Vörös Zászló, 1962. november (14. évfolyam, 259-284. szám)

1962-11-01 / 259. szám

Jól dolgoznak a traktorosok A marosvécsi Lenin Útja kollektív gazdaságban­ az utóbbi napokban szintén meggyorsult a mezőgazdasági munkálatok üteme. A talajelőkészítés­nél és vetésnél dolgozó Negrea­­. és Precup Nicolae traktorosok kiváló minőségű munkát végeznek. Jól ki­használják a gépek teljesítőképessé­gét, éjszaka a talajelőkészítéssel fog­lalkoznak, nappal pedig vetnek. En­nek eredményeként október 30-án már mindössze 30 hektár vetnivaló­­juk volt. MÁRTON ISTVÁN és KOCSIS JÓZSEF levelezők A közös gazdálkodás útjára lépett csíki földművesek is kiemelkedő eredményeket értek el gazdaságaik fejlesztésében, a mezőgazdasági ter­melés növelésében. E munkájukban állandóan érezték államunk sokol­dalú segítségét. A Csíkszeredai gép- és traktorállomás gépeit ma már ra­­jonszerte ott látni a kollektív gazda­ságok nagy kiterjedésű földjein. A kollektivisták az agrotechnikai körö­kön tanultak gyakorlati alkalmazásá­val, valamint a szakemberek állandó irányításával jobban, szakszerűbben művelik meg a földet. A talaj táp­erejének feljavítására pedig mind szélesebb körben felhasználják azo­kat a műtrágyaféleségeket, amelye­ket államunk bocsát rendelkezésük­re. A gépi munka, a műtrágyák al­kalmazása nemcsak könnyebbséget, hanem magasabb terméseket is je­lent. Ebben az évben is olyan ter­méseredményeket értek el, amelykre még nem volt példa a Csiki Me­dencében. A szentmártoni kollekti­visták például 250 hektáron átlago­san 2346 kilós búzatermést takarítot­tak be. S hasonló példát sokat sorol­hatnánk fel, hisz a búza hektáron­kénti átlaga rajoni viszonylatban meghaladta a 2000 kilót. De gazda­gon fizetett a csíki föld egyik leg­nagyobb kincse, a burgonya is. Ra­­jonszerte bőséges terméseket takarí­tanak be belőle. íme, mit jelent a csíkiak számára az állam sokoldalú segítsége! S a kollektivisták nem is akarnak adósok maradni ezért a se­gítségért. Becsületbeli feladatuknak tekintik, hogy erejükhöz mérten mi­nél jobban hozzájáruljanak az állam központosított alapjához. A kollek­tív gazdaságok felajánlották, hogy nemcsak teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket, hanem ezenfelül is jelentős mennyiségű bur­gonyát adnak el az államnak. Sőt, számos kollektivista is úgy határo­zott, hogy a háztáji gazdaságban termelt, valamint a kollektív gazda­ságból kapott járadékból a termény­­felesleget ezen úton értékesíti. S a csíki kollektivisták be is tart­ják szavukat. Nap mint nap a sze­kerek százai szállítják a burgonyát az átvevő helyekre. A verebesi kol­lektivisták már teljesítették is válla­lásukat. A leszerződött 539 tonna helyett 723 tonna burgonyát adtak át az államnak. Hasonlóképpen cse­lekedtek a menasági és göröcsfalvi kollektivisták is. Nemcsak teljesítet­ték szerződésüket, hanem azon felül is jelentős mennyiségű burgonyát szállítottak le. A szentmártoni kollektivisták, a­­kik az idén léptek a közös gazdál­kodás útjára, de máris jelentős ered­ményekkel büszkélkedhetnek, szin­tén elhatározták, hogy a szerződés­ben vállalt 2600 tonna helyett 3000 tonna burgonyával járulnak hozzá a központosított alaphoz. Ebből már több mint 2756 tonnát át is adtak. Most szorgalmasan törlesztik a még hátralevő tonnákat. A nagytusnádi kollektivisták is jól szétnéztek házuk táján. És arra a következtetésre jutottak, hogy több burgonyát tudnak értékesíteni, mint amennyit eredetileg vállaltak. Közel 1800 tonnát már le is szállítottak az átvevő helyre s naponta újabb mennyiségeket adnak át. E szép eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárultak azok a kollektivisták, akik nemcsak tá­mogatták a javaslatot, hogy gazda­ságuk több burgonyát adjon el, ha­nem a háztáji gazdaságban termelt burgonyájukból is felajánlottak az állam részére. S ilyen kollektivista sok van a rajonban. Kató Ferenc Karcfalváról 3000, Petrikó Rezső Madarasról 1700, Bíró Pál Szentmik­­lósról 600, Domokos Gábor Nagy­­tusnádról 1500, Veress Antal Csató­­szegről 1700 kiló burgonyát ad el az államnak, így tesznek más közsé­gek kollektivistái is. A Marosvásárhelyhez tartozó gazdaságok hozzájárulása A Marosvásárhely városhoz tarto­zó kollektív gazdaságok is elhatároz­ták, hogy nemcsak teljesítik szerző­désben vállalt kötelezettségüket, ha­nem ezen felül is jelentős mennyisé­gű kukoricát, burgonyát és más ter­ményeket adnak el az államnak. A marévásárhelyi „Új Élet“ kollektív gazdaság tagjai például miután még egyszer felülvizsgálták szükségletü­ket, úgy döntöttek, hogy terven fe­lül 15.000 kvó burgonyát adnak el az államnak. A marosszentgyörgyi kollektivisták lelkes hangulatú gyűlésen tárgyal­ták meg, hogyan járulhatnának job­ban hozzá az állam központosított alapjának biztosításához. Végül úgy határoztak, hogy ésszerűbben állít­ják össze az állatok takarmányadag­ját, feleslegükből pedig a szerződé­sen felül, még 4 tonna kukoricát és 3 tonna burgonyát adnak el az ál­lamnak. Hasonlóképpen cselekedtek a szentkirályi kollektivisták is, akik a szerződésijén vállalat 15.000 kiló kukoricájukat újabb 5500 kilóval te­tézték meg. Úgyszintén leszállítanak még 3000 kiló krumplit is. ----------------□□□□!—.---------- ~ Az állami központosított alap biztosításáért A Csík rajoni kollektivisták mind több mezőgazdasági terméket értékesítenek •Max A nagygalambfalviak is több kukoricát adnak el A nagygalambfalvi kollektivis­ták is évről-évre nagy mennyisé­gű hússal, gabonával és más ter­ményekkel járulnak hozzá az állam központosított alapjához. Az idén kukoricából jó termést takarítottak be, ezért elhatározták, hogy eredeti szerződésükön felül ------------□□[ még öt és fél tonna kukoricát ad­nak el az államnak. A jövőben húst is többet jut­tatnak a városi dolgozóknak. Az 1963-as esztendőre 180 sertés és 62 szarvasmarha hizlalására és átadására kötöttek szerződést. JAKAB ANDRÁS levelező ]□------------­ Világ proletárjai, egyesüljetek­! Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XI. évfolyam 259. (3398.) szám. 1962. november L. csütörtök. Ára 20 báni. Minden erőt a vetés gyors befejezésére! Felelőtlen felelősök HELYZETJELENTÉS­E Az utóbbi napokban a gépekll és fogatok jobb kihasználási-j| val, a munka ésszerűbb meg-ij szervezésével valamelyest gyor-|| suit a vetés üteme. Október || 30-án estig tartományunk ál­­­lami és kollektív gazdaságai­ban a tervezett vetésterületnek­­ 68,5 százalékát készítették elő és 58 százalékát vezették be. Rajononként a következő áll teljesítmény: Csík 83, Gyergyósi 92, Ludas 55,5, Udvarhely 50,2,[| Régen 48,3, Marosvásárhely 46,1| Dicső 61,6, Toplica 34, Maros -|| vásárhely város 64,3 százalék. Ha csak egyetlen pillantást ve­tünk is a mezőgazdasági munká­latok helyzetét tükröző kimutatá­sokra, azonnal láthatjuk, hogy a Regen rajoni Péter, akin „valami nem stimmel“. íme néhány szám­adat: az őszi terményeknek alig felét gyűjtötték be, 5 százalékra teljesítették a silózási tervet, s a 420 hektárból alig 80—100 hek­tárt vetettek be. Vajon mi az oka a nagyfokú le­maradásnak? Mindenekelőtt az, hogy egyes vezetők, akiknek az lenne a feladatuk, hogy jó szerve­zéssel, mozgósítással biztosítsák a vetés és az őszi munkálatok hala­déktalan befejezését, nem állnak hivatásuk magaslatán. íme egyet­len példa. Október 22-én, miköz­ben Bíró Sámuel, a kollektív gazdaság alelnöke és Ambrus Jó­zsef, a néptanács elnöke, a szövet­kezetben poharazgattak, a mezőn alig néhányan dolgoztak, s az építkezésnél is mindössze két ács foglalatoskodott. A kellő ellenőr­zés hiányában bűnös felületesség­gel végezte munkáját Huza Au­gustin traktoros is. Az agrotechni­kai szabályok szerinti 18—20 cen­timéter helyett csak 8—10 centi­méteres mélyszántást végzett, s a földek beszegését is elmulasztotta. Véleményünk szerint a pártalap­­szervezetinek sürgősen elemeznie kell az őszi mezőgazdasági mun­kálatok­ helyzetét és erélyesen fele­lősségre vonnia azokat, akik rosz­­szul végzik szervező-irányító mun­kájukat. Az alapszervezet fogana­tosítson hathatós intézkedéseket az őszi munkák haladéktalan be­fejezéséért. N. CALINESCU levelező Aláírták a román-lengyel tudományos együttműködés 1963. évi tervét A fővárosban kedden aláírták a Román NK Akadémiája és a Len­gyel Tudományos Akadémia 1963-ra szóló tudományos együttműködési tervét. A terv előirányozza a közös kuta­tásokat és az együttműködést a ma­tematika, technika, az orvostudo­mány, a társadalomtudományok és más tudományágak­ területén. A két akadémia közötti tudományos kap­csolatok erősítése érdekében sor ke­rül tudományos munkatársak kölcsö­nös cseréjére előadások tartása, tu­dományos tanulmányok és tapaszta­latcsere céljából. A tervet I. S. Gheorghiu akadé­mikus, a Román NK Akadémiájának alelnöke és Janusz Groszkowski aka­démikus, a Lengyel Tudományos Akadémia alelnöke írta alá. A terv aláírásánál jelen voltak: Iorgu Iordan akadémikus, a Román NK Akadémiájának alelnöke, a Ro­mán NK Akadémiája Elnökségének több tagja, akadémikusok, akadémiai levelezői tagok, a Külügyminiszté­rium képviselői, valamint a Lengyel Tudományos Akadémia küldöttségé­nek tagjai. Jelen volt Stefánia Barowska-Bed­­narz, a Lengyel NK bukaresti ügy­vivője és a Lengyel NK nagykövet­ségének több tagja. Ez alkalomból Stefánia Barowska- Bednarz, a Lengyel NK bukaresti ügyvivője kedden délután koktélt adott. Jelen volt a Román NK Akadé­miája Elnökségének több tagja, tu­dósok, a Külügyminisztérium képvi­selői. Részt vettek a­ Lengyel Tudomá­nyos Akadémia küldöttségének tag­jai is. Toplicai újdonságok Ebben az évben, több jelentős lé­tesítménnyel gazdagodott Toplica. Átadták rendeltetésének az új, kor­szerű poliklinikát, s ezekben a na­pokban megnyílik a kisipari ter­melőszövetkezetek kiszolgáló kom­plexuma, ahol szabóság, fényké­pészet, férfi és női fodrászat, fe­hérnemű varroda, cipész és rádió­javító műhely kap helyet. Alig néhány napja megnyílt az újon­nan átalakított élelmiszerüzlet. Folyamatban van egy kötöttáru üzletnek az átalakítása is, év vé­géig pedig felépül az ipari termé­kek kereskedelmi komplexuma, mely háztartási, vegyipari, elektro­technikai cikkeket árusító és hang­szerüzletet foglal majd magába. Ugyancsak gyors ütemben épül egy 48 lakrészes tömbház, mely jövő év elejére készül el. A toplicai kollektív gazdaság­ban is jelentős építkezések foly­nak. Rövidesen elkészül hat is­tálló és év végére még kettő- ICD---­ Elfoglalják helyüket­­ az idén végzett orvosok és gyógyszerészek November elsején elfoglalják helyüket az idén végzett orvosok és gyógyszerészek. Tartományunk­ba huszonöt általános orvos és öt fogorvos, valamint hat gyógysze­rész kapott beosztást. A­ fiatal egészségügyi dolgozók nag­y több­sége a falusi körökben fog tevé­kenykedni. A tizennégy fiatal or­vos közül három a dicsői, udvar­helyi és Csíkszeredai rádió-fotó­­állomáson, négy a fürdőorvosi el­látásban, Borszéken és Szovátán dolgozik. A fogorvosokat és gyógy­szerészeket kivétel nélkül a falusi körökbe osztották be. -ÜDÜÜ­ Megbeszélés a társadalmi ellenőrző brigádokkal A marosvásárhelyi Szakszerve­zetek Helyi Tanácsa ma megbe­szélést tart a város körzeti és üze­mi orvosaival, a szakszervezeti bizottságok társadalombiztosítási felelőseivel, valamint az egészség­­ügyi társadalmi ellenőrző brigá­dok tagjaival. A megbeszélés célja számba verni a megbetegedések helyzetét és az ellenőrző brigádok által kifejtett tevékenységet. A vita alapját a Szakszervezetek He­lyi Tanács végrehajtó irodájának a jelentése képezi. mindenkor üzemképesek le­gyenek. Ketesdy János kommunista az udvarhelyi Fagazdálkodási Vállalat élenjáró karbantartó lakatosa. Határtalan szorga­lommal dolgozik, hogy a termelésben szükséges gépek ÉRTÉKES KEZDEMÉNYEZÉS A fenyőfűrészáruval való taka­­rékosság közös ügyévé vált a ré­gen­i Faipari Komplexum dolgozói­nak. Kezdve a gázárcsarnoktól a feldolgozó osztályokig, széleskörű takarékossági mozgalom bontako­zott ki. A dolgozók több ilyen vo­natkozású kezdeményezését sikere­sen alkalmazzák a termelésben. Nemrég Iani Eugen munkás fi­gyelt fel arra, hogy a gáterekből kikerülő deszkák leszabásakor, mé­retezésekor keletkező hulladék fe­nyőléceket nem a leggazdaságo­sabban használják fel. Felfedezve ezt a tartalékot, az egyik szakszer­vezeti csoportgyűlésen értékes ja­vaslatot tett, melynek lényege az, hogy a hulladék léceket használ­ják fel a szekrény aj­tó-rámák ké­szítéséhez. Be is adta újítási ja­vaslatát a technikai kabinethez, s kivitelezéséhez rendelkezésére bo­csátották a hulladékot. Azt ő fel­szabdalta, összeenyvezte, a ráma méreteinek megfelelően. A hulla­dékból készült szekrényajtó-kere­­tek éppen olyan jó minőségűek, mint azok, amelyeket azelőtt fe­nyődeszkából gyártottak. Az új kezdeményezés hozzájárul a fenyő­­fűrészáru teljes és komplex fel­­használásához, s ugyanakkor csök­kenti a fenyődeszka-fogyasztást. KÜLÖNLEGES ESZTERGA BEFOGÓ KÉSZÜLÉK Az új faipari gépekhez szüksé­ges lengőtengelyek esztergálása, méretezése sok gondot okozott a régeni gép- és felszereléseket ja­vító vállalat (IRUM) esztergályo­sainak. Hosszas tanulmányozási, kísérletezés után végre sikerült megoldaniuk e fogas kérdést. An­drei Remus élenjáró esztergályos olyan tökéletes befogó készüléket szerkesztett a lengőtengelyek esz­­tergálására, mely lényegesen köny­­nyebbé és gyorsabbá teszi ezt a munkafolyamatot. KÖZEL 400.000 LEJJEL CSÖKKENTETTÉK AZ ÖNKÖLTSÉGET A marosvásárhelyi „Maros“ Ál­lami Készruhagyár dolgozói az év eltelt időszakában közel 400.000 lejjel csökkentették az önköltséget előirányzaton felül. Az önköltség ilyen arányú csök­kentését főleg a nyers- és segéd­anyagokkal való ésszerű gazdál­kodás eredményezte. Az anyagfo­­gyasztás csökkentése érdekében pedig a vállalat vezetősége szá­mos intézkedést foganatosított. Az intézkedések közé tartozik többek között az is, hogy a vállalat tech­nikusai rendszeresen ellenőrzik a szabászok munkáját, és a helyszí­nen adnak tanácsot, hogyan kell ésszerűen, gazdaságosan kihasz­nálni az anyagot anélkül, hogy gyengülne a minőség. A nyers- és segédanyag-fogyasztás csökkenté­sében a legszebb eredményeket a vállalat kommunista szabászai ér­ték el, mint például Cordos Arte­­nie, Kovács Géza I., Mezei István és mások. Egyszerű szerszámok nagy jelentősége Közeledik az év vége, amikor minden egyes ipari egység man­kaközössége elkészíti tevékenységének mérlegét s számot ad arról, hogy mennyiben járult hozzá az állami terv teljesítéséhez. Az év végéig még hátralévő időszakban a vállalatok, gyárak és üzemek dolgozói kettős feladatnak kell eleget tegyenek: egyrészt maradéktalanul teljesíteniük kell az idei tervmutatókat, másrészt elő kell készülniük a jövő évre. Az alábbiakban az udvarhelyi Gábor Áron Hűtőberende­zéseket Gyártó Állami Ipari Vállalat tevékenységét elemezzük, azt, hogy munkaközössége hogyan teljesíti a kettős feladatot. Ami a számvetésből kitűnik A kilenc hónap gazdasági mér­legéből megtudjuk, hogy a munka­­közösség eleget tett feladatának. Valamennyi tervmutatót nemcsak teljesítette, hanem lényegesen túl is szárnyalta. A jó munkaszerve­zés eredményeképpen a vállalat 1.758.000 lej értékű termékkel töb­bet gyártott a tervezettnél. Az elő­irányzott munkatermelékenységet pedig 3,9 százalékkal meghaladta. Munkájában megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a minőség állandó javítására. A hiányosságokról A számvetésből azonban nem tűnnek ki a termelést fékező ne­hézségek, s az sem, hogy a munka­­,közösségnek sikerült-e ezeket le­győznie. Erre a választ a termelési osztály vezetője adta meg. — Vállalatunk az­ egyszerű szer­számok — peremező, csőkészítő, sarokkivágó stb. — tekintetében önellátó. A termékek előállításá­hoz szükséges szerszámokat mi készítjük el. Éppen ezért a három évnegyedben az egyik legnagyobb nehézséget a szerszámhiány okoz­ta. Ez abból fakadt, hogy felettes szerveink az év folyamán gyakran változtatták választék­tervünket. I£y nem tudtuk idejében elkészí­teni a termékek előállításához szükséges szerszámokat, amelyek­nek hiánya akadályozza a jó mi­nőségért folytatott harcot. Az utóbbi időben ezt a hiányosságot úgy számoltuk fel, hogy a szer­számkészítők létszámát bizonyos ideig kibővítettük, viszont ez a tervfeladatok teljesítésének rová­sára ment. Csiki György, a szerszámkészí­tők csoportfelelőse elmondotta, hogy az anyagellátás terén is nehézségek vannak. Nem volt kel­lő választék, s így a szerszámok sok esetben nem megfelelő anyag­ból készültek, ami ugyancsak a termelés rovására ment. Vélemé­nyünk szerint ezért felelősség ter­heli a beszerzési osztály dolgozóit, kik nem tettek meg mindent a zavartalan anyagellátásért. Már­pedig ismert dolog, hogy jó szer­számot csak megfelelő méretű és minőségű nyersanyagból lehet elő­állítani. Az 1963-as terv vitája során az adminisztratív vezetőség a pártalapszervezet irányításával alaposan elemezte a vállalat ez évi tevékenységét. Feltárta a ter­melés folyamán előfordult hibák okait. A jövő évi előkészületek megszervezésére pedig műszaki­szervezési intézkedési tervet készí­tett. A terv összeállításakor figye­lembe vette a dolgozók helyes ja­vaslatait. A munkaközösség már hozzá is kezdett az intézkedési tervből fakadó feladatok megvaló­sításához. Például a szerszámké­szítők az elmúlt napokban megfe­lelőbb műhelybe költöztek, mely­nek felszerelése most van folya­matban. Az új műhelyben a szer­számok előállításához a legmegfe­lelőbb gépeket helyezik üzembe. Ez biztosítékul szolgál arra, hogy az idén észlelt hiányosságok jövő­ben ne forduljanak elő, s a megje­lölt határidőre elegendő szerszám álljon a dolgozók rendelkezésére. Ezenkívül több más intézkedéssel biztosítja a vállalat munkaközös­sége, hogy már az év elejétől tel­jes lendülettel láthasson hozzá a tervmutatók sikeres teljesítéséhez. Amint a fentiekből kitűnik, a Gábor Áron Vállalat munkaközös­sége igyekszik maradéktalanul ele­get tenni mind­két feladatának. A dolgozók szilárd elhatározása, hogy idei tervfeladataikat határ­idő előtt megvalósítják, s a jövő évre való előkészületeket idejében és maradéktalanul elvégzik. KELEMEN ALBERT Előadások a Szovjetunióról A Román—Szovjet Barátság Hónapja alkalmával a kerelő­­szentpáli művelődési otthonban előadások hangzottak el a Szov­jetunió megvalósításairól. Vasár­nap délutánonként az iskola egy­­egy osztályának tanulói költemé­nyekből, táncokból, énekszámok­ból álló műsort mutattak be, melyet előadás követett. Előadás hangzott el A kommunizmus épí­tése ,­ a béke kérdése elválaszt­hatatlan egymástól, A Szovjetunió technikai megvalósításai, A kol­hoz-tagok élete, Eredmények a v­­.ágűr meghódításában stb. cím­mel. A szentpáli mozi több szov­jet filmalkotást mutatott be ebben az időszakban. PATAKI JÁNOS levelező A Barátság Stafétája Marosvásárhelyen. A Román—Szovjet Barátság hónapja keretében november első napjaiban több sportmegnyilvánu­­láson vehetnek részt a dolgozók. Ezekben a napokban rendezik meg a Román—Szovjet Barátság sta­fétát is. Marosvásárhelyre novem­ber 3-án délután érkezik a stafé­ta Kolozsvárról. Marosvásárhelyen az üzemek és intézmények sport­­egyesületeinek kerékpáros staféta­csoportjai a város öt pontjáról indulnak délután 3 óra 10 perc­kor, és 3 óra 20 perckor érkeznek a Szovjet Hősök terére, ahol a kolozsvári sportolókat fogadják. A stafétabotot tartományunk spor­tolói Bacau irányába viszik to­vább. ŐSZI KÉP HARAGOS ZOLTÁN felvétele A kereskedelmi dolgozók munkasikerei Az Ipari Termékek Helyi Kereske­delmi Vállalata figyelemre méltó eredményeket ért el ebben az év­ben. A kereskedelmi dolgozók jó munkája nyomán, az év első kilenc hónapjában a tervelőirányzatot 105 százalékban valósította meg, a for­galmi költségeket pedig 518.000 lej­jel csökkentette. E megvalósítások­hoz hozzájárult a kereskedelmi háló­zat bővítése és a korszerűsítése, az üzletek bőséges áruellátása. Különö­sen szép eredményeket értek el a marosvásárhelyi ajándéküzletek, a bőrdíszműáru, valamint a 24-es férfi divatáru-üzlet, melyek 116— 120 százalékban teljesítették terv­feladataikat­___________ Melegágy-keretek betonból A bragadirui helyiipari válla­latban nemrég megkezdték a be­tonból előregyártott melegágy­­keretek készítését. Az előregyár­tott keretekkel készítendő meleg­ágyak méretei azonosak a rendes melegágyakéval. Előnyük, hogy helyettesítik a faanyagot és leg­alább 30 évig, vagyis 5—6-szor tovább használhatók, mint a desz­kából készített melegágy-keretek­­(Agerpres)

Next