Vörös Zászló, 1967. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1967-02-01 / 26. szám

MINDEN GÉPTŐL A MAXIMUMOT Az elmúlt évben vált korszerű­en termelő ipari egységgé a Rége­­ni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat. Mintegy 90 import gé­pet, hazai és külföldi gyártmá­nyú speciális futószalagokat ka­pott. Az elmúlt év ezért az új kö­rülményekhez való alkalmazko­dás időszaka is volt. A dolgozók­nak, akik addig többnyire kézi munkát végeztek, meg kellett is­merkedniük a gépekkel, új mun­kafogásokat kellett elsajátítani­uk. Jelenleg a megnövekedett fela­datok szükségszerűen előtérbe he­lyeznek egy másik problémát, és­pedig a gépek teljesítő képességé­nek jobb kihasználását. Az állóeszközökkel való gaz­dálkodást itt is negyedévről ne­gyedévre követik a Nemzeti Bank szakemberei. Az elmúlt év zár­tával megejtett ellenőrzés során kitűnt, hogy 14 felhasználatlanul heverő gép van a vállalatban, e­­zeknek egy része arra vár, hogy üzembe helyezzék, más része, új­raelosztásra, vagy tartalékba he­lyezésre szorul. A helyzet azóta sem változott. A felhasználatla­nul heverő gépek között találunk 10—20 százalékos kopást szenve­dett, nagyon értékes import­gé­peket is, melyek nem hogy hasz­not hajtanának a vállalatnak, de az amortizációs költségek révén terhelik az önköltséget. Miért nem üzemeltetik a szóbanforgó gépeket? Az okok különfélék. A síbakancs csavarok bevetésére szolgáló gépet kereken egy év óta nem tudják használni, mert a minisztérium elmulasztotta biz­tosítani a működéséhez szüksé­ges végnélküli csavarokat, a vál­lalat pedig nem lelt olyan ipari egységre, mely vállalná ennek a terméknek a gyártását. Az „Age“ kenőgép elnevezésének más oka van. Transzfer útján kérték a „Clujeana“ vállalattól s már az átvétel idején hibás volt. Ezt a­­zonban senki sem nézte meg, s így 1966. február 15-től termelé­sen kívül van ez a gép. Egy má­sik eset: kevés módosítást kelle­ne végezni ahhoz, hogy a felső­rész befűző gépet használni tud­ják. A módosítás a főgépészeti osztály hibájából még mindig ké­sik. Az állóalapokkal való gazdál­kodásnak egy másik nagyon fon­tos része az üzembehelyezett gé­pek tökéletesebb kihasználása. E­­zen a területen ugyancsak bajok vannak. Az új részleg 2-es számú gyártásvonalát január elején egy speciális futószalaggal egészítet­ték ki. Terv szerint az itt dolgo­zó csoportnak 8 óra alatt 400 pár nehéz­ sportlábbeli talptevését kellene elvégeznie. Ezzel szem­ben a napi átlagos teljesítmény alig 150—160 pár. Az okok egy része arra vezethető vissza, hogy a gépi felszerelések nincsenek megfelelően kihasználva. Részben a választékok gyakori változtatá­sa miatt esnek ki bizonyos gé­pek a termelésből, részben pe­dig azért, mert üzemzavar esetén megkésnek a javításokkal. A „Doppel“ január folyamán 16 ó­­rát állt, a „Dursch“ varrógép 14 órát. A gépek teljesebb kihasználá­sának lehetőségét a 2-es gyártás­vonal pártalapszervezete is vitat­ta. Amint ez alkalommal is el­hangzott, néhány gyakorlati in­tézkedésre lenne szükség ahhoz, hogy minden géptől a maximu­mot kaphassák. Mivel a termelé­kenység emelése és a költségek csökkentése szempontjából is na­­gyon égető kérdés ez, úgy véljük, indokolt volna intézkedési terv alapján, módszeresen törekedni a gépek teljesítőképességének fo­kozottabb kihasználására. V. M. A Teliuc-i felszíni bányakitermelés közelében újabb érclelőhelyet tártak fel ahol a­­közelmúltban 7 fejtést nyitottak meg. Ezekből évente körülbelül 100.000 tonna vasércet termelnek ki. Amint a képünkön is látszik, a vasércet hatalmas ekszkavátorok rakják szállítókocsikba. Hámozott citrom az üzletekben Az élelmiszerüzletekben az idén is megjelent a hámozott citrom. Héját a Konzervgyár­ban takarítják le, s ízesítő anyagként használják fel. Eb­ben az évben 12 tonna citro­mot és 5 tonna narancsot há­moznak, s ebből 5000 liter citrom és 1500 liter narancs esszencia készül MIT TESZNEK AZ ÜDÜLŐTELEPEK KÉNYELMÉNEK­­ FOKOZÁSÁÉRT? A nyári szezontól még jóné­­ány hónap választ el. Ezt az iőszakot az üdülőtelepeken ta­­rtási és korszerűsítési munkála­­okra használják fel, más szóval zon fáradoznak, hogy a rendel­­ezésükre álló alapok felhaszná­­lsával növeljék a szálláshelyek tkezdék, s általában az egész dülőtelep kényelmét. A napok­on affelől érdeklődtünk Kiss Zoltántól, a tartományi néptanács örséggazdálkodási osztályának ezetőjétől, hogy milyen korsze­­űsítési munkálatokat végeznek­­ idén az üdülőtelepeken. — Tartományunk országszerte 51 ismert üdülőtelepei sokat fej­lődtek az utóbbi években. Ennek fejlődési-korszerűsödési folya­­matnak egyik láncszemét képezik z idén sorra kerülő munkálatok­­. Célunk az, hogy minél na­­yobb kényelmet, minél több várakozási lehetőséget biztosít­unk annak a közel százezer dol­­ozónak, aki ebben az évben is irtományunk üdülőtelepein, Szo­­átán, Tusnádon, Borszéken, v­­agy Gyilkostón tölti pihenősza­­adságát, vagy ott keres gyógyu­­ist. Üdülőtelepeink egyik igen nagy problémája a fűtés, hiszen nemcsak a nyári szezonban fo­gadnak vendégeket. Éppen ezért­­ már az előző években megkezd­­­­tük a központi fűtés bevezetését a villákba. Ezen munkálatok ke­retében az idén hőerőközponto­kat építünk, fővezetékeket fek­tetünk le, belső hálózatokat sze­relünk. E célra az idén mintegy 4.566.000 lejt költünk az említett üdülőtelepeken. Az évek során rendszeresen végzett általános javítások mel­lett minden üdülőtelepen számos főjavítást végzünk. Ebben az év­ben is mintegy 1.420.000 lej érté­kű főjavítási munkát szerződtünk a Tartományi Építkezési Tröszt­tel, s reméljük, hogy jobb mun­kaszervezéssel, eleget is tesznek szerződéses kötelességüknek, nem úgy, mint az elmúlt években. Szeretnénk, ha a nyári szezon kezdetéig ezen munkálatok túl­nyomó része befejeződne, hogy olyan feltételeket biztosítsunk az üdülőknek, amilyeneket méltán várnak el tőlünk. Eddig is arra törekedtünk, hogy a villák, szociális létesítmé­nyek a legmesszebbmenő kényel­met nyújtsák az üdülőknek, azál­tal, hogy fokozatosan kicseréltük a bútorokat, belső berendezése­ket. Erre a célra az idén is nem ke­vesebb, mint 2 millió lejt költünk. Ebből Borszéknek 700.000, Szová­­tának 600.000, Tusnádnak 500.000 lej jut, amiből bútorokat és e­­gyéb belső berendezési tárgyakat vásárolunk. A foganatosított in­tézkedések nyomán ezentúl Bor­széken 2.362, Szovátán 2.224, Tus­­­­nádon 1.943, míg Gyilkostón 753­­ dolgozó töltheti egyszerre pihe- , nőszabadságát. SZABÓ Dénes 1967 ELSŐ BÉLYEGSOROZATA Most készül az idei első bé­lyegsorozat , az „Űrrepülés, 1967", amelyet az első műhold felbocsátása 10. évfordulójának és az űrrepülés eredményeinek szenteltek. A bélyegek ábrázol­ják a Föld első műholdjának fel­bocsátását, Jurij Gagarin, az első űrhajós, és Valentyina Tyeresko­­va, az első űrhajósnő arcképét, a Vosztok—3 és a Vosztok—4 első kötelék repülését, az em­ber kilépését az űrbe, a nemzet­közi rádió- és távírókapcsolat megteremtését az Early Bird „ál­ló" műhold segítségével, a Mars bolygó első fényképeit, amelye­ket a Mariner—4 űrszonda kis­­távolságból készített, a Gemini— 6 és a Gemini—7 űrtalálkozóját, a Gemini—8, és az Agena rakéta űrbéli összekapcsolását. (Agerpres) JAVUL A KÖZSZOLGÁLTATÁS A gyergyóalfalvi fogyasztá­si szövetkezet sokat tett az el­múlt évben a lakosok ellátá­sának javításáért. Korszerű bútorüzletet, férfi- és női fod­rászatot létesített, s a közel­múltban megnyílt a lakosság által sokszor kért kenyér- és húsüzlet is. A kenyérüzletben — nagy megelégedésre — na­ponta kapható friss péksüte­mény. Az ellátás további töké­letesítése céljából tanulmá­nyozzák egy kenyérsütöde lé­tesítésének lehetőségét, amely Alfalun kívül Borzontot és Csomafalvát is ellátná friss kenyérrel. (SIMON Imre) Faluszerte mindenki ismeri. Hírnevét azon­ban nem szorgalmának, becsületességének kö­szönheti. E kettő soh­­sem tartozott erényei közé. Nagyon kemény fából csinálták a villa­nyelét ahhoz, hogy ő megfogja. Inkább nap­­hosszat elüldögélt a fa árnyékában, vagy a kocsmába egy féldeci mellett mások munká­ját ..értékelte": azért alacsony a termés, mert a brigádos nem ért hozzá. Miért kell oda olyan embert állítani? A traktor igen meg­nyomja a földet, s a mérnök is állandóan kí­sérletezik, természete­sen az ő bőrükre. Bez­zeg régebb ... Mikor pedig megkér­dezik, hogy miért nem csinálja ő, ha ilyen jól tudja, a bajaival hoza­kodik elő. Nem bírja már ő a munkát. Rosz­­szul lesz a napsütéstől, s a kasza nyelétől nyi­­lallás áll a derekába. Egyszóval, elmenne a dolog temetésére. De amikor a jogokról van szó, megjön a hangja. Ott van minden gyűlé­sen, termény kiosztá­son. — Ezzel akarják ki­szúrni az ember sze­mét mutatja félig telt zsákját. Aztán szétnéz, s amint látja, hogy többen figyelik, még jobban tűzbe jön. — Ennyi gabonából nem lehet megélni. Miért nem osztanak többet? Arról azonban meg­feledkezik, hogy ami­kor a brigádos kapálni hívta, neki mindig más dolga akadt, s hogy szénacsináláskor a piac­ra járt kupeckedni. Ez­ért aztán egyre keve­sebb hallgatója akad. S lassan ő is rájön: a sok beszéd szegénység, jobb lenne dolgozni. NAGY Ferenc A hangoskodó A Marosvásárhelyi Nitrogénes­­műtrágfya Kombinátban Új eljárás a szintetikus gázok mosóoldatának kezelésére A Marosvásárhelyi Nitrogénes­­műtrágya Kombinát egyik kutató kollektívája kidolgozta a szinteti­­kus gázok mosóoldatai nátrium­­bikromátos kezelésének új eljárá­sát. Az országos viszonylatban e­­lőször alkalmazott új módszer megszünteti a nitrogénoxidok képződését a berendezésekben és lényegesen csökkenti az aggregá­tok korrózióját ebben a termelé­si szakaszban. Az új eljárás u­­gyanakkor helyettesít egy teljes berendezést, amelynek értéke kö­rülbelül 4 millió lej. A módszer abból a szempontból is igen gaz­daságosnak bizonyult, hogy két javítás közt 3—12 hónappal meg­hosszabbítja a berendezések mű­ködési idejét. Becslések szerint az új eljárás alkalmazásával a kom­binát évente mintegy 5 000 tonna ammóniát gyárthat terven felül, s ebből 17 millió lej értékű nitro­­génes műtrágya készíthető. U­­gyanakkor az önköltség csökken­tésével körülbelül 8 millió lej megtakarítás érhető el. Gazdasági előnyei folytán az új eljárást más hasonló hazai kom­binátokban is bevezetik. Ésszerűbb munkamódszerekkel — nagyobb anyagmegtakarítás A maros­vásárhelyi „Maros“ Készruhagyár fehérnemű szabá­szata felhasználva a múlt évi ter­melési tapasztalatokat, jobban felkészült az 1967-es gazdasági év tervmutatóinak teljesítésére — fő­leg, ami a nyersanyag gazdaságo­sabb kihasználását illeti. A konfekció­iparban a nyers­anyag a késztermék alapanyagát képezi, ami azt jelenti, hogy min­den megspórolt centiméter több­lettermék előállítását teszi lehető­vé. A múlt év folyamán 33 000 méter anyagot takarítottak meg a szabászat dolgozói, melynek ér­téke 640 000 lej. Ebből a mennyi­ségből 45 000 gyerek, illetve 14 ezer férfi inget lehet készíteni.­ A megtakarítások szempontjá­ból ez az év is eredményesnek mutatkozik. A szabászat dolgozói szakmai ismereteik állandó gyara­pítása és tudományosabb munka­­módszerek bevezetése révén 2 346 méter anyagot spóroltak meg ja­nuár hónapban. Ezek az eredmények azt igazol­ják, hogy az anyagok szélességé­nek kihasználása, a szabásminták (sablonok) ésszerűbb elhelyezése és főleg azok összekombinálása, kis és nagy mellbőségre, lehetővé teszik, hogy az 1967-es terv­vita alkalmával tett vállalásaikat ha­táridő előtt teljesítsék. Ennek érdekében sokat tesznek *2 Moldovan Aurica, Craciun Maria, Ogneanu Emilia, Catana Silvia,­­ Tamás Berta, Búzán Elza, Kiss ■ Rozália és Abódi Irén többszörös ■ élmunkások. Mezei István osztály­­vezető nagy hozzáértéssel irányít­ja a szabászat dolgozóinak min­­dennapi munkáját. KISS Ödön i­ s levelező ­ DOLGOS TELI NAPOK­­­IA FALVAKON Önkéntes levelezőink arról tu­dósítanak, hogy a termelőszövet­kezetek tagjai mindenütt nagy érdeklődéssel, azzal a törekvés­sel veszik számba az elmúlt évi tevékenységük eredményeit, fo­gyatékosságait, hogy azok a jö­vőben minél jobban hozzájárul­janak a közös vagyon gyarapítá­sához, ezáltal pedig a munkaegy­ség értékének növeléséhez. A keresztúri termelőszövetke­zetből az állattenyésztők megva­lósításait említjük meg. Azt, hogy a szarvasmarhaállomány létszám­­gyarapításának, összetételének és minőségjavításának előirányzatát nemcsak elérték, hanem jóval túl is haladták. A tej- és hús termelésénél ugyancsak többletet könyveltek el, így aztán minden eddigit felülmúlt a szerződéses értékesítés. Jelenleg ez a terme­lési ág a szövetkezet legf­őbb jö­vedelmi forrása. A sikerekkel együtt egy igen lényeges fogya­tékosság is felszínre került az év végi számvetés során. Az utóbbi hónapokban a hiányos ta­karmányozás következtében a tej­hozam nem növekedett a lehető­ségek arányában. Hogy hasonló helyzet többé ne állhasson elő, az idén több és jobb eleségről gondoskodnak. Többek között azáltal, hogy bevezetik az öntö­zéses lucernatermesztést. A jól végzett munka sikerei Ludason sem maradtak el. Meg­állapításunk igazolására néhány szorgalmasan dolgozó család évi részesedését soroljuk fel Blaga Mihai például munkája után 4.134 kiló búzát 5.642 kiló csö­veskukoricát 753 kiló burgonyát, 1.256 kiló takarmányt, 82 kiló cukrot, 213 liter bort 12.560 lejt, Misu b­an 3 096 kiló búzát, 4.104 kiló kukoricát, 547 kiló burgo­nyát 912 kiló takarmányt, 155 liter bort, 9120 lejt vitt haza. Hasonló jól részesedtek Trif Teo­dor, Márián Ioan és más terme­lőszövetkezeti tagok is. Az említett termelőszövetkeze­tek a zárszámadás és a tervké­szítés nagy munkája közben, a tavaszi vetésre való készülődésről sem feledkeztek meg. A legtöbb helyen, közöttük Gyergyó rajon községeiben Ludason, Muzsnán gyors ütemben hordják a trágyát és javítják a szerszámokat. Igye­keznek minél jobban kihasznál­ni a téli napokat, mert tapasz­talatból tudják, hogy ezáltal nagymértékben hozzájárulhatnak a késést okozó munkatorlódás elkerüléséhez, végsőfokon pedig a minél gazdagabb hektáronkén­ti terméshozam eléréséhez. THOMÁN Béla, a gyergyói alszerkesztőségünk tagja, MARTON Ferenc, MILNA Gheorghe és KOÓS Dénes tu­dósításai alapján ­ Újabb üzleteket­­korszerűsítenek Hosszú idő után tegnap újra megnyílt a főtéri Cristal üveg és edényüzlet. Új bútorzatot kapott, raktár és más mellékhelyiségek-­­kel látták el. Ezekben a napokban hozzá­kezdtek a szomszédságában lév­­vő villamos háztartási gépek cse­realkatrészeit árusító üzlet beren­dezéséhez is, melyet ugyancsak­ szebbé korszerűbbé alakítottak át. Bezárt egy­ időre a táskaüzlet is, és előreláthatóan március 8- ra nyit újra. Ebben az üzletben a­ turistaforgalom idejére egy nép­­művészeti részleget is létesítenek, ahol dísz- és emléktárgyakat árusítanak. " Csomagolják a fotópapírt a Tírnáveni Vegyipari Kombinát marosvásárhelyi Fénykép­papírgyár részlegén Gyermekparalizis elleni védőoltások Amióta meghonosodott a gyer­mekparalizis elleni védőoltás, rit­kaságszámba megy nálunk ez a megbetegedés. Tavaly és tavaly­előtt például tartományunkban egyetlen esetet sem jegyeztek be. Február 1-én országszerte megkezdődnek e betegség el­leni védőoltások. Az 1965. november 1. — 1966. novem­ber 1. közötti időszakban szüle­tett gyermekek kapják, mégpedig a következő szakaszokban: az I-es típusú polio-oltóanyagot február 1—3, a III-as típusút márcus 7— 10, és a II-es típusút április 12— 15 között, cseppek formájában. Körülbelül 12.000 gyermeket ol­tanak be tartományunk orvosi rendelőiben a hazánkban készült hatásos oltóanyaggal. . Március 12—15 között újraol­­tást kapnak az első­­elemisták, az I-es, II-es, III-as típusú oltó­anyaggal, egyszerre. Az oltást az iskolában végzik. 90 tonna Carbetox A nagyváradi Sinteza vegyi­gyárban befejezték a Carbetox rovarirtó szer termelőosztály bő­vítését. Ezt a terméket az egység szakemberei állították elő, gyár­tási technológiáját pedig tavaly dolgozták ki. A termelési osztály bővítésével a gyümölcs- és zöld­ségtermesztők az idén 90 tonnát kapnak ebből az értékes hazai rovarirtószerből az eddigi 30 ton­na helyett.

Next