdjenek hozzá a termés begyűjtéséhez. A gabona jelentős hányadát kombájnnal aratják le, de a na­gyobbik részét aratógép­pel. A pártszervek és szervezetek irá­nyítják a gazdaságok vezetősé­geit a szerük gondos megszerve­zésére, hogy az aratás után csak­hamar megkezdhessék és megsza­kítás nélkül végezhessék a csép­­lést és megteremtsék annak a lehetőségét, hogy éjjel is dolgoz­hassanak. Ebben az évben nem szabad olyan nagy időköz legyen az aratás és a cséplés között, mint amekkora a tavaly volt egyes rajonokban. Minden kollektív gazdaságnak hazafias kötelessége késedelem nélkül átadni az egész leszerző­dött gabonát, mert ez biztosítja az állam központi gabonaalapját. A pártszervezetek irányítják a vezető tanácsokat olyan intézke­dések foganatosítására, melyek biztosítják a szerződéses kötele­zettségek idejébeni teljesítését és azt, hogy a legjobb minőségű ga­bonát adják át. Különös gondot kell fordítaniuk a pártszerveknek és szervezetek­nek a raktározási területek, a szállítóeszközök előkészítésére, a raktárak, tárolóhelyek kitakarítá­sára és fertőtlenítésére, hogy a gabona szállítása és átvétele ké­sedelem nélkül történhessen és elkerüljék a torlódást. Tudvalevő, hogy a terméshozam növelése nagymértékben függ a vetőmag fajától és minőségé­től. A pártszervezeteknek irányí­­taniuk kell az állami és kollektív gazdaságok vezetőségeit, hogy különös gondot fordítsanak a be­gyűjtésre és tárolásra, azt fajta és minőség szerint végezzék s kü­lön tárolják a vetőmag céljaira alkalmasnak talált gabonát. Már most ki kell jelölni azokat a területeket, amelyekbe majd őszi gabonát vetnek, és gondos­kodni kell azok feljavításáról és előkészítéséről. Helyesen jártak el azok az állami és kollektív gazdaságok, amelyek a betakarí­tásig nagy mennyiségű természe­tes trágyát szállítottak ki a me­zőre és helyeztek el trágyatele­peken. Az elmúlt évek tapaszta­latai s a tudományos kísérletek bebizonyították a nyári szántás jelentőségét a gabonafélék termé­sének növelése szempontjából- Nagy figyelmet kell fordítani a takarmánykukorica tarlóba való vetésére. A tartományban mint­egy 15.000 hektárt kell bevetni e növénnyel. A rajoni pártbizottsá­goknak, a gép- és traktorállomá­sok, állami, és kollektív gazdasá­gok pártalapszervezeteinek ebben az időszakban úgy kell irányíta­­niuk a tevékenységet, hogy min­den traktort, amelyre nincs szük­ség a betakarításnál, vagy csép­­lésnél, a nyári szántásnál hasz­náljanak fel. Ajánlatos a brigá­dok tevékenységét két váltásban megszervezni, hogy éjjel is szánt­hassanak. A nyári szántás idejé­ben való befejezése igen fontos feladat, melynek teljesítésétől sokban függ a jövő évi gazdag termés sorsa. Az idejébeni és veszteség nél­küli betakarítás sikerét nagy­mértékben a pártszervek és szer­vezetek által kifejtett politikai munka határozza meg. Minél élénkebb, konkrétabb és mozgósí­­tóbb politikai és szervező tevé­kenységet fejtenek ki a gép- és traktorállomások dolgozói, vala­mint a kollektivisták körében, an­nál gyorsabban és kevesebb vesz­teséggel fejeződik be a gabonafé­lék betakarítása. Ebben az időszakban a gép és traktorállomások, az állami és kollektív gazdaságok pártalap­­szervezetei­­irányítsák a szakszer­vezeteket és a vezető tanácsokat a brigádok és csoportok közötti szocialista verseny megszervezé­sében, s intézkedjenek a jó ta­pasztalatok gyors elterjesztése, valamint az élenjárók s munka­módszereik népszerűsítése ügyé­ben. A pártszervek és szervezetek készítsenek konkrét intézkedési tervet, amelyben tüntessék fel a legfontosabb politikai, gazdasági és szervezési teendőket. A tervet vitassák meg az alapszervezet és a vezető tanács ülésén, az agi­tátorok plenáris gyűlésein. Kü­lön jelöljék meg minden egyes brigád, csoport és fogat konkrét feladatait, meghatározva a végre­hajtás időpontját is. Ebben az időszakban a politi­kai és kulturális nevelőmunka színhelyét a mezőre, a szérűkre kell áthelyezni. A brigádok agi­tátorait alaposan és rendszeresen, hetenként, sőt naponkét fel kell készíteni. Számos állami gazdaság alapszervezete, mint a maros­szentkirályi, régeni és bátosi, a kollektív gazdaságokból a nyá­­rádszeredai, kendi, ernyei és má­sok jó tapasztalatokra tettek szert a szérűkön végzett politikai munka megszervezésében. Ajánlatos, hogy amennyiben van rá lehetőség, a szérűkön ál­lítsanak fel könyv­standokat, brosúrákkal és folyóiratokkal. A propagandisták és agitátorok munkaszünetben olvassanak fel az újságból. Helyezzenek el fali­újságot, fotomontázsokat és rádi­ót vagy hangszórót. A pártszer­vezetek irányítsák a művelődési otthonokat, hogy azok megfelelő műsort állítsanak össze a szántó­földeken dolgozó kollektivisták szórakoztatására. A szemléltető agitációt is a betakarítás idejébeni és veszteség nélküli elvégzésére való mozgósítás szolgálatába kell állítani. A politikai munka fő célkitűzé­se közvéleményt kialakítani ki­fogástalan munka végzése ér­dekében, hogy széles tér nyíljék a gabonaveszteség elkerüléséért vívott harcra. A nyári mezőgazda­­sági kampányban, sokféle és nagy felelősséggel járó feladatokat kel­l megoldani. A pártszerveknek és szervezeteknek oda kell hatniuk, hogy falvakon az összes erőket mozgósítsák a párt és kormány álta­l kijelölt, egyik legfontosabb feladat teljesítésére, a nép ke­nyerének biztosítására. Megünnepelték a Tanítók napját Szombaton délelőtt országszer­te ünnepségek zajlottak le a tar­tományi és rajoni székhelyeken a hagyományossá vált Tanítók napja alkalmából. Marosvásár­helyen, a Bolyai Farkas Középis­kola díszterme zsúfolásig megtelt a város tanáraival, tanítóival. A lelkes hangulatú gyűlésen Rácz János, a városi néptanács végre­hajtó bizottsága elnökének meg­nyitó szavai után Csortán Már­ton, a városi pártbizottság tit­kára a pártbizottság nevében üd­vözölte Marosvásárhely tanerőit. Ezután, Pur­i Dumitru, a tartomá­nyi néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke tartott ünnepi be­szédet, méltatta a tanítók, taná­rok oktató nevelői munkájában elért sikereket, a 111. pártkon­gresszus határozatainak szellemé- ben kifejtett tevékenységüket. Kozma János, a városi néptanács végrehajtó bizottsága nevében kö­szöntötte az ünnepi gyűlés részt­vevőit. A Tanítók napja alkalmából öt, az oktató, a nevelőmunkában kiváló eredményt elért tanítót és tanárt az Élenjáró megtisztelő címmel tüntettek ki. Rácz János átnyújtotta a ki­tüntetéseket Solánzean Vera ta­nítónőnek a Bolyai Farkas Közép­iskola aligazgatójának, Pálfi An­talnak, a Pap­iu Ilarian Középis­kola tanárának, Bejivu Nicolae mérnöknek, a Mezőgazdasági Isko­laközpont aligazgatójának, Gámpé József tanárnak, a­­ Faipa­ri Iskolaköz­pont igazgatójának és Stratan Mihainak, a Bolyai Farkas Középiskola tanárának. A kitüntetettek nevében Stratan Mihai és Pál­fi­a Antal köszönte meg a kitüntetést. , , Az­ ünnepség résztvevőit az Au­gusztus 23 Bútorgyár és a Ber­­náth Andor cukorgyár dolgozói­nak küldöttsége köszöntötte. A Tanítók napja alkalmával a marosvásárhelyi­­ Ének és Tánc­együttes díszelőadást tartott a Közművelődési Palota nagyter­mében, melyen részt vettek Ma­rosvásárhely város és rajon taní­tói és tanárai. A lassú folyású, keskeny med­­rű Olt mentén­, a Hargita ölén, a tengerszínt felett mintegy 650 méter magasan fekszik a festőien szép Tusnid-fürdő. Magas he­gyek között húzódik meg, az örökzöld fenyvesek birodalmában. A kissé hűvös, de mégis barátsá­gos vidéket a nyaralók, gyógy­üdülők, kirándulók egyaránt ked­velik. Különösen­, ilyenkor, nyár­­derekán „csúcsforgalmat“ bo­nyolít le a telep vezetősége. E gyógy és ásványvizekben gazdag vidéket évenként több ezer szív, gyomor és idegbeteg keresi fel, akik szakszerű orvosi kezelésben részesülnek. — Milyen feltételek vannak az üdülők gyógykezelésére — kér­deztük meg Savin, Alexandrut, az üdülőtelep fürdő­orvosi osztályá­nak igazgatóját. — A népi hatalom éveiben je­lentős egészségügyi központtá fejlődött Tusnád-fürdő. Az 1954- 56-os években, teljesen újjáépítet­ték az addig kezdetlegesen mű­ködő gyógytelep egészségügyi há­lózatát. Újjáépítették és modern, berendezéssel gazdagodott a für­dő pavilonja. Közben felépült a hidroterápiás osztály, jelentősen, kibővült a po­­liklinika.­Ma az egyik legnagyobb központi villában működik a leg­korszerűbb berendezéssel és fel­szereléssel. Több orvosi rendelője, laboratóriuma, röntgenkészülékek, fizioterápiás és más kezelésre szolgáló termék, fogászat, gyógy­szertár áll a gyógyüdülők ren­delkezésére. A poliklinikán dolgo­zó orvos közösség, egy­ időben mintegy hatszáz gyógyüdülő rendelését irányítja és végzi, S elmondhatjuk, hogy jó eredmény­nyel."A tizennégy villában elhe­lyezett szanatórium lakói megér­kezésük másnapján orvosi vizsgá­latban részesülnek, amikor meg­állapítják a kezelési módot. A gyógyulás eredményeit ötnapon­­ként ellenőrizzük. A gyógyüdü­lőknek betegségük jellegétől füg­gően, szénsavas, vasas vagy jó­­dos melegfürdő áll rendelkezé­sükre. Ezenkívül különféle hid­roterápiás eljárásokat alkalma­zunk: pezsgő fürdő, oxigén lég­buborék fürdő, fenyegő­z fürdő stb.-t. Ezen kezelési módok nagy­ gyógyító hatását a gyakorlat’iga­-­­zolja. Ezek után, talán , úgy tűnik, mintha Tusnádon főként gyógyüdü­lők tartózkodnának. , Erről szó sincs., Látogatásunk­­idején­­ is 1500-nál több dolgozó töltötte itt pihenő szabadságát. Másnapra­ meg 150 marosvásárhelyi turista érkezését várták. Egymást követik e gyógy és üdülőtelepen, is a nya­ralók, gyógyüdülők és kirándulók. KOCH MÁRIA Gondos kezelésben részesülnek a gyógyüdülők. Nem Bukarest. •— Nagybánya! Országunk épülő, szépülő váro­saiban újabb és újabb korszerű, nagyvárosi jellegű lakónegyedek emelkednek.­­ MARX JÓZSEF felvétele Készen az idényre A­­ meggyesfalvi konzervgyár számos korszerű géppel, felszere­léssel rendelkezik, mint a kors­­zervlezárók, a borsócséplő, vagy a fotócellás futószalag, mely meg is számlálja, hogy hány konzerves dobozt szállít egyik munkacsarnokból a másikba. Egy olyan felvonós szerkezet műkö­dik a vállalatnál, mely egyazon időben felhozza a földszintre és­ leviszi a pincébe a konzervekkel tele ládákat. Tekintettel arra, hogy a kon­­zervgyár termelése idényjellegű s viszonylag rövid ideig tart tel­jes mértékben ki kell használni a gépek és felszerelések kapacitá­sát,s nem szabad üzemzavar elő­adódjon. Éppen ezért a konzerv­­gyártóknak alaposan fel kell ké­szülniük minden termelési idény­re. Felül kell vizsgálniuk a válla­lat valamennyi gépi felszerelését, s a hibákat idejében kijavítaniuk. Erre az idényre is alaposan felkészültek a konzervgyáriak. Egy héttel a kitűzött határidő előtt a gyár minden gépe és fel­szerelése készen, állott az idény megkezdésére. Többek között meg­javítottak 4 darab borsócséplőt, 2 darab , triört, egy folytonos fő­zőt, 3 konzervzáró gépet és más egyebeket. A kedvezőtlen időjárás miatt kissé megkésve a meggyesfalvi konzervgyár mintegy két hete kezdte meg az idényt. Készül az ízletes zöld dió dulcsáca, a földi , eper dzsemm, cseresznye kompó­ és több más konzerv. FALVAKRÓL JELENTIK: JÓ TERMÉS ÍGÉRKEZIK A KERELŐSZENTPÁLI kollek­tív gazdaság 550 hektár kalászos gabonával bevetett területéi.­ gazdag termés ígérkezik­ A gazda­ságban előkészületeket tettek a be­takarításra, a tagság arra törek­szik, hogy az aratás megkezdéséig befejezze a soron lévő feladatokat, s így a betakarítást rövid idő alatt elvégezze. A zöldségesben és gyü­mölcsösben már a betakarítás is napirenden van. A napokban le­szedték a cseresznyét, és 5.000 ki­logrammot értékesítettek. A sző­lősben már harmadszor permetez­tek. A téli takarmányalap biztosí­tására is gondot fordítanak. Mint­egy 30 vagon silót készítenek­­(PATAKI JÁNOS levelező.) GYARAPODIK A BAROMFI ÁLLÓ,MANY­ A POKRI „Petőfi Sándor" kol­lektív gazdaság tagsága ebben az évben fogott hozzá a barom­­fite­­nyésztés kiszélesítéséhez. A tavasz folyamán több mint 1100 darab naposcsibét vásároltak, amelyek a szakszerű gondozás mellett szé­pen fejlődnek. Máthé Eszter kol­lektivista lelkiismeretesen gondoz­za őket. Ezidáig több mint 2.000 darab tojást értékesített a kollek­tív gazdaság, ami a baromfilét­számhoz viszonyítva szép hozam. A tagság arra törekszik, hogy eb­ben az évben a lehetőségekhez mérten fellendítse a baromfite­nyésztést­ (BARATOSI SÁNDOR levelező.) MEGKEZDTÉK AZ ISTÁLLÓ ÉPÍTÉSÉT GYERGYÓDITROBAN hozzá­kezdtek a két, 100 férőhelyes is­tálló építéséhez. Molnár István és Bajkó Imre csoportfelelősök veze­tésével az alap kiásásánál az első napokban szép eredmények szület­tek. Az építkezés vezetésével a ve­zető tanács Mezei Ferencet bízta meg, aki az eddigi munkálatoknál is lelkiismeretesen és hozzáértés­sel dolgozott. Az építkezés meg­kezdését elősegítették a fuvarosok, akik 40 köbméter követ, 300 köb­méter fát és 26 köbméter homokot szállítottak az építőtelepre. Kitűn­tek Erdős Lajos, Szabó Tamás és még sokan mások. Erdős Ferenc és Szőcs M. Péter viszont nem mutatnak példát sem a magatar­tásukkal, sem pedig a munkákban való résztvá­ll­a­lásukka­l. (LUPUJ András levelező.) GYORS ÉS JÓ MINŐSÉGŰ MUNKÁT VÉGEZNEK A HOMORÚD KEMÉNYFALVI (Udvarhely rajon) kollektivisták gyors és jó minőségű munkát vé­geznek a határban. Befejezték a növények másodszori kapálását. A vetett takarmányokat mind leka­szálták,a megszárították­­és betaka­rították. A természetes kaszálós területről is mintegy hatvan hek­tárról, behordták már a szénát, jó minőségű takarmányt biztosítva ezáltal az állatoknak. A gyors és jó minőségű munka a jó szervezésnek tulajdonítható. A vezető tanács minden­­este rövid megbeszélést tartott a brigádosok­­kal és csoportfelelősökkel, s ők még aznap este értesítették a ta­gokat a másnapi tennivalókról. A mezei munkálatokban a har­madik csoport jár az élen, mely­nek Deák József a vezetője. Dicsé­retet érdemelnek Mihály Gyula, Deák Eszter, Deák Ilona és Koncz Géza kollektivisták. Június 26-án a homoródkemény­­falvi kollektivisták közül mintegy 26-an segítséget nyújtottak a ho­­moródszentmártoni kollektív gazda­ságnak a növényápolási munkála­tokban. (SZITÓ GÁBOR levelező.) Az egyik építőtelepen tör­tént. Delelőjén járt már a nap, rekkenő hőség volt. De az építés folyt serényen. A kőmű­vesek már­­ megszokták, hogy ne törődjenek az idővel. Vala­hogy úgy történt hogy a mal­ter sűrűre sikerült. Szidták a kever­őt, de ez nem sokat se­gített, víz kellett, hogy felhí- ■ gít­hassák. — Eredj ,fiam, hozz egy kis vizet — kérte az egyik kőmű­ves a fiatal, segédmunkást. — Hozom máris — válaszol­ta az s fogta a serpenyőt, el­sétált a 20—25 méterre lévő vízcsapig, megtöltötte s vitte a malteresládáig, beleloccsin­­totta... A kőművesek vártak. Egy serpenyő víz, annyi mint csepp a tengerben. A fiú újra megfordult, megtöltötte a ser­penyőt, s ki-kilocsogtatva vitte a ládáig a vizet. Nem szaporítom­­ tovább a szót, mikor hetedszer fordult, az idősebb munkás, aki addig türtőztette magát, kikapta a serpenyőt a fiú kezéből és a földhöz verte. — Miért nem hozod veder­rel ?! — kiáltott rá a fiúra. Egyszerre elintézted volna. A fiú megsértődött, s kikérte ma­gának ezt a hangot. Vele be­széljenek szépen,s rá ne kiabál­janak, ő dolgozó, s különben a­z is, hová siet úgy az idős kő­műves. Nem is írtam volna egy sort se az esetről — hiszen máshol is előfordulnak apróbb civódások —, ha az utolsó szavak nem ütik meg a füle­met. , Ez a fiú nem tudja, hogy miért sürgős a munka, nem tudja, mit jelemett régebb kő­művesnek lenni s csodálkozik azon, hogy a mester siet. Pedig nincs mit csodálkozni azon, hogy az, aki oly sok ne­héz napot élt át a múlt rend­szerben, az most siet. Siet, mert minden új nap közelebb visz a célhoz, öreget, fiatalt egyaránt, mindennap egy lé­pés a szocialista társadalom kiteljesedése felé. Azért siet a mester, hogy közelebb hozza a mindannyiunk boldog holnap­ját, mely őt is kárpótolja a küzdelmes napokért. Nem,, nem lehet ma serpenyőben hordani a vizet. Sürgős a munka. A mester talán arra is gondolt, hogy ez a fiú mennyivel köny­­nyebb munkát fog végezni hol­nap, mennyivel jobban fog él­ni, mint ő, amikor fiatal volt. Hát lehet, hogy valaki saját maga ellen dolgozzon ? Rájöttél már, ifjú barátom, hogy hova siet a mester ? A te és a mindannyiunk boldogsá­ga felé. SIMON ERVIN HEJ SERPENYŐ VÍZ

Next