Vörös Zászló, 1963. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1963-04-02 / 77. szám

A rácsi kollektivisták jól felké­szültek a tavaszra. A föld egy részét még az ősszel felszántot­ták. Idejében előkészítették a ve­tőmagvakat is, és ahogy a talaj hőmérséklete annyira emelkedett, megkezdték a vetést. Minden al­kalmas órát kihasználtak erre a munkára, és rövid idő alatt vé­geztek is a mák és a zab veté­sével. Jelenleg a napraforgót te­szik a földbe. Összesen 16 hek­tárt vetnek be ezzel a növényfaj­tával. Ugyancsak befejezték az első sürgősségi időszakba tartozó nö­vények vetését a gerebenesi kol­lektivisták is. Gyergyó rajonban is N­övelik a talaj termőképességét Gyergyó rajon kollektív gazda­ságai­ét, a szárhegyi állami gazda­ság az idén nagy gondot fordíta­nak a talaj termőképességének nö­velésére. A termelési tervekben előirányozták 1878 hektár tavaszi vetésterület istállótrágyázását. Az idén 46.540 tonna istállótrágyát hordanak ki a földekre és forgat­nak alá. A terv valóraváltásában élen járnak a borzonti, tekerőpataki, szárhegyi és alfalui kollektív gazdaságok. Rajoni viszonylatban azonban nagy a lemaradás. A tervezett is­­tállótrágyának március 28-ig csak 59 százalékát szállították ki a kol­lektív gazdaságok. Különösen a kilyénfalvi, a gyergyószentmiklósi és a remetei kollektív gazdaság késett meg ezzel a munkával. Dit­­róban, Újfaluban és Vaslában sem sokkal különb a helyzet. 40 TONNA ISTALLOTRAGYA HEKTÁRONKÉNT A szárhegyi állami gazdaság az idén 220 hektáron termeszt burgo­nyát. A nagyobb hektárhozam el­éréséért a vetésterületnek egy ré­szét istállótrágyával javítja, hektá­­ronként 40 tonna szerves trágyát forgat alá. Húsz hektáron még az elmúlt év őszén elvégezte ezt a munkát. ' ' " Azokon a területeken, ahová nem jut elég istállótrágya, műtrágyá­val növeli a termést. Hektá­ronként 200 kiló szuperfoszfátot és kálisót alkalmaz, később pedig 200 kiló nitrogént. A műtrágya egy részét már elszórták a földeken az állami gazdaság dolgozói. A SZÁRHEGYI KOLLEKTIVISTÁK az idén több mint 400 hektáron növelik istállótrágyázással a talaj termőképességét. Minden hektárra 25 tonna istállótrágyát biztosíta­nak. A fogatosok eddig több mint 4000 tonnát szállítottak ki a mező­re. A gazdaság fogatosainak több­sége jelenleg is ezt a munkát A gazdaság tavaly mindössze 9—10 hektáron termesztett zöld­ségféléket és rajoni viszonylatban is szép eredményt ért el. Az idén 35 hektáros lesz a kertészet. A terület nagy részére már kiszállí­tották s mihelyt lehet, aláforgat­ják az istállótrágyát. A szárhegyi kollektivisták a gyümölcsösbe is nagy mennyiségű istállótrágyát szállítottak. A GYERGYÓSZENTMIKLÓSI kollektív GAZDASÁGBAN nagyon megkéstek a tavaszi előké­születekkel. A tervezett 5280 tonna istállótrágyából március 28-ig csak 2100 tonnát szállítottak ki a földekre a kollektivisták. Megkés­tek, mert a­ vezető tanács nem szervezte meg elég körültekintően a munkát. A jó tervezés és szer­vezés hiányában a kapkodás jel­lemzi a kollektivisták tevékenysé­­g­é . A TALAJ TÁPEREJÉNEK NÖVELÉSE MELLETT a hektárhozam fokozásában nagy szerepe van a legjobb minőségű vetőmagvak használatának is. Ezért idejében kell biztosítani a legjobb vetőmagvakat. Igaz, hogy Gyergyó rajon éghajlata hűvö­sebb s ezért a tavaszi vetési mun­kálatokra később kerül sor, mint például Ludas és Marosvásárhely rajonokban, de ez nem indokolhat­ja a késlekedést sem a trágyázás­nál, sem a vetőmagvak tisztításá­nál. Márpedig ezzel is megkéstek a gyergyói kollektív gazdaságok. A tervezett 821 tonna vetőmagból csak 650 tonnát tisztítottak meg. Különösen Remetén és Borzonton nagy a mulasztás. Az elmondottakból következik, hogy a rajon szinte minden kol­lektív gazdaságában az eddiginél jobb munkaszervezés szükséges, mert mihelyt elérkezik a szántás és vetés ideje, kétszer olyan gyor­san kell dolgozni, mint a mele­gebb éghajlatú rajonokban. A marosvásárhelyi nyugdíjasok önse­gélyző egyesülete a múlt évben két alka­lommal is szervezett kirándulást a tagok részére, így a nyug­díjasoknak alkalmuk volt ellátogatni Bor­székre és Szovátára. Ez évben az ország több részébe szervez­nek kirándulást. Az első tavaszi kirándu­lást Bukarestbe ter­vezik. Az úti, elszál­­lásolási és ellátási költségek nagy ré­­szét az egyesület fe­dezi. Az érdeklődök részletes felvilágosí­tást kapnak az egye­sület Mihai Viteazul utca 17 szám alatti székházában. Felirat­kozni is itt lehet, áp­rilis 15-ig. n­_i-------— Nyugdíjasok kirándulása Világ proletárjai, egyesüljétek! mtst is. Az UMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 77. (3527.) szám. 1963. április 2. kedd.1 Ára 20 bám­. m­m­ons wifi­­ Befejezték a mák és zab vetését A bőséges kukorica termésért Tartományunk állami gazdasá­gai, szakszerűen alkalmazva az agrotechnika szabályait, a kedve­zőtlen időjárás ellenére is szemes­­kukoricából a tavaly 3.300 kilo­grammos átlagot valósítottak meg. Állami gazdaságaink az idén is megkülönböztetett figyelmet fordítanak e növény termesztésé­re, s ennek érdekében növelik a vetésterületet és a hektárhozamot. Azért, hogy a jó módszerek min­denütt meghonosodjanak, az ál­lami gazdaságok tartományi trösztje Radnóton két napos ér­tekezletet szervezett a mérnökök­kel és a gépkezelőkkel. Az érte­kezlet résztvevői különös gonddal I--II--II--II--II--II­­ vitatták meg a talajelőkészítés — és a megfelelő növénysűrűség biztosítása érdekében — a vetés kérdését. Az előterjesztett jelentések után az értekezlet résztvevői részlete­sen tanulmányozták a 2 SPC 2 típusú kukoricavetőgép működé­sét. Ugyanis állami gazdaságaink­ban a kukoricát mind ezzel a tí­pusú géppel vetik el. -------C3CJOC3----------­ A fogyasztási szövetkezetek rendkívüli tartományi konferenciája Szombaton zajlott le Marosvá­sárhelyen a fogyasztási szövetke­zetek rendkívüli tartományi kon­ferenciája. A konferencián részt vettek a tartomány fogyasztási és hitel­szövetkezeteinek küldöttei — több mint 350-en — és számos meghí­vott. A munkálatokban részvett Neamtu loan, a CENTROCOOP Végrehajtó Bizottságának tagja, Nicoleanu loan, a tartományi pártbizottság aktivistája, Ganea Iosif, a tartományi kereskedelmi igazgatóság igazgatója, Csavar Béla, a Szakszervezetek Tartomá­nyi Tanácsának elnöke. Kocsis István­, a fogyasztási szövetkezetek tartományi szövet­sége vezető tanácsa elnökének megnyitó szavai után a küldöttek megválasztották a konferencia munkálatait vezető szerveket, a munkálatokat vezető elnökséget, a titkárságot, igazoló és küldött javasló, valamint a határozatho­zatali bizottságot. Az elnökség Neamtu Ioan elv­társat bízta meg a rendkívüli kon­ferencia munkálatainak levezetésé­vel, majd Kocsis István elvtárs előterjesztette a tartományi szö­vetség vezető tanácsának 1962-ben kifejtett tevkenységéről s az 1963- as évben a szövetkezetek előtt álló feladatokról szóló jelentését. Po­­deanu Ioan alelnök a pénzügyi jelentést, Lantos Vasile pedig az ellenőrző bizottság jelentését ter­jesztette elő. A rendkívüli konferencia részt­vevői a hozzászólások során ele­mezték: a fogyasztási szövetkeze­tek tevékenységét, a város és falu közötti árucsereforgalom állandó fejlesztésében elért eredményeket, a hálózat bővítéséért, az ellátás javításáért kifejtett munkát. Be­széltek azokról az intézkedésekről, melyek gyakorlati alkalmazása,­ jobb feltételeket biztosít az ez évi feladatok maradéktalan teljesíté­sére. A rendkívüli konferencia hatá­rozatokat hozott a szövetkezeti mozgalom további fellendítése, a párt határozataiból a szövetkeze­tekre háruló feladatok gyakorlati megvalósítása érdekében. Végül megválasztották a fo­gyasztási szövetkezetek IV. orszá­gos kongresszusán résztvevő kül­dötteket és meghívottakat. Tarto­mányunk szövetkezeti mozgalmát az országos kongresszuson 82 kül­dött és 44 meghívott képviseli majd. A konferencia Neam­u Ioan elv­társ záró­szavaival ért véget. A fogyasztási szövetkezetek ren­dkívüli tartományi konferenciájá­nak részvevői QOOUJ2CWQZ—______. Nagyméretű véradó-mozgalom A Tartományi Vérgyűjtő- és Tároló Állomás a tartományi, il­letve rajoni Vöröskereszt bizottsá­gokkal karöltve, idén nagyméretű önkéntes véradó akciót szervezett, több rajonban. Az akció célja mi­nél nagyobb számú önkéntes vér­adót toborozni. Az önkéntes vér­adók mozgalmába Marosvásár­hely rajonban az erdőszentgyörgyi lakosok, a gyulakutai hőerőmű, a makfalvi lenfeldolgozó üzem dol­gozói, Nyárádszeredában a kollek­­tivisták, a GTA dolgozói és má­sok kapcsolódtak be. Ludas ra­jonban a Kenderáztató és a Cu­korgyár alkalmazottai jelentkez­tek tömegesen véradásra. Topli­­cán, Gyergyóban és Csík­rajon­ban is szép eredményekkel zárult a mozgalom. Csíkszentmártonban például 400 önkéntes véradó je­lentkezett. E mozgalom eredmé­nyeként az elmúlt negyedévben 1400 dolgozó adott vért, térítés mentesen. 40.000 hektárral növelik a gyümölcsösöket hamarább beköszöntött, mint az ország más vidékein. Az egész országban eddig több mint 5500 hektárt ültettek be gyü­mölcsfával. A tervek szerint az idén 40.000 hektárral bővítik ki a gyümölcsö­söket. Ennek a munkának a felét még tavasszal elvégzik. Az év vé­gére az ország gyümölcsöseinek területe megközelíti a 300­ 000 hek­tárt. Az új gyümölcsfacsemeték több mint 40 százaléka alma és körte, a telepítést főképpen az ország nagy gyümölcstermő vidékein végzik, ahol a gyümölcstermesztésnek régi hagyományai vannak és a helyi adottságok is a legkedvezőbbek. Megkezdődött a gyümölcsfák ül­tetése. Nagyobb területeket telepíte­nek be Olténia, Bánát és Dobrud­zsa tartományokban, ahol a tavasz A Carpati Turisztikai Hivatal marosvásárhelyi kirendeltsége szervezésében szinte minden hét végén kirándulásokon vehetnek részt a dolgozók. Az elmúlt va­sárnap például népes kiránduló csoport kísérte el a Muresul csa­patát az aranyosgyéresi mérkő­zésre. Ma délben újabb kiránduló csoport — mintegy százötven sze­mély — indul a Petrolul Ploieșt —Ferencváros (MNK) labdarúgó mérkőzésre. A kirándulók meg­szakítják útjukat Szinaján, meg­látogatják a Peleș kastélyt, majd tovább utaznak Ploieștire. A mér­­kőzés előtt még megismerkednek a város nevezetességeivel és este indulnak vissza. Az élenjáró művelődési otthon cím elnyeréséért A nagyernyei művelődési otthon válasza A balavásári művelődési ottho lapunk március 26 i számába felhívással fordult a tartomán összes művelődési otthonaina vezetőségéhez, azzal a célla hogy hazánk fasiszta iga alól felszabadulásának 20. évforduló­jára még virágzóbbá tegyük fal­vainkon a művelődési életet. A felhívás nagy visszhangt talált tartományszerte. A napok­ban a nagyernyei művelődési ott­hon vezetősége is áttanulmányoz­ta azt, és arra az elhatározásr­­­ jutott, hogy nemcsak rész vesz­nek e versenyben, hanem minden megtesznek az első hely megszer­zéséért. Az adottságok, lehetősé­gek megvannak erre. A nagyér­nyei művelődési otthon jól felsze­­relt, televízióval, rádióval, mag­netofonnal rendelkezik. Büszkék is erre a kollektivisták. Látogat­ják a mozi előadásait, a klubot, könyvtárat egyaránt. Vasárnapon­ként megtalálni itt a község ap­raját, nagyját. Olvasnak, szóra­koznak, asztaliteniszeznek, zenét hallgatnak. Különböző előadáso­kon, rendezvényeken vesznek részt. Már ezzel a sokoldalú tevé­kenységgel is belekapcsolódhatna a kultúrotthon a versenybe. De azt akarják, hogy művelődési ott­honuk még szebb legyen, az ott kifejtett tevékenység még élén­­kebb. Nemsokára újrafestik a mű­velődési otthont, parkosítják az udvarát, száz meg száz virágot, rózsafát, gesztenyefát ültetnek el. Rövidesen hozzákezdenek a mű­velődési otthon két helyiségének az elkészítéséhez, amelyeket az agitációs művészbrigád és a szín­játszó csoport használ majd pró­bateremként. A kollektív gazda­ság kulturális alapra 12.000 lejt irányzott elő ebben az évben, a­­­mely összeget bútorok, függönyök­­ és egyéb kelléke' vasi 'scare fo­­r­dítják.­­ A kulturális­ nevelőmunka foly­­­­tonosságáért több intézkedést fo­­­­ganatosítottak. A balavásári mű­­­­velődési otthon versenyfelhívásá­ban feltüntetetteken kívül még e következőket valósítják meg:­­ Havonta négy hangos híradó­ban tájékoztatják a kollektivistá­­­­kat a politikai és egyéb esemé­­­­nyekről, beindítják az agronómus 1 óráját, amelyet minden vasárnap tartanak, és ilyenkor a gazdaság­­ mérnöke hasznos tanácsokat, út­­■ mutatásokat ad a kollektivisták­nak. Havonta kétszer szerveznek „Aki tud, az nyer" versenyt. Az ifjúsági csütörtök keretében helyet kap majd az Utazás a térképen című rovat is. Ezenkívül havonta i­s legalább két tudományos jellegű í­r előadást is műsorra tűznek. Nyolc­­ filmismertetőt tartanak, és a je­­­­lentősebb filmekből filmtörvény­­­­széket szerveznek. A művelődési otthon és a könyvtár a tavaszi munkálatok idején is tovább végzi a könyvterjesztést és ismertetést.­­ Elhatározták, hogy rendszeresítik­­ a szakkönyveknek a munkahelyen­­ való ismertetését, s mindig a so­­r­ron levő munkáknak megfelelő­­ szakkönyveket választják ki. Terv­e­­­vük közé tartozik az is, hogy úgy mozgósítják Ikland, Székes és­­ Ernye község kollektivistáit, hogy­­ havonta legalább egy műsoros előadást tartsanak, úgy tervezik, hogy augusztus 23 tiszteletére ki­állítást szerveznek a kollektív gazdaság idei terményeiből. A mű­velődési otthon vezetősége min­­­­dent elkövet, hogy a művészcso­portok eredményesen szerepelje­nek a VII. országos kultúrver­­se­ny keretében. Vállalják, hogy a község lakóinak több mint 80 csácaléka, boronjii, a mű­velődéni otthonban folyó kulturális nevelő­munkába. Ennyi, röviden, az ernyei mű­velődési otthon vezetőségének vá­lasza, terve, amelyet bizonnyal meg is valósítanak. Biztosíték erre az eddigi lelkes, odaadó és sok­oldalú munka. OLTEÁN LÁSZLÓ Állandóan bővül az Electro- Mures Állami Ipari Vállalat gépparkja. A képen a nemrég üzembe helyezett, korszerű szer­számgyalugép látható, amelyet Lőrinczi Márton IMSZ-tag ke­zel nagy szakértelemmel. Egyre jobb minőségű bútor Az ipari vállalatok egyik leg­fontosabb feladata a termékek­­ minőségének állandó javítása, s olyan munkadarabok előállítása,­­ amelyekben egyaránt örömét leli az, aki készíti s az, aki megvásá­­­­rolja és használja. E feladat­nak messzemenően igyekszenek eleget tenni az udvarhelyi Fa­gazdálkodási Vállalat bútorrész­legének dolgozói is. Az elmúlt­­ évek tapasztalataira alap­ja szá­mos olyan intézkedést . ...lyoztak elő, melyek lehetőséget teremte­nek arra, hogy az idén még jobb minőségű és szebb bútorokat gyártsanak. Az egyik ilyen­ intézkedés az önkéntes ellenőrző brigádok újjá­szervezése. A brigádok tagjai he­­­­tente tartanak megbeszélést a kü­lönböző munkahelyek dolgozóival. Ilyen alkalmakkor megvitatják az ellenőrzés során észlelt minőségi hibák okait, felszámolásának le­hetőségeit. Termelési értekezleteken bebizo­nyosodott, hogy a minőség javí­tásának egyik alapfeltétele a munkaszakaszok közötti rendsze­res ellenőrzés. Ilyenformán a mi­nőségi hiba azonnal felszínre ke­rül, s alkalom adódik arra, hogy operatíven felszámolják. A részleg vezetősége által fo­ganatosított intézkedések, vala­mint a hivatásos és önkéntes mi­nőségi ellenőrök munkájának eredményességét igazolja, hogy az ez évben gyártott és szállított televíziós asztalból egyre sem ér­kezett minőségi panasz. GERE ÁRPÁD levelező Mosa István fényezőmester, Nadrág József minőségi ellen­őr és Kisnémeti András brigádos megvitatják egy munkadarab mi­nőségét. -□□□izoa- A közép- és szakmai iskolák igazgatóinak tanácskozási Április 3-án tartják Marosvásár­helyen a közép- és szakmai isko­lák igazgatóinak tanácskozását. A tanácskozáson részt vesznek a ra­joni pártbizottságok titkárai, az IMSZ rajoni bizottságainak az is­kolai kérdésekkel foglalkozó titká­rai, a rajoni néptanácsok tanügyi osztályainak főnökei, az iskolák igazgatói és pártalapszervezetei­­nek titkárai. A tanácskozás mint­egy 150 résztvevője a második év­harmad tanulmányi eredményeit, a kommunista nevelés, az iskola és szülői közösség közötti kapcsolat kiépítésének kérdéseit beszéli meg. Befejeződött a gyermek­­bénulás elleni újraoltás Az egész országban befejeződött a 32 éven aluli lakosok gyermek­­bénulás elleni újraoltása. Több mint 10 millió személynek adták be a fővárosi ,,,dr. I. Cantacuzino“ Intézetében előállított, trivalens cseppeket. Április folyamán harmadszor oltják be az 1961. november 1 — 1962. november 1 között született gyermekeket, akik az első két ol­tást már megkapták. ' ...... ' **­­ *",T ■l—a Marosvásárhelyi tudományos kutató az RNK Akadémiája díjnyertesei között Az elmúlt napokban közzé tet­ték a Román Népköztársaság Akadémiája 1960 és 1961 -es évre szóló díjai odaítéléséről szóló köz­leményét. Az Akadémia díjnyerte­sei között találjuk Marosvásárhely egyik tudományos dolgozóját is, dr. Spielmann József egyetemi ta­nárt, az orvostudományok kandi­dátusát, aki A romániai filozófia történetéből című, Nicolae Bal­­cescu díjjal kitüntetett mű társ­szerzője. Ebből az alkalomból szerkesztőségünk egyik munkatár­sa felkereste Spielmann József elvtársat, hogy tudományos tevé­kenységéről, jövőbeni terveiről tá­jékoztassa lapunk olvasóit. — Mint a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógysze­részeti Intézet orvostörténeti tanszékének tanára, filozófiai tanulmányáért részese az 1960-as N. Balcescu akadé­miai díjnak. Hogyan függ össze a két tudományos te­vékenység egymással? — Az orvostörténelem kutatása elképzelhetetlen a filozófiai kuta­tások nélkül. Tudnunk kell, hogy hazánk legkiemelkedőbb orvosai, mint Babeș, Marinescu, Baraj és mások, haladó filozófiai gondola­tokat fogalmaztak meg. Másrészt azért is elválaszthatatlan az or­vostörténelem a filozófiai kérdé­sektől, mert filozófusaink maguk is nem egy esetben a természettu­dományok anyagával támasztották alá feltevésüket. Úgy vélem, így érthető tudományos kutató mun­­kám kettős területe, — tájékozta­­tott Spielmann doktor. Már évek óta kapcsolatban va­gyok a Román Népköztársaság Akadémiája Filozófiai Intézetével,­­s nagy megtiszteltetés számomra, hogy munkatársaként dolgozha­­om. A romániai filozófia történe­­éből című kötet, mely 1960-ra megkapta az Akadémia filozófiai díját, a román nép és az együtt­lő nemzeti kisebbségek filozófi­­ainak haladó nézeteit tárja fel. 1 kötet több tanulmányt tartal­­í­raz e témakörből A. V. Conta,­ Iuliu Bara? és mások filozófiai­­ felfogásáról szóló tanulmányok­­ mellett, az Apáczai Csere János természettudományos nézeteinek filozófiai jelentőségéről szóló ta­nulmányt is magába foglalja. Ez az én hozzájárulásom a műhöz. Az akadémiai díjak odaítéléséről szóló közlemény nem ért váratla­­­­nul, már néhány hónappal ezelőtt tudomást szereztem a döntésről, ennek ellenére, őszintén megval­lom, némi büszkeséggel és mély­séges hálával fogadtam hazánk legmagasabb tudományos fórumá­nak, az Akadémiának munkám iránt tanúsított megbecsülését, úgy vélem, itt egy kis kitérőt kell tennem és elmondanom, hogy mily sokat köszönhetek intézetünk vezetőségének, a pártbizottságnak és közvetlen munkatársaimnak, akik a legmesszebbmenő segítsé­get, nyújtják ahhoz, hogy eredmé­nyes tudományos munkát végez­hessek. De nem mulaszthatom el hálámat kifejezni Valeriu L. Bo­­loga professzornak, a kolozsvári Orvostudományi Intézet vezetőjé­nek, tanítómesteremnek, aki határ­talan türelemmel segítette fejlődé-­­­semet. — Engedje meg, hogy e gondolathoz kapcsolva, újabb kérdést tegyünk fel: milyen tudományos munkákkal fog-­­lalkozik é­s milyen jövőbeni tervek foglalkoztatják? — Kutató tevékenységem köz­ponti területe a hazai orvostörté-­­ nelem kérdései. Eddig már közel­­ száz tudományos dolgozatom és 1 népszerűsítő közleményem jelent­­ meg, köztük két monográfia, egy­­ önálló tanulmánykötetem és több­­ az­­Akadémia kiadásában megje­lent tanulmánykötetben szerepel­­­­tem társszerzőként.­­ Kutató munkámat Adalékok a­­ marxista eszmék történetéhez ha-­­­zánkban címmel foglalhatnám­­ össze. Azon orvosok és természet- fő­tudósok nézeteit elemzem, akik I.­­ P. Pavlov korszakalkotó munkás­­a­sága előtt, mint előfutárok a köz- ' n­ponti idegrendszer vezető szerep l­­­pét domborították ki a szervezet ,­­ működésének irányításában és akik a tudati-szellemi tevékenysé­get az agy reflexes működésére ve­zették vissza. Ezek közé a tudósok közé tartozik Apáczai Csere János is, és rajta kívül I. Georgescu- Deleanu, Lechner Károly, Gheor­­ghe Marinescu. Jelenleg ebben a vonatkozásban Pándy Kálmán — századunk elején a szebeni elme­kórház igazgatója — munkássá­gát tanulmányozom, aki nervista szempontból hasonló nézeteket vallott. Természetesen, munkásságom­ban a természettudományok és or­vostudományok filozófiai kérdései­vel is foglalkozom. E tekintetben feladatomnak tekintem materia­lista hagyományaink kidomborítá­sát és az idealista elméletek lelep­lezését. Ilyen vonatkozásban már eddig is több tanulmányom jelent meg: Humanizmus és orvostudo­mány, A lenini tanítás és a bioló­giai tudományok egyes filozófiai kérdései, Korunk (1926—1940) és a természettudomány filozófiai kérdései, stb.­­ Terveim, illetve már megkez­dett munkáim között szerepel a hazai orvostudomány haladó kép­viselői és a hazai néptömegek táplálkozási kérdéseinek a feldol­gozása, úgy vélem, ez utóbbihoz fölösleges magyarázatot fűznöm, a téma önmagáról beszél. Még csak annyit szeretnék meg­jegyezni, hogy munkám magas akadémiai értékelése további, még elmélyültebb és odaadóbb tevé­kenységre serkent, hogy minél job­ban szolgáljam azt a tudományos területet, ahol képességeim szerint a legtöbbet adhatom. A magunk részéről további si­kereket és eredményekben gazdag munkásságot kívánunk, hogy mi­nél több és értékesebb tudományos művel járuljon hozzá orvostörté­­nelmünk haladó hagyományainak feltárásához, dolgozó népünk tudo­mányos ismereteinek bővítéséhez, a felnövekvő orvosnemzedék el­méleti képzéséhez. Lejegyezte: HEGYI KATALIN

Next