Vörös Zászló, 1965. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1965-08-01 / 181. szám

XVII. évfolyam 181 (4250.) szám Teljes kapacitással működik a dobrejti bauxitkiterm­elő és preparáló komplexum Krisána tartományban teljes kapacitással megkezdte a termelést a dobrejti bauxitkitermelő és preparáló komplexum. A széles körben foly­tatott szocialista verseny eredményeként rekordidőnek tekinthető másfél év alatt építették fel és helyezték üzembe ezt az évi 250.000 tonna kapacitású fontos objektumot. A komplexum fiatal kollektívája eddig több mint 50.000 tonna mosott bauxitot szállított le a timföld üzemnek. Bányaiparunk e fontos egységénél az összes kutatási és tervezési munkálatokat román szakemberek végezték és a felszerelést is több nagy gépgyártó üzemünk állította elő. A termelési folyamat a kitermelés­től, a szállítá­tól és a mosástól kezdve egészen a vagonokba rakásig teljesen gépesített. Az itt alkalmazott hatékony folyamatos mosási mód­szert szintén román szakemberek dolgozták ki, miután előzőleg egy félipari kísérleti állomáson kipróbálták. E jelentős bauxit-telep feltárása és hasznosítása folytán biztosítva van hazai aluminium-termelésünk nyersanyagforrása. (Agerpres) S­zimpozion Július 30-án, pénteken a gyergyói középiskola dísztermében a Gyer­­gyó városi pártbizottság és a Tarto­mányi Művelődés- és Művészetügyi Bizottság szimpoziont rendezett „Szocialista Románia alaptörvénye" címmel. Az Alkotmány-tervezetről beszélt Magyari Ibolya, a rajoni törvényszék ügyésze, Musca Pavel tartományi törvényszéki bíró és Ko- Világ proletárjai,­­egyesüljetek!, Az RKP Maros-Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja 1965. auguszt­us 1. vasárnap Ara 25 báni 24 új tanterem­ Dicső rajonban Dicső rajon szinte valamennyi helységében épült iskola, vagy új tantermekkel bővítették a rég­t. Az idén még nagyobb lendülettel fog­tak hozzá az iskolák építéséhez a ra­jonban. Az önkéntes hozzájárulási összeget, 719.165 lejt, továbbra is tantermek építésére, iskolák bővíté­sére fordítják. Többek között Bába­halmán két, Custelnicon, Mikefal­­ván és Désfalván három-három, Csáváson négy, Zsidvén egy, a ra­jonban pedig összesen huszonnégy tanterem építését irányozták elő. 318.000 Lej megtakarítás ! terven felül­­i A marosvásárhelyi Közüzemek­­ közszál­l­ítási osztálya dolgozóinak féléves tevékenységét a gazdasá- I gosságra való törekvés jellemzi. Az­­ össztermelési tervüket 104,1 százaz­a­lékra teljesítették, a bevételi elő-­­ irányzatukat 193.313 lejjel szárnyal-­­ ták túl. Az önköltség csökkentés te-­­­rén kimagasló eredményeik szület-­­ tek, terven felül 318.000 lejt takarí-­­ tottak meg.­­ A közszállításhoz tartozó dolgo-­­­zók teljesítménye annál inkább di-­­ cséretre méltó, hiszen párosult a jó­­ minőségű munkával. Az utóbbi idő-­­ ben egyetlen panasz sem érkezett a vállalathoz. A részleg dolgozói­­ lelkesen veszik ki részüket a haza- | fias munkából. ■­ ERDÉLYI ANTAL levelező ] A Kongresszuson megszavaztuk itthon megvalósítjuk Felejthetetlen, ugyanakkor lelke­sítő volt pártunk, a Román Kommu­nista Párt IX. Kongresszusa megnyi­tásának pillanatától az utolsó napig. Nekünk, a Kongresszus küldöttei­nek, azok a pártszervezetek, ame­lyek képviseletükkel bíztak meg, feladatként adták, hogy teljes fele­lősségérzettel adjuk szavazatunkat a következő öt és tízéves tervekre. Mi ennek maradéktalanul is eleget tettünk. De már akkor azok meg­ DEÁK LAJOS, a csomafalvi mezőga­zdasági termelőszövetkezet elnöke valósításának módozataira is gon­doltunk. Ma, amikor újra a mindennapos termelőmunka kellős közepében va­gyunk, már e tervek megvalósításá­nak holnapját készítjük elő. Terme­lőszövetkezetünk előtt az elkövet­kezendő években, főleg a krumpli­termesztésben és az állattenyésztés­ben komoly feladatok állanak. A Kongresszuson megszavazott 1966— 1970 évekre szóló Irányelv feladat­ként tűzi, hogy az ötéves terv vé­gére mintegy 20 százalékkal növe­kedjen a krumplitermelés. E fel­adat megvalósításáért alaposan ta­nulmányozzuk lehetőségeinket, s minden tartalékot igyekezünk a hek­tárhozam növelésére fordítani, je­lenleg négy krumplifajtát termesz­tünk, hogy kiválaszthassuk a mi ta­laj- és éghajlati viszonyainknak leg­megfelelőbbet. Ezzel egyidejűleg a talaj előkészítésére is fokozatosan egyre nagyobb gondot fordítunk. Növeljük a természetes és műtrá­gya mennyiséget, kiterjesztjük a gé­pesítést, tökéletesítjük az alkalma­zott agrotechnikai módszereket. Mindezek nyomán ötéves tervünk végére több mint 33 százalékkal, azaz hektáronként mintegy 5.000 kilóval növeljük a krumpli hozamát. Ez pedig a mi viszonyaink között mintegy 1.500 tonna krumplitöbble­tet jelent. Az ötéves terv az állattenyésztés­ben is fontos feladatokat tűz min­den termelőszövetkezet elé. A Kon­gresszuson Nicolae Ceausescu elv­társ által előterjesztett jelentés ki­hangsúlyozza: „Mint ismeretes, a fejlett mezőgazdaságban döntő sze­rep hárul az állattenyésztésre. Ép­pen ezért egy másik nagyjelentősé­gű célkitűzés, amelynek teljesítésé­re összpontosítanunk kell az erőket, az állattenyésztés fejlesztése, rész­arányának növelése, a mezőgazdasá­gi termelés és a jövedelmek egé­szében. E téren legfőbb tennivalónk a tehenek számának növelése, hogy az egész szarvasmarhaállomány leg­alább felét tegyék ki, s a tejterme­lés fokozása." Joggal mondhatjuk hogy e téren termelőszövetkezetünk szép eredményekkel büszkélkedhetik. Törzsállományunk jelenleg 1.026 szarvasmarhát számlál, amelyből 384 tehén és 94 előhasú üsző. Ez azt jelenti, hogy máris az állomány 46,6 százaléka fejős, vagy előhasú üsző. Minden lehetőségünk megvan tehát arra, hogy még az 1966-os évben elérjük és túlszárnyaljuk a tervben előgrátys­zott 50 százalékos arányt. Köztudomású, hogy az állatok hozamának növelésében fontos sze­repe van a takarmányozásnak. Ezért már most mindent elkövetünk a bő­séges és fehérjékben dús takarmá­nyok biztosítására, össz-szántóterü­­letünk­ 10 százalékát jelenleg is ve­tett takarmányok foglalják el, ezt az arányt azonban már az elkövet­kezendő években 20 százalékra e­­meljük. A növekedést a gyenge mi­nőségű kaszálók és legelős terüle­tek feltörésével érjük el. A szénafélékből már az idén bő­séges alapot biztosítunk. Ez kiderül abból is, hogy míg az 1964—1965- ös évi istállózási időszakban csak 1.800 tonna széna és 800 tonna si­ló állt rendelkezésünkre, az idén ez a mennyiség meg fogja haladni a 2.200, illetve az 1.400 tonnát. Ezzel pedig lehetőséget teremtünk tehe­neink hozamának növelésére is. A jövő évben már a tejtermelés takar­­mányozott tehenenként mintegy 100—150 literrel fog növekedni, s ezt a növekedést az elkövetkezendő esztendőkben is fenntartjuk. Csak a krumpli- és a tejtermelést tettem mérlegre, mivel ezek terme­lőszövetkezetünkben igen fontos helyet foglalnak el. De a mező­­gazdasági termelés többi ágaiban is hasonló feltételeink vannak, a tör­ténelmi jelentőségű IX. Kongresszu­son meghatározott feladatok mara­déktalan teljesítésére. Természete­sen engem kétszeresen kötelez az adott szó: egyszer, mint kommu­nistát, szocialista hazánk egyik dol­gozóját, másodszor pedig mint a IX. Kongresszus egyik küldöttét, aki szavazatával járult hozzá e nagysze­rű, tudományos tervek életrekelté­­séhez. Új fejedet hazánk történetében — GÁSPÁL ZSUZSANNA, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke — Vannak események az ember életében, amelyek soha el nem halványulnak, amelyek irányt szabnak tevékenységének. Ilyen esemény a Román Kommunista Párt IX. Kongresszusa, amelynek munkálatain részt vettem. A párt legmagasabb fórumá­nak munkálatait áthatotta az al­kotó lendület, a nagyszerű jövő­be vetett szilárd hit. A legkülön­bözőbb kategóriájú emberek szó­laltak fel, vitatták meg azt a grandiózus tervet, mely a haza további gazdasági és kulturális felemelkedésének biztos alapja. Számokat hallottunk, de kép­zeletünkben hatalmas vízierő­műveket, atommáglyákat, új vá­rosokat, korszerű gyárakat, vége­láthatatlan búzatáblákat, kukori­caföldeket láttunk. Mindenek­előtt az embert, a szocialista Románia szorgalmas népét, aki megvalósítja e nagyszerű terve­ket, s akiért mindez történik. Bátran nevezhetjük e kon­gresszust a merész, de teljes egészében a valóságra épülő ter­vek kongresszusának, s egyben az ember jövőjéről való messze­menő gondoskodás, a fejlett kul­túra, s a magas civilizációra va­ló törekvés kongresszusának. Az iskolahálózat bővülése, kul­turális intézmények létesítése, s a meglévők gazdagítása, kényel­­mes lakások építése, s az alko­tás teljes kibontakozásának lehe­tősége — mindez ott szerepel a tervben, melynek alapja szocia­lista iparunk gyors ütemű fejlő­dése. Mint társadalmi életünk fele­lős munkája, mélyen áthatottak a vezetés tökéletesítésére irá­nyuló intézkedések A kollektív vezetés elvének széles körű al­kalmazása — mint eddig is — lehetővé teszi, hogy a különbö­ző intézmények vezetői megta­nácskozzák a feladatok végrehaj­tásának módozatait, s a kollek­tív bölcsesség alapján hozzanak határozatot. Ez egyedüli biztosí­téka annak, hogy helyesen járja­nak el és sikeresen irányítsák a rájuk bízott munkát. Új fejezet nyílt hazánk törté­netében. Dolgozó népünk mun­kájával írja ezt a ragyogó feje­zetet. Hónapok, évek fognak eltelni, új terveket készítünk és valósí­tunk meg. Újabb csúcsokat hó­dítunk meg, de ezeknek az ese­ményeknek a ragyogása soha el nem homályosul. Ez a messze­­világító fény mutatja az utat, a­­melyen, pártunk szavát követve, határtalan lelkesedéssel halad egész dolgozó népünk. vács Lajos közgazdász. A népes hallgatóság nagy érdeklődéssel kö­vette az előadásokat. Kerüljön mielőbb raktárba a gabona! Egyre gyorsabban fogy az aratni való Egy pillantást vetve a búzabetakarítást jelző jelentésekre k­­ű­­nik, hogy Udvarhely vajonban az elmúlt három nap alatt 10,6 száza­lékról több mint 25 százalékra emelkedett a learatott terület ará­nya. A termelőszövetkezetek többségében csupán e héten ért be a gabona, s most mind nagyobb ütemben folyik a munka. Számos szövetkezetben a kombájnok is csatasorba álltak, s megsokszorozva a tagság erejét biztosítják a szemveszteség nélküli aratást. A hely­zetjelentések számoszlopaiban még a kétjegyű számok vannak túl­súlyban, ami azt jelenti, hogy jócskán van áram­sorló. Az újszékelyi, keresztúri, szenterzsébeti és más élenjáró termelőszövetkezetek mel­lett sok helyen nem érték még el a kívánt ütemet. Ha id az irányítás A keresztúriak, ha eddigi telje­sítményüket tekintjük, az élenjá­rók egyik legjobbjai. Mint az el­nök, Hegyi János elmondotta, a múlt hét végén kezdték meg az aratást a gabonaföldeken. Öt kombájn és 100 kaszás dolgozik igyekezettel az új kenyérért. Na­ponta mintegy 40 hektáros üze­met biztosítanak. Minden felté­telük megvan arra, hogy még optimális időben kerüljön le a búza a földekről. A vezető ta­nács irányítását, ügyes, hozzáér­tő szervezését dicséri az a tény is, hogy a búza betakarításával egyidőben végzik a többi soron- lévő munkálatokat is. Az aratás megkezdése előtt tartott közgyűlés is érezteti ha­tékonyságát, mert alaposan, min­den tényezőt figyelembe véve vi­tatták meg a betakarítás terén felvetődött problémákat. A legkorábban talán a rugon­­falviak láttak neki az aratásnak. Az első kazlak még 19-én tűntek föl a búzaföldeken, s jelenleg mintegy 75 százalékban lekerült lábáról a gabona. A terület dön­tő többségén kizárólag kézzel arathatnak, s csupán 40 hektáron vehető igénybe a kombájn mun­kája. Mint közölték, a brigádok teljesen önállóan dolgoznak s rendelkeznek az aratáshoz szük­séges összes felszerelésekkel. A­ vezető tanács a munkák nyo­­monkövetése révén gyakorol el­lenőrzést, s ahol szükség mutat­kozik, ott nyújt segítséget a szer­vezésben. Valamennyi, a munkákat jó ütemben végző termelőszövetke­zetben a tapasztalat azt mutat­ja, hogy a jó szervezéssel, s csak­is ezzel, a rendelkezésre álló nem túlságosan bő munkaerő helyes irányításával lehet bizto­sítani az aratás sikerét. Még az sem kifogás sok helyen, hogy magasabban fekvő vidék. Mert ugyebár Kobátfalva természeti feltételei nagyrészt megegyeznek a rugonfalviéval, s mégis nagy eltérés mutatkozik eredményeik­ben. Homoródszentmárton, Ok­­lánd, Szentkirály sincs kedve­zőbb helyzetben. Lassan halad­nak. Déltes búzában aratnak az ülkeiek, azonban a napi 10 hek­táros ütem 200—220 kaszás mel­lett így sem kielégítő. Gyűlnek az osztagok Az ugrai termelőszövetkezetben végefelé közeledik a búza aratása. A szövetkezet tagjai és a kombáj­­nosok jelenleg az utolsó hektáro­kon vágják a gabonát. Az V-ös és a lit­as brigád tagjai­ már napok­kal ezelőtt végeztek az aratással, s 28-án 33 fogattal már meg is kezdték a hordást. Mire e sorok napvilágot látnak, a szövetkezet többi brigádjában is véget ér a búza aratása. Most tehát, a hordá­son, a cséplésen a sor. A szövetke­zet vezető tanácsa úgy szervezte meg a munkát, hogy itten se le­gyen fennakadás. A 60 fogat mellé munkába állította a két tehergép­kocsit és a gépállomás remorká­­ját is, így naponta mintegy 60 hektárról kerül osztagba a gabona. A szövetkezet szér­in pedig négy cséplőgéppel és két kombájnnal dolgoznak, hogy minél hamarabb végezhessenek a csépléssel is. Értékes tapasztala­tcsere Nemrég értékes tapasztalatcserét szerveztek a régeni Faipari Kom­plexumban, ahol megtárgyalták a nemesített farostlemez alkalmazá­sának előnyeit, módszereit a kony­habútor gyártásban. A tapasztalat­­cserén részt vettek a tartomány he­lyi ipari vállalatainak küldöttei is. A jelentések megvitatása után a résztvevők figyelemmel kísérték a farostlemezből készülő „Reghin" típusú konyhabútor gyártásának fo­lyamatát. J­elen és jövő a tengerészünnepen Vasárnap, augusztus elsején a világ minden táján felvonták a tengereket szelő vagy kikötők­ben horgonyzó román hajók leg­magasabb árbocára a nemzeti­színű lobogót. Az üdvözleteket továbbító rádiótáviratok mindkét irányban sokezer kilométert tet­tek meg. Országunkban immár hagyomány lett, hogy minden évben, augusztus első vasárnap­ján megünneplik a Tengerészek Napját. Ez a nap idén egybeesik folyami hajózásunk 75. és ten­geri hajózásunk 70. évfordulójá­val. Tengeri hajózásunk megala­kulásától mai felvirágzásáig „gö­röngyös" utat tett meg. Két évtizeddel ezelőtt a román tengeri és folyami szállítás távol­ról sem elégítette ki a nemzet­­gazdaság szükségleteit. A műsza­kilag gyenge színvonalon álló és számbelileg kicsiny hajópark 1945-ben a háborús károk követ­keztében mindössze két tenger­járó hajóból állott. Ez­ek közül az egyik személyszállító hajó volt. A víziszállítás fejlődése is csak akkor kezdődött, amikor népünk elindult a maga válasz­totta új úton. Mindenek előtt megszületett a román hajógyártó ipar. A galaci, a Turnu Severin-i, oltenitai hajógyárakban román szakemberek tervei alapján épült hajók sikeresen kiállták a próbát. Hajógyáraink teljesítményét fe­lesleges összehasonlítani a múlt­belivel, hiszen tengeri flottánk szállítási kapacitása csupán 1959 óta hatszorosára nőtt, a saját flottával szállított áru mennyisé­ge pedig hétszer több. Csupán a hatéves terv esztendei alatt ten­geri flottánk tucatnyi 1100— 19.000 tonna űrtartalmú part­menti hajót, fehérhajót és tar­tályhajót kapott. Létrejött óceáni halászflottánk, amelyet világvi­szonylatban is rendkívül modern hajókkal szereltek fel A folyami flotta új vontatóhajókat, dereg­lyéket és uszályokat, tartályhajó­­kat, nemzetközi vonalakon köz­lekedő személyszállító és kirán­duló hajókat stb. kapott. Ma, a román hajók a világ leg­­távolibb óceánjait, tengereit és folyamait járják. A Prahova tar­­tályhajó e napokban az Atlanti­­óceánon útban van Hamburg fe­lé. A Bucuresti teherhajó nemrég szedte fel a horgonyt Vizagapa­­tan indiai kikötőben, a Dobro­­gea pedig most halad át a Mala­­ka-szoroson. Flottánk növelésével egyidejű­leg kikötőink is nagy változáso­kon mentek át. Új mólók és rak­partok, rakodó helyek és utak, kikötőraktárak épültek. A párt IX. kongresszusán jóvá­hagyott fontos dokumentumok éles fényt vetnek víziszállításunk fejlődésére is. Tengeri flottánk kapacitása 420.000 tonnával fog növekedni: ércszállító hajókkal, tartályhajókkal, fehérhajókkal, ha­lászhajókkal stb. szerelik fel. Ez növelni fogja a szállítások gazda­ságosságát, különösen a nagy tá­volságú hajózásnál. 1970-ben az import- és exportáru mintegy harmadrészét saját flottánkkal szállítjuk. A víziszállítás mennyi­sége a mostanihoz képest 3,2- szeresen növekszik. Bevezetjük a vontatásnál előnyösebb tolatásos hajózást. A lakosság kiszolgálá­sára és a turisztika fejlesztésére új, nagyobb teljesítőképességű és kényelmesebb hajók épülnek. Különös figyelmet fordítunk a tengeri és folyami kikötők forgal­mi kapacitásának növelésére, így például a konstancai kikötő ka­pacitása a bővítési munkálatok eredményeként a háromszorosá­ra növekszik. Derék tengerészeink ez év au­gusztusának első vasárnapját min­denekelőtt kiváló alkalomnak te­kintik arra, hogy köszönetet mondjanak a pártnak mindazért, amit az érdekükben tett és a ra­gyogó jövőért, amelyet az egész ország elé tárt. CH.­­ACIU, az Agerpres szerkesztője. A vajdahunyadi acélmű Villámankét Udvarhely rajonban Késik a hordás A legtöbb meglátogatott ter­melőszövetkezetben azzal a vé­leménnyel találtuk magunkat szemben, hogy jobb, ha most a fogatosok is aratnak, s csak en­nek befejezése után fognak a hordáshoz. Ennek talán van je­lentősége a gyors betakarítás szempontjából, azonban a szem­­veszteség nélkülinél már aligha. Legkésőbb öt nappal az aratás megkezdése után kezdhetik már a hordást is, s nemcsak azért, hogy a terület felszabaduljon, de azért is, hogy csökkentsék az esetleges időjárásváltozás vagy a rágcsálók kártételét. De ha már eddig elkerülte figyelmüket ezek jelentősége, most feltétlen szük­ség van a hordás megkezdésére. Mint tapasztaltuk, a hordás elő van készítve, a fogatok brigádok­ra el vannak osztva. Ne várjanak hát, induljanak mielőbb. Ne késsenek a szántással zért, mert az előbbiben a kalan­gyák elhelyezésére is gondot for­dítottak, utat engedtek a trakto­roknak. Úgy véljük, az ütkeiek­­nek, s más szövetkezeteknek is ez lett volna a feladata. Az ösz­­sze-vissza dobált kalangyák még a hordást is akadályozzák. Fe­­nyében is csupán a hordás meg­kezdésével fognak a szántáshoz, de nem kivétel ez alól a cikk elején említett élenjáró szövet­kezet, a rugonfalvi sem. Mint általános tapasztalatot, lejegyezhetjük, hogy szinte vala­mennyi termelőszövetkezetben ugyancsak összetorlódtak a munkák. Néhol még a növényápolással is bajlódni kell, s a szénacsinálás is tartogat erőpróbát. Ennek ellenére legfőbb teendő marad a búza­betakarítása. A nagyobb ütemre való törekvés mellett a hordás meg­kezdése sem tűr halasztást s ugyanakkor a szántás feltételeit is biz­tosítaniuk kell. Mi A nyári mélyszántás is az egyik legfontosabb jelenlegi teendő. Ezzel szemben az Udvarhely ra­joni földeken csupán elvétve ta­pasztaljuk, hogy a learatott terü­leteken megindult volna a szán­tás. Sok helyen kénytelenek az egyik gazdaságból a másikba át­tenni a traktorosokat, hogy mun­kába foghassanak. Miért tudnak a szentléleki földeken szántani az üilkei traktorosok, s nem a sa­ját termelőszövetkezetükben? A­­..................... * 'k A nyárádszentmártoni termelőszövetkezetben, ahol már befejezték az aratást, javában folyik a hordás és a cséplés. A gabona itt is nagyon jól ereszt

Next