Vörös Zászló, 1966. július (18. évfolyam, 153-179. szám)

1966-07-01 / 153. szám

AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 153 (4532) szám 1966. július 1. péntek óra 25 iámi A Naiv Nemzek­ű­lés munkálatai Csütörtökön folytatta munkáját Románia Szo­cialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének V. ülésszaka. A munkálatokon részt vesznek a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Alexandru Birladeanu, Emil Bodnarac, Alexandru Draghici, Paul Niculescu-Mizil, Ilie Verdat, Maxim Ber­­ghianu, Petre Born­a, Constantin Dragan, Gheor­ghe Rădulescu, Leonte Rautu, Leontin Salajan, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának több póttagja, a KB titkárai, a Minisztertanács alelnökei. Jelen vannak az Államtanács alelnökei, titkára és tagjai. Jelen vannak Bukarestben akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői, számos meghívott vendég, román és külföldi újságírók. Az ülést Stefan Voitec elvtárs, a Nagy Nem­zetgyűlés elnöke nyitotta meg. A második napirendi pont — Törvényterve­zet az 1966—1970 évi nemzetgazdaságfejlesztési állami terv elfogadásáról — általános vitájának folytatása során felszólaltak a következő elvtár­sak: Constantin Dragan, Gheorghe Rosu, Necu­­lai Agachi, Remus Radulet, Clement Rusu, Ni­colae Doggendorf, Dumitru Jambric, Emil Dra­­ganescu, Ioan Bordás, Vasile Vilcu, Ion Nasta, Zaharia Stancu, Teodor Ha?, Iosif Uglar. Horia Hulubei akadémikus, képviselő szót kért, hogy kérdést intézzen a Minisztertanács elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok légiereje bombázta a Vietna­mi Demokratikus Köztársaságban Hanoi külvá­rosait és Haiphong városát. ..Akárcsak én — sajtónkból ön is értesült — mondotta —, hogy az amerikai légierő, az Egyesült Államok kormányának parancsa alap­ján kegyetlenül bombázta Hanoinak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának külváro­sait és Haiphongot, az ország legnagyobb kikö­tőjét. Ez a lépés újabb súlyos bűncselekmény a vietnami nép ellen, s felháborodással töltött el bennünket, nagy nemzetgyűlési képviselőket, és természetesen országunk összes honpolgárait is. Ez a lépés súlyosan veszélyezteti a világbékét. Ezért a következő kérdéssel fordulok a miniszter­­elnök elvtárshoz: milyen magatartást fog tanúsí­tani országunk kormánya az Észak-Vietnam el­leni háború eme súlyos kiterjesztésével kapcso­latban, amelyet az Amerikai Egyesült Államok kormányának újabb határozata idézett elő?" Ion Gheorghe Maurer elvtárs kijelentette, hogy a délutáni ülésen válaszol a kérdésre. A Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka munkálatai­nak folytatásakor Ion Gheorghe Maurer, a Mi­nisztertanács elnöke v­álaszolt Horia Hulubei képviselő kérdésére. A képviselők és a meghívottak hatalmas, hosszas tapssal fogadták, a Nagy Nemzetgyűlés egyöntetű szavazással jóváhagyta a román kor­mány álláspontját Hanoi és Haiphong városok­nak az amerikai légierő általi bombázásával kap­csolatban. Ezután folytatódott a napirend második pont­jának általános vitája. Felszólaltak a következő elvtársak: Nicolae Petre, Bucur Schiopu, Veronica Ardeleanu, Mihail Levente, Nicolae Badescu, Cristofor Simionescu, Voinea Marinescu, Alexan­dru Lencovici, Mihai Suder, Maxim Berghianu. Ennek a napirendi pontnak a vitája befeje­ződött. A Nagy Nemzetgyűlés titkos szavazással egyhangúlag megszavazta AZ 1966—1970. ÉVI NEMZETGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÁLLAMI TERV ELFOGADÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT, miután a tervezetet szakaszonként megvitatták. A hatalmas lelkesedés légkörében jelentik be a szavazás eredményét, amely szerint a Nagy Nemzetgyűlés törvényerőre emelte az ötéves ter­vet, amely a haladás és a jólét újabb szakaszát jelenti a román nép életében, a szocialista Romá­nia felvirágzásában. A jelenlévők helyükről fel­állva hosszasan tapsolnak. Az ülésszak folytatja munkáját. (Agerpres) • Azért, hogy a nyári nagy turista forgalom idején a ma­rosvásárhelyi vasúti menet jegy­irodában csökkenjen a zsúfolt­ság s az utasok kiszolgálása gyorsabb legyen, a vasúti bér­leteket, az országos körutazásra, csoportos utazásra a jegyeket ezután naponta délelőtt 7—11 és délután 14—18 óráig adják ki. Ugyanakkor az utazó közön­ség tudomására hozzák, hogy tíz nappal az utazás előtt megvált­hatók a vasúti jegyek.­­ A marosvásárhelyi 2-es számú Egészségügyi körzetben (Muraresti tér 18 szám) megkez­dik a kör területén lakók teta­­nusz elleni védőoltását. A védő­oltás 16 évtől felfelé minden lakosra kötelező. Oltásra az egészségügyi kör rendelőjében lehet jelentkezni minden hétfőn, szerdán és pénteken délután 16—19, kedden csütörtökön és szombaton délelőtt 8—11 óráig. Az érdekeltek tudomására hozzák, hogy a 2-es számú egészségügyi körhöz tartoznak a Lenin, Republicii, November 7, valamint az említett utcákból a Maros felé elágazó kisebb utcák, továbbá a Maros és a Turbina árok között lévő utcák. Mind­azokra, akik július 31-ig indo­kolatlanul nem jelentkeznek oltásra, büntetést szabnak ki. Az oltás díjtalan. • A tartományi néptanács helyiipari osztálya a kötelékébe tartozó 9 vállalat termékeiről katalógust állított össze. A ka­talógusból kitűnik, hogy tarto­mányunk helyiipari vállalatai­nak termelőképessége négyszer nagyobb, mint hat évvel ezelőtt volt. Ezalatt az idő alatt 1.500 féle terméket állítottak elő. • Három érdekes bábszínházi előadást láthat a közönség ezek­ben a napokban. A marosvásár­helyi Állami Bábszínház június 30-án Viorica Huber­ti őrzi a harangvirágokat (rendező Zsig­­mond József és Adorjáni Sán­dor), és július 2-án Urbán Gyu­la Kék kutya című (rendezi Antal Pál) bábjátékát mutatta, illetve mutatja be. Július 1-én a kolozsvári Álla­mi Bábszínház PANTOMIM elő­adást tart a marosvásárhelyi Stúdió­színházban. • Gépesítették a fűrészpor és hulladék elszállítását a toplicai Fagazdálkodási Vállalat helybeli fűrészüzemében. A gáterektől futószalagon halad a hulladék a kazánház felé, ahol tüzelőanyag­ként értékesítik. A napokban ü­­zembe helyezett berendezés négy ember munkáját helyettesíti és egy év alatt 51.800 lej megtaka­rítást hoz a vállalatnak. Jan Gheorghe Maurer elvtárs válasza a román kormány álláspontjáról Honoi­ás Haiphong városoknak az amerikai légierő általi bombázását illetően KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK ! Horia Hulubei képviselő elvtárs kér­désére válaszolva, Románia Szocialista Köztársaság kormánya nevében kijelen­tem a következőket: Az amerikai légierő emberáldozatokat követelő és anyagi veszteségeket okozó támadásai Hanoi városnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának külvárosai és Haiphong város ellen — a két város Észak Vietnam legfontosabb lakott központja — a vietnami háború újabb szakaszát, a legelemibb nemzet­közi jogszabályok szembeszökő megsze­gésére irányuló politika fokozódását je­lentik, s ugyanakkor súlyos veszéllyel fenyegetik a világbékét. Minthogy nem tudta legyőzni a viet­nami nép elszánt harcát, az Amerikai Egyesült Államok önkényesen ezekhez az új háborús cselekedetekhez folyamo­dott, amelyek valóban fényt vetnek az amerikai vezető fórumok úgynevezett békés szándékairól szóló nyilatkoza­tokra, és megmutatják, mennyire lehet hinni ezeknek a nyilatkozatoknak. A Vietnami Demokratikus Köztársa­ság elleni agresszió kiterjesztése jogos felháborodást keltett a román nép kö­rében, akárcsak az egész világ közvé­leményében, s mind nagyobb elszigetelt­séget, általános helytelenítést és elíté­lést hoz szerzői számára. Hisszük, hogy azok az erők, amelyeknek szívügyük a béke, határozottan fellépnek, hogy ki­eszközöljék az Amerikai Egyesült Álla­mok vietnami agressziójának megszün­tetését. A román nép érzelmeit kifejezve, Románia Szocialista Köztársaság kor­mánya a leghatározottabban elítéli a Vietnami DK elleni újabb agresszív ak­ciókat, s ugyanakkor határozottan fel­hívja az Amerikai Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a súlyos felelősségre, amelyet e háború folyta­tásával és fokozásával vállal magára. Teljes mértékben támogatva a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kor­mánya és a Dél-vietnami Nemzeti Fel­­szabadítási Front álláspontját, Románia Szocialista Köztársaság kormánya kö­veteli, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül vessenek véget a Vietnami DK elleni bombázásoknak, és szüntessék meg a vietnami agressziós háborút. Ki kell vonni az összes amerikai katonai erőket és a többi idegen intervenciós csapatokat Dél-Vietnamból. Tartsák tiszteletben a vietnami népnek azt a szent jogát, hogy minden külső beavat­kozástól mentesen maga határozzon sorsa felől, alkalmazzák a Vietnamra vonatkozó genfi egyezményeket! A román nép, Románia Szocialista Köztársaság kormánya nevében meleg testvéri szolidaritási üzenetet kívánok intézni a vietnami néphez erről a ma­gas szónoki emelvényről és csodálatun­kat óhajtom kifejezni bátorsága és vi­tézsége felett, amellyel visszavág az ag­­resszoroknak. Elhatározásunk, hogy továbbra is minden anyagi és erkölcsi-politikai tá­mogatást megadunk a vietnami népnek a nemzeti függetlensége és szuvereni­­tása, s hazájának integritása megvédé­séért folytatott hősi harcában. Képviselő elvtársak, rendíthetetlen bi­zalmunkat fejezzük ki a vietnami nép igazságos ügyének, a béke és a népek szabadsága ügyének diadalában. RADNÓTI UTCARÉSZLET Az amerikai agresszorok barbár tettei mélységes felháborodást keltettek Tiltakozó nagygyűlés Bukarestben Hazánk honpolgárai körében a harag és a felháborodás erős hul­lámát keltette az a tény, hogy az USA légierői kegyetlenül bombázták Hanoi környékét és Haiphong várost, s ezzel az a­­merikai imperializmus újabb bűntettet követett el a vietnami nép és a világbéke ellen. Csü­törtök délután röviddel a mun­kaidő befejezése után sok ezer bukaresti lakos gyűlt össze az Universitátis­ téren, ahol az á­zsiai és afrikai népekkel való barátság román ligája nagygyű­lést szervezett. Az egész tér és a környező utcák zsúfolva voltak emberek­kel, akik eljöttek, hogy tiltakoz­zanak és elítéljék Hanoinak, egy békés szocialista ország főváro­sának alávaló megtámadását. A nagygyűlést Stanciu Stoian egyetemi tanár, az ázsiai és af­rikai népekkel való barátság li­gájának főtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozva a vietnami nép el­len elkövetett gaztettek súlyossá­gát, a felszólaló rámutatott, hogy az amerikai imperializmusnak a vietnami háború kiterjesztésé­ben tett újabb lépése senkit sem hagyhat közömbösen, mert az ilyen barbár akciók súlyosan veszélyeztetik magát a világbé­két. . A nagygyűlésen felszólalt Tu­dor Popescu egyetemi tanár. Ki­fejezésre juttatva, hogy a román nép nagyra becsüli azt a vitéz­séget, elszántságot és önfeláldo­zó szellemet ,amellyel a vietna­mi nép harcol az agresszorok el­len, a felszólaló Bukarest la­kossága, egész népünk nevében követelte, hogy haladéktalanul vessenek véget a dél-vietnami agresszív háborúnak, vonják ki az Egyesült Államok és csatló­sai összes csapatait Vietnamból. Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreinek hallgatniuk kell a világ közvéleményére, az amerikai nép körében hallatszó józan szavakra és be kell szün­tetniük a vietnami nép elleni háborút. Tudor Moise, a 23 August ü­­zemek munkája felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ennek az újabb, szörnyűséges agresszív akciónak az elkövetői ismét az államok közötti kapcsolatok leg­elemibb normáit is semmibe ve­vő kalózfondorlatok exponensei­nek és mozgató erőinek bizonyul­tak a világközvélemény előtt. A 23 August üzemek munká­sai, technikusai és mérnökei ne­vében határozottan elítélem az amerikai imperialisták újabb gaz­tettét, amely újabb veszéllyel fenyegeti Délkelet-Ázsia és a vi­lág békéjét. Ugyanakkor inter­nacionalista szolidaritásunkat, teljes támogatásunkat fejezzük ki a sok megpróbáltatásnak ki­tett vietnami nép igazságos har­ca iránt. Követeljük, hogy szüntessék be az Amerikai Egyesült Álla­mok vietnami agresszióját, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság elleni légitámadásokat; vonják ki az intervenciós csapa­tokat és az idegen katonai tá­maszpontokat Dél-Vietnamból; tartsák tiszteletben a vietnami népnek azt a szent jogát, hogy külső, beavatkozás nélkül, saját törvényes érdekeinek megfelelő­en, szuverén akarattal maga ha­tározzon sorsa felől. Az amerikai agresszorok bar­bár tettei fölötti mélységes fel­háborodását kifejezve, Angela Busuioc, a Bukaresti Egyetem hallgatója ezeket mondotta: Ezekben a percekben szeretettel és szolidaritással gondolunk É­­szak- és Dél-Vietnam hős ifjúsá­gára, amely az egész néppel e­­gyütt önfeláldozóan és sikerrel, csodálatra méltó odaadással har­col hazája méltóságának és be­csületének és azon szabadságá­nak megvédéséért, hogy úgy munkálkodjék és építse orszá­gát, ahogy elképzelte, ahogyan mi dolgozunk ma a párt veze­tésével Románia Szocialista Köz­társaságban. Ismételten biztosí­tani kívánjuk őket erről a szó­noki emelvényről, hogy elhatá­rozásunk mindvégig támogatni a vietnami nép igazságos ügyét, az amerikai imperialista agresz­­szió ellen, a vietnami föld meg­szállóinak elűzéséért vívott har­cát. Zaharia Stancu akadémikus, az írószövetség elnöke felszóla­lásában rámutatott, hogy Hanoi környéke és Haiphong békés la­kosságának az amerikai légierők általi embertelen bombázása rit­kán tapasztalható cinizmusról ta­núskodik, rácáfol az amerikai kormányköröknek arra a hamis indokolására, hogy az amerikai csapatok csupán katonai objek­tumokat támadnak a Vietnami DK-ban. ,,A két város elleni banditatámadás áldozatai között nők, öregek, gyermekek vannak — mondotta a szónok. Ez az ú­­jabb rettenetes gaztett felhábo­rodással és haraggal tölti el szí­vünket. A legkeményebb szó is túl enyhe az ilyen gyűlöletes gaztettek elítélésére.“ Országunk összes írói nevében Zaharia Stancu akadémikus el­ítélte az USA vietnami agresszív háborúját és teljes szolidaritását fejezte ki a hazáját védelmező és ősi földjének felszabadításáért harcoló hős vietnami néppel. A nagygyűlés végén Alexan­dru Bolintineanu­­egyetemi elő­adótanár, az Akadémia Jogtudo­mányi Kutatóintézetének munka­társa tiltakozó határozatot olva­sott­­ fel az Amerikai Egyesült Államok újabb vietnami agresz­­szív akciói ellen. A határozat egyebek között hangsúlyozza: Mi, Románia Szocialista Köz­társaság fővárosának lakosai fel­háborodással ítéljük el ezeket az újabb háborús cselekedeteket, a­­melyekkel az amerikai imperia­listák kiterjesztik a vietnami nép elleni barbár agressziójukat és határozottan követeljük, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül szüntessék be a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni bombatámadásokat, vessenek vé­get az Amerikai Egyesült Álla­mok vietnami agresszív háború­jának és vonják ki az Amerikai Egyesült Államok és csatlósai összes katonai intervenciós erőit. Teljes mértékben támogatjuk a vietnami népnek azon elidege­níthetetlen, szent jogát, hogy e­­gyedül döntsön sorsa felől. Hagy­ni kell, hogy a vietnami nép szuverén módon, külső beavatko­zás nélkül oldja meg problé­máit. Miután elhangzott az a javas­lat, hogy a határozat szövegét át­adják az USA bukaresti nagy­­követsége képviselőinek, a lako­sok ezrei indultak el a nagykö­vetség épülete felé, továbbra is kinyilvánítva felháborodásukat és tiltakozásukat az amerikai im­perialisták újabb agresszív tettei ellen. A nagykövetség épülete előtt a lakosok többször is megpró­báltak kapcsolatba lépni a nagy­­követség tagjaival, de próbálko­zásaik eredménytelenek marad­tak. A lehúzott redőnyök mö­gött senki sem mutatkozott. Ez a semmibe vevés még jobban felháborította a tömeget, amely itt is kifejezte haragját az ame­rikai imperializmus által a né­pek szabadsága és szuverenitása, hazájuk integritása ellen elköve­tett sorozatos bűntettek miatt. ------------------------------------ KÖZÖS KÖZLEMÉNY Őexcellenciája Ne Win tábornoknak, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsa elnökének Románia Szocialista Köztársaságban tett állami látogatásáról Chivu Stoicának, Románia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa elnökének meghívására Őexcellenciája Ne Win tábor­nok, a Burmai Unió Forradal­mi Tanácsának elnöke 1966. jú­nius 24 és 27 között állami lá­togatást tett Romániában. Lá­togatása során őexcellenciája Ne Win tábornok kíséretében volt Ne Win asszony, Thaung Tin parancsnok, bányaipari mi­niszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedés­­ügyi és távközlési miniszter, Daw Khin May Aye és a Bur­mai Unió más hivatalos szemé­lyiségei. Románia Szocialista Köztár­saság-beli tartózkodása idején Ne Win tábornok, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke és kísérete tudomást szerzett Románia ipari fejlő­déséről és megismerte a román nép történetének és kultúrájá­nak számos vonatkozását. A Forradalmi Tanács elnöke és a kíséretében lévő személyek megtekintették Bukarestet, Plo­­iesti és Bákó tartományi gazda­sági létesítményeket és ipari központokat, s a két nép közöt­ti őszinte barátság és kölcsönös tisztelet érzésének jeléül min­denütt nagy melegséggel és ven­dégszeretettel fogadták őket. Június 25-én Nicolae Ceau­­șescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára együtt Chivu Stoicával, az Államtanács elnökével, Ion Gheorghe Maurerrel, a Minisz­tertanács elnökével és Alexand­ru Birladeanuval, a Miniszter­­tanács első alelnökével találko­zott Ne Win tábornokkal, a For­radalmi Tanács elnökével. A megbeszélésen jelen volt Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnöke,­­ Corneliu Manescu külügyminiszter, Andrei Pacu­­raru, az RKP KB tagja, Eduard Mezincescu helyettes külügymi­niszter és Gheorghe Popescu, Románia Szocialista Köztársa­ság rangooni nagykövete.­­ Burmai részről jelen voltak Thaung Tin parancsnok, bánya­ipari miniszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi mi­niszter, Than Sein ezredes, köz­lekedésügyi és távközlési mi­niszter és Ko Ko ezredes, a For­radalmi Tanács titkára. A látogatás folyamán Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke megbeszéléseket folyta­tott Ne Win tábornokkal, a Burmai Unió Forradalmi Taná­csának elnökével. Ezeken a megbeszéléseken román részről részt vett Alexandru Birladea­­nu, a Minisztertanács első al­elnöke, Ilie Murgulescu, az Ál­lamtanács alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács tit­kára, Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, Gheorghe Cioara külkereskedelmi miniszter, E­­duard Mezincescu helyettes kül­ügyminiszter, Gheorghe Popes­cu, Románia Szocialista Köztár­saság nagykövete a Burmai U­­nióban; burmai részről részt vettek: Thaung Tin parancs­nok, bányaipari miniszter, Ma­ung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedésügyi és táv­közlési miniszter, U Ba Saw, a Burmai Unió nagykövete Ro­mánia Szocialista Köztársaság­ban, Ko Ko ezredes, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának titkára, U Ohn Khin, a kül­ügyminisztérium ügyvezető tit­kára és Maung Maung Kha ez­redes, az iparügyi minisztérium titkára. A szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt ta­lálkozó és megbeszélések során széles körű véleménycsere volt a két ország, a két nép közti baráti és együttműködési kap­csolatok fejlesztéséről, valamint a két fél számára közös érde­kű időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A felek egyetértettek abban, hogy lehetőségek vannak a köl­csönösen előnyös együttműködés szférájának további bővítésére gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, s megálla­podtak abban, hoggy újabb erő­feszítéseket tesznek e lehetősé­gek teljesebb kihasználására. Mindkét fél úgy vélekedett, hogy a román és a burmai ve­zetők kölcsönös látogatásai, va­lamint az e látogatások során folytatott nyílt és őszinte vita nagy jelentőségű a két ország és a két nép közti egyetértés és együttműködés fejlesztése szem­pontjából. A felek egyetértettek abban, hogy a béke megóvása és a nemzetközi biztonság szavatolá­sa a legfontosabb feladata ma az egész emberiségnek. Romá­nia Szocialista Köztársaság és a Burmai Unió vezetői, szívü­kön viselve népeik gazdasági és társadalmi haladásának és élet­­színvonala emelésének ügyét, újból kinyilvánították: közös érdekük a nemzetközi béke fenntartása és együttműködési légkör érvényre juttatása nem­zetközi síkon. Kifejezve azt a meggyőződésüket, hogy minden egyes állam, legyen az nagy vagy kicsi, hozzájárulhat és hoz­zá is kell hogy járuljon e lé­nyeges cél megvalósításához, mindkét fél újból megerősítette azt az elhatározását, hogy fo­kozza erőfeszítéseit a népek kö­zötti megértés, együttműködés és barátság előmozdításáért, a világbéke biztosításáért. Úgy vélekedve, hogy az erő­szak felhasználását vagy az erő­szak felhasználásával való fe­nyegetőzést mindenképpen el kell kerülni, a két fél kifejez­te azt a meggyőződését, hogy a béke megőrzésének és az em­beriség haladása biztosításának érdekei megkövetelik a szuve­­renitás, a függetlenség, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös előnyök elveinek, mint az államok közötti kapcsolatok a­­lapjának, szigorú tiszteletben tartását. A két fél ismét megerősítet­te, hogy teljes mértékben va­ (Folytatás a 3. oldalon)

Next