Vörös Zászló, 1966. június (18. évfolyam, 128-152. szám)

1966-06-02 / 128. szám

Vi/.ácr nmlpt/irint onuaret/ AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 128 (4507) szám | 1966. június 2. csütörtök 1 Ára 25 irámi VÉGET ÉRT A GÉPGYÁRTÓIPARI DOLGOZÓK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE Nicolae Ceausescu elvtársnak, az RKP KB főtitkárának beszéde Kedves elvtársak ! A párt Központi Bizottsága szükségesnek tartotta, hogy a gépgyártóipari munkások, mérnö­kök és technikusok, tudományos dolgozók és szakemberek széles körében vita tárgyává tegye e fontos nemzetgazdasági ág fej­lesztésének időszerű kérdéseit, megtanácskozza velük a követke­ző években előttünk álló nagy feladatok megvalósításának leg­jobb útját-módját. Most, amikor közeledünk az értekezlet munká­latainak berekesztéséhez, elmond­hatjuk, hogy a Központi Bizott­ság elképzelései mindenben meg­valósultak. A gépgyártóknak — munkás­­osztályunk kiváló osztagának — első országos értekezlete sokol­dalúan elemezte e szektor fejlő­dését, széleskörűen megvitatta a fő intézkedéseket a gépgyártóipar szüntelen haladásának biztosítá­sára. Az értekezlet keretében a rész­vevők messzemenő illetékes­séggel és felelősségérzettel fejtet­ték ki véleményüket, kiemelték a gépgyártás fejlesztésében elért nagyszerű sikereket, jogos bírá­lattal illették azokat a hiányos­ságokat, amelyek egyes területe­ken jelentkeztek. A ma záruló értekezlet, az üzemekben és gyá­rakban, tervező és kutatóintéze­tekben lezajlott széles körű elő­zetes vita, az ez alkalommal meg­valósult tapasztalatcsere kidom­borította a rendelkezésünkre álló nagy tartalékokat, a gépgyártó­ipari vállalatok dolgozóinak ma-Elvtársak ! Mint ismeretes, a párt a nem­zetgazdaság szocialista szervezé­sének középpontjába helyezte az iparosítást, főleg a nehézipar fej­lesztését, ami biztos útja a terme­lőerők növelésének, az egész tár­sadalom gyors haladásának és felvirágzásának, hazánk feleme­lésének a fejlett gazdasággal rendelkező országok színvonalá­ra. A szocialista iparosítás a ha­za gazdasági ereje növelésének, nemzeti függetlenségének és szu­verenitásának záloga. (Élénk taps). Minél erősebb minden egyes szocialista ország, annál nagyobb mértékben járul hozzá a szocialista világrendszer erejé­nek megszilárdításához, a szocia­lizmus tekintélyének és befolyá­sának növeléséhez a világon. A marxista-leninista tanításnak az országunk konkrét feltételei­re történő következetes alkal­mazása lehetővé tette, hogy rö­vid idő alatt kiemelkedő sikere­ket érjünk el Románia iparosí­tásában, az új társadalmi rend építésének egész művében. A szocializmus éveiben az ipari ter­melés gyors ütemben — világ­­viszonylatban is a leggyorsabbak közé tartozó ütemben — növeke­dett. új iparágak létesültek, meg­teremtettük a lendületesen fej­lődő, erőteljes ipart és ezen az alapon biztosítottuk a mező­­gazdaság, a szállítás, az összes nemzetgazdasági ágak haladását, a tudomány és a kultúra felvirág­zását, a nép anyagi és szellemi jól­étének emelését. Különleges figyelmet szentel­tünk a termelőeszközök gyártá­sának, a gépgyártóipar elsődle­ges növelésének, hiszen ez az ipar fő mozgató ereje, termékei pedig döntő szerepet töltenek be az anyagi javak termelésének szüntelen gyarapításában. A szocializmus műszaki-anyagi alapjának megteremtése és fej­lesztése, egy korszerű ipar és gas színvonalú szakmai és mű­szaki felkészültségét, a dolgozók — az anyagi javak, a haza min­den gazdagsága megteremtői és urai — alkotó erejét. Az értekezlet során, akárcsak a vállalati gyűléseken, számos érté­kes javaslat hangzott el, amelye­ket a minisztériumoknak, főként a Gépgyártóipari Minisztérium­nak, a többi központi szervnek, az üzemvezetőségeknek teljes fi­gyelemmel tanulmányozniuk kell és megfelelően meg kell azokat oldaniuk. Az értekezlet, amely az új öt­éves terv kezdetén zajlott le, hozzá fog járulni az anyagi és emberi potenciál jobb megismeré­séhez, a dolgozók összes erőfeszí­téseinek összefogásához, azoknak az Irányelveknek valóra váltása céljából, amelyeket a IX. párt­­kongresszus fogadott el a gép­gyártóipar fejlesztésére. Ez alkalommal is érdemes hangsúlyoznunk, mennyire helyes és célszerű pártunknak az a gya­korlata, hogy mindig megtanács­kozza a dolgozókkal mindazok­nak a fontos intézkedéseknek a kidolgozását, amelyektől társadal­munk előrehaladása függ. Ez szo­cialista demokráciánk egyik fő módszere, amely biztosítja a dol­gozók részvételét az összes poli­tikai és gazdasági kérdések meg­oldásában, tovább erősíti az ösz­­szes dolgozók egységét, nemzeti­ségi különbség nélkül a párt és a kormány körül az új társadalmi rendszer építéséért, a szocialista Románia haladásáért vívott harc­ban. (Hatalmas taps), általában egy virágzó nemzet­­gazdaság megteremtése elképzel­hetetlen erőteljes gépgyártó ipar nélkül. A gépgyártóipar elsődle­ges növelése lényeges feltétel a bővített szocialista újratermelés megvalósításában és a tudomány és technika legfejlettebb vívmá­nyainak az összes iparágakban történő bevezetésében, a ter­mészeti kincsek magas fokú hasznosítása és az egész gazda­ság sokrétű fejlesztése céljából. A mai műszaki-tudományos for­radalom feltételei között még in­kább növekszik a szerszámgép­ipar, az elektrotechnikai ipar és az elektronika — a műszaki ha­ladás döntő területei — szerepe és jelentősége. A szocialista Románia ma sa­ját termelésből biztosítja a gazdaság felszerelésszükségleté­nek legnagyobb részét, csaknem teljesen kielégíti a kőolajfúrás és kitermelés, a mezőgazdaság, a gépkocsi- és vasúti szállítás, a fakitermelés műszaki eszközök­kel történő ellátásának szükség­leteit. Országunk exportjának e­­gészében növekedett a gépek és berendezések részaránya; a világ 50 országának adunk el gépeket és berendezéseket. Az ipar és különösképpen a gépgyártóipar fejlesztésében el­ért nagy eredmények tükrözik pártunk politikájának helyessé­gét, a munkások, mérnökök, technikusok, tudományos dolgo­zók lankadatlan munkájának, al­kotó képességének, hozzáértésé­nek és szakértelmének gyümöl­cse azoké, akik bebizonyították, hogy sikeresen meg tudják olda­ni az eléjük tűzött legbonyolul­tabb problémákat. A párt és a kormány nagyra értékeli a gép­gyártó iparág dolgozóinak tevé­kenységét, az iparág dolgozóit a párt- és államvezetőség nevében a legmelegebben üdvözlöm. (Hosszas taps.) Elvtársak ! A gépgyártóipar — egész né­pünk büszkesége — fejlesztésé­ben elért vitathatatlan eredmé­nyek ellenére fel kell tárnunk azt a tény, hogy még számos fo­gyatékosság és elmaradás mutat­kozik, s arra kell összpontosí­tanunk figyelmünket, hogy ki­­küszöböljük ezeket és teljesítsük az ötéves terv nagy feladatait. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa kijelölte Romá­nia sokoldalú fejlesztésének prog­ramját a következő évekre, a szocializmus építése kiteljesítési folyamatának magasabb fokon történő folytatása céljából. Ezek­ben az években a termelőerők erőteljesen fejlődnek majd, az ipar, a mezőgazdaság, az egész gazdaság gyors ütemben, harmo­nikusan, szüntelenül felfelé ível­ve fog fejlődni. E program megvalósításában jelentős szerep hárul a gépgyár­tóiparra, amely döntő befolyást gyakorol az egész gazdaságra. A gépgyártóipar termelése 1966— 1970 között újabb lendületet vesz; a termelés értéke 1970-ben — a IX. kongresszus Irányelvei­nek megfelelően — 75 százalék­kal lesz nagyobb, mint 1965-ben, ami mintegy 40-szeres növeke­dést jelent ennek az iparágnak 1938. évi termelési értékével szemben. Figyelembe véve azt, ho­gy a gépe várt óiparnak kell biztosítania az összes nemzet­­gazdasági áriak számára szüksé­ges gépek, berendezések, komp­lex és magas műszaki színvona­lú felszerelések legnagyobb ré­szét, bízvást mondhatjuk, hogy az Önök munkájának, a gépgyártó­kénak, döntő jelentősége van az egész ötéves terv megvalósítása szem­ponti­ából (Taps). Pártunk vezetősége meg van győződve ar­ról, hogy a géneket gyártó mun­kások, mérnökök és technikusok mélóknei­ bizonyulnak e nagy feladatokhoz. Az egész nép nagy lendülettel látott hozzá a IX. pártkongresz­­szus határozatainak megvalósítá­sához; az ország minden részén, az iparban, a mezőgazdaságban, minden nemzetgazdasági ágban, a tudományban, oktatásban és kultúrában intenzív építő tevé­kenység bontakozik ki. E tevé­kenységben számottevő helyet foglalnak el a gépgyártóipari dolgozók, akik a többi iparágak dolgozóihoz hasonlóan lelkes munkájukkal teljesítették és túl­szárnyalták az ötéves terv első hónapjainak feladatait. Bár még csak a kezdetnél tartunk, az el­ért eredmények alapján bízvást állíthatjuk, hogy a nemzetgazda­ság fellesztésének következő öt évi célkitűzései mindenben reá­lisnak bizonyulnak, a dolgozók erejéhez és képességeihez van­nak mérve és teljes egészben teljesíteni fogják ezeket. (Élénk taps.) A párt Központi Bizottsága és a kormány a kongresszus óta el­telt tizenegy hónap alatt számos intézkedést dolgozott ki, Irányelvei megvalósításának ér­dekében. Ismeretesek a mező­­gazdaság­i tervszerűsítés és veze­tés javítására, a rajoni­ tartomá­nyi szövetségek, a Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Orszá­gos Szövetsége létesítésére ho­zott határozatok, amelyek meg­terem­tették­ a szükséges keretet ahhoz, hogy a parasztság tevé­kenyebben ves­yen részt a mező­­gazdaság fejlesztési problémái­nak, az ország összes gazdasági és politikai problémáinak meg­oldásában. A Tudományos Kutatás Orszá­gos Tanácsának megalakulása és a kutatási tevékenység javításá­ra irányuló intézkedések biztosít­ják a tudomány további fellen­dülésének feltételeit, mivel a tu­domány arra van hivatva, hogy egyre nagyobb szerepet játsszon a szocialista társadalom építésé­nek egész művében. Befejezéshez közeledik az öté­ves terv kidolgozása minden nemzetgazdasági ág számára a IX. pártkongresszus Irányelvei­nek megfelelően. Ez lehetőséget nyújt minden egyes vállalatnak minden egyes minisztériumnak, hogy már most megismerje az 1970-ig ráháruló feladatokat, az új objektumok elhelyezését, va­lamint a meglévők fejlesztését, a bevezetendő termékeket és gyár­tásba vételük időpontját, hogy idejében elkészíthessék a műsza­ki dokumentációt és a tervraj­zokat, s megtehessék a kellő in­tézkedéseket a tervelőirányzatok minél jobb feltételek közötti meg­valósítására. A gépgyártó ipar kivételes fontosságából kiindulva és figye­lembe véve a számos alágazatai­­ban észlelhető lemaradást, a Központi Bizottság konkrét ter­veket dolgozott ki ezeknek az ágazatoknak gyorsabb fejleszté­­sére, főleg a szerszámgépek ter­melésénél, az elektrotechnikai és elektronikai, energetikai felsze­relések termelésénél, valamint a pótalkatrészek gyártásánál, hogy ilykérpen iparunk minél nagyobb mértékben kielégíthesse nemzet­­gazdaságunk szükségleteit ma­gas műszaki színtű gépekben és berendezésekben. Az értekezlet során elemezték a szerszámgépek termelésére vo­natkozó intézkedési tervet Mint láthatták, e szektor termelésének a IX. kongresszuson megállapí­tottnál nagyobb mértékben kell növekednie. Ugyanakkor külön­leges súlyt helyezünk arra, hogy a világtechnika színvonalán álló, magasabb teljesítő képességű komplex új szerszámgép típuso­kat állítsunk elő. E célból sza­kosítani és fejleszteni fogunk szerszámgépgyártó vállalatokat, megjavítjuk ellátottságukat ma­gas termelékenységű gépekkel. (Taps.) A gépgyártóiparnak egy má­sik alágazata, amelyben a múlt hatéves terv folyamán elért nö­vekedés ellenére még komoly le­maradás tapasztalható: az elektro­technika és az elektronika. A mai műszaki-tudományos forra­dalom körülményei között a ter­melés gépesítése és automatizá­lása, amely megtízszerezi és megszázszorozza a munka terme­lőerejét fő eszköze az egész gazdaság gyors előrehaladásának, a szocializmus és a kommuniz­mus sikeres építése biztosításá­nak. Abból a meggondolásból ki­indulva, hogy a műszaki-anyagi alapnak a korszerű gazdaság kö­vetelményeinek megfelelő fej­­­lesztése lehetetlen erős elektro­technikai és elektronikai ipar nélkül, a Központi Bizottság fel­adatokat jelölt ki arra vonatko­zóan, hogy e szektor termelését gyorsabb ütemben kell fejleszte­ni, mint a gépgyártóipar egé­szének termelését. Különleges figyelmet fordítunk az elektroni­kus készülékek és az automati­zálási elemek termelésére, ami lehetővé teszi az automatizálás széles körű bevezetését az ipar­ba. A gépgyártóiparnak még na­gyobb mértékben hozzá kell já­rulnia a következő tíz évben az energetikai bázis és a villamosí­tás fejlesztéséhez szükséges be­rendelések biztosításához. Ennek érdekében az országban bevezet­jük 175 megawattos vízgépek gyártását a vaskapui erőmű szá­mára, vízgépek gyártását a bel­vizeken lévő más erőművek szá­ (Folytatás a 2. oldalon) A gépgyártás — az ipar fő dinamikus ereje Az ötéves terv esztendeiben a gépgyártókra háruló nagy feladatok Szerdán délben háromnapos vita után, amely széles körű véleménycserére adott alkal­mat a nemzetgazdaság e fon­tos ága tevékenységének javí­tása céljából, a gépgyártóipa­­ri dolgozóknak az RKP KB és a Minisztertanács által ösz­­szehívott értekezlete befejezte munkálatait. A záróülésen részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Ghe­­orghe Apostol, Emil Bodnaras, Alexandra Draghici, Petre Bo­rtig, Constantin Dragan, Paul Niculescu-Mizil, Leonte Rau­­tu, Leontin Subiján, Stefan Voitec, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának több póttag­ja és a KB több titkára, az Ál­lamtanács és a Miniszterta­nács több alelnöke. A teremben jelen volt az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, köz­ponti intézmények vezetői, tu­dományos dolgozóik, párt-, ál­lami és társadalmi szervezeti aktivisták. Az ülés első felében tovább folyt az általános jelentés vi­tája. Bejelentették, hogy a plená­ris üléseken és az osztályok ülésein több mint 160 részt­vevő szólalt fel. Az értekezlet megállapította, hogy a gép­gyártóipar legfőbb kérdéseit sokoldalúan vetették fel és vizsgálták meg, s ezért elha­tározta a vita berekesztését. Hatalmas taps és éljenzés közepette szólásra emelkedett Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP Központi Bizottságának főtitkára. Részletesen kifejtet­te a gépem ártóipar tevékeny­ségét és azokat a feladatokat, amelyek erre az ágazatra az RKP IX. kongresszusa hatá­rozatainak fényében hárul­nak. Beszédét több ízben é­­lénken megtapsolták és meg­éljenezték. A beszéd végén az összes résztvevők helyükről felállva, hosszasan éljeneztek. A résztvevők attól az elha­tározástól lelkesítve, hogy va­lóra váltják a jelenlegi ötéves tervben rájuk háruló nagy és bonyolult feladatokat, egyön­tetűen elfogadták az értekez­let felhívását a gépgyártóipa­­ri üzemek, kutató- és terve­zőintézetek munkásaihoz, mér­nökeihez, technikusaihoz és közgazdászaihoz. Alexandra Draghici elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnök­ségének tagja, a KB titkára az értekezlet záró beszédében a következőket mondotta: Ezeknek a napoknak a vitá­jából még erőteljesebben ki­tűnt, hogy a gévavártóipar­­ban — szocialista iparunk e­­zen alapvető ágazatában — gazdag termelési tapasztalat­tal, magas fokú szakismere­tekkel rendelkező emberek, a termelés tehetséges szervezői dolgoznak, akik a nemzetgazda­ság fejlődésére nézve elsőren­dű jelentőségű anyagi javakat alkotnak. Az itt lefolytatott rátakkal és megtett javaslatokkal el­nek bebizonyították a gép­gyártóipari munkások, techni­kusok és mérnökök elhatáro­zását, hogy a vállalatokban folyó gazdasági, műszaki és szervezési tevékenységet a párt és a kormány által ö­­nökre bízott feladatok magas­latára emelik. Nicolae Ceausescu elvtárs­nak az RKP Központi Bizott­sága főtitkárának beszédéből, a nén­tárt­óipar fertőd­ésére vonatkozó következtet­őzés-ből mén em­zetterőkben és tisz­tábban kitűnnek azok is nagy feladatok, amelyeket a­ párt e fontos term­el­ési nohan­dal­o­­zó munkaközösségek számára kijelölt. Semmi kétség nem fér hoz­zá, hogy a, gépgyártómar ösz­­szes szektorainak dolgozói még nagyobb lelkesedéssel fognak munkálkodni, felhasz­nálva egész alkotó képességü­ket a jelenlegi ötéves terv célkitűzéseinek sikeres meg­valósítása érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Irán sahinsahjának látogatása KONSTANCA. — C. Marines­­cu és S. Lucian, az Agerpres kü­­löntudósítói jelentik, Őcsászári Felsége. Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán sahinsahja országunkbeli látoga­tása során szerdán kül­önrepü­lőgépen Kon­stancára érkezett, hogy megtekintse a tengerpartot. A magas rangú vendéggel együtt utazik Gheorghe Radu­­lescu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminisz­ter, Ion Drânceanu, Románia te­­heráni nagykövete, más hivata­los személyek, valamint a csá­szári kíséret tagjai, élén Abbas Aram külügyminiszterrel és Ah­mad Eghballal, Irán bukaresti nagykövetével. Bukarestből való elutazásakor a Baneasa repülőtéren Ilie Mur­­gulescu, az Államtanács alelnö­ke, Roman Moldovan, a Minisz­tertanács alelnöke, Stefan S. Ni­col­au, a Nagy Nemzetgyűlés al­elnöke, Grigore Geamanu, az Ál­lamtanács titkára, Pompiliu Ma­­covei, a Művelődés- és Művészet­ügyi Állami Bizottság elnöke, Eduard Mezincescu külügyminisz­terhelyettes és tábornokok üd­vözölték Irán uralkodóját. Konstancán meleg fogadtatás­ban részesítették az érkező ma­gas rangú vendéget. A város re­pülőterén, ahol megjelentek a helybeli hivatalos személyek. Petre Ionescu, a Dobrudzsa tar­tományi néptanács elnöke kö­szöntötte a sahinsahot. Katonai század tisztelgett. A hagyományos dobrudzsai vendég­szeretetet a sahinsahnak felaján­lott bárány, kenyér és só jelké­pezte. A repülőtértől a Mihail Kogal­­niceanu állami gazdaságig, ahol a sahin sah az első Dobrudzsa tartományi látogatást tette, nagy­számú lakos barátságosan üdvö­zölte Ó császári Felségét. A gazdaság székházában Nico­lae Giosan, a Mezőgazdasági Fő­tanács elnöke fogadta az iráni uralkodót. Octavian Lambru mérnök, a konstancai GOSTAT tröszt igazgatója ismertette a tartomány állami gazdaságainak tevékenységét, fejlődésüket és szakosításukat a dobrudzsai ég­hajlati és talajviszonyoknak meg­felelően. Ezt követően megtekin­tették a tehenészetet és a heti több mint 30.000 napos csibét adó baromfi­kombinátot, ahol a sahinsah behatóan érdeklődött e nagyszabású állattenyésztési egységben használt módszerek és az elért eredmények iránt. A baromfikombinátban a magas rangú vendég kijelentette: sze­mélyesen fog gondoskodni róla, hogy Iránban is létesítsenek ilyen nagy gazdasági hatékonyságú egységeket. Élénk érdeklődést keltett egy nagy finomgyapjú­­termést adó palasi merino fajtá­­jú juhnyáj. Ócsászári Felsége melegen gra­tulált­­ a gazdaság szakemberei­nek, jólétet kívánt nekik és ú­­jabb sikereket tevékenységükhöz. A szép, napos idő lehetővé tet­te, hogy a magas rangú veridég megismerje a román tengerpart gyöngyszemeit: Eforiát Ma­maiát. Gh. Dumitrascu, Konstan­­ca város főépítésze magyaráza­tokkal szolgált­­ az utóbbi évek­ben a tengerparton emelt szá­mos épületről és a fürdőhelyek nagyszabású fejlesztési és ren­dezési tervének alanyát képező építészeti elgondolásokról. Mamaián, a Pare szálloda 13. emeletének maffasságár-tól az irá­ni uralkodó natív elismeréssel nyilatkozott a szód­­ilátásról, s hangsúlyozta, hogy Mamai­a va­lóban a Fekete-tenger gyöngye. E noráreleji napokban Mama­­ián mihenő nagyszámú román és külföldi turista melegen köszön­ti a magas rangú vendéget. A tengerpart modern épületei után rövid látogatás következik a tartományi régészeti múzeum­ban, ahol megtekintik e tájak ősrégi történetéről tanúskodó tár­gyakat. . A sahinsah elismerő sza­vakkal nyilatkozik az antik civi­lizáció és kultúra gazdag és ér­tékes gyű­jeményéről, amelyet Adrian Radulescu professzor is­mertet. .1» Este Petre Tonescu, a Dobrud­zsa tartományi néptanács elnöke a konstancai Kaszinóban vacso­rát adott öcsászári Felsége, Mo­hammad Reza Pahlavi Aryamehr tiszteletére. A meleg és szívélyes légkörben lefolyt vacsorán a tartományi néptanács elnöke és a sahinsah pohárköszöntőt mondott. Este öcsászári Felsége, Irán sahinsahja és a kíséretében lé­vő hivatalos személyek Konstan­­cából különvonattal Galacra utaztak. A konstancai állomásra helyi hivatalos személyek kísérték ki a magas rangú vendéget. Kato­nai tengerészeti díszőrség tisz­telgett. (Agerpres) Az új vasútügyi miniszter beiktatása Szerda délelőtt ülést tartottak a Vasútügyi Minisztérium vezető káderei Florian Danalache új vasútügyi miniszter beiktatásával kapcsolatban. Az ülésen részt vettek minisz­tériumi vezető káderek, a CFR tartományi igazgatóságainak igaz­gatói és más felelős beosztású vasúti szállítási káderek. Részt vettek a következő elv­társak: Nicolae Ceausescu az RKP KB főtitkára, Mihai Dalea, az RKP KB titkára, Gheorghe Gaston Marin, a Minisztertanács alelnöke, Mihail Florescu, az RKP KB osztályvezetője. Nicolae Ceausescu elvtárs ki­domborította a minisztérium ve­zetőségére, a tartományi igazga­tóságokra, a vasutak pártszervei­re és­­szervezeteire háruló fel­adatokat a vasúti szállítás szer­vezésének és vezetésének megja­vításával kapcsolatban. Utalva az ismételten észlelt fe­gyelmezetlenségekre, a hiányos­ságokra, amelyek balesetekhez vezettek, az RKP KB főtitkára rámutatott, hogy azonnali intéz­kedéseket kell foganatosítani a fegyelem erősítésére a vasúti szállítás összes szektoraiban, a munka jobb megszervezésére és az egész tevékenység lényeges javítására e fontos nemzetgazda­sági szektorban. Florian Danalache elvtárs biz­tosította a párt vezetőségét, hogy a vasúti szállítás dolgozói fele­lősségtudattal fognak munkálkod­ni a rájuk bízott fontos feladatok teljesítésén. ★ Ugyanaznap a Vasútügyi Mi­nisztériumban munkaülés volt a minisztérium vezető kádereivel az azonnali intézkedések foganatosí­tásával kapcsolatban. SEGESVÁRI LÁTKÉP

Next