Vörös Zászló, 1966. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1966-02-23 / 44. szám
Milyen újdonságok várhatók az idén Szovátán? Ha szokatlanul korán is köszöntött be a tavasz, mégis csak februárt mutat a naptár, s így kissé korainak tűnik nyári előkészületekről, üdülésről beszélni. És mégis vannak emberek, akiknek legnagyobb gondjuk már most az üdülés, nyaralás előkészítése. Szováta fürdőigazgatóságát is hasonló gondok foglalkoztatják. Bíró Istvánt, a fürdővállalat igazgatóját megkértük, tájékoztassa olvasóinkat, milyen újdonságokkal fogadják majd az üdülőket hazánk e szép és látogatott üdülőhelyén. — Nálunk lényegében soha sincs holtszezon, most is ezernél több vendégünk van. Igaz, ez elenyésző a főidény látogatottságához képest, ezért az időszak a legalkalmasabb arra, hogy mindent előkészítsünk, elvégezzük a javításokat, átalakításokat arra az időre, amikor a mostaninak két-háromszorosa lesz a vendégek száma. Hogy mi újat talál az üdülő idén Szovátán? Mindenekelőtt újonnan, szépen berendezett, kényelmes szobákat. Az idény megnyitásáig körülbe)'''1 550 szoba kap új berendezést. S bár nem a főszezonra vonatkozik, amit most fogok mondani, mégis csak a kényelemhez, a jó ellátáshoz tartozik. Tovább növekedik a központi fűtésű villák száma. A legnagyobb újdonság, mely merem remélni, sok kellemetlenségtől kíméli meg az üdülőt, s bennünket sok bonyodalomtól, az a helyfoglalás rendszerének kiterjesztése az egyedül jövő üdülők számára is. Ezután már a jegy átvételekor megtudják, hogy hány ágyas szobában szállásolják el őket. Természetesen, ennek gyakorlati alkalmazása nemcsak tőlünk függ, hanem mindenekelőtt az ONT-től, (a rendelkezés csak az általa árusított jegyekre érvényes), hogy a szobafoglalás szabályait tiszteletben tartsák és az üdülőket is figyelmeztessék előre, hogy az abban foglaltakhoz tartsák magukat, más igényekkel nem léphetnek fel. Az állandóan növekvő turistaforgalomra számítva igyekszünk lépést tartani a követelményekkel. A Tivoli menedékház új berendezést kap, a madarasi-hargitainak a befogadó képességét pedig megkétszerezzük. Emeletes turista ágyakat szerelünk fel, s ezáltal 46-ról több mint 80-ra növeljük a férőhelyek számát. Ezeket a módosításokat még a turista idény kezdete előtt elvégezzük. Bár nem tartozik a hatáskörömbe, mégis úgy vélem, nem árt, ha tájékoztatom az olvasókat arról, hogy a gyógykezelésre érkezők számára is ígérkezik újdonság. Szováta orvosi szolgálata új felszerelésekkel gyarapodik, ígéretek hangzottak el arra, hogy hidroterápiás berendezést kap a fürdő. Ennek felszerelésével együtt korszerűsítik az egész gyógyfürdőt. Electroterápiás berendezést is ígértek és egy mechanikai mosodát. Nem kell külön hangsúlyoznom, mit jelent majd ez a gyógykezelés minősége és a betegellátás színvonala szempontjából. Kedden délelőtt megnyílt a marosvásárhelyi borpince. A tetszetős és hangulatos vendéglő remélhetőleg rövid időn belül a város kedvelt szórakozóhelye lesz Láttam egy sor apróbetűs nyomtatást. Autóbuszjegyeken, bérleteken, ott, ahol egy pár milliméteres üres hely maradt, beírták: Viselkedjék civilizáltan az utas. Régóta figyelem, valahányszor új autóbusz kerül forgalomba, fekete betűkkel kiírják, hogy ne vitatkozzunk feleslegesen, hogy ne dohányozzunk, hogy ne zavarjuk a gépkocsivezetőt ... Elgondolkoztató feliratok ezek. (Meg kell mondanom, hogy amikor először ültem autóbuszra Marosvásárhelyen, jó öt évvel ezelőtt, szinte szinte figyelmességnek tűnt és elismerően bólogattam láttukra). Ma azonban, öt esztendővel később, kissé anakronisztikusan hatnak ezek a feliratok. Nem mondom, kell a figyelmeztetés néha, még igen kell, sok esetben — mert hajlamosak vagyunk arra, hogy a társadalmi együtt- Ma már túlzás élés szabályairól meg - megfeledkezzünk. De azt is be kell vallanom — s ezért vettem tollat a kezembe —, hogy néhol egyenesen feleslegesnek tartom. Mint például az autóbuszon. Mi lenne, ha a feliratok helyett korszerűbb eszközöket szegeznénk szembe a fenntebb emlegetett szabályok megsértőivel? Mint például az egészséges, hatékony azonnali közvélemény kialakítását, mely ellentmondást nem tűrve, erőteljesen nyesegetné a fegyelmezetlenség vadhajtásait. Mert jó a felírás , ha elolvassák az emberek, ha tudatosítják is a betűk mögötti gondolatokat. De ha csak gépies az olvasás, mit sem ér. Márpedig az elhasznált autóbuszjegyet , bérletet, eldobja az ember utazás után. De akit az első rendbontásra a közvélemény ítél el . . . az kétszer is meggondolja máskor a dolgot. A közvélemény kialakítása pedig csupán rajtunk áll, egyes egyedül rajtunk, minden emberen. SZ. L. Világ proletárjai, egyesüljetek. AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 44 (4423) szám I 1966. február 23. szerda 1 Ára 25 báni A szocialistaverseny élenjárói LŐRINCZ MAGDA varrónő, példásan teljesíti tervfeladatát. Nevét rendszeresen ott látni a Csíkszeredai Készruhagyár munkában kitűnt dolgozóinak nyilvántartásában KASSAY JÓZSEF szabász, az udvarhelyi Készruhagyár élenjáró dolgozója ÚJABB ÉPÍTŐANYAG-IPARI TERMÉKEK Az építőanyagipar az idén újabb termékek gyártását kezdi meg. Közéjük tartozik a tera g szók és gyárcsarnokok vízszi- E getelésére használt védőréteges I kátránypapír. Előállítanak majd f egy másfajta kátránypapírt is, amelynek egyik oldalát termé-szetes kőzetekből származó, bi- I tumenbe ágyazott ásványi szem- I csék borítják. A több színben a készülő terméket villák, mene- Idékházak és más építmények I fedésére használják. • • A gyermek-készruhákról tudakozódtunk • A vigevanói tanító (Film) (2. oldal) « Beszélgetés a vállalásról » Készen állnak a tavaszi rajtolásra 3. oldal • Külpolitikai hírek, tudósítások (4. oldal) A termelőszövetkezetek tartományi szövetsége alakuló konferenciájának munkálatairól Trofin Virgil elvtárs, az RKP KB titkárának beszéde (rövidített szöveg) Nicolae Veres elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkárának beszéde (Rövidített szöveg) — Engedjék meg, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és személyesen Nicolae Ceausescu, a párt Központi Bizottsága főtitkára nevében meleg üdvözletemet és jókívánságaimat tolmácsoljam a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tartományi értekezletén résztvevő küldötteknek és általuk a Maros-Magyar Autonóm tartomány összes termelőszövetkezeti parasztjainak az elért eredményekért és újabb sikereket kívánjak jövőbeni munkásságukhoz. Maros-Magyar Autonóm tartomány Termelőszövetkezetei Tartományi Szövetségének alakuló konferenciájára és az ország többi tartományaiban ebben az időszakban tartott konferenciákra olyan körülmények között kerül sor, amikor egész népünk hatalmas lelkesedéssel harcol a párt kongresszusán elfogadott történelmi jelentőségű határozatok gyakorlatba ültetéséért. Munkásosztályunk, parasztságunk és a többi kategóriájú dolgozók hősies munkája révén hazánk arculata szemünk előtt gyökeres változásokon megy át. Fejlődik a hatalmas nehézipar, nemzetgazdaságunk összes többi ágai fejlődésének alapköve, függetlenségünk és nemzeti szuverenitásunk megőrzésének biztosítéka. Virágzik a szocialista mezőgazdaság, nemzetgazdaságunk egyik legfontosabb ága. Az ország összes tartományai harmonikus fejlesztésére irányuló pártpolitika megvalósulása révén a Maros-Magyar Autonóm tartományban is jelentős eredményeket értek el az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra terén. Hangsúlyozva azt a tényt, hogy a dolgozó parasztság történelme során első ízben foglal el fontos helyet egész népünk sorsának alakításában, Trofin Virgil elvtárs megállapította: a történelem folyamán a dolgozó parasztok a munkásosztállyal és a társadalom többi rétegeivel együtt nagy áldozatokat hoztak az elnyomás és kizsákmányolás ellen, a jobb életért vívott harcban. Az emberhez méltó életért, népünk függetlenségéért és szuverenitásáért vívott harcban örökre összekovácsolódott a román, magyar, német és más nemzetiségű parasztok megbonthatatlan testvérisége. A párt IX. kongresszusán kijelölt történelmi jelentőségű feladatokkal kapcsolatban a felszólaló hangsúlyozta a Maros-Magyar Autonóm tartomány hatalmas lehetőségeit a mezőgazdasági terméshozam jelentős növelésére, valamint a lehetőségek kihasználásának szükségességét. — Továbbra is a legnagyobb gondot kell fordítani — mondotta a szónok —, a búza, kukorica és cukorrépa terméshozamának emelésére, minthogy az eredmények még elmaradnak a tartomány lehetőségeitől. Igen helyes, hogy a konferencián részletesen megvitatták a burgonyatermesztés növelésének kérdését, mivel hogy az jelentős helyet foglal el a tartomány mezőgazdaságában és nagy fontosságú az ország gazdaságára nézve. Amint azt egyes felszólalók megállapították, az önök tartományában minden feltétel megvan ahhoz, hogy sokkal nagyobb termést takarítsanak be burgonyából. A következő években kiszélesítik a burgonyatermesztés gépesítését, jelentős lépéseket tesznek annak érdekében, hogy kibővítsék a magas termőképességű vetőgumók használatát. A szövetkezeti parasztok a lehetőségek hozzáértő felhasználásával és tanulva az élenjáró mezőgazdasági termelőszövetkezetek tapasztalataiból, minden bizonnyal sokkal jobb terméseredményeket érnek majd el. Maros-Magyar Autonóm tartomány az ország néhány más tartományával együtt az állattenyésztés terén régi hagyományokkal rendelkezik, — mondotta a továbbiakban Trofin Virgil elvtárs. — Vannak olyan termelőszövetkezeteik, amelyek az állattenyésztés fejlesztésében igen jó eredményekkel dicsekedhetnek. Az állatállomány számbeli gyarapítása és hozamának emelése terén a tartományban elért eredmények még messze elmaradnak a lehetőségek mögött. Több mint 230 ezer hektár legelővel rendelkeznek, minden szövetkezetben szakemberek dolgoznak, az emberek hozzáértőek és szorgalma(Folytatás a 3. oldalon) A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Tartományi Szövetségének konferenciájára olyan körülmények között kerül sor, amikor a Maros-Magyar Autonóm tartomány dolgozói, egész népünkkel együtt, lelkesen és önfeláldozóan váltják valóra a párt IX. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait. Ez alkalomból — mondotta Nicolae Veres elvtárs —, engedjék meg, hogy a tartományi pártbizottság és a tartományi néptanács végrehajtó bizottsága nevében melegen köszöntsem Önöket, tartományunk szorgalmas szövetkezeti parasztságának — románok, magyarok és németek — képviselőit, és teljes sikert kívánjak a konferencia munkálatainak. A Központi Statisztikai Igazgatóság közleményének számadataiból kitűnik nemzetgazdaságunk egyik jellemző vonása: a dinamika, a fejlődés magas üteme. 1965-ben az ipari össztermelés 1964-hez képest 13,1 százalékkal emelkedett. A hatéves terv folyamán az ország ipari termelése növekedésének átlagos évi üteme 14,5 százalék volt. Tartományunk gazdasági fejlődéséről beszélve a szónok rámutatott, hogy a beruházások értéke a hatéves terv folyamán meghaladta a 7,5 milliárd lejt. Ebben az időszakban épült a radnóti Hőerőmű, a marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát, Balánbányán 3 flotációs vonal, a dicsői Vegyipari Kombinát 4-es karbidkemencéje. 1965-ben az össztermelési és árutermelési tervet 103, illetve 102 százalékra teljesítettük. Tartományunk mezőgazdasági termelőszövetkezetei évről-évre jobb eredményeket értek el a mezőgazdasági termelés növelésében és megszilárdultak gazdasági-szervezeti szempontból. Az 1965. évi gabonatermés 254.446 tonnával múlta felül a megelőző évieket. A szónok ezután részletesen foglalkozott a párt által a mezőgazdaság vezetésének és tervszerűsítésének megjavítására hozott intézkedésekkel, a nemzetgazdaság e fontos ágának műszaki-anyagi ellátásával, a gépesítés, kémizálás, öntözés és talajjavítás céljaira eszközölt egyre nagyobb beruházások révén. Tartományunk is nagyszabású beruházásokkal bővítette a mezőgazdaság anyagi alapjait. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját alapjaikból és hitelekből 558,8 millió lejt fordítottak a műszaki-anyagi alap bővítésére. Ennek eredményeként a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állóalapja az utóbbi három évben 72,3 százalékkal, jövedelmük pedig 65,9 százalékkal emelkedett. A szalmásgabona- és a cukorrépatermelés évről-évre növekedett. Búzából az 1965-ös termés hektáronként 380 kilóval volt nagyobb, mint 1962-ben. A burgonyatermesztés, tartományunk egyik alapvető termesztési ága, még nem érte el a kellő eredményeket, annak ellenére, hogy a talaj- és éghajlati viszonyaink rendkívül kedvezőek. A nem kielégítő terméshozam nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a rajoni mezőgazdasági tanácsok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezető tanácsai és az illető egységekben dolgozó mérnökök nem szorgalmazzák kellőképpen a legmegfelelőbb burgonyafajták termesztésének bevezetését, a legkedvezőbb talaj kiválasztását, előkészítését és trágyázását, a legmegfelelőbb növénysűrűség biztosítását és a növényápolási és betakarítási munkálatok idejében való elvégzését. Tartományunkban nagyszámú olyan mezőgazdasági egység van, amely a cukorrépa termesztésére szakosította magát és évről-évre nagyobb termést és jövedelmet ér el. Jó példa erre a páznánfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely több mint 4.060 tonna cukorrépát szállított az államnak. 35.280 kiló hektáronkénti terméshozamot takarított be és ezzel hektáronként 13.500 lej jövedelemre tett szert. Ezen kívül minden cukorrépával bevetett hektár után 3.058 takarmányegységnek megfelelő répaszeletet és leveles répafejet nyert, ami egyenértékű egy hektár silókukorica 18.500 kilós átlagos hektárhozamával. — íme, elvtársak, ezért küzdünk annyira, hogy minél nagyobb számú, a kedvező övezetekben fekvő mezőgazdasági termelőszövetkezet vezesse be a cukorrépatermesztést és növelje a terület egységenkénti hozamát. Minthogy a burgonya és a cukorrépatermesztés különös fontosságú nemzetgazdaságunk számára. Jelentős részét biztosítja a mezőgazdasági termelőszövetke (Folytatás a 3. oldalon) A KÖNYV A TUDÁS FORRÁSA A könyv az ideológiai, politikai és szakmai nevelés, az általános műveltség gyarapításának egyik legfőbb eszköze, forrása. Az üzemi, községi és falusi könyvtárak széles hálózata gazdag könyvállománnyal rendelkezik, általában kielégíti a dolgozók igényét. Az alábbiakban arról számolunk be, hogyan használják ki ezt a lehetőséget a falusi dolgozók szakmai, politikai és kulturális színvonaluk emelésére. Növekedik az olvasók száma IFJÚ ZAJZON KÁROLY backamadarasi levelezőnk örömmel tudósítja szerkesztőségünket, hogy községükben ma már minden második lakos olvas. Az elmúlt időszakban a községben több mint 5.000 könyvet olvastak el. Különösen szívesen veszik kézbe a szövetkezet tagjai a mezőgazdasági témájú szakkönyveket, de a szénirodalmat is szeretik. A tél folyamán 60 házikönyvtár és 5 olvasókör fejt ki eredményes tevékenységet. PÁLFFY ILONA Nagyernyéről hasonló szép eredményekről számol be. Ismeretes, hogy az ernyei könyvtár a tartomány egyik élenjáró egysége. Hogyan lett azzá? íme, mit ír erről a könyvtáros: fő feladatomnak az emberek megismerését tartottam. Elmentem a szövetkezetbe, megismerkedtem a brigádosokkal, csoportfelelősökkel, állatgondozókkal, zöldségtermesztőkkel. Majd kimutatást készítettem a különböző szakmákban dolgozó tagokról és ennek megfelelően ajánlottam a könyveket. Állandóan látogatom a családok, és igyekszem érdekes rendezvényeket szervezni. A községben ma minden családban van olvasó. Célom, elérni, hogy minden család minden olvasni tudó tagja látogassa a könyvtárat. A sáromberki néptanács végrehajtó bizottsága az elmúlt napokban elemezte a könyvtár tevékenységét. Kitűnt, hogy ebben az évben már 350 új olvasója van a könyvtárnak. Elismerően nyilatkoztak a 14 olvasókör tevékenységéről. Különösen dicsérték Gurza Ida, Vajda Ilona és Varró Anna közfelelősök munkáját — írja HUSZÁR JÓZSEF. A könyv iránti érdeklődésről tudósítanak Szentgericéről, Farkaslakáról, Ózdról, Bükkösről, Balavásárról is. S hogy ez így van, érthető is, hiszen a téli hónapok a legalkalmasabbak a tanulásra, olvasásra. Vonzó és érdekes rendezvények A könyv népszerűsítése céljából minden könyvtárban, olvasókörben érdekes és népszerű rendezvényeket szerveznek. Szentábrahám községben — írja SZŐCS ÁRON — a tantestület tagjai jól sikerült irodalmi estet tartottak, ,,Neked köszönöm drága pártom“ témával. Az egyik alkalommal kérdezz—felelek estet szerveztek a legfrissebb pártos kormányhatározatokból. Január 24-én pedig A fejedelemségek egyesülésének tükröződése a román irodalomban témával szerveztek emlékezetes rendezvényt. Ezenkívül a művelődési otthonban a Barátunk a tudomány című könyvből előadást tartottak a Világegyetemről, A Naprendszerről és a Földről, Mi a Nap- és Holdfogyatkozás, Hogyan jelent meg az élet a Földön, Az ember eredete és fejlődése témával. E rendezvények eredményeként január és február hónapokban az olvasók száma közel 300-ra emelkedett, az elolvasott könyveké pedig több mint 1.200-ra. Csíkszentkirályon is értékes munkát fejtenek ki a könyv népszerűsítéséért. Nagy népszerűségnek örvendenek az irodalmi montázsok. Nemrég Pártunk vezetésével témával szervezték meg. Levelezőnk — VITOS OTTILIA — a könyvtár tevékenységét méltatva megemlíti, hogy az 1965-ben országos második díjat nyert. Kerelőszentpálon a könyvtáros mindenekelőtt a könyvtárban rendezett kiállítások révén népszerűsíti a könyveket — írja PATAKI JÁNOS. Nyáron a munkahelyre viszi a könyveket, télen otthonukban keresi fel az olvasókat, könyvismertetőket, az irodalom új terméséből témás rendezvényeket szervez. A Csittszentiványból kapott levélben LUKÁCS ANTAL, Kristály Mária önkéntes könyvtáros önzetlen munkáját méltatja. Arra törekszik — írja —, hogy a könyv népszerűsítése révén hozzájáruljon a szövetkezet gazdasági-szervezeti megerősítéséhez. Csíkszépvizen a téli időszakban érezhetően fellendült a könyvtár tevékenysége. A mezőgazdasági szakkönyvekből több kiállítást és aki tud, az nyer versenyt szerveztek. A napokban irodalmi összeállításra kerül sor a Mi történt Stefanettiben és a Szabad az út című könyvek alapján. A könyv hónapja falun Február 1-én nyílt meg az immár hagyományossá vált Falusi Könyvhónap. E fontos kulturális eseményről minden levelezőnk beszámolt. Mezőzáhról SINCRAIANU MARCU arról tudósít, hogy a könyvhónap első napján közel 1.000 lej értékű szépirodalmi, politikai és szakkönyvet vásároltak az olvasók egyéni könyvtáruk gyarapítására. Libánfalván, Bölkényben, Görgényszentimrén 500 és 1.000 lej között vásároltak már eddig könyvet a dolgozók — írja MEZEI MIHÁLY. A könyvterjesztéssel kapcsolatosan sok a panasz Kerelőszentpálon. A községben általában kapható könyv, de a távolabbi falvakban csak nagy titkon. A szövetkezet vezetősége többet kellene hogy tegyen a szakkönyvek beszerzéséért. Marosjárán a könyvterjesztés boszszantó hanyagul történik. — Szeretnénk ilyen és ilyen könyvet vásárolni — fordulnak kéréssel a fogyasztási szövetkezet felelőséhez. — Sajnos, nincs. Rendelje meg az elvtárs, mert akkor lehet, hogy lesz. És amikor a vevő alaposan szétnéz a szövetkezetben, zsákszámra talál a polcok tetején porosodó szépirodalmi, politikai és szakkönyveket. Csíkszépviz dolgozói szintén arról panaszkodnak, hogy a fogyasztási szövetkezet nem fordít kellő gondot a könyvek terjesztésére. A könyvhónap idejére alig 700 lej értékben szerzett be könyvet. Backamadarason a fogyasztási szövetkezet vezetősége úgy véli, hogy csak meséskönyveket kell eladni. Korondon is ehhez hasonló a helyzet. Itt arról panaszkodnak, hogy a szépirodalmi könyvek közül hiányoznak a mai életünket tükröző művek. A levelekből kiűnik, tehát, hogy a könyvterjesztés terén még sok a tennivaló. A Tartományi Fogyasztási Szövetkezet vezetősége nagyobb gondot kell fordítson erre a kérdésre. A levelezők számtalan javaslatot tettek: KÜLDJENEK TÖBB, FRISS SZAKMAI KÖNYVET; NE FELEDKEZZENEK MEG A FALUN ÉLŐ ÉRTELMISÉGIEK IGÉNYEIRŐL SEM; LEHETŐLEG NE CSAK A KÉSZLETEN FELÜLI MENNYISÉGBŐL AZAZ AZT A KÖNYVET KÜLDJÉK, AMI MÁR VÁROSON NEM FOGY.