Vörös Zászló, 1966. július (18. évfolyam, 153-179. szám)
1966-07-01 / 153. szám
AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 153 (4532) szám 1966. július 1. péntek óra 25 iámi A Naiv Nemzekűlés munkálatai Csütörtökön folytatta munkáját Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének V. ülésszaka. A munkálatokon részt vesznek a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Alexandru Birladeanu, Emil Bodnarac, Alexandru Draghici, Paul Niculescu-Mizil, Ilie Verdat, Maxim Berghianu, Petre Borna, Constantin Dragan, Gheorghe Rădulescu, Leonte Rautu, Leontin Salajan, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának több póttagja, a KB titkárai, a Minisztertanács alelnökei. Jelen vannak az Államtanács alelnökei, titkára és tagjai. Jelen vannak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, számos meghívott vendég, román és külföldi újságírók. Az ülést Stefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A második napirendi pont — Törvénytervezet az 1966—1970 évi nemzetgazdaságfejlesztési állami terv elfogadásáról — általános vitájának folytatása során felszólaltak a következő elvtársak: Constantin Dragan, Gheorghe Rosu, Neculai Agachi, Remus Radulet, Clement Rusu, Nicolae Doggendorf, Dumitru Jambric, Emil Draganescu, Ioan Bordás, Vasile Vilcu, Ion Nasta, Zaharia Stancu, Teodor Ha?, Iosif Uglar. Horia Hulubei akadémikus, képviselő szót kért, hogy kérdést intézzen a Minisztertanács elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok légiereje bombázta a Vietnami Demokratikus Köztársaságban Hanoi külvárosait és Haiphong városát. ..Akárcsak én — sajtónkból ön is értesült — mondotta —, hogy az amerikai légierő, az Egyesült Államok kormányának parancsa alapján kegyetlenül bombázta Hanoinak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának külvárosait és Haiphongot, az ország legnagyobb kikötőjét. Ez a lépés újabb súlyos bűncselekmény a vietnami nép ellen, s felháborodással töltött el bennünket, nagy nemzetgyűlési képviselőket, és természetesen országunk összes honpolgárait is. Ez a lépés súlyosan veszélyezteti a világbékét. Ezért a következő kérdéssel fordulok a miniszterelnök elvtárshoz: milyen magatartást fog tanúsítani országunk kormánya az Észak-Vietnam elleni háború eme súlyos kiterjesztésével kapcsolatban, amelyet az Amerikai Egyesült Államok kormányának újabb határozata idézett elő?" Ion Gheorghe Maurer elvtárs kijelentette, hogy a délutáni ülésen válaszol a kérdésre. A Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka munkálatainak folytatásakor Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke válaszolt Horia Hulubei képviselő kérdésére. A képviselők és a meghívottak hatalmas, hosszas tapssal fogadták, a Nagy Nemzetgyűlés egyöntetű szavazással jóváhagyta a román kormány álláspontját Hanoi és Haiphong városoknak az amerikai légierő általi bombázásával kapcsolatban. Ezután folytatódott a napirend második pontjának általános vitája. Felszólaltak a következő elvtársak: Nicolae Petre, Bucur Schiopu, Veronica Ardeleanu, Mihail Levente, Nicolae Badescu, Cristofor Simionescu, Voinea Marinescu, Alexandru Lencovici, Mihai Suder, Maxim Berghianu. Ennek a napirendi pontnak a vitája befejeződött. A Nagy Nemzetgyűlés titkos szavazással egyhangúlag megszavazta AZ 1966—1970. ÉVI NEMZETGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÁLLAMI TERV ELFOGADÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT, miután a tervezetet szakaszonként megvitatták. A hatalmas lelkesedés légkörében jelentik be a szavazás eredményét, amely szerint a Nagy Nemzetgyűlés törvényerőre emelte az ötéves tervet, amely a haladás és a jólét újabb szakaszát jelenti a román nép életében, a szocialista Románia felvirágzásában. A jelenlévők helyükről felállva hosszasan tapsolnak. Az ülésszak folytatja munkáját. (Agerpres) • Azért, hogy a nyári nagy turista forgalom idején a marosvásárhelyi vasúti menet jegyirodában csökkenjen a zsúfoltság s az utasok kiszolgálása gyorsabb legyen, a vasúti bérleteket, az országos körutazásra, csoportos utazásra a jegyeket ezután naponta délelőtt 7—11 és délután 14—18 óráig adják ki. Ugyanakkor az utazó közönség tudomására hozzák, hogy tíz nappal az utazás előtt megválthatók a vasúti jegyek. A marosvásárhelyi 2-es számú Egészségügyi körzetben (Muraresti tér 18 szám) megkezdik a kör területén lakók tetanusz elleni védőoltását. A védőoltás 16 évtől felfelé minden lakosra kötelező. Oltásra az egészségügyi kör rendelőjében lehet jelentkezni minden hétfőn, szerdán és pénteken délután 16—19, kedden csütörtökön és szombaton délelőtt 8—11 óráig. Az érdekeltek tudomására hozzák, hogy a 2-es számú egészségügyi körhöz tartoznak a Lenin, Republicii, November 7, valamint az említett utcákból a Maros felé elágazó kisebb utcák, továbbá a Maros és a Turbina árok között lévő utcák. Mindazokra, akik július 31-ig indokolatlanul nem jelentkeznek oltásra, büntetést szabnak ki. Az oltás díjtalan. • A tartományi néptanács helyiipari osztálya a kötelékébe tartozó 9 vállalat termékeiről katalógust állított össze. A katalógusból kitűnik, hogy tartományunk helyiipari vállalatainak termelőképessége négyszer nagyobb, mint hat évvel ezelőtt volt. Ezalatt az idő alatt 1.500 féle terméket állítottak elő. • Három érdekes bábszínházi előadást láthat a közönség ezekben a napokban. A marosvásárhelyi Állami Bábszínház június 30-án Viorica Huberti őrzi a harangvirágokat (rendező Zsigmond József és Adorjáni Sándor), és július 2-án Urbán Gyula Kék kutya című (rendezi Antal Pál) bábjátékát mutatta, illetve mutatja be. Július 1-én a kolozsvári Állami Bábszínház PANTOMIM előadást tart a marosvásárhelyi Stúdiószínházban. • Gépesítették a fűrészpor és hulladék elszállítását a toplicai Fagazdálkodási Vállalat helybeli fűrészüzemében. A gáterektől futószalagon halad a hulladék a kazánház felé, ahol tüzelőanyagként értékesítik. A napokban üzembe helyezett berendezés négy ember munkáját helyettesíti és egy év alatt 51.800 lej megtakarítást hoz a vállalatnak. Jan Gheorghe Maurer elvtárs válasza a román kormány álláspontjáról Honoiás Haiphong városoknak az amerikai légierő általi bombázását illetően KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK ! Horia Hulubei képviselő elvtárs kérdésére válaszolva, Románia Szocialista Köztársaság kormánya nevében kijelentem a következőket: Az amerikai légierő emberáldozatokat követelő és anyagi veszteségeket okozó támadásai Hanoi városnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának külvárosai és Haiphong város ellen — a két város Észak Vietnam legfontosabb lakott központja — a vietnami háború újabb szakaszát, a legelemibb nemzetközi jogszabályok szembeszökő megszegésére irányuló politika fokozódását jelentik, s ugyanakkor súlyos veszéllyel fenyegetik a világbékét. Minthogy nem tudta legyőzni a vietnami nép elszánt harcát, az Amerikai Egyesült Államok önkényesen ezekhez az új háborús cselekedetekhez folyamodott, amelyek valóban fényt vetnek az amerikai vezető fórumok úgynevezett békés szándékairól szóló nyilatkozatokra, és megmutatják, mennyire lehet hinni ezeknek a nyilatkozatoknak. A Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agresszió kiterjesztése jogos felháborodást keltett a román nép körében, akárcsak az egész világ közvéleményében, s mind nagyobb elszigeteltséget, általános helytelenítést és elítélést hoz szerzői számára. Hisszük, hogy azok az erők, amelyeknek szívügyük a béke, határozottan fellépnek, hogy kieszközöljék az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójának megszüntetését. A román nép érzelmeit kifejezve, Románia Szocialista Köztársaság kormánya a leghatározottabban elítéli a Vietnami DK elleni újabb agresszív akciókat, s ugyanakkor határozottan felhívja az Amerikai Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a súlyos felelősségre, amelyet e háború folytatásával és fokozásával vállal magára. Teljes mértékben támogatva a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front álláspontját, Románia Szocialista Köztársaság kormánya követeli, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül vessenek véget a Vietnami DK elleni bombázásoknak, és szüntessék meg a vietnami agressziós háborút. Ki kell vonni az összes amerikai katonai erőket és a többi idegen intervenciós csapatokat Dél-Vietnamból. Tartsák tiszteletben a vietnami népnek azt a szent jogát, hogy minden külső beavatkozástól mentesen maga határozzon sorsa felől, alkalmazzák a Vietnamra vonatkozó genfi egyezményeket! A román nép, Románia Szocialista Köztársaság kormánya nevében meleg testvéri szolidaritási üzenetet kívánok intézni a vietnami néphez erről a magas szónoki emelvényről és csodálatunkat óhajtom kifejezni bátorsága és vitézsége felett, amellyel visszavág az agresszoroknak. Elhatározásunk, hogy továbbra is minden anyagi és erkölcsi-politikai támogatást megadunk a vietnami népnek a nemzeti függetlensége és szuverenitása, s hazájának integritása megvédéséért folytatott hősi harcában. Képviselő elvtársak, rendíthetetlen bizalmunkat fejezzük ki a vietnami nép igazságos ügyének, a béke és a népek szabadsága ügyének diadalában. RADNÓTI UTCARÉSZLET Az amerikai agresszorok barbár tettei mélységes felháborodást keltettek Tiltakozó nagygyűlés Bukarestben Hazánk honpolgárai körében a harag és a felháborodás erős hullámát keltette az a tény, hogy az USA légierői kegyetlenül bombázták Hanoi környékét és Haiphong várost, s ezzel az amerikai imperializmus újabb bűntettet követett el a vietnami nép és a világbéke ellen. Csütörtök délután röviddel a munkaidő befejezése után sok ezer bukaresti lakos gyűlt össze az Universitátis téren, ahol az ázsiai és afrikai népekkel való barátság román ligája nagygyűlést szervezett. Az egész tér és a környező utcák zsúfolva voltak emberekkel, akik eljöttek, hogy tiltakozzanak és elítéljék Hanoinak, egy békés szocialista ország fővárosának alávaló megtámadását. A nagygyűlést Stanciu Stoian egyetemi tanár, az ázsiai és afrikai népekkel való barátság ligájának főtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozva a vietnami nép ellen elkövetett gaztettek súlyosságát, a felszólaló rámutatott, hogy az amerikai imperializmusnak a vietnami háború kiterjesztésében tett újabb lépése senkit sem hagyhat közömbösen, mert az ilyen barbár akciók súlyosan veszélyeztetik magát a világbékét. . A nagygyűlésen felszólalt Tudor Popescu egyetemi tanár. Kifejezésre juttatva, hogy a román nép nagyra becsüli azt a vitézséget, elszántságot és önfeláldozó szellemet ,amellyel a vietnami nép harcol az agresszorok ellen, a felszólaló Bukarest lakossága, egész népünk nevében követelte, hogy haladéktalanul vessenek véget a dél-vietnami agresszív háborúnak, vonják ki az Egyesült Államok és csatlósai összes csapatait Vietnamból. Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreinek hallgatniuk kell a világ közvéleményére, az amerikai nép körében hallatszó józan szavakra és be kell szüntetniük a vietnami nép elleni háborút. Tudor Moise, a 23 August üzemek munkája felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ennek az újabb, szörnyűséges agresszív akciónak az elkövetői ismét az államok közötti kapcsolatok legelemibb normáit is semmibe vevő kalózfondorlatok exponenseinek és mozgató erőinek bizonyultak a világközvélemény előtt. A 23 August üzemek munkásai, technikusai és mérnökei nevében határozottan elítélem az amerikai imperialisták újabb gaztettét, amely újabb veszéllyel fenyegeti Délkelet-Ázsia és a világ békéjét. Ugyanakkor internacionalista szolidaritásunkat, teljes támogatásunkat fejezzük ki a sok megpróbáltatásnak kitett vietnami nép igazságos harca iránt. Követeljük, hogy szüntessék be az Amerikai Egyesült Államok vietnami agresszióját, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni légitámadásokat; vonják ki az intervenciós csapatokat és az idegen katonai támaszpontokat Dél-Vietnamból; tartsák tiszteletben a vietnami népnek azt a szent jogát, hogy külső, beavatkozás nélkül, saját törvényes érdekeinek megfelelően, szuverén akarattal maga határozzon sorsa felől. Az amerikai agresszorok barbár tettei fölötti mélységes felháborodását kifejezve, Angela Busuioc, a Bukaresti Egyetem hallgatója ezeket mondotta: Ezekben a percekben szeretettel és szolidaritással gondolunk Észak- és Dél-Vietnam hős ifjúságára, amely az egész néppel együtt önfeláldozóan és sikerrel, csodálatra méltó odaadással harcol hazája méltóságának és becsületének és azon szabadságának megvédéséért, hogy úgy munkálkodjék és építse országát, ahogy elképzelte, ahogyan mi dolgozunk ma a párt vezetésével Románia Szocialista Köztársaságban. Ismételten biztosítani kívánjuk őket erről a szónoki emelvényről, hogy elhatározásunk mindvégig támogatni a vietnami nép igazságos ügyét, az amerikai imperialista agreszszió ellen, a vietnami föld megszállóinak elűzéséért vívott harcát. Zaharia Stancu akadémikus, az írószövetség elnöke felszólalásában rámutatott, hogy Hanoi környéke és Haiphong békés lakosságának az amerikai légierők általi embertelen bombázása ritkán tapasztalható cinizmusról tanúskodik, rácáfol az amerikai kormányköröknek arra a hamis indokolására, hogy az amerikai csapatok csupán katonai objektumokat támadnak a Vietnami DK-ban. ,,A két város elleni banditatámadás áldozatai között nők, öregek, gyermekek vannak — mondotta a szónok. Ez az újabb rettenetes gaztett felháborodással és haraggal tölti el szívünket. A legkeményebb szó is túl enyhe az ilyen gyűlöletes gaztettek elítélésére.“ Országunk összes írói nevében Zaharia Stancu akadémikus elítélte az USA vietnami agresszív háborúját és teljes szolidaritását fejezte ki a hazáját védelmező és ősi földjének felszabadításáért harcoló hős vietnami néppel. A nagygyűlés végén Alexandru Bolintineanuegyetemi előadótanár, az Akadémia Jogtudományi Kutatóintézetének munkatársa tiltakozó határozatot olvasott fel az Amerikai Egyesült Államok újabb vietnami agreszszív akciói ellen. A határozat egyebek között hangsúlyozza: Mi, Románia Szocialista Köztársaság fővárosának lakosai felháborodással ítéljük el ezeket az újabb háborús cselekedeteket, amelyekkel az amerikai imperialisták kiterjesztik a vietnami nép elleni barbár agressziójukat és határozottan követeljük, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül szüntessék be a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadásokat, vessenek véget az Amerikai Egyesült Államok vietnami agresszív háborújának és vonják ki az Amerikai Egyesült Államok és csatlósai összes katonai intervenciós erőit. Teljes mértékben támogatjuk a vietnami népnek azon elidegeníthetetlen, szent jogát, hogy egyedül döntsön sorsa felől. Hagyni kell, hogy a vietnami nép szuverén módon, külső beavatkozás nélkül oldja meg problémáit. Miután elhangzott az a javaslat, hogy a határozat szövegét átadják az USA bukaresti nagykövetsége képviselőinek, a lakosok ezrei indultak el a nagykövetség épülete felé, továbbra is kinyilvánítva felháborodásukat és tiltakozásukat az amerikai imperialisták újabb agresszív tettei ellen. A nagykövetség épülete előtt a lakosok többször is megpróbáltak kapcsolatba lépni a nagykövetség tagjaival, de próbálkozásaik eredménytelenek maradtak. A lehúzott redőnyök mögött senki sem mutatkozott. Ez a semmibe vevés még jobban felháborította a tömeget, amely itt is kifejezte haragját az amerikai imperializmus által a népek szabadsága és szuverenitása, hazájuk integritása ellen elkövetett sorozatos bűntettek miatt. ------------------------------------ KÖZÖS KÖZLEMÉNY Őexcellenciája Ne Win tábornoknak, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsa elnökének Románia Szocialista Köztársaságban tett állami látogatásáról Chivu Stoicának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására Őexcellenciája Ne Win tábornok, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke 1966. június 24 és 27 között állami látogatást tett Romániában. Látogatása során őexcellenciája Ne Win tábornok kíséretében volt Ne Win asszony, Thaung Tin parancsnok, bányaipari miniszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedésügyi és távközlési miniszter, Daw Khin May Aye és a Burmai Unió más hivatalos személyiségei. Románia Szocialista Köztársaság-beli tartózkodása idején Ne Win tábornok, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke és kísérete tudomást szerzett Románia ipari fejlődéséről és megismerte a román nép történetének és kultúrájának számos vonatkozását. A Forradalmi Tanács elnöke és a kíséretében lévő személyek megtekintették Bukarestet, Ploiesti és Bákó tartományi gazdasági létesítményeket és ipari központokat, s a két nép közötti őszinte barátság és kölcsönös tisztelet érzésének jeléül mindenütt nagy melegséggel és vendégszeretettel fogadták őket. Június 25-én Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára együtt Chivu Stoicával, az Államtanács elnökével, Ion Gheorghe Maurerrel, a Minisztertanács elnökével és Alexandru Birladeanuval, a Minisztertanács első alelnökével találkozott Ne Win tábornokkal, a Forradalmi Tanács elnökével. A megbeszélésen jelen volt Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Andrei Pacuraru, az RKP KB tagja, Eduard Mezincescu helyettes külügyminiszter és Gheorghe Popescu, Románia Szocialista Köztársaság rangooni nagykövete. Burmai részről jelen voltak Thaung Tin parancsnok, bányaipari miniszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedésügyi és távközlési miniszter és Ko Ko ezredes, a Forradalmi Tanács titkára. A látogatás folyamán Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke megbeszéléseket folytatott Ne Win tábornokkal, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnökével. Ezeken a megbeszéléseken román részről részt vett Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács első alelnöke, Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, Corneliu Manescu külügyminiszter, Gheorghe Cioara külkereskedelmi miniszter, Eduard Mezincescu helyettes külügyminiszter, Gheorghe Popescu, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete a Burmai Unióban; burmai részről részt vettek: Thaung Tin parancsnok, bányaipari miniszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedésügyi és távközlési miniszter, U Ba Saw, a Burmai Unió nagykövete Románia Szocialista Köztársaságban, Ko Ko ezredes, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának titkára, U Ohn Khin, a külügyminisztérium ügyvezető titkára és Maung Maung Kha ezredes, az iparügyi minisztérium titkára. A szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt találkozó és megbeszélések során széles körű véleménycsere volt a két ország, a két nép közti baráti és együttműködési kapcsolatok fejlesztéséről, valamint a két fél számára közös érdekű időszerű nemzetközi kérdésekről. A felek egyetértettek abban, hogy lehetőségek vannak a kölcsönösen előnyös együttműködés szférájának további bővítésére gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, s megállapodtak abban, hoggy újabb erőfeszítéseket tesznek e lehetőségek teljesebb kihasználására. Mindkét fél úgy vélekedett, hogy a román és a burmai vezetők kölcsönös látogatásai, valamint az e látogatások során folytatott nyílt és őszinte vita nagy jelentőségű a két ország és a két nép közti egyetértés és együttműködés fejlesztése szempontjából. A felek egyetértettek abban, hogy a béke megóvása és a nemzetközi biztonság szavatolása a legfontosabb feladata ma az egész emberiségnek. Románia Szocialista Köztársaság és a Burmai Unió vezetői, szívükön viselve népeik gazdasági és társadalmi haladásának és életszínvonala emelésének ügyét, újból kinyilvánították: közös érdekük a nemzetközi béke fenntartása és együttműködési légkör érvényre juttatása nemzetközi síkon. Kifejezve azt a meggyőződésüket, hogy minden egyes állam, legyen az nagy vagy kicsi, hozzájárulhat és hozzá is kell hogy járuljon e lényeges cél megvalósításához, mindkét fél újból megerősítette azt az elhatározását, hogy fokozza erőfeszítéseit a népek közötti megértés, együttműködés és barátság előmozdításáért, a világbéke biztosításáért. Úgy vélekedve, hogy az erőszak felhasználását vagy az erőszak felhasználásával való fenyegetőzést mindenképpen el kell kerülni, a két fél kifejezte azt a meggyőződését, hogy a béke megőrzésének és az emberiség haladása biztosításának érdekei megkövetelik a szuverenitás, a függetlenség, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveinek, mint az államok közötti kapcsolatok alapjának, szigorú tiszteletben tartását. A két fél ismét megerősítette, hogy teljes mértékben va (Folytatás a 3. oldalon)