Vörös Zászló, 1965. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1965-07-01 / 154. szám

2­ ­ Szocialista­­ mezőgazdaságunk ! fejlesztésének ! A mezőgazdaság az állam alapjaiból több mint 35 mil­liárd lej értékű beruházást kap. Ezen kívül a mezőgazdasá­­got kiszolgáló főbb iparágak fejlesztésére mintegy 9 milli­­árd lejt irányoztak elő. 1970-ben 115 ezer traktor, 47 ezer gabonakombájn és nagyszámú, kiváló tulajdonságú és teljesítményű más me­zőgazdasági gép fog dolgozni a mezőgazdaságban._____ A mezőgazdaság 1970-ben több mint 1,1 millió tonna aktív hatóanyagú műtrágyát kap, 3,5-szer annyit, mint 1965- ben. Az időszak végén több mint 26 ezer felsőfokú képzett­ségű és 63 ezer középfokú képzettségű szakember és csak­nem 140 ezer gépkezelő fog dolgozni a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági össztermelés az 1966—1970-es idő­szakban körülbelül 20 százalékkal növekszik, az 1961—1965- ös évek átlagához képest.­ ­ nagyszerű programja i­­­s - AZ IRÁNYELVTERVEZETEK VITÁJÁBÓL - lágy lehetőségek a gabonatermés növelésére MIRCEA IULIU mérnök, a Ludas rajoni mezőgazdasági tanács elnöke Pártunk IV. kongresszusának Irányelvtervezete a mezőgazda­ság fejlesztésének irányáról szól­va leszögezi, hogy a gabonater­mesztés és különösen a búza és a kukoricatermelés növelése to­vábbra is fő célkitűzés marad. Ezzel kapcsolatosan az Irányelv­tervezet előírja, hogy 1966—1970 között a búzatermés 17, a kuko­ricatermés pedig 26 százalékkal kell növekedjék. A növekedés jó­részt a hektáronkénti átlagtermés emelése útján valósul meg, azál­tal, hogy termékenyebb hibrid­­magvakat, nagyobb mennyiségű műtrágyát alkalmazunk, s idejé­ben végezzük el az összes ápo­lási munkálatokat. Az Irányelvtervezet célkitűzé­sei, mind összeségüket, mind az évi átlagos ütemet tekintve, tel­jes mértékben megvalósíthatók a mi rajonunkban is. Ennek biz­tosítékát látjuk többek között a­­zokban az eredményekben is, a­­melyeket a hatéves terv teljesíté­se során értünk el. Rajonunkban 1960-hoz viszonyítva a tavaly a búzatermés 13, a kukoricatermés pedig 33 százalékkal volt na­gyobb. A gabonatermesztés fel­lendítése, amellett, hogy hozzá­járult más termelési ágak, s fő­leg az állattenyésztés fejlesztésé­hez, jelentős mértékben növelte a termelőszövetkezetek jövedel­mét. Az új sikerek elérésében, épp úgy, mint eddig, döntő szerepet játszik a gépesítés további kiter­jesztése, a munkálatok idejében és magas agrotechnikai színvona­lon történő elvégzése, a trágya­félék ésszerűbb felhasználása. Rajonunk mezőgazdasága je­lenleg 574 traktor, 370 vetőgép, 152 gabonakombájn és számos más nagy teljesítő­képességű géppel rendelkezik, s nagyon ör­vendünk, hogy ezek a számok az elkövetkező években jelentő­sen növekednek, hiszen 1970- ben már 115 ezer traktor és szá­mos más gép áll majd hazánk mezőgazdasága rendelkezésére. A mezőgazdasági tanács már eddig is nagy gondot fordított a termelőszövetkezetek irányításá­ra, hogy azok minden növényt a legmegfelelőbb talajtípusokon termesszenek. Ennek nagy jelen­tősége volt abban, hogy a múlt évi kedvezőtlen időjárás ellené­re is, a termelőszövetkezetek bú­zából 1.360, kukoricából 2.170, cukorrépából pedig 17.800 kilo­grammos átlagtermést értek el. Vannak azonban kiemelkedőbb eredmények is, a szentpáli, kuty­­falvi, mezőbáldi termelőszövet­kezetekben például a búza ho­zama meghaladta az 1.700 kilót, a kukoricáé a 3.700 kilót, a cu­korrépáé pedig a 28.000 kilót. E­­zek és más példák azt szemlélte­tik, hogy vajonunk még igen nagy tartalékokkal rendelkezik a mezőgazdasági termelés, s főleg a gabonatermelés fellendítésé­hez. A meglévő tartalékok fokozott kihasználása mellett azonban úgy véljük, sürgősen meg kell ol­dani néhány fontos kérdést. Fi­­gyelembe véve azt, hogy az elkö­vetkező években jelentősen nö­vekedik a rendelkezésünkre álló műtrágyamennyiség, meg kell ol­dani ennek ésszerű felhasználá­sát. Az új típusú, magas műsza­ki tulajdonságokkal rendelkező műtrágyaszóró gépek gyártásánál azonban a gépgyártók vegyék fi­gyelembe, hogy ezekkel a gé­pekkel nemcsak sík, hanem nagy kiterjedésű lejtős területe­ken is kell dolgozni. Hasonló­képpen figyelembe kell venni ezt egyéb gépek (vetőgépek, kombájnok stb.) gyártásánál is. Hasonlóképpen jó lenne az is, hogy ha a mezőgazdaság gépe­sítésével foglalkozó kísérleti ál­lomás (ICMA) legalább egy köz­pontot létesítene tartományunk­ban, ahol az új gépek helyi ki­próbálásával és alkalmazásával kapcsolatos megfigyeléseket vé­geznék A nyert adatok bizonyá­ra nagy segítséget nyújtanának a gépgyártóknak újabb géptípu­sok kidolgozásához és a meglé­vők tökéletesítéséhez. Ez a köz­pont tapasztalatcserék szervezé­sével, gyakorlati bemutatókkal stb. jelentősen hozzájárulhatna ahhoz, hogy meggyorsuljon a mezőgazdasági munkálatok gé­pesítésének kiterjesztése, nem­csak a sima, hanem a lejtős te­rületeken is. ­ Biztos léptekkel a jövedelmezőség t­étjén Mint hazánk minden dolgozója, úgy én is nagy-nagy érdeklődéssel olvastam pártunk IV. kongresszusá­nak irányelvtervezeteit, s azóta szá­mos szakaszt többször is áttanulmá­nyoztam. Különösen megragadták figyelmemet azok a célkitűzések, a­­melyek szocialista mezőgazdasá­gunk élenjáró egységei, az állami gazdaságok előtt állanak. A nagy­arányú beruházások, a termelés összpontosítása és ipari jellegének kialakítása, a földterület ésszerűbb kihasználása, a tudományos mód­szerek széles körű alkalmazása, stb. hozzá fog járulni a nagy célkitűzé­sek megvalósításához, nevezetesen a 100 hektáronkénti mezőgazdasá­gi termelés több mint 50 százalé­kos növeléséhez. Mindezek új távlatokat nyitnak a régeni állami gazdaság további fej­lesztése előtt is. El kell mondanom, hogy a III. pártkongresszus Irány­elveinek megvalósításáért folyó munkában értünk el eredményeket. A hektáronkénti átlagtermés növe­léséhez, az állatállomány számbeli gyarapításához és minőségi feljaví­tásához a hatéves terv éveiben több mint 8,5 millió lej beruházást kap­tunk, amelyből 3,1 millió lejt a traktorok és gépek tesznek ki. 1959- hez viszonyítva gazdaságunk földte­rülete 45 százalékkal növekedett, az állatállomány pedig megháromszo­rozódott. TITUS HABOR, a régeni állami gazdaság igazgatója A nagyarányú beruházások, vala­mint a termelés ésszerű megszer­vezésére fordított figyelem ered­ményeként gazdaságunk nagy ku­korica-, tej- és hústermelő egység­gé vált. A szakosítás eredményei máris mutatkoznak. Az elmúlt évben pél­dául 741 hektáron több mint 4500 kilogrammos szemeskukorica-átla­­got értünk el. A tehenek tejhozama (több mint 700 darabnál) elérte a 2700 litret, s kocánként átlag 17 malacot nyertünk. Biztatóak az e­­redmények a baromfitenyésztésben, a szőlő- és gyümölcstermesztésben is. A IV. pártkongresszuson kijelö­lendő feladatok teljesítéséért azon­ban az elkövetkező években még nagyobb erőfeszítéseket kell ten­nünk. A mi gazdaságunk ugyanis abban a sajátos helyzetben van, hogy még mindig sok termelési ág­gal foglalkozik (gabona, tej és hústermelés, baromfitenyésztés, sző­lő- gyümölcstermesztés, stb.). Éppen ezért azt javasolnám, hogy az álla­mi gazdaságok tartományi trösztje adjon nagyobb segítséget az osztá­lyok és alosztályok szakosítására irányuló törekvésünkben. Ez, úgy véljük, meggyorsítja majd gazdasá­gunk végleges, jövőbeni arculatá­nak kialakítását. Úgyszintén szükséges az is, hogy a termelési feladatok meghatározá­sánál jobban vegyék figyelembe gazdaságunk tej-, hústermelő jelle­gét, s helyezzék előtérbe a takar­mánytermelést, hiszen most is ta­karmányhiánnyal küzdünk. Úgy, ahogy arra a IV. pártkon­gresszus Irányelvtervezete felhívja figyelmünket, különösen fontos a fehérjében gazdag takarmányok, lu­cerna, lóhere, stb. termesztésének kiszélesítése, mert csakis így lehet biztosítani a legésszerűbb keményí­tő­ fehérje arányt, amely a tej- és húshozam növelésének elsődleges feltétele. A kukorica termesztésével kap­csolatosan, amelyhez gazdaságunk­ban igen kedvezőek a feltételek (jelenleg 1000 hektáron termeszt­jük) javasolom, hogy gyorsítsák meg az antrazinos eljárást. E vegyszer alkalmazása lehetővé teszi a kuko­ricatermesztés teljes gépesítését. Ezt a módszert az idén 275 hektáron alkalmazzuk, igen jó eredménnyel. A kukoricatermesztés teljes gépesí­téséhez azonban arra is szükség van, hogy az illetékes szervek mi­előbb dolgozzák ki a legmegfele­lőbb kukoricabetakarító kombájnok gyártását és ezekből legelőször a­­zoknak az egységeknek juttassanak, amelyek nagy területen termesztik a kukoricát. ­ Nagy tartalékok a legelők feljavításában Alaposan tanulmányozva az RMP IV. kongresszusának Irányelvterve­zetét, örömmel állapítottam meg, hogy a legelők és természetes ka­szálók fűhozamának emelése érde­kében lehetőség teremtődik e te­rületek műtrágyával való feljavítá­sára. Régen vajon 29.700 hektár le­gelővel rendelkezik, amelynek je­lentős része a falvaktól távol, a ha­vason terül el. Az 1960—1965-ös időszakban állami segítséggel, va­lamint az állattenyésztők mozgósí­tásával nagy területeken végeztünk bokorirtást és más komplex mun­kálatokat, így mintegy 2 700 hektár­ral növeltük a legeltethető terüle­tet. A közelebbi legelőkön mintegy 10.000—12.000 hektáron minden tavasszal elvégeztük az általános á­­polási munkálatokat. Mégse tettünk meg mindent a legelők fűhozamá­nak emeléséért. Még mintegy 7.700 hektár olyan területünk van, ame­lyet teljesen benőtt az erdő, tehát gyakorlatilag nem legeltethető. A ra­­joni tanács és az összes állattenyész­tők ezért tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget az Irányelvtervezet azon előírásainak, amelyek a legelők mi­nőségi feljavítására hívják fel a fi­gyelmet. Annak érdekében, hogy 1970-ben a rajon egész legelős területe újra használhatóvá váljék és nagyobb termést adjon, a rajoni tanács el­határozta, hogy konkrét munkater­vet készít az elkövetkező öt évre, amelyben előirányozza ,hogy min­den egyes legelőtesten évenként milyen munkálatokat kell elvégezni. Hasonló terveket készítenek a ter­melőszövetkezetek és a hegyvidé­ki községek is. Ezek az intézkedé­sek azt célozzák, hogy megjavítsuk a legelők fűhozamát és teherbíró képességét legkevesebb 1,5 szá­mosállatra emeljük hektáronként. A fenti munkálatokat az állami alapok ésszerű felhasználásával, va­lamint a termelőszövetkezetek hoz­zájárulásával fogjuk elvégezni. En­nek érdekében minden termelőszö­vetkezetben állandó csoportokat a­­lakítunk, amelyek egész évben a le­gelők feljavításánál dolgoznak. A műtrágyaféleségek felhasználá­sa nagymértékben hozzá fog járul­ni a legelők hozamának emelésé­hez. Meglátásom azonban az, hogy LOBONJIU NI­COLAE mérnök, a Régen rajoni mezőgazdasági tanács elnöke figyelmünket még jobban a termé­szetes trágyák ésszerű felhasználá­sára kell irányítanunk, a havasi legelőkön pedig körültekintően kell megszervezni a kosarazást, a­­mellyel évente mintegy 1.100 hek­tárnyi területet javíthatunk fel. Úgy véljük, hogy a mezőgazdasági gé­peket gyártó üzemek nagyobb gon­dot kellene fordítsanak olyan gé­pek előállítására, melyek segítik az állattenyésztőket a legelők feljaví­tásában, s főleg a talaj szellőzteté­sében, a vakondtúrások elegyenge­­tésében, a felülvetésben, vala­mint a műtrágyázás és a meszezés elvégzésében. Számos legelőnkön a növényzet összetétele még nem biztosítja a bőséges hozamot és a minősége is nagyon sok kívánni­valót hagy ma­ga után. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a mezőgazdasági ku­tató­intézetek sokkal nagyobb mér­tékben foglalkozzanak a legelők fel­javításának új módszereivel. A nö­vényzet összetételének megjavítása érdekében szükség van arra, hogy még kint, a havasi legeltetési öve­zetekben is fűmagtermesztő parcel­lákat létesítsünk. A növendék állatok jó körülmé­nyek közötti nevelése, a fejőstehe­nek ésszerűbb kihasználása, az ab­rak beiktatása az állatok takarmá­nyozásába, megkívánja, hogy a nagy legeltetési övezetekben, az itt talál­ható faanyag felhasználásával, nyári szállásokat építsünk. Javasolom, hogy ezek megvalósításáért fogjon össze 2­3 olyan termelőszövetke­zet, amelynek legelői szomszédo­sak. A tej ésszerűbb felhasználása érdekében javasolom, hogy a tejfeldolgozó üzemek a nagy legelős övezetekben létesítse­nek feldolgozó központokat (sőt, még elsődleges feldolgo­zásra is). A havasi legelőknél nagy hátrány a szétszórtságuk. Régen vajon 9.000 hektárnyi havasi legelője több mint 100 tagban van, ez pedig számos nehézséget jelent ápolási és felja­vítási munkálatok elvégzése az ál­latorvosi ellenőrzés, a megfelelő apaállatok biztosítása stb., szem­pontjából. Javasolom, hogy a Mezőgazda­­sági Főtanács az Erdőgazdálko­dási Minisztériummal együtte­sen készítsen egy közös tanul­mányt az erdős és legelős te­­rületek kicserélésére, amelynek fokozatos megvalósítása egy­részt nagy legelős övezetek ki­alakításához, másrészt pedig az erdős területek összevonásához vezessen. • E javaslat megtételekor szem előtt tartottam azt is, hogy je­lenleg nagy magasságban is van­nak legelőink, amelyeket csak az év nagyon rövid időszakában tu­dunk használni, viszont ezeken a helyeken nagyon gyorsan fejlődnek a tűlevelű fák. Meggyőződésem, hogy az Irány­elvtervezetnek az állattenyésztés és a mezőgazdaság globális termelé­sére vonatkozó előírásai teljes egé­szében megvalósíthatók. Kajonunk összes szakembereivel, a szántóföl­dek dolgozóival együtt vállaljuk, hogy minden tőlünk telhetőt meg­teszünk szocialista mezőgazdasá­gunk felvirágoztatása érdekében. VÖRÖS ZÁSZLÓ Javaslatok , vélemények DETESCU IOAN, a Ludas rajoni Agevacoop igazgatója: Javasolom, hogy az állami szervek nyújtsanak hatékonyabb segítséget a term­elő­szövetkezeteknek üvegházak építésére olyan helyeken, melyek közel fekszenek nagy kapa­citású hőforrásokhoz. Ezzel az intézkedéssel hozzásegítjük a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteket, hogy alacsony költséggel, az egész év folyamán friss zöldséggel láthassák el a ká­rosokat és munkásközpontokat. MÁRTON ANTAL a kozmási mezőgazdasági termelőszövetkezettől: Javasolom, hogy a me­zőgazdasági termelőszövetkezeteknek minden 1000 hektár után engedélyezzenek­­ traktort belső szállítások céljára, amit az állóalapból fizetnének ki. Jó lenne, ha országos szinten intézkednének arról, hogy a mezőgazd­asági termelőszövetkezetek javítóműhelyeit megfele­lő felkészültségű szakemberekkel lássák el, fő­leg villanyszerelőkkel. PÁLL DEZSŐ, a gyergyóalfalusi mezőgazda­­sági termelőszövetkezettől: Javasolom, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére engedélyezzenek hosszúlejáratú kölcsönöket (legalább 10 évre), legelőfeljavítás, valamint szántó- és kaszálóterületek lecsapódása céljá­ból. ■. CONSTANTIN VIORICA a Csíkszeredai gép- és traktorállomásról: Javasolom, hogy a trak­toristákat és mezőgazdasági gépesítőket ki­képző iskolákban biztosítsanak legalább egy mezőgazdasági gépesítő mérnököt, hogy e te­kintetben minél sokoldalúbban készíthessük fel a tanulókat. A tanulók gyakorlati ismereteinek bővítése érdekében javasolom továbbá, hogy az iskolákat lássák el mindenféle mezőgazda­­­­sági géppel.________________________________ KAKASSY ZOLTÁN, a bükkösi mezőgazd­asá­gi termelőszövetkezet mérnöke: Javasolom, hogy országos szinten egységes szabályzatot dolgozzanak ki a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek munkafegyelmére vonatkozóan. Egy községben két nagy munka A backamadarasiakat már évek­kel ezelőtt foglalkoztatta a kultúr­otthon építése és a község villamo­sítása. A múlt évben lerakták a kul­túrotthon alapját, a tavasz beálltá­val pedig az építők ismét munká­hoz kezdtek. Június közepén a fa­lak már annyira magasak voltak, hogy a tetőzet építésének előkészí­tésére is gondolni kellett. S miközben a kultúrotthon falai emelkedtek, dolgoztak a villanysze­relők is. Oszlopról oszlopra feszí­tették ki a villamos huzalokat. A község lakói mind a kultúrotthon építésénél, mind a község villamo­sításánál értékes munkát végeztek. Ifj. ZAJZON KÁROLY levelező A marosvásárhelyi „MAROS“ Malomipari Vállalat (Kossuth Lajos utca 94 szám) versenyvizsgát hirdet, három molnármesteri állás betöltésére a marosvásárhelyi „Fáklya" malomnál. A versenyvizsgát 1965. augusztus 28-án 8 órakor tartják a vál­lalat székhelyén, a 875/1960 számú Minisztertanácsi Határozatban előírt feltételek szerint. Jelentkezni lehet 1965. augusztus 25-ig. A szükséges iratok és a feltételek jegyzéke a vállalat hirdető­tábláján van kifüggesztve. A marosvásárhelyi Szakmai Építészeti Iskolában (Victor Babeș utca 11 szám, telefon 43—19) megkezdődtek a beiratkozások a — kőműves, — műköves, — festő és mázoló, — épület-lakatos, — víz-, gázszerelő és — villanyszerelő szakmákra az 1965—1966-os tanévre. Beiratkozási határidő július 2. Jelentkezhetnek 15—18 év közötti, 8 osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkező ifjak a tarto­mány területéről. Az ellátás és iskoláztatás díjmentes. A felvételi vizsgát 1965. július 3 és 12 között tartják. 6—18 havi részletfizetésre (alkalma­zottaknak) —épületek, ajtók, ablakok javítá­sát és újak készítését g — kerítések és csempekatynák ■tr­— villany-, vízvezeték, csatorna és — bútorok készítését Részletes felvilágosítással szolgál­nak a keresztúri 6-os számú tele­fonon. KISIPARI TERMELŐ­SZÖVETKEZET vállalja GAZDASSZONYOK! Ne dobják el az ócskavasat! Gyűjtsék össze és adják el az ICM lerakatainak Marosvásárhelyen, Régenben, Udvarhelyen Csíksze­redában, Ludason, Dicsőben, Toplicán. Az ICM az ócskavas kilójáért 0,30 lejig, míg a színesfémek ki­lójáért 5 lejig terjedő összeget fizet átadáskor. Rajoni iparvállalat S­EGESVÁR Spitalului utca 8 sz. telefon 486 Termel és szállít fix rendelésre kiutalás nélkül Csatornafedőket gyalogjáróra (II. típus) Csatornafedőket úttestre III., IV. és VI. típusút, 2308/1962 szabvány Lefolyórácsokat és kereteket úttestre A. B. és E. típus, 3272/1952 szabvány Fanyeső fűrészeket 360x120 mm méretben N. I. M. I. G. 1316/1956 Különböző nyersöntvényeket vasból és színesfémből A marosvásárhelyi „tlefor" vállalat Bolyaiak tere 13/a, telefon 40—81. versenyvizsga alapján alkalmaz; • 1 vegyészt, • 4 faipari végzettséggel rendelkező mérnököt és • 10 éves gyakorlattal rendelkező asztalosmestereket, az 1053/1960 és az 1061/1959. minisztertanácsi határozatokban megszabott feltételek alapján. A versenyvizsgát 1965. augusztus 1-én tartják a vállalat fenti helyiségében. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya ad.

Next