Vörös Zászló, 1964. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1964-09-01 / 206. szám

Z­illári N­olák SlSlalli befejezésfürl Közlemény A székelykeresztúri kollekti­visták az idén 24 hektáron termesztettek magnak való cukorrépát. A legmegfelelőbb időben betakarították a be­érett magvakat, és most 4 át­alakított gabona kombájnnal megkezdték a mag cséplését, az idejében és megfelelő mó­don elvégzett ápolási munkák eredményeként 500—600 kiló­val magasabb termést értek el az előirányzottnál. Képünkön: a cukorrépa magot cséplők egyik csoportja látható. HELYZETJELENTÉS • Javult a cséplés üteme • 47.383 hektáron végeztek nyári mély­szántást • Szorgalmazzuk az állammal kötött szerződések teljesítését Az utóbbi derűs napok kedve­zően befolyásolták a mezőgazda­­sági munkák menetét is. Javulás mutatkozik a soron lévő mező­­gazdasági munkák ütemén is. Je­lenleg a legfontosabb feladat a búza, rozs cséplésének mielőbbi befejezése. A tartományi mező­­gazdasági tanács legutóbbi hely­zetjelentése szerint tartomá­nyunkban a kollektív gazdasá­gok 75,5 százalékban tettek ele­get ennek a feladatuknak. Rajo­­nonként a következő a helyzet: Rajon Cséplés százalékban Csík 32,1 Toplica 41,3 Marosvásárhely város 100.­­Amint az a fentiekből is kitű­nik, Ludas, Dicső, Régen és Ma­rosvásárhely rajonokban már csak napok kérdése a cséplés befejezése. Számos kollektív gazdaságban már végeztek ezzel a munkával. Éppen ezért a rajoni mezőgazdasági tanácsoknak, a kollektív gazdaságok vezető taná­csainak intézkedniök kell, hogy ezekből a gazdaságokból átvi­gyék a cséplőgépeket azokba az egységekbe, ahol még lemaradás mutatkozik. Udvarhely, Csík és Gyergyó rajonokban, ahol még 50 százalékát sem csépelték ki a learatott gabonának, minden erőt a cséplésre kell összpontosí­­taniok. Eredményesebben dolgoznak a traktoristák is az utóbbi napok­ban. Legtöbb helyen két váltás­ban végzik a nyári mélyszántást és megfelelő módon kihasznál­ják a gépek teljesítő képességét, így vasárnap estig 47.383 hek­táron végeztek nyári mélyszán­tást, melyből 10.112 hektárt ké­szítettek elő őszi vetésre. Több gonddal, körültekintéssel kell vé­gezniük ezt a munkát Udvarhely, Csík és Régen rajonok mező­­gazdasági egységeinek, ugyanis lemaradtak. A kollektív gazdaságok egy másik igen fontos feladata az állammal kötött szerződések mi­előbbi kielégítése. A tartomány­ban ennek a kötelezettségüknek 61,6 százalékban tettek eleget a mezőgazdasági egységek. Dicső rajon és Marosvásárhely város kollektív gazdaságai élen járnak pi téren, 90,3 illetve 100 száza­lékban teljesítették a szerződési kötelezettségeiket. Jóllehet Lu­das, Régen, Marosvásárhely rajo­nok kollektív gazdaságaiban is előrehaladtak a csépléssel, mégis 55—69 százalékban tettek eleget e feladatuknak. Nagyobb lemara­dás mutatkozik Udvarhely rajon­­ban is. A pártszervek és szerve­zeteknek legfontosabb feladata úgy megszervezni a munkát, hogy a vezető tanácsok a leg­rövidebb időn belül pótolhassák lemaradásaikat.­­ ■■■ -i_ii_ii_i Gyergyó 17,1 Ludas 96,2 Udvarhely 47,2­­ Régen 93,8 Marosvásárhely 85,7 Dicső 87,9 S lajásárban sm ^asi®€3>ra®i A Dózsa György községi kol­ a talajt, hogy jó körülményes lektivisták végeztek a szalmás­ között kerüljön a mag a földbe gabonafélék betakarításával és jelenleg a takarmányalap meg­cséplésével. A legjobb erőd­ teremtésén fáradoznak. Augusz ményt a lőrinczfalvi részleg,­tus 28-tól kezdve megkezdték , vagyis a III-as számú brigád­ér- silózást, 2000 tonnát akarnak be­le el. Ugyanakkor 275 ha­terű­ silózni. Ez szükséges is a körül létén befejezték a nyári szántást, belül 500 főt számláló szarvas A gazdaság készül az őszi marha­állomány takarmányozása vetésre is. Előkészítettek 20 ha hoz. Bőven van mit besilózni földterületet takarmányrozs vető- Két gép megszakítás nélkü­lére. Készülnek az őszibúza ve­­szecskázza a silókukoricát és­ü­tésére is. Tisztítják a vetőmagot, csalamádét. (GÁL IMRE leve hordják a trágyát, készítik elő lező) --------------------□□□--------------------- Szorgos munka Csíkszentkirályon A csíkszentkirályi kollektivis­ták jó gazdaként, az idén is fi­gyelemmel kísérték a gabona érését, hogy idejében és szem­veszteség nélkül arathassanak. Mégis nagyon sok nehézséggel találkoztak munkájuk elvégzése közben, mert a sok és gyakori eső akadályozta az aratást. A gabo­nák megdőltek, nem tudtak kom­bájnnal úgy dolgozni, ahogy ter­vezték. Kollektivistáink attól féltek, hogy a sok nedvesség tönkrete­szi a gabonát, ahogy mondják: köztes lesz a gabona. De itt mu­tatkozott meg a tagok lelkiisme­retes munkája, mert a gabonát úgy rakták össze, hogy az nem ázhatott be. Augusztus 27-re a 357 hektáron befejeződött az ara­tás és szombaton estig a hordás is. Két gép, a kombájn szakadat­lanul csépel, s két hét alatt be­fejeződik a cséplés is. Közben folyik a tarlóhántás is. Már 95 hektáron ügyes trakto­rosaink minőségi munkát végez­tek. Persze őket is akadályozta a sok eső. A gazdaság egy másik csoport­ja a vetést készíti elő 240 hek­táron. Naponta 2 vagon gabonát tk­öröznek. A vetőmagot beküld­­ték laboratóriumi vizsgálatra. (VI­TOS OTTILIA levelező) Hasznos intézkedés A sóváradi kollektív gazdaság­ban az első brigád néhány nap­ja befejezte a búza cséplését. A gazdaság vezető tanácsa látva azt, hogy a 2-es brigád, habár az 1-es brigádhoz azonos feltételek­kel rendelkezik, lemaradt ezzel a munkával, úgy intézkedett, hogy az 1-es brigád gépét és cséplő csoportját a 2-es brigád kisegítésére küldi. Az intézke­désnek meg is volt az eredménye. A két brigád tagjai közös erő­vel fokozták a cséplés ütemét és egy-két nap alatt be is feje­zik. (KELEMEN DÉNES levelező) 21.575 tonna zöldkuk­oricát silóztak A múlt hét folyamán tartomá­nyunk valamennyi állami gazda­ságában hozzákezdtek a zöldku­korica silózásához. A munka he­lyes megszervezésének eredmé­nyeként augusztus 27-ig 24.510 tonna takarmányt silóztak, mely­ből 21.575 tonna silókukorica. A nagy mennyiségű zöldtömeget naponta 215 gépkocsi és utánfu­tó hordja a silógödrökhöz. Az állami gazdaságok közül eddig a legtöbbet a szőkefalvi, a radnóti és az ákosfalvi gazdaságban si­lóztak. MAI SZÁMUNKBAN: — Sport (2. oldal) — ünnep utáni gondolatok (2. oldal) — üzemi klubok életéből (2. oldal) — Az Ot­ a bőség forrása (3. oldal) — Két vélemény — kétféle eredmény (3. oldal) — A nagyvilágból (4. oldal) A napokban megkezdődik a nagy dunai Vaskapu-duzzasztó­­gát építése annak az egyezmény­nek megfelelően, amelyet a Ro­mán Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság kormánya ne­vében Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államta­nácsának elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke írt alá 1963 november 30-án Bel­­grádban a vaskapus hidroenerge­­tikai és hajózási rendszer építé­séről és kihasználásáról. A Román NK és a Jugoszláv SZSZK kormányai megegyeztek abban, hogy 1964 szeptember 7- én a Gura Vaii—Lip szektor mun­katelepén ünnepélyesen felavat­ják az építési munkákat. Az ünnepségen részt vesz Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ro­mán NK Államtanácsának elnöke és J. B. Tito, a Jugoszláv SZSZK elnöke, valamint a két ország ál­lami és pártvezetőségeinek más személyiségei. -----------------□□□□----------------­ Határidő előtt fejezték be a javítást A dicsői Vegyipari Kombinát nátrium bikromát részlegén au­gusztus első napjaiban leállt a termelés, és az ott dolgozók a karbantartókkal karöltve hozzá­láttak a berendezések nagy javí­tásához. Az előírások szerint a munkálatokat augusztus végére kellett befejezni. Tekintettel a szocialista versenyben tett fel­ajánlásukra — mely a termelési terv túlszárnyalását irányozta elő — a részleg dolgozói igyekeztek úgy megszervezni a munkálato­kat, hogy a termelést határidő előtt megkezdhessék a már ki­javított berendezésekkel. Ez sikerült. A részleg dolgo­zói hét nappal hamarabb kezdték meg a termelést. HALASIU IOAN levelező Nyugdíjasok kirándulása A nyugdíjasok marosvásárhe­­lyi önsegélyző pénztára minden évben előnyös feltételek mellett szervez kirándulásokat a tagjai részére. Az önsegélyző pénztárnál most szervezik a szeptember hatodi­kén sorra kerülő szovátai kirán­dulást. Mint más alkalmakkor, úgy most is a költségek felét az önsegélyző pénztár fedezi. Az érdeklődőknek részletes felvilá­gosítással szolgálnak az önse­gélyző pénztár Horea utca 29. szám alatti új helyiségében. " A I­II. Nemzetközi Talajtani Kongresszus munkálatai A Román NK Palotájának termében hétfő délelőtt megkezdte munkáját a VIII. Nemzetközi Talajtani Kongresszus. Az augusztus 31 és szeptember 9 között ülé­sező kongresszuson több mint 1.200 szakember — világhírű tudósok, professzorok, tudományos ku­tatók, kutatóintézetek és minisztériumok vezetői — vesz részt a világ 66 országából. Jelen vannak az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazda­­sági Szervezete (FAO), az UNESCO, és a Nemzet­közi Atomenergia ügynökség képviselői. Az elnökségben helyet foglalt a Nemzetközi Talajtani Egyesület több vezetője, a FAO, az UNESCO és a Kongresszusi Szervezőbizottság képviselői. Az első ülés elnökségében részt vettek: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román NK Államta­nácsának elnöke, Alexandru Moghiorog és Ale­xandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnökei, Mihai Dalea, a Mezőgazdasági Főtanács elnöke, Ilie Murgulescu akadémikus, a Román NK Aka­démiájának elnöke, Stefan Balan oktatásügyi mi­niszter, Mihai Suder erdőgazdálkodási miniszter, Gheorghe Hossu, az Állami Vízügyi Bizottság el­nöke, Alexandru Codarcea akadémikus, a Geoló­giai Bizottság elnöke, Ion Cosma, a fővárosi nép­tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. A jelenlévőket Nicolae Giosan professzor, a Román NK Akadémiájának levelező tagja, a VIII. Nemzetközi Talajtani Kongresszus Szervezőbi­zottságának elnöke köszöntötte. Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román NK Állam*­tanácsának elnöke megnyitó beszédet mondott. Felszólalt Nicolae Cernescu professzor, akit*­démikus, a Nemzetközi Talajtani Egyesület elnö­­ke, Gh. Ionescu-Sisepu­ professzor, akadémikus, a Román NK tudományos dolgozói nevében, dr. Richard Bradfield, a New York-i Ithaca egyetem professzora, a Nemzetközi Talajtani Egyesület volt elnöke. Valamennyien köszöntötték a kon­gresszus résztvevőit. Ezután dr. F. A. Van Baren, a Nemzetközi Talajtani Egyesület főtitkára beszámolót terjesztett elő az egyesület tevékenységéről 1960—1964 között. A délutáni ülésen bemutatták a talajtani vi­lágtérkép tervezetét. A tervezettel kapcsolatosan az alábbiak terjesztettek be referátumot: dr. V. A. Korda professzor, az UNESCO természettudomá­nyi osztályának igazgatója, dr. L. Bramao, a FAO nemzetközi talajtani irodájának vezetője, dr. R. Dudal, a FAO szakembere, dr. F. A. Van Baren professzor, a Nemzetközi Talajtani Egyesület fő­titkára. A referátumokat vita követte. A kongresszus résztvevői tíz napon át meg­vitatják a talajtan időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseit a mezőgazdasági termelés növelése cél­jából. (Agerpres) GHEORGHE GHEORGHIU-DE) elvtárs beszéde Tisztelt barátaink és vendé­geink! Hölgyeim és uraim! Kellemes feladatnak teszek ele­get, amikor a Román Népköz­­társaság Államtanácsa és kormá­nya nevében melegen üdvözlöm a talajtan jeles képviselőit, akik a világ minden tájáról eljöttek erre a fontos kongresszusra, amelynek örömmel adunk helyet hazánk fővárosában. Kongresszusuk, amelyre az öt földrész 66 országából gyűltek össze tudósok, a részvétel nagy arányainál és a megvitatásra ke­rülő kérdések jelentőségénél fogva, fontos nemzetközi tudo­mányos rendezvény. Minden két­ségen felül áll, hogy e nagy kompetenciájú szakemberek át­fogó tapasztalatcseréje és gyü­mölcsöző együttműködése lénye­gesen hozzá fog járulni a tudo­mány haladásához, az emberiség javára. Ténykedésük alapvető prob­lémája — a talaj termőképessé­gének fokozása — nemcsak a szakemberek figyelmét vonja magára, hanem mind szélesebb köröket, amelyek élénk érdeklő­déssel foglalkoznak vele, mert döntő fontossága van a népek élelmezésének és életkörülmé­nyeinek javítása szempontjából. Ma, amikor a tudománynak és a technikának sikerült ragyogó eredményeket kivívnia, amelyek grandiózus arányokban növelték az ember erejét és lehetőségeit, a világ különböző tájain továbbra is találkozunk olyan jelenségek­kel, mint a éhség, a nyomor és az elégtelen táplálkozás, a mező­­gazdaság számára alkalmas óriá­si földterületek nincsenek hasz­nosítva, gyenge hozamúak, vagy leromlanak. Természetesen, ennek a hely­zetnek a megváltoztatása, a föld­kerekség állandóan növekvő la­kossága élelmének biztosítása és az életszínvonal szüntelen eme­lése gazdasági-társadalmi válto­zásokat követel, kollektív nem­zetközi erőfeszítést az elma­radt vidékek gazdasági fellendí­tésére. Ugyanakkor lényeges előfeltételt jelent a műszaki-tu­­dományos vívmányok széles kö­rű alkalmazása békés célokra, a föld termőképessége szakadatlan növelésnek szolgálatába állított összes tudományágak fejlesztése. Örömmel állapítjuk meg, hogy ebben az irányban rendkívül fontos hozzájárulást jelent társa­ságuknak, ennek a tekintélyes nemzetközi agrártudományi e­­gyüttműködési fórumnak gazdag tevékenysége. A talaj komplex ismeretét és termőképessége leg­hatékonyabb növelési eszközei­nek megállapítását célzó tanul­mányok, a mezőgazdasági terme­lés fokozásával kapcsolatos szá­mos elméleti és gyakorlati kér­désben folytatott kutatások, a világ talajtérképének kidolgozá­sához nyújtott számottevő hozzá­járulás, valamint más értékes munkák megérdemelt, nagy elis­merésnek örvendenek. Megelégedéssel hangsúlyozzuk, hogy Gheorghe Munteanu-Mur­­goci, a Nemzetközi Talajtani Társaság alapító tagja, az első pedológiai világértekezlet kezde­ményezője, valamint a többi ro­mán tudós egyaránt hozzájárult és hozzájárul a társaság fejlesz­téséhez és az agrártudomány ha­ladásához. A kongresszus munkálatai, a látogatások az ipari és mező­­gazdasági egységekben, a kuta­tók oktatási és kulturális intéz­ményekben, az ország városaiban és falvaiban, alkalmat nyújtanak mezőgazdasági szakembereink és tudósaink tevékenységének, né­pünk gazdasági és kulturális eredményeinek alaposabb megis­merésére. Ismertetni szeretnék önökkel néhány, bennünket foglalkoztató kérdést. A román kormány kitar­tó erőfeszítéseket tesz az ipar fejlesztésére, amelytől az egész népgazdaság fellendítése függ, egyidejűleg figyelmének közép­pontjába állította a mezőgazda­ság fejlesztését és a mezőgazda­­sági termelés növelését, amit a gazdasági építés egyik fő felada­tának tekint. Románia saját ter­méséből biztosítja a lakosság élelmét, az ipar mezőgazdasági nyersanyagellátását és kivitelre is jut fölöslege. Országunkban az új alapokon átszervezett mezőgazdaság az in­tenzív és sokoldalú fejlődés út­ján halad, a modern technika és a tudományos vívmányok mind szélesebb körű felhasználásával, a termelés szakosított egységek­be való összpontosításával, ma­ --------------------CC -as fokú termelékenységgel és gazdasági hatékonysággal. E fo­lyamat során megvalósítjuk a mezőgazdasági termelés fokoza­tos átalakítását az ipari munka egyik válfajává. A mezőgazdasági munkák tel­jes gépesítése, a kemizálási fok emelése, az öntözés kiterjeszté­se, a nagyhozamú vetőmagfajták és hibridek alkalmazása azok az eszközök, amelyekkel biztosítani fogjuk a rendelkezésünkre álló nagy tartalékok teljes hasznosí­tását, hogy megteremtsük a mo­dern és fejlett mezőgazdaságot, amely képes biztosítani az agrár­termékek bőségét. Szakembereinket és mező­­gazdasági szerveinket állandóan foglalkoztatja a földalap ésszerű felhasználása, a talaj termőké­pességének növelése, az erő­.* 4 megakadályozása és leküzdése, a teraszolás és a nagyméretű fa­ültetés az ilyen veszélynek kitett területeken, a homokos és sós talajok hasznosítása, a nagyobb folyók termékeny árterületeinek bekapcsolása a mezőgazdaságba gátépítés és lecsapolás révén. A mezőgazdaság fejlesztésének komplex feladatai megkövetelték és megkövetelik az összes ka­tegóriájú szakemberek gondos képzését, szakismereteik állandó tökéletesítését, a tudományos te­vékenység legkedvezőbb feltéte­leinek biztosításáért, a kutató­munka irányításának javításáért és az agrártudomány minél szo­rosabb egybekapcsolásáért a gyakorlattal. Tisztelt vendégeink és bará­taink! Munkájuk és problémáik, érté­kes tevékenységük nagy megbe­csülésnek örvend s azt a nemes célt szolgálja, hogy bőkezűbbé változtassák a természetet az ember javára. Ez a munka szer­vesen és elválaszthatatlanul fű­ződik az egész emberiség hő­vá­gyához , a béke fenntartásához. Államunk, amely a többi béke­szerető állammal együtt lanka­datlan erőfeszítéseket tesz a tar­tós világbéke meghonosításáért, köszönti és támogatja a világ tudósainak kapcsolatait, amely a nemzetközi együttműködés erősí­tésének, a népek megismerésé­nek és közeledésének, az emberi gondolkodás kincsestára gazda­gításának tényezője a szellemi javak cseréje révén. (Taps.) Kifejezem azt a meggyőződé­semet, hogy a „Kenyér és béke" jelszavával folyó kongresszus munkálatai jelentősen hozzá fognak járulni a nemzetközi meg­értés és együttműködés szelle­mének erősödéséhez, napjaink nagyszerű ügyét , a békét, a népek jólétét és barátságát fog­ják szolgálni. Teljes sikert kívánok kongresz­­szusuknak. (Hatalmas taps.) -—----------------­ ÚJ ARÁNYOK. — A marosvásárhelyi kombinát építőtelepén. (MARX JÓZSEF, felvétele) A kisgépesítés — a megtakarítások forrása A pártszervezet irányításával a ban bekapcsolták az alacsony­dicsői Rajoni Helyiipari Vállalat feszültségű villamosáramot. Ki­­dolgozói ebben az évben külön küllőváron, a téglagyárban egy női figyelmet fordítottak a bank­­prést és kollerjáratot szereltek kölcsönöknek kisgépesítési mmn- fel, nemrég üzembe helyezték a kólátokra való felhasználására. Dicsőben a jéggyárat, valameny- Ez kitűnik a kisgépesítési terv- nyit kisgépesítési bankkölcsönök­ből is, mely jóval átfogóbb, gaz- ből. Mindezek amellett, hogy dagabb, mint az előző években, hozzájárultak a termék válasz­­továbbá a tervezett munkálatok téli bővítéséhez és a vállalat gazdasági hatékonyságának nő­­termelésének növekedéséhez,­vekedéséből, valamint abból, több mint 300.000 lej megtakart­­hogy következetesebben gyakor­­lásához vezettek, latba ültették a célkitűzéseket, így csupán az utóbbi két hónap- HANDU EUGEN levelező A televízió képernyőjén... A televízió és rá- Raicu rendezésében Ana Nagy-Scarlat, dió műsorát ismerte- kerül színre. Szerep- Radu Panamarenco. fő újság rövid hír­­lök: Ion Chițoiu, A díszleteket és adásban közli, hogy Maia Indrie?, Camne- kosztümöket Szat­­szeptember 1-én a 11a Zorlescu, Alexán­­dóri Ágnes tervezte, marosvásárhelyi Al­­dru Arbinel, Mihai A marosvásárhelyi Járai Színház műve- Gingulescu, Constan- közönség — valljuk szem­ek előadásában tin Diplan, Valenti­­be — büszkeséggel közvetítik a televí­­nó lánca, Elisabeta nyugtázza, hogy S­alóban Goldoni vaicu, Minodora színházának műve-Chioggiai csetepaté scarlah Mihai Do­­szeli a televízió című komédiáját. Őre, Vasile Vasiliu, képernyőjén látható . A darab Mihai Victor Imoceanu, ja viszont.

Next