Vörös Zászló, 1966. december (18. évfolyam, 283-309. szám)

1966-12-01 / 283. szám

AZ RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 283 (4662) szám 1966. december 1. csütörtök Az „AUGUSZTUS 23" Bútorgyárban Növekszik a termelés gazdasági hatékonysága Az „Augusztus 23“ Bútorgyár dolgozói az év minden hó­napjában teljesítették, illetve túlszárnyalták önköltségi és jö­vedelmi tervüket. A január 1 és november 1 közötti időszak­ban az önköltség csökkentése révén 3.400.000 lej terven fe­lüli megtakarítást és 215.000 lejjel nagyobb jövedelmet értek el a tervezettnél. Mindezek révén a gyár előirányzott jövedel­mezőségét 6 százalékkal szárnyalták túl. Mit tettek azért, hogy ma ilyen eredményekről számolhat­nak be? Erre ad választ GHEORGHE GAVRILA, az „Augusz­tus 23“ Bútorgyár helyettes főmérnöke az alábbiakban. Mint ismeretes, a tervmutatók teljesítésének­­ legfontosabb felté­tele a termelés ésszerű megszer­vezése. A műszaki haladás vívmányai­nak bevezetése ugyancsak fon­tos feladatát képezi a vállalat munkaközösségének. Felsőbb szervünk támogatásával ez évben több mint 1 millió lej értékű kor­szerű, magas termelékenységű gépeket szereztünk be és helyez­tünk üzembe, amelyek jobb mun­kafeltételeket, gazdaságosabb ter­melést­­ biztosítanak. Egyre je­lentősebb sikereket érnek el újí­tóink is. Az ez évben jóváha­gyott és bevezetett újítások ré­vén több mint másfél millió lej megtakarítást eredményeznek. A gyár pártbizottságának irányítá­sával a vállalat adminisztratív vezetősége, szakszervezeti és KISZ bizottsága változatos mód­szerekkel mozgósította a dolgozó­kat a termelési felület és kapa­citás egyre jobb kihasználására. Számos akciót szerveztünk, mi­nek eredményeként az év má­sodik felében a termelés össz­értéke körülbelül 18 millió lejjel emelkedett a tervezettel szem­ben. A fentiek ellenére eredmé­nyeinkkel még mindig nem va­gyunk elégedettek.­­ A gyárban még most is gyártunk olyan ter­mékeket (igaz, ezeknek részará­nya mindössze 0,9 százaléka az össztemelésnek), melyeknek az előállítási költségei meghaladják a tervezettet. Ezt bizonyos fokig igazolni is tudjuk. Felsőbb szer­vünk a szóbanforgó termékekre általunk javasolt önköltségi ár­nál kevesebbet hagyott jóvá. A közvetett költségek elosztása a pillanatnyi módszer szerint nem a legtökéletesebb, ugyanis e ter­mékeknél túlzottan nagy a mun­kabér részaránya, így a többi termékhez viszonyítva nagyobb közvetett költséggel terhelődnek. Egyes esetekben a nyersanyag gyenge minősége miatt túlhalad­tuk a meghatározott fajlagos anyagfogyasztási normákat. Bár több esetben elemeztük a költsé­gek túllépésének okait, nem irá­nyoztunk elő olyan hatékony in­tézkedéseket, amelyek révén rentábilissá válhattak volna ezek a termékek is. A jövőben meg­különböztetett figyelmet fordí­tunk a dolgozók szakmai színvo­nalának emelésére, a túlzottan sok kézi munkát igénylő műve­letek gépesítésére, az anyagellá­tás ütemesebbé tételére. Mind­ezek révén lehetővé válik az ön­költségi ár további csökkentése, a jövedelem növelése s ezen ke­resztül a termelés gazdasági ha­tékonyságának fokozása. Josip Broz Tito elvtárs látogatása országunkban Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának meghí­vására Joszip Broz Tito, Jugosz­lávia SZSZK elnöke, a JKSZ el­nöke december 1 és 3 között nem hivatalos látogatást tesz Romá­nia Szocialista Köztársaságban. J. B. Tito elnököt elkíséri Mi­­alko Todorovics, a JKSZ KB Végrehajtó Bizottságának titká­ra, Marko Nikezics külügyi ál­lamtitkár, a JKSZ KB tagja és Kiro Gligorov pénzügyi szövet­ségi titkár, a JKSZ KB tagja. Világ proletárjai, egyesüljetek! KÖZLEMÉNY 6császári Felsége, I. Haile Szel­­lasszié meghívására Chivu Stoi­­ca, Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsának elnöke és felesége 1966. december 5 és 9 között hivatalos baráti látogatást tesz Etiópiában. Szakszerű gazdálkodás iskolája gttWMBMBilllilllWM III mull lull In lignin iliiN ■ FI Hifii—I lill­Tanévnyitás a Mezőségen Ha megkésve is, ezekben a napokban újra megnyílnak az agro-zootechnikai tanfolyamok Ludas raj­onban. A hosszú téli estéken nem kevesebb, mint 3 350 termelőszövetkezeti tag ül be az iskolák, a művelődési otthonok padjaiba, hogy a me­zőgazdasági tudomány leg­újabb vívmányainak ismere­tével egészítse ki a növény- és az állattenyésztés fejlesztésé­ben szerzett tapasztalatait. Milyen feltételekkel, tervek­kel indulnak neki az új okta­tási évnek? — tettük fel a kérdést több termelőszövetke­zetben, íme a válaszok. Mihály Mária, a marosbogáti MTSZ mérnöke: — Termelőszövetkezetünk­ben az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít az öntö­zéses termesztés. E módszer, amelyet a jövő évben több mint 200 hektárra terjesztünk ki, számos új problémát vet fel. Ezeket próbáljuk tisztáz­ni a felsőfokú tanulmányi for­mában, valamint a két har­madéves növénytermesztési és a másodéves zöldség- és gyü­mölcstermesztő tanfolyamo­kon. Sz­övetkezetünk adottsá­gainak, az előttünk álló fel­adatoknak megfelelően állítot­tuk össze a lecketervet a zoo­­technikai tanfolyam számá­ra is. Nálunk az idén közel 100- an vesznek részt a különböző tanfolyamokon. Már aligha akad olyan szövetkezeti tag, aki ne végezte volna el vala­melyik tanfolyamot. Előrelát­hatólag azonban az idén prob­lémáink lesznek az oktatás­ban. A könyveket, habár ide­jében megrendeltük, még nem érkeztek meg. Az előadók kö­rül sincs minden rendben. Szabó Ferenc, az ugrai MTSZ elnöke: — Nálunk is nagy az ér­deklődés az agro-zootechnikai tanfolyamok iránt. Ezt a rész­vétel is tanúsítja. Az idén ösz­­szesen hét tanfolyam fog mű­ködni szövetkezetünkben, eb­ből kettő továbbképző és egy első év. Előadókban nincs hi­ány, hisz a szövetkezetünkbe nemrég kinevezett mérnökhá­zaspár mellett még Rácz Jó­zsef, Moldovan Elena, Pacu­­raru Aurel, Czirok Gyula technikusokat is ezzel a mun­kával bíztuk meg. Az előadá­sok érdekesebbé tételére a szemléltető anyagok mellett különböző filmek vetítésére is kötöttünk szerződést a tarto­mányi mozivállalattal. Megte­remtettük tehát a feltételeit annak, hogy az idén is ered­ményes legyen az agro-zoo­­technikai oktatás. Szőcs László, a kerd­őszentpáli MTSZ mérnöke: — Két első, két másod, egy harmad és két továbbképző tanfolyam, összesen mintegy 170 hallgatóval, ez lenne MTSZ-ünkben az agro-zoo­technikai oktatás idei mérle­ge. Mondanunk sem kell, hogy a körök az összes gaz­dasági ágakat felölelik. Meg­van tehát a lehetőség arra, hogy minden termelőszövetke­zeti tag a munkájának, be­osztásának megfelelően gyara­pítsa tudását. Abban a szeren­csés helyzetben vagyunk, hogy minden tanfolyam vezetésével a profiljának megfelelő vég­zettségű szakembert bízhatunk meg. S az oktatás hatékony­ságáról sem kell szövetkeze­tünkben sokat beszélni. Az eredmények bizonyítanak. Az idén is a bőséges búzatermés mellett kukoricából mintegy 3 500 kilót takarítottunk be hektáronként, s a takarmányo­­zott teherenkénti tejhozam is év végére megközelíti a 2 500 litert. Mindez pedig nemcsak a gépek, a műtrágyaféleségek, hanem tagságunk nagyobb tu­dása mellett is tanúskodik. K­ Nem lesznek, tehát unalma­sak a hosszú téli esték a Lu­das rajoni MTSZ-ekben sem. Legalábbis ezt bizonyítja a meglátogatott egységek példá­ja. Nem véletlen azonban, hogy a megkérdezettek mind jövő időben beszéltek. Ottjár­­tunkkor ugyanis még egyetlen MTSZ-ben sem kezdődött meg az oktatás, mert a tagság nagy része a megkésett vetés­sel, betakarítással volt elfog­lalva. Az idén tehát jobban, mint bármikor, szükség van arra, hogy az előírt lecketer­vet be is tartsák s rendszere­sen mozgósítsák a tagokat az előadásokra. Mi kerüljön A TÉL­IFA ALÁ? D­ecember elseje. Megkezdődött az Ajándékok hó­napja. A vásár­lás izgalma, zsongása tölti be a várost. A ma­rosvásárhelyi üzletek szépen elrendezett ki­rakatokkal, áruval meg­rakott polcokkal fogad­ják a vásárlókat. Öröm kapni, de még nagyobb megörvendez­tetni valakit egy ked­ves ajándékkal. S ez bizomi nem kis feladat elé állítja az embert. Minden­esetre, a ma­mák már nézegetik a ruhácskákat, kabáto­kat, s a gyerekek is ámulnak-bá­múlnak a sok játék láttán, gon­dolatban már meg is fogalmazzák a télapó­nak szánt levelet. Férjek is latolgatják, minek örvendene job­ban az asszony, egy gyöngysornak, vagy karórának, ruhaszövet­nek, avagy selyem­kendőnek. S nem kü­lönben az asszonyok. Készül tehát a megle­petés. Lesz család, ahol rádió, vagy magneto­­tm, avagy éppen mo­sógép kerül a télifa a­­lá. Egy szép könyv, vagy egy lemezalbum is emlékezetessé teszi az idei téli ünnepeket. Az Ajándékok Hónap­ja tehát megkezdődött és még a válogatás is. A sokféle árucikk, a­­rróll egyelőre még az üzletek polcain látha­tunk , örömöt tarto­gat a családoknak, a hozzátartozóknak.­­ Van miben válogatni az ékszerüzletben Szépek lesznek a téli fák — van dísz bőven A korszerűsített textil­­üzlet kirakata is hívogat Ara 25 báni A gyulakutai hőerőmű 220 KV-os automata kapcsoló­­___ berendezése ____ A Guineai Köztársaság párt- és kormányküldöttségét fogadták a Román Kommunista Párt Központi Bizottságánál Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára. Chivu Stoi­­ca elvtárs, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagj­a, az Államta­nács elnöke. Ion Gheorghe Mau­rer, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, a Minisztertanács elnöke szerda délelőtt fogadta a Guineai Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségét, amely Diakite Moussa, a Demokrata Párt Orszá­gos Politikai Bizottságának tagja, külkereskedelmi és bankügyi miniszter vezetésével látogatást tesz hazánkban. A fogadásnál részt vettek Pet­ro Blajovici elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttag­ja, a Minisztertanács alelnöke és Gheorghe Cioaru, az RKP KB tagja, külkereskedelmi miniszter. A megbeszélés baráti légkör­ben folyt le. Megalakul a Mérnökök és Technikusok Lektorátusa A Szakszervezetek He­lyi Tanácsa szervezésében megalakul a Mérnökök és Technikusok Lektorátusa, gép­­gyártó-, építő-, élelmiszer- és vegyipari tagozattal. A lekto­rátus a Szakszervezetek Mű­velődési Házában fog működ­ni és a négy tagozaton havon­ként (június végéig) egy-egy szakelőadásra kerül sor. Az előadásokat az ország külön­böző műszaki egyetemeiről és nagyobb ipari egységeiből meghívott mérnökök és tech­nikusok tartják. Jobb munkát várunk az IPCI-től Rövid beszélgetést folytattunk U­tea Jimil-lel, a Javító Vállalat (IPCI) főmérnökével, hogy meg­tudjuk, mi foglalkoztatja ezt a vállalatot, melynek állandó kap­csolata van a város lakóival, intézményeivel. — Tudjuk, hogy vállalatunk­nak elég rossz a hírneve — kezd­te mindjárt a lényeggel a fő­mérnök. — Nem a minőséggel van a baj. Sok jó szakemberrel rendelkezünk, akik bármilyen igényes munkát el tudnak végez­ni. Az elmúlt héten a városi néptanács végrehajtó bizottsága értékelte munkánkat. Megálla­pította, hogy termelési tervün­ket teljesítettük. Igaz csak glo­bálisan, lemaradtunk az állami házak folyó javításaival. Év vé­géig azonban behozzuk a lema­radást. Nem tagadom, sok a jogos pa­nasz munkánkra, de a nehézsé­gekről is akarok szólni néhány szót. Igaz, hogy a megrendelőt nem érdekli, ez­ ő a pénzéért pontos időre jó munkát akar. De a kettőt nem lehet elválasztani, feltétel is kell a jó munkához. Mi évente 19 millió lej értékű javítást végzünk, mintegy 5000 „munkatelepen", s ahány mun­ka, annyi féle. Naponta húsz he­lyen dolgozunk. Az emberek el­lenőrzése, az anyag helyszínre való szállítás nehézkes, mert kis mennyiségekről van szó, 0,5 köbméter homok, vagy 0,10 köb­méter mész kell egy-egy helyre. Elképzelheti, hogy milyen nehéz ezeket egybe­hangolni. — Csak egy pillanat, főmér­nök elvtárs. Levelezőink, olva­sóink többször felhívták figyel­münket, hogy az önök által vég­zett munka minő­s­e gyenge. S ön azt mondta, a minőségre nincs panasz. A Dózsa György, a Lenin utcai házak meszelésé­nél bizony szégyenkeztünk, mi­kor arra jártunk. — Megmondom, mi történt a Dózsa György úton. Ezekhez a blokkokhoz olajos meszet hasz­náltak, s a megrendelők ennél tartósabbat akartak. Spriccelt falat. Nos, mi lekapartuk a ré­git, de az olajos meszet úgy be­szívta a vakolat, hogy mikor jött a nagy esőzés, lehullt az új festék. Nem lett volna szabad spriccelt falat készíteni. A Le­nin utcában 6—8 réteg mész volt már a falon. A tervező nem irá­nyozta elő a lekaparását. A fes­tők lemeszelték, s addig tartott, míg egy csapó eső lemosta. — Ez a vállalat hibája! — Igen is, meg nem is. — Miért nem? — A költségvetésben nem sze­repelt. — De a szakemberek tudták, hogy az a munka kárba vész. Miért meszelték le mégis? A beszélgetés fonala itt meg­szakad, s mikor újra felvesszük, a késedelmes javítások okairól beszélünk, aminek nem egyszer anyaghiány az oka A vállalat a terv arányában nincs lefedezve különböző alkatrészekkel, anya­gokkal. Egy példa: homokot Tus­­nádról kaptak, de kavicsot már nem tudtak szerezni. Emiatt több helyen áll a javítás. Ilyen apró dolgok gátolják a munka jó menetét. Ennél nehezebben beszerezhető a fürdőszoba ka­zánok csapja. Az, amit jelenleg árusítanak, nem talál a mele­gítő hengerbe. Régi, amely a hengerhez talál, nincs s emiatt húzódik el egyes helyeken a fürdőszoba szerelése. Ezek miatt tolódik ki az átadási határidő. A vállalat vezetősége az emlí­tett hibák felszámolása érdeké­ben előrehaladottabb módszerek bevezetését szorgalmazza. Ablak­darukat kaptak, melyek a füg­gőleges anyagmozgatást gyorsít­ják. Húsz garnitúra belső áll­ványt szereztek be, s olyan pisz­tolyokat, melyek föl­öslegessé , te­szik a falak bontását, vésését. Malterkészítő állomás üzembe helyezését tervezik a jövő év­ben, a minőség javítása érdeké­ben megerősítik az ellenőrzést. Röviden ezekkel az intézkedé­sekkel számítják javítani a mun­kamenetet, a minőséget. De mindez kevés. Ennél sokkal több korszerűsítésre van szükség, hogy a vállalat kiköszörülje a hírnevén esett csorbát. Hol kellene kezdeni? Elsősor­ban a saját portájukon! Nyílt titok, hogy a javítók, ha valahol dolgoznak, s ott „traktálják“ őket —­ jobb, gyorsabb munkát végeznek. A vállalat vezetői fél­nek ezt a kérdést bonckés alá venni, mert attól tartanak, hogy a szakmunkások felmondanak, ha elesnek attól a pluszkereset­től, amit az ilyen „jövedelem“ jelent. Szerintünk ez fölösleges aggodalom, mert a kollektíva egészséges magva képes arra, hogy megfékezze azokat, akik így visszaélnek helyzetükkel. Ennyiben, természetesen, nem merülhet ki a munka megjavítá­­sát célzó intézkedés. Utat kell nyitni a korszerű munkaszerve­zésnek. Nagyon célszerűnek lát­szik a komplex brigádok létesí­tése. Egyet, kettőt kísérleti cél­ból meg kellene szervezni, aztán ha beválik, elterjeszteni. A gra­fikon szerinti munkaszervezés, a kitűzött határidő tiszteletben tartása jelentős mértékben elő­segítené a huzavona felszámolá­sát. Nem is szólva a szigorúbb ellenőrzés szükségességéről, ami minden téren hatékony lenne, s jelentősen elősegítené a visszás­ságok felszámolását. Senki sem adhat kívülről pon­tos receptet arra, hogy mit te­gyenek. A vállalat vezetősége hi­vatott úgy megszervezni a mun­kát, hogy rossz hírük jóra vál­tozzon. A belső hiányosságokat nem lehet más, „külső“ nehéz­ségek mögé rejteni. Teljes mér­tékben igaz, hogy például az anyagbeszerzésben töl-'-­ segítsé­get kell kapjanak felsőbb szer­veiktől, de saját portájukon ma­guknak kell rendet teremteni- SIMON Ervin SZILÁRD ELHATÁROZÁS Pénzt megtakarítani, gyűj­teni, biztosan, eredményesen a Takarék- és Letétpénztárban lehet igazán. Mert amellett, hogy itt biztonságban őrzik, még gyarapodik is a kamatok­kal, az esetleges nyeremények­kel — vallja Madac Ieronim kissármási lakos. — Tapasztaltuk ezt már ak­kor is, amikor lakást kap­tunk és be kellett rendezked­ni. A CEC-ben gyűjtöttünk pénzt bútorra, rádióra és hű­tőszekrényre is. Nemsokára két éve lesz an­nak, hogy megszületett az el­ső gyermekünk. A „családi tanács" nagy elhatározásra ju­tott: a 100 lejt, amit utána kapunk, hónapról hónapra a CEC-be tesszük, egy, az ő ne­vére szóló betétkönyvre. Elha­tározásunkhoz hűek marad­tunk, s 20 hónapos kisfiam betétkönyvén most már 2.000 lej van. Igyekszünk elhatáro­zásunkat továbbra is tisztelet­ben tartani. Mire a 14. évét betölti, a kamattal együtt 20.800 leje lesz a CEC-ben. Hogy mint nagykorú majd mi­re költi a pénzt, az már a jövő titka. De gondoljuk, sok hasznát látja. S. I.

Next