Vörös Zászló, 1965. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1965-07-01 / 154. szám
2 Szocialista mezőgazdaságunk ! fejlesztésének ! A mezőgazdaság az állam alapjaiból több mint 35 milliárd lej értékű beruházást kap. Ezen kívül a mezőgazdaságot kiszolgáló főbb iparágak fejlesztésére mintegy 9 milliárd lejt irányoztak elő. 1970-ben 115 ezer traktor, 47 ezer gabonakombájn és nagyszámú, kiváló tulajdonságú és teljesítményű más mezőgazdasági gép fog dolgozni a mezőgazdaságban._____ A mezőgazdaság 1970-ben több mint 1,1 millió tonna aktív hatóanyagú műtrágyát kap, 3,5-szer annyit, mint 1965- ben. Az időszak végén több mint 26 ezer felsőfokú képzettségű és 63 ezer középfokú képzettségű szakember és csaknem 140 ezer gépkezelő fog dolgozni a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági össztermelés az 1966—1970-es időszakban körülbelül 20 százalékkal növekszik, az 1961—1965- ös évek átlagához képest. nagyszerű programja is - AZ IRÁNYELVTERVEZETEK VITÁJÁBÓL - lágy lehetőségek a gabonatermés növelésére MIRCEA IULIU mérnök, a Ludas rajoni mezőgazdasági tanács elnöke Pártunk IV. kongresszusának Irányelvtervezete a mezőgazdaság fejlesztésének irányáról szólva leszögezi, hogy a gabonatermesztés és különösen a búza és a kukoricatermelés növelése továbbra is fő célkitűzés marad. Ezzel kapcsolatosan az Irányelvtervezet előírja, hogy 1966—1970 között a búzatermés 17, a kukoricatermés pedig 26 százalékkal kell növekedjék. A növekedés jórészt a hektáronkénti átlagtermés emelése útján valósul meg, azáltal, hogy termékenyebb hibridmagvakat, nagyobb mennyiségű műtrágyát alkalmazunk, s idejében végezzük el az összes ápolási munkálatokat. Az Irányelvtervezet célkitűzései, mind összeségüket, mind az évi átlagos ütemet tekintve, teljes mértékben megvalósíthatók a mi rajonunkban is. Ennek biztosítékát látjuk többek között azokban az eredményekben is, amelyeket a hatéves terv teljesítése során értünk el. Rajonunkban 1960-hoz viszonyítva a tavaly a búzatermés 13, a kukoricatermés pedig 33 százalékkal volt nagyobb. A gabonatermesztés fellendítése, amellett, hogy hozzájárult más termelési ágak, s főleg az állattenyésztés fejlesztéséhez, jelentős mértékben növelte a termelőszövetkezetek jövedelmét. Az új sikerek elérésében, épp úgy, mint eddig, döntő szerepet játszik a gépesítés további kiterjesztése, a munkálatok idejében és magas agrotechnikai színvonalon történő elvégzése, a trágyafélék ésszerűbb felhasználása. Rajonunk mezőgazdasága jelenleg 574 traktor, 370 vetőgép, 152 gabonakombájn és számos más nagy teljesítőképességű géppel rendelkezik, s nagyon örvendünk, hogy ezek a számok az elkövetkező években jelentősen növekednek, hiszen 1970- ben már 115 ezer traktor és számos más gép áll majd hazánk mezőgazdasága rendelkezésére. A mezőgazdasági tanács már eddig is nagy gondot fordított a termelőszövetkezetek irányítására, hogy azok minden növényt a legmegfelelőbb talajtípusokon termesszenek. Ennek nagy jelentősége volt abban, hogy a múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére is, a termelőszövetkezetek búzából 1.360, kukoricából 2.170, cukorrépából pedig 17.800 kilogrammos átlagtermést értek el. Vannak azonban kiemelkedőbb eredmények is, a szentpáli, kutyfalvi, mezőbáldi termelőszövetkezetekben például a búza hozama meghaladta az 1.700 kilót, a kukoricáé a 3.700 kilót, a cukorrépáé pedig a 28.000 kilót. Ezek és más példák azt szemléltetik, hogy vajonunk még igen nagy tartalékokkal rendelkezik a mezőgazdasági termelés, s főleg a gabonatermelés fellendítéséhez. A meglévő tartalékok fokozott kihasználása mellett azonban úgy véljük, sürgősen meg kell oldani néhány fontos kérdést. Figyelembe véve azt, hogy az elkövetkező években jelentősen növekedik a rendelkezésünkre álló műtrágyamennyiség, meg kell oldani ennek ésszerű felhasználását. Az új típusú, magas műszaki tulajdonságokkal rendelkező műtrágyaszóró gépek gyártásánál azonban a gépgyártók vegyék figyelembe, hogy ezekkel a gépekkel nemcsak sík, hanem nagy kiterjedésű lejtős területeken is kell dolgozni. Hasonlóképpen figyelembe kell venni ezt egyéb gépek (vetőgépek, kombájnok stb.) gyártásánál is. Hasonlóképpen jó lenne az is, hogy ha a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó kísérleti állomás (ICMA) legalább egy központot létesítene tartományunkban, ahol az új gépek helyi kipróbálásával és alkalmazásával kapcsolatos megfigyeléseket végeznék A nyert adatok bizonyára nagy segítséget nyújtanának a gépgyártóknak újabb géptípusok kidolgozásához és a meglévők tökéletesítéséhez. Ez a központ tapasztalatcserék szervezésével, gyakorlati bemutatókkal stb. jelentősen hozzájárulhatna ahhoz, hogy meggyorsuljon a mezőgazdasági munkálatok gépesítésének kiterjesztése, nemcsak a sima, hanem a lejtős területeken is. Biztos léptekkel a jövedelmezőség tétjén Mint hazánk minden dolgozója, úgy én is nagy-nagy érdeklődéssel olvastam pártunk IV. kongresszusának irányelvtervezeteit, s azóta számos szakaszt többször is áttanulmányoztam. Különösen megragadták figyelmemet azok a célkitűzések, amelyek szocialista mezőgazdaságunk élenjáró egységei, az állami gazdaságok előtt állanak. A nagyarányú beruházások, a termelés összpontosítása és ipari jellegének kialakítása, a földterület ésszerűbb kihasználása, a tudományos módszerek széles körű alkalmazása, stb. hozzá fog járulni a nagy célkitűzések megvalósításához, nevezetesen a 100 hektáronkénti mezőgazdasági termelés több mint 50 százalékos növeléséhez. Mindezek új távlatokat nyitnak a régeni állami gazdaság további fejlesztése előtt is. El kell mondanom, hogy a III. pártkongresszus Irányelveinek megvalósításáért folyó munkában értünk el eredményeket. A hektáronkénti átlagtermés növeléséhez, az állatállomány számbeli gyarapításához és minőségi feljavításához a hatéves terv éveiben több mint 8,5 millió lej beruházást kaptunk, amelyből 3,1 millió lejt a traktorok és gépek tesznek ki. 1959- hez viszonyítva gazdaságunk földterülete 45 százalékkal növekedett, az állatállomány pedig megháromszorozódott. TITUS HABOR, a régeni állami gazdaság igazgatója A nagyarányú beruházások, valamint a termelés ésszerű megszervezésére fordított figyelem eredményeként gazdaságunk nagy kukorica-, tej- és hústermelő egységgé vált. A szakosítás eredményei máris mutatkoznak. Az elmúlt évben például 741 hektáron több mint 4500 kilogrammos szemeskukorica-átlagot értünk el. A tehenek tejhozama (több mint 700 darabnál) elérte a 2700 litret, s kocánként átlag 17 malacot nyertünk. Biztatóak az eredmények a baromfitenyésztésben, a szőlő- és gyümölcstermesztésben is. A IV. pártkongresszuson kijelölendő feladatok teljesítéséért azonban az elkövetkező években még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk. A mi gazdaságunk ugyanis abban a sajátos helyzetben van, hogy még mindig sok termelési ággal foglalkozik (gabona, tej és hústermelés, baromfitenyésztés, szőlő- gyümölcstermesztés, stb.). Éppen ezért azt javasolnám, hogy az állami gazdaságok tartományi trösztje adjon nagyobb segítséget az osztályok és alosztályok szakosítására irányuló törekvésünkben. Ez, úgy véljük, meggyorsítja majd gazdaságunk végleges, jövőbeni arculatának kialakítását. Úgyszintén szükséges az is, hogy a termelési feladatok meghatározásánál jobban vegyék figyelembe gazdaságunk tej-, hústermelő jellegét, s helyezzék előtérbe a takarmánytermelést, hiszen most is takarmányhiánnyal küzdünk. Úgy, ahogy arra a IV. pártkongresszus Irányelvtervezete felhívja figyelmünket, különösen fontos a fehérjében gazdag takarmányok, lucerna, lóhere, stb. termesztésének kiszélesítése, mert csakis így lehet biztosítani a legésszerűbb keményítő fehérje arányt, amely a tej- és húshozam növelésének elsődleges feltétele. A kukorica termesztésével kapcsolatosan, amelyhez gazdaságunkban igen kedvezőek a feltételek (jelenleg 1000 hektáron termesztjük) javasolom, hogy gyorsítsák meg az antrazinos eljárást. E vegyszer alkalmazása lehetővé teszi a kukoricatermesztés teljes gépesítését. Ezt a módszert az idén 275 hektáron alkalmazzuk, igen jó eredménnyel. A kukoricatermesztés teljes gépesítéséhez azonban arra is szükség van, hogy az illetékes szervek mielőbb dolgozzák ki a legmegfelelőbb kukoricabetakarító kombájnok gyártását és ezekből legelőször azoknak az egységeknek juttassanak, amelyek nagy területen termesztik a kukoricát. Nagy tartalékok a legelők feljavításában Alaposan tanulmányozva az RMP IV. kongresszusának Irányelvtervezetét, örömmel állapítottam meg, hogy a legelők és természetes kaszálók fűhozamának emelése érdekében lehetőség teremtődik e területek műtrágyával való feljavítására. Régen vajon 29.700 hektár legelővel rendelkezik, amelynek jelentős része a falvaktól távol, a havason terül el. Az 1960—1965-ös időszakban állami segítséggel, valamint az állattenyésztők mozgósításával nagy területeken végeztünk bokorirtást és más komplex munkálatokat, így mintegy 2 700 hektárral növeltük a legeltethető területet. A közelebbi legelőkön mintegy 10.000—12.000 hektáron minden tavasszal elvégeztük az általános ápolási munkálatokat. Mégse tettünk meg mindent a legelők fűhozamának emeléséért. Még mintegy 7.700 hektár olyan területünk van, amelyet teljesen benőtt az erdő, tehát gyakorlatilag nem legeltethető. A rajoni tanács és az összes állattenyésztők ezért tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget az Irányelvtervezet azon előírásainak, amelyek a legelők minőségi feljavítására hívják fel a figyelmet. Annak érdekében, hogy 1970-ben a rajon egész legelős területe újra használhatóvá váljék és nagyobb termést adjon, a rajoni tanács elhatározta, hogy konkrét munkatervet készít az elkövetkező öt évre, amelyben előirányozza ,hogy minden egyes legelőtesten évenként milyen munkálatokat kell elvégezni. Hasonló terveket készítenek a termelőszövetkezetek és a hegyvidéki községek is. Ezek az intézkedések azt célozzák, hogy megjavítsuk a legelők fűhozamát és teherbíró képességét legkevesebb 1,5 számosállatra emeljük hektáronként. A fenti munkálatokat az állami alapok ésszerű felhasználásával, valamint a termelőszövetkezetek hozzájárulásával fogjuk elvégezni. Ennek érdekében minden termelőszövetkezetben állandó csoportokat alakítunk, amelyek egész évben a legelők feljavításánál dolgoznak. A műtrágyaféleségek felhasználása nagymértékben hozzá fog járulni a legelők hozamának emeléséhez. Meglátásom azonban az, hogy LOBONJIU NICOLAE mérnök, a Régen rajoni mezőgazdasági tanács elnöke figyelmünket még jobban a természetes trágyák ésszerű felhasználására kell irányítanunk, a havasi legelőkön pedig körültekintően kell megszervezni a kosarazást, amellyel évente mintegy 1.100 hektárnyi területet javíthatunk fel. Úgy véljük, hogy a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek nagyobb gondot kellene fordítsanak olyan gépek előállítására, melyek segítik az állattenyésztőket a legelők feljavításában, s főleg a talaj szellőztetésében, a vakondtúrások elegyengetésében, a felülvetésben, valamint a műtrágyázás és a meszezés elvégzésében. Számos legelőnkön a növényzet összetétele még nem biztosítja a bőséges hozamot és a minősége is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a mezőgazdasági kutatóintézetek sokkal nagyobb mértékben foglalkozzanak a legelők feljavításának új módszereivel. A növényzet összetételének megjavítása érdekében szükség van arra, hogy még kint, a havasi legeltetési övezetekben is fűmagtermesztő parcellákat létesítsünk. A növendék állatok jó körülmények közötti nevelése, a fejőstehenek ésszerűbb kihasználása, az abrak beiktatása az állatok takarmányozásába, megkívánja, hogy a nagy legeltetési övezetekben, az itt található faanyag felhasználásával, nyári szállásokat építsünk. Javasolom, hogy ezek megvalósításáért fogjon össze 23 olyan termelőszövetkezet, amelynek legelői szomszédosak. A tej ésszerűbb felhasználása érdekében javasolom, hogy a tejfeldolgozó üzemek a nagy legelős övezetekben létesítsenek feldolgozó központokat (sőt, még elsődleges feldolgozásra is). A havasi legelőknél nagy hátrány a szétszórtságuk. Régen vajon 9.000 hektárnyi havasi legelője több mint 100 tagban van, ez pedig számos nehézséget jelent ápolási és feljavítási munkálatok elvégzése az állatorvosi ellenőrzés, a megfelelő apaállatok biztosítása stb., szempontjából. Javasolom, hogy a Mezőgazdasági Főtanács az Erdőgazdálkodási Minisztériummal együttesen készítsen egy közös tanulmányt az erdős és legelős területek kicserélésére, amelynek fokozatos megvalósítása egyrészt nagy legelős övezetek kialakításához, másrészt pedig az erdős területek összevonásához vezessen. • E javaslat megtételekor szem előtt tartottam azt is, hogy jelenleg nagy magasságban is vannak legelőink, amelyeket csak az év nagyon rövid időszakában tudunk használni, viszont ezeken a helyeken nagyon gyorsan fejlődnek a tűlevelű fák. Meggyőződésem, hogy az Irányelvtervezetnek az állattenyésztés és a mezőgazdaság globális termelésére vonatkozó előírásai teljes egészében megvalósíthatók. Kajonunk összes szakembereivel, a szántóföldek dolgozóival együtt vállaljuk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk szocialista mezőgazdaságunk felvirágoztatása érdekében. VÖRÖS ZÁSZLÓ Javaslatok , vélemények DETESCU IOAN, a Ludas rajoni Agevacoop igazgatója: Javasolom, hogy az állami szervek nyújtsanak hatékonyabb segítséget a termelőszövetkezeteknek üvegházak építésére olyan helyeken, melyek közel fekszenek nagy kapacitású hőforrásokhoz. Ezzel az intézkedéssel hozzásegítjük a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, hogy alacsony költséggel, az egész év folyamán friss zöldséggel láthassák el a károsokat és munkásközpontokat. MÁRTON ANTAL a kozmási mezőgazdasági termelőszövetkezettől: Javasolom, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek minden 1000 hektár után engedélyezzenek traktort belső szállítások céljára, amit az állóalapból fizetnének ki. Jó lenne, ha országos szinten intézkednének arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek javítóműhelyeit megfelelő felkészültségű szakemberekkel lássák el, főleg villanyszerelőkkel. PÁLL DEZSŐ, a gyergyóalfalusi mezőgazdasági termelőszövetkezettől: Javasolom, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére engedélyezzenek hosszúlejáratú kölcsönöket (legalább 10 évre), legelőfeljavítás, valamint szántó- és kaszálóterületek lecsapódása céljából. ■. CONSTANTIN VIORICA a Csíkszeredai gép- és traktorállomásról: Javasolom, hogy a traktoristákat és mezőgazdasági gépesítőket kiképző iskolákban biztosítsanak legalább egy mezőgazdasági gépesítő mérnököt, hogy e tekintetben minél sokoldalúbban készíthessük fel a tanulókat. A tanulók gyakorlati ismereteinek bővítése érdekében javasolom továbbá, hogy az iskolákat lássák el mindenféle mezőgazdasági géppel.________________________________ KAKASSY ZOLTÁN, a bükkösi mezőgazdasági termelőszövetkezet mérnöke: Javasolom, hogy országos szinten egységes szabályzatot dolgozzanak ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkafegyelmére vonatkozóan. Egy községben két nagy munka A backamadarasiakat már évekkel ezelőtt foglalkoztatta a kultúrotthon építése és a község villamosítása. A múlt évben lerakták a kultúrotthon alapját, a tavasz beálltával pedig az építők ismét munkához kezdtek. Június közepén a falak már annyira magasak voltak, hogy a tetőzet építésének előkészítésére is gondolni kellett. S miközben a kultúrotthon falai emelkedtek, dolgoztak a villanyszerelők is. Oszlopról oszlopra feszítették ki a villamos huzalokat. A község lakói mind a kultúrotthon építésénél, mind a község villamosításánál értékes munkát végeztek. Ifj. ZAJZON KÁROLY levelező A marosvásárhelyi „MAROS“ Malomipari Vállalat (Kossuth Lajos utca 94 szám) versenyvizsgát hirdet, három molnármesteri állás betöltésére a marosvásárhelyi „Fáklya" malomnál. A versenyvizsgát 1965. augusztus 28-án 8 órakor tartják a vállalat székhelyén, a 875/1960 számú Minisztertanácsi Határozatban előírt feltételek szerint. Jelentkezni lehet 1965. augusztus 25-ig. A szükséges iratok és a feltételek jegyzéke a vállalat hirdetőtábláján van kifüggesztve. A marosvásárhelyi Szakmai Építészeti Iskolában (Victor Babeș utca 11 szám, telefon 43—19) megkezdődtek a beiratkozások a — kőműves, — műköves, — festő és mázoló, — épület-lakatos, — víz-, gázszerelő és — villanyszerelő szakmákra az 1965—1966-os tanévre. Beiratkozási határidő július 2. Jelentkezhetnek 15—18 év közötti, 8 osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkező ifjak a tartomány területéről. Az ellátás és iskoláztatás díjmentes. A felvételi vizsgát 1965. július 3 és 12 között tartják. 6—18 havi részletfizetésre (alkalmazottaknak) —épületek, ajtók, ablakok javítását és újak készítését g — kerítések és csempekatynák ■tr— villany-, vízvezeték, csatorna és — bútorok készítését Részletes felvilágosítással szolgálnak a keresztúri 6-os számú telefonon. KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET vállalja GAZDASSZONYOK! Ne dobják el az ócskavasat! Gyűjtsék össze és adják el az ICM lerakatainak Marosvásárhelyen, Régenben, Udvarhelyen Csíkszeredában, Ludason, Dicsőben, Toplicán. Az ICM az ócskavas kilójáért 0,30 lejig, míg a színesfémek kilójáért 5 lejig terjedő összeget fizet átadáskor. Rajoni iparvállalat SEGESVÁR Spitalului utca 8 sz. telefon 486 Termel és szállít fix rendelésre kiutalás nélkül Csatornafedőket gyalogjáróra (II. típus) Csatornafedőket úttestre III., IV. és VI. típusút, 2308/1962 szabvány Lefolyórácsokat és kereteket úttestre A. B. és E. típus, 3272/1952 szabvány Fanyeső fűrészeket 360x120 mm méretben N. I. M. I. G. 1316/1956 Különböző nyersöntvényeket vasból és színesfémből A marosvásárhelyi „tlefor" vállalat Bolyaiak tere 13/a, telefon 40—81. versenyvizsga alapján alkalmaz; • 1 vegyészt, • 4 faipari végzettséggel rendelkező mérnököt és • 10 éves gyakorlattal rendelkező asztalosmestereket, az 1053/1960 és az 1061/1959. minisztertanácsi határozatokban megszabott feltételek alapján. A versenyvizsgát 1965. augusztus 1-én tartják a vállalat fenti helyiségében. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya ad.