Vörös Zászló, 1965. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1965-06-01 / 128. szám

Megnyílt az RMP KB plenáris ü­lése 1965. május 31-én megnyílt az RMP KB plenáris ülése. A plenáris ülés napirendje a következő: 1. Az 1966—1970-es időszakra szóló népgazdaságfejlesztési irányelvtervezet. 2. A Román NK 1966—1975-ös időszakra szóló energetika-fejlesztési irányelv­ tervezete. 3. A párt szervezeti szabályzatának tervezete. A plénum folytatja munkálatait. (1 PflRTHOflGRESSZUS HÖSZÖRTESERE 200 teherautó javítása terven felül A kongresszus tiszteletére fel­újított vállalások teljesítéséért élénk szocialista verseny bonta­kozott ki a marosvásárhelyi 2-es számú Autójavító Vállalatnál. A munka ésszerűbb megszervezésé­nek, a műszaki szervezési-intéz­kedési terv gyakorlatba ültetésé­nek már mutatkoznak is az első eredményei. Az öt hónapra szóló tervüket határidő előtt tel­jesítették. 200 teherautót javítot­tak ki terven felül, melyből 40-et május hónap folyamán. A terv túlszárnyalását a tervezett ter­melékenységi szint 6,7 százalé­kos emelésével érték el. Szimpozion a Népi Egyetemen A marosvásárhelyi Népi Egye­tem vezetősége arra törekszik, hogy minél vonzóbb formákat ta­láljon a program anyagának el­sajátítására. Ezt a célt szolgál­ta tegnap a Művelődési Palota nagytermében megtartott szim­pozion is. Erre az alkalomra meghívták Dina Cocea és Mihail Constantinescu érdemes művé­szeket, valamint Bob Calinescu filmrendezőt. A vendégek a ro­mán művészet nemzetközi vissz­hangjáról beszéltek. Ezután az Állami Színház, a Filharmónia és az Állami Ének- és Táncegyüt­tes művészei léptek fel. Beszélgetés Györffy Pállal, az Állami Bank Udvarhely rajoni fiókjának igazgatójával — Mutatkoznak-e gyakor­lati eredményei a minősé­gi évnek Udvarhely ra­­jonban? — Akik a számokból olvasni tudnak, azoknak sokat monda­nak az alábbi összehasonlító adatok. 1964 első négy hónapjá­ban 651.000 lej értékű terméket utasítottak vissza rajonunk kü­lönböző vállalatainak, míg ez év ugyanazon időszakában 250.000 lej értékű termék átvételét ta­gadták meg a megrendelők. A­­nélkül, hogy elégedettek lennénk az eredménnyel, jelentős előre­lépésnek, olyan nyilvánvaló ténynek kell tekintenünk, mely azt bizonyítja, hogy a párt fel­hívása visszhangra talált a dol­gozók körében, a foganatosított intézkedések hatékonyak voltak. Vannak olyan vállalatok, ahol már úgyszólván ismeretlen fo­galom a visszautasítás. Két éve, hogy egyetlen küldeményért sem kellett szégyenkezniük a Kész­ruhagyár dolgozóinak. Mindössze 14.000 lej értékű termékét uta­sították vissza az elmúlt évben a Tehnoutilaj vállalatnak, s ez év első négy hónapját úgy zár­ta, hogy egyetlen panasz se ér­kezett. A minőséggel szembeni messzemenő igényességről, ma­gasfokú öntudatról vallanak ezek a tények. Bár még van ten­nivaló a vlahicai Vasüzemben és a Fagazdálkodási Vállalat­nál, az elmúlt évhez viszonyít­va, itt is sokat javult a helyzet. Nem mondható el ugyanez a Helyiipari Vállalatról, melynek termékeit több esetben kifogá­solták a megrendelők. — Mi szolgáltat okot a vi­sszau­tasításra ? — Több tényező szükséges ah­hoz, hogy valamely termék jó minőségű legyen. Sok függ a nyersanyagtól, de azoktól is, akik a nyersanyagból készter­méket gyártanak. Nem hagyható figyelmen kívül a műszaki fel­tétel sem. A köröndi kerámia­üzemben véleményem­­szerint ez utóbbi hiányzik. A vállalat ve­zetősége rossz gazdának bizo­nyult akkor, amikor az egység fejlesztésére előirányzott és ki­utalt beruházási alapot nem hasz­nálta fel a pakura égetés mű­szaki feltételeinek megteremté­sére, mely nemcsak költségmeg­takarítást, de jobb minőséget is eredményezett volna. A pénzügyi fegyelemtől való eltérés most két év után is érezteti kedvezőt­len hatását. Van még pótolni­való az öntudatnál is, összeha­sonlíthatatlanul igényesebbek minden vállalatnál a minőséggel szemben, mint egy évvel ezelőtt. A dolgozók helytállása, törek­vése mutatkozik. A panaszok ki­vizsgálásakor mégis azt látjuk, hogy a legtöbb minőségi hibát könnyen elkerülhették volna, ha a befejező munkálatoknál, az összeszerelésnél, vagy éppen a csomagolásnál figyelmesebbek. A Fagazdálkodási Vállalat bútor­üzemében általában jó minősé­gű termékeket gyártanak. Még­is előfordult, hogy a rendelő kül­döttei 58 darab szekrény átvéte­lét megtagadták, mert fényezési, csiszolási hibák mutatkoztak a bútordarabokon.­­ Milyen segítséget nyúj­tanak a bank szakemberei a minőség javításához? — Azt gondolhatná valaki, hogy a bank szakemberei csu­pán ellenőrzik a vállalatok te­vékenységét, s ha szükséges, pénzbüntetést rónak ki. Ennél pedig sokkal fontosabb feladat vár valamennyi bankellenőrre, hiszen nem csupán tényeket kell megállapítaniuk és utólagos in­tézkedést foganatosítaniuk, ha­nem javaslataikkal hozzá kell járulniuk a hibák megelőzésé­hez. Visszautasítás esetében azon­nal kivizsgálják annak jogossá­gát. Ha a panasz a vállalat mu­lasztásából adódik, a vállalat pártalapszervezetének és vezető­ségének segítségével intézkedési tervet készítenek, majd ellenőr­zik annak betartását. De a bank­inspektorok nemcsak akkor lá­togatnak el a vállalatokba, ami­kor panasz adódik. A rajoni fióknak 22 ellenőre van, s kö­zülük ötöt az ipari vállalatok el­lenőrzésével bíztunk meg. Lász­ló Kálmán és Cuza Constantin főellenőrök javaslataikkal számos esetben hozzájárultak a minőség javításához. Az a tény, hogy a Készruhagyárban évek óta egyet­len minőségi visszautasítást se kellett feljegyezni, részben a bank szakembereinek is tulaj­donítható. Az ő javaslatukra ké­szült el kisgépesítési alapból a nyersanyag ellenőrzésére szolgáló asztal (rampa de control), mely lehetővé teszi a nyersanyag tü­zetes átvizsgálását. A fentiekből következik: a bank dolgozói csakis akkor tud­nak segítséget nyújtani a válla­latoknak, ha ismerik a gazdasági feladatokat, elméletileg és gyakor­latilag felkészültek. Éppen ezért intézményünkben igényes, szer­vezett formájú szakmai tovább­képzés folyik. V. M.­ ­ minőségről, a visszautasításokról Világ proletárjai, egyesüljetek!, Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XVII. évfolyam 128 (4197.) szám , 1965. június 1. kedd | Ára 25 iráni Három nappal határidő előtt A Tartományi Erdőgazdálkodá­si Igazgatóság alegységei három nappal határidő előtt teljesítet­ték öthónapi össztermelési tervü­ket. A kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista verseny eredményesnek bizonyult. Az év elmúlt időszakában 9.700 köbmé­ter fenyőrönköt, 1.000 köbméter tölgyfarönköt, 3.000 köbméter fe­­nyőfűrészárut, 600 köbméter bükkládát, 3.200 négyzetméter épületasztalos-terméket, 150.000 lej értékű bútort és más egyebe­ket állítottak elő terven felül. Gépesítik a belső szállítást A vlahicai Vasműveknél gépe­sítik az öntödei szállító csillék ki- és behúzását. A több tonnás csilléken ugyanis kokillaformá­­kat és más nagy darabokat szál­lítanak, melyeknek a mozgatása körülményes, nehézkes. A láncos kihúzó szerkezet, melyet Máthé Antal lakatos csoportja szerelt fel, három, vasgolyókon gördülő csille mozgatására alkalmas. Ez­­idáig csak egyet kötöttek össze a transzmissziós tengellyel, de rövidesen még két nagyobb mé­retű csillét szerelnek be a szárí­tókba. (Ifjabb Ferenczi Lajos) Befejeződött a román könnyűzene-verseny első szakasza Nemrég befejeződött annak a román könnyűzene-versenynek az első szakasza, amelyet a Műve­lődés- és Művészetügyi Állami Bizottság rendezett. A 250 pá­lyamunka közül a zsűri 27-et választott ki, s ezeket előadják az augusztus 10 és 17 között Mamaian sorra kerülő 3. román könnyűzene-versenyen és feszti­válon. (Agerpres) Tovább növeljük földjeink hektárhozamát, még több mezőgazdasági terméket értékesítünk Tartomány szerte nagy vissz­hangot keltett a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács Határozata a növényi és állati eredetű termékek értékesítési rendsze­rének javításáról. Termelőszö­vetkezeteink tagjai a falusi dolgozókról való gondoskodás újabb jelét látják benne. Mél­tóképpen akarnak válaszolni rá, éppen ezért elhatározták, hogy ezután még jobban dol­goznak, tovább emelik a föl­dek hektárhozamát, nagyobb mértékben járulnak hozzá a városi lakosság élelmiszerrel való ellátásához. Erről tanús­kodnak a Román Munkáspárt Központi Bizottságához inté­zett táviratok is. — Hálánkat és köszönetün­­ket fejezzük ki ezért a nagy­szerű gondoskodásért — írják többek között az ákosfalviak a pártunk vezetőségéhez inté­zett táviratukban. — A Hatá­rozat még jobb munkára ösz­tönöz, hisz a megjavított ára­kat véve alapul, mintegy 150 ezer lej többletjövedelemre te­szünk szert. Csupán ezáltal 300—400 lejjel növekszik min­den család jövedelme. Mi még jobb munkával, szebb eredmé­nyekkel szeretnénk válaszolni erre a gondoskodásra. Éppen ezért vállaljuk, hogy pártunk IV. kongresszusa tiszteletére 15 százalékkal haladjuk túl növényeink tervezett hektár­hozamát, így a búzánál 200, a kukoricánál 500, a burgonyá­nál 1.000, a cukorrépánál pe­dig 5.000 kilót termelünk hek­táronként terven felül. Termé­szetesen, így nagyobb mérték­ben hozzá tudunk járulni a központosított alap növelésé­hez. Az ákosfalviak a továbbiak­ban vállalják, hogy az eddig leszerződött mezőgazdasági termékeken felül még 10.000 kiló búzát, 10.000 kiló kuko­ricát, 20.000 kiló zöldséget, 10.000 liter tejet és 1.000 kiló sertéshúst adnak át az állam­nak.­­ Termelőszövetkezetünk az elmúlt években is nagymeny­nyiségű árugabonát és más termékeket szállított az állam­nak. Ez biztosította pénzbevé­telünk nagy részét, jelentős mértékben hozzájárult az oszt­hatatlan alap és a munkanap­egység értékének növeléséhez. — hangzik a nyárádszeredaiak távirata. Ebben az évben 2.905 tonna növényi eredetű termék, 1.800 hektoliter tej és 60 tonna hús átadására kötöttünk szerződést az állammal. Az új Határozat szerint a fenti termények utá­ni pénzbevételünk több mint 100.000 lejjel nagyobb lesz, ami hozzá fog járulni terme­lőszövetkezetünk gazdasági­szervezeti megerősítéséhez. Mi sem akarunk adósak maradni, éppen ezért vállaljuk: úgy dolgozunk, hogy méltóképpen köszönthessük pártunk IV- kongresszusát. Az agrotechni­kai szabályok betartásával to­vább növeljük földjeink hek­tárhozamát és a leszerződött mennyiségeken felül 10 tonna krumplit, 2.000 kiló sertéshúst és 200 hektoliter tejet adunk át az államnak. Hasonló tartalmú táviratot küldtek pártunk vezetőinek a csíkfalvi termelőszövetkezet tagjai is, amelyben örömüket fejezik ki az új Határozatban előirányzott intézkedések fö­lött, s ugyanakkor lelkes mun­kavállalásokat tesznek. Amint írják, az új Határozat értelmé­ben 150.000 lej többletjövede­lemre tesznek szert. ) — Válaszolva e gondosko­dásra, idejében és magas mi­nőségi szinten végezzük el a soron lévő munkálatokat és az összes növényeknél 10 száza­lékkal haladjuk túl a tervezett hektárhozamot, — hangzik a távirat szövege. A csíkfalviak a továbbiakban vállalják, hogy a tervezetten felül elért ter­més egy részét ugyancsak szerződéses alapon értékesítik. Az idén 75.000 lej értékű ál­lati és növényi eredetű ter­mékkel többet adnak át az ál­lamnak, mint ahogy azt ere­detileg tervezték. Az ákosfalvi, nyárádszere­­dai és csíkfalvi mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek távirata az RMP Központi Bizottságához Gondos, gyors növényápolást Nekigyűrköztek Ahol gyomtól zöld a határ a munkának Szentpálon Még jól emlékszem a kerelőszentpáliak zárszámadó közgyű­lésére, ahol a ta­valyi év eredmé­nyességéről vitázott hevesen a termelő­­szövetkezet tagsága. Elhangzott néhány bírálat is az elmúlt évi növényápolási munkákra vonatko­zóan. Ezután jobban kell elvégezni — ez volt a tanulság, a­­mit végül levontak. S ezt, mint most ki­tűnik, nemcsak sza­vakban fejezték ki, hanem a tettek is er­ről tanúskodnak. De nézzünk csak utána. A termelőszövet­kezet 190 hektáros cukorrépa területén befejezték az egye­­lést, s már harmad­szorra kapálnak. — Kukoricát 285 hektáron termesztünk — mondotta az el­nök. — Ezen a te­rületen elvégeztük a küllőskapálást. Meg­indult továbbá a kultivátorozás és az első kézi kapálás. 486 hektáron irtot­tuk ki a gyomot a búzából és árpából. — A megfelelő minőséget hogyan biztosítják?­­— A termés nagy­ságát jórészt a nö­vénysűrűség szabja meg. Erre mi is kü­lönleges gondot for­dítunk. A cukorré­pából, a talaj minő­ségétől függően, 90— 110 ezer tövet hagy­tunk meg hektáron­ként. Tudni kell azt is — folytatja —, hogy az egész terü­leten műtrágyát szórtunk el, hektá­ronként 400 kilo­gramm szuperfoszfá­tot és 100 kilogramm nitrogénes műtrá­gyát. Ez jelentősen növeli a talaj táp­erejét, a növénysű­rűség felső határát ezért állapítottuk meg 110.000 főben hektáronként. A ku­koricánál hasonló tényezőket vettünk figyelembe. Itt 35— 40.000 tövet hagyunk meg hektáronként. — Mindez előrelá­tásról, ésszerűségről tanúskodik. Azon­ban hogyan valósul meg a gyakorlat­ban? — Ha jól értem, az ellenőrzésre cé­loz. Ezt, vélemé­nyünk szerint, jól szerveztük meg. Na­ponta egy 3—4 tagú csoport ellenőriz minden földtáblát, s különösen a növény­sűrűséget figyeli. Ez elégségesnek bizo­nyult, mert már mu­tatkozik a pótjava­dalmazás hatása is. Minden brigád igyekszik nemcsak idejében, de jól is végezni a növény­­ápolást. "Az Udvarhely rajoni mező­­gazdasági termelőszövetkezetek többségében jó ütemben és ma­gas agrotechnikai színvonalon végzik a kapásnövények ápolá­si munkálatait. Ezt a szépen fej­­lődő cukorrépa, kukorica, nap­raforgó és a többi növény is igazolja. Az általánosan jó ered­mények mellett azonban akad­nak furcsaságok is. Ilyenre buk­kantunk például a felsőboldog­­falvi termelőszövetkezetben is. Itt is eljutottak a cukorrépa ápolásának soron lévő teendői­hez, csakhogy egy kis ugrással. Az történt ugyanis, hogy az idén egyik-másik brigád elhagyta a cukorrépa első kapálását, s így az egyelés és kapálás során 25— 30 centiméteres gyomok közül keresgélik ki a kultúrnövényt. Ilyen parcellákat találunk Bíró Pál­ boldogfalvi brigádjának 13 hektáros, területén, ahol még a múlt pénteken is több mint 4 hektár inkább kaszálónak vagy legelőnek látszott, mint cukor­répavetésnek. Előreláthatólag a kukoricánál sem lesz jobb a helyzet. Nem, mivel egyes brigádok csak most végzik a terület felosztását, s így gépi avagy kézi kapálást még nem alkalmaztak rajtuk. Mindezekből az következik, hogy a termelőszövetkezet veze­tő tanácsának fokozottabb fi­gyelmet kell fordítania a növény­ápolási munkák ütemének meg­gyorsítására, s ugyanakkor a szakszerű módszerek maradékta­lan alkalmazására. Ha a kuko­rica ápolását is csak azután kez­dik meg, miután térdig ér a gyom, nem lehet tudni, mit és mennyit fognak betakarítani az őszön. Biztosak vagyunk abban, hogy a termelőszövetkezet elnöke, mérnöke, brigádosai és tagjai tudatában vannak, hogy nagy­részt most dől el az idei termés sorsa és a legrövidebb időn be­lül minden erőt a lemaradás be­hozására összpontosítanak. Még most is láthatunk ilyen parcellákat a felső­­boldogfalvi határban CUKORRÉPA: Segítség!!!... meféjt a gyom! Megkezdődtek a vizsgák­­ a marxista-leninista esti párteqvetemen I Tegnap délután kezdődtek meg a vizsgák a marosvásárhelyi marxista-leninista esti pártegye­temen. Az esti egyetem ebben az évben három szakkal és há­rom évfolyammal működött. A hallgatók nagy része a politikai gazdaságtan szakra kérte felvé­­telét. Tegnap a filozófia I., a történelem III. és a politikai gazdaságtan II. éves hallgatói vizsgáztak. Ma a filozófia szak III., holnap, szerda délután a politikai­ gazdaságtan III. éves hallgatói állnak vizsgára. Ezek­ben a napokban mintegy 450-en jelentkeznek vizsgára. Több mint 170 falut villamosítottak Az idén mintegy 60.000 falusi házba vezették be a villanyt. Év eleje óta több mint 170 falut villamosítottak. Folyamatban van csaknem 200 falu villamo­sítása. Az energiaellátás megjavítá­sára 330 faluban új vezetékek épültek, egyes helységeket be­kapcsoltak az országos energeti­kai rendszerbe, más helységek­ben transzformátor-állomásokat létesítettek. A falvak villamosításánál dol­gozó energetikusok ezrei, a hely­beliek támogatásával, lelkes ver­senyt folytatnak, hogy határidő előtt teljesítsék a III. pártkon­gresszus Irányelveiben kitűzött feladatot, amely szerint a hat­éves terv folyamán 4000-nél több falut kell villamosítani. (Agerpres) Jemtik a halás­t A termelőszövetkezetek tag­jai az agrotechnikai körökön tanultakat igyekeznek minél jobban alkalmazni a gyakor­latban, mert azt tapasztalják, hogy ezek nyomán jóval na­gyobb hektárhozamot érnek el, mint az apáiktól örökölt, el­avult módszerekkel. Így van ez Mezőzáhon is, ahol a 135 hektár cukorrépát szakszerűen egyelik, olyan tő­távolsággal, hogy a hektáron­kénti növénysűrűség 100—120 ezer között legyen — írja De­meter Sándor. Gyors ütemben és a legjobb minőségben vég­zik ezt a munkát, Bálint Ist­ván élenjáró brigádjának pél­dáját követve, mert azt akar­ják, hogy a cukorrépa a ter­melőszövetkezet ez évi pénz­jövedelmének ne csak 34 szá­zalékát biztosítsa, mint a ta­valy, hanem ennél is többet. Hasonló célért 2,5—3 vagonos hektárhozam elérésére törek­szenek a cukorrépa szakszerű egyelésével, folyóméterenként átlag 5 tő meghagyásával a paniti termelőszövetkezet 200 hektáros területén is — olvas­suk Török Sándor leveléből. Ugyancsak a tanultak alap­ján, de az említetteknél gyor­sabb ütemben végzik a nö­vényápolást a sáromberki ha­tárban. Huszár József beszá­molója szerint a cukorrépa el­ső kapálása után, az egyelés is befejezéshez közeledik. Ez­zel egy időben a második ka­pálásnak több mint felét vé­gezték el. A traktorok egy ré­sze jelenleg a 101 hektár ku­korica sorai között irtja a gyo­mot. A muzsnai termelőszövetke­zetben — adja hírül Koós Dé­nes — a traktor szintén a ku­koricaföldeken dolgozik, mert a cukorrépa eddig szükséges ápolási munkái véget értek. Márton József traktoros lelki­­ismeretes és szorgalmas mun­kájának újabb eredménye az, hogy gépével igen rövid idő alatt több mint 60 hektár ku­koricát kapált meg. A konstancai kikötőben

Next