Vörös Zászló, 1965. december (17. évfolyam, 284-310. szám)
1965-12-01 / 284. szám
Az RKP Maros-Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XVII. évfolyam 234 (4353) szám | 1965. december 1. szerda Ára 25 iámi vK’AÍfi ÉPÍTKEZÉS Ragyogó őszi délelőtt. Az elsőosztályú műút gumiabroncsoktól feketére sávozott síkja, mint acéltükör csillog az októberi fényben, és tág ívű könynyed kanyarokkal tűnik a messzeségbe. Álmosító egyenletességgel zúg a motor. Hallgatunk, cigarettázunk. Kétoldalt fiatal nyárfák szaladnak visszafelé. Megritkult lombkoronáik mint könnyű kis füstök lebegnek magas törzseik felett, és a földek szélén már itt is, amott is traktorok fordulnak, hetykén föltartott ekefarokkal, az új barázdákra. Elvont főnév például: Béke — írják a tankönyvek s tudom, hogy ez így is van. Helyes. Béke, elvont főnév. De most valahogy mégis az az érzésem, hogy most itt, a földeken szinte megfoghatóvá, már-már tapinthatóvá válik. Kukoricatáblákból ki-kivillanó, tarka fejkendők, kupacokba gyűjtött sárga csőrengeteg, aranyrúd halmazok — a béke az élet örökértékű valutája. Dalfoszlányok, motorpöfögés, barna nyugalommal húzódó széles krumpliföldek, fények, színek, tarkaság. Legyőzhetetlen erő, mélységes cselekvő nyugalom árad felém emberekből, gépekből s a legapróbb tárgyakból is. Úgy érzem, semmi sem zavarhatja meg ezt az életet érlelő, szép, őszi délelőttöt. Ma egészen bizonyosan mindenkivel mosolyogva fogok beszélni és mindenkitől egyetértésben fogok búcsút venni. És engem is szeretettel, barátságosan fogadnak majd, ahová betérek. Igen. Ez így lesz. Másképpen nem is lehet. Enyhe kanyar. Falu következik. Csöndesebben zúg a motor, lassítunk. A sebességmérő mutatója a negyvenes szám körül ingadozik. Vasrácsos kerítés mellett haladunk el. Előtte tábla figyelmeztet, mögötte gyermekek játszanak. Napközi otthon. Megpillantom az óvónőt is. Valamit magyaráz. Valószínűleg újabb játékot tanít. Ismét kanyar. Nem túlságosan éles, de az út folytatását még nem láthatom. Alig érezhetően balra nyom a centrifugális erő, és messze feltűnik a falu vége. Az utca itt is szép, rendezett. Sok új ház, fehérre meszelt kerítések. Az út jobbszélén felállított benzines hordó. A kanyar után lassan erősödik a motor zúgása. Ismét egyenesben vagyunk. Aztán egy villanás. Ellenőrizhetetlen gyorsasággal történik minden. Öt-hatéves fiúcska bukkan fel a hordó mögül. Futva indul az úttest másik oldala felé, de középtájon megbotlik és elesik. Kitérni nincs idő. Önkénytelenül behunyom a szemem. A vezető torkából valami furcsa nyögés szakad föl. A gumik sikoltanak az aszfalton. — Biztosan széles fekete csikót hagynak maguk után. — Homlokomat beleütöm a szélvédő üvegbe. Aztán csend. Egyikünk sem mozdul. A kontaktkulcs villogva leng a karikán. Fölpillantok. A fiúcska eltűnt. Eltakarja a kocsi orra. Vagy talán...?! A kerítések fölött itt is, ott is kíváncsi arcok jelennek meg. A vezető kiugrik a kocsiból és előreszalad. Lehajol. Én is kiszállok. Az egyik kapuból kétségbeesetten ordító aszszony rohan felénk. Minden irányból emberek sietnek. A fiúcska fekszik a kocsi előtt, alig félméternyire az egyik első keréktől. Mozdulatlanul fekszik és rémülten pislog a feje fölött meredő lökhárítóra. Aztán kitör belőle a sírás. Odaérkező anyja mellé roskad és jajveszékelve tapogatja végig a sértetlen gyermeket. Majd ölébe veszi, reszketve szorítja magához, csókolgatja és közben soha nem hallott átkokat szór a fejünkre. Végül megfordul s gyermekét simogatva, csókolgatva, mint vértanú vonul el a színtérről. Én pedig — mi tagadás — ezúttal kissé kételkedve nézem az anyai szeretet eme féktelen kitörését. Továbbindulunk. Körülöttünk az ősz érleli gyümölcseit, és zajtalan erők barázdáiban nő az élet. És miközben futnak, futnak visszafelé az útszéli nyárfák, s a földek fölött mint a völgyek könnyű sóhaja száll az őszi ökörnyár, eltűnődöm . .. KOMZSIK ISTVÁN Világ proletárjai, egyesüljetek! Teljesítette évi tervét a Tartományi Erdőgazdálkodási Igazgatóság November 27-én a Tartományi Erdőgazdálkodási Igazgatóság teljesítette az 1965-ös évre előirányzott össztermelési tervét. A hozzá tartozó vállalatok év végig előreláthatóan 35.000 köbméter fenyőgömbfát, 18.000 köbméter fűrészárut, 1.500 köbméter ládát, 1.800.000 lej értékű bútort és más termékeket gyártanak terven felül. A megvalósítás jóval meghaladja az év elején tett vállalást. Az eredményhez mindenek előtt a Csíkszeredai, udvarhelyi, gyergyói és régeni fagazdálkodási vállalatok járultak hozzá, melyek napokkal ezelőtt megvalósították az egész évi össztermelési előirányzatukat. Fénycsöves reklámok Nemsokára már nem csupán az üzletek homlokzatán látni fénycsöves feliratokat. A Belkereskedelmi Minisztérium anyagi hozzájárulásával Marosvásárhelyen, a Corso áruház épületének tetejére nagy, nemcsak a város központjából látható fénycsöves reklámot szerelnek fel, melynek szövegét 2—3 hetenként lehet majd változtatni. A szerelési munkálatokat a marosvásárhelyi építkezési vállalat és a kolozsvári kereskedelmi berendezéseket karbantartó vállalat dolgozóira bízták, akik már munkához is láttak. Az első nagy fénycsöves reklám hozzájárul a város nagyvárosias jellegének kialakításához. Előirányozták, hogy a jövő év első felében további két hasonló fénycsöves reklámot szerelnek fel a város központjában. Ma kezdőidik Ajándékok Hónapja A kereskedelmi szervek jól felkészültek az ,, Ajándékok hónapjára“. Ezt nemcsak a sok, ízlésesen díszített kirakat bizonyítja, hanem az üzletek bőséges áruválasztéka is. Az Élelmiszer Helyi Kereskedelmi Vállalaton kívül az Ipari Termékeit Helyi Kereskedelmi Vállalata mintegy 1.500 ajándékcsomagot állított össze. A legtöbb ajándékcsomagot, mintegy 30.000-et, a Cofetarul közélelmezési vállalat készítette. A Belkereskedelmi Minisztérium utasításainak megfelelően az idén ezekben a csomagokban csakis minőségi árut hoznak forgalomba. Az ajándékvásárlás könnyebb és gyorsabb lebonyolítására Marosvásárhelyen néhány üzletet egy hónapra átszerveztek. Gondoskodtak továbbá arról is, hogy az utcákon ideiglenes ajándékárusító egységek nyíljanak. Hasonló intézkedéseket foganatosítottak tartományunkban a fogyasztási szövetkezeteknél és a vegyeskereskedelmi vállalatoknál is. NEHÉZ A VÁLASZTÁS FELJAVÍTJUK a gyenge hozamú TERÜLETEKET A párt IX. kongresszusa a mezőgazdasági termelés fejlesztéset meghatározó tényezők elemzéséből és mezőgazdaságunk jelenlegi színvonalából kiindulva, széles körű programot dolgozott ki e fontos termelési ág folyamatos, kiegyensúlyozott fejlesztésére, hogy az megfeleljen az egész nemzetgazdaság további haladásának. A kongresszus Irányelveinek valóraváltása érdekében az RKP Központi Bizottsága 1965. november 1—12-i plenáris ülése egész sor intézkedést fogadott el, jól meghatározott feladatokat tűzött ki a mezőgazdaság műszakianyagi alapjának erősítésére, a mezőgazdaság vezetésének és tervszerűsítésének javítására, stb. E feladatok között szerepel a földterületek minél teljesebb, észszerűbb kihasználása is. Vállalatunk munkaközössége az utóbbi hónapokban több olyan munkálatot hajtott végre, amely az ésszerű területgazdálkodást segíti elő tartományunk szocialista mezőgazdasági egységeiben. Területnyilvántartó mérések mellett a megfelelő művelési ág megválasztását, a helyes vetésforgó kialakítását, az ésszerű agrotechnika és trágyázási rendszer alkalmazását szolgálja a Marosvásárhely rajonban több mint 30 ezer hektáron végzett tálatérképezés. Ezek a tanulmányok sok vonatkozásban adnak gyakorlati útmutatást a gazdaságokban működő szakembereknek és akkor érik el céljukat, ha minél gyakrabban igénybe veszik őket. Elismerés illeti e téren Ologu Gheorghe-t, a Baldai termelőszövetkezet mérnökét. Sajnálattal tapasztaltuk azonban a múlt évben, hogy egyes Ludas rajoni adminisztratív szervek hibájából a tanulmányok késve érkeznek rendeltetési helyükre. Ez volt a helyzet a rácsi, sámsondi, pagocsai, Finae-i, V. Larga-i termelőszövetkezetekben. Az alacsony termőerejű, degradált területek fejlettebb színvonalú hasznosítása céljából műszaki terveket készítettünk azoknak szőlővel, gyümölccsel való betelepítésére. Ilyen terv készült a szenfalvi állami gazdaságnak 150, a Valea Larga-i termelőszövetkezetnek 150, a Dimbu-i termelőszövetkezetnek 148, a Cucerdeai-nak 50, összesen pedig közel 900 hektárra. Gyümölcstelepítési tervet több mint 1200 hektárra készítettünk. Nagyobb kiterjedésű terület ésszerű hasznosításának lehetőségeit tettük tanulmány tárgyává a bátosi állami gazdaságban, a magyarói, szentmiklósi, keresztúri , mezőharasztosi, stb. termelőszövetkezetekben. Az utóbbi évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy nem elegendő a terület teraszolása, az oltványok elültetése. A területelőkészítéshez tartoznak: az úthálózat megépítése, a csapadékvíz felfogását és elvezetését szolgáló lefolyók, csatornák, a hidak, átereszek, buktatók, gátak, vízgyűjtő medencék készítése és más kultúrmérnöki munkák is. Több helyen elhanyagolták ezeket, s a mulasztás máris érezteti hatását. Köztudomású, hogy tartományunk mezőgazdasági területéből jelentős hányadot képviselnek a legelők. Az utóbbi időben mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek és rajoni mezőgazdasági tanácsok nagyobb mértékben folyamodtak hozzánk legelőfeljavítási, műszaki végrehajtási tervek készítéséért. Ludas, Udvarhely, Régen rajonok, valamint a szárhegyi és Csíkszeredai állami gazdaságok részére több mint 2.400 hektár legelő feljavítására készítettünk hasonló terveket és mintegy 2.600 hektár kiterjedésű legelőn irányítottuk a műszaki kivitelezést. E munkálatok keretében az erózió leküzdése (kő- és fagátak építése, sövénygátak, buktatók, fásítás) mellett a hasznos terület növelését (bokorírtás, hangyaboly és vakondtúrás eltérítése, gyomirtás, felülvetés), valamint a talajjavítást (trágyázás, meszezés) és a feljavított legelők ésszerű kihasználását is megoldjuk. Ilyen komplex legelőfeljavítási munkálatokat végeztünk a bükkösi, gerebenesi, iklandi, homoródszentpáli, farkaslaki, pálfalvi és más termelőszövetkezeteknek. A továbbiakban is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani — különösen erodált, tartós gyepszőnyeg nélküli legelők esetében — a karbantartásra. A felülvetett és fásított részen 2—3 évig fel kell függeszteni a legeltetést. Megfigyeléseink alapján állítjuk, hogy ez a siker biztosítéka ezeken a területeken. A faragói feljavított legelőn, ahol betartották ezt a szabályt, derékig ért a fű. Bükkösön viszont, ahol legeltettek, az állatok széttaposták, öszszetörték a zsenge növényeket és a fásított rész csemetéit. Az RKP Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésének szellemében, munkaközösségünk fokozott ütemben járul hozzá a gyenge hozamú mezőgazdasági területek feljavításához. Gyergyó és Toplica rajonok jövőre előirányzott felmérése mellettaz előkészületek folyamatban vannak), mintegy 52.000 hektáron Dicső és Ludas rajonokban folytatjuk a háromszögelési és aerofotogrametriai leolvasásokat. Ezenkívül a termelőszövetkezetek részére további szőlő- és gyümölcstelepítési terveket készítünk. Több figyelmet fordítunk a legelőfeljavítási munkálatokra is. Marosvásárhely rajonban Sáromberkén, Nyárádmagyaróson, Parajdon 569, Csíkban Kászonújfalunak, Szépvíznek, Szentsimonnak, Dánfalvának, Menaságnak 3.080 hektárra, Udvarhelyen Szentléleknek, Zetelakának, Nagygalambfalvának, Felsőboldogfalvának, stb. 2.603 hektárra, összesen körülbelül 8.500 hektár legelő feljavítására készítünk terveket. Alaposabban kidolgozott területrendezési és távlati üzemtervek készítésével, azok végrehajtásának műszaki irányításával kívánunk hozzájárulni a mezőgazdaság fejlesztésére, korszerűsítésére vonatkozó utóbbi párthatározat mielőbbi valóraváltásához. FÜZI MIHÁLY, a Tartományi Tervező és Területrendező Hivatal főmérnöke Teraszolt lejtők a szőkefalvi állami gazdaságban Ácsolják a tetőt A dermesztő szél, havazás ellenére sem szünetelt Csíkszentdomokoson az új művelődési otthon építése. A vöröstéglás falak fölé igyekszenek minél előbb tetőt emelni, hogy a csapadék és a fagy ne tehessen kárt a félig kész épületben. A közérdekű munkában különösen az ifjúság vette ki lelke-sen részét, meg a 4-es számú kör-zet lakossága, melyet Ferenc Mária képviselőnő mozgósított. Az idén itt végzett hazafias munka összértéke meghaladja a százezer lejt. KOVÁCS LAJOS és KEDVES FERENC levelezik Meglesz-e a millió? A kertészet teljesen puszta. Az ősz elvégezte munkáját, letarolt mindent. Már csak a csomókba gyűjtött indák, a paradicsomkarók emlékeztetnek a nyárra. De bánják is ezt a szentannaiak? Üres a kert, de tele az erszény. A brigádos is bekerült az irodába. Szorgalmasan írja egymás alá a számokat: 95.150 kiló paprika = 190 ezer 300 lej, 84.000 kiló vineta = 252 ezer lej, 92.700 kiló gogol. . . — Meglesz-e a millió? — Még több is — mondja a brigádos olyan könnyedséggel, mintha 10 lejt kellene kivennie a zsebéből. — Kereken 1 millió 230 ezer lej — számol utána a könyvelő. — Ennyit hozott a 45 hektár zöldséges. — Vagyis több mint 27.000 lejt hektáronként? — Pontosan 27 ezer 333 lejt — helyesbít Mátyás Sándor. S hát ha még az egészet tudtuk volna öntözni ! De csak 34 hektár kapott rendszeresen vizet. A szórófejes öntözés bevezetése eddig azonban csak terv maradt. Pedig egy-két év alatt kihozná az árát. Megszívlelendő javaslat, hisz olyan ember szájából hangzott el, akinek szava „milliókat ér". Eredményeivel bizonyította be hozzáértését. Az idén is brigádjával 822 ezer kiló zöldséget termelt. Bizony két vasúti szerelvényre is jutna belőle. Alighogy megérkezett a tavasz, ők is jelentkeztek friss salátájukkal, s egész őszig nem tűntek el áruik a piacról, az üzletekből. Régebb azt tartották, hogy falusi ember nem szereti az újat. Jól van neki, úgy, ahogy az apjától, nagyapjától tanulta. Nos, erre alaposan rácáfoltak a marosszentannai kertészek. Az új módszerek közül is a legújabbat alkalmazták. — Már évek óta figyeljük, hogy nem minden zöldségféle reagál egyaránt a különböző műtrágyaféleségekre — mondja a brigádos. — Itt van például a paradicsom. A nitrogént nem szereti, csak a szuperfoszfátot. Általánosan ezt a műtrágyát őszszel alkalmazzák. Mi azonban tavasszal adagoltuk, mert megfigyeltük, hogy így jobban elősegíti a virágképződést. A spenótnál már más a helyzet. Az csak a nitrogént igényli. Tavasszal a hó tevével juttatjuk a talajba. Az idén is így cselekedtünk, s lett is olyan termésünk, hogy a legmerészebb számításainkat is felülmúlta. A 4 hektárról 20 tonnát takarítottunk be, az előirányzott 12 helyett. A brigádos szavaiból megértem, miért beszél olyan könnyen a százezrekről, millióról. Van alapja rá. Megtanulták kicsikarni a földtől, amit csak ki lehet. Az idén is a terület egy részén két, sőt három termést takarítottak be. A spenót helyére például nyári káposztát, s közéje paprikát palántáltak. Az első termés már tavasszal piacra került, nyáron pedig, amikor betakarították a káposztát, már virágzott a paprika. Csak úgy ,,dúlt" a pénz a kertészetből. Bőségesen fizetett a föld a jó trágyáért, az ötszöri kapálásért, a tagok szorgalmáért. A brigád pénzbevételi tervét közel 400.000 lejjel haladta túl. Bőven jut tehát belőle pót- | javadalmazásra is. 1 — Már akinek —, fanyarodik el a bri- I gátlos. Én nem sokkat várok. A tavaly 1 is mindössze 83 lejt | kaptam, pedig akkor is jóval túlléptük a | tervet. A tagok a- | zonban nem panasz- | kodhatnak. Volt olyan is, aki 400—500 | lejt, sőt annál többet vitt haza. Az idén is előreláthatólag mintegy 3 lej jut minden, a kertészetben teljesített mun- | kanapegységre, pót- | javadalmazásképpen. | Szinte érthetetlen. | A brigád vezető, aki | elsősorban felelős a | termés sorsáért, len- ■ ne kevésbé érdekel- | té téve a hozam nö avelésében? Sajnos, a | marosszentannai ter- | melőszövetkezetben | jelenleg ez a hely- zet. Rossz a „kulcs", amivel az ő javadal- l mazását kiszámítják. J De ha rossz, meg I kell javítani. Mátyás Sándor megérdemli. 1 NAGY FERENC B Nicolas Ceausescu elvtárs fogadta a Mongol NK nagykövetét 1965. november 30-án, kedden talmazott nagykövetét, ennek ké- Nicolae Ceausescu elvtárs, az résére. RKP KB főtitkára kihallgatáson Ebből az alkalomból baráti fogadta Togoocsimn Gendent, a megbeszélést tartottak. Mongol NK rendkívüli és meghal Az Államtanács elnöke és a Minisztertanács elnöke fogadta Pakisztán külügyminiszterét Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke kedden fogadta Zulfikar Ali Bhuttot, Pakisztán külügyminiszterét. ★ Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke kedden fogadta Zulfikar Ali Bhuttot, Pakisztán külügyminiszterét. A szívélyes légkörben megtartott találkozón jelen volt Corneliu Manescu külügyminiszter, Eduard Mezincescu külügyminiszter-helyettes, M. Shafqat, Pakisztán bukaresti nagykövete, és a pakisztáni külügyminisztérium több főtisztviselője. (Agerpres) A régeni gyermekkórház Talán a Télapó... — Tessék jönni sürgősen, Télapó! — Hová? — Az Aleea Carpati 47-es tömbházához — saját fagyaink — Miért? — Mert nincs járdánk, nincs ösvényünk. A sáros latyak bokáig ér. A tegnap is öt percig gereblyéltem ujjaimmal a latyakot, amíg megkaptam lemaradt sárcipőmet. — Hát nektek nincs marosi kavicsotok? Hiszen a víz olyan közel van hozzátok, hogy a balkonodról halászhatsz. — De Télapó, azt mondják, hogy ide bükszádi robbantott kő kell, mert csak az bírja meg az úthengert. A marosi kavics, az suviksz. Latyak lesz belőle. JEGYZET — S az illetékesek? Úgy tudom, a blokkok közötti járda megépítése még az építkezési trösztre hárul. — Azt mondják, hogy átpasszolták. —• Kinek? — Állítólag a Lakásgazdálkodási Vállalatnak. Elmondom, hogy történt. Ezelőtt körülbelül három héttel az említett tömbház és a turbina árok közötti részen valakik annak rendje és módja szerint, vaspálcikákat vertek a földbe. Végre — mondottuk — lesz járdánk. Rá két hétre munkások jelentek meg, akik a vaspálcikák mellé lerakták a kockaköveket. Aztán jött az a kétnapi fagy, amikor is odahordtak úgy tizenhárom és fél talicska forró vízzel kevert, betont. Leöntötték a földre, megtaposták és letakarták gyékénnyel, hogy meg ne fázzon . . . Azóta is azon töprengek, kinél tudnám megérdeklődni, hogy ezt a járdát az idén fogjuk-e használni, s hogy ki az oka annak, hogy a járdakészítést jóformán el sem kezdték és máris befejezték. De lehet, téged várnak, Télapó, hogy megfagyjon a ház előtti latyak, mert akkor éppen olyan sima és kemény lesz, akár a cement járda. KANYARÓ DEZSŐ