Vörös Zászló, 1964. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

(NAPIRENDEN ) A Falusi Könyvi­őnap •i- a népnatalom éveiben elért­­ nagyszerű megvalósítások kö­­zött népünk büszkén tekint­­­­het a kulturális forradalom­­ kimagasló eredményeire. Pár­­t lá­tunk és kormányunk különös­­ gondot fordított és fordít a­­ városi és falusi dolgozók kul­­­­turális színvonalának emelé­­­­sére. Bizonyíték erre a sok­­ ezer kulturális intézmény, a­­­ különböző fokú iskolák, a vá­sáá­rosi és falusi mozihálózat, a ( sokmillió könyvvel ellátott ) könyvtárak, amelyeknek mind­­ az a hivatása, hogy általuk­­ a tudomány és a kultúra fe­jlé­nye a legtávolabbi falvakba­­ is behatoljon. •­- A kultúra és a szakmai is­­­­meretek terjesztésének céljá­­­­­ra évről-évre nagyobb össze- í­gek állnak rendelkezésre.­­ Csupán az elmúlt évben kö­­­­zel 2.700 politikai-tudomá­­­­nyos, agro-zootechnikai és­­ irodalmi tárgyú könyv jelent­­ meg románul és a nemzeti kisebbségek nyelvén, több­­ mint egymillió példányszám­­■i­­ban. Tartományunkban az­­ 1963-as évben közel 700.000 lejjel nagyobb értékű könyvet­­ juttattak a falvakra, mint 1962-ben.­­ Az utóbbi években széles­­ falusi könyvesbolt-hálózat é­­­­pült ki. A 30 falusi könyves­­­­bolt, újságbódé, a Szövetke­­­s­­zetek Tartományi Szövetségé­­­­nek mozgó könyvesboltja, a ( vegyesüzletek és általános ) áruházak könyvárusító rész­­­­legei egyre jobban kielégítik kollektivista parasztságunk­­ növekvő könyv­vásárlási igé­­­­nyeit. A több mint 500 ön­­­­kéntes könyvterjesztő, akik­­­nek nagy része tanügyi dol­ 5­­gozó, eredményes munkát­­ fejt ki a falusi dolgozók kö­­­­rében az olvasás megkedvel­­­­tetése, a könyvek népszerű­­­sítése, terjesztése terén. Egy­­­­re több kollektivistának van már magánkönyvtára, amely­­ napról-napra gazdagodik és a 4 községi és falusi könyvtárak­­­­kal együtt hozzájárul az új, a szocialista kultúra fejlődésé­­­­hez.­­ A „falusi könyvhónap" most­­ is, akárcsak az elmúlt évek­­­­ben, jó alkalmat nyújt arra,­­ hogy minél több falusi dol­­­­gozó kapjon kedvet az olva­­­­sáshoz. ( A könyv e hagyományos­­ ünnepének megszervezésében a „hivatásos" könyvárusítók­­ mellett nagyszámú önkéntes ,1. aktivista is részt vesz. ( Az írók találkoznak az ol­­­­vasókkal és közvetlenebbül. ( elmélyültebben megismerked-1 * *— -T-*—WH­hetnek időszerű problémáik- í­kai. A „falusi könyvhónap’ ) alkalmából írócsoportok, köz­­tük Chirila Constantin, Luca ) Ștefan, Sütő András, Al. An- A­drijoiu, Papp Ferenc, Ion Ho-­­ rea, Székely János, Katona és Szabó István, Kemény János­­ és mások a tartomány tizen-­­­két községébe látogatnak el. -t. A múlt tapasztalatai alapján ’) biztosak lehetnek afelől, hogy í szeretettel várják őket. A fa-­­ lusi olvasók szeretik új, szo-­­ cialista irodalmunkat, tiszte- * lettel és szeretettel veszik­­ körül a tollforgatókat, akik + alkotó tehetségüket a szocia-­­ lista építés nagyszerű felada- + tai megoldásának szolgálatába­­ állítják.­­ A művelődési otthonok, ij. könyvtárak, iskolák és a me­­­­zőgazdaság szocialista egysé­ í­gei február 1—március 1 kö­­­­zött számos előadást, felolva­­sást, vitát, találkozót, „Aki­­ tud, az nyer“ versenyeket­­ stb. szerveznek. A falusi I­. könyvesboltok könyvkiállitá-­­ sokat rendeznek az ebben a 4 hónapban megjelenő könyvek- ) ből. 4 A fogyasztási szövetkeze- ' tek szövetségének mozgó­­ könyvesboltja máris útnak ,1. indult. Célja minél több falut­­ és községet, az erdei munka- 4 sok munkahelyeit, a vág tere- ) két is felkeresni. + A fogyasztási szövetkeze­­­ tek könyv lerakatai megküld- ( ték a falvakra a falusi könyv- ) hónap alkalmából és a hónap •­• folyamán megjelenő könyvek ) jegyzékét és gondoskodnak + arról, hogy a könyvek minél­­ gyorsabban eljussanak az ol­­­­vasókhoz. A könyvtárak szín-­j tén gazdag választékkal vár- ) ják az olvasókat. A könyv- + hónapban a falusi dolgozók­­ tízezrei vehetnek részt a kü­-­­­lönböző előadásokon, válhat- ) nak olvasókká és bővíthetik­­ könyvtárukat.­­ Törekedjünk arra, hogy a ) „könyvhónap“ hozz­ájáruljon -­­­kollektivista parasztságunk ) érdeklődésének felkeltéséhez s­ a tudomány legújabb vívmá-­­ nyai, a román és a világító- t dalom alkotásai iránt. A fa-­­ lusi tömegszervezetek, tanügyi­­ dolgozók, kulturális intézmé­­nyek a pártszervezetek irá- ) nyításával cselekvően vegye-­­ nek részt a „falusi könyvhó- ) nap" könyvismertető és ter­­­­­esz­tő rendezvényeiben. * SZŰCS FERENC,­­ a Fogyasztási Szövetkezetek •­• Maros-Magyar Autonóm­­ Tartományi Szövetségének ( alelnöke ) ELŐKÉSZÍTETTÉK A MELEGÁGYAKAT A kecei (Ludas rajon) kollekti­visták az elmúlt évben 16 hektá­ron termesztettek zöldségféléket. Nagy mennyiséget értékesítettek szerződéses alapon a zöldségből, több mint 180.000 lej jövedelme származott a kollektív gazdaság­nak. Ebben az évben a kollekti­visták még nagyobb területen akarnak kertészkedni. Hajtatásos uborkát például 2.000 négyzetmé­teren termesztenek. A zöldségter­mesztő csoport tagjai, Anca Cor­nelia mérnök vezetésével, előké­szítették a melegágyakat, s mind­egy 2300 cserépben szépen zöl­­dell az uborkapalánta. Szorgal­mas munkájukkal kitűntek Ser­­ban Cornelia, Lungu Maria és mások. (MILIK ISTVÁN.) ELEMEZTÉK A SZAKSZERVEZETI TEVÉKENYSÉGET A gyergyói Partizán helyiipari vállalatnál az elmúlt napokban tartották meg a szakszervezeti közgyűlést. Jó alkalom volt ez arra, hogy elemezzék, miként mozgósította a szakszervezet a dolgozókat a legfontosabb felada­tok teljesítésére. A hat részleg között folyó szocialista verseny­ben szép eredmények születtek. Különösképpen az öntöde dolgo­zói tűntek ki, a versenyzászlónak is ők a birtokosai. Dicséretben részesültek Jakab Dezső, Burján István, Cirják Mária, Szabó Jó­zsef és mások, akik évek óta élenjárói a szocialista verseny­nek. (DÁVID ISTVÁN.) TANULNAK, SZÓRAKOZNAK AZ IFJAK Holtmaroson (Régen vajon) a fiatalság kellemesen tölti a téli estéket. A klubban minden este program van. Szombaton és va­sárnap filmvetítésen, máskor is­meretterjesztő előadásokon vesz­nek részt, rádiót hallgatnak, sakk és asztalitenisz versenyeket ren­deznek. A színjátszók és a tánccso­port tagjai szorgalmasan próbál­nak, készülnek a VII. országos kultúrverseny községi szakaszára. Márton Ferenc, Csatlós Piroska, Márton Erzsébet, Márton Róza, Bakos D. Gyula és sokan mások elismerést érdemelnek azért a szorgalomért, amellyel a műve­lődési tevékenységben részt vál­lalnak. (CSATLÓS ANDRÁS.) SAKKVERSENY BACKAMADARASON Az elmúlt napokban a backa­­madarasi sportbizottság az IMSZ bizottság segítségével jól sikerült sakkversenyt szervezett. A ver­senyben a község dolgozói közül mintegy húszan vettek részt. Ez alkalommal Csíki Sándor szerezte meg az elsőbbséget s egyben a legszebb könyvjutalmat. A máso­dik helyezett ifjú Makkai Sándor lett, aki ugyancsak szép könyv­­jutalmat kapott. A verseny meg­szervezésében értékes segítséget adott Balogh Béla tanító, a sport­­bizottság titkára. (Ifj. ZAJZON KÁROLY.) Régenben elkészült az új vízvezetékhálózat A napokban Régenben haszná­latba adták az új vízvezetékhá­lózatot. A vízvezetékhálózat meg­építése mintegy 10 millió lej be­ruházást igényelt. Gyűjtőmeden­cét, pumpaházat és 22 kilométer hosszú vezetéket építettek. A ré­gi vízvezetékhálózat már nem fedezte a lakosság szükségleteit s ezért volt szükség a bővítésére. A régi vízvezetéket most össze­kötötték az újjal s az eddig fo­lyóvízzel ellátott házakhoz is az új hálózaton át jut el a víz. Eb­ben az évben megkezdik a laká­sok vízvezetékének bekötését az új hálózatba. Világ profétdíjai, egyesüljetek!, XIII. évfolyam 26. (3785.) szám, 1964. február 1. szombat. Ára 20 bámi. A fiatal Iași-i műanyagfeldol­gozó vállalat megkezdte a 65 li­teres, savaknak, maró anya­goknak ellenálló polietilén hor­dók gyártását a vegyipar szá­mára. Ugyanakkor 20 literes tar­tályokat állít elő a kőolajszármazékok tárolására és szállítá­sára, PVC csöveket és más műanyag termékeket. Felvételünk­ arról az üzemosztályról készü­lt, ahol az üreges műanyagtár­gyakat sajtolják. A Marosvásárhely rajoni me­zőgazdasági tanács január 26-án vasárnap, tanácskozásra hívta össze az agro-zootechnikai tan­folyamok vezetőit, valamint a néptanácsok és a kollektív gazdaságok elnökeit, hogy együttesen elemezzék, mikén halad a kollektivisták szakma­ismereteinek gyarapítása. A tanácskozáson előterjesztet jelentésből kitűnt, hogy általá­ban mindenütt idejében, jó kö­rülmények között nyitották meg mind az első-, mind a másodév tanfolyamait, s azokra összesen 6091 hallgatót vontak be. S ott ahol a pártszervezet, a népta­nács, a kollektív gazdaság ve­zetősége és a tanfolyamok veze­tői a jelen időszak legfontosabb feladatának tekintik az agro­­zootechnikai oktatást, példásan működnek a tanfolyamok. Dicsé­­rőleg szóltak a Széki Lajos (Mak­­falva), Csernátoni Lajos (Koron­­ka), Fülöp Sándor (Nyárádsze­­reda), Kapás Margit (Erdőszent­­györgy) és mások vezette tanfo­lyamokról, ahol a szakszerű gazdálkodással kapcsolatos tud­nivalók ismertetése magas szín­vonalon, megfelelő számú hall­gatóság előtt történik. Azonban a szép példák, jó módszerek és tapasztalatok elle­nére is, az agro-zootechnikai ok­tatás Marosvásárhely vaj­onban még mindig nem érte el a kellő színvonalat. Ezt mutatja az a tény is, hogy január 23-ig a ter­vezett 18—20 lecke helyett átlag csak 13-at tartottak meg, s a lá­togatottság az első évfolyamon 55, a második évfolyamon pedig 70 százalékos. De nemcsak ezek a számok, hanem a vasárnap lezajlott ta­nácskozás is arról tanúskodik, hogy a mérnökök, néptanácsi és kollektív gazdasági vezetők je­lentős hányada még mindig nem tulajdonít kellő fontosságot a mezőgazdasági szakoktatásnak. Kezdjük talán­ azzal, hogy a mezőgazdasági tanács reggel 8 órára hívta össze a tanácsko­zást, de a pontatlan megjelenés miatt az csak negyed tizenegy­kor kezdődhetett meg, és „nem lévén több hozzászóló", negyed háromkor be is fejeződött. Va­jon miért nem volt több felszó­laló? Mindenekelőtt azért, mert a mezőgazdasági tanács jelenté­se csaknem kizárólag formai kérdésekkel foglalkozott, meg­állapítva, hogy „azonban a jö­vőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a helyi példák felhasz­nálására, az előadásoknak job­ban kell kapcsolódniuk az illető gazdaság termelő tevékenységé­hez". És ezzel a jelentés el is intézte az agro-zootechnikai ok­tatás alapvető kérdését, az ok­tatás minőségét, hatékonyságát. Minden előadás nyújtson új, tartós ismereteket! Pedig amint azt a tapasztalat igazolja, a mezőgazdasági szak­oktatás terén megnyilvánuló fo­gyatékosságok fő oka éppen az, hogy sok esetben az előadások unalmasak, nem kapcsolódnak a gyakorlathoz. Az agro-zootech­­nikai oktatás, de éppígy minden más jellegű oktatás alapvető követelménye, hogy minden elő­adás új, tartós ismereteket nyújt­son a hallgatóknak. Feltétlen fi­gyelembe kell venni, hogy bár gyökeresen megváltozott a gazdálkodás módja és formája, a kollektivisták, s különösen a­­zok, akik már régebb kollektív gazdaságba tömörültek, nem most tanulják meg például azt, hogy a kukoricát a kökény virágzása­kor kell venni és a teljes érés szakaszában kell betakarítani. A már jól ismert dolgok ismétlése nem kelti fel a hallgatók érdek­lődését, bármilyen érdekes is az előadás. És ez volt a hibája a tanácskozás során megtartott „minta-előadás "-nak is. Az agro-zootechnikai oktatás magasabb színvonalra való eme­léséért, véleményünk szerint, el kell fogadni azt, amit­­felszólalá­sában Széki Lajos tanár mondott: — A vázlatkészítés, szemlél­tetés, a gyakorlati bemutatás mellett mindig arra törekszem, hogy az illető témával kapcso­latosan valami érdekességet is nyújtsak a hallgatóknak, így például rájöttem, hogy a kollek­tivistákat rendkívül érdekli az illető növény eredete, története és termésének a felhasználási módja. Ezért az előadások előtt mindig utána nézek ilyen ada­toknak ... Az előadások érde­kessé tételével elértük, hogy most már maguk a hallgatók is részt vesznek a mozgósításban, s valamennyien pontosan és hiánytalanul megjelennek. Kétségtelenül, az agro-zootech­nikai oktatás magasabb színvo­nalra való emelésében jól meg­határozott feladata van a párt­­szervezetnek, a néptanácsnak, a kollektív gazdaság vezetőségé­nek, de a legfontosabb szerep az előadónak jut. Mindezzel nem akarjuk lebe­csülni a mozgósítás szerepét, de véleményünk szerint indokolat­lan ezt unosuntalan hangsú­lyozni, annál is inkább, mert a­­mint a tanácskozáson is megtör­tént, ez eltereli a figyelmet az alapvető feladatokról. Befejezésül még csak annyit, hogy Weisz Sándor elvtárs, a rajoni pártbizottság titkárának felszólalásával a tanácskozás végső kicsengése helyes volt. Arra szólította fel az előadókat, mérnököket, tanárokat, techni­kusokat, hogy tudásuk legjavát­­­­dva küzdjenek az agro-zootech-­­ likai oktatás minőségi színvona­­l­­ának ciucitracci is­­­y cuek meg mindent azért, hogy az ösz­­szes tanfolyamok a legjobbak színvonalára emelkedve, szép, gyakorlati sikerekkel záruljanak. LAJOS ANTAL A MAI LAPSZÁMBAN: — Minden tehéntől maximá­lis tejhozamot (2. oldal). — Munka- és egészségvéde­lem Udvarhelyen (2. ol­dal). — Ifjúsági oldal (3. oldal). — Külpolitikai hírek (4. ol­dal). — Sport (4. oldal). Ifjúsági kirándulások Az IMSZ marosvásárhelyi vá­rosi bizottsága az Ismerjük meg hazánkat mozgalom keretében a következő hónapokban kirándu­lásokat szervez a Carpati Turisz­tikai Hivatal marosvásárhelyi ki­­rendeltségének segítségével. Feb­ruár 23-án autóbusszal rendez­nek kirándulást Medgyes, Kis­kapus, Szeben útvonallal. A rész­vételi díj 49,50 lej. Április 4- és 5-én kétnapos kirándulást ren­deznek, Torda, Gyulafehérvár, Déva és Hunyad útvonallal, ugyancsak autóbusszal. Részvé­teli díj 90 lej, ami fedezi a szál­lás költségét is. A két kirándu­lásra az érdeklődők az üzemek és intézmények IMSZ titkárainál, valamint a marosvásárhelyi Tu­risztikai Hivatalnál iratkozhatnak fel. Nagykövetségi rangra emelik a bukaresti és a stockholmi diplomáciai képviseletet A Román Népköztársaság kormánya és a Svéd Királyság kormánya megegyeztek abban, hogy nagykövetségi rangra eme­lik stockholmi, illetve bukaresti követségüket. Több művelet egyetlen korszerű géppel A Galócási Faipari Komplexum épületasztalos részlegén a napok­ban helyeztek üzembe egy mo­dern, nagy teljesítményű, úgyne­vezett kelelő (alakadó) és csapoló gépet. A tíz marófejjel ellátott munkagép a legkülönbözőbb for­mák kidolgozására, bonyolult il­lesztések tökéletes elvégzésére alkalmas. Az anyag előtolása ön­működően történik és a maró­­kések annyira precízen munkál­ják meg a felületet, hogy csak finom csiszolópapírral kell utána dolgozni. Az új berendezés biz­tosítja a szabadkézi megmunkáló csoport előkészített termékekkel való teljes ellátását. Az is növeli az alakadó és csapológép teljesí­tő képességét, hogy sokoldalúan használható, több, különböző tí­pusú eddig alkalmazott gép mun­káját tudja elvégezni. A korszerű gép kezelését és gondozását az egyik legjobb szakmunkásra, Szabó Gyulára, a szocialista ver­seny élenjárójára bízták. KISFALUDI LŐRINC, KEREKES ALBERT Többezer főiskolás tölti diáktáborokban a téli vakációt A főiskolai vizsgaidőszak rö­videsen véget ér, s aztán meg­kezdődik a diákok téli vakációja. Akárcsak más években, az idén is a tanulásban és közösségi munkában számos élenjáró diák tölti a vakációt Szinaján, Predeá­­lon, Bușteni­ben, Piriul Rece-n. Ezeken a helyeken 3.550 ifjút be­fogadó táborokat szerveztek. A Prahova völgyi sítáborokban 1100 diák tölti a vakációt. Több ha­zánkban tanuló külföldi diák is itt üdül. A helyi kulturházakkal együtt érdekes és szórakoztató progra­mot állítottak össze a pihenő diákok számára. A fiatalok kirán­dulnak, sportversenyeken vesz­nek részt, filmeket, előadásokat tekintenek meg, találkoznak tu­dósokkal, kulturális dolgozókkal és művészekkel, munká­­if­jakkal; nem hiányoznak majd az irodal­mi előadásokról, vidám tánces­tekről, zenei audiciókról sem. Február 6 és 10 között a predeani diáktáborban megtartják a főis­kolai sakkbajnokság országos döntőjét. Ugyanitt rendezik meg a bukaresti, kolozsvári, Iași-i te­mesvári és brassói diák-filmklu­bok tagjainak első tanácskozását, valamint a diák filmfesztivált. Az egyetemi központok kultúr­áaa— házainak és diák-klubjainak gazdag programja tudományos és technikai szimpozionokat, etikai problémák megvitatását irányoz­za elő. (Agerpres.) Új festéket kísérleteztek ki Festékgyáraink az utóbbi időben egy fé­nyes vörös pigmens gyártását kezdték meg. Ezt a színező­anyagot litográfiai és nyomdafestékek, fém- és fafestékek előállítására használ­ják. Gyártási techno­lógiáját az Icechim vegyipari kutatóinté­zet munkatársai dol­gozták ki. Az Icechim labora­tóriumaiban végzett kísérletek alapján e­­gész sor különböző árnyalatú vörös pig­mens gyártását ve­zették be, s ezeket műanyagok színezé­sére, valamint segéd­anyagokként rendkí­vül színtartó festé­kek gyártására hasz­nálják. Az új pig­­mensekkel készült festékekkel természe­tes rostokat feste­nek. A dudesti üzem­ben most műanya­gok színezésére szol­gáló fényes zöld és kék árnyalatú pig­­mensek, valamint műrostok festéséhez szükséges kék és sárga árnyalatú kü­lönleges festőanya­gok gyártási techno­lógiáját kísérletez­i ki. A Baba Alta-i kollektív gazdaságnak (Ploiesti tartomány) a múlt évben több mint 900.000 lej jövedelme származott a zöldségter­mesztésből. Az idén a kollektivisták még nagyobb területen ter­mesztenek zöldséget. Jelenleg a korai zöldségpalánták nevelésé­hez szükséges 1.200 négyzetméter melegágy­ előkészítésével foglal­koznak. A képen a zöldségtermesztő brigád tagjai láthatók, amint elvetik a korai káposztamagva­kat. SZÖVŐNŐK + A csarnok, ahová belép­­+ tünk, 180 fiatalasszony és lány ■j. munkahelye, ezért hát több + érdeklődéssel és tisztelettel ■I néz körül az ember. Mert akár­­j' hogy vesszük, nem is olyan •s egyszerű nyolc órán át helyt­­+ állni a munkában, hiszen utá- I na a ház körül is akad bőven + tennivaló... Hát még, ahol a­­ férj nem osztozik a feleség­­ háztartási teendőiben.­­ A marosvásárhelyi Helyi­­ Ipari Vállalat perzsaszőnyeg­­•s- szövő részlegén dolgozó lá­­­nyok és fiatalasszonyok ter­­-i- melő munkáján nem érződik­­ a két műszak nehézsége. A legtöbbjük 15—20 száz­alék­­kal túlszárnyalja a napi nor­máját. Többükkel elbeszélget­tünk életükről és munkafelté­teleikről. Mindenekelőtt az egészséges, napfényes munka­­csarnok került szóba, majd az, hogy legutóbb valamennyiüket szakképesítették a szakmában Szőcs Júlia 17 éves korában került a perzsaszövő részlegre — A hét év, amit itt eltöltött, milyen jelentősebb fordulatot hozott az életében? —Mindenekelőtt a szakképe­sítő vizsgára kell utalnom, amely valamennyiünknek egy igen-igen nagy gondját oldotta meg. Igazolvány van a ke­zünkben, biztos megélhetés, örökre szóló élmények fűznek a műhelyhez. Itt lettem IMSZ tag, majd a részleg titkára, két esztendővel ezelőtt. Ugyan­csak ez a közösséavatott párttaggá. Most pedig férjhez készülök... Hogyha már a házasságról esett szó, adjuk át a szót Köllő Juliánnának, aki erről a kér­désről minden bizonnyal már többet tud mondani... — Minden asszonynak olyan férjet kívánok, mint amilyen az enyém. Azt hiszem, hogy megtaláltam a boldogságot. A férjem mindenben megért és mindenben egyezünk. — S az ilyen férj ritkaság­­számba megy? Az egymás mellett dolgozó fiatalasszonyok, Nagy Eszter, Papp Anna derűs arccal fog­nak közre. — Részben mi is elmondhatjuk ezeket a férjünkről. Nagyobb panaszunk nincs rájuk. — Így a munka is jobban megy, ugy­e? Erre már a mesternő vála­szol. — Nagy Eszter, Papp Anna, Köllő Juliánna a legjobbak kö­zé tartoznak. Rendszerint 120 százalékot teljesítenek. Persze, látni kellene, hogy milyen tö­kéletes, beidegzett gyors ujj­mozdulattal szövik a perzsa­­szőnyegét. Hát még ha a gya­korlat nagy igyekezettel pá­rosul. És az igyekezet szinte álta­lános érvényű. Sok nevet em­líthetnénk, közöttük a Balea Corneliáét és Barabás Bertáét, akik már hónapok óta a szo­cialista verseny élenjárói. So­sem maradnak 125 százalék alatt. Megérdemlik hát a nők, hogy tisztelettel lépjünk­­ be a munkahelyükre. O. L.­­ Balea Cornelia Barabás Berta Szőcs Júlia.

Next