Vörös Zászló, 1965. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1965-07-01 / 154. szám

Hazánk alaptörvényének tervezete Két nappal ezelőtt közzé tették hazánk alaptörvényének, Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányá­nak tervezetét. Hazánk egész népével együtt tar­tományunk dolgozói, románok, ma­gyarok, németek és más nemzetisé­gűek, határtalan lelkesedéssel fo­gadták az új Alkotmánytervezetet, melynek előírásai tükrözik a hazánk­ban végbement történelmi jelentő­ségű változásokat, az új társadalmi rendszer felépítését. „Románia a múltban Európának a szegénység mostoha sorsára ítélt része — mon­dotta Gheorghe Gheorghiu-Dej — biztos úton halad előre, s a civili­záció mind magasabb színvonalán álló, fejlett szocialista országgá a­­lakul át. Mindez szabad és sorsa urává vált nagyszerű népünk lel­kes, odaadó munkájának gyümöl­cse, azé a népé, amely tudatában van, hogy minden megvalósítása az ország előmenetelét, a dolgozók jobb életének megteremtését szol­gálja." Románia szocialista köztársaság­a— szögezi le a tervezet első szaka­sza. „Románia Szocialista Köztársa­ság a városi és falusi dolgozók szu­verén, független és egységes állama. Területe elidegeníthetetlen és oszt­hatatlan.“ A tervezet szentesíti párt­vezette harcunk legnagyobb meg­valósítását, azt, hogy hazánkban a hatalom a népé, a szabad és sor­sával rendelkező népé. És e hata­lom alapja a munkás-paraszt szövet­ség. „A munkásosztály — a társa­dalom vezető osztálya —, a paraszt­ság és értelmiség, a dolgozók többi kategóriája szoros egységben, nem­zetiségi különbség nélkül építi a szocialista társadalmat, megteremt­ve a kommunizmusra való áttérés feltételeit." Románia Szocialista Köztársaság Alkotmány-tervezete szentesíti, hogy hazánkban az egész társada­lom politikai vezető ereje a Román Kommunista Párt. A munkások, pa­rasztok, értelmiségiek és a dolgozók többi kategóriája letai­aói m­eghala­dottabb és legöntudatosabb állam­polgárok a Román Kommunista Párt­ba egyesülnek, amely a munkásosz­tály legmagasabb szervezési formája, élcsapata. A Román Kommunista Párt kifejezi és hűen szolgálja népünk törekvéseit és érdekeit, a szocialis­ta építés minden területén a veze­tő szerepét tölti be, irányítja a tö­meg- és társadalmi szervezetek, va­lamint az állami szervek tevékeny­ségét. Románia földjén a szocialista é­­pítőmunka gazdag termést hozott. Hazánk dolgozói minden energiá­jukat, képességüket, alkotó erejü­ket a párt politikája gyakorlati meg­valósítása ügyének szentelték s tör­ténelmi jelentőségű eredményeket értek el, forradalmi átalakuláson ment át az egész ország. A mező­­gazdaság szövetkezetesítésének be­fejezése társadalmunkban a szoci­alista termelési viszonyok teljes győzelmét jelentette. A hatéves terv során az iparosí­tásban elért eredmények számos új megvalósítással gazdagították hazán­kat. A korszerű technika színvona­lán álló új objektumok üzembe he­lyezése a nemzetgazdaság nagy ütemű fejlődését eredményezték. A virágzás teljében lévő, sokoldalúan fejlett szocialista gazdasággal ren­delkező országgá lett hazánk, a­­melynek ipara szakadatlanul töké­letesedik és alkalmazkodik korunk műszaki haladásának követelménye­ihez, mezőgazdasága pedig állan­dóan fejlődik. Az ország térképe sokat változott az utóbbi években, új, korszerű üzemek, gyárak, villa­mosközpontok épültek, új városok és lakónegyedek születtek pártunk bölcs politikája eredményeként. Iparunk életképességét bizonyít­ja az a tény is, hogy ez évi ipari össztermelésünk volumene 9,5-szer nagyobb, mint 1938-ban volt. A termelőerők területi elosztásá­nak szüntelen javítására irányuló politika eredményeként a mi tartományunk is hatalmasat fej­lődött minden területen. A hat­éves terv során például államunk mintegy 7,5­ milliárd lejt fordított a tartomány fejlesztésére, új üzemek kezdték meg működésüket, a meg­lévők tovább fejlődtek, számos tár­sadalmi-kulturális létesítményt ad­tak át a használatnak. 1965-ben a tartomány ipari termelése 2,5-szer nagyobb, mint 1959-ben volt, és az évi átlagos növekedés 16,4 száza­lékos ütemnek felel meg. A párt vezetésével hazánkban so­ha nem ismert lehetőségek terem­tődtek az oktatás, a művészet és kultúra fejlődésére. Az iskola, a tu­domány a szocializmus ügyét szol­gálja, biztosítja a szocializmus épí­tőinek magasszintű képesítését. A szocialista társadalom építése során állandóan szélesedett álla­munk társadalmi alapja. A gazda­sági alapban végbement változások­nak megfelelően a társadalom struktúrájában is mélyreható átala­kulások jöttek létre. Hazánkban már nem léteznek kizsákmányolok, tár­sadalmunkat csak szövetséges és ba­ráti dolgozó osztályok és rétegek alkotják. A szocialista termelési viszonyok megteremtése folyamatának lezáru­lásával magasabb szintre emelke­dett a munkás-paraszt szövetség és egész népünk politikai-erkölcsi egy­sége. Társadalmi struktúránk fejlő­dését a dolgozó osztályok és réte­gek állandó közeledése jellemzi, melyeket azonos politikai, gazdasá­gi, ideológiai érdekek, a párt veze­tésével, a munkásosztály, paraszt­ság és értelmiségieknek a haza fel­virágoztatásáért vívott közös harca köt össze. Az Alkotmány­tervezet második fejezete az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit szentesíti. A termelőeszközök fölötti kapita­lista magántulajdon és az ember ember általi kizsákmányolása meg­szüntetésének eredményeként álla­munk teljes jogegyenlőséget bizto­sít minden állampolgár számára. A dolgozók jogainak gyakorlását az ehhez szükséges anyagi alapok megteremtése biztosítja. Hazánk minden állampolgárának joga van a munkához, a pihenéshez, öregsé­gi, betegségi vagy munkaképtelen­ségi anyagi bizto­tá­sh­oz, a sanuk­á­hoz. Hazánk állampolgárainak sza­vatolva van a szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési sza­badság, a nagygyűlések és felvonu­lások szabadsága. A nőknek egyen­lő jogaik vannak a férfiakkal és ha­zánkban egyenlő munkáért egyen­lő bér jár. A nép érdekeinek a szolgálata pártunk politikájának lényege, szo­cialista államunk tevékenységének alapja. Ezt az Alkotmány-tervezet is leszögezi: „ Románia Szocialista Köztársaságban az egész állami te­vékenység célja a szocialista társa­dalom fejlesztése, a nép anyagi és kulturális jólétének szakadatlan nö­velése, az ember szabadságának, méltóságának és az emberi egyéni­ség sokoldalú érvényesülésének biz­tosítása" Románia Szocialista Köztársaság Alkotmány­tervezetéből kitűnik rendszerünk, államunk mélységes demokratizmusa. Hazánkban nem csak szentesítik az állampolgárok jogait, hanem szavatolják is ezek gyakorlását. Szocialista társadalmi rendsze­rünkben minden ember, nemzeti­ségre való tekintet nélkül, a képes­ségeinek megfelelő munkakört tölt­het be a gazdasági, társadalmi, kul­turális élet minden területén, szaba­don bontakoztathatja ki alkotó ké­pességét, tevékenységét; az együtt­élő nemzetiségek a román néppel karöltve harcolnak az ország felvi­rágoztatásáért, fejlődéséért. Az Alkotmány­tervezet 17. szaka­sza kimondja: ,,Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai nemzeti­ségre, fajra, nemre vagy vallásra való tekintet nélkül egyenlő jogo­kat élveznek a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális élet minden területén. Az állam szavatolja az ál­lampolgárok jogegyenlőségét. Tilos e jogok bárminemű korlátozása és gyakorlásukban bármilyen megkü­lönböztetés nemzetiség, faj, nem, vagy vallás alapján". És az alapvető jogok és kötelességek meghatáro­zása folytatásaként a 22. szakasz ki­mondja, hogy „Románia Szocialista Köztársaságban az együttélő nem­zetiségeknek biztosított az anya­nyelv szabad használata, továbbá a könyvek, újságok, folyóiratok, szín­házak és minden fokú oktatás saját nyelvükön". Tartományunkban is, mint hazánk más tartományaiban, az együttélő nemzetiségek nyelvén általános-, közép- és főiskolák, színházak mű­ködnek, újságok, folyóiratok jelen­nek meg. Marosvásárhely három fő­iskoláját a román hallgatók mellett több mint 1.300 magyar és 71 más nemzetiségű diák látogatta az idén. Mindezek a tények kifejezésre juttatják a nemzeti kérdés marxi-le­nini megoldását pártunk és álla­munk által. Meghatározva az állampolgárok alapvető kötelességeit, az Alkot­mány­ tervezet leszögezi: ,,Románia Szocialista Köztársaság minden ál­lampolgárának kötelessége tisztelet­ben tartani az Alkotmányt és a tör­vényeket, védeni a szocialista tulaj­dont és hozzájárulni a szocialista rendszer erősítéséhez és fejlesztésé­hez.“ Tartományunk dolgozói ha­zánk egész népével együtt igyekez­nek eme állampolgári kötelessé­güknek mindennapi munkájukkal eleget tenni. Tükrözi ezt a hatal­mas lendület és tenniakarás is, a­­mellyel a IV. pártkongresszust kö­szöntik. Népünknek a szocialista építés­ben elért nagyszerű eredményei tükröződnek hazánk következetes külpolitikájában, a világbéke meg­teremtéséért tett erőfeszítéseiben is. „Románia Szocialista Köztársaság — szögezi le a tervezet 14. szaka­sza —­ baráti és testvéri együttmű­ködési kapcsolatokat tart fenn és fejleszt ki a szocialista országok­kal, előmozdítja az együttműködési kapcsolatokat más társadalmi-politi­kai rendszerű országokkal, tevé­kenykedik a különböző nemzetközi szervezetekben a béke és a népek közötti megértés biztosítása céljá­ból." Hazánk nemzetközi kapcsolatai a függetlenség és a szuverenitás, a jogegyenlőség, a más népek bel­­ügyeibe való be nem avatkozás el­vének tiszteletben tartásán alapul­nak. Tartományunk doleciói kifejezik azt a töretlen akaratukat, hogy min­den erejükkel hozzájárulnak a párt határozatainak valóra váltásához, szocialista hazánk fejlesztéséhez, to­vábbi felvirágoztatásához. Eddigi e­­redményeink biztos alapját képezik a további fejlődésnek. A IV. párt­­kongresszus irányelvtervezetei nagy­szerű programját jelölik ki egész társadalmunk sokoldalú fejlődésé­nek. Tartományunk dolgozói tuda­tában vannak annak, hogy megva­lósításukkal Románia Szocialista Köz­társaság újabb hatalmas léptekkel halad előre a szocialista építés ki­­teljesítésének útján. m44? $ A Politikai Könyvkiadónál megjelent: Románia Szocialista Köztársaság Alkotmánya (tervezet) A brosúrát tömsörpéldányszámban adták ki [Világ proletárjai, egyesüljetek,] Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XVII. évfolyam 154 (4223.) szám 1965. július 1. csütörtök Ara 25 báni Gheorghe Gheorghiu-Dej emlékének megörökítésével kapcsolatban A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársa­ság Államtanácsa és Minisztertaná­csa Gheorghe Gheorghiu-Dej em­lékének megörökítésével kapcsola­tos határozata alapján a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság nyilvános versenypályázatot hirdet Gheorghe Gheorghiu-Dejnek a bu­karesti Gheorghe Gheorghiu-Dej té­ren és a kolozsvári Béke téren el­helyezendő szobra elkészítésére. A versenypályázaton bárki részt vehet egyénileg, vagy kollektíven. A makettek beterjesztésének ha­tárideje 1965. december 1. A versenypályázaton több díjat osztanak ki. A zsűri a díjazott pályamunkák közül választja ki a Bukarestben és a Kolozsváron felállítandó szobro­kat. Ugyanakkor a Művelődés- és Mű­­vészetügyi Állami Bizottság, a zsűri ajánlására, megrendeli azokat a Gheorghe Gheorghiu-Dej mellszob­rokat, amelyeket a Gheorghe Gheor­ghiu-Dej emlékének megörökítésé­vel kapcsolatos határozatban elő­irányozott intézményeknél helyez­nek el. A pályázók megkaphatják a ver­senypályázat szabályzatát és bármi­lyen más felvilágosítást a Művelő­dés- és Művészetügyi Állami Bizott­ság Képzőművészeti Tanácsánál, a Képzőművészeti Szövetségnél és a Képzőművészeti Szövetség fiókjai­nál. 250 tonna öntvény előirányzaton felül A vlahicai Vasüzemeknél ezek­ben a napokban magasabb hőfok­kal működnek a kohók. A befúvott levegő hőmérsékletének emelése, az előmelegítők számának gyarapí­tása révén a vas csapolásához szük­séges idő lényegesen csökkent. Ha­sonlóképpen megkétszerezték a ko­hók adagolását végző futószalagok számát. A napi tervhez viszonyít­va a grafikon közel 250 tonna több­letet mutat az öntvénytermelésnél. Ebben az évben az üzem öntö­déjében új gyártási, autó-alkatrész magkészítő vonalat indítottak be és egy homokszárító forgókemencét. Az év eltelt időszakában vállalati VISZör­ Vylatban a rifui»Katerületik­é­ny­­ség növelési előirányzatot közel 3 százalékkal teljesítették túl. Biztosítsunk bőséges, jó minőségű takarmányalapot A kedvezőre fordult időjárás jelentős mérték­ben hozzájárul a szénakészítési munkálatok ü­ereté­­nek meggyorsításához. A Tartományi Mezőgazdasági Tanácstól kapott tájékoztató adatok szerint a lucerna első kaszálása befejeződött, s a 32.652 hek­ár lóhe­réből is 24.159 hektárt betakarítottak. A rétek fű­termésének betakarítása azonban még mindig von­tatottan halad. íme, mit mutat a helyzetjelentés: Rajon Terv (Ha) Meg­valósítás (Ha) Csík 41.710 1268 Gyergyó 23.951 603 Ludas 6.479 1558 Udvarhely 40.305 1892 Régen 17.874 2676 Marosvásárhely 11.851 3054 Dicső 5.723 . 817 Toplica 13.228 501 Műhely város 374 126 ____ összesen tartomány 168.248 14.637 A marosvásárhelyi kísérleti állomás földtábláin traktor­­vontatású kaszáló géppel gyűjtik be a takarmányokat Szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésének nagyszerű programja — Az irányelvtervezetek vitájából — (2. old.) A szocialista demokrácia további elmélyítéséért RADU ȘTEFAN, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának titkára Hazafias büszkeséggel, nagy ér­deklődéssel fogadtam Románia Szo­cialista Köztársaság Alkotmány­ter­vezetét. Hazánk jövő alaptörvénye, népünk történelmi jelentőségű do­kumentuma szentesíti pártunk ál­talános politikai irányvonalát, a szo­cializmus győzelmét szeretett ha­zánkban. Tükrözi nagyszerű ered­ményeinket, a hazánk gazdasági és társadalmi struktúrájában végbe­ment változásokat. Az Alkotmány­tervezetnek az az előirányzata, hogy államunk Romá­nia Szocialista Köztársaság nevet viselje, különös örömmel tölt el mindannyiunkat, hiszen a sorsa fe­lett úrrá lett népünk forradalmi megvalósításait tükrözi. A tervezetből kitűnik, hogy Ro­mánia nemzetgazdasága szocialista gazdaság, amely a termelőeszközök szocialista tulajdonán alapszik, vég­érvényesen megszűnt az ember em­ber általi kizsákmányolása, megva­lósul a munka mennyisége és mi­nősége szerinti javadalmazás szo­cialista elve. A hazánkban végbe­ment történelmi jelentőségű válto­­zások rögzítésével párhuzamosan, a tervezet előirányozza, hogy az egész állami tevékenység célja a szocialista társadalom fejlesztése a nép anyagi és kulturális jólétének szakadatlan növelése, az ember szabadságának, méltóságának és az emberi egyéni­ség sokoldalú érvényesülésének biz­tosítása. Kidomborodik az új Alkot­mány-tervezetből, hogy a szocialista termelés célja a lakosság jólétének állandó növelése, hogy a párt és állam tevékenységének középpont­jában az ember áll a maga szük­ségleteivel. A magasszintű szocialista huma­nizmus, mely pártunk politikáját jellemzi, kitűnik abból a figyelem­ből is, amit az Alkotmány­tervezet az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei iránt tanúsít. Románia Szocialista Köztársaság állampolgá­rai — szögezi le a tervezet — nem­zetiségre, fajra, nemre, vagy vallás­ra való tekintet nélkül­­egyenlő jo­gokat élveznek a gazdasági, politi­kai, jogi, társadalmi és kulturális élet minden területén. Minden ál­lampolgárnak joga van a munká­hoz, a pihenéshez, az­ öregségi, be­tegségi, vagy munkaképtelenségi anyagi biztosításhoz, a tanuláshoz, választhat és megválaszható az ál­lamhatalom szerveibe, stb. Az Alkotmány-tervezetben fontos helyet foglalnak el az államhatalom helyi szervei tevéke­nységének alap­ját képező elvek.­­Ezeknek alkalma­zása biztosítja a szocialista demok­rácia további elmélyítését, a népta­nácsok tömegkapcsolatainak széle­sítését, az Alkotmány­tervezetben szentesített forradalmi vívmányok megszilárdítása, a szocialista társa­dalmi rendszer,­ építésében újabb sikerek elérése­, a kommunizmusra való áttérés feltételeinek a megte­remtése érdeké­ben. Az állami szer­vek és minden ál­lampolgár elsőrendű kötelessége tiszteletben tarta­­ni a tervezetben foglalt elveket é­­s szocialista álla­munknak ezeken az elveken alapu­ló törvényeit. Az előttünk megnyílt nagyszerű távlatok lelkesedéssel töltenek el mindannyiunka­t. Teljes mértékben egyetértek R­ománia Szocialista Köztársaság A­lkotmány­tervezetével és minden erői­met és képességemet pártunk politiká­ja megvalósításának szentelem. Teljes jogegyenlőség KATONA SZABÓ ISTVÁN Románia Szocialista Köztársaság Alkotmány­tervezetét olvasom, eljö­vendő törvényeink forrását, s arra gondolok, hogy az — hazánk egy­séges művelődési életének kereté­ben — a román néppel együttélő nemzetiségek kultúrájának további gazdagodását, fejlődését is lehetővé teszi. Az Alkotmány­tervezet ki­mondja, hogy „az együttélő nem­zetiségeknek biztosított az anya­nyelv szabad használata, továbbá a könyvek, folyóiratok, színházak, a mindenfokú oktatás saját nyelvü­kön". F. szakaszt is pártunk következe­tesen alkalmazott marxi-lenini nem­zetiségi politikájának magasztos szelleme hatja át. Újra megfogal­mazódott hát és az ország alaptör­vényébe kerül az a pártpolitika, a­­mely eddig is lehetővé tette, hogy hazánkban a nemzetiségek kultúrá­ja a román nép kultúrájával együtt virágozzék és betöltse alkotó szere­pét a szocialista ember tudatvilágá­nak alakításában. Pártunk irányítá­sával államunk megteremtette, fenn­tartja és szüntelenül továbbfejleszti azokat a kulturális intézményeket is, melyek hivatottak a nemzetisé­gek nyelvén és hagyományaiknak megfelelően kifejtett művelődési tevékenység felvirágoztatására. Csak tartományunkban a napi sajtón kí­vül két magyar nyelvű folyóirat, egy irodalmi (az igaz Szó) és egy tár­sadalmi—kulturális képeslap, az Új Élet jelenik meg. Állami Színházunk klasszikus és mai darabokat játszik mind román, mind magyar nyelven, a rádió-stúdió magyar nyelven is sugároz műsort. Íróink, költőink művei többezres példányszámban jelennek meg anyanyelvünkön és elszakíthatatlan részei a szocialista Románia irodalmi életének. Nagy örömmel és lelkesedéssel fogadjuk Szocialista Köztársaságunk Alkotmány­ tervezetét, amely — tük­rözve pártunk gyakorlatba átültetett elveit — a teljes állampolgári jog­­egyenlőség lelkesítő dokumentuma. Töltsük meg a silókat! Most a pillangósok, szénafüvek,­­ zöldségfélék stb. betakarítása idején, nagyon kedvezőek a feltételek a siló­zás megkezdésére. Számos állami gazdaságban és termelőszövetkezet­ben élnek is a lehetőségekkel. A Tartományi Mezőgazdasági Tanács legutóbbi tájékoztatója szerint az állami gazdaságokban máris 519, a termelőszövetkezetekben pedig 757 vagon silótakarmányt készítet­tek. Érdekes, hogy ebben a munká­ban az idén a Csík rajoniak járnak az élen 3310 tonnás teljesítménnyel. Vagyis Csík rajonban négy és fél­­szerte többet silóztak, mint Maros­vásárhely rajonban, hat, illetve nyolcszorta többet, mint Udvarhely, illetve Régen rajonban. Pedig ha jól megnézzük, a lehetőségek ez utóbbi rajonokban sokkal kedve­zőbbek. Ez a helyzet azt követeli, hogy a mezőgazdasági tanácsok nyújtsanak nagyobb segítséget a termelőszövetkezeteknek a murka ésszerű megszervezésében. Egyetlen pillanatra se feledjük el, hogy a téli eleséget most, ezekben a na­pokban kell biztosítani az állatok­nak, s az esetleges mulasztást ne­hezen, vagy egyáltalán nem lehet pótolni ! Tanügyi dolgozók ünnepi gyűlése A tanügyi dolgozók június 30- án, a Tanítók Napja alkalmából, országszerte ünnepi számvetés­e gyűltek össze. A marosvásárhelyi tanítók és tanárok az Arta filmszín­házban tartották meg gyűlésüket, amelyen több tanügyi dolgozót „él­­tanító", illetve „éltanár" címmel tüntettek ki. A Művelődési Palota nagytermé­ben Marosvásárhely rajon tanügyi dolgozói gyűltek össze. Ezen a na­pon a tartomány valamennyi ra­­jonjában ünnepélyes keretek között méltatták a pedagógusok fáradha­tatlan munkáját. Képünk a Tanítók Napja alkal­mából kitüntetett marosvásárhelyi tanügyi dolgozók egy csoportját, Ádám Máriát, Bóni Jánost, Tírno­­veanu Corinát, Takács Sárát, Ursu Dumitrut és Gagyi Lidiét ábrázolla. Egyre több Diesel-mozdony közlekedik vasútvonalainkon A tengerparti üdülők pihenősza­badsága ebben az évben 45—50 perccel meghosszabbodik a vonat­­szerelvények menetsebességének meggyorsulásával. A Bukarest és a tengerpart között közlekedő összes vonatokat ugyanis Diesel-mozdo­nyok vontatják. A Bákó—Békás, Adjud—Pascani vonalak és a Buka­rest—Temesvár között közlekedő gyorsvonatok utasai is e napokban már gyorsabban utazhattak. A Közlekedésügyi és Távközlési Mi­nisztériumtól nyert értesülések sze­rint ez év végéig a vasúti áruszál­­lí­ási s utasforgalom csaknem felét az Electroputere craiovai üzemben gyártott Diesel-mozdonyokkal fog­ják lebonyolítani. (Agerpress.

Next