Vörös Zászló, 1966. július (18. évfolyam, 153-179. szám)

1966-07-01 / 153. szám

2 Mégegyszer a jól sikerült nemzetközi tornáról Mint már arról beszámoltunk helyszíni tudósításainkban, az elmúlt héten Csíkszeredában nemzetközi röplabda tornát bo­nyolítottak le. A helyiek érdek­lődéssel várták a találkozókat, hisz ilyen nagy­szabású nemzet­közi tornát még nem szerveztek Csikban. És a nagy vetélkedőn mind a játékosok, mind a ren­dezők kitettek magukért. Már napokkal azelőtt megkez­dődtek az előkészületek. A Test­­nevelési és Sport Unió, valamint a Vointa sportközösség a leg­gondosabban készítették elő az elszállásolási és játékfeltétele­ket. A Vointa sportpálya ünnepi díszben, technikailag kifogásta­lanul fogadta a vendégcsapato­kat és a nézőközönséget. A ren­dezőket dicséri az is, hogy szá­moltak a rossz idővel (ami saj­nos, nem maradt el), és előké­szítették a Líceum tornatermét is, így amikor a döntő mérkő­zést meg kellett szakítani a zu­hogó eső miatt, 20—25 perc után folytatni lehetett a teremben. S a jó feltételek mellett a csapatok lelkes, esetenként egé­szen színvonalas játékkal örven­deztették meg a nagyon hálás Csíkszeredai közönséget, melyet a rossz idő sem tudott elzavarni a pálya lelátóiról. A torna vitathatatlanul leg­jobb teljesítményét a lengyel csapat nyújtotta. A négyes me­zőny legidősebb csapata rutinos játékosokból tevődött össze, akik már több nemzetközi mérkőzé­sen vettek részt. A lodzi csapat­ból hárman több alkalommal öl­tötték magukra a válogatott mezt. A csapat legjobbja A. Barbara volt, aki a védekezés­ben és támadásban egyaránt ki­tűnően megállta a helyét. A csíkszerdai Voinja — mely­ben helyet kapott néhány más városi Voinja játékosa is, — bár csak a második helyen vég­zett, kitűnő teljesítményt nyúj­tott. A bolgárok, de különösen a csehek elleni mérkőzésen lel­kesen, helyenként egészen szín­vonalasan játszott. Főerősségei Hubalec, Zahara, Jánosi, Schio­­pu és Maracov voltak. Kár a­­zonban, hogy a csehek elleni já­ték színvonalát nem tudták tar­tani a lengyelekkel szemben is, így a vártnál nagyobb arányú vereséget szenvedtek. A prágai Start­tól többet vár­tunk. Fiatal, magas, jó techni­kájú játékosokból összetevődő cseh csapat véleményünk sze­rint többre képes, mint ameny­­nyit ezen a tornán nyújtott. Na­gyon jól játszott a lengyelek ellen (egyébként egyedüli csa­pat volt, melynek játszmát si­került nyerni a lengyelekkel szemben), de mint minden mér­kőzésen, ezen is a döntő pilla­natban összeroppant. A szófiai Septemvri egészen fiatal, lelkes játékosokkal érke­zett Csikba. De a csapat játék­technikája nem érte el a töb­biek színvonalát, s így jobb he­lyezésre nem is számíthatott. A bolgároktól mindhárom mérkő­zésen egyenletes, jó teljesít­ményt nyújtott Asparuhova, a -------------------a nagynevű bolgár labdarúgó csa­tár húga, aki egyébként tagja az országos ifjúsági röplabda válogatottnak is. Ugyancsak jól szerepelt az alig 14 éves Etka Szaharova, akit a zsűri a legfia­talabb játékosnak járó kupával tüntetett ki. Ha a Vointa sportközösséget dicséret illeti a példás rende­zésért, elmarasztalólag kell szól­nunk a csíki lányok minősíthe­tetlen sportöltözékéről. Annak ellenére, hogy csak egy kisváros csapata vett részt e nemzetközi mérkőzésen, mégis csak egy or­szágot képviselt, márpedig a megfakult, csúnya melegítők ar­ra utalnak, hogy erről megfeled­keztek. Elnémultak a Csíkszeredai Voln­a pálya lelátói, bevonták a négy nemzet zászlaját, de a kis­város lakói sokáig emlékezeteik­ben őrzik e három nap sport­élményeit. Sok új barátot szer­zett magának, népszerűbbé vált ez a szép sportág Csíkszeredá­ban is. Íme, miért üdvözöljük a Kisipari Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának azt a ha­tározatát, hogy Csíkszeredát bízta meg e nemzetközi torna megrendezésével. PETELEI ISTVÁN 4 C osztályos labdarúgó bajnokság északi csoportjának végső állása 14. Forestiera S. Marmatiei 26 1. Unirea Dés 26 2. Szoda Marosújvár 26 3. Progresul Régen 26 4. Steaua R. Szalonta 26 5. Minerul B. Sprie 26 6. A.S. Enyed 26 7. Chimica Dicső 26 8. Minerul Bihar 26 9. Szatmár 26 10. Faian­a Segesvár 26 11. Olimpia Nagyvárad 26 12. Metaiul Kiskapus 26 13. Gloria Beszterce 26 13 5 8 42:34 31 12 6 8 43:29 30 13 4 9 47:40 30 10 8 8 36:43 28 10 7 9 47:42 27 8 11 7 37:35 27 10 6 10 25:24 26 10 5 11 46:42 25 10 5 11 35:38 25 11 3 12 35:42 25 9 6 11 37:35 24 11 2 13 36:38 24 10 4 12 37:39 24 9 0 17 31:53 18 Marosvásárhely­ városkép A megalakult tartományunk első népszínháza Az utóbbi években a műked­velő színjátszó mozgalom hatal­mas fejlődésen ment át. Szám­talan rajoni művelődési ház, ü­­zemi klub falusi művelődési ott­hon színjátszó csoportja kitartó lelkes munka árán állandósítot­ta előadásait. A csoportok tagjai munkások, mérnökök, techniku­sok, szövetkezeti dolgozók, akik szeretik a színjátszást és szíve­sen áldoznak rá a szabadidejük­ből. Az átlagos színvonalat meg­haladó együttesek és általában a műkedvelő színjátszó mozga­lom fellendítése, továbbá annak érdekében, hogy azok a művé­szet sajátos eszközével még e­­redményesebben szolgálják a dolgozók nevelését. 1963-tól kez­dődően a legjobban tevékeny­kedő rajoni művelődési házak­ban és üzemi klubokban úgy­nevezett népszínházat létesítet­tek. Jelenleg már több mint tíz van belőlük az országban. Tar­tományunkban az új évadtól kezdődően a Régen rajoni mű­velődési ház keretében alakul meg a népszínház. — Mi ennek végtelenül ör­vendünk — újságolja Fábián András, a művelődési ház igaz­gatója. — Újabb ösztönzésnek tekintjük arra, hogy a műked­velő színjátszó mozgalmat még magasabb szinten szervezzük meg a városban és a raj­onban egyaránt. — Mivel érdemelte ki a Ré­gen rajoni művelődési ház azt a megtiszteltetést, hogy tarto­mányunkban elsőnek itt létesí­tenek népszínházat? — Véleményem szerint azzal, hogy a művelődési ház színját­szói lelkesen dolgoztak. Műked­velő színjátszó csoportunk — román és magyar nyelvű — több mint tíz éve tevékenykedik megszakítás nélkül, s olyan lel­kes tagokkal büszkélkedhetik, mint Vlad Zeno, Laposi Ladislau, Kiss József, Bartha Anna, Lun­­gu Antoneta, Gherman Elena. A színjátszók az évek során nagy tapasztalatra tettek szert, reper­toárjuk gazdag. Előadásaik nép­szerűségét bizonyítja az a tény, hogy egyes darabokat harminc­szor is előadtak. 1965-ben a két­nyelvű színjátszó csoportunk vi­déken és a rajoni központban 64 előadást tartott. Mindezek, úgy vélem, beszédesen igazolják a rajoni művelődési ház színját­szó csoportjának gazdag, átfogó tevékenységét.­­— Milyen feladatok, kötele­zettségek hárulnak a népszín­házra? — Legfőbb feladatunk a mű­sorterv teljesítése. A népszínhá­zak szervezésére és működésére vonatkozó rendelkezések értel­mében, színjátszó csoportunk é­­vente két 3—4 felvonásos és két egyfelvonásos darabot kell be­mutasson. A mi népszínházunk, amely két nyelven fog működni, összesen 6 bemutató előadást irányzott elő. — A repertoár milyen kell legyen? —­ A népszínházak repertoárja elsősorban a jelenkori drama­­turgia legjobb alkotásait öleli fel, amelyek tükrözik pártvezette dolgozó népünk harcát, a szo­cializmus építésében elért ered­ményeit. Ezen kívül a reper­toárban szerepelnek a román és egyetemes irodalom klasszi­kusainak alkotásai is.­­ A repertoár-terv teljesí­tésén kívül még milyen más feladat hárul a népszínházra? — Feladatunk többek között, hogy a színházi évadot pontos időben kezdjük (október 1—15 között) és zárjuk (június 1—15 között), hogy hetente legkeve­sebb két előadást tartsunk hely­ben és két előadást vidéken, a rajon községeiben, falvaiban. Az 1966/1967-es évadra a mi ter­vünkben összesen 80 előadás sze­repel, s az évi költségvetésünk szerint az előadásokból szárma­zó bevételünk több mint 100.000 lej lesz. Hogy ezt megvalósít­hassuk, talán mondanom sem kell, keményen kell dolgoznunk. — Van anyagi lehetőségük a 80 előadás megtartására? —• Van. A rajoni művelődési ház nagyon jó feltételeket biz­tosít a rendszeres előadásokhoz, a vidéki kiszállásokra pedig sa­ját kocsiinkkal mehetünk. A ra­joni művelődési ház gazdag fel­szereléssel — díszletekkel, ru­hákkal, maszkokkal, stb. — ren­delkezik, amelyek feltétlenül elősegítik művészi munkánkat. — A feladatok mozgósítóak. Megvalósításukra bizonyára különböző szervezési intézke­déseket is foganatosítottak. Gondolok itt elsősorban a nép­színház vezetésének megszerve­zésére. Már megválasztották ennek vezetőségét? — Meg. A népszínház tevé­kenységét — általában — a ki­lenctagú vezető tanács irányítja, míg a művészi munkát egy ti­zenhárom tagú művészeti tanács szervezi és vezeti. A vezetőség feladata, hogy biztosítsa a nép­színház állandó tevékenységét, összeállítsa a repertoár-tervet és megszervezze ennek teljesítését. Ezenkívül gondoskodnia kell, hogy a népszínház tagjai rend­szeresen részt vegyenek a hiva­tásos színjátszók előadásain, vi­tákat, találkozókat szervezzen ezek tagjaival. Mindent el kell követnie, hogy biztosítsa a pénz­ügyi fegyelem szigorú betartá­sát. A művészeti tanács hivatása megvitatni a repertoár-tervet, javaslatokat tenni annak gazda­gítására, körültekintően a sze­replők tehetségének figyelembe vételével osztani el a szerepeket, biztosítani az előadás magas művészi színvonalát, stb. Azért, hogy az új évadban beinduló népszínházunk valóban sikere­sen szerepeljen, a darabok ren­dezését két marosvásárhelyi szakemberre bíztuk. Általában a népszínház tevékenységét a tar­tományi, illetve a rajoni műve­lődés- és művészetügyi bizott­ság irányítja. Meggyőződésem, hogy a megfelelő szakirányítás­sal, segítséggel induló népszín­házunk becsülettel teljesíti azt, amit tőle elvárnak és gyakorla­tilag járul hozzá a dolgozók ne­veléséhez, a vajon műkedvelő színjátszó csoportjai tevékeny­ségének fellendítéséhez. — Mikor nyitja kapuját tar­tományunk első népszínháza? — Ha minden jól megy, októ­ber 8-án. Természetesen, most a darab címét is kellene közölnöm, amelyet bemutatunk, de ezt ké­sőbbre hagyom. Most csak any­­nyit jegyzek meg, hogy a ré­­geni műkedvelő színjátszók az eddigieknél sokkal színvonala­sabb előadással szeretnék nyit­ni az évadot. Épp ezért már most megkezdték a tanulást, a próbákat. DÉZSI ÖDÖN VÖRÖS ZÁSZLÓ Jegyzetek Vannak, akik egy­szerűen csak nem szeretnek borotvál­kozni és különböző ürügyekkel, — hogy érzékeny a bőrük, a­­vagy idejükből nem futja, — heti kettőre szállítják le eme mű­veletek számát, így aztán állandóan azt a benyomást keltik, mintha hajótörésből mentették volna ki őket, miután hetekig sínylődtek,­­ napon és vizen... Mások viszont a tükör előtt lesik, mi­ként nő és bokroso­­dik sörtéjük, hogy aztán egy ügyes bor­bélymester közremű­ködésével keskeny szakáll-keretbe ölel­jék romantikus arcu­kat. Hát igen. Valamivel csak kell foglalkozniok még a­­zoknak is, akiket kü­lönben csak lelki problémák gyötör­nek. Persze, vannak ki­vételek is. A szakál így például a geo­lógia és régészet te­rületén tevékenyke­dők azzal az indok­lással növesztenek szakállt, hogy sokat vannak terepen, mos­toha körülmények között, távol a civi­lizációtól és minden lehetőségtől, hogy tü­kör elé ülhessenek. Ezt aztán annyira megszokják, hogy már otthon sem ve­szik észre a tükröt és benne az arcmásu­kat, mert különben bizonyára mégis csak kést és ollót ragad­nának... A meggyőző érvek előtt persze fejet kell hajtani. De amikor az irodalomkritikus és az elektronikus ze­nekar zongoristája is körszakállt növeszt, ezt már nehezebb a gyakori terepjárással és mostoha munkakö­-------------T- ----------­rülményekkel igazol­ni. És végül vannak o­­lyanok is, akik csu­pán a legmerészebb divattal akarnak lé­pést tartani, de ők a legártatlanabb sza­­kállviselők, mivel náluk kizárólag gyer­mekbetegség az egész, akárcsak a szamár­köhögés, ami jön, megkínoz és — a kö­högést illetően — nyomtalanul elmúlik. És eközben a napi rendszeres borotvál­­kozók irigykedve fi­gyelik a szakállaso­kat és nemcsak azért, mert a hajnali véres­­verejtékes percekre gondolnak, melyeket ők is szívesebben át­aludnának, hanem azért is, mert a leg­többjük régen kinőtt a gyermekbetegségek boldog korszakából... ERŐSS ATTILA Tekintve, hogy blokkban lakom, mint a város még jó­­egynéhány lakója, nincs alkalmam szár­nyasok tartására. Ezt azért bocsájtottam e­­lőre, mert mindezek ellenére szeretem a tojást, és némely ke­leti népektől eltérően, nem akkor, ha mi­nél régibb. És ez az, amit egyesek, akik­től napi tojásadagom frissesége függ — persze a tyúkot le­számítva —­ nem tud­nak megérteni. A No­vember 7 negyedi üzletház tejtermék elárusító részlegén szerzem, illetve sze­reztem be eddig a tojásokat, mert ez­után máshova folya­modom majd. Ugyan­is, hogy már a lé­nyegre térjek, a tojá­sok folyamatosan és kitartóan romlottak voltak. Mindezen mit sem változtat az, hogy az elárusítónők szintén folyamatosan és kitartóan bizony­gatták minden vásár­lás alkalmával, hogy a tojások igenis fris­sek, mert végülis nem ők törték fel őket, és bizonyára nem is lát­tak a tojások belsejé­be. Az elsők — úgy a nyár kezdete óta — még csak valami enyhe kénszagot á­­rasztottak, azután kezdtek bűzös illatok közepette szétfolyni a serpenyőben, a végén már fel sem kellett bontani őket, egy nap alatt az egész jégszekrény megtelt a szagukkal. Azt hi­szem, nem csak én vagyok így, hiszen kizárt dolog, hogy a város minden régi tojása hozzám került volna, hát az illeté­kesekhez folyamo­dom: amennyiben ez nem ütközik áthidal­hatatlan nehézségek­be, ne hozzanak for­galomba romlott to­jásokat. Érem értem ezen­kívül, hogy mi van a zsemlyékkel? Azokra a szép, kerek zsem­lyékre gondolok, a­­melyeket uzsonnák, utazások, vendéglői vacsorák, stb. stb. al­kalmával fogyasz­tunk, illetve megkí­séreltünk elfogyaszta­ni. Mert én, amióta az eszemet tudom, még egyetlen puha, legalább egy napos zsemlyét nem láttam. Most felmerül a kér­dés: ezeket a zsem­lyéket sütik, vagy valamilyen új szinte­­tikus eljárással állít­ják elő, hogy soha­sem frissek? Hiszen ha sütnék, akkor va­lamikor, valahol frissnek kell lenniök. De mikor és hol? Vagy arról lenne szó, hogy miután megsü­tötték, valamilyen ti­tokzatos megegyezés alapján eldugják az egészet, és csak ak­kor kezdik árusítani, amikor ágyúval le­hetne kilőni őket? Nem tudom. És min­den alkalommal ő­­szinte csodálattal né­zek rájuk: milyen ki­csik és máris mennyi titok lengi körül ő­­ket Egyúttal kibővítem ajánlatomat a tojások és zsemlyék titkaiban beavatottak és az egyszerű, elhagyott fogyasztókon segíteni nem akarók számára: egy vacsorát régi to­jásból, hozzá néhány ilyen múzeumba illő zsemlyét... SZŐCS KÁLMÁN Vám értett... A Művelődési Palota nagyter­mében július 1-én, pénteken este 20 órakor. JÁMBORLELKÜ SZENT FLÓRIÁN. Az Állami Színház magyar tagozatának előadása. ★ A ,,C. Tanase" szatirikus, ze­nés színház július 1-én du. 18 és 20.30 órakor az Arta film­színház helyiségében előadja az „OMUL ZAPEZILOR" című da­rabot. ★ Július 1-én, pénteken 17 és 20 órakor a STÚDIÓ színházban PANTOMIM előadást tart a ko­lozsvári BÁB-STÚDIÓ. Arta filmszínház: A nagy medve fiai Progresus filmszínház: Hűséges feleség Vörös Lobogó filmszínház: Három lépés a földön Ifjúsági filmszínház: Szárnyas Fifi Munkás filmszínház: A régi zongora Flacara filmszínház: Ugrás a sötétbe A MAROSVÁSÁRHELYI RÁDIÓ MŰSORÁBÓL (a 261 és 330 m-es hullámhosszon) PÉNTEK, július 1 5.00—5.30 román nyelven: Népdalok fúvószenekarra. A Metalotehnica vállalatban gyár­tott gépek minősége. Népdalok: Cons­u Vasile énekel — 5.30— 6.00 magyar nyelven: Esztrád­­zene. A takarmányalap biztosí­tása Csikban. Dalok — 14.30— 15.00 magyar nyelven: Csalá­dunk, otthonunk. Népdalok és népi táncok, énekel Bende Má­ria. A jövő hét filmjei — 17.00 —17.30 román nyelven: Énekel Ana Lacatus, Remo Germani és Edit Piaf. Tartományunk nép­­költészetéből — 17.30—18.00 ma­gyar nyelven: Operettrészletek. A ludasi cukorgyárban. Beetho­ven: Leonora nyitány. Irodalom és művészet. PÉNTEK — július­­ 18.00 Tudtok rajzolni, gyerme­kek? Emil Girleanu meséje — 19.00 Híradó — 19.15 Hangsze­rek (I) A hegedű — 19.30 Híres személyiségek: B-betű — 20.00 A hét — 21.00 Műsorismertetés — 21.15 Utazás a Föld körül .— 21.45 Sztárparádé — Nino Ros­si és az Orlandi kvartett. — 22.00 Régi melódiák — Zenés­táncos műsor. Közvetítés Te­mesvárról. — 22.30 Híradó. — 22.40 Időjárásjelentés. A marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat nagy választékban gyárt jó minőségű manikűr készleteket és más közszükségleti cikkeket kaphatók minden szaküzletben Cosbuc utca 20 szám kiutalás nélkül, rendelésre azonnal szállít­­ 10 és 20 kilós ellenőrző mérlegsúlyokat Elfogad megrendeléseket az 1966-os évre, bármilyen mennyi­ségre. A 10 kilogrammos mérlegsúly ára 65,75 lej, a 20 kilogrammosé 118 lej darabonként. Bővebb felvilágosítást a válla­lat eladási osztálya ad. A GYERGYÓI Muzeului utca 5 szám telefon belső 13 MEGRENDELÉSRE SZÁLLÍT: 100—200 literes csomagoló hordót farostlemezből vagy préseltlemez­ből. Bővebb felvilágosítást a válla­lat eladási osztálya ad. A marosvásárhelyi ILEFOR Boly­alak tere: 13/a, telefon: 40—81, 40—82, 40—83. A TERVEN FELÜLI KÉSZLETÉBŐL ELADÁSRA AJÁNL az Állami vállalatoknak, SZÖVETKEZETI EGYSÉGEKNEK: — különböző méretű szegeket, (18X30, 18X35, 22X45) — melegen hengerelt acélszalagot (1X25, 1X30, 1X40) — csiszolópapírt (67/50) — csiszolóvásznat (11,7/10) — manila spárgát — meleg urelit enyvet — őrölt bőr és csontenyvet Az eladásra ajánlott anyagokról készített kimutatást a vállalat beszerzési osztályán lehet megtekinteni.

Next