Vörös Zászló, 1966. szeptember (18. évfolyam, 205-230. szám)
1966-09-01 / 205. szám
/ I AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJAI MEGVITATJÁK AZ ÖTÉVES TERVFELADATOKAT Remetei Tejporgyár A remetei Tejporgyár munkaközössége megvitatta az 1966-os évben elért eredményeket és az 1967-1970-es évek tervfeladatait — írja tudósításában Simon Etemér levelező. A vállalat vezetősége által előterjesztett jelentésből kitűnik: az össztermelési tervet 122,9 százalékra teljesítették, s 303.000 lej terven felüli nyereséget valósítottak meg. Az önköltségnél elért megtakarítás értéke 902.000 lej. A termékfajtánkénti tervüket ugyancsak teljesítették. Ezekhez az eredményekhez különösen hozzájárultak Kovács Sándor, Mezei József, Olaru Eugen, Bajkó Lajos, Baras Anna, Balázs Ádám és mások. A vállalat dolgozói lelkesedéssel fogadták az ötéves terv feladatait. Rámutattak az 1966-os évben előfordult hiányosságokra és azokra a tartalékokra, amelyek még kiaknázatlanok a vállalatnál. Majd Papuc elvtárs, a rajoni pártbizottság titkára emelkedett szólásra, aki elismeréssel nyilatkozott az elért eredményekről, ugyanakkor összegezte a legsürgősebb tennivalókat. Mindenekelőtt biztosítani kell a jó minőségű nyersanyagot. — El kell követni mindent — mondotta —, hogy a meleg évszakokban is jó minőségű nyersanyag kerüljön feldolgozásra, mert csak így gyárthatnak kiváló minőségű árut. Az 1967—1970-es évek tervfeladataival kapcsolatban megállapította, hogy minden lehetőség megvan azok teljesítésére. IPARI ÉPÍTKEZÉS Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat A régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatban megtartott tervvitáról Jenei Árpád levelezőnk értesített. A jelentésből kitűnt — írja —, hogy hét havi tervüket sikeresen teljesítették. Az önköltség csökkentése révén 83.000 lejt takarítottak meg és 155.000 lej terven felüli jövedelmet értek el. Az idén sokat javult a vállalat műszaki ellátottsága. Több mint 40 új gépet helyeztek üzembe, többek között 5 cipőfelsőrész-stancológépet, melyek egyenként 130—135 pár cipőt szabnak ki naponta, az azelőtt kézzel szabott 60 párral szemben. A műszaki-szervezési intézkedési terv 75 feladatából 73- at megvalósítottak. Az ötéves terv időszakában a vállalat össztermelése 164 százalékkal növekszik. Ez azt jelenti, hogy az évi átlagos növekedési ütem meghaladja a 31 százalékot. A műszaki-szervezési intézkedési terv, amelyet az elhangzott javaslatokkal kiegészítettek, több mint 50 feladatot foglal magában. Ananstprei • Megtakarított tüzelőanyaggal 130—150.000 darab téglát égetnek ki havonta a dicsői Herkules Tégla- és Cserépgyárban. Módszerük: az égetőkemencék melegét nem csak szárításra, hanem az égetésre berakott téglák előmelegítésére is felhasználják. A Hargita Bányaipari Vállalat lövétei részlegén nemrég egy új rakodógépet helyeztek üzembe. Jelenleg 10 vasércfejtésben és előhajtásban végzik teljesen gépesítve a rakodást. Az új gyártási idény első négy napján a marosvásárhelyi Cukorgyár mintegy 900 vagon répát dolgozott fel. A vállalat az idén hamarább kezdte meg a termelést, ami egyrészt annak köszönhető, hogy a főjavításokat idejében fejezték be, ugyanakkor biztosították a folyamatos nyersanyagellátást. A PRONOEXPRES 1966 augusztus 31-i húzásának nyerőszámai : 38, 42, 37, 20, 8, 30 Bitszámok: 27, 21 Ezúttal 599.360 lej kerül kioltásra. Este a borszéki kultúrház teraszán Világ proletárjai, egyesüljetek !Ion Gheorghe Maurer elvtárs görögországi látogatása Szerda reggel Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Corneliu Manescu külügyminiszter kíséretében elutazott a fővárosból Athénba, hogy a Görög Királyság miniszterelnökének meghívására hivatalos látogatást tegyen Görögországban. ATHÉN. — Gh. Secuiu és C. Alexandroaie, az Agerpres különtudósítói közlik: Románia Szocialista Köztársaság kormányküldöttsége, élén Ion Gheorghe Maurerrel, a Minisztertanács elnökével szerda délben megérkezett a görög fővárosba. A Minisztertanács elnökével együtt érkezett Corneliu Manescu külügyminiszter, Alexandra Balaci, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke, valamint tanácsosok és szakértők csoportja. A Románia és Görögország állami zászlóival díszített Helenikon repülőtéren a román vendégek fogadására megjelent: Sztefanosz Sztefanopulosz, a Görög Királyság miniszterelnöke, Joannisz Tumbasz külügyminiszter, T. Rentisz helyettes külügyminiszter, A. Argiropulosz, Görögország bukaresti nagykövete és más hivatalos személyek. Az érkezők fogadásánál jelen volt Mircea Balanescu, Románia Szocialista Köztársaság athéni nagykövete, valamint a nagykövetség és gazdasági képviseletünk számos tagja is. A román miniszterelnök, miután bemutatták neki a repülőtéren lévő hivatalos személyeket, fogadta a díszőrség parancsnokának jelentését. A katonazenekar eljátszotta Románia és Görögország állami himnuszát. Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök Sztefanosz Sztefa-A Minisztertanács elnökével együtt utazott el Alexandra Balaci, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke, valamint tanácsosok és szakértők csoportja. A Baneasa repülőtéren a következő elvtársak voltak jelen: Gheorghe Apostol, Alexandra Birladeanu, Emil Bodnara?, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Ionopulosz görög miniszterelnökkel együtt ellépett a díszőrség előtt. Sztefanosz Sztefanopulosz miniszterelnök Ion Gheorghe Maurer elvtársat és a többi i-i-bán vendéget üdvözölve ezeket mondotta: ..Nagy örömmel biztosítom Önt, Excellenciád, hogy az Ön és a külügyminiszter úr látogatását a legnagyob'-' jóindulat fogja övezni. Örömünkre szolgál, hogy Excellenciátokkal együtt a görög—román kapcsolatok új korszakának megalapítói lehetünk. A görög nép és a királyi kormány nevében köszöntöm Görögországban Önt Excellenciás uram Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét és a külügyminiszter úr Őexcellenciáját“. Ion Gheorghe Maurer, Románia Minisztertanácsának elnöke válaszbeszédében köszönetet mondott a vendéglátóknak a görögországi látogatásra szóló szívélyes meghívásért, majd így folytatta: „Az önök orám elhozták a görög népnek a román nép baráti üdvözletét. Azzal az őszinte óhajlal jöttünk, hogy Excellenciáddal, miniszterelnök úr és Excellenciád jeles munkatársaival együtt keressük az országaink közötti hagyományos jószomszédi kapcsolatok előmozdításának útjait és eszközeit. sif Bane, Petre Blajovici, Florian Dänälache, Fazekas János, Constanta Craciun, Gheorghe Gaston Marin, Roman Moldovan miniszterek. Jelen volt Szpyrosz Adamopulosz, Görögország bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Érdeklődéssel várjuk az Excellenciáddal sorra kerülő Távbeszéléseket és látogatásainkat, amelyek során megcsodálhatjuk a hős görög nép legendás múltjának nyomait és megismerkedhetünk mai problémáival és hazája haladásának és felvirágzásának szolgálatába állított tevékenységével“. A román miniszterelnök befejezésül köszönetet mondott a baráti fogadtatásért. A két kormányfő szívélyesen elbeszélgetett a légikikötő hivatalos szalonjában. A román miniszterelnök az újságírók kérdéseire válaszolva rámutatott, azzal az őszinte óhajjal jött Görögországba, hogy szorosabbra vonja a két ország baráti kapcsolatait és együttműködését, ami megfelel nemcsak a két nép, de a Balkán-övezet légköre szüntelen javítása érdekeinek is. Országaink együttműködése például szolgálhat a nemzetközi légkör javítására is — mondotta a román kormányfő. A román vendégek az üdvözlésükre érkezett hivatalos személyek kíséretében a repülőtérről a számukra fenntartott szálláshelyre hajtattak. (Folytatás a 4. oldalon) II. * Ing broibeHa« munkanapok A párt és államvezetők tartományunkban tett látogatásának jelentősége nem múlik el a napokkal. Felidéztük ezt augusztus 23-ikán is, amikor anyagi és szellemi értékeink számbavételére került sor, a nagy ünnepnapok íratlan követelménye szerint. A szónokok a köszönet szavaival emlékeztek meg arról a gondoskodásról, melyet pártunk vezetősége, és személy szerint Nicolae Ceaușescu elvtárs, pártunk Központi Bizottságának főtitkára tanúsít a Maros-Magyar Autonóm Tartomány szüntelen fejlesztése iránt. Természetesen nem elvont és általánosságban értelmezett gondoskodásról van szó. Hanem számokban, milliókban és milliárdokban megfogalmazott beruházásról. Új üzemekről, gyárakról, iskolákról, kórházról, lakóházakról, filmszínházakról, bányafejlesztésről, a művelődési élet fejlesztéséről, stb. Munkám jellegénél fogva engedtessék meg, hogy külön mondatban említsem föl Marosvásárhely új Állami Színházának tervét, amely rövid időn belül valóra válik; kőben, márványban, bársonyban, modern színpadi gépezetben érzékelhető valósággá. A párt- és államvezetők itteni látogatásának ünnepnapjai valójában gyors ritmusú, sülnt meghatározó munkanapok voltak. A holnapi napok arculatának vázolása a hatalmas tömeggyűléseken nem költői képek sorozata volt, hanem reális, a megvalósítás folyamatában lévő tervek számbavétele. Udvarhelyt, ahol nem írta: SÜTŐ ANDRÁS csak a főteret, hanem a mellékutcákat, sőt a háztetőket is ellepő tömegek előtt került szóba az új textilüzem fölépítése, alkalmam volt megtekinteni az ötéves tervben előirányzott ipari létesítmény térképét is. A tömeggyűlés előtti percekben még élénk eszmecsere zajlott a pártvezetők és a helyi párt- és néptanácsi szervek képviselői között arról, hogy a város melyik pontja legalkalmasabb az építkezésre. S amikor a gyűlés végeztével ünnepi szoknyás lányok kedves, meghatódott mosollyal és mozdulattal csárdásra-horára kérték fel a vendégeket, ebben a fölkérésben ott lüktetett annak az öröme is, hogy az öreg Udvarhely valóban megifjedik az elkövetkezendő esztendőkben. Énnekem ott Tomcsa Sándor jutott eszembe; az ő hajdani látomása poros akácok alatt, a kisvárosi mozdulatlanság béklyóiban. És azt írta egyszer: látja már az új napok piramisait, de azok még csak a reménység, a jövőbe vetett bizodalom költői képei voltak. A közel háromezer munkásra váró, újonnan tervbe vett üzem az író régi álmainak megvalósulását jelzi. Hasonlóképpen gyakorlati jellege volt a Csíkszeredán, Csíkszentmártonban, Gyergyóban, Régenben tett látogatásnak is. Színesen hullámzó, a lelkesedés fényében ragyogó képek sora villan fel emlékezetemben. A késő esti, fenyő szurok-illatú, fáklyás régeni nagygyűlés, ahol a zárt, négyzet alakú főtéren arc arc mellé simult, s az erkélyekre aggatott népi varrottasok és mintás, szőnyegek egyetlen hatalmas színházterem otthonos hangulatát keltették, s felejthetetlen marad e város és Régen rajon lakói számára. Románok, magyarok, németek lelkesedése, öröme, a Román Kommunista Párt iránti ragaszkodása fonódott itt össze egyetlen, messzehangzó dallammá, amelynek piros kottajegyeit virágesővel írták a kék horizontra. Egyik külföldi újságíró a látványt lenyűgözőnek nevezte. Az ő megfigyelése, tudom, csak külsőséges jellegű lehetett a mi érzéseinkhez képest, amelyeknek forrása az otthon varázsában rejlik. Szimbólummá nőtt emlékezetünkben a petelei esküvő is, amelynek résztvevői a késő esti órákban elállták a gépkocsisor útját. A jövőt jelző tervek, számadatok között egy ifjú emberpár indult el ezen az estén a családalapítás útján — friss reménységek özönében. A párt- és államvezetők pohárkoccintása és jókívánsága a látogatás bensőségességének jelképévé nőtt, az emberközelség összetartó erejének szép igazolásává. A látogatás napjai elmúltak, de emlékük élő, eleven erővé vált a Maros-Magyar Autonóm Tartomány lakóinak tudatában. Piros betűs munkanapoknak nevezném ezeket a napokat, az ötéves terv frissen föltárt energiaforrásainak ... 2. oldal: — ORVOSI TANÁCSADÓ 3. oldal: — SZÁZ ÉVES A MÉTERRENDSZER HAZÁNKBAN — AZ OLVASÓÉ A SZÓ A MAI LAPSZÁM TARTALMÁBÓL SZÉRŰRŐL — SZÉRŰRE - UDVARHELY RAJONI ANKÉT - Udvarhely rajonban az aratás jóval könnyebben ment, mint jelenleg a cséplés. A huzavona és egyéb bajok már a hordásnál félreállították az ütemesség igényét. A gyakori esők tétlenségre kényszerítették a termelőszövetkezetek tagságát, s a gabona szinte változatlan mennyiségben fedte a földeket. Az utóbbi derűs napok változtattak ezen a helyzeten, s valamennyi szövetkezetben nagy erőket mozgósítottak a hordáshoz. Az ütemet tekintve nem bocsátkozhatunk jóslatokba, de az a benyomásunk, hogy nem fogja akadályozni a cséplést. Ez utóbbi ugyancsak nagy lendületet vett néhány napja. Augusztus 30- án közel 38 százalékát csépelték ki a learatott búza és rozs mennyiségnek, a két nap előtti 32 százalékkal szemben. A beindulás nehézségeit is sikerült lényegében leküzdeni. Az alábbiakban néhány szövetkezetben szerzett tapasztalatainkról számolunk be. PATAKFALVÁN a helyzetjelentések szerint sem rózsás a helyzet, bár rájuk is vonatkoztathatók az előbbi megjegyzések. — Most indultunk el — mondotta Sándor Béla alelnök ottjártunkkor. — Eléggé nehézkesen, mert a cséplőcsoport cserben hagyott. Nincs elég munkaerőnk, s más községekből kellett szereznünk. — Az aratáshoz volt? — Azt elég jól meg tudtuk szervezni, ám a cséplésnél 40 ember hagyott itt Telekfalváról. Elmentek Rugonfalvára meg Derzsbe, jobb javadalmazásért. Akiket meg felfogadtunk más községből, elcsalogatták az erősebb fizetőképesebb gazdaságok. Ott kosztot is adnak. — S végül milyen megoldást találtak? — Sándorfalván és Patakfalván is csépelünk most. A patakfalvi szérűn, melyet meglátogattunk, a beindulás apróbb kitérői fékezték a cséplést. A csoport különben jól dolgozik, a javadalmazás formáját azonban helytelennek találjuk még akkor is, ha a körülmények kényszerítették rá a szövetkezetet. — Mikorra számítják befejezni a cséplést? — Hát gondolom, három hétnél tovább semmiképpen sem tart. . . Kiegyensúlyozott ütem jellemző a cséplésre a HOMORODSZENTMÁRTONI szövetkezetben. A hordás, az elnök szavai szerint fennakadás nélkül megy. — Csütörtök, péntekre teljesen megürülnek a földek — mondotta Mózes István. — Két gépkocsi, 4 remorka és 68 fogat szállít állandó jelleggel. Az árpa cséplése nagyrészt befejeződött, s a beérett zabot is learatták. — Négy cséplőgép meg egy kombájn csépeli a búzát és a rozsot. Közel 25 vagon gabona került már zsákokba. A termés eddig 1600—1700 kilogrammos átlagot mutat. Talán továbbra is tartani fogja. — Milyen formában szervezték meg a munkát? — A szentmártoni szérit kivéve, mindenhol helyi munkaerőből biztosítunk embereket a gépekhez. — S itt? — Hét embert fogadtunk fel Abásfalváról. Nem szövetkezeti tagok — tette hozzá sietve az elnök. — Patakfalváról is jöttek vállalkozni — folytatja kisvártatva —, de nem fogadtuk fel őket, hiszen az a gazdaság még rosszabbul áll. MAKRAI JÁNOS (Folytatás a 3. oldalon) A gyergyóálfalusi Lenáztató egyik lenfeldolgozó gépsora Ismét szóvá tesszük A napokban rövid hír adta tudtunkra, hogy Marosvásárhelyen újabb cukrászda nyílik. Mindannyiunkat örömmel tölt el, ha valami újról hallunk, olvasunk, örülünk, mert minden új, a kényelmünket, igényeink kielégítését szolgálja. De álljunk csak meg egy pillanatra. Ismét egy cukrászda, s talán rövidesen még egy cukrászda. Öröm ide, öröm oda, de az általános cukrászda láz már egy kicsit túlzás. Mert nézzünk csak egy kicsit körül. Ha valahol valamilyen üzlet megszűnik, új helyiségbe költözik, az illetékesek a régit mindjárt ,, cukrászdának alkalmas"-nak találják. A Lupény és Hosszú utca sarkán megürült egy zöldséges üzlet, ma cukrászda, a Hosszú utcában megszűnik egy fűszerüzlet, ma cukrászda, a Grivica utcában bezár egy húsüzlet, maholnap az is cukrászda. A Panov utcában megürül egy húsüzlet.. . New■ vagyok ellensége a cukrászdának, a jó üzletnek, a jövedelemnek, de azért mégiscsak . .. Addig, amíg nem tudjuk a város lakosainak egy régi és jogos kérését teljesíteni, addig talán a cukrászdákból egy-kettővel kevesebb is elég volna. Miről is van szó? Régi kérése a vásárhelyieknek, lapunk nem egy esetben helyet is adott neki, hogy létesítsenek a város központjában egy, esetleg két irodát is a gáz-víz-valangdíjak befizetésére. Jogos kérés ez, vitathatatlanul jogos, mert időt és fáradságot takarítanának meg az emberek, nem kellene kilométereket gyalogolniok a közüzemek központi irodájára, díjakat fizetni. Gondoljuk, a lakosság kérése eljutott már a városi néptanács, a Tartományi Közüzemek illetékeseihez is. Miért nem tesznek akkor lépéseket? Gazdasági, vagy talán más okokból? Ez alkalommal ismét felvetjük a kérdést. Nem kérünk törvénytelen dolgot, csupán egy kicsivel több megértést, egy egész város lakosságának kérése iránt. S ha a közeljövőben egy-két cukrászda helyett a város különböző részein befizető irodák nyílnak, azt csak megköszönhetjük az illetékeseknek. SZABÓ DÉNES