Vörös Zászló, 1962. december (14. évfolyam, 285-311. szám)

1962-12-01 / 285. szám

A gymölcsfaültetés meggyorsítása A III. pártkongresszus irányér-­é­veinek megfelelően, az elkövetkező­ éveikben hazánkban mintegy hetven-­ ezer hektáron létesítünk újabb­ gyümölcsösöket, s több tíz milliót tesz ki a házak táján ültetett gyü­­­mölcsfák száma is. A pártkongresszuson kijelölt fel­adatok teljesítéséért nagy felada­tok állnak tartományunk állami és kollektív gazdaságai előtt is. Az év hátralévő időszakában ösz­­szesen 1.100 hektár területet kell beültetnünk gyümölcsfákkal. Eb­ből a tervből Udvarhely rajonra 400, Ludas rajonra 235, Marosvá­sárhely rajonra 175, Régen rajon­ra 125, Dicső rajonra pedig 100 hektár terület beültetése hárul. A gyümölcsösítési programnak megfelelően, az illetékes szervek és gazdaságok idejében biztosí­tották az ültetőanyagot. A régeni állami gazdaságban 142 ezer, a zsidveiben több mint 8 ezer, az er­­dőszentgyörgyiben pedig több mint 60 ezer gyümölcsfát állítottak elő. Ezen kívül a Csíkszeredai rajoni csemetekertben 18 ezer, az udvar­helyi Mezőgazdasági Iskolaköz­pontban pedig 33 ezer gyümölcs­facsemete vár átvételre. A rendel­kezésre álló ültetőanyagot az il­letékes szervek, a terveknek meg­felelően felosztották rajonokra, s ezzel egyidejűleg hiteleket is fo­lyósítottak az ültetési munkálatok elvégzéséhez. Például az Udvar­hely rajoni kollektív gazdaságok több mint 177 ezer lej kölcsönt kaptak erre a célra. Sajnos, minden előkészület és kedvező feltétel ellenére, tarto­mányszerte vontatottan halad a gyümölcsfaültetés. Udvarhely ra­­jonban a beültetésre előirányzott 400 hektár területből az elmúlt napokig mindössze 42 hektárt ké­szítettek elő, de még nem kezdték meg az ültetést. Hasonló, vagy még rosszabb a helyzet a többi ra­­jonokban is. Az idő előrehaladt s ez megkö­veteli, hogy a rajoni mezőgazda­­sági tanácsok, a kollektív gazda­ságokban dolgozó mezőgazdasági szakemberek mindent tegyenek meg a gyümölcsfaültetési munká­latok meggyorsításáért és sikeres befejezéséért. Haladéktalanul hoz­zá kell látni az ültetőanyag el­szállításához és a beültetésre ke­rülő területek előkészítéséhez. A gazdaságokban már befejeződtek a mezőgazdasági munkák, s így most lehetőség van arra, hogy minden munkaerőt a gyümölcsösí­­téshez irányítsunk. A rajoni mező­­gazdasági tanácsokra és a szakem­berekre hárul az a feladat, hogy megfelelő segítséget adjanak a munkaszervezésben, s ugyanakkor biztosítsák a Központi Mezőgazda­­sági Kutatóintézet ajánlásainak tiszteletben tartását. Úgyszintén őrködni kell afölött is, hogy az új szőlő- és gyümölcstelepítéseket a jóváhagyott tervek alapján vé­gezzék és ne használjanak fel erre a célra szántóterületet. Az őszi gyümölcsösítési terv teljesítése után haladéktalanul hozzá kell látni a tavaszon beül­tetésre kerülő területek előkészí­téséhez. HOSSU IOÁN mérnök, a tartományi mezőgazdasági tanács osztályvezetője Az őszi mélyszántás bőségesebb termést jelent Az őszi mélyszántás a bőséges termés biztosítéka. Jól tudják ezt a marosbogáti kollektivisták is, hisz saját kárukon tanulták meg. Az idén azok a területek, amelye­ken elvégezték az őszi mélyszán­tást, 3.000—5.000 kiló szemesku­koricát adtak hektáronként. Az ötös és a hetes brigád földjei pe­dig, amelyeken nem sikerült el­végezni ezt a munkát, csak 2.000 kiló kukoricát termettek hektáron­ként. E nagy terméskülönbség lát­tán a kollektivisták­­ elhatározták, hogy az összes, tavasszal beve­tésre kerülő területeken elvégzik az őszi mélyszántást. És erre meg is van a lehetőségük. A vetéssel idejében végeztek. 525 hektáron a búzát jó körülmények között tették a földbe. Ezután pedig azokkal a traktorokkal, amelyek a gazdasá­gukban dolgoztak, a keménytelki és Papiu Ilarian-i kollektivisták segítségére siettek. Jó pár nappal ezelőtt a trakto­rok újra visszatértek Marosbogát­­ra és teljes ütemmel hozzákezdtek a mélyszántáshoz. Jelenleg 12 traktoreke hasítja naphosszat a földet a bogáti határban. Eddig több mint 260 hektárt szántottak fel. A kollektivisták nagy gondot fordítanak a talaj táperejének fel­javítására. Mintegy 80 vagon trá­gyát már régebb kihordtak a me­zőre és szarvasokba rakták a föl­dek végén. Most pedig naponta 50 kollektivista teríti szét a trágyát, amelyet a traktorok azonnal alá is szántanak. Szakképesítő tanfolyamok az Augusztus 23 Bútorgyárban A marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyár vezetősége és szakszer­vezeti bizottsága nagy gondot for­dít a dolgozók szakképesítésére, illetve szakmai ismereteik gyara­­pítására. E célból különböző tan­folyamokat szerveztek a vállalat­ban. A múlt héten fejeződött be a fényezőket képző háromhónapos és a csiszolókat képző négyhóna­pos tanfolyam. A két tanfolyamon hetven dolgozó nyert szakképesí­tést. Az elméleti előadásokat he­tenként kétszer mérnökök, techni­kusok tartották. Jelenleg működik a gyárban a mesterek és technikusok tanfolya­ma, amely november 1-én kezdő­dött meg és jövő év májusáig tart. Ez idő alatt a tanfolyam résztve­vői tizennégy előadást hallanak különböző szakkérdésekről, a tech­nika vívmányairól. Többek között az előadók beszélnek a faipar fej­lődéséről a Román Népköztársa­ságban, a termékek minősége technikai ellenőrzésének megszer­vezéséről stb. Havonta két alka­lommal tartanak előadást a tanfo­lyam halgatóinak. Eddig már ket­tőn vettek részt a mesterek és technikusok. Kirándulás T­usnádra Minden év decemberének utol­só napjaiban nagyszámú dolgozó keresi fel a fürdő- és üdülőhelye­ket, menedékházakat. A Carpati Turisztikai Hivatal idén többek között Tusnádra szervez kirándu­lást, s a résztvevők ott töltik a szilveszter estét. A december 29 és 1963 január 2 közötti kirán­dulás költsége 196 lej. Feliratkoz­ni december 15-ig lehet. Jól jövedelmez a háziipar A harackereki kollektivisták már évek óta nagy hozzáértéssel foglalkoznak gyékényfonással. Az elmúlt évben például 50.000 gyé­kénytakarót adtak el, amiért több mint 900.000 lejt kaptak. Az idén is jelentős megrendelés érkezett, főleg zöldségtermesztő gazdasá­goktól. Többek között Nagyvárad­ra 15.000, Udvarhelyre pedig 1.000 darab gyékénytakarót szállítanak. i\zilfid­ rarr\1 oinrini art upe i at echt Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XI. évfolyam 285. (3424.) szám. 1962. december 1. szombat.­­ Ara 20 báni. A tartományi mezőgazdasági tanács állattenyésztési osztályának munkaü­lése A tartományi mezőgazdasági tanács állattenyésztési osztálya a tegnap megbeszélést tartott a tartományi néptanácsnál. A gyűlésen részt vettek: Ander­­kó József elvtárs, a tartományi pártbizottság titkára, Mogosiu Marcel mérnök, a tartományi me­zőgazdasági tanács elnöke, a me­zőgazdasági­­tanács végrehajtó bi­zottságának tagjai, az állami és kollektív gazdaságokban dolgozó agrár- és állattenyésztési mérnö­kök, valamint az állategészségü­gyi körzetek állatorvosai. A gyűlésen, dr. Pasat Emil, a tartományi mezőgazdasági tanács állattenyésztési osztályának veze­tője jelentést terjesztett elő a szarvasmarha-tenyésztés fontossá­gáról, valamint az állatok hozam­növelésének jelentőségéről a kol­lektív gazdaságok megerősítésé­ben A jelentést követő vitában szá­mos mérnök és állatorvos vett részt, akik értékes javaslatokat tettek a kollektív gazdaságok szarvasmarha állományának nö­velésére. Új, modern vonalú lakótömbök Udvarhelyen UDVARHELY RAJONBAN Több figyelmet Lapunk hasábjain rendszeresen foglalkozunk a kisgépesítéssel, s az ezzel járó előnyök népszerűsí­tésével. Számos meggyőző példá­val igazoltuk, hogy azokban az ipari egységekben, ahol körülte­kintően foglalkoznak a kisgépesí­tés kiterjesztésével, ott a termelési mutatók kedvezően alakulnak, s a dolgozóknak is kisebb fizikai mun­kát kell kifejteniük. Az udvarhelyi Fagazdálkodási­ Vállalatnál is az év első három negyedében 191.000 lej bankhitelből 13 kisgépesítési munkálatot eszközöltek. A munka­­közösség vállalta, hogy az év hát­ralévő részében még nyolc kisgé­pesítési munkálatot végez, 176.000 lej értékben. A kisgépesítési tématerv össze­állításakor a műszaki dolgozók vi­gyáztak arra, hogy csak olyan munkálatokat irányozzanak elő, melyek határidőre megvalósítha­tók s gazdasági hatékonyságuk is eléri a kívánt színvonalat. Öt da­rab UTOS traktor átalakításával lehetővé vált a kitermelt fatömeg közelítési műveletének gépesítése. A felhasznált 100.000 lej bankhi­tel július hónapban már 109.000 lej megtakarítást eredményezett. Az e célra fordított összeg tehát egy hónap alatt megtérült, s könnyebbé vált a közelítést végző dolgozók munkájn. Az eredmény láttán a vállalat vezetősége az 1963-as évi tématervben még 10 UTOS traktor átalakítására igé­nyelt kölcsönt a banktól. A vezetőség — a fa magasabb fokú értékesítését tartva szem előtt — kisgépesítési alapból bükk­láda-előállító részleget létesített, ahol augusztus és szeptemberben 142 köbméter bükk­faanyagot hasz­náltak fel. Ily módon a vállalat 307 lejjel nagyobb jövedelmet ért el a feldolgozásra került bükkrönk köbméterénél A cellulózé tisztító gépek üzembehelyezésével pedig 4 lejjel csökken e termék köbméte­renkénti önköltségi ára.­ A­ fenti tények is igazolják a kisgépesítés gazdasági előnyeit. Ezek után jogosan tevődik fel a kérdés, hogy Udvarhely vajon töb­bi iparvállalataiban — a „Gábor Áron“ Hűtőberendezéseket gyártó üzemben, a vlahicai Vasműveknél stb. — miért idegenkednek a kis­­gépesítéstől? Jóllehet a kisgépesí­tési tématervet az 1962-es terme­lési előirányzatok ismeretében ál­lították össze, tehát tudták, hogy hol, milyen munkafázis gépesítése szükséges, mégis felületes munkát végeztek. Ezt igazolja az is, hogy szeptember 1-ig vajoni viszonylat­ban a tervezett munkálatok érté­ke 1.496.000 lej volt, melyből mindössze 144.000 lej valósult meg, tehát még 10 százaléka sem. Viszont a tématervben nem sze­replő, de elvégzett munkálatok ér­téke 534.000 lejt tesz ki. Ezekben a vállalatokban tehát az év folya­mán spontánul a termelésben fel­merült nehézségek leküzdésére eszközöltek kisgépesítést, nem elő­re meghatározott, jól megfontolt céllal. Az ily módon végzett kisgé­­pesítés viszont csak részben hozza meg a várt gazdasági eredményt. S főleg ez a magyarázata a kis­­gépesítéstől való vonakodásnak. Helyes lenne, ha az illetékes szer­vek negyedévenként rajoni szinten megbeszélést tartanának a válla­latokkal, ahol felszínre kerülnének az eredmények, de főleg a hiá­nyosságok, mint­ a műszaki leírás és a munkálat elvégzési határide­jének be nem tartása, valamint az ebből származó károk. Ez jó mód­szer lenne arra, hogy Udvarhely vajon ipari egységeiben is egyre nagyobb teret hódítson a kisgé­­pesítés. KELEMEN ALBERT a kisgépesítésre! Az Ajándékok Hónapja alkalmából átrendezik a kirakatokat. A ma­rosvásárhelyi Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Vállalatának ki­rakatrendező műhelyében az u­tolsó díszítő anyagok készülnek. SKefyUe&d&dMl A másodikok A naptár már decembert mutat, s az évszak nem is hazudtolja meg magát. Borús, ködös, hideg az idő. Már csak a hó hiányzik, ami reméljük, nem várat soká ma­gára. Vidám gyereksereg nézegeti a kirakatokat, találgatják, vajon milyen ajándékokkal kedveskedik majd Télapó. December, az immár hagyományossá vált Ajándékok Hónapja, évről évre kellemesebb örömöket tartogat mindenki szá­mára, gyermeknek, felnőttnek egy­aránt. Az év összes hónapjai közül ta­lán ez a legnehezebb, legzsúfol­tabb a kereskedelmi vállalatok számára. Marosvásárhelyen s a tartomány más részein nagyarányú szervezőmunka előzte meg az Ajándékok Hónapját. A kereske­delmi vállalatok az előző évek ta­pasztalatai nyomán átfogó intéz­kedési tervet készítettek és e sze­rint dolgoznak. Az ajándéktár­gyak elsősorban a téli idénycik­kek, sál, kesztyű, különböző kö­töttáruk és más ruházati cikkek. Ezekből gazdagon biztosítják a szükséges mennyiséget és válasz­tékot. Textilüzleteink kirakataiban megjelennek az­ új kötött műanyag­áruk, amelyek bizonyára tetszést aratnak. Női, gyermek és férfi és­­nek nagy választéka áll a vásár­lók rendelkezésére. Cipőgyáraink már nem csak mennyiségileg, ha­nem minőségileg is kielégítik az igényeket. Megjegyezzük, hogy Marosvásárhely lakossága egy év alatt csaknem félmillió pár cipőt vásárolt. A falusi lakosság megnöveke­dett igényeinek kielégítését céloz­za az is, hogy az előző évekhez viszonyítva, nagyobb mennyiségű­ kultúr­cikkel látják el a szövetke­zetek szakosított és vegyesüzle­teit. A kereslet bővülésének meg­felelően növelték a falunak szánt könyvek, műanyagok, bőrdíszmű­áruk, kozmetikai cikkek mennyisé­gét. Az üzletekben és áruházakban divat- és rövidárukból, kozmetikai cikkekből, valamint a vásárlók által tetszés szerint kiválasztott árukból készített ajándékcsoma­gok kaphatók majd. Az áru ízlé­ses, szép csomagolására is gon­doltak. Már biztosították a szük­séges csomagoló eszközöket, kü­lönböző színű celofánt, szalagot, műanyag zacskókat, stb. A rádió és hangszerboltok is felkészültek a csúcsforgalomra. Rádiók, televí­ziók, különböző hangszerek és je­lentős mennyiségű hanglemez áll a vásárlók rendelkezésére. Az Ajándékok Hónapja talán a gyerekek számára tartogat a leg­több örömet. A csúcsforgalom ide­jére növelik a játékáru üzletek személyzetének számát, játékáru­val látnak el más szaküzleteket, s Marosvásárhelyen, a Kossuth La­jos utcában új játékáru egységet is nyitnak. Édességből ajándék­­csomagokat hoznak forgalomba, Marosvásárhelyen mintegy 6.000 darabot. Mozgó játékelárusító standokat állítanak fel a tarto­mány városaiban. S természetesen az idén sem maradnak, el a hagyo­mányos gyerekvárosok. Az Élelmiszer Helyi Kereske­delmi Vállalat és az Ipari Termé­kek Helyi Kereskedelmi Vállalata idejében gondoskodott a télifák díszítéséhez szükséges árucikkek­ről. Bőven kaphatók majd télifa­díszek, szaloncukor, stb. Marosvá­sárhely és Régen számára például 21.000 darab télifát biztosítanak. Marosvásárhelyen a zöldség- és gyümölcsüzleteken kívül még öt helyen fognak télifát árusítani. Szaloncukorból 40 tonnát, csillag­szóróból 5.000 dobozzal, míg al­mából 48 tonnát szállítanak ki a tartomány üzleteibe. A termékek bemutatásának meg­könnyítése céljából árusítással egybekötött kiállításokat rendez­nek az édesipari, textil s egyéb cikkeket árusító egységekben. Ezeket tudtuk meg az Ajándé­kok Hónapjával kapcsolatban. Re­méljük, mindenki megkapja azt, amivel a legnagyobb örömet sze­rezheti szeretteinek és saját ma­gának. pOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OOOOO OOOOOOOOOOOOl OOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OO OOt s FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL 'S ■ ■ ~1­­ — 111 ■ — —— — * 1 Az Encsel IIHófi* őszerm­atés* A marosvásárhelyi Encsel Mór Állami Ipari Vállalatnak egyik legjobb részlege a kártolószalag­­gyártó részleg. Fennállása óta — több mint tíz éve — egyetlen esetben sem történt meg, hogy az itt dolgozók lemaradtak volna a terv valamelyik mutatójának teljesítésével. Például ez év tíz hónap­jára szóló össztermelési tervüket a kártolószalag ké­szítők több mint 9 százalékkal, míg az árutermelési előirányzatukat 7 százalékkal szárnyalták túl. Októ­berben 265.000 lej értékű termékkel készítettek töb­bet az előirányzatnál. Ugyanakkor az egy főre eső termelékenységi előirányzatokat 3,3 százalékkal szárnyalták túl, s a tervezett önköltséget 4,96 szá­zalékkal csökkentették. Novemberben újabb sikereket értek el. Havi tervüket két nappal határidő előtt, 28-án teljesítet­ték. A kártolószalag készítők sikerei részben annak tulajdoníthatók, hogy a Szovjetuniótól kapott kor­szerű gépi felszerelésekkel dolgoznak, s igyekeztek az automata és félautomata gépek kezelését jól megtanulni. Mindezek után ismerkedjünk meg a részleg néhány kiváló dolgozójával. 1. BALOLDALI KÉP: Dan Constantinnak régi óhaja, hogy párttag legyen. Tudta: ahhoz, hog­­ ezt kiérdemelje, elsősorban jól kell dolgoznia. El­határozta, hogy a termelésben, s különösen a mi­nőség javítása terén példát mutat társainak. Úgy is lett, ahogy elhatározta. Dan Constantin nem ismeri a gyenge minőségű, vagy a selejtes terméket. Vágya teljesült. Kiérdemelte, hogy ő is az élharcosok, a kommunisták soraiba léphessen. 2. JOBB, FELSŐ KÉP: Chiron Dumitru és Sabädeanu Adrian kommunisták a kártolószalag mi­nőségéről tárgyalnak. Mindkettőjük véleménye, hogy a kártolószalagok minősége jó, de azért még lehet tökéletesíteni. 3. JOBB, ALSÓ CSOPORTKÉP: A kártoló­szalagokat összeszerelő csoport. Jobboldalt Simion Salomnica, tőle balra Kása Sándor, fent balról jobbra Kovács Lajos és Simon Albert. A tartomány helyiipara befejezte 1962 évi tervét A múlt évben összeállított mű­szaki-szervezési intézkedési tervek maradéktalan teljesítése, valamint a dolgozók odaadó munkája révén, a tartomány helyiipari vállalatai befejezték 1962-re szóló termelési előirányzatukat. A helyiipari vállalatok 21 mil­lió lej értékű terméket készítettek terven felül, össztermelési elő­irányzatukat pedig 26 millió lej­jel szárnyalták túl. Többek között 2.200 darab téglát, 450 tonna me­­szet, 3.500 köbméter bükkfaládát, 20.000 köbméter törtkövet, 4.200 négyzetméter gyapot-szövöttárut, 70 tonna kekszet és 750.000 liter borvizet állítottak elő terven felül. A terv határidő előtti teljesíté­sében kitűntek a Csíkszeredai ÉREM és November 7, az udvarhe­lyi „József Attila“, a régeni Köz­társaság, a gyergyói Partizánus és a marosvásárhelyi „Lázár Ödön“ Helyi Ipari Vállalat. A tartomány helyi iparának dol­­gozói vállalták, hogy az év hátra­­lévő részében újabb kimagasló eredményeket érnek el. A marosvásárhelyi Nyomdaipari Vállalat munkásai, technikusai és tisztviselői jelentik, hogy a munka jobb megszervezése s a­­termelé­kenység állandó emelése révén, egy hónappal határidő előtt tel­jesítették 1962-re szóló összterme­lési feladatukat. Az év hátralévő részében újabb sikerek megvalósítására töreksze­nek. A marosvásárhelyi Konzervgyár dolgozói határidő előtt teljesítet­ték évi tervüket. E nagyszerű eredményt a terme­lés állandó gépesítése révén, a termelékenység emelésével, vala­mint a munka jobb megszervezé­sével érték el. A vállalat dolgozói tíz hónap alatt 135.000 lejjel csök­kentették az előirányzott önkölt­ségi árat és 327.000 lejjel növel­ték jövedelmüket. Az év hátralévő részében még négymillió lej értékű konzervet készítenek terven felül. A régeni Faipari Komplexum dolgozói szintén határidő előtt tel­jesítették egész évi termelési felada­tukat. Az elmúlt 11 hónap alatt kiváló eredményeket értek el jö­vedelmi tervük teljesítése terén is. November 1-ig 1.677.000 lej érté­kű terven felüli jövedelmet köny­veltek el. A komplexum munkaközössége vállalta, hogy az év hátralévő ré­szében 6 és félmillió lej értékű faipari terméket készít terven fe­lül.

Next