Vörös Zászló, 1963. július (15. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-02 / 153. szám

Az RMP Haros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 153. (3603.) szám. 1963. július 2. kedd­i Ára 20 bám­. Magas agrotechnikai színvonalon A jilavai kombinátban a por­tás egy személyazonossági iga­zolványt­­nézegetett. — Szeretné megtekinteni az egész kombinátot? — Csak a cserző részleget, válaszolta a kérdezett, és a napsütésben csillogó baloldali épülettömb felé mutatott. Az ismeretlennel együtt in­dultam el a kombinát baloldali épülettömbje felé. Szótlanul haladt mellettem. Minden le­kötötte a figyelmét: az aszfal­tos járda, a sétány két olda­lát szegélyező, még beültetlen virágágyások, a köröskörül ho­noló csend, s mindenekelőtt az új ásványi cserzőrészleg élénk, derűs színű épületének egyre jobban kivehető kontúrja. Mircea Popescu mérnök, a cserzőrészleg vezetője barátsá­gosan fogadott. — Andrei Sava. Nyugdíjas vagyok. Hajdani Dimbovița parti tímár — mutatkozott be társam. Együtt jártuk be az épüle­tet s végül a cserzőrészleg rak­tárjában kötöttünk ki. Nem könnyű dolog eligazodni a 13.400 négyzetmétert kitevő fo­lyosók és tágas üzemcsarno­kok útvesztőiben, a működés­ben lévő gigantikus gépóriá­sok, bonyolult csőhálózatok, készülékek, a tűzijátékként vil­­lódzó, színes villanyégők e vi­lágában. A futószalag lassan, szinte nesztelenül suhan tova. A bő­rök egymás után „szállnak ki" a csillékből, egy acélkar rakja sorba őket a raktár előtt. — Az ott Duruian — mutat a főmérnök egy készülék előtt ülő, középkorú férfi elé — száz ember munkáját végző gépi erőt irányít... A gyárlátogató öreg tímár körüljáratja szemét a csarnok­ban. Mintha a hajdani száz ki­­merült, verejtékező embert ke­resné, akik egymás nyomában lépkedve cipelték a zsíros ta­pintású, penészes, vérfoltos bő­röket. Emlékezetének ködéből talán előbukkannak a görnyedt emberek, amint némán lépked­ve cipelték hatalmas farudakon a rettentő bűzt árasztó cserző kádakat... Tompa zörej hal­latszik, s ez visszavezeti a mához: Constantin Duruian lenyom egy vezénylő kart, s az elektromos nyersbőrrakó ké­szülék működésbe lép. Egyetlen gombnyomás s a gép kecses félkört leírva, tonnányi cé­g emel a magasba. Elrendezi a raktár polcain, majd a­z utó­daruk felé továbbítja. Az elek­tromos nyersbőrrakó gép tizen­két mozdulatával az egész napi nyersanyagot biztosítja. Ez a gép egyelőre csak ka­pacitásának 60 százalékával dolgozik — magyarázza Mir­cea Popescu mérnök. A gyár mindössze egy éves. Mikor tel­jes kapacitásával dolgozik majd az üzem, e gép „kar­main“ megy át egész bőripari termelésünk mintegy negyed­része. Duruian háta mögött állva megcsodáljuk, milyen pontosan rakja fel a gép a tonnányi bőrt a futódarura, amelyet a láthatatlan kéz hatalmas nyí­lás előtt állít meg. Az az ér­zésünk, hogy mindenki e lát­hatatlan kéz intésére vár. Az akusztikai és elektromos jelző­­berendezéseket figyeljük. S egyszerre csak az egész bőr­­mennyiség láthatatlanná válik, ringatózni kezdenek az óriási hordók, valahol lenn a mély­ben pedig, a sima, csillogó ce­mentpadló alatt, valami meg­csobban, mint mikor valaki be­lép a fürdőbe. A bőrök füröd­­nek a mésztejben, lúgban, vit­riolban és sok más láthatatlan vegyi oldatban. Senki sem érez sem a szájában, sem a tüde­jében semmiféle csípős szagot. A friss légáramlat ritmikusan legyezi a mennyezetet, a pasz­tellszínű falakat. Mi történik odalent, a csar­nokok gyomrában? Csak a „négyszögletű fej" rejtélyes mozgásából következtethetünk. A lakások így nevezik a for­ma a miatt az elektronikus agyat, a láthatatlan kezet, amely irányítja a motorokat, hozza és viszi, majd pedig az előírt séma szerint elrendezi a vegyszereket, automatikusan megállítja az összes készüléke, két, közli a mechanikai állo­mással az esetleges géphibá­kat. Ő hozza felszínre, egyszerű gombnyomásra, a puha, fehér, tiszta, teljesen szagtalan bőrö­ket. — Ezt a munkát mi kerete­ken végeztük, — meséli Sava, az öreg munkás. Az emberek nagy izomerő felhasználásával kifeszítették és leszögezték a bőröket... egyiket a másik után. — Szakértői megállapítás szerint — magyarázza a mér­nök — m­a Jilavában a mun­kások fizikai erőkifejtése sehol sem haladja meg óránként a 240 kilokalóriát (az 5 km-es óránkénti ütemben gyalogoló ember hozzávetőleg 300 kiló kalóriát fejt ki), újabb csarnokokba lépünk, s a bőr útja is egyre érdekesebbé válik. Kék köpenyes munkások, —­ nagyrészt fiatalok — irá­nyítják a gépeket, amelyek megadják a bőr végső, formá­ját. A futószalagok megállás nélkül újabb és újabb bőröket visznek a furcsa, alakú festő­szerkezetekhez. Az első minő­ségi ellenőrzést a csalhatatlan rádióaktív izotópok és fotocel­lák végzik. Innen tovább megy a harminc féle színű, kikészí­tett fényes bőr. Szinte észrevétlenül tette meg a több mint háromhetes, hosszú utat a nyersbőr attól kezdve, hogy bekerült a gyár­kapun. De a termelési folya­matok eredményét a számító­gép automata számlapja érzé­­kteleti legjobban: naponta 2800 négyzetméter bőr — 18.000 pár cipő. Ez tehát a mai jilavai cser­­zőüzem­. Geo Bogza 30 évvel ezelőtt járt az egykori Dimbovița­­parti timárműhelyben, és a mai jilavai üzemet is jól ismeri. Szuggesztív erejű az író alábbi néhány sora: „A jilavai cserzőüzem a ha­sonnevű község mellett terül el. Ha a kapuján nem jelezné táblácska, hogy gyár, bárki azt hihetné, hogy napfényes, par­kos strand, vagy szanatórium előtt áll“. És a múltra emlé­kezve: „ .. .Málladozó, pené­szes falak, komor épületek; minden olyan sötét és nyo­masztó, mint egy bűnös lelki­ismeret ..." Majd lejjebb: „ ... Keresték és meg is ta­lálták a megoldást mindenre, ami bántó volt a szemnek, ami lealacsonyító volt az emberre. A jilavai cserzeüzem olyan de­rűs nyugalommal áll ma előt­tünk, mint az az ember, aki­nek tiszta a lelkiismerete." Az egykori tímárral együtt tekintettük meg az új technika csodáit. És az öreg nyugdíjas ragyogó szemmel mondja: — Lámcsak, nem is tudtam, hogy ilyen szép mesterségem van. Bezzeg az én időmben ... Talán nem is lenne olyan ne­héz nyomogatni a gombokat... vigyázni azokra a kicsi vörös, zöld és kék égőkre ... C. NICULICA, az Agerpres szerkesztője Tímárok Világ proletárjai, egyesüljetek! Kétnaponként egy újítás A dicsői Karl Marx Vegyikom­binátban egyre sokoldalúbbá válik az újítómozgalom és egyre lénye­gesebb termelési kérdéseket old meg. Mind több tiszta mélyül el a műszaki kérdések tanulmányozásá­ban, miközben fejlettebb technoló­giai eljárások után kutat. A Vegyi­­kombinát újítómozgalmának ele­venségére, tömegjellegére jellem­ző, hogy az év eleje óta 90 újítá­si és ésszerűsítési javaslat látott napvilágot. Tehát átlagosan min­den második nap nyújtottak be el­bírálásra egy-egy javaslatot a dol­gozók. E kezdeményezések két­harmadát máris gyakorlatba ültet­ték s azok 923­ 000 lej megtakarí­tást hoztak a Kombinátnak. A vállalat újat kereső dolgozói kö­zel 60.000 lej értékű anyagi ösz­tönzésben részesültek. A legértékesebb javaslatot Crá­­ciun Vasile és Endörfer J­án tet­ték. A 4-es számú karbidkemencét kiszolgáló kábelpálya megváltoz­tatása 70.000 lej megtakarítást eredményez, Grghizan Viorel ja­vaslatának alkalmazása révén 32.000 lej költséget takarít meg a vállalat. A legtevékenyebb újítók közül említjük meg Cucui loan, Rusu loan, Sántha Géza munká­sokat, Bozegan Ioan és Dragomir Teodor mestereket, valamint Schwartz Emeric mérnököt. HASACIU IOAN Géppel gyorsabb, előnyösebb ... A határban sárgul az árpa és a búza. Egyes helyeken, mint pél­dául Náznánfalván, Klóródszent­­mártonban­, már hozzákezdtek az árpa betakarításához. Nemsokára általánosan is kibontakozik ez a jó munkaszervezést, gyors ütemet követelő munka. Nagy feladat vár a traktorosokra, állami gazdasági dolgozókra és kollektivistákra: az idén tartományunkban 130.367 hektár kalászost kell betakaríta­­niuk. Tudvalévő, hogy a kalászosok betakarítása gyors és szemvesz­­teség nélküli kell hogy legyen. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy ez a munka nyolc-tíz nap alatt véget érjen. Szükséges azon­ban, hogy ahol csak megengedi a terep, teljes erővel munkáltassuk a kombájnokat, gépeket. A kombájnokkal végzett aratás­sal minimálisra csökken a szem­veszteség, gyorsabbá és lényege­sen olcsóbbá válik a munka. A mezőmadarasi kollektivisták a ta­valy kiszámították, hogy egy hek­tár búza levágása (kaszával), ezenkívül a kévekötés, a hordás, az asztagrakás, a cséplés, és a szállítás összesen 26 munkaegy­ség-ráfordítást igényelt. Egy mun­­kegység értéke 22 lejt tett ki. Te­hát egy hektár búza betakarítása kézi erővel 572 lejébe került a gazdaságnak. Ezzel szemben a kombájnnal történő betakarítás hektáronként, 1800 kilós termést véve alapul, csak 216 kiló búzá­jába került. Ennek az értéke 312 lej. A hektáronkénti különbség te­hát: 260 lej. Ennél azonban sok­kal több a nyereség. Általában el­mondható, s ezt a madarasi példa is igazolta, hogy a kombájnnal történő betakarítással hektáron­­ként átlag 240 kilóval kevesebb a szemveszteség. Ennek az értéke 336 lej. A kombájnnal, történő be­takarítással tehát hektáronként 596 lejt takarít meg a gazdaság, mely 100 hektárnál már 59.600 lejt kitevő megtakarítást jelent. Ezért igénylik­­ a madaras kollektivisták a kombájnok minél nagyobb terü­leteken való munkáltatását. A kórodszentmártoni, ákosfalvi, szentpáli, nyárádszentmártoni, szentgyörgyi, nagyernyei és más kollektív gazdaságok az idén ugyancsak nagy területeken végez­tetik kombájnokkal a kalászosok betakarítását. Általában felkészül­tek, a gabona szárítására és meg­felelő tárolására, ami fontos fel­tétele a gépi betakarításnak. A kórodszentmártoni kollektív gazda­ság például az árpát szinte tel­jesen, a búzának pedig 60 száza­lékát takaríttatja be kombájnok­kal. Ezzel meggyorsítja a munkát s lényegesen csökkenti a kiadáso­kat. A kollektív gazdaságok vizsgál­ják felül a gépállomásokkal kötött szerződéseket, és a lehetőségek arányában növeljék a kombájnnal történő betakarításra leszerződött területet. Ugyanis a gép- és trak­torállomásoknak sokkalta nagyobb területeken való kombájnaratásra van lehetőségük, mint amennyire szerződést kötöttek velük a kol­lektív gazdaságok. Ilyen vonatko­zásban különösen a ludasi, a nyá­­rádszeredai, a régeni és a maros­­vásárhelyi gép- és traktorállomá­soknak kell növelniük a feladatu­kat, hogy teljesen kihasználhas­sák a rendelkezésükre álló kom­bájnokat A meleg időjárás a nyárád­szentmártoni egyesített kollektív gazdaság határában is megérlelte a súlyos kalászú árpát. Június 28- án reggel a VII. brigád ünnepé­lyesen kezdett hozzá az árpa be­takarításához. Jelen volt Kocsis Gyula, a gazdaság elnöke és Bo­ros Béla, a gazdaság mérnöke is. Az árpa szép s a brigádhoz tartozó terület egész termését vető­magnak fogadták el. A becslések szerint 2800—3000 kilós átlagra lehet számítani. A kalászosok jelentős részét itt is kombájnokkal takarítják be — nja RADULY SÁNDOR levelező 30----------­A nyárádszentmártoni kollektivisták is hozzákezdtek az árpa betakarításához Nagy becsületük van a bögözi kollektív gazda- rá is szolgáltak a bizalomra. A növényes olasz­ságban Csont Ferenc és Bencze Dezső traktoristák­ mindig a legmegfelelőbb időben, magas minőségi nak. A vezető tanács teljesen rájuk bízta az 5000 szinten végezték el. Ott-jártunkkor még csak ne­kilós szemeskukorica termesztésre előirányzott 64 hány hektár volt hátra a kukorica negyedik kapa­hektáros terület megművelését. S a traktoristák lábából. Képünkön, munkában a traktorosok. Általános áruház épül A Ludas rajoni­kopterián — mint hazánk minden táján — sok új középület épült. A községszék­helyen és a hozzá tartozó faluban egy-egy kultúrotthon, egy iskola, stb. épült fel. Az idén újabb je­lentős munkálatot végeznek, kor­szerű általános áruházat építenek, falatozóval. Az építkezéshez szük­séges anyagok nagy részét már beszerezték és rövidesen hozzá is látnak a munkához.­­ Éltanuló főiskolások köszöntése Szombat este száz eltanuló ma­­rosvásárhelyi főiskolást köszöntöt­tek a Trandafirilor téri diákott­honban rendezett összejövetelen. A meghitt össze­jövetelen az Orvo­si­ és Gyógyszerészeti Intézet, a Szentgyörgyi­ István Színművésze­ti Intézet és a Pedagógiai Főis­kola élenjáró hallgatói találkoz­tak. Köztük volt Puskás Katalin VI. éves, Kun Imre III. éves, Vada Mária IV. éves, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet 9—10-es érdemjegyű hallgatói, Moldovan Ioan, a Pedagógiai Főiskola II.­­ íves hallgatója és mások. Az ön-­­ népés­zeket többek között A Jára- I­sofszki Tibor rektor, Bakos János, a marosvásárhelyi Egyetemi K­­■ is­pont Diákszövetségének elnöke és­­ is­ások köszöntötték. -----------aac Újdonságok a régeni faipari­­ vállalatnál­­ TELEVÍZIÓ AZ ERDŐN A régeni faipari vállalatnál a­ kollektív szerződés alapján több vágteret látnak el rádióval és te­levízióval. Az elmúlt napokban szerelték fel az első televíziós kép-­­ szüléket az iszticsói vágtéren, IS SZAKMAI ELŐADÁSOK A dolgozók szakmai ismeretei-1. nek további gyarapításáért, a vál-1. Falat mérnökei és technikusai rend-­­­szeresen tartanak előadásokat. A­­ napokban Verenca Victor mérnök is tartott előadást a drótkötél-pá­­­­lyák sajátosságairól és kihaszná­lási fokuk növelésének lehetőség i­­géb­ől. II 300.000 PISZTRÁNGIVADÉK Ij A laposnyai pisztrángtenyész- ij­tők szorgalmas és hozzáértő mun-­­­kája nyomán hegyi vizeinket nem­rég 300.000 pisztrángivadékkal­­ népesítették be. A napokban újabb­­ értékes halfajta, a lepény, mint­ Ij egy 15.000 ivadékával gazdagod­­­­­nak hegyi vizeink. l­asáutaf* — a h­m& Már a kora reggeli órákban benépesedtek Marosvásárhely strandjai, ezrek lepték el a Ma­ros partját, „telt ház“ volt Ma­rosszentgyörgyön is, és a vik­end-telepet is sokan keresték fel. A motorosok százai robog­tak Szováta, Parajd és más kö­zelebb fekvő fürdőhelyekre. Ez volt az idei nyár legmelegebb vasárnapja, nem csoda hát, ha mindenki enyhülést keresett a kánikulai hőségben. Alább né­hány képben igyekszünk bemu­tatni olvasóinknak, hogyan töl­tötték szabadnapjukat a vásár­helyiek a 35 fokos melegben. Szovátán — A viként-telepen — Marosszentgyörgyön Kommunistá­kh­oz ! M&toan­ |j * Váratlanul tört ki a vihar. I A um­a-della Cnilia veche agá- I ban magános motorcsónak is szelte a hullámokat, rajta há­­­­­rom kommunista: Nicolae Iaco-­­vici parancsnoki , Savei Ditcov­­­i kormányos és Cozma Maluchin j, g gépkezelő. s % Hirtelen villám ütött a par- ± 9 ton lévő nádraktárba. A lán­­s­á­gok magasra csaptak. A tulceai r 9 UTA motorcsónakjának három­­­­ utasa azonnal partra szállt. A r 7 közelben rajtuk kívül nem volt c 1 ember. Segítség nélkül, kétórás ia­­ megfeszített küzdelemmel eltöl­­t­­­ták el a tüzet s igy megmentet­­r­­­ték a bráilai cellulóz-kombinát f 1­60.000 .nádkötegét. f I Tettük kommunista emberek- a * hez méltó. i A dolgozók szakmai továbbképzéséért Az iparvállalatokban különböző aratókban gondoskodnak a mon­­ások, technikusok és mérnökök­zakmai­­ továbbképzéséről, mert az­­ technika bevezetése köztudomá­­úlag szorosan összefügg a szak­mai továbbképzéssel. A Vulcan egyipari felszerelés gyárban több mnt 2000 munkás látogatja a­saknem 90 szakmai továbbképző­ért. A régebben dolgozó kazán­­ovácsok elsősorban mérési, szá­ntási és műszaki rajz olvasási fgalmakkal ismerkednek meg, a­iatalabb kazánkovácsok főképpen at tanulják, hogyan kell gyakor­­atilag alkalmazni a szakiskolában szerzett elméleti ismereteket. Ugyanilyen elvek alapján­ folyik az esztergályosok, matricázók és más munkások szakmai tovább­képzése. A mérnökök számára szakmai előadássorozatot szervez­tek. A Semanatoarea üzemekben az idén 1100 munkás, technikus és mérnök vesz részt a 34 szak­mai továbbképző körben. A Va­sut teljesítette száll Süllüssi A Vasúti Főigazgatóság a­ na­pokban teljesítette a konvencioná­lis tonnakilométerben kifejezett félévi szállítási tervét. A tervteljesítésben nagy része volt a szállító eszközök jobb ki­használásának, a vasúti dolgozók ugyanis 0,6 százalékkal haladták túl a tengelyenkénti terhelési nor­mát, s így naponta átlag 320 va­gon többletkapacitással rendelkez­tek. A tehervonatok bruttó terhe­lési tervét 0,3 százalékkal teljesí­tették túl, s így naponta 12 moz­donyt takarítottak meg. . A tervteljesítésben élen jártak a bukaresti személypályaudvar fűtő­háza, a ploiessti, cimpulungi fűtő­házak, a bukaresti 16 Februári­ és Basarab állomások, valamint a buzaui, kolozsvári és dési vasút­állomás. (Agernres) A régeni fémgyűjtők sikerei A régeni Fémbegyűjtő raktár 11CM) dolgozói három nappal a félév lezárta előtt jelentették ter­vük túlteljesítését. Az előirányzott 145 tonna ócskavas helyett 154 tonnát, öntvényből 20 tonna helyett 24 tonnát, a tervezettnél 500 kiló­val több színesfémet sikerült ösz­­szegyűjteniök. Az elért sikerek, Ol­­teanu Ioan raktárvezető hozzáérté­sének, Cimpean Gheorghe begyűj­tő­ fáradhatatlan munkájának, va­lamint Szász Ferenc, Klein Gheor­ghe és Horváth György munkások igyekezetének tulajdoníthatók. Munkájuk, eredményeik példaként állhatnak tartományunk valameny­­nyi fémbegyűjtő raktárának dol­gozói előtt.­­ TOSUN TEODOR levelező

Next