Vörös Zászló, 1963. szeptember (15. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-01 / 205. szám

Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 205. (3655.) szám. 1963. szeptember 1. vasárnap Ara 20 bámi. 71.000 lej megtakarítás újítások révén Az ILEFOR tartományi Helyi­ipari Vállalat dolgozói ez évben is szép eredményeket értek el az újítómozgalomban. Az első hét hó­nap folyamán 78 javaslatot ter­jesztettek a bíráló bizottság elé, melyből 22-őt már alkalmaznak a termelésben, s 25 javaslatot most tanulmányoznak. Az előszámítá­­sok szerint a bevezetett újítások révén 71.000 lej megtakarítást ér­nek el. A vállalat műszaki kollektívája újabb intézkedéseket irányozott elő az újítómozgalom még széle­­sebbkörűvé tétele érdekében. Elő­irányozták több egységnél újító komplex brigádok létesítését, me­lyeknek vezetésével egy mérnököt vagy technikust bíznak meg. Öt nappal határidő előtt A régeni Gép- és Felszerelést Javító Vállalat (IRUM) munkakö­zössége az év első nyolc hónapjá­ban szép eredményt ért el. A mat­ricák gyártási eljárásának korsze­rűsítésével, a termelő brigádok újjászervezésével, valamint a gép­gyártó részlegen egy új műhely üzembehelyezésével sikerült a dol­gozóknak hónapról-hónapra, sőt, napról-napra pontosan betartaniuk az ütemtervet. Ennek eredménye­ként nőtt a termelékenység és csökkent a termékek előállítási költsége, nyolc havi termelési elő­irányzatukat pedig már augusztus 26-án teljesítették. A szocialista versenybe bekapcsolódott munká­sok odaadó tevékenységét dicséri az a tény is, hogy hét hónap alatt a tervezetten felül több mint 800 ezer lej jövedelmet és az önkölt­ség csökkentése révén 1.332.000 lej megtakarítást értek el. Már több mint 300 tonna silótakarmányt készítettek A bögözi kollektivisták nagy gondot fordítanak a megnöveke­dett létszámú állatállomány takar­mányszükségletének biztosítására. Az idén a szárazság miatt kevés szénát tudtak tárolni, ezért a ter­vezettnél több silótakarmányt ké­szítenek. Napok óta zúgnak a silótöltő gé­pek. A silótöltő csoport eddig több mint 300 tonna silótakar­mányt vermelt el. A csoport késő őszig folyamatosan végzi ezt a munkát, hogy minden számosállat részére biztosítsa az évi 10—12 tonna silótakarmányt. -----------□□□□----------­ ^›£32ECÍÍ­ért A paniti kollektivisták jól gaz­dálkodnak a földdel. Igyekeznek minél nagyobb területről egy év­ben két termést betakarítani. A jövő évi takarmányalap biztosítá­sáért már most 21 hektár bük­könyt vetettek el, amelyet május elején besilóznak, s a helyét siló­­kukorica foglalja el. A bükkönyt az állattenyésztő te­lep közelében vetették el, így szállítása nem okoz nagy költsé­geket. S a bőséges termés is biz­tosított, hisz a talajt jól előkészí­tették s hektáronként 30 tonna istállótrágyát juttattak a földbe. TÖRÖK SÁNDOR levelező Háromszor osztottak pénzelőleget A nagyernyei kollektív gazda­ság vezető tanácsa az idén há­romszor osztott 5—5 lej előleget a tagoknak, teljesített munkaegy­ségeik arányában. A kollektivis­ták elégedettek az előlegosztással, mert azok, akik rendszeresen dol­goztak a gazdaságban, szépen is részesedtek. Váli Ilyés például 3020, Zakariás Károly 3050, Vá­­radi Szőcs Antal pedig 3100 lej előleget vett fel eddig. Miből pénzel a kollektív gazda­ság? A leszerződött terményekért, Állatokért és állati eredetű ter­mékekért a gazdaság eddig több mint egymillió lejt kapott előleg fejében. Minden lehetőség meg­van arra, hogy a gazdaság telje­sítse ez évi pénzbevételi tervét, mely az idén megközelíti a 3 mil­lió lejt. F­ényképező­géppel a rips állami lazaságban A régeni állami gazdaság dolgozói egész év­ben élen jártak a soron levő mezőgazdasági mun­kák elvégzésében. Az aratással, csépléssel rövid néhány nap alatt végeztek. Sőt, már beton közé került a silókukoricájuk is. A környéken elsőkként végeztek a silózással. De azért most is akad tenni­való. A határban a traktoristák már vetik az ágyát a jövő évi termésnek. Egyes helyeken pedig a vetőgépek is megjelentek. A takarmányrozsot teszik a földbe. Bal alsó képünkön: Mera Joan traktorista a vetésre készíti elő a földet. Kora reggeltől késő estig hangos a fiatal gyümölcsös is. Az állami gazdaság dolgozói ké­szülnek a fiatal telepítésben levő hiányok pótlá­sára. Ássák a gödröket a csemetéknek. (Jobb­oldali alsó kép.) _. Nemsokára meg kell kezdeni a szüretet is — mondja Fülöp István, a szőlészeti brigád veze­tője Cotrus Ioannak, a pártbizottság titkárának. (Felső kép). S amint a zamatos szőlőfürtök mu­tatják, az idén is gazdag lesz a szüret a régeni állami gazdaságban. — □□— entsrofáfgiai felfedezések Piatra Neamt központjában tömbházépítés közben, mintegy fél­­méter mélységben 800 lengyel­­ ezüstpénzzel telt agyagedényt ta­láltak. A tartományi múzeum ku­tatói megállapították, hogy a kincs II. Zsigmond idején, a XVI. szá­zad második felében került a föld­be, ami azt bizonyítja, hogy an­nak idején Moldova és Lengyel­­ország kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn és Piatra Neamt ke­reskedelmileg fejlett település volt. A város környékén zománcozott, színes kerámiaedényeket találtak. Románban felfedezték Roman Voda Musat erődítményének ma­radványait. Erről a patkó alakú, két fatoronnyal megerősített épít­ményről egyetlen, 1392-ből szár­mazó dokumentum emlékezik meg. A bejáratnál védőárok van, körü­lötte a Moldva folyik. A leletek azt bizonyítják, hogy erős hely­őrség és sok mesterember élt itt. Az erődítmény a Szeret völgyét és a kereskedelmi utakat védte. (Agerpres) 1 Világ proletárjai, egyesüljetek! .. U. —__L J. U. U- U.——U. ~ -1- -r -4- -5- -r—-4- "r -r-11 -S" Nagy mennyiségű húst és zöldséget értékesítettek A désfalvi kollektivisták is egy­re több húst, zöldséget és más mezőgazdasági terményeket szállí­tanak a városi dolgozóknak. Ed­dig 125 hízott sertést és 17 nö­vendékállatot adtak át az állam­nak szerződéses alapon. Szép pénzt kaptak érte. Jól jövedelmez a zöldség is. Értékesítéséből már több mint 100.000 lejt vételeztek be a kollektivisták és még hátra van a paradicsom nagy része, va­lamint az 5 hektár dinnyeföld ter­mése, amely újabb jövedelmet je­lent a gazdaságnak. NAGY ISTVÁN levelező v ’ V V *V/ IV mv íV V V V V V V r* | 1 ' A MAI LAPSZÁMBAN: ’ l * x — A Vöröskeresztes Hét (2. I ‘ oldal). ? i — Az olvasók írják — Az il- i­­­letékesek válaszolnak (2. ' * oldal). ( l —­ $tefan Gheorghiu: — A 3 mogorva (3. oldal). } l — Külföldi hírek (4. oldal). , I * Hasznos új termékek Több ezer darabos sorozatban négy új termék gyártását kezdték meg a gyergyói Partizán Helyi­­ipari Vállalatban. A három villáskulcsból álló készlet hasznos eszköznek bizo­nyul majd a háztartási gépek és motorkerékpárok javításakor. A nikkelezett kulcsokkal tíz külön­böző méretű csavart lehet meg­szorítani. Az ajtórögzítő, aminek ugyan­csak most kezdték meg a gyártá­sát, lehetővé teszi, hogy a szobák, folyosók, erkélyek stb. ajtaját a kívánt helyzetben rögzítsük. Az aj­tókra névjegykártya-tartó keretet, bár asztalokhoz és más mozgatha­tó bútorokhoz pedig kis, gumi­abroncsos kerekeket állítanak elő újabban a vállalatnál. Jóval az előirányzott fogyasztási normák alatt A makfalvi Len áztató üzem áz­tató részlegén az előírás szerint 1,30 kilogramm nyerslent (szal­mát) lehet felhasználni 1 kilo­gramm ázott len előállításához. A feldolgozó részlegen 3,95 kilo­gramm ázott len fogyasztást szá­mítottak ki 1 kilogramm lenrost (kóc és szál) termeléshez. Azon­ban az üzem dolgozói ennél jóval kevesebbet használtak fel. Az ázott lenszalma-fogyasztást minden kilo­gramm rost előállításánál 0,04 kilogrammal csökkentették és 1,28 kg-ra a nyerslen-fogyasztást az áztatásnál. A fajlagos fogyasztás ilyen ará­nyú csökkentése révén az év ele­jétől július végéig a feldolgozó részlegen 8.200 kilogramm ázott szalmát takarítottak meg, amely elegendő 2.100 kilogramm rost elő­állításához. Az áztatóban, ugyan­csak a fajlagos anyagfogyasztás csökkentésével, 4.300 kilogramm nyersszalmát takarítottak meg. Adatok bizonyítják, hogy való­ban magasabb szintre emelték, eredményesebbé tették a takaré­kossági mozgalmat. De lássuk, milyen tényezőknek tulajdoníthatók a jó eredmények a makfalvi len­áztató üzemben? Egyrészt az ész­szerű munkaszervezésnek- Nagy figyelmet fordítanak az áztatási folyamat pontos betartására. Főleg arra ügyelnek, hogy ne haladják túl az áztatási időt, megfelelő hő­mérsékleten tartsák és a megálla­pított időközönként cseréljék a vi­zet az áztató medencékből. Mind­ezek nagyon fontosak a fajlagos anyagfogyasztás csökkentése szem­pontjából. Ha például túllépik a len áztatási idejét, mindjárt na­gyobb a veszteség, apadék. Ugyan­ez történik, ha nem a technoló­giai előírásnak megfelelő hőmér­sékleten tartják a vizet a meden­cékben, s különösen, ha túllépik az előírt hőfokot. A vállalat dol­gozói már a múlt év végén kísér­letet folytattak ezzel kapcsolat­ban, s külön ellenőröket bíztak meg, hogy felügyeljenek az áztató előírt hőmérsékletére. A kísérletek beváltották a hozzájuk fűzött re­ményeket, s így már az év elejé­től rendszeresen alkalmazzák ezt a módszert. Az áztatóban a fajlagos anyag­fogyasztás csökkentéséhez hozzá­járult egy értékes újítás is. Az újí­tás alkalmazása révén meggyor­sul az ázás folyamata, biztosított a víz optimális h­őmérséklete, s a rendszeres vizesére a medencében. A feldolgozó­­részlegen főleg a gépek jó karbantartására vigyáz­­nak, mert ilyen feltételek mellett tovább lehet csökkenteni a fajla­gos anyagfogyasztást. Ha hibátla­nul működnek a gépek, pontosab­ban be lehet azokat állítani, akkor tökéletesebben kitakarítják a póz­­porját a szalmából, növekszik a rosthozam. A takarékossági mozgalom ered­­ményessége azáltal is növekedett hogy a vállalat vezetőségének uta­­sítására, a műszakiak különböző kísérleteket hajtottak végre, me­lyeknek eredményeit, tapasztala­tait felhasználták a termelési fo­­lyamatban. Például bizonyos idő­közönként megállapítják, hogy mennyi a rosthozam a különböző vidékeken termelt lenből, kísérle­teket végeznek a gubótlanítással kapcsolatban stb. Próbát vesznek a beérkezett nyersanyagból, a len, szalmából, megállapítják a minő­ségét, a rosthozamát, s annak meg­­felelő technológiai folyamatnak vetik alá. Meggyőződésünk, hogy valóban sokat tettek az üzem dolgozói a fajlagos fogyasztás csökkentéséért, de nem érthetünk egyet a vezető­ségnek azzal a véleményével, hogy ilyen vonatkozásban már minden tartalékot feltártak, kimerítettek. Véleményünk szerint van erre mód s fel is hozunk egy-két példát- Va­jon nem gyarapodnának a takaré­­kossági mozgalom eredményei, ha a többi termelő brigádokat is Szőcs Lajos, Albert Zsigmond és Suba Miklós brigádjainak színvo­nalára emelnék, amelyek a legjobb eredményeket érték el a fajlagos fogyasztás csökkentésében ? A dol­gozók szakmai színvonalának ál­­landó emelése is minden bizonnyal újabb sikerekhez vezetne. MARTON BALAZS Népszerű hangverseny Még az új évad kezdete előtt, a marosvásárhelyi Állami Filham­­mónia együttese szeptember 4-én este, a Közművelődési Palota nagytermében népszerű hangver­senyt tart. Ez alkalommal Ra­­tosveta Boradjieva szófiai kar­­mesternő vezényli a hangversenyt, aki már többször is vendégszere­­pelt Marosvásárhelyen. A hang­­verseny műsorán Beethoven V. szimfóniája és Csajkovszkij V. szimfóniája szerepel. — □□— Az új tanév küszöbén A gyulakutai néptanács végre­hajtó bizottsága az 1963. évi költ­ségvetésében jelentős összeget irányzott elő a község körzetéhez tartozó hat iskola rendbehozásá­ra. Mindjárt a tanítás befejezése után a fontosabb munkálatokra szerződést kötött a kisipari terme­lőszövetkezettel és beszerezte a szükséges anyagokat. Kelementel­kén már júliusban kitakarították és megjavították az iskolát. Ravá­­ban két tantermet építettek ezen a nyáron. Ebben nagy érdeme van a kollektív gazdaság vezető­ségének, valamint a szülői bizott­ságnak. Külön dicséretet érdemel­nek értékes segítségükért Ravasz István gyulakutai, Németh Lajos havadzői és Lőrincz István kele­mentelki iskolaigazgatók. Ravá­­ban a szakmunkát Nagy István és Nagy Lőrinc kollektivisták vé­­gezték (PAKOT IMRE néptaná­csi titkár.) A fogyasztási szövetkezetek Csík rajoni szövetségének eredményeiből ÚJ EGYSÉGEKKEL BŐVÜL A HÁLÓZAT A falusi fogyasztási szövetke­zetek hálózatának bővítésében az utóbbi időben Csík rajonban fi­gyelemre méltó eredményeket ér­tek el: 1961. július 31 és 1963. jú­lius 31 között, tehát két év alatt 16 egységet bővítettek, 23-at kor­szerűsítettek és 39 új egységet nyitottak. Hargitán az emeletes áruház után, augusztus 18-án új cukrász­da nyílt. Jelenleg a volt élelmi­szerüzletet alakítják át vas-vegyi­­áru üzletté, a kenyérüzletet kor­szerűsítik. Mindezzel hozzájárul­nak a hargitai dolgozók jobb, bő­ségesebb ellátásához. Dánfalván is hasonló szakosí­tási munkálatokat végeznek. A Vegyes üzletet átalakítják élelmi­szerbolttá. Bővítik az épületet, és külön ipari cikkeket árusító egy­séget létesítenek. Bánkfalván be­fejezés előtt áll az önkiszolgáló élelmiszerüzlet, melyet teljesen új berendezéssel látnak el. TÚLTELJESÍTETTÉK 7 HAVI ELADÁSI TERVÜKET Bajoni szinten a fogyasztási szövetkezetek 105 százalékra tel­jesítették 7 havi eladási tervüket. A legszebb eredményekkel a gyi­­mesközéploki és szentmihályi szö­vetkezetek büszkélkedhetnek. Mind­kettő 112 százalékra teljesítette eladási tervét. Jövedelmezőségi tervük 2,28 százalékot irányoz elő, ezzel szemben 2,82 százalékos eredményt értek el. Hat hónap alatt 623.000 lej terven felüli jö­vedelmet jegyeztek be. Az új ta­­­gok szervezése terén is eredmé­­­nyes munkát végeztek. Az elö­l irányzott 472 tag helyett 510-et szerveztek be. NÖVEKSZIK A FORGALOMBA HOZOTT ÁRUK MENNYISÉGE A falusi lakosság életszínvona­lának emelkedését példázza az áruforgalom nagyarányú növeke­dése. Ez év első hét hónapjában cukorból 27 százalékkal, étolajból 67, konfekció áruból 320, lábbeli­ből 39, építkezési anyagból 181 és villamossági cikkekből 508 szá­zalékkal hoztak többet forgalom­ba, mint 1960 megfelelő idősza­kában. 50 SZÁZALÉKKAL NÖVEKE­­ DETT AZ EGY FŐRE ESŐ FORGALOM Évről évre növekszik az egy fő­re eső forgalom is. Ez a falusi szövetkezeti alkalmazottak politi­kai és szakmai továbbképzésének is köszönhető. Az egy főre eső forgalom 1960 első hét hónapjá­hoz viszonyítva 53 százalékkal növekedett ez év első hét hónap­jában. A Csíkszeredai Erdőgazdálko­­dási Vállalathoz tartozó szent­­királyi hordó■ és parkettagyár­­nál úgy ismerik Szabó Ágnes IMSZ-tagot, mint a szocialista versenyben kitűnt fiatal dolgo­­zót. A terv rendszeres túltelje­sítése mellett megkülönbözte­­tett figyelmet fordít a minő­ségre. A kultúrcsoport aktív, tehetséges tagja. BALTA ALBA — a főváros egyik legújabb lakónegyede NYÁRI VASÁRNAP A mindig siető bukaresti, a­ki megtanulta, miként ossza be idejét, hogy ne foglalják le túl­­ságosan a bevásárlások és a többi mindennapos kötelezettsé­gek, nyáron sem csökkenti te­­vékenységének ütemét, bár a rekkenő hőség megolvasztja az aszfaltot és felhevíti a falakat- Hűsítőitallal, jégszekrénnyel se­gít magán a fővárosi ember s a strandot, a parkot maximáli­san kihasználva, hősiesen küzd a meleg ellen. Egy heti lendü­­letes munka után azonban min­­denképpen szükséges egy jól ki­használt pihenőnap. Az utóbbi években rendkívül szép hagyo­­mány ala­kult ki e tekintetben. A fővárosiak szokása lett a pi­henőnap közös megszervezése. Sok zérót kell használjunk, ha számokban akarjuk kifejezni a bukaresti vasárnapot■ A stran­dokat 50.000—80.000 ember ke­­resi fel, 60.000.en ostromolják meg az autóbuszokat, hogy a Bukarest környéki kirándulóhe­­lyekre (Baneasa, Snagov, An­­dronache,erdő, Cernica, Argeș, Pustnicu-erdő stb.) utazzanak. És ha „nagy meccsnap" van, 100.000 szurkoló áramlik a sportpályák felé, kezükben nap, ellenzőkkel. Reggeltől estig százezren ülnek be a mozikba s mindenki egy kis hűsülésre vá­gyik. Ünnepnapon a nyári ker­­tekben 340.000 üveg sör, s e jó habos italból 54.000 korsó ürül ki, s több mint 100.000 palack limonádé. Elfogyasztanak még csaknem negyedmillió csoma­golt fagylaltot s több tízezer üveg ásványvíz... Valóságos művészet kellemes és tanulságos pihenőnapot szer­­vezni! A bukarestiek dicséreté­­re válik, hogy többségükben széleskörű ismereteket szereztek e területen. Igaz, sokféle lehe­tőséggel is rendelkeznek — par­­kok és jól felszerelt strandok, stadionok és sporttelepek, nyá­­ri színházak, kiállítások várják őket, a hangversenytermek, a színházak, a múzeumok, a mo­zik és a művelődési otthonok mellett. Mindenki tudja, milyen kelle­­mes a családi környezetben, a közeli barátok társaságában töltött vasárnap. Mindenki ki­­veszi részét a vasárnapi műsor összeállításából s ebben a fővá­­rosiakat segíti a kulturális ren­­dezvényeket tartalmazó prog­ramfüzet, a turistakalauz. Per­sze, bonyodalmak is adódnak nyomban, hiszen figyelembe kell venni a csoport minden egyes tagjának óhaját. Ezek az óhajok változatosak, hiszen oly sok üdülésre alkalmas hely csa­logat­ja az embert. Hova men­jünk? A Snagov-tó partjára ? Az Arge? folyó mentén levő Mihaile?tibe ? Mogo?pasára, a­­hol park is van, strand és mú­zeum is ? És ugyan miért nem a Pustnica-erdőbe, ahol népün­nepélyt tartanak ? A horgászott Caldarusmiba szeretnének utaz­ni, mert ott jó halászhelyek vannak, a gyermekek viszont Báneasára, hogy megtekintsék az állatkertet. Valaki azt java­­solja, hogy töltsék a­ vasárna­pot a Herástrán kultúr, és pi­­henőparkban. Az illető jól do­­kumentálódott s így nyomós ér­vei vannak. Először is itt park és tó van. Aztán színház és amatőrszínpad, pionirszínpad és bábszínház. Könyvtárak van­nak-e ? Már hogyne lennének, hat is van belőlük ! S add hoz­­zá a gyermekeket szórakoztató játékokat, a­­­sónakázás, sétaha­­józás lehetőségét, a­ sportren­dezvényeket, a kiállító csarnoko­kat. Ez a műsor bizony min­denkit kielégít. Nincs is ellen­vetés... Nagy vonzóereje van a víz­nek, az erdőnek, senki sem tud ellenállni a hűvös hullámok, a napozó ígéretének. De mégis, lám, van aki hangversenyre vá­gyik, a szurkoló pedig „okvet­len“ ott kell hogy legyen a mér­­kőzésen. A gyermekek strandol­­ni akarnak, de a cirkuszba is kívánkoznak. Az öregek beülné­­nek a kertszínházba, hogy a Constantin Tanase Színház leg­­újabb revűjén szórakozzanak. Egy „bennszülött" kolozsvári szűkebb hazája képzőművészei­nek kiállítását akarja felkeresni a Kirov utcai Művészeti Galé­­riában. Egy frissen érettségi­­zett fiú, szép vizsgajegyein fel­­buzdulva, szeretné megnézni „A filozófia doktora“ című filmbo­­hózatot. Néhány évvel kisebb húga azonban szavába vág: „Ha már filmről van szó, akkor inkább nézzük meg a „Kollégá­kat". Végülis kialakul a mindenki tetszését elnyerő vasárnapi mű­­sor. A bukaresti ember már a kora reggeli órákban felkel, el­­érkezett a várva,várt pihenő nap! A városból kivezető hét nagy műúton a villamosok, az autóbuszok, a trolik, a motor­­kerékpárok, a biciklik s a kis­­autók végtelen sora árad. Meg­­kezdődött az annyi lelkesedés,­sel és szakértelemmel dolgozni tudó, szorgalmas bukaresti la­­kosság pihenőnapja. Kellemes szórakozást! TAMARA MARCU, az Agerpres szerkesztője

Next