Vörös Zászló, 1967. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-03 / 1. szám

Nicolae Ceaușescu elvtársnak, az RKP KB főtitkárának az új év alkalmából mondott rádió-televízióbeszéde Kedves elvtársak és barátaink, Honpolgárok! Néhány perc múlva az 1966. év­i, ame­lyet a román népnek az egész társadalmi életben elért nagy eredményei és orszá­gunknak a nemzetközi színtéren való aktív érvényesülése tetőzött be — bekerül Ro­mánia Szocialista Köztársaság dicsőséges krónikájába, új lappal gazdagítva a haza évezredes történetét. Népünk egyik legkimagaslóbb eredmé­nye 1966 ban az volt, hogy sikerrel befe­jezte az ötéves terv első évét. Az ország termelőerői tovább fejlődtek, a nemzeti vagyon gyarapodott, a tömegek é­rtszín­­vonala emelkedett, új­ minőségi változások tört­éntek a dt'"'akváriss fejlesztésben, szo­­ciali ta nemze­­ink felvirágozta­ásában. Az összes tevékenységi területeken elért számottevő eredmények a jogos hazafias büszkeség forrását jelentik egész népünk számára. Különösen ki szeretném emelni a munkások, parasztok és értelmiségiek szor­galmát tehetségét és képessé­g ott azt a­n­ök­kedést és önfeláldozást, ame­let az összes dolgozók tanúsítottak, nemzetiség­re való tekintet nélkül, pártunk marxista­­leninista politikájának valóra váltásában, a haza előrehaladásának szentelt nagy mé­retű tevékenységben. Az új esztendő küszöbén a párt és az ál­lam vezetősége melegen gratulál az ország összes lakosainak a szocialista Románia építésének nagyszerű művében elért sike­reikhez. Kedves elvtársak! Bizalommal, derűlátással és azzal a ren­díthetetlen elhatározással köszöntjü­k az 1967-es évet, hogy új megvalósításokkal gyarapítjuk a román nép által a szocializ­mus éveiben emelt épületet, újabb lépése­ket teszünk előre a IX. pártkongresszuson kijelölt nagyszerű célok felé. A jövőbeli feladatokat elemezve a párt Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülése a nagyfokú kommunista igényesség szellemében hangsúlyozta, hogy magasabb szintre kell emelni az egész gazdasági te­vékenységet, kidomborította azokat a nagy feladatokat, amelyek ebben az irányban a párt- és állami szervekre, az összes dolgo­zókra hárulnak. A plénum kiemelte, hogy rendkívül fon­tos a társadalmi élet minden ágazatában, összes szektoraiban tökéletesíteni a mun­kát, mivel ezt elengedhetetlen követel­ményként írja elő számunkra a társadalmi fejlődés dialektikus törvénye, ezt diktálja az ország jövőjével szembeni felelősség A Nagy Nemzetgyűlésben — az ország­nak ebben a fontos tanácsában — lefolyt viták kidomborították az ország összes tár­sadalmi kategóriáinak teljes hozzájárulá­sát a párt és az állam vezetősége által ki­dolgozott intézkedésekhez, a dolgozóknak azt a szilárd elhatározását, hogy tántorít­­hatatlanul valóra váltják a Román Kom­munista Párt bel- és külpolitikáját, amely híven kinyilvánítja az egész nép létérde­keit. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy az elkövetkező esztendő mind nagyobb si­kereket hoz a szocializmus építésében, nagyszerű népünk életében, drága hazánk ragyogó jövőjének megteremtésében. Az elmúlt évben pártunk és kormányunk fokozott nemzetközi politikai tevékenysé­get fejtett ki az összes szocialista orszá­gokkal való baráti kapcsolatok és sokolda­lú együttműködés fejlesztéséért és erősíté­séért, az összes államokkal való együttmű­ködés bővítéséért, tekintet nélkül társadal­mi rendszerükre a nemzetközi biztonság­ért és a népek közötti békéért. Országunk közvéleménye, akárcsak az egész világé, szilárdan elítélte az Egyesült Államok Vietnam elleni agresszív háborújának foly­tatását és fokozását. Pártunk és államunk, az egész nép hatá­rozottan követeli, hogy vessenek véget en­nek az agressziónak, aktív szolidaritását nyilvánítja ki a vietnami nép hősi harcá­val, a népeknek a kolonializmus és az im­perializmus ellen, s ama szent jogukért folytatott harcával, hogy maguk határoz­zanak sorsuk felől. Kívánjuk, hogy az új évben további ha­ladás történjen a függetlenség és a nem­zeti szuverénítás elveinek az államok kö­zötti kapcsolatokban való érvényesülése útján, a demokráciáért és a szocializmus­ért folytatott harc útján, újabb eredmé­nyek szülessenek a román népnek, akár­csak az összes népeknek a békére és a nemzetközi együttműködésre irányuló tö­rekvéseiben. Az új év első óraütésének elhangzása előtt ürítsük poharunkat mindazokra, akik hősies és lelkes munkájukkal valóra vált­ják a párt politikáját: a munkásosztályra, a parasztságra, az értelmiségre, egész né­­pünkre, a Román Kommunista Pártra — a dol­gozók kipróbált vezetőjére; hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirágzására; a békére és a népek közötti együttműkö­désre Kedves elvtársak, még nagyobb munka­sikereket, egészséget, személyes boldogsá­got, összes nemes törekvéseik beteljesülé­sét kívánom Önöknek, Boldog újévet ! Ion Gheorghe Marnek, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének interjúja az Otecsesztven Front című bolgár újság szerkesztősége számára KÉRDÉS: Mi az Ön véleménye a balkáni országok közti kapcsolatok 1966. évi fejlődéséről? VÁLASZ: 1966-ban pozitívan fejlődtek a balkáni országok közti kapcsola­tok, erősödött a megértés és a megbecsülés szelleme a világ e részének államai és népei között, ami megfelel alapvető érdekeik­nek, a béke és a biztonság ügye érdekeinek Európában és az e­­gész világon. Az eddig elért eredmények mu­tatják, hogy milyen hasznosak és megalapozottak az abból a célból tett erőfeszítések, hogy földré­szünknek ez a térsége a béke és a gyümölcsöző együttműködés ö­­vezetévé váljék. Az elmúlt esztendőben Románia Szocialista Köztársaság továbbra is következetesen síkraszállt a ba­ráti és együttműködési kapcsola­tok fejlesztéséért minden balkáni országgal, a szuverénítás, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elveinek tisz­teletben tartása alapján. A bal­kánközi kapcsolatokban egyre szélesebb körű alkalmazást nyer­nek ezek az elvek, s vélemé­nyünk szerint ezek alkotják az egyedüli ésszerű és elfogadható alapot, amelyre a mai világban tartós kapcsolatok építhetők az országok és népek között. KÉRDÉS: Az ön véleménye szerint mi­lyen perspektívák nyílnak orszá­gaink együttműködése előtt, az új, 1967-es esztendőben? VÁLASZ: Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy 1966-ban tovább fokozódtak és bővültek a Románia Szocialis­ta Köztársaság és Bulgária Nép­­köztársaság közti szoros baráti kapcsolatok. A Románia Szocia­lista Köztársaság és a Bulgária Népköztársaság párt- és államve­zetői között lefolyt találkozók és megbeszélések nagy jelentőségűek voltak a pártjaink, országaink és népeink közti barátság és sokol­dalú együttműködés erősítése szempontjából. A Románia és Bulgária által a szocialista építésben elért sikerek újabb lehetőségeket teremtenek a két ország közti testvéri együtt­működés bővítésére és változato­sabbá tételére. A gazdasági, mű­szaki-tudományos és kulturális e­­gyüttműködési egyezmények 1967-es előirányzatai szemléltetik a két ország párt- és államvezető­ségének gondoskodását e kapcso­latok további fejlesztéséről, a ro­mán és a bolgár nép javára, a szocialista világrendszer erősíté­se, a haladás és a béke erőinek szilárdítása érdekében. Megragadom az Otecsesztyen Front nyújtotta alkalmat, hogy az új év alkalmából a legőszin­tébben újabb munkasikereket kí­vánjak a bolgár testvérnépnek szocialista hazája felvirágoztatá­sáért, a világbékéért. A 4. oldalon : — A VILÁG NÉPEI BÉKÉBEN ÉS EGYETÉRTÉSBEN AKARNAK ÉLNI — PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐK ÚJÉVI ÜZENETEI — A KUBAI NÉP NEMZETI ÜNNEPE Fogadás az Államtanács Palotájában Chivu Stoica, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtaná­csának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnö­ke, Stefan Voitec, a Nagy Nem­zetgyűlés elnöke, Grigore Geama­­nu, az Államtanács titkára és Corneliu Manescu külügyminisz­ter december 31-én az Államta­nács Palotájában fogadta Romá­nia Szocialista Köztársaságban akkreditált diplomáciai képvise­letek vezetőit, akik kifejezték jókívánságaikat az új év alkal­mából. Az Államtanács,­­a Miniszter­­tanács és a Nagy Nemzetgyűlés nevében Chivu Stoica, az Állam­tanács elnöke köszönetet mon­dott a diplomáciai képviseletek vezetőinek az üdvözletekért és a jókívánságokért. Jó egészséget és felvirágzást kívánt az általuk képviselt országok népeinek, a békére, a nemzetközi barátságra és együttműködésre ürítette po­harát. Manuel Yepe Menendez, a Kubai Köztársaság nagykövete, a diplo­máciai testület dékánja a román államvezetők egészségére, a ro­mán nép felvirágzására, a népek közötti békére és barátságra ürí­tette poharát. (Agerpres) Fokozott hangsúlyt helye­zünk a termelés tudományos me­gszervezésére A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának decem­ber 21—23-i plenáris ülésén elhangzott záróbeszédében Ni­colae Ceausescu elvtárs össze­foglalta az elmúlt időszakban nemzetgazdaságunk fejlesztése terén elért eredményeket és u­­gyanakkor azokat a feladato­kat, amelyeket 1967 folya­mán kell végrehajtanunk. Általános irányvonal s egy­ben a legfontosabb feladat az ipari termékek minőségének, valamint a termelés gazdasá­gosságának szüntelen és gyors ütemű javítása. A Metalotehnica vállalat fon­tos helyet foglal el a hazai könnyűiparban, mivel termékei biztosítják az ország összes kö­tő- és konfekcióipari egysége­inek zavartalan üzemeltetését. Munkaközösségünkre éppen a fentiekből eredően hárulnak nehéz feladatok, melyeknek megoldására mozgósítanunk kell minden energiánkat. Vál­lalatunk termelésének és ter­melékenységének növelése ér­dekében nem támaszkodhatunk csak a beruházásra, fokozott hangsúlyt kell helyeznünk a termelés magas szintű, tudo­mányos megszervezésére, vala­mint a leggazdaságosabb és legkorszerűbb gyártási eljárá­sok bevezetésére. Ennek érdekében meg is tet­tük az első lépéseket, melyek feljogosítanak arra, hogy re­ménnyel telve nézzünk az 1967. év elébe. Létrehoztuk ü­­zemünkben a műszaki-gazdasá­gi tanácsot, amelynek hivatá­sa, a termelés szervezési kér­déseinek tanulmányozása és a legkorszerűbb megoldások ki­dolgozása. A termelés színvonalának e­­meléséért tett erőfeszítéseink természetesen nem korlátozód­nak csupán szervezési kérdé­sekre, hanem — amint arra Nicolae Ceaușescu elvtárs is felhívta a figyelmet — a mű­szaki-tudományos kutatást il­letően is tettünk lépéseket. Vállalatunk keretében megala­kult egy kutató osztály, amely­nek jelenlegi feladata tanul­mányozni üzemünk és a Köny­­nyűipari Minisztérium hasonló profilú üzemeinek hőkezelési kérdéseit és azokat a modern technika eredményeinek isme­retében megoldani. Ezek a ku­tatások különös jelentőségűek a termékek minőségének javí­tása szempontjából. A megfe­lelő hőkezelési eljárások alkal­mazásának első következmé­nye ugyanis az alkatrészek é­­lettartamának számottevő nö­vekedése, valamint adott eset­ben a drága és nehezen besze­rezhető anyagoknak olcsóbbak­kal való helyettesítése, a mi­nőségi szint csökkenése nélkül. PETHŐ Áron mérnök, a Metalotehnica vállalat igazgatója Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a községi néptanácsi képviselők megválasztása időpontjának megállapításáról Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa ELREN­DELI: Egyetlen szakasz: A községi néptanácsi képviselők megválasztására 1967. már­cius 5 én kerül sor. Az újonnan megválasztott községi nép­tanácsok 1967. március 7. után alakulnak meg CHIVU STOICA az Államtanács elnöke Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET ILIE VERDE­1 elvtárs kinevezéséről a Minisz­tertanács első alelnökének tisztségébe Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa ELRENDELI: Egyetlen szakasz. — Ilie Verdex elvtársat felmentik a Minisz­tertanács alelnöke tisztség alól és kinevezik a Minisztertanács első alelnöke tisztségbe. CHIVU STOICA,­­ az Államtanács elnöke V­H­v 1967 500 ifjú mulatságán Az ifjúsági karnevál meghívója egy kicsit félrevezetett. Ugyanis még véletlenül sem tévedt be jelmezes vendég a vásárhelyi KISZ-tagok mulatságára. No, de távol áll tőlem mindebből vala­mi olyanszerű következtetést le­vonni, hogy hivatalos légkörű, öreges volt a mulatság a Műve­lődési Palotában. Ellenkezőleg — és ezt 500 szem- és fültanúval tudom bizonyítani — pompásan szórakozott a serdülő korú fiúk­tól, bakfislányoktól a KISZ-tag­­ságból már régen kinőtt tisztelet­beli meghívottakig mindenki. Az általános jóhangulat min­denekelőtt abból fakadt, hogy hosszú szünet után végre a vá­sárhelyi nagyszínpadon is szín­vonalas kabaré műsor került be­­mutatóra. Azt hiszem, nem túl­zok, amikor azt állítom, olykor a nézők éppúgy zavarba jöttek, mint a lámpalázukkal küzdő sze­replők. Mert konferálás ide, kon­­ferálás oda, sokan nem tudtak a plüsszéken mellettük ülő kérdé­sére válaszolni: Mi a neve és hi­vatása-e a művészet a vastapsot érdemlő előadónak. Most már bevallom azt is, hogy a három évvel ezelőtti kar­neválra emlékezve kissé aggód­va lestem 11 óra táján a percek múlását. Akkor ugyanis éjfélkor majdnem üres gyomorral és ü­­res poharakkal kellett , koccinta­nunk. A csalódás ezúttal kelle­mes volt, ízletes a flekken, za­matos a bor és mindent a leg­jobb időben tettek a pincérfiúk és lányok az asztalokra. Mikor a rádióban felhangzottak Nicolae Ceausescu elvtárs köszön­tőjének első szavai, a földszinti főcsarnoktól a harmadik emelet márványlépcsőjéig mintegy va­rázsütésre elcsendesedett az épü­let. E nagy csendben annál zen­­gőbben tört bele félezer torokból a ,,Multi ani traiasca" dallama. Közben a (most objektív okok­ból öt tagú) Sextet Melodia nevű zenekar elektronikus gitárjai megpendültek a Tükör terem­ben, s ez reggelig ellenállhatatlan vonzerőt képviselt. Persze, volt akit inkább a tangó, mást meg — főként a legifjabbakat — a huli­­guli vonzott a parkettre. Egyben viszont valamennyien megegyez­hetünk: az álarc és jelmez nélkü­li ifjúsági karnevál kitűnően si­került. Az IwhindG­uto-L Maibant Szilveszter este. Az ünnep hangulata fo­gad mindenütt, még az utcán is. Az ün­neplőbe öltözött em­berek igyekszenek mihamarabb célhoz érni. Csak épp az autóbuszok nem, mert minden megál­lónál jócskán össze­gyűltek az utasok, s ha netalán feljutnak egyre, alaposan ki­vasalják ünneplő ru­hájukat, s tűzpróbát kell kiálljanak gomb­jaik is. Kilenc óra körül nézünk szét Maros­­vásárhely utcáin, üz­leteiben. Az üzletek egy része már be­zárt, s a még nyit­va lévőkben, mint a kétváltásos ruhaüz­letben is, vásárló nem nagyon akad. Annál nagyobb a forgalom a cukorkás és italokat árusító, meg az élelmiszer üzletekben. A Carpati-negyed üzletkomplexuma hangyabolyhoz ha­sonlított december 31-én. Mintegy 900 vásárlót szolgáltak ki csak az önkiszol­gáló részlegen, ahol a napi átlagos áru­­mennyiség négysze­resét adták el. Most már inkább ásvány­vizet, meg italféléket tesznek a kosárba. A hentesáru és hús­részlegen is jónéhány száz vevőt szolgáltak ki, 1.000 kiló hús és jelentős mennyiségű csemegeáru fogyott el. A „Melódia” hang­szerüzlet küszöbét is már csak egy-két vá­sárló lépi át. Már a kasszát veszik szám­ba, s megtudjuk, 10.000 lejre árusítot­tak ezen a napon. Komolyabb hang­szert nem adtak el, lemezt viszont több százat. Benézünk egy pil­lanatra a „Tosca" cukrászdába is. Itt még minden asztal foglalt, de a 12 meg­rendelt alkalmi tor­ta rendeltetési he­lyére került. Egymásnak adják a kilincset a Kos­suth utca sarkán lé­vő virágüzletben is. Az asztalon éppen egy gyönyörű, el­jegyzésre készült vi­­rágkosarat csoma­goltak, egy virág­pompában álló cik­lámen mellé pezsgős üveg került, s már viszik is a megadott címre. Sok asztalra került ezen az estén virág. Számszerint 20 csodálatos virág­kosarat készítettek eljegyzésre, évfor­dulóra, ezüstlakoda­lomra, 300 cserép cikláment és 500 szál szegfűt adtak el. SOÓS Irén Jókedv jellemezte az ifjúság szilveszteri mulatságát ­ Ötvenezer dolgozó s summ­i öröme DUMITRU Constantin, a Nyugdíjpénztár tartományi fiókjának elnöke | Nagy örömet tartogat az új­­ év termelőszövetkezeti tagsá­■ gunk számára: ebben a hó-I napban alkalmazást nyer a IX.­­ pártkongresszus útmutatása­i nyomán kidolgozott és a Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zetek I. Or­szágos Kongresszu­sán jóváhagyott egységes­­ nyugdíjrendszer. Megoldást­­ nyer tehát egy olyan nagy tár-­ sadalmi probléma, mint az ö­■ reg és munkaképtelen földmű-I­vesek nyugdíjazása, amire I csakis a nagyüzemi szocialista­­ mezőgazdaság körülményei kö­ I zött kerülhetett sor. A Nyug­■ díjpénztár Alapszabályzatának ■ megfelelően, nyugdíjra jogo- I­suit a termelőszövetkezeteknek I minden egyes férfi, illetve nő I tagja, aki betöltötte a 65., il­­■ letve a 60. életévét. Ugyanak- I­kor nyugdíjat kapnak azok a I termelőszövetkezeti tagok is, s akik elveszítették munkaké­ I pességüket, valamint a tagok m árván maradó gyermekei. S­­ hogy mit jelent ez tartomá­­­­nyunk dolgozó földművesei­­ számára? Nyugodtabb öreg- s kort, bőségesebb életet. Hisz ■ az egységes nyugdíjrendszer I mellett, a termelőszövetkeze­tek más pénzbeni és természet­beni segélyt is adnak a mun- I kában megöregedett tagjaik- | nak. Ezenkívül ugyancsak e- e gyéni jövedelmüket gyarapít- | ja a közgyűlés által jóváha-­­ gyott egyéni parcella termése ■ és a termelőszövetkezetben 8 végzett munkáért járó részese- I dés.­­ Tartományunkban ebben az­­ esztendőben 58.575 termelőszö­­­­vetkezeti tag jut nyugdíjhoz.­­ Ezek között van az a 7.428 fa- I lusi férfi és nő, akik ideigle- I nesen, vagy végképp elveszí­­t­­ették munkaképességüket, va­­­­lamint a 70 teljesen árván­­ maradt gyermek is. Az Alapszabályzatnak meg- s felelően az öregségi nyugdíj 1­40 és 100 lej között váltakozik. ■ Azok a termelőszövetkezeti ta­­■ gok, akik több mint 10 éve dolgoznak a szövetkezetben és­­ teljesítették a közgyűlés által ■ megállapított munkaegysége- I két, a maximumot. 100 lejt­­ kapnak. S ilyen sok lesz tarto- ■ mányunkban, hisz a szentim- I rei, kerelőszentpáli, ákosfalvi és más községek, falvak lakói­­ már több mint 10—15 eszten- I deje ráléptek a közös gazdál- ■ kodás útjára, s nagyrészük ki I is­­ vette részét a munkából. I Megérdemlik tehát ezt a meg- I becsülést. Egy másik kategó- I riába azok a tagok tar­­if toznak, akiknek 5 és 10­­ évi régiségük van, ezek­­ havonta 70 leit, azok pe-­­ dig, akiknek öt évig terjedő I régiségük van, 50 leit kapnak. • Az Alapszabályzat 40 leit irá- t nyoz elő az olyan tagok szá- I mára, akik földdel léptek be,­­ de egyáltalán nem dolgoztak I a termelőszövetkezetben. A Nyugdíjpénztár tartomá- ■ nyi fiókjának dolgozói igye- I keztek úgy megszervezni mun-­­ kájukat, hogy a termelőszövet-I kezetek öreg tagjainak öröme teljes legyen. Irányításukkal a termelőszövetkezetek vezető­i tanácsai idejében összeállítot­ t ták a nyugdíjra jogosultak­­ névsorát, s ezekben a napok­ban kézhez kapják a nyugdíj- | ra vonatkozó végzéseket is.­­(Folytatás a 3. old.) |

Next