Vörös Zászló, 1965. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1965-07-01 / 154. szám
Hazánk alaptörvényének tervezete Két nappal ezelőtt közzé tették hazánk alaptörvényének, Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának tervezetét. Hazánk egész népével együtt tartományunk dolgozói, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, határtalan lelkesedéssel fogadták az új Alkotmánytervezetet, melynek előírásai tükrözik a hazánkban végbement történelmi jelentőségű változásokat, az új társadalmi rendszer felépítését. „Románia a múltban Európának a szegénység mostoha sorsára ítélt része — mondotta Gheorghe Gheorghiu-Dej — biztos úton halad előre, s a civilizáció mind magasabb színvonalán álló, fejlett szocialista országgá alakul át. Mindez szabad és sorsa urává vált nagyszerű népünk lelkes, odaadó munkájának gyümölcse, azé a népé, amely tudatában van, hogy minden megvalósítása az ország előmenetelét, a dolgozók jobb életének megteremtését szolgálja." Románia szocialista köztársasága— szögezi le a tervezet első szakasza. „Románia Szocialista Köztársaság a városi és falusi dolgozók szuverén, független és egységes állama. Területe elidegeníthetetlen és oszthatatlan.“ A tervezet szentesíti pártvezette harcunk legnagyobb megvalósítását, azt, hogy hazánkban a hatalom a népé, a szabad és sorsával rendelkező népé. És e hatalom alapja a munkás-paraszt szövetség. „A munkásosztály — a társadalom vezető osztálya —, a parasztság és értelmiség, a dolgozók többi kategóriája szoros egységben, nemzetiségi különbség nélkül építi a szocialista társadalmat, megteremtve a kommunizmusra való áttérés feltételeit." Románia Szocialista Köztársaság Alkotmány-tervezete szentesíti, hogy hazánkban az egész társadalom politikai vezető ereje a Román Kommunista Párt. A munkások, parasztok, értelmiségiek és a dolgozók többi kategóriája letaiaói meghaladottabb és legöntudatosabb állampolgárok a Román Kommunista Pártba egyesülnek, amely a munkásosztály legmagasabb szervezési formája, élcsapata. A Román Kommunista Párt kifejezi és hűen szolgálja népünk törekvéseit és érdekeit, a szocialista építés minden területén a vezető szerepét tölti be, irányítja a tömeg- és társadalmi szervezetek, valamint az állami szervek tevékenységét. Románia földjén a szocialista építőmunka gazdag termést hozott. Hazánk dolgozói minden energiájukat, képességüket, alkotó erejüket a párt politikája gyakorlati megvalósítása ügyének szentelték s történelmi jelentőségű eredményeket értek el, forradalmi átalakuláson ment át az egész ország. A mezőgazdaság szövetkezetesítésének befejezése társadalmunkban a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmét jelentette. A hatéves terv során az iparosításban elért eredmények számos új megvalósítással gazdagították hazánkat. A korszerű technika színvonalán álló új objektumok üzembe helyezése a nemzetgazdaság nagy ütemű fejlődését eredményezték. A virágzás teljében lévő, sokoldalúan fejlett szocialista gazdasággal rendelkező országgá lett hazánk, amelynek ipara szakadatlanul tökéletesedik és alkalmazkodik korunk műszaki haladásának követelményeihez, mezőgazdasága pedig állandóan fejlődik. Az ország térképe sokat változott az utóbbi években, új, korszerű üzemek, gyárak, villamosközpontok épültek, új városok és lakónegyedek születtek pártunk bölcs politikája eredményeként. Iparunk életképességét bizonyítja az a tény is, hogy ez évi ipari össztermelésünk volumene 9,5-szer nagyobb, mint 1938-ban volt. A termelőerők területi elosztásának szüntelen javítására irányuló politika eredményeként a mi tartományunk is hatalmasat fejlődött minden területen. A hatéves terv során például államunk mintegy 7,5 milliárd lejt fordított a tartomány fejlesztésére, új üzemek kezdték meg működésüket, a meglévők tovább fejlődtek, számos társadalmi-kulturális létesítményt adtak át a használatnak. 1965-ben a tartomány ipari termelése 2,5-szer nagyobb, mint 1959-ben volt, és az évi átlagos növekedés 16,4 százalékos ütemnek felel meg. A párt vezetésével hazánkban soha nem ismert lehetőségek teremtődtek az oktatás, a művészet és kultúra fejlődésére. Az iskola, a tudomány a szocializmus ügyét szolgálja, biztosítja a szocializmus építőinek magasszintű képesítését. A szocialista társadalom építése során állandóan szélesedett államunk társadalmi alapja. A gazdasági alapban végbement változásoknak megfelelően a társadalom struktúrájában is mélyreható átalakulások jöttek létre. Hazánkban már nem léteznek kizsákmányolok, társadalmunkat csak szövetséges és baráti dolgozó osztályok és rétegek alkotják. A szocialista termelési viszonyok megteremtése folyamatának lezárulásával magasabb szintre emelkedett a munkás-paraszt szövetség és egész népünk politikai-erkölcsi egysége. Társadalmi struktúránk fejlődését a dolgozó osztályok és rétegek állandó közeledése jellemzi, melyeket azonos politikai, gazdasági, ideológiai érdekek, a párt vezetésével, a munkásosztály, parasztság és értelmiségieknek a haza felvirágoztatásáért vívott közös harca köt össze. Az Alkotmánytervezet második fejezete az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit szentesíti. A termelőeszközök fölötti kapitalista magántulajdon és az ember ember általi kizsákmányolása megszüntetésének eredményeként államunk teljes jogegyenlőséget biztosít minden állampolgár számára. A dolgozók jogainak gyakorlását az ehhez szükséges anyagi alapok megteremtése biztosítja. Hazánk minden állampolgárának joga van a munkához, a pihenéshez, öregségi, betegségi vagy munkaképtelenségi anyagi biztotáshoz, a sanukához. Hazánk állampolgárainak szavatolva van a szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, a nagygyűlések és felvonulások szabadsága. A nőknek egyenlő jogaik vannak a férfiakkal és hazánkban egyenlő munkáért egyenlő bér jár. A nép érdekeinek a szolgálata pártunk politikájának lényege, szocialista államunk tevékenységének alapja. Ezt az Alkotmány-tervezet is leszögezi: „ Románia Szocialista Köztársaságban az egész állami tevékenység célja a szocialista társadalom fejlesztése, a nép anyagi és kulturális jólétének szakadatlan növelése, az ember szabadságának, méltóságának és az emberi egyéniség sokoldalú érvényesülésének biztosítása" Románia Szocialista Köztársaság Alkotmánytervezetéből kitűnik rendszerünk, államunk mélységes demokratizmusa. Hazánkban nem csak szentesítik az állampolgárok jogait, hanem szavatolják is ezek gyakorlását. Szocialista társadalmi rendszerünkben minden ember, nemzetiségre való tekintet nélkül, a képességeinek megfelelő munkakört tölthet be a gazdasági, társadalmi, kulturális élet minden területén, szabadon bontakoztathatja ki alkotó képességét, tevékenységét; az együttélő nemzetiségek a román néppel karöltve harcolnak az ország felvirágoztatásáért, fejlődéséért. Az Alkotmánytervezet 17. szakasza kimondja: ,,Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai nemzetiségre, fajra, nemre vagy vallásra való tekintet nélkül egyenlő jogokat élveznek a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális élet minden területén. Az állam szavatolja az állampolgárok jogegyenlőségét. Tilos e jogok bárminemű korlátozása és gyakorlásukban bármilyen megkülönböztetés nemzetiség, faj, nem, vagy vallás alapján". És az alapvető jogok és kötelességek meghatározása folytatásaként a 22. szakasz kimondja, hogy „Románia Szocialista Köztársaságban az együttélő nemzetiségeknek biztosított az anyanyelv szabad használata, továbbá a könyvek, újságok, folyóiratok, színházak és minden fokú oktatás saját nyelvükön". Tartományunkban is, mint hazánk más tartományaiban, az együttélő nemzetiségek nyelvén általános-, közép- és főiskolák, színházak működnek, újságok, folyóiratok jelennek meg. Marosvásárhely három főiskoláját a román hallgatók mellett több mint 1.300 magyar és 71 más nemzetiségű diák látogatta az idén. Mindezek a tények kifejezésre juttatják a nemzeti kérdés marxi-lenini megoldását pártunk és államunk által. Meghatározva az állampolgárok alapvető kötelességeit, az Alkotmány tervezet leszögezi: ,,Románia Szocialista Köztársaság minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az Alkotmányt és a törvényeket, védeni a szocialista tulajdont és hozzájárulni a szocialista rendszer erősítéséhez és fejlesztéséhez.“ Tartományunk dolgozói hazánk egész népével együtt igyekeznek eme állampolgári kötelességüknek mindennapi munkájukkal eleget tenni. Tükrözi ezt a hatalmas lendület és tenniakarás is, amellyel a IV. pártkongresszust köszöntik. Népünknek a szocialista építésben elért nagyszerű eredményei tükröződnek hazánk következetes külpolitikájában, a világbéke megteremtéséért tett erőfeszítéseiben is. „Románia Szocialista Köztársaság — szögezi le a tervezet 14. szakasza — baráti és testvéri együttműködési kapcsolatokat tart fenn és fejleszt ki a szocialista országokkal, előmozdítja az együttműködési kapcsolatokat más társadalmi-politikai rendszerű országokkal, tevékenykedik a különböző nemzetközi szervezetekben a béke és a népek közötti megértés biztosítása céljából." Hazánk nemzetközi kapcsolatai a függetlenség és a szuverenitás, a jogegyenlőség, a más népek belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásán alapulnak. Tartományunk doleciói kifejezik azt a töretlen akaratukat, hogy minden erejükkel hozzájárulnak a párt határozatainak valóra váltásához, szocialista hazánk fejlesztéséhez, további felvirágoztatásához. Eddigi eredményeink biztos alapját képezik a további fejlődésnek. A IV. pártkongresszus irányelvtervezetei nagyszerű programját jelölik ki egész társadalmunk sokoldalú fejlődésének. Tartományunk dolgozói tudatában vannak annak, hogy megvalósításukkal Románia Szocialista Köztársaság újabb hatalmas léptekkel halad előre a szocialista építés kiteljesítésének útján. m44? $ A Politikai Könyvkiadónál megjelent: Románia Szocialista Köztársaság Alkotmánya (tervezet) A brosúrát tömsörpéldányszámban adták ki [Világ proletárjai, egyesüljetek,] Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XVII. évfolyam 154 (4223.) szám 1965. július 1. csütörtök Ara 25 báni Gheorghe Gheorghiu-Dej emlékének megörökítésével kapcsolatban A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa Gheorghe Gheorghiu-Dej emlékének megörökítésével kapcsolatos határozata alapján a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság nyilvános versenypályázatot hirdet Gheorghe Gheorghiu-Dejnek a bukaresti Gheorghe Gheorghiu-Dej téren és a kolozsvári Béke téren elhelyezendő szobra elkészítésére. A versenypályázaton bárki részt vehet egyénileg, vagy kollektíven. A makettek beterjesztésének határideje 1965. december 1. A versenypályázaton több díjat osztanak ki. A zsűri a díjazott pályamunkák közül választja ki a Bukarestben és a Kolozsváron felállítandó szobrokat. Ugyanakkor a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság, a zsűri ajánlására, megrendeli azokat a Gheorghe Gheorghiu-Dej mellszobrokat, amelyeket a Gheorghe Gheorghiu-Dej emlékének megörökítésével kapcsolatos határozatban előirányozott intézményeknél helyeznek el. A pályázók megkaphatják a versenypályázat szabályzatát és bármilyen más felvilágosítást a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság Képzőművészeti Tanácsánál, a Képzőművészeti Szövetségnél és a Képzőművészeti Szövetség fiókjainál. 250 tonna öntvény előirányzaton felül A vlahicai Vasüzemeknél ezekben a napokban magasabb hőfokkal működnek a kohók. A befúvott levegő hőmérsékletének emelése, az előmelegítők számának gyarapítása révén a vas csapolásához szükséges idő lényegesen csökkent. Hasonlóképpen megkétszerezték a kohók adagolását végző futószalagok számát. A napi tervhez viszonyítva a grafikon közel 250 tonna többletet mutat az öntvénytermelésnél. Ebben az évben az üzem öntödéjében új gyártási, autó-alkatrész magkészítő vonalat indítottak be és egy homokszárító forgókemencét. Az év eltelt időszakában vállalati VISZör Vylatban a rifui»Katerületikénység növelési előirányzatot közel 3 százalékkal teljesítették túl. Biztosítsunk bőséges, jó minőségű takarmányalapot A kedvezőre fordult időjárás jelentős mértékben hozzájárul a szénakészítési munkálatok üeretének meggyorsításához. A Tartományi Mezőgazdasági Tanácstól kapott tájékoztató adatok szerint a lucerna első kaszálása befejeződött, s a 32.652 hekár lóheréből is 24.159 hektárt betakarítottak. A rétek fűtermésének betakarítása azonban még mindig vontatottan halad. íme, mit mutat a helyzetjelentés: Rajon Terv (Ha) Megvalósítás (Ha) Csík 41.710 1268 Gyergyó 23.951 603 Ludas 6.479 1558 Udvarhely 40.305 1892 Régen 17.874 2676 Marosvásárhely 11.851 3054 Dicső 5.723 . 817 Toplica 13.228 501 Műhely város 374 126 ____ összesen tartomány 168.248 14.637 A marosvásárhelyi kísérleti állomás földtábláin traktorvontatású kaszáló géppel gyűjtik be a takarmányokat Szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésének nagyszerű programja — Az irányelvtervezetek vitájából — (2. old.) A szocialista demokrácia további elmélyítéséért RADU ȘTEFAN, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának titkára Hazafias büszkeséggel, nagy érdeklődéssel fogadtam Románia Szocialista Köztársaság Alkotmánytervezetét. Hazánk jövő alaptörvénye, népünk történelmi jelentőségű dokumentuma szentesíti pártunk általános politikai irányvonalát, a szocializmus győzelmét szeretett hazánkban. Tükrözi nagyszerű eredményeinket, a hazánk gazdasági és társadalmi struktúrájában végbement változásokat. Az Alkotmánytervezetnek az az előirányzata, hogy államunk Románia Szocialista Köztársaság nevet viselje, különös örömmel tölt el mindannyiunkat, hiszen a sorsa felett úrrá lett népünk forradalmi megvalósításait tükrözi. A tervezetből kitűnik, hogy Románia nemzetgazdasága szocialista gazdaság, amely a termelőeszközök szocialista tulajdonán alapszik, végérvényesen megszűnt az ember ember általi kizsákmányolása, megvalósul a munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás szocialista elve. A hazánkban végbement történelmi jelentőségű változások rögzítésével párhuzamosan, a tervezet előirányozza, hogy az egész állami tevékenység célja a szocialista társadalom fejlesztése a nép anyagi és kulturális jólétének szakadatlan növelése, az ember szabadságának, méltóságának és az emberi egyéniség sokoldalú érvényesülésének biztosítása. Kidomborodik az új Alkotmány-tervezetből, hogy a szocialista termelés célja a lakosság jólétének állandó növelése, hogy a párt és állam tevékenységének középpontjában az ember áll a maga szükségleteivel. A magasszintű szocialista humanizmus, mely pártunk politikáját jellemzi, kitűnik abból a figyelemből is, amit az Alkotmánytervezet az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei iránt tanúsít. Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai — szögezi le a tervezet — nemzetiségre, fajra, nemre, vagy vallásra való tekintet nélkülegyenlő jogokat élveznek a gazdasági, politikai, jogi, társadalmi és kulturális élet minden területén. Minden állampolgárnak joga van a munkához, a pihenéshez, az öregségi, betegségi, vagy munkaképtelenségi anyagi biztosításhoz, a tanuláshoz, választhat és megválaszható az államhatalom szerveibe, stb. Az Alkotmány-tervezetben fontos helyet foglalnak el az államhatalom helyi szervei tevékenységének alapját képező elvek.Ezeknek alkalmazása biztosítja a szocialista demokrácia további elmélyítését, a néptanácsok tömegkapcsolatainak szélesítését, az Alkotmánytervezetben szentesített forradalmi vívmányok megszilárdítása, a szocialista társadalmi rendszer, építésében újabb sikerek elérése, a kommunizmusra való áttérés feltételeinek a megteremtése érdekében. Az állami szervek és minden állampolgár elsőrendű kötelessége tiszteletben tartani a tervezetben foglalt elveket és szocialista államunknak ezeken az elveken alapuló törvényeit. Az előttünk megnyílt nagyszerű távlatok lelkesedéssel töltenek el mindannyiunkat. Teljes mértékben egyetértek Románia Szocialista Köztársaság Alkotmánytervezetével és minden erőimet és képességemet pártunk politikája megvalósításának szentelem. Teljes jogegyenlőség KATONA SZABÓ ISTVÁN Románia Szocialista Köztársaság Alkotmánytervezetét olvasom, eljövendő törvényeink forrását, s arra gondolok, hogy az — hazánk egységes művelődési életének keretében — a román néppel együttélő nemzetiségek kultúrájának további gazdagodását, fejlődését is lehetővé teszi. Az Alkotmánytervezet kimondja, hogy „az együttélő nemzetiségeknek biztosított az anyanyelv szabad használata, továbbá a könyvek, folyóiratok, színházak, a mindenfokú oktatás saját nyelvükön". F. szakaszt is pártunk következetesen alkalmazott marxi-lenini nemzetiségi politikájának magasztos szelleme hatja át. Újra megfogalmazódott hát és az ország alaptörvényébe kerül az a pártpolitika, amely eddig is lehetővé tette, hogy hazánkban a nemzetiségek kultúrája a román nép kultúrájával együtt virágozzék és betöltse alkotó szerepét a szocialista ember tudatvilágának alakításában. Pártunk irányításával államunk megteremtette, fenntartja és szüntelenül továbbfejleszti azokat a kulturális intézményeket is, melyek hivatottak a nemzetiségek nyelvén és hagyományaiknak megfelelően kifejtett művelődési tevékenység felvirágoztatására. Csak tartományunkban a napi sajtón kívül két magyar nyelvű folyóirat, egy irodalmi (az igaz Szó) és egy társadalmi—kulturális képeslap, az Új Élet jelenik meg. Állami Színházunk klasszikus és mai darabokat játszik mind román, mind magyar nyelven, a rádió-stúdió magyar nyelven is sugároz műsort. Íróink, költőink művei többezres példányszámban jelennek meg anyanyelvünkön és elszakíthatatlan részei a szocialista Románia irodalmi életének. Nagy örömmel és lelkesedéssel fogadjuk Szocialista Köztársaságunk Alkotmány tervezetét, amely — tükrözve pártunk gyakorlatba átültetett elveit — a teljes állampolgári jogegyenlőség lelkesítő dokumentuma. Töltsük meg a silókat! Most a pillangósok, szénafüvek, zöldségfélék stb. betakarítása idején, nagyon kedvezőek a feltételek a silózás megkezdésére. Számos állami gazdaságban és termelőszövetkezetben élnek is a lehetőségekkel. A Tartományi Mezőgazdasági Tanács legutóbbi tájékoztatója szerint az állami gazdaságokban máris 519, a termelőszövetkezetekben pedig 757 vagon silótakarmányt készítettek. Érdekes, hogy ebben a munkában az idén a Csík rajoniak járnak az élen 3310 tonnás teljesítménnyel. Vagyis Csík rajonban négy és félszerte többet silóztak, mint Marosvásárhely rajonban, hat, illetve nyolcszorta többet, mint Udvarhely, illetve Régen rajonban. Pedig ha jól megnézzük, a lehetőségek ez utóbbi rajonokban sokkal kedvezőbbek. Ez a helyzet azt követeli, hogy a mezőgazdasági tanácsok nyújtsanak nagyobb segítséget a termelőszövetkezeteknek a murka ésszerű megszervezésében. Egyetlen pillanatra se feledjük el, hogy a téli eleséget most, ezekben a napokban kell biztosítani az állatoknak, s az esetleges mulasztást nehezen, vagy egyáltalán nem lehet pótolni ! Tanügyi dolgozók ünnepi gyűlése A tanügyi dolgozók június 30- án, a Tanítók Napja alkalmából, országszerte ünnepi számvetése gyűltek össze. A marosvásárhelyi tanítók és tanárok az Arta filmszínházban tartották meg gyűlésüket, amelyen több tanügyi dolgozót „éltanító", illetve „éltanár" címmel tüntettek ki. A Művelődési Palota nagytermében Marosvásárhely rajon tanügyi dolgozói gyűltek össze. Ezen a napon a tartomány valamennyi rajonjában ünnepélyes keretek között méltatták a pedagógusok fáradhatatlan munkáját. Képünk a Tanítók Napja alkalmából kitüntetett marosvásárhelyi tanügyi dolgozók egy csoportját, Ádám Máriát, Bóni Jánost, Tírnoveanu Corinát, Takács Sárát, Ursu Dumitrut és Gagyi Lidiét ábrázolla. Egyre több Diesel-mozdony közlekedik vasútvonalainkon A tengerparti üdülők pihenőszabadsága ebben az évben 45—50 perccel meghosszabbodik a vonatszerelvények menetsebességének meggyorsulásával. A Bukarest és a tengerpart között közlekedő összes vonatokat ugyanis Diesel-mozdonyok vontatják. A Bákó—Békás, Adjud—Pascani vonalak és a Bukarest—Temesvár között közlekedő gyorsvonatok utasai is e napokban már gyorsabban utazhattak. A Közlekedésügyi és Távközlési Minisztériumtól nyert értesülések szerint ez év végéig a vasúti áruszállíási s utasforgalom csaknem felét az Electroputere craiovai üzemben gyártott Diesel-mozdonyokkal fogják lebonyolítani. (Agerpress.